Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-08 / 32. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 32. szám # Ára: 1,80 Ft 1988. február 8., hétfő . Nem lesz zsákutca Kaskantyú! (3. oldal) Bruttósítás a bajai kórházban (3. oldal) Sajtóposta (4. oldal) SPORT (7. oldal) ZÁRSZÁMADÁS MADARASON Az érdekeltség a hajtóerő — A tagság erőfeszítései szép eredményt hoztak, mégsem vagyunk teljesen elégedettek — mondotta Bartos József, a Madarasi Béke Termelőszövetkezet elnöke, miután a szombati zárszámadó közgyűlésen köszöntötte a közös gazdaság dolgozóit, valamint az elnökségben helyet foglaló dr. Gaj- dócsi István megyei tanácselnököt. A beszámolóból kiderült, hogy régebbi eredményeikhez képest elmaradtak valamelyest, 107 százalékos 'tervteljesítésük azonban így is jónak mondható. A nyári csapadékhiány erősen visszavetette a kalászosokat, a búza például a tervezett 5,2 helyett csak 4,7 tonnát hozott hektáronként, de kukoricából 7,5 helyett 8,2 tonnát takarítottak be. Gazdálkodásukban meghatározó szerepet játszik a vetőmagnapraforgó, mely pótolta a kisebb gabonatermés okozta jövedelemkiesést. Ennek is köszönhető, hogy a 440 aktív dolgozó átlagos évi jövedelme nem kevesebb, mint 90 ezer 300 forint. A termelőszövetkezet bruttó jövedelme — ez az adat mutatja leginkább a hatékonyságot — a tavalyelőtti 50,5- ről 53,4 millió forintra emelkedett. Mundweil József főkönyvelő szerint az érdekeltség, azaz a bevált önelszámolási rendszer a hajtóerő. A hozzászólásokat Molnár Antal nyitotta meg, aki a mezőgazdaság és a kistermelők nagyobb mérvű állami támogatását javasolta. Kollár Istvánná elmondta, hogy a jó eredményért mindig nagyon meg kellett küzdeni, de ha mindenki a tőle telhető legtöbbet adja, akkor a jövőben nagyobbat léphetnek előre. A termelőszövetkezet mindenben segíti a községet ezt hangsúlyozta Bohner Ferencné iskolaigazgató és Haskó János határőr százados, köszönetét mondva az iskolának, illetve a határőrségnek nyújtott támogatásért. Ste- fánovits Antal rosszallotta, hogy egy ekevasért már 6 mázsa búzát kell adni. Meddig nyílhat még az agrárolló? — kérdezte indulatosan. Ezt követően dr. Gajdócsi István gratulált a tagságnak a kimagasló eredményhez, majd gazdaságpolitikai kérdésekről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az egyedüli értékítéletet a piac jelenti: ha hasznos, akkor megfizeti a terméket, ellenkező esetben pedig nem. Erősíteni kell a szövetkezeti mozgalom alappillérét, a tulajdonosi szemléletet. A növénytermesztésben a közvetlen felelősségig el kell menni, az állattenyésztésben olyan szabályozást kialakítani, mely megállítja az állomány további csökkenését. A falvak népességmegtartó erejét növelni elsődleges feladat: a demokratizmus szélesítésével, infrastruktúra kiépítésével, jó munkaalkalmak teremtésével és minden más, célravezető módon — mondta végezetül a megyei tanács elnöke. A közgyűlés befejezéséül a legjobb szocialista brigádok vettek át elismerő oklevelet és pénzjutalmat. G. Z. Fontos mérkőzést nyert a KSC Az elmúlt hét végén újabb színfolttal gazdagodtak a téli sportrendezvények — folytatódott a küzdelem az NB I-es ökölvívó csapatbajnokságban. S a „bunyó” népszerűségére jellemző, hogy országszerte nagy érdeklődés kísérte a szorítóba lépő sportolókat. Kecskeméten is telt sport- csarnok, több mint ezer néző szurkolt a kötelek közé lépő ökölvívóknak. Köztük természetesen elsősorban a hazai kék-fehéreknek. A szurkolói segítség ezúttal is jól jött, hiszen a KSC régi nagy riválisát, az Újpesti Dózsát fogadta, s a mérkőzés előtti udvarias bemutatkozásnál még aligha gondolhatta bárki is, hogy a Dózsa képtelen lesz megszorítani a KSC-t. Pedig ez történt (KSC— Újpesti Dózsa 18—10): ezúttal a Dózsa kapott leckét Kecskeméten. Részletes beszámolónkat lapunk hetedik oldalán, a sportrovatban találhatják meg olvasóink. Hegedő szakos növendékek megyei versenye Kecskeméten Tehetséges gyerekek, színvonalas produkciók Bács-Kiskun zeneiskolái életének jelentős eseményére került sor szombaton Kecskeméten, a Kodály iskola dísztermében. Itt rendezték meg a hegedű szakos növendékek első megyei versenyét, amelyre a helybelieken kívül Kiskunmajsáról, Kiskunhalasról, Kiskunfélegyházáról, Bajáról, Dunapatajról, Kalocsáról, Kiskőrösről és Tiszakécskéről is érkeztek diákok. Az iskolákban korábban megtartott helyi versenyek legjobbjai, összesen 65-en mutatták be hangszeres tudásukat. Egy előírt és egy szabadon választott művet adtak elő a hozzátartozókból és zenepedagógusokból álló szép számú közönség előtt. A hallgatóság véleménye megegyezett a zsűriével, miszerint az egész napos rendezvényen sok színvonalas produkció hangzott el, bizonyítva a gyerekek tehetségét és szorgalmát, s természetesen tanáraik lelkiismeretes, odaadó felkészítését. Nem jött el hiába az eseményre a Nógrád megyei kis faluból, Szátokról Dóbiás Péterné sem, mert nemcsak azt láthatta-hallhatta, hogy unokája milyen ügyesen bánik hangszerével, hanem tanúja lehetett sikerének is: a másodikos Dóbiás Andrea korcsoportjában a II. helyezést érte el. A megyei verseny legjobbjai a következők: A 2. és 3. osztályosok közül első lett Farkas Béla, illetve Boros Zoltán (mindketten a kecskeméti Kodály iskola tanulói); a 4. osztályosoknál első díjat nem adtak ki, a második helyre pedig Tóth Valéria (Baja) került. Az ötödikesek legjobbjának két fiú bizonyult: László Tibor (Kecskeméti Állami Zeneiskola) és Boros János (kecskeméti Kodály iskola). A 6. osztályosok első helyezettje Szirtes Edina (kecskeméti Kodály iskola), a 7. osztályosok győztese — második díjasként — Jobbágy Miklós (Kecskeméti Állami Zeneiskola), a nyolcadikosoké pedig Bense Nóra (kecskeméti Kodály iskola). A hegedű szakos növendékek első megyei versenyén a legeredményesebb felkészítő tanár elismerés Szabóné Horváth Mártát (kecskeméti Kodály iskola) illette. V. Z. • Versenyzők fellépés előtt. Fejlesztés a Kiskun Cipőgyárban A gyártás előkészítésében segít a számítógép A gyorsaság, a rugalmasság egyre jelentősebb tényezővé válik a gazdaságban. Ez a megállapítás érvényes az ipari és a mezőgazdasági üzemekre egyaránt, de különösen igaz a divatcikkeket gyártó vállalatokra. Ezeknek az üzemeknek ugyanis manapság szinte a szó legszorosabb értelmében naprakészen követniük kell a divat változásait, s így a vásárlók egyre sűrűbben változó igényéit. Ebben a helyzetben a Kiskun Cipőgyár számára különösen jelentős az a francia Lectra Sistem cégtől vásárolt, számítógéppel támogatott tervezőrendszer, amelyet a közelmúltban szereztek be 7,5 millió forintért. A berendezés segítségével, amelyet jelenleg szerelnek és állítanak be a gyártó cég szakemberei, a korábbinál lényegesen rövidebb idő alatt készithetik el a mintacipőket. A rendszer az esztétikai és a műszaki modellezés mellett pár óra alatt a modellhez tartozó kalkulációk, valamint a sorozatminta kidolgozását is elvégzi. G. B. • A technológiai osztályon most állítják be a számítógéphez csatlakoztatott berendezést, ami a tervek alapján lézersugárral vágja ki a különböző alkatrészeket. Enyhe a tél — nincs tüzelőhiány Érintetlenek az állami tartalékok Mint arról a fűtési idény kezdetén beszámoltunk, a Belkereskedelmi Minisztérium az ősszel engedélyezte a tüzépek számára, hogy szükség esetén a tüzelőanyag-ellátást akár az állami tartalékokból is biztosíthatják. A Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyékben illetékes Alföldi Tüzép Vállalat nem élt ezzel a lehetőséggel, mivel az enyhe időjárás miatt erre nem kényszerült rá. A januári forgalom alig volt több, mint a tavalyi hasonló időszakban értékesített meny- nyiség fele. Az említett tartalékon felüli készletek azonban nem nagyobbak a szokásosnál, ami mutatja a szóban forgó intézkedés egyébként indokolt voltát. Az Alföldi Tüzép Vállalat vezérigazgató-helyettesétől, Búza Endrétől kapott tájékoztatás szerint a szénféleségek felhasználásában a korábbinál nagyobb a brikettek aránya. Ennek oka a csökkentett importszén-behozatal, brikettel tüzeltek az etázsfűtésű családi házak kazánjaiban is. A minőségre a szezon kezdetén gyakori volt a panasz, de a brikettgyárak az alapanyag körültekintőbb beszerzésével gyorsan javítottak a munka színvonalán. Bács-Kiskun megyében az idén januárban ötezer tonna szenet értékesítettek, a tavalyi hasonló időszak 6350 tonnájával szemben. A brikettfelhasználás csaknem azonos volt az előző évivel, s megközelítette a hétezer tonnát. Kokszból a fele, tűzifából pedig kétharmada fogyott. A közületek számára az idén jelentősen megdrágult a szén, mivel nem kapják meg azt az ártámogatást, amit a lakosság továbbra is élvez. Megmaradt viszont az a tízszázalékos büntetőfelár, amit akkor kell fizetniük, ha a főszezonban vásárolnak. A közületeknek tehát az idén is érdemesebb a szenet és a tűzifát nyáron beszerezniük. g. p\ KATONA JÓZSEF MEGYEI KÖNYVTÁR Máris több az olvasó, s várhatóan még több lesz Tavaly 76 ezren keresték fel látogatóként a Katona József Megyei Könyvtárat. Ebből csaknem 58 ezren 234 ezer könyvet kölcsönöztek. Az intézmény idén is igyekszik rendszeresen és folyamatosan gyarapodó állománnyal rendelkezésére állni a legkülönfélébb ízlésű és korú olvasóknak. Ám hogy az új szak- és szépirodalmi szerzemények polcán ki-ki megtalálhassa a magáét, ez egyre nehezebb feladatnak ígérkezik. Ugyanis a könyvek vásárlására csak ugyanannyi összeget fordíthat, mint tavaly, az árak viszont várhatóan emelkedni fognak. A tapasztalatok szerint máris sokkal többen keresik fel nap -mint nap a folyóirat-olvasót, mint korábban, s ez a folyamat csak erősödni fog. A jelenlegi ellátás azonban még jónak mondható. A könyvtár a kérések nagy többségét bizonyosan ki tudja elégíteni, bár gyakran előfordul, hogy két-három nap késéssel. Mert ennyit kell várni, míg bejut az igényelt könyv vagy folyóirat a raktárból. Ez a tény már az intézmény legégetőbb és legnagyobb gondjáról beszél: arról, hogy elkészül- e belátható időn belül a jelenlegi, nehezen elviselhető körülményeket megszüntető, új könyvtárépület? A beruházási terv már tavaly megszületett, de az idei év nagy kérdése, hogy létrejöhet-e a közeljövőben a kiviteli terv is. A szakma és a lakosság mindenesetre reménykedik ... Az idei tervek között persze akad kevésbé látványos is: ilyen például a helyismereti dokumentumok egyedi feltárása, a sajtófigyelő megyei szolgáltatásának koordinációja. A könyvtár- és múzeumhálózaton belül hozzáférhető új kiadványok között érdekesnek ígérkezik a még az első félévben megjelenő Hollós József-bibliográfia, A felszabadult Kecskemét 1946. című kiadvány és a Honismereti Közlemények 9. és 10. száma. Az egyik legújabb, ám még nem igazán közismert szolgáltatás a hangos kazetták kölcsönzése. A mintegy háromszáz felvételt (többségében szépirodalmi művet) a könyvtár elsősorban a vakoknak, gyöngén látóknak és idősebb embereknek (esetleg magnó kölcsönzésével együtt is) ajánlja. Az intézmény az előző évekhez hasonlóan bekapcsolódik a megyei könyvünnepek szervezésébe: épp egy hete volt a mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitója Kiskunmaj- sán, s még e hónap eseménye lesz egy szakíró-olvasó találkozó. Olyan tevékenységi köre is akad persze a könyvtárnak, amelyről nem lehetnek pontos adatok, nem vezethető nyilvántartás. Arról sem árulkodnak például számok, hogy hány gyerek szokott rá a kezébe adott jó könyvnek köszönhetően a rendszeres olvasásra. Pedig az idei gyermekközpontú tervek tulajdonképpen ezt is célozzák. Kiemelt szerepet kap minden körülmények között 1988-ban is a gyermekek könyvtári ellátása. Még több általános és középiskolás csoportot várnak az intézménnyel való ismerkedésre és különféle tematikus foglalkozásokra. De másféle, oldottabb, játékos formában is igyekszik a könyvet a legkisebbek életének állandó részévé tenni a könyvtár, például folytatja a Barátunk, a könyv című, népszerű közösségi játékok, és külön program szerint tart foglalkozásokat a Kincskereső klub tagjainak. Várhatóan nagy érdeklődésre számíthatnak az Országos Gyermekkönyvhét programjai is. K. J.
