Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-08 / 32. szám

\ 2 • PETŐFI NÉPE • 1988. február 8. MINEK BOLYGATNI A MÚLTAT? A Pravda a rehabilitációs folyamatról Mindinkább tisztul a kép, a szovjet történelem foltjai eltüntetésének újabb jelentős állomásához érkezett a szovjet igazságszolgáltatás, amikor február 4-én a Legfelsőbb Bíró­ság — megvizsgálva a Szovjetunió legfőbb ügyészének törvé­nyességi óvását — újabb tíz személyt rehabilitált — írja a Pravda vasárnapi száma. Mindarínyiukat, köztük Nyikolaj Buharint és Alekszej Rikovot — Lenin utódját a Népbizto­sok Tanácsa élén — az 1938 márciusában megrendezett „harmadik nagy moszkvai perben” ítélték el. A szovjet párt lapja a napokban hozott döntéssel kapcso­latban megállapította: a tavaly ősszel felújított vizsgálatok arra mutatnak, hogy a harmincas, negyvenes és ötvenes években jogtalanul hurcoltak meg párt-, állami, gazdasági és katonai vezetőket, párttagokat és pártonkívülieket, tudóso­kat, közéleti személyiségeket. Az SZKP 1956-ban megtartott XX. kongresszusa után ugyan több ezer ítéletet érvénytelení­tettek, de ez a folyamat a későbbiekben elmaradt. A XXVII. pártkongresszuson, majd a Központi Bizottság tavaly októberi plénumán hozott döntésekkel összhangban a' rehabilitációs folyamatot felújították és ennek eredménye­ként sikerült tisztázni több, ártatlanul elítélt személy ügyét. A Pravda részletesen beszámolt arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság csütörtöki ülésén milyen előzmények után hozta meg döntését, amelyről másnap tájékoztatta a PB vizsgálóbi­zottságát. Az ülésen Mihail Marov, a Legfelsőbb Bíróság tagja számolt be arról, hogy a legmagasabb bírói testület a CEA USESCU-BESZÉD főügyész óvása nyomán aprólékosan átvizsgálta a peranya­gokat, több száz kötetnyi periratot, ezer és ezer dokumentu­mot tanulmányozott át. Ismertette az elítéltek életrajzát, a vizsgálati eljárás, a tárgyalás menetét. Marov elmondta: a gondos munka eredményeként a Legfelsőbb Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy 1938-ban a Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiuma nem tett elegef a szocialista törvények által előírt bizonyítási eljárásnak. A súlyos ítéletek a vádlot­takból erőszakkal kicsikart vallomásokon alapultak. Nem vettek figyelembe miiíden körülményt, nem ellenőrizték a vád képviselőjének állításait. A Pravda beszámolója szerint a Legfelsőbb Bíróság ülése emócióktól mentesen zajlott le, a hozzászólók kizárólag a tényekre szorítkoztak. Az ülés résztvevői gondosan mérlegelve Marov beszámolóját és a legfőbb ügyész óvását, hozták meg egyhangúlag döntésüket. A,szovjet párt lapja a Legfelsőbb Bíróság döntésével kap­csolatban megállapította: az ország történelmében tisztázat­lan kérdések megválaszolására rendkívül nagy az igény. Igaz, elhangzanak olyan vélemények is, hogy minek bolygat­ni a múltat. Az emberek a hibáktól, a népek a tragédiákból okulnak — írja az SZKP KB központi lapja, vitatva ez utóbbi véleményeket. Rámutat, hogy a múlt hibáinak gon­dos tanulmányozása jelentős segítséget nyújthat a Szovjet­unióban zajló demokratikus átalakítási folyamatok további kibontakozásához. Magyar—román viszony Változások a szovjet kormányban Megváltozott a szovjet kormány két elnökhelyettesének munkaköre a kor­mányon belül. A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnöksége szombati rendeletében Nyikolaj Talizint, a mi­niszterelnök első helyettesét felmentet­te az Állami Tervbizottság elnökének tiszte alól. Első miniszterelnök-helyettessé ne­vezte ki a kormányfő eddigi helyette­sét, Jurij Maszljukovot, akit egyidejű­leg kineveztek az Állami Tervbizottság elnökévé is. Talizin továbbra is a kormányfő he­lyettese marad, s egyidejűleg átveszi a kormány szociális fejlesztési irodájá­nak elnöki munkakörét. Ezt korábban, tavalyi nyugdíjba vonulásáig, Gejdar Alijev látta el. Ä szovjet kormányfő új első elnök- helyettese 1937-ben született a tadzsi- kisztáni Leninabád városában, orosz nemzetiségű családban. 1966 óta tagja az SZKP-nak. Maszljukov Leningrád- ban végzett a műszaki szakegyetemen. Mérnökként kezdett dolgozni, majd bekerült a gépgyártási minisztériumba, ahol egyebek között miniszterhelyettes is volt, 1982-85 között az Állami Terv­bizottság elnökének első helyetteseként dolgozott. 1985 novemberében lett mi­niszterelnök-helyettes. Maszljukov a Legfelsőbb Tanács küldötte, tagja az SZKP Központi Bizottságának. IRAK—IRÁN np rr IUZ a tartályhajóra! Amerikai tulajdonú, libériái lobogó alatt közlekedő tartályhajóra nyitottak tüzet va­sárnap hajnalban iráni naszádok az Öböl déli vizein, az Egyesült Arab Emírségek part­jai előtt. Helyi hajózási források beszámolója sze­rint a 64 ezer tonnás Diane fedélzetén kisebb tűz ütött ki, amelyet a legénység gyorsan megfékezett; emberveszteségről nem érkezett jelentés. Öt napon belül ez volt a negyedik, hasonló jellegű iráni akció kereskedelmi hajó ellen. A vasárnapi iráni csapás minden bizony­nyal válasz arra a péntek éjszakai iraki táma­dásra, amelynek áldozata — bagdadi, szó- használattal élve — egy „hatalmas tengeri célpont”, hajózási források szerint azonban csaknem bizonyosan iráni tartályhajó volt. Irán az olajflottáját ért iraki támadások után rendszerint rövid időn belül iraki kikötőkbe tartó hajókon vesz elégtételt, az akciókba azonban időnként hiba csúszik: a múlt hét közepén a rohamcsónakok tévedésből egy iráni exportárut szállító görög hajót küldtek a tenger fenekére. Nyugati hírügynökségek bagdadi jelenté­sei szerint az Iránnal szembeni fegyverszállí­tási embargóról is tárgyalt vendéglátóival Gaibnazar Pallajev, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnökhelyettese, aki küldöttség élén még hétfőn érkezett az iraki fővárosba. Pallajev közölte: a Szovjet­unió ENSZ-képviselöje szorosan együttmű­ködik iraki kollégájával azokon a tárgyalá­sokon, amelyek a júliusi fegyverszüneti hatá­rozatot elutasító féllel szembeni esetleges fegyverembargóról folynak a világszervezet berkeiben. A BT július 20-án kelt, 598-as számú hatá­rozatát, amely tűzszünetre szólítja fel a szem­ben álló feleket, Irak hajlandó elfogadni, Te­herán azonban továbbra is Irak agresszor- ként történő megbélyegzését tekinti a fegy- vemyugvás feltételének. A szovjet politikus, megerősítette: a Szovjetunió szerint a BT- határozat megfelelő alapot szolgáltat az évek óta dyló konfliktus befejezéséhez. A magyar—román viszonyról is szólt Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, államfő pénteki beszédében, amelynek szövegét a Scinteia, az RKP napilapja közölte szombaton. Ceausescu, aki a Dolgozók Országos Tanácsa kétnapos ülésszakának záró­napján szólalt tel, az idei népgazdasági feladatok taglalása után a nemzetközi élet különböző kérdéseiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy Románia üdvö­zölte a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok megegyezését a közepes hatótá­volságú rakéták felszámolásáról, fon­tos lépésnek tekinti azt, de csak első lépésnek, amelyet továbbiaknak kell követnie. Állást foglalt a hagyományos fegyverzetek csökkentése, s a külföldön állomásozó csapatok visszavonása mellett. Nicolae Ceausescu a továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy Románia to­vábbra is kapcsolatainak fejlesztésére törekszik a világ minden államával. Kijelentette, hogy általában jónak értékelhetők Románia kapcsolatai a Csúcstalálkozót tartottak szomba­ton az uruguayi Coloniában Argentí­na, Brazília és Uruguay elnökei. A hat­órás értekezleten Raul Alfonsin argen­tin, Jósé Samey brazil és Julio Sangui- netti uruguayi elnök időszerű nemzet­közi és regionális kérdésekről, továbbá a gazdasági együttműködés szorosab­bá tételéről tanácskoztak. A kiadott közös közleményben az elnökök üdvözölték a közép-amerikai válság politikai rendezése érdekében tett lépéseket és sürgették a Guatema­lában aláírt békeokmány kitételeinek következetes végrehajtását. szocialista országokkal, majd hozzátet­te, hogy ez sajnos nem mondható el Románia és Magyarország kapcsolata­iról. Románia — mondotta — a Ma­gyarországgal való baráti kapcsolatok és a jószomszédság erősítésere törek­szik. Minden államnak meg kell értenie — hangsúlyozta ezután —, hogy a ro­mániai problémákat a párt, a kor­mány, a demokratikus szervezetek, az egész román nép oldja meg. * * * — Szombaton befejezte Romániá­ban tett kétnapos látogatását az ameri­kai külügyminiszter-hejyettes. John Whitehead az Egyesült Államok buka­resti nagykövetsége által szombaton kiadott nyilatkozatában számolt be Nicolae Ceausescuval tartott megbe­széléseiről. Ez hangsúlyozza, hogy a találkozón szó volt az emberi jogok kérdéseiről is, s kitűnt, hogy az emberi jogok romániai helyzetének megítélésé­ben a felek nézetei között „alapvető különbségek” vannak. Megállapították, hogy sikerült hala­dást elérni a három latin-amerikai or­szág gazdasági együttműködésének el­mélyítésében. Az argentin és brazil el­nök üdvözölte azt az uruguayi döntést, hogy Montevideo is csatlakozik a két ország gazdasági integrációjáról 1986- ban kötött egyezményhez. Diplomáciai források egyébként az uruguayi dön­tést annak jeleként értékelik, hogy újabb lépést sikerült tenni egy regioná­lis közös piac kiépítése fplé. A három latin-amerikai ország elnö­keinek legközelebbi csúcsértekezletét az idén márciusban tartják Brazíliá­ban. Kicserélték a talajt, helyreállt a vasúti közlekedés Befejeződtek a helyreállítási munkák a Jaroszlavl közelében történt vasúti szerencsétlenség helyszínén. Február 1- én a Moszkvától északkeletre lévő vá­rostól nem messze, a Volga folyón át­ívelő vasúti híd közelében kisiklott és felborult egy tehervonat néhány kocsi­ja. A vagonokból mérgező anyag öm­lött a talajra. Jaroszlavlban különleges bizottságot hoztak létre a baleset kö­vetkezményeinek kivizsgálására és fel­számolására, mivel számítani lehetett arra, hogy a kiömlött mérgező anyag károsíthatja a környék talaját, levegő­jét és esetleg a Volga vizét. A bizottság a körültekintő helyreállítási munkák végeztével megállapította: levegő-, ta­laj- és vízszennyeződéstől nem kell tar­tani, a környék lakosainak egészsége szavatolt. A mentőalakulatok teljes egészében, háromméteres mélységig leásva cserél­ték ki a baleset színhelyének környékén levő talajt. Közben a vegyimentesítő szolgálat szakemberei folyamatosan mérték, hogy a talaj melyik szintjén mutatható még ki a mérgező. anyag jelenléte. A munkák utolsó szakaszá­ban szombat reggel megkezdték magá­nak az érintett vasúti pályának a kicse­rélését. Tizenkét méter hosszan felszed­ték a síneket és elhordták a pálya alatti töltést. A vasúti forgalmat egy sínpá­lyára terelték, hogy ne legyen komo­lyabb fennakadás a közlekedésben. A vasút dolgozói estére befejezték a pályacserét és ezzel a szakaszon helyre­állt a menetrend szerinti vasúti közle­kedés. HÁROM ELNÖK TALÁLKOZÓJA Dél-amerikai csúcsértekezlet NAPI KOMMENTÁR Nyúl és teknősbéka Lehet, Iwgy némileg tiszteletlen dolog tekintélyes politikusokat ál­latfigurákhoz hasonlítani, a francia sajtóban mégis egyre többször tűnik fel a szimbolikus megszemélyesítés: Raymond Barre volt miniszterel­nök, aki a teknösbéka, és Jacques Chirac jelenlegi kormányfő, aki a nyúl képében indul versenybe a köz­társaság elnöki posztjáért. A fran­ciahonban oly kedvelt La Fontaine- mesék alakjainak felhasználása az újságkommentárokban persze nem­csak a külalakból ered, hanem tük­röz egyfajta magatartásbeli, politi­kai mentalitást is, alapul szolgálva megannyi választási kombináció­hoz, jelölési esélylatolgatáshoz. Márpedig ezek alaposan megsza­porodtak az elmúlt napokban. Azok után ugyanis, hogy Chirac már ko­rábban jelöltnek nyilvánította ma­gát az Elysée-palota birtoklásáért folyó küzdelemben, hétfőre várható, hogy lyoni választási körzetében Barre is hivatalosan bejelenti indu­lását. Ezzel pedig bizonyossá válik, hogy gyakorlatilag közöttük dől majd el, ki szállhat szembe a jobbol­dal képviseletében a baloldali jelölt­tel az április végi elnökválasztáson. Az esélyeket illetően egyelőre megoszlanak a vélemények. Sokak szerint a hamarabb startoló, kitűnő kampányszónok hírében álló Cfii- rác pozíciói lassan erősödnek, má­sok azonban úgy vélik, hogy a szo­cialista elnök—jobboldali kor­mányzat között kialakult, „különös társbérletnek” nevezett állapot ösz- szességében Chirac helyzetét ron­totta inkább. Az igazi kérdés azon­ban a jelek szerint nem is igazán a Barre—Chirac párharc jelenlegi ál­lása, hanem az, kivel kell majd szembenézniük: vagyis az, hogy Mitterrand ismét jelölteti-e magát a szocialista párt színeiben. Az el­nök mind ez ideig gondosan titkolja szándékát, sőt, a szakértők szerint csak március elején fog nyilatkozni döntéséről, messzemenően meg­szabva ezzel az áprilisi voksolás va­lódi esélyeit. A közvélemény-kutatások alap­ján ugyanis az államfő már a vá­lasztás első fordulójában előnyre te­het szert, a másodikban pedig bizto­san legyőzheti a jobboldal bárme­lyik jelöltjét. Barre mostani bejelen­tése mégis azt jelezheti, hogy kész felvenni a harcot a tekintélyes el­nökkel szemben. A „teknősbéka” gyorsaságában nem, de kitartásá­ban bízik... Pillantás a hétre Válogatás külpolitikai esemé­nyekből. Magas szintű tárgyalásokat, dip­lomáciai találkozókat, választáso­kat és választási jelöléseket egy­aránt találhatunk az előttünk álló hét eseménynaptárában. Ha önma­gában nem is kiugró fontosságú, szimbolikus jelentősége miatt meg­különböztetett figyelem kíséri pél­dául a mai iowai párttanácskozást. A hagyományok szerint ugyanis ez számít az amerikai elnökválasztási küzdelem (pontosabban az elnökje­löltségért való csata) nyitányának, amelyet nemsokára követ majd az első, New Hampshire-ben megren­dezendő előválasztás is. Néhány egyéb esemény a hírügynökségi iro­dák előrejelzései alapján: HÉTFŐ: A közel-keleti helyzet­ről folytatnak megbeszélést a nyu­gatnémet fővárosban az Európai Gazdasági Közösség külügyminisz­terei. A bonni tanácskozáson részt vesz Husszein jordániai uralkodó is. KEDD: Afrikai körutat tesz az ENSZ főtitkára. Pérez de Cuellar Ghánát, Kamerunt, Gabont, Kon­gót, Zairét és Angolát keresi fel, tárgyalásainak középpontjában a fekete földrész gazdasági nehézsé­gei mellett a helyi konfliktusok ren­dezési elképzelései állnak. SZERDA: Guetamalavárosban a tervek szerint újabb közvetlen ta­lálkozót tartanak a nicaraguai kor­mány és a kontrák képviselői. Kér­dés, sikerül-e kimozdítani az eszme­cserét a holtpontról azután, hogy az amerikai törvényhozás a múlt hé­ten nem szavazott meg újabb segé­lyeket a Managua ellen harcoló kontrák számára. CSÜTÖRTÖK—PÉNTEK: Kétnapos rendkívüli értekezletet tartanak a Közös Piac állam- 'és kormányfői. A Brüsszelben rende­zendő konferencia napirendjén el­sősorban a közösség gazdasági, költségvetési vitái szerepelnek, mi­után a legutóbbi magas szintű talál­kozón a 12 tagállam résztvevői nem tudtak megállapodásra jutni. SZOMBAT: Reagan elnök a me­xikói Mazatlanban találkozik Mi­guel de la Madrid mexikói elnök­kel. A megbeszélések során várha­tóan szóba kerül Mexikó hatalmas adóssága, amely egyre jobban nyugtalanítja az amerikai hitelező pénzintézeteket is. VASÁRNAP: Két választást is tartanak ezen a napon. Valószínű­leg voksolási komédia játszódik le Stroessner tábornok Paraguayá- ban, annál nagyobb viszont a tétje a ciprusi elnökválasztásnak. A győztes személyétől ugyanis nem kis mértékben függ, közelebb kerül- e a rendezéshez a Földközi-tengeri szigetország évtizedes válsága. A MINŐSÉG A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKBEN DŐL EL Egyenletes ellátás takarmányból — Az állattenyésztés teljesítményei az idén — az előirányzat szerint — az elmúlt évihez képest viszonylag kis mértékben növekednek, ám a terme­lőknek annál többet kell tenniök a mi­nőség javításáért. Ezt a követelményt minden korábbinál jobban figyelembe veszi a takarmánygazdálkodás 1988. évi terve, amely egyenletes ellátást ígér a nagyüzemekben és a kistermelőknek egyaránt. Szemes abrakból az előirány­zott hozamok lehetővé teszik az igé­nyek kielégítését, emellett exporttal is számol a mezőgazdasági előirányzat. A szemes termények minősége és úgynevezett beltartalmi értéke — amint a MÉM szakemberei hangsú­lyozták — lényegében a mezőgazdasá­gi üzemekben dől el. A kifogástalan minőségű takarmány előteremtésére növelik a laboratóriumi ellenőrzések számát, és a termelőknek lehetővé te­szik, hogy folyamatosan ellenőrizhes­sék takarmányaikat; ennek érdekében újabb termelőszövetkezeti takarmáy- vizsgáló központokat adnak át. Az elő­irányzat szerint fehérjetakarmányok­ból is lesz elegendő. Az összes szükség­letnek mintegy 60 százalékát importból fedezik. Újdonság, hogy a behozott ér­tékes anyagokat ezentúl nem árusúly szerint tartják nyilván, hanem az úgy­nevezett nyersfehérje-értékkel számol­nak. Ez az állattartók szempontjából gyakorlatiasabb eredményt ígér. Az' import mellett fokozzák a hazai fehér­jetermelést. Arra van szükség, hogy a nagy ipari keveréktakarmány-gyártók ösztönözzék a gazdaságokat a kellő minőségű anyagok biztosítására. A gazdaságok számára érdekeltséget teremtettek azzal is, hogy a meghirde­tett fehérjetermelési programok teljesí­téséhez árkiegészítést biztosítanak; ez a támogatás a szójabab minden tonnája után 2500 forint, a takarmányborsó, a lóbab és a csillagfürt után kétezer— kétezer forint. A MÉM-ben hangsúlyozták, hogy a hazai fehérjetakarmány-termelők és -gyártók nem élveznek semmiféle ked­vezményt az átvételnél, ugyanolyan szi­gorú feltételeket kell teljesíteniök, mint amilyeneket a külföldi szállítók vállal­nak. A behozatal, illetve a hazai terme­lés mintegy 8 millió tonna ipari abrak­keverék előállításához lesz elegendő, ez a termelési színvonal lehetővé teszi, hogy a fölhasznált összes takarmány­nak mintegy kétharmadát tápok for­májában etessék fel az állatokkal. Áz ipari abrakkeverékek felhaszná­lásának arányát a kistermelésben nö­velni akarják, ettől ugyanis azt remélik, hogy a vágóállatok minősége — a kor­szerű takarmányok felhasználásával — ebben a szektorban is fokozatosan javul. Javaslatok a fiatalok elhelyezkedési gondjainak enyhítésére A VII. ötéves tervidőszak végére munkahelyet kereső felnőttekké vál­nak a demográfiai csúcs idején született gyermekek. A számítások szerint 1990- ben — 1983-hoz viszonyítva — mint­egy 20 százalékkal több szakképzetlen és 15-16 százalékkal több szakképzett fiatal pályakezdő áll munkába. Az elő­rejelzés, valamint a munkaerő-gazdál­kodásban napjainkban tapasztalható gondok alapján az Állami Ifjúsági és Sporthivatal — a KISZ-szel egyetértés­ben kezdeményezte, és továbbra is szorgalmazza, hogy átfogó kormány­zati program készüljön a 90-es évek elején munkába álló korosztályok elhe­lyezkedési gondjainak enyhítésére, le­hetőségeinek bővítésére. Áz ÁISH ki­mutatásai szerint míg 1983-ban — a diplomásokat nem számítva — 100 el­helyezkedni kívánó fiatalra 129 mun­kahely jutott, addig tavaly csak 90. Mindezek alapján a hivatal támogat­ja a munkaerő ésszerű, hatékony fog­lalkoztatására irányuló törekvéseket, ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy kellő időben szülessenek meg az elhe­lyezkedési nehézségek megelőzését, il­letve csökkentését szolgáló állami in­tézkedések. Ennek érdekében javasolta többek között a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének korszerűsítését. Ezen belül kezdeményezte, hogy ter­jesszék ki az átképzési rendszert a mun­kaviszonyban nem álló pályakezdőkre, differenciáltan bővítsék az elhelyezke­dési támogatásban részesülők körét és a részmunkaidős munkavállalási for­mákat, valamint a munkahelyteremtő beruházások támogatását. Az intézkedések nyomán tavaly ősz óta lehetőség van a felmondási idő meghosszabbítására, bevezették az el­helyezkedési támogatást, kialakult a munkaügyi szolgáltató irodák hálóza­ta. Az ÁISH tapasztalatai szerint azon­ban ezek az intézkedések már ma sem nyújtanak megfelelő foglalkoztatási és szociális hátteret a kitűzött gazdasági célok megvalósításához. Ezért szüksé­gesnek tartja a hivatal az átképzési rendszer kiszélesítését, bővítését. A javaslatok között szerepel'— a képzés és a társadalom várható mun­kaerőigénye közötti jobb összhang megteremtése érdekében — a gimnázi­umi gyakorlati fakultáció bővítése és a pályaválasztási rendszer hatékonysá­gának javítása. A gimnáziumot vég­zett, s tovább nem tanuló fiatalok többnyire segéd- vagy betanított mun­kásként, illetve adminisztratív munka­körökben tudnak elhelyezkedni. Esé­lyeiket eddig a fakultáció sem tudta jelentősen javítani. Ezért inkább a helyi igényekhez igazodó szakmákban is­merteket nyújtó, vagy idegen nyelvek elsajátítását szolgáló fakultációk körét kellene bővíteni az ÁISH véleménye szerint. A hivatal szükségesnek tartja a pá­lyaválasztási tanácsadók és a munka­ügyi szolgáltató intézmények szoro­sabb együttműködését is. Javasolta, hogy növeljék a megyei tanácsok önál­lóságát és felelősségét a beiskolázási arányok kialakításában, figyelembe vé­ve a várható helyi szakemberszükségle­tet. Önkéntes vagyonnyilatkozat március 31-éig Az adófizető állampolgárok március 31-éig készíthetik el az önkéntes vagyon­nyilatkozatot. Az erre a célra rendszeresített nyomtatványok a napokban jelennek meg. Minden állampolgár maga dönti el, hogy önkéntesen készít-e vagyonnyilat­kozatot, vagy sem. Ennek megtétele azonban az adófizetőknek érdekük. Az önkéntes adónyilatkozatban nem kell igazolni a vagyontárgyak forrását. Az adóhivatal csupán azt vizsgálja, hogy az abban foglaltakkal valóban rendelkezik-e az állampolgár. Ennek ellenőrzésére általában fel is keresik a hivatal szakemberei a nyilatkozat készítőjét. Az így elkészült nyilatkozat szolgál az esetleges vagyonelszámoltatás bázisául. Az adóhivatal — ha szükségesnek látja — bárkit kötelezhet arra, hogy számot adjon, 1988. január 1 -je óta mennyivel gyarapodott vagyona, s az újonnan vásá­rolt ingatlanok, ingóságok teljes mértékben adózott, illetve adómentes forrásból származnak-e. Ez az eljárás fontos eszköze a láthatatlan jövedelmek feltárásának és megadóztatásának. Aki nem nyújtott be önkéntes vagyonnyilatkozatot, azt az adóhivatal öt évre visszamenőleg elszámoltathatja vagyonának forrásairól. Amennyiben kiderül, hogy a vagyongyarapodás alapján számított pénzbevételből az állampolgár indokolatlanul kevesebb adót fizetett, úgy az adóhivatal a külön- bözetet befizetteti. Ezt az eljárást egyszerűsíti — a hivatal és az adófizető állampolgár számára egyaránt — az önkéntes vagyonnyilatkozat. Segítségével ugyanis gyorsan, és mindkét fél számára megnyugtató módon felmérhető a vagyongyarapodás mérté­ke. A nyilatkozatban fel kell tüntetni az ingatlanokat, nagyértékű — 100 ezer forintot meghaladó — ingóságokat, az ezerötszáz köbcenti hengerűrtartalomnál nagyobb teljesítményű személygépkocsikat, műtárgyakat. Mivel a takarékbetét titkos, a nyilatkozattevő dönti, el, hogy azt is feltünteti-e, vagy sem. Amennyiben igen, úgy ahhoz szükséges a takarékbetétről kiállított pénzintézeti igazolás is. A vagyonnyilatkozathoz szükséges nyomtatványok az adófelügyelőségek ügy­félszolgálati irodáiban, a Lapkiadó Vállalat boltjaiban és a fővárosi dohánybol­tokban szerezhetők be. Az elkészült nyilatkozatokat a lakóhely szerinti adofelü- gyelőséghez kell eljuttatni. Felvásárolja a BÁV a vállalatoktól a felesleges számítástechnikai eszközöket Mint ismeretes, az Országos Anyag- és Ár­hivatal elnökének rendelkezése értelmében ja­nuár 15. óta nem vásárolhatják meg a vállala­tok és gazdasági tevékenységet folytató ma­gánszemélyek azokat a magánimport útján behozott számítástechnikai eszközöket, ame­lyekre a Vámhivatal 25 ezer forintnál na­gyobb értéket állapított meg. Mivel azonban továbbra is nagy az igény ezekre a termékek­re, a Bizományi Áruház Vállalat hétfőtől fel­vásárolja a vállalatoktól, szövetkezetektől, in­tézményektől a feleslegessé vált számítástech­nikai eszközöket, hogy azután értékesítse azokat. A BÁV ismeretei szerint számos helyen akadnak olyan számítástechnikai alapgépek, tartozékok és alkatrészek, amelyeket koráb­ban vásároltak, de teljesítményük ma már nem elegendő, vagy más okból feleslegessé váltak. Ezekre vevő a vállalat, illetve az esz­közök egy részét — amelyeknek értékesítése kevésbé látszik biztosnak — nyilvántartásba veszik, s vevőt keresnek rájuk. A számítástechnikai eszközök felvásárlásá­ra öt budapesti üzletet jelöltek ki.

Next

/
Thumbnails
Contents