Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-05 / 30. szám

1988. február 5. • PETŐFI NÉPE • 4 SZÁZÖT ÉVE SZÜLETETT NAGY LAJOS A szigorú humanista KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM Az új informatikus-könyvtáros és a hagyományos népművelés szakról Z"Y -bán a következő VJ I I yC szavakkal állított -A. \J O be egy fiatalem­ber az első évfolyamában lévő Nyugat máris nagy tekintélyű szerkesztőjéhez, Osvát Ernőhöz: „Hoztam két novellát. Egy hét múlva jövök a válaszért. De már most megmondom, hogy csak az érdekel, kellenek-e, vagy sem. Indok­lást nem óhajtok, mert senkinek a véle­ményére nem vagyok kíváncsi. Azt tar­tom, hogy az irodalomhoz csak én ér­tek.” A huszonöt éves Nagy Lajos annak rendje és módja szerint meg is kapta a visszautasítást, de Osvát nem sokkal később egy másik novelláját már kö­zölte a Nyugatban. Ez a pályakezdés érzékletesen jellem­zi Nagy Lajos írói, emberi magatartá­sát is, melynek a magány, kívülállás, „különvélemény”, önérzet, következe­tesség és szigor fogalmak adnak kere­tet. Kortársai és az utókor is szocialista írónak nevezi, s ez utal arra — gondol­junk csak az e szó értelmezésével kap­csolatos mai vitákra —, hogy képtelen­ség őt irodalmi áramlatokhoz, csopor­tokhoz, nemzedékekhez, irányzatok­hoz sorolni. A szocialista jelző Nagy Lajos esetében elsősorban humanistát jelent. A nyomorultakkal, szegényekkel, megalázottakkal, a társadalom szám- kivetettjeivel való dacos együttérzés adott művészi programjának ideoló­giai alapot, tette elkötelezetté. Legdön­tőbb írói élményének az orosz elbeszé­lőket, mindenekelőtt Gorkijt tartotta, akinek sorra elolvasta valamennyi ma­gyarul hozzáférhető írását. Az orosz irodalomban nemcsak azt találja nagy­szerűnek, hogy ott a szegénység életét az írók „alulról” nézve ábrázolják, ha­nem azt is, hogy „valami szavakkal pontosan meg nem határozható szán­dék vezeti őket. Megmutatják az em­bert olyannak, amilyen, feltárják az is­meretlen összefüggéseket, hatni akar­nak az olvasóra, talán emberséget akarnak benne kelteni. Ráeszméltem, hogy ilyen szándék él bennem is és ez tettre ösztönöz.” — írja A lázadó em­ber című önéletírásában. A két háború közötti irodalmi közíz­lés éppen ezért bélyegezte naturalistá­nak. Olyan vádakkal illette — „csak az árnyékot látja, a megalázottságot, nyo­morúságot túl ridegen, élesen mutatja be stb” —, melyek végül is a szociális érzékenység, a valósághoz a tényékhez való ragaszkodás miatt inkább erény­nek foghatók fel. „Igazat írni — ez az író egyetlen feladata... a valóság ábrá­zolása, azaz ismertetése — éz aztán el­végzi a maga munkáját,” — vallotta Nagy Lajos. Az egyéni, eredeti gondolkodás min­dig megtalálja a maga sajátos kifejezési formáját, módszerét, s Nagy Lajos en­nek révén prózairodalmunk, a novel­lastílus megújítójának tekinthető. A je­lenségek mögötti lényeg, az egyediből kibontakozó általános, az éles társa­dalmi ellentétek kifejtésére, ábrázolá­sára, tükrözésére — a realizmus kívá­nalmainak megfelelően — az úgyneve­zett montázstechnika bizonyult a legal­kalmasabbnak. Mit jelent ez? A látszó­lag független dolgok egymás mellé he­lyezve olyan — a hétköznapokban ta­lán fel sem tűnő — meghatározó társa­dalmi viszonyokat tesznek nyilvánva­lóvá, melyek bebizonyítják a törvényes rend minden igazságtalanságát. A nyo­mortanyákon nemigen szoktak elegáns urak és hölgyek sétálgatni, de Nagy Lajos novelláiban igen. A fagyhaláltól rettegő munkanélküli nem akad össze bankigazgatóval, de Nagy Lajosnál igen. Az azonos háttér előtt élesen elvá­lik a fekete és a fehér. Ezzel a fogással az író olyan feszültséget tud teremteni novelláiban, hogy nincs olvasó, akinél ne érné el célját: indulatokat kelteni. E módszert szülőfalujáról, a me- gyénkbeli Apostagról írott Kiskunha­lom című szociográfiájában vitte tö­kélyre. E valóságfeltáró riportkönyv máig ható irodalmi mozgalmat indított el és szociográfiai irodalmunkban mindmáig minta és mérték. Mellőzöttségéből adódó sértettségét, már-már beteges érzékenységét, mint­egy önvédelemként egy varázsdoboz­ba, a szatíra, az irónia varázsdobozába zárta. Ki ne ismerné Képtelen termé­szetrajz című ironikus karcolatkötetét? Az újságírást sem tartotta méltatlan­nak magához, itt egy olyan karcolatá- val tisztelgünk művészete előtt, mely­nek időszerűsége ma sem kopott meg. Vélhetően igaz anekdota szerint, 1949-ben egy fogadáson Rákosi e sza­vakkal lépett az íróhoz: — Ön lesz a magyar Gorkij. — Nekem kérem az is elég lenne, ha a magyar Nagy Lajos lehetnék — vála­szolta. Félő, hogy kívánsága még ma sem teljesült igazán. Hámori Zoltán / A NAGY LAJOS: Nem kell túlozni! Sokat beszélnek arról, hogy rosszak a gazdasági viszonya­ink. Vannak azonban,, akik ezt tagadják. Ezek a luxushelyek vendégeire, az autók nagy szá­mára, a nők elegáns öltözködé­sére s effélékre hivatkoznak. Akik pedig amellett érvelnek, hogy ez csak felszín, s a viszo­nyok igenis nagyon rosszak, azok meg a fizetésképtelensé­gekkel, csődökkel, kamatláb- emeléssel operálnak. Magam is szétnéztem gazda­sági viszonyaink közt, s mivel éppen kevés pénzem volt, s né­hány sürgős kötelezettségem, hát afelé a nézet felé hajlottam, hogy a viszonyok általában rosszak. No, de mivel tudom ezt bizonyítani, ha beszélgetés köz­ben megint szóba kerül ez a té­ma? Hát figyelni kezdtem a pesti embert, a pesti életet. Félnapi éber figyelés után döntő adatra tettem szert: rengeteg a magá­ban beszélő ember! Márpedig magában csak a kétségbeesés beszél. Akinek jól megy a sora, az ha egyedül van, hát hallgat vagy fütyörész. Az utcán mentek az emberek, \ __________________________ la ssan vagy sietve, vagy pedig ültek a teraszokon, s minden ötödiknek mozgott a szája. Ele­inte ijesztő volt ez a látvány, ké­sőbb részvétet keltő, végre azon­ban nevetnem kellett minden egyes magánbe szélön. Olyan kaján jókedvem kerekedett, hogy egy öregedő úrnak, aki mellettem elhaladva éppen azt mondta, hogy „akkor lesz há­rom" —- ennek az öregúrnak odakiáltottam kötekedőn: — Igaza van, bácsi! Megállt. Csodálkozva nézett rám. — Igaza van! — ismételtem. —-Csakugyan rettentően rósz- szak a gazdasági viszonyok. — Miért gondolja? — Hát... hogy akkor lesz hcirom. Bizonyára, hogy lesz há­rom pengője, ha ezt vagy azt el­végzi még, esetleg ezt vagy azt eladja. — Ördögöt. Azt számítottam, hogy ha a Tinódi utcai házat is felépíttetem, akkor lesz három. Mégpedig mind a három sarok­ház. — Bocsánat — rebegtem, s elkullogtam. Az 1988/89-es tanévtől kezdve a deb­receni KLTE-n informatikus-könyvtá­ros szak indul, amelyhez a bölcsészka­ron angol szakot lehet, a természettu­dományi karon elsősorban kémia sza­kot javasolnak felvenni. Az új szakkép­zés a magyarországi teljes könyvtári és információs-dokumentációs rendszer számára képez szakembereket. Az öt­éves képzés során a hallgatók elsajátít­ják a hagyományos könyvtári ismere­teket éppúgy, mint a modem informa­tikai ismereteket. A szakon oktatott legfontosabb tantárgyak: könyvtártör­ténet, kommunikációelmélet, művelő­dés- és olvasásszociológia, dokumen­tumleírás, katalogizálás, információtá­rolás és -keresés, osztályozási és infor­mációkereső nyelvek, könyvtártan, az informatika alapjai, bibliográfiai és szaktájékoztatás, a számítástechnika alkalmazása a könyvtári és informáci­ós rendszerekben, könyvtári vezetés- és szervezéselmélet, könyvtárpolitika stb. A végzett hallgatók a legkülönbö­zőbb könyvtárakban (iskolai, közmű­velődési, tudományos és szakkönyvtá­rakban), valamint információs és do­kumentációs központokban helyez­kedhetnek el. A Művelődési Miniszté­rium 1988-as felvételi tájékoztatójában előírt felvételivizsga-tárgyak mellett a szakra jelentkezők tájékozódjanak a KÖNYVTÁROS című folyóirat utób­bi évfolyamaiban, a könyvtárügy és az olvasáskultúra időszerű kérdéseiben. (Ajánlott olvasmány: Csapodi Csaba —Tóth András—Vértesy Miklós: Ma­gyar Könyvtártörténet című könyvé­nek felszabadulás utáni időszakról szó­ló fejezete.) Az eddigi folyamatos gyakorlatnak megfelelően a KLTE-n az 1988/89. tanévben is van felvétel népművelés szakra, amelyhez — s ez új fejlemény — nyelvszakokat is lehet párosítani. A szakképzés a teljes kulturális, műve­lődési és tömegkommunikációs rend­szerre képez közművelődési szakembe­reket. Az ötéves képzés során a hallga­tók komplex alapozó, szak- és gyakor­lati ismereteket szereznek az erőteljesen interdiszciplináris felkészültséget igénylő közművelődési pályára. A sza­kon oktatott legfontosabb tantárgyak: művelődéstörténet, művelődéselmélet, művelődéspolitika, általános és műve­lődésszociológia, kommunikációelmé­let, általános és szakesztétika, felnőtt- nevelés- és közművelődéselmélet, tudo­mányos ismeretterjesztés, művészeti nevelés, életmódformálás, közösségi és szociálpszichológia, igazgatási, gazdál­kodás, szervezési és vezetési ismeretek. A végzett hallgatók elhelyezkedési köre igen széles: iskolai közművelődés, tanácsi és szakszervezeti közművelődé­si központok, házak, művelődésügyi apparátusok, központi és helyi tömeg­kommunikációs intézmények, szociál­politikai intézmények, közművelődési egyesületek, társaságok stb. A felvételi tájékoztatóban előírt vizs­gatárgyak mellett a szakra jelentkezők tájékozódjanak a kulturális és közmű­velődési folyóiratok, lapok anyagaiban (Kritika, Valóság, Élet és Irodalom, Új Tükör, Népművelés, Kultúra és Kö­zösség, Alföld stb.). Ajánlott olvasmá­nyok: Köpeczi Béla: A magyar kultúra útja (1945—1985). Vitányi Iván: Vita­irat a mai magyar művelődésről. Mind a népművelés, mind az infor­matikus-könyvtáros szakon speciálkol­légiumok, a gyakorlati képzés, a tanul­mányi kirándulások egész rendszere kapcsolódik. A hallgatók ezenkívül ön­tevékeny közösségi életet élhetnek az egyetem falain belül és kívül. A felvételire jelentkezők minden to­vábbi információért a KLTE BTK és TTK Dékáni Hivatalának tanulmányi osztályaihoz és Feinőttnevelési és Köz- művelődési Tanszékéhez fordulhatnak. FI LM JEGYZET Brazil A közelmúltban készült az évtized legsokkolóbb humorú produkciója, melynek sötét víziója azonban kicsit sem mu­latságos. Hisz ki is nevetne felszabadultan minden világok legrosszabbikán, ha annak legérzékibb részleteiben saját ér­zékenységeinket véljük felfedezni. A Brazil című produkció eszméinek eredete a modern brit antiutópiák tradícióiban gyökerezik. Nem maradnak ki az idézésből az immár klasszi­kussá lett filmadaptációk; Kubrick Mechanikus narancs, de elsősorban Redford Ezerkilencszáznyolcvannégy című műve sem. Ornell népszerű írása azzal tűnt ki társai közül, hogy értelmezői, olvasói minden időben úgy érezték, a jelenről beszél. A fogalommá vált 1984-képzet alapjául szolgáló regény megírása évében, 1948-ban olyan negatív utópiát jelzett, amit a szakértők szerint a mai napig azonosítani lehetett a nemzetközi politika aktuális eseményeivel, a mindenkori jelen szörnyűségeivel, ám eközben a névtelen rettenet szino­nimájává vált. A Brazil című film az események idejét illetően még inkább megerősíti ezt a bizonytalanságot, eltöröl minden konkrét bizonyítási pontot, miközben elemeinek mindennapisága az itt és most érzését kelti. A „fantasztikus” szarkazmus tárgy­listájának se vége, se hossza, nem kegyelmez senkinek és semminek, még a gag és a burleszk olyan egyéniségének sem, mint Chaplin. Különleges játékszenvedélye még az expresszi­onista Fritz Lang nyílt plágiumától sem riad vissza. A film legkülönb bravúrja azonban az, hogy ezt az iramot mindvé­gig győzi képi energiával is, ez teszi végül is a műfaj legmaibb és legvirtuózabb csúcsteljesítményévé, egyúttal pedig elme- sélhetetlen filmélménnyé. Rendezője az amerikai származású Terry Gilliams, aki sokoldalú tehetségét már nemcsak ebben a minőségben, ha­nem mint író, színész, rendező, sőt animátor is kamatoztatta. Ez utóbbi területen szerzett tapasztalatairól árulkodik a minden apró részletében művi, gyakran a pillanat tört része alatt többször is változó asszociációs konstrukció lenyűgöző pontossága, hasonlíthatatlan dinamizmusa. A Brazil című filmben egyébként is már tervezésének első stádiumától sem­mi nem történik véletlenül, minden szempontból a legmaga- biztosabb profizmus terméke. Nagyratörő vállalkozásként indult, forgatókönyvírója a drámaíróként ismert Tom Stop- pard, a szereposztásban Jonathan Price, Roberd De Niro és lan Holm nevével találkozhatunk, „sztár-menedzsere” pedig nem volt más, mint a 20-th Century Stúdió. A történet mégiscsak kissé kiemel, a többinél jobban meg­erősít egy szálat, a klasszikus angol burleszk típusát, ami a főszereplő; a rokonszenves némafilmarcú, kissé ügyefbgyott antihős, Sam Lowry jellemét is meghatározza. Abszurd vi­szontagságokon verekszi át magát, hogy az ellenséges külvi­lág csapdáit kicselezve elérhesse vágyai tárgyát; Jillt, a kami­onos szemétszállító lányt. Samnek, az információs miníszté- -rium legszürkébb kis beosztottjának sorsfordító kalandját tulajdonképpen egy vétlen indítja el. Munkáltatójának, a totális ellenőrzés és erőszak apparátusának tökéletlenségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az egyik számítógépe -f a sci-fi filmes történetében is többször ismétlődő módon — egy légy véletlenszerű „közreműködése” miatt a Tuttle nevű anarchista helyett a Buttle nevű ártatlan nevét írja a körözőlevélre. Mire kiderül a családapa vétlensége, már ké­ső, a foglyot a kínvallatás után likvidálták, s ami a legkelle­metlenebb az egészben az ügyosztály számára; bizonyíték van arra, hogy tévedtek. Sam dolga lesz, hogy megpróbálja a lehetőségek mértékében kijavítani felettesei hibáját. Elin­dul végzetes útjára a Fritz Lang Metropolisából kölcsönzött szürke és monumentális épületbelsőkben, ahol az egyik te­remben kollégái, a minisztérium szürke és örökre elnyűtt hivatalnokai lopva, titokban épp a Casablanca képsorait nézik számítógépük monitorán... Terry Gilliams monumentális szupershowja egy végtelen­ségével is iszonytató térben elhelyezett, elektromos kínzó- szék látványával búcsúzik a nézőtől, a címadó, ma már örökzöldnek számító sláger; a „Brazil” meleg, dél-amerikai ritmusú dallamára. . . Károlyi Júlia KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK Kecskemét: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától 8 óráig tart, szombaton, va­sárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamato­san a következő hétköznap reggel 8 órá­ig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecs­kemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), köz­ponti tömb, diagnosztika, Gyermekek­nek: Kecskemét, Izsáki út 5., C pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt be­tegeit a munkaszüneti napokon a kecs­keméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T ■ 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220); Kunszent- miklós, Kunpeszér, Kunadacs, Tass: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 155); Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Gódor Gy. (Kerekegy­háza, Lenin t. 3. T.: 71-338); Lakitelek: dr. Debreczeni J. (Lakitelek, Széchenyi krt. 72. T.: 42-005); Izsák: dr. Söreghi I. (Izsák, Rákóczi u. 19. T.: 06); Tisza- alpár: dr. Pulius T. (Tiszaalpár, Imre t. 18. T.: 44-162). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon naponta 18 órától másnap 6 óráig hívható. BAJA: az ügyeletet a kórház balese­ti sebészeti pavilonjában látják el (Po­korny u. T.: 11-224). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, ne­mesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara­st, katymári lakosokat látják el (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket (T.: 11 -922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet ide­jén ellátják a kiskőrösi, akasztói, csen­gődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68); Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 1: (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonQstori, pető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyormekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye is telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és a szentkirályi be­tegeket látják el (T.: 41-261). KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Ho­mokmégy, Miske, Ordas, Dunaszent- benedek, Öregcsertő-Csorna, Szak­már, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 234). Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba: 219-es mellék. A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Fájsz, Dusnok: dr. Juhász D. (Fájsz, Szt. István u. 30. T.: 19.); Solt, Üjsolt. Dunaegyháza, Solt, központi rendelő (Vécsey t. 1. T.: 167); Hajós: dr. Pap I. (Hajós, Kossuth u. 1. T.: 10); Dunapa­taj, Harta: dr. Horváth S. (Harta, Sem­melweis t. 1. T.: 32). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mel­lék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis- szállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskun­majsa, központi rendelő (T.: 31-211); Rém, Jánoshalma, Kéleshalom, Boro- ta: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88). Tompa: dr. Császár J. Kelebia, Bajcsy-Zs. u. 27. T.: 47). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság tér 1.; Baja: Tóth K. tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A; Kalocsa: Szé- chenyi-lakótelep: Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kis-• kunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmik­lós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke u. 132.; Kis­kunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Bé­ke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLAT­KÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Lakos K. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344). BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze­retnie: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.), Nemesnádudvar, Sükösd, Ér- sekcsanád: dr. Punczman T. (Baja, Kossuth u. 11/A. T.: 12-482), Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Ulicsák A. (Gara, Kossuth u. 58. T.: 14), Felső- szentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Li- pokatich S. (Csávoly, Arany J. u. 37. T.: 29), Bácsborsód, Madaras, Katv- már: dr. Borbás Z. (Madaras, Honved u. 2), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Szálas L. (Herceg- szántó, Dózsa u. 1/A). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Simon É. (Kalo­csa, Vörösmarty u. 69), Tass, Szalk­szentmárton: dr. Reviczky Gy. (Szalk­szentmárton, Vasút u. 12), Dunavecse, Apostag: dr. Szüts M. (Dunavecse, Vö­rös Hadsereg u. 8/A), Solt, Újsolt, Du­naegyháza, Allampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Németh I. (Solt, Lep­ke u. 4.), Harta, Dunatetétlen, Állam­puszta: dr. Mészáros J. (Harta, Rákó­czi u. 9.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Babos L. (Dunapataj, Béke tér 3. T.: 75), Szakmár, Öregcsertő, Homókmégy: dr. Farkas A. (Homokmégy, Dózsa Gy. u. 14. T: 8), Miske, Drágszél, Ha­jós, Császártöltés: dr. Koch J. (Hajós, Temető u. 2. T.: 11), Fájsz, Dusnok: dr. Kis Molnár J. (Fájsz, Szabadság u. 35. T.: 20). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza, dr. Makkos G. (Kecs­kemét, László K. u. 11. T.: 27-985), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Vá­rosföld: dr. Bocskov P. J. (Kecskemét, Katona József tér 10.), Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakab­szállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075), Szent­király, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyár- lőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192), Lajos­mizse: dr. Kisjuhász Z. (Lajosmizse, Ifjúság u. 9. T.: 76), Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybe­ne: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, En­gels u. 54. T: 71-161). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Bo­ros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10. T.: 12- 280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Túrái J. (Izsák, Kecskeméti u. 37.), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kun­adacs: dr. Szalay T. (Kunszentmiklós, Mikulás u. 1. T.: 93), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Schieider J. (Fülöp­szállás, Kossuth L. u. 12.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvad­kert, Bocskai u. 83.), Akasztó, Csen­gőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kas- kantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent I. u. 15.), Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza, dr. Lombár L. (Kiskunfélegyháza, Lónyai u. 2/A T.: 62-115), Gátér, Pálmonostora, Petőfi- szállás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonosto­ra, Dózsa Gy. u. 59. T.: 79-586), Tisza­alpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tisza­alpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191), Kis­kunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Koletics J. (Kiskunmajsa, Tanácsköz­társaság u. 16. T: 31-108), Jászszent- lászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jász- szentlászló, Radnóti u. 3. T.: 72-622), Bugac, Kunszállás: dr. Bogdán A. (Bu­gac, Felsőmonostor 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Gasztonyi Gy. (Kiskunhalas, So­mogyi B. u. 13. T.: 22-920), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Aladics S. (Kiskunha­las, Ibolya u. 11.), Jánoshalma: dr. Iva- nics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7. T.: 283), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Simon J. (Mélykút, Kossuth u. 13.), Tompa, Kelebia: dr. Patocskai G. (Ke­lebia, Ady E. u. 216.), Bácsalmás, Csi- kéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Kole­tics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8.), Tatahaza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 10).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents