Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-23 / 45. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. február 23. GEORGE SHULTZ: A legtöbb kérdésben sikerült haladást elérni Folytatás márciusban, Washingtonban ' Általában pozitívnak nevezte „nagyon beható” moszkvai tárgyalásainak eredményeit hétfői sajtóérte­kezletén George Shultz amerikai külügyminiszter, hang­súlyozva: ha nem is mindenben, de a legtöbb kérdésben sikerült haladást elérni. A megbeszélések konkrét ered­ményeiről közös nyilatkozatot tesznek közzé. Shultz bejelentette, hogy a külügyminiszteri megbeszé­lések következő fordulójára pontosan egy hónap múlva, március 22—23-án kerül sor Washingtonban. Azokban a kérdésekben, amelyekben most nem történt haladás, a szakértők folytatják a munkát. A tárgyalások fő célja: előkészíteni Ronald Reagan moszkvai látogatását. En­nek érdekében megbízták a genfi tárgyalóküldöttségeket, hogy lehetőleg a következő miniszteri találkozóig három dokumentumot dolgozzanak ki a hadászati leszerelés témájában. Az első közös jegyzőkönyv az ellenőrzés kér­déseiről, a második dokumentum a hadászati támadó fegyverek leszereléséről és megsemmisítéséről szól, míg a harmadik az ellenőrzéshez nélkülözhetetlen információk cseréjéről intézkedik. A hadászati támadófegyverekről részletesen esett szó a Gorbacsowal tartott találkozón, csakúgy, mint a mi­niszterek tárgyalásain, és a munkacsoportokban. Az amerikai külügyminiszter utalt rá, hogy a rakétaelhárító rendszerekről szóló szerződés és az űrvédelem témájáról a fent emlitett okmányokról folyó tárgyalásokkal párhu­zamosan folyik az eszmecsere. Shultz értékelése szerint a nukleáris fegyverkísérletek tilalmáról folyó tárgyalásokon kedvező hatásúak az egy­más kísérleti telepein tett látogatások. Most arról szüle­tett Moszkvában megegyezés, hogy hozzálátnak annak a csatlakozó jegyzőkönyvnek az egyeztetéséhez, amely az 1974-es és 76-os küszöbmegállapodásokat az ellenőrzés, kérdéseiben mindkét fél számára elfogadható módon egészíti ki. A vegyi fegyverek kérdésében Shultz szűkszavúan csak annyit mondott, hogy a teljes tilalomról szóló szerződés hatékonyságának előfeltétele minden, a vegyi fegyver előállítására képes ország csatlakozása. Hozzátette, hogy mindkét fél a teljes betiltást tartja a végső célnak. A hagyományos fegyverek témakörében olyan egyet­értésre jutottak, amely remélhetően kedvezően hat ki az erről folyó bécsi konzultációkra — mondotta Shultz. A korábbinál több időt fordítottak a regionális kérdé­sek megvitatására. Ezek között Afganisztán, az iráni— iraki háború, a közel-keleti helyzet, Kambodzsa, a Ko­reai-félsziget és Afrika déli része szerepel a napirenden. Könnyebben Mihail Gorbacsov fogadta boldogultak az amerjkaj külügyminisztert az orosz medvevel „ Thatcer a Kremllel való olvadás megállítá­sára szólít" — ezzel az első oldalas főcímmel ismertette hétfőn a The Independent annak a mindeddig titkos beszédnek részleteit, amelyet a brit kormányfő múlt szerdán mondott Brüsszelben. A londoni lap szerint Thatcher asszony beszédének alap tézise az volt, hogy „Gorbacsov új vezetési stílusa mindinkább aláássa a szovjet veszély hitelét a nyugati köz­véleményszemében, márpedig a szovjet fenye­getés hitelének megrendülése a legközvetle­nebbül fenyegeti magát a NA TO-t ”, A brit kormányfő beszédét elsőként a The Sunday Times ismertette vasárnap. A közre­adott tételekből kitűnik: a brit kormányfő „Gorbacsov új vezetési stílusának a nyugati közvéleményre gyakorolt hatását" minősítet­te a NATO „legsúlyosabb problémájának”. Jellegzetes kulcsmondatként idézik a beszéd egyik kitételét, amely szerint „könnyebben boldogultunk az orosz medvével, amíg inkább annak látszott, mint most". Ebből vezette le Thatcher asszony azt a tételét, hogy „a réginél sokkal veszélyesebb a mostani megtévesztően vonzó szovjet politika, amely ésszerűnek és rugalmasnak tűnik a nyugati közvélemény számára, olyan politikának, amelyet a feszült­ség enyhítésének és az atomfegyvermentes vi­lág elérésének vágya vezérel ” Thatcer azt jósolta, hogy a szocialista or­szágokban kialakulhatnak „robbanékony helyzetek". Kifejtette, ez arra késztethetné a szovjet vezetést, hogy „visszatérjen a Nyugat­tal szemben nyíltabban fenyegető politiká­hoz”. A feltételezett „keménység" veszélyé­nek tételéből a brit kormányfő ugyanarra a következtetésre jutott, mint amilyenre koráb­ban a „szovjet rugalmasság veszélyéből”. Vagyis „nem szabad csökkenteni védelmi fel- készültségünket, mert különben sebezhetővé válunk ", „A Thatcher-kampánv következő állomása a NATO március 2-ai és 3-ai csúcstalálkozó­ja. Világos, hogy ennek a kampánynak Gor­bacsov nyugati népszerűsége lesz a fő célpont­ja. Egy legutóbbi nyugat-németországi felmé­résből kitűnt, hogy a megkérdezettek 75 szá­zaléka bízik Gorbacsovban és növekszik azok­nak a száma, akik nem hisznek többé a szovjet veszélyben” — írja a Sunday Times. A The Independent véleménye: „A miniszterelnök asszony ellentámadásba lendül az atomfegyvermentes Európa megvalósításá­ra irányuló szovjet felhívásokkal szemben". (Folytatás az 1. oldalról) A találkozó résztvevői megerősítet­ték, hogy fontosnak tartják, az európai hagyományos fegyverzet és fegyveres erők problémájának megoldását. Meg­állapodtak abban, hogy fokozzák erő­feszítéseiket a bécsi konferencia man­dátumának kidolgozása érdekében. A szovjet politikus élesen felvetette, hogy elfogadhatatlanok azok a „kom­penzációs” tervek, amelyek megvalósí­tása leértékelné a KHR—HHR-szerző- dést, és általában mindent, amiben az utóbbi időben a nemzetközi biztonság érdekében sikerült megállapodni. Behatóan megvitatták a regionális konfliktusok témakörét is. A két or­szágnak példát kell mutatnia az egész világnak:— mondta az SZKP KB főtit­kára —, hogy a nemzetközi élet e fon­tos kérdéseiben együttműködve megol­dást lehet találni, valamennyi érintett fél érdekeinek egyensúlya alapján. Afganisztán kapcsán a találkozón is­mét síkraszálltak azért, hogy a követ­kező genfi tárgyalási forduló az utolsó legyen. A Szovjetuniónak — hangoz­tatta, a főtitkár—sosem volt Afganisz­tánnal kapcsolatban olyan terve vagy törekvése, hogy felvonulási területévé tegye az országot. A Szovjetunió szilár­dan és következetesen tevékenykedik, a február 8-ai nyilatkozatban foglal­taknak megfelelően. Az iraki—iráni háborúról és a Per- zsa(Arab)-öbölben kialakult helyzetről szólva Gorbacsov megígérte Shultz- nak, hogy megvizsgálják az általa fel­vetett néhány elgondolást. A szovjet vezető kifejtette álláspont­ját az amerikaiak által nemrég előter­jesztett közel-keleti rendezési tervről. Mint mondta, a terv nem következetes, nem veszi figyelembe valamennyi érin­tett fél érdekeit. Olyan közbülső intéz­kedéseken és lépéseken van a hangsúly, amelyekkel szemben Szovjetuniónak elvben nincs kifogása. Ezek, amint az ma már sokak számára világos, csak a nemzetközi konferencia összehívása, azaz az átfogó rendezés összefüggésé­ben hozhatnak eredményt. Megálla­podtak, hogy újabb eszmecserét foly­tatnak a kérdésről, az amerikai külügy­miniszter közel-keleti utazása után. A találkozón szovjet részről részt vett Eduard Sevardnadze, Anatolij Dobrinyin, Szergej Ahromejev és Alek- . szandj Besszmertnih. Amerikai részről i jelen volt Colin Powell, Michael Árma- , cost, Rózán ne Ridgeway és Paul Nitze. Jelen voltak Jurij Dubinyin és Jack Matlock nagykövetek is. Grósz Károly találkozója az írók egy csoportjával Grósz Károly, a Minisztertanács el­nöke — folytatva konzultációit a társa­dalom különböző rétegeinek képviselő­ivel — hétfőn a Parlamentben találko­zott a magyar írók egy csoportjával. A találkozón a Minisztertanács elnöke tájékoztatást adott társadalmi és gaz­dasági életünk időszerű kérdéseiről. A tájékoztatót több órás kötetlen be­szélgetés követte. (MTI) Robert Graf Budapesten Marjai József miniszterelnök-helyet­tes meghívására hétfőn rövid munkalá­togatást tett Budapesten Robert Graf osztrák szövetségi gazdasági miniszter. Marjai József és Robert Graf a két ország közötti baráti együttműködés keretében véleménycserét folytatott a nemzetközi gazdasági és pénzügyi hely­zetről, és áttekintették a széles körű magyar—osztrák kapcsolatok idősze­rű kérdéseit. Az osztrák szövetségi minisztert fo­gadta Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. (MTI) ESEMÉNYEK — SOROKBAN ÚJ-DELHI ___________________________ N yolcnapos hivatalos látogatásra hétfőn az indiai fővárosba érkezett Marian Orze- chowski lengyel külügyminiszter. Tárgyalá­sainak homlokterében a két ország gazdasá­gi együttműködésének bővítése áll. MADRID____________________________ J ulio Anguita andalúziai kommunista ve­zetőt, a párt végrehajtó bizottságának tagját választotta meg vasárnap az SKP főtitkárá­vá a párt központi bizottsága. Dombormű a szakszövetkezetben (Folytatás az 1. oldalról.) pártbizottság titkára, Horváth Antal és Fischer István, a városi tanács elnökhe­lyettesei, ismert kutatókj állami gazda­sági, szövetkezeti vezetők. Hostyánszki György szakszövetkeze­ti elnök köszöntője után dr. Sztrapák Ferenc országgyűlési képviselő a nagy szőlész életútjából az időszerű tanulsá­gokat kiemelve avatta föl Matos Sándor ifjú szobrászművész dekoratív dombor­művét. Méltatta a találékony, az érték­teremtő, mai szóval piacérzékeny, egye­temes jelentőségű nemesítőt, a hazánk jóhírét növelő tudóst. A gondos kedves­séggel szerzett szertartás végén a szak- szövetkezet alapító elnöke, Gábor Fe­renc és a jelenlegi elnöke koszorúzta meg a jelenlévők tetszését azonnal kiví­vó domborművet. A virággal tisztelgők között ott volt a szövetkezet Mathiász szocialista brigádja is. Jelképesnek is tekinthető, hogy az em­lékünnepségre Kecskemét hatalmas ha­tárának három egymástól távoli részén, ültetvények, kertek szomszédságában került sor. Ilyen környezetben érezte jól magát az ünnepelt is. Nem kevésbé szim­bolikus az is, hogy tudományos intézet­ben, iskolában és falusi gazdák közössé­gében emlékeztek Mathiászra. ^ ^ FIDEL CASTRO: Nincs szovjet rakéta Kubában Egyetlen szovjet rakéta sincs Kuba területén — jelentette ki Fidel Castro, Kuba elnöke az USA Today című lapnak adott nyilatkozatában. A hétfőn közzétett interjúban aláhúzta: „Walt Disney fantáziájára méltó állítások” azok, amelyek szerint Kuba bármiféle katonai fenyegetést jelentene az Egyesült Államoknak. Castro azokra a vádakra válaszolt, amelyeket a televíziós igehirdetőből ultrakonzervatív programmal induló republikánus párti elnökjelöltté előlépett Pat Robertson hangoztatott. Az állítólagos szovjet rakétákra vonatkozó kijelentéseket egyébként az amerikai kormány is elutasította, hangsúlyozva, hogy szovjet és kubai részről megtartják a rakéta-megállapodást és semmiféle adat sem mutat arra, hogy Kuba területén közepes hatótávol­ságú szovjet rakéták lennének. Castro élesen bírálta Reagan kormányzatának Kuba ellen irányuló politikáját s megállapítot­ta: Washingtonnak nincs semmiféle politikai elképzelése a harmadik világgal, a fejlődő orszá­gokkal kapcsolatban, ehelyett rögtönzésekre alapozza magatartását. A kubai vezető megállapította: országa folyamatosan javítja kapcsolatait Latin-Amerika államaival. „Ma ezekkel az államokkal a békés egymás mellett élésre alapozzuk kapcsolatain­kat, ez gyökeres változás ahhoz az állapothoz képest, amikor — Mexikó kivételével — mind részt vettek Kuba blokádjában” — hangoztatta. Háborúmentes világot! Szovjet katonai doktrína A Szovjetunió védelmi jellegű ka­tonai doktrínája az ország külpoli­tikájának céljaiból fakadóan két egymással összefüggő feladatot tűz ki a fegyveres erők elé: elkerülni a nukleáris vagy a hagyományos fegyverekkel megvívandó háborút, és szükség esetén megfelelő válasz­csapásban részesíteni az agresszort ■— erősítette meg Mahmud Garejev vezérezredes, a szovjet hadsereg ve­zérkari főnökének első helyettese Moszkvában hétfőn a fegyveres erők napja alkalmából megtartott sajtótájékoztatón. Garejev kijelentette: a Szovjet­unió és szövetségesei nem kívánnak nagyobb biztonságot, mint ameny- nyi védelmük szavatolásához szük­séges, de nem járulnak hozzá ah­hoz, hogy ennél alacsonyabbra szállítsák a fegyveres erők ütőké­pességének szintjét. A szovjet tábornok hangsúlyoz­ta: a jelenlegi nemzetközi helyzet új politikai gondolkodásmód kialakí­tását követeli meg, amely elsősor­ban abból indul ki, hogy a nukle­áris háború teljes mértékben elfo­gadhatatlan, annak győztese nem lehet, következésképpen a fegyver­kezés is értelmét veszti. Utalt arra, hogy a nukleáris há­ború elkerülésének lehetőségét a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok, valamint a Varsói Szerződés és a NATO közötti katonai erő- egyensúly biztosítja, amelyet szov­jet vélemény szerint a lehető legala­csonyabb szinten kell tartani. A nyugati államok katonai dokt­rínájáról szólva Garejev vezérezre­des kifejtette, hogy az azokról han­goztatott védelmi jelleget tettekkel és hivatalos kötelezettségvállalá­sokkal kell alátámasztani. A Nyu­gat viszont mindmáig elutasítja, hogy a NATO és a Varsói Szerző­dés meg nem támadási szerződést kössön egymással. Nem fogadta el egyelőre azt a javaslatot sem, hogy oszlassák fel az egymással szemben­álló katonai tömböket — mutatott rá a szovjet tábornok. Garejev hangoztatta annak fon­tosságát, hogy a két világrendszer katonai vezetői és szakértői mind rendszeresebben tartsanak tapasz­talatcserét. NAPI KOMMENTÁR Magyarul beszélő elnök Cipruson Meglehetősen ritkán fordul elő — ha egyáltalán valaha is előfordult -, hogy egy magyar újság (gazdasági hetila­punk) magyarul készítsen interjút egy külföldi államfővel. Ezúttal ez történt, méghozzá a ciprusi választás vasárna­pi, mindent elsöprő második fordulója előtt. Amikor az újságíró az esélyekről faggatta — ismételjük, magyarul, Ge- orgiosz Vasziliu dúsgazdag üzletem­bert, a kommunista párt (Akel) által is támogatott ötvenhat esztendős politi­kust, ő a következő magabiztos sza­vakkal tett pontot az interjúra: — Én fogok győzni. Ha Vasziliu a politikai és gazdasági trendek bonyolult útvesztőiről is képes ilyen biztos prognózist adni, nyert ügye van. Hétfőre virradóra ugyanis kide­rült, hogy a szavazásra jogosult három­százba tvannégy ezer ciprusi görög 51,63 százaléka megválasztotta a sziget görög részének államfőjévé. Az új elnök művelt, kiemelkedő ké­pességű ember. Anyanyelvén, a görö­gön kívül angolul, franciául, oroszul, németül, olaszul és magyarul beszél.. Magyarul azért, mert hosszú esztendő­ket töltött fővárosunkban. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­temen tanult, 1955-ben vörös diplomá­val végzett. Újabb két esztendő követ­kezett Budapesten, a Közgazdaságtu­dományi Intézet munkatársaként. Itt doktorált 1958-ban, majd Angliában folytatta tanulmányait. Piackutató cé­gét otthon, 1962-ben alapította meg, azóta ez nemcsak a szigetország, de a világ egyik legsikeresebb ilyen jellegű vállalkozása. Mi lesz az új elnök feladata? Kampá­nya és interjúja alapján meglehetősen pontosan ismerjük az ő véleményét er­ről: 1. Az adósságállomány (ami egy fő­re számítva világviszonylatban is az egyik legmagasabb, gyors csökkentése. 2. Az adódzsungel rendezése. 3. Az EGK-val eddig is fenntartott kapcsolatrendszer további kiépítése — de úgy, hogy ez ne menjen a más országokkal és térségekkel folytatott kereskedelem rovására. 4. Megkísérelni azt, hogy Ciprus „a Közel-Kelet küszöbe” a térség egyik gazdasági-pénzügyi centrumává váljék, szigorúan az el nem kötelezett külpoli­tika megbízható keretei között, és vé­gül, de korántsem utolsósorban: 5. Minden, de valóban minden lehe­tőséget megragadni annak érdekében, hogy a sziget két népcsoportja, a görög és a török közelebb kerüljön egymás­hoz. Ebben segíthet Vasziliunak az utóbbi időben tapasztalható görög— török államközi közeledés. Andrej Gromiko életrajza Andrej Gromiko 1909-ben született a belorussziai gomeli terület Sztarije Gro- miki nevű falujában, szegényparaszt családban. Földművesként és faúsztató­ként dolgozott; 1931-ben, 22 éves korá­ban a Szovjetunió Kommunista Pártja tagjainak sorába lépett. Felsőfokú tanulmányait a Minszki Mezőgazdasági Főiskolán végezte, majd 1934-től 1936-ig az Össz-szövetségi Ag­rárközgazdasági Tudományos Intézet aspiránsa volt. Ezután három évig a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Közgazdasági Intézetének tudományos fómunkatársaként dolgozott. 1956-ban megkapta a közgazdaságtudomány doktora elmet. Andrej Gromiko 1939-ben diplomá­ciai szolgálatba lépett. 1943—1946 kö­zött a Szovjetunió washingtoni nagykö­vetének posztját töltötte be. Ebben a minőségben a szovjet küldöttség tagja volt a szövetségesek teheráni, jaltai, majd potsdami konferenciáján; részt vett az ENSZ megalakításában, s társ­szerzője lett a világszervezet alapokmá­nyának. 1946 és 1948 között a Szovjetu­nió állandó képviselője volt az ENSZ- ben, egyben a külügyminiszter-helyettes tisztét is ellátta. 1949—1952 között a külügyminiszter első helyettese volt, majd 1953-ig nagy­követként Londonban képviselte hazá­ját. Ezután ismét a külügyminiszter első helyetteseként tevékenykedett. Csaknem három évtizeden át, 1957- től 1985-ig volt a Szovjetunió külügymi­nisztere. A legfelsőbb állami tisztséget, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöki tisztét 1985 óta tölti be a politikus. Andrej Gromiko 1952-től az SZKP Központi Bizottságának pót­tagja volt, 1956-ban pedig a KB tagjai­nak sorába választották. 1973-tól tagja a Politikai Bizottságnak, 1982 és 1985 között a miniszterelnök első helyettese. Kiemelkedő tevékenysége elismerése­ként kétszer lett a Szocialista Munka Hőse, és két alkalommal tüntették ki Lenin-renddel. A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa 1979-ben, 70. szüle­tésnapja alkalmából a Béke és Barátság Érdemrenddel, 1984-ben, 75. születés­napján pedig a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével tüntette ki a szovjet politikust. Egyeztetés az ÉVM vezetőivel (Folytatás az 1. oldalról) Ni egyeztető tárgyalásra készített megyei- összefoglalót Borbély Lajos, a megyei tanács osztályvezetője egészí­tette ki és a résztvevők az ebben szerep­lő témaköröket vitatták meg. A mi­niszter is elismerte, hogy szükséges a tanácsi költségvetési üzemekben dol­gozók bérének rendezése, amit ezután is szorgalmaznak. Üdvözölte a Künép külföldi munkavállalási tervét, meg­kezdett tárgyalásait egy kuvaiti céggel. A miniszter megerősítette, hogy a kecs­keméti építőipari szakmunkásképző és technikum fejlesztéséhez az ÉVM 5 millió forinttal hozzájárul. Három nagyobb téma került teríték­re,” valamennyi kapcsolódott a lakás1 építéshez. Megyei javaslat: a beázó la­postetőkre kerüljön magastető; a meg­valósítás gondja viszont az, hogy ennek csak a tervezési költsége több százezer forint. A miniszter támogatta a javasla­tot, s felajánlotta, hogy a tervezést az ÉVM fejlesztési és kutatási pénzéből finanszírozza, hozzátéve: csak akkor van az ilyen pótlólagos beruházásnak haszna és értelme, ha a tetőtérben laká­sokat is kialakítanak. Hasonló megér­téssel találkozott a megyei vezetés, az üresen álló családi házak újbóli hasz­nálatba vételét illetően is. Arról van szó, hogy sok az-üres, eladásra szánt lakás a kisebb településeken, községek­ben. Az emberek nem kapják meg a szociálpolitikai és egyéb (például vá­sárlási hitel) kedvezményeket, ha eze­ket magánforgalomban veszik meg. Az ezzel kapcsolatos gond megoldása sür­gető, ugyanis enyhülhet a lakásínség. Csillapítható az a feszültség, ami a vá­rosokban a lakáshiány miatt kialakult, ha ezekhez is a kedvezmények igénybe­vételével juthatnának a lakásigénylők. A módszer kidolgozásra vár, elképzel­hető pénzintézetek bevonása a vételbe és a lakásértékesítésbe. Az árakról a minisztérium vélemé­nye: a tavalyihoz képest 14—18 száza­lékkal kerül többe a lakások négyzet- métere, elsősorban a különböző ipari anyagok és szerkezeti egységek áremel­kedésének következményeként. E fo­lyamat egy-két éven belül megáll, érvé­nyesülnek a piaci mechanizmusok, a kínálat, kereslet egyensúlya lesz a meg­határozó. A tanyai házak bővítésének tilalma is szóba került, amely alól az ÉVM már korábban is felmentést adott a megyei tanács kérésének megfelelően, de az ilyen építkezők büntetésének tör­lését az ügyészség továbbra is kifogá­solja. A felmentést a miniszter ezután is megadja, ugyanakkor egyetértett’áz­zál, hogy jogszabályi rendezés szüksé­ges az említettek elkerülésére. A megbeszéléseken elhangzottakat dr. Szabó Miklós foglalta össze. Meg­határozta a legfontosabb megyei tenni­valókat és köszönetét fejezte ki a mi­nisztérium segítségéért, rugalmasságá­ért, amellyel a megyei elhatározásokat támogatja. Ezután a megyei vezetők társaságában Somogyi László a megyei tanács építési és városfejlesztési osztá­lyának munkatársaival folytatott esz­mecserét, ellátogatott a kecskeméti Margaréta Otthonba, ahol Gálné Ur- bán Teréz igazgató, dr. Gubacsi László osztályvezető, és dr. Fáy Ferenc, a Du- tép vezérigazgatója mutatta be a me­gyeszékhely új intézetét, majd a Kato­na József Színházban dr. Gátay Ferenc. a Bácsépszer igazgatója számolt be a felújítási munkákról. Délután megyei vállalatvezetőkkel találkozott a minisz­ter, amikor is fórum keretében beszélt a tárca munkájáról, az építőipar hely­zetéről, s válaszolt a jelenlévők kérdé­seire. Cs. I. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT VSZ—NATO — HÉTFŐI ÜLÉS BECS. A Varsói Szerződéses a NATO huszonhárom tagállamának képviselői hétfőn Bécsbcn ismét megbeszélést tartottak, folytatták az európai hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentéséről tartandó tárgyalások mandátumának kidolgozását. Az ülésen Csehszlovákia javaslatot terjesztett elő a leendő leszerelési fórum elveiről. A részvevők megkezdték a tárgyalá­sok eljárási kérdéseinek megvitatását . VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK: f Érvényben: 1987. február 23-ától 26-áig Vételi Eladási Pénznem: árfolyam száz egységre forintban Angol font 8202,40 8709,76 Ausztrál dollár 3356,17 3563,77 Belga frank 131,23 139,35 Dán korona 718.57 763,01 Finn márka 1132,78 1202,84 Francia frank 812,04 862,26 Görög drachma a) 33,22 35,28 Holland forint 2445,13 2596,37 ír font 7305,56 1 7757,45 Japán yen (1000) 360,35 382,63 Jugoszláv dinár (1000) 29.23 31,03 Kanadai dollár 3672,59 3899,77 Kuvaiti dinár 16872,99 17916,67 Norvég korona •727,88 772,90 NSZK márka 2744,VO 2914,68 Olasz líra (1000) 37,26 39,56 Osztrák Schilling 390,83 415,01 Portugál escudo 33,57 35,65 Spanyol peseta 40,85 43,37 Svájci frank 3350,39 3557,63 Svéd korona 771,78 819,52 USA dollár 4670,44 4959,34 ECU (Közös Piac) 5670.08 6020.80 a) Vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 1000-cs. H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents