Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-22 / 44. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. február 22. RENDEZVÉNYSOROZAT FULÖPSZÁLLÁSON „Együtt élni a községgel” Befejeződött Fülöpszálláson a Művelődési, egész­ségügyi és sportnapok sokszínű rendezvénysorozata, mely előadásokkal, játékos sportfoglalkozásokkal és kiállításokkal várta az érdeklődőket. Az általános iskola irodájában ültünk le beszélgetni Varga István­nal, az egyik szervezővel, aki az Általános Művelődési Központ és az iskola igazgatójaként kétféle minőség­ben is gazdája volt a hétnek: részese e figyelmet ér­demlő kezdeményezésnek. •Számítógép az anyanyelvi órán — bemu­tató órát tart: Varga István- né magyar— történelem szakos tanár. SJUTÖPOSTA Nyílt szülői értekezlet Orgoványon —Pedagógus kollégáimmal és a mun­kaközösség vezetőivel elhatároztuk, hogy az idei tanév nyílt tanítási napjait kibővítjük, s megpróbálunk az egyszerű óralátogatáson kívül valami többet is adni a szülőknek. Olyan előadásokra gondoltunk, melyek a hasznos ismere­tek mellett (például az egészségnevelés témájában, két körzeti orvosunk közre­működésével) esetenként konkrét segít­séget is adhatnak. Bekapcsolódott a ter­vezésbe a Vöröskereszt községi szerve­zete is. Munkájuk bemutatásával, egész­ségügyi dolgozók vezette foglalkozása­ikkal még tovább szélesítették ismeret- terjesztő lehetőségeinket. Mindezek mellett igyekeztünk olyan előadókat megnyerni és felkérni, akik szakmájuk közismert művelőiként meggyőző út­mutatást tudnak adni a felnőtteknek. A Kecskeméti Tanítóképző Főiskola fő­igazgatóját, dr. Krajcsovszki Józsefet például már több hasonló alkalommal is vendégül láttuk. Sikerült elérnünk, hogy ezeket a programokat sokan látogassák. Érdeklődés övezte kiállításunkat, me­lyet az egészséges életmód követelmé­nyeinek leginkább megfelelő élelmisze­rekből válogattunk össze. Más szem­pontból, de legalább ilyen érdekesnek bizonyult a gyerekek rajzaiból rendezett bemutató, hiszen pontos képet adott közérzetükről, bemutatta, milyennek látják környezetüket. — Végül is ki volt a programnak a legfőbb gazdája? — Elsősorban az Általános Művelő­dési Központ, mely az óvodát, iskolát, könyvtárat és a korábbi művelődési házat magában foglaló, integrált intéz­mény. Egyes területei előzőleg egymás mellett, de egymástól elszigetelten mű­ködtek. Hogy a változások óta hogyan alkotnak egyetlen közös intézményt, azt reprezentálta többek között rendez­vénysorozatunk is. — Az intézmény máskor is részt vesz az iskolai programokban? A hazánkban élő horvát, szerb és szlovén nemzetiség gyönyörű népzené­je nem ismeretlen számunkra. Szívesen és gyakran tűzi műsorára a rádió is ábrándos népdalaikat, sodró lendületű táncaikat. A hanglemez — amelyet most bemutatni szeretnék —, igazi meglepetést okozott, mégpedig azzal, hogy kivétel nélkül itthoni nemzetiségi népi zenekarok felvételeit tartalmazza. Hadd kezdjem az ismertetést először a szemnek szóló élménnyel! Az ízléses, színes borítón a mohácsi Délszláv Bá­zismúzeum pompás sokác-bosnyák ködmöne látható. A két hanglemezre felvett népzené­hez némi magyarázat indokolt: me­gyénkben a délszlávok közül nagyob számban horvátok (bunyevácok és so- kácok), valamint szerbek élnek, nyuga­ti határunkon pedig hét-nyolc települé­sen az úgynevezett gradistyei szlovének laknak. Áz utóbbiakat a lemezen Kóp- háza és Und együttesei képviselik. (Mindkét község Sopron közelében fekszik, déli irányban). Pécsről a hor- vát-szerb általános iskola gyermekze­nekara játszik, Tökölről két tambura- zenekar is szerepel, a deszkiek népi já­tékot mutatnak be. Bács-Kiskun me­gyéből három kitűnő zenekart hallha­tunk. Az első lemez nyitószáma egy lendületes betyarac, (betyáros) és egy mind hangulatában, mind fergeteges tempójában jól hozzáillő bácskai kóló a dusnoki tamburások előadásában. — Ebben az új szervezeti formában sokat javítottunk az épület kihasznált­ságán. Többféle módon is megpróbál­juk odaszoktatni a gyerekeket. Újab­ban hetente több tanítási óra színhelye is, ugyanis a tanulók igy a 18-19 ezer kötetes, nagykönyvtárat használják. De szakköröket is szervezünk itt, nép­tánccsoportunk például községi ün­nepségek alkalmából rendszeresen lép színpadán nyilvánosság elé. Tehát megpróbálunk együtt élni a községgel, bár ez nem mindig könnyű. Mert bi­zony sok az olyan szülő, aki csak legfel­jebb ez alatt a néhány nap alatt találko­zik az iskolával, s gyermeke munkáját csak a bizonyítványon méri le. A mi kis közösségünkben különösen érzékelhe­tő, hogy az iskola funkciói az ptóbbi időben milyen mértékben megszapo­rodtak. Egyre több feladatot kénytelen átvállalni a családtól, ugyanakkor az iskola „társadalmasításába”, külső kapcsolatrendszerébe beletartoznak a A B oldalon régi ismerősre bukka­nunk, a felsőszentiváni „Vidám tambu­rások” muzsikájára. Bunjevacsko mo- macsko kolo (bunyevác legénykóló) cí­mű darabjuk az egyik legjobb produk­ció. A garai ifjúsági tamburazenekar egy Polegaj nevű, a múlt század dere­kán divatos városi, majd két népi tán­cot mutat be. A második hanglemez mindkét olda­lát Kersics Anka neves mohácsi népdalénekes művészetének szentelték. Kodály Zoltán tanítványa, aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szer­zett diplomát, felülmúlhatatlan termé­szetességgel és átéléssel adja elő a mo­hácsi Radics Márk zenekara, illetve a dusnoki tamburaegyüttes kíséretével a régi délszláv népdalokat. A másik lemezoldalon a legismer­vállalatok is, ahol ezeknek a gyerekek­nek a szülei dolgoznak. Gyakran ta­pasztaljuk, hogy szívesen végeznek tár­sadalmi munkát, ám az otthoni, szemé­lyes törődés, foglalkozás már teher. Pe­dig végül is közös és rendszeres munká­ra lenne szükség a helyes személyiség­formáláshoz. Az öltözködési szoká­soktól a helyes tisztálkodás megtanítá­sáig számos olyan probléma megoldása marad a pedagógusra, ami egyértelmű­en a szülőé lenne. Tudjuk persze jól, hogy manapság a szülők dolga is egyre nehezebb, egyre nagyobb energiát kell fordítaniuk a család eltartására. Sokan a munkából a munkába mennek,.ilyen körülmények között nem csoda, ha gyakran néhány formális kérdéssel ki­merül a gyerekkel való kapcsolat. Pe­dagógusaink tevékenységének nem kis része a szó legtágabb értelmében veen­dő népnevelés is. Az elmúlt hét kereszt- metszetét adta a mi közös mindennapi életünknek. — Volt valami különös oka, hogy ép­pen most jött létre ez a rendezvény? A téli időszakot tartottuk a legalkal­masabbnak, arra, hogy az embereket be próbáljuk csalogatni együttgondol­kodásra, közös beszélgetésre. Ehhez a megszokott színterek mellett ezen a hé­ten még az iskola is kinyitotta kapuit. A község intézményei is szívesen támo­gatták — többek között anyagi hozzá­járulásukkal is —’ kezdeményezésün­ket. Mindezek persze nem nagy dol­gok, de mi megelégszünk azzal is, ha csak fokozatosan, lépésről lépésre ju­tunk előre. Ha a gyerekeken keresztül sikerül a felnőttekre is hatnunk, már félig el is értük a célunkat. Tervekben nincs persze hiány, nyelvi és számító­gépszakköröket, tanfolyamokat szeret­nénk szervezni a felnőttek számára is. A meglévő igényeket kívánjuk elsősor­ban kielégíteni és formálni. • A lemezborító tebb magyar nóták közül hangzik fel néhány. A szövegeket a hercegszántói származású Dékity Márk fordította le, ezúttal magyarról szerbhorvátra. Összegezve: a Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szövetsége és a jugoszláviai Horvát Kulturális Egyesü­letjó ügyet szolgált a lemez kiadásával, Filakovity Branko szerkesztő és Nyi- kos Gyula zenei rendező színvonalas munkát végzett. Miután a lemez nem kerül kereskedelmi forgalomba, a nem­zetiségi klubok titkárainál, illetve Ba­ján Osztrogonácz József tanárnál, a szentistváni általános iskolában szerez­hetjük be. Gál Zoltán Szokjam hozzá? Szombat reggel volt, pontosan 7 óra, amikor beléptem a sütőipar 203-as szá­mú árpádvárosi szaküzletének ajtaján. Bár a nyitvatartás hivatalos idejében jártunk, mégsem kiszolgálásban része­sültem először, hanem figyelmeztetés­ben. Az idősebb eladó sértő hangnem­ben adta tudtomra: amíg a bolt nincs teljesen kivilágítva, zárva van. Én naivul azt gondoltam, mivel nyi­tott ajtón át tértem be a helyiségbe, nemigen lehet belőle baj, ám a két ke­reskedő másképp látta a dolgot, hiszen legalább 5 percen át magamra hagytak, s mikor visszatértek, újból kioktattak a nyitva tartás vásárlói tudnivalóiról. E megaláztatásom miatt ugyan a fel­ügyeleti szervhez fordultam, de nyilvá­nosság elé is tárom a részleteket, mivel az ismerőseim sorra mondták: apró do­log ez, szokjam hozzá, s legjobb az ilyen sértegetésekre sértegetéssel vála­szolni. Miért szokjam hozzá az ilyen udvari­atlansághoz? Hova vezethet a kapok- adok módszer? Különben is, meggyő­ződéssel hiszek abban, hogy az ügyin­téző az ügyfelekért, az orvos a betege­kért, az eladó pedig a vevőkért van. Azt persze nem tudom, hogy e felfogásom miatt hol és hányszor kell még csa­lódnom . .. — panaszolja lapunkhoz küldött levelében a Kecskemét, Simon István utca 7. szám alatt lakó olva­sónk: Sóti Éva Tavaly október 19-én megjelent Saj­tóposta rovatunkban szóltunk a tom­pái Vankó Magdolna elgondolkodtató esetéről, nevezetesen arról: a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalattól Bramac típusú tetőcserepet vásárolt 45 ezer forintért, ám a Dunántúlról a meg­adott lakcímre a cég saját tehergépko­csijával eljuttatott szállítmány szaksze­rűtlenül volt csomagolva, így annak több mint harmada használhatatlanná vált. A történteket ekképpen summáztuk: a fogyasztói érdekeken csorba esett, amit kötelességük lenne valakiknak ki­köszörülniük. Például azoknak, akik nem az előírás szerint rakták a lapokra ÜZENJÜK „Gazdálkodom” jeligére, Kiskunmaj- sára: A mezőgazdasági tevékenység pénzbeli segítését taglaló 39/1987. (X.12.) MT számú, valamint a végre­hajtása tárgyában kiadott 51/1987. (X. 24.) PM-MEM számú együttes rende­let — mindkettő idén januártól van hatályban és megtalálható a Tanácsok Közlönye tavalyi 32. számában — le­szögezi, hogy a kistermelő a tulajdoná­ban lévő első tehén után 2400, a máso­dik és minden további ilyen szarvas- marha után 4500 forintot kap évente és darabonként. Ez az igény a jogosult­ságtól számított öt éven belül érvénye­síthető. E támogatást a tulajdonos négy évre előre is kérheti, ha a tehénál­lományt előhasi üsző tenyésztésbe véte­lével növeli és vállalkozik az ellést kö­vető tartására, legalább négy eszten­dőn át. „Hattagú család” jeligére, Kunszent- miklósra: Szakszervezeti alapszabály szerint a szakszervezeti tag — kérelmé­re — szociális körülményeitől függően rendkívüli segélyben részesülhet a vál­lalati, intézményi alapszervezettől. A rászoruló család persze fordulhat anyagi támogatásért a lakóhelyileg ille­tékes tanács szociálpolitikai hatóságá­hoz is. Amennyiben a szakigazgatási szerv helyszínen készült környezetta­nulmánya megállapítja a jogosultsá­got, az illető személy egy naptári éven belül legfeljebb hat alkalommal része­sülhet esetenkénti szociális segélyben. Ennek összegét úgy kell megállapítani, hogy hathatós segítséget nyújtson. A vonatkozó tanácsi határozat egysze­ri, vagy az esztendő során többször kiutalandó segélyről is szólhat. H. L.-ncnck, Kecskemétre: Ha a cím­zett halála miatt nem tudta felvenni a részéré esedékes havi nyugellátást, azt az addig vele közös háztartásban élt hozzátartozójának (házastárs, gyer­mek, szülő, testvér stb.) kell kifizetni. Amennyiben a nyugdíjfolyósító szerv nem tudja megállapítani, kit illet meg a kiutalt, de a nyugdíjas által már fel nem vett összeg, a hagyatékba kerül, ahonnan a közjegyzői eljárás során jo­gosulttá vált örökös kaphatja meg a pénzt. Másik kérdésére válaszolva el­mondjuk, hogy az özvegy a férj halála hónapjának első napjától igényelheti az özvegyi ellátást akkor is, ha az el­hunyt hozzátartozó ugyanazon hónap­ra járó nyugdíját vette fel. Nagyközségünkben , hagyománya van már annak, hogy az általános isko­la vezetői összevont szülői értekezletet tartanak a művelődési házban. Az idei első ilyen nyílt fórumra a minap került sor, s a mintegy 300 megjelent anyuka, apuka, vagy más hozzátartozó előtt Kiss Béláné igazgatóhelyettes számolt be az 1987—88-as tanév első felében végzett munkáról. Mondanivalóját adatokkal támasztotta alá, melyek nemigen voltak szívderítőek. Hallhatták például a szülők, hogy a több mint 400 diák közül csak 30-nál valamivel többen vannak olyanok, akiknek szorgalmával, eredményeivel elégedettek lehetnek a pedagógusok. A többieknél sok a kívánnivaló. 60 ta­nuló félévi átlageredménye elégtelen. FOGADÓSZOBA „Kinek adhatom el?” jeligére, Lajos- mizsére: Az értékesítendő tanyára úgy­nevezett elővásárlási jog illeti meg azt a mezőgazdasági nagyüzemet, amely­nek területén fekszik. Ha a gazdaság nem tart igényt az ingatlanra, tulajdo­nosa szabadon eladhatja. Molnárncnak, Kalocsára: A SZOT már ismert döntése értelmében a szak- szervezeti tagok tagdíjának alapja ezentúl a főfoglalkozású munkavi­szonyból származó havi kereset, amelyből — a tag írásbeli hozzájárulá­sa után —- a munkáltató automatiku­san levonja az 1 százaléknyi összegnek megfelelő díjat. E tényt a tagkönyvben „Fizetve” bejegyzéssel vagy bélyegzés­sel, esetleg a tagdíj feltüntetésével iga­zolják az ágazati szakszervezetek helyi bizottságai. Nyugdíjasok az illetékes alapszervezet gazdasági felelősének fi­zethetik meg tagdíjukat. „Orgoványi lakos” jeligére: Ön azt írja levelében, hogy a község III. kerü­letének egyik tanyája mentén koráb­ban régi pénzérmék és gyűrűk, leg­utóbb pedig csontok kerültek elő szán­tás közben, ám a leletekről nem volt hajlandó bejelentést tenni a tulajdonos. Nos, mi nem tudjuk megítélni, régésze­ti értékekről van-e szó vagy sem, java­soljuk azonban, hogy a részletekről közvetlenül tájékoztassa a megyei mú­zeum igazgatóságát. Szőke Sándornénak, Kiskunhalasra: Az idén január óta hatályos jogszabá­lyok csak az úgynevezett maradványér­dekeltségű költségvetési szervek eseté­ben például az oktatási, az egész­ségügyi és a közigazgatási intézmé­nyekre vonatkoztatva — írják elő a foglalkoztatott nyugdíjas jövedelmé­nek kötelező bruttósítását. Másutt az alkalmazóra van bízva, hogy emeli-e, bruttósítja-e az ilyen dolgozója bérét. Megjegyezzük: magát a nyugdíjat nem kell bruttósítani, hiszen adómentes. Tampert Károlynak, Kelcbiára: Tele­pülésfejlesztési hozzájárulást — mérté­két a helyi tanács állapítja meg a többi között a lakásbérlet, a lakástulaj­don, valamint á személyi tulajdonnak minősülő egyéb ingatlan után kötelező fizetni. Előfordulhat — jogszerűen —, hogy ugyanazon állampolgártól a la­kóhelyén többféle címen is követelik a tehót. Hogy az Ön idős szülei terhére rótt hasonló kötelezettség mennyire megalapozott, csak hivatalos vizsgálat döntheti el, melynek érdekében keres­sék fel levélben a megyei tanács vb szer­vezési és jogi osztályát. A vezető tanárnő szerint a szerény produktumok egyik oka, hogy a szülők elmulasztják a gyermekeik tanulásá­nak következetes ellenőrzését. Az ilyen otthoni „segítségre” pedig szüksége van minden diáknak. Gondot okoz az is, hogy egyes családokban kismotort, vagy egyéb nagy értékű eszközt kap ajándékul az iskolás akkor is, amikor a feladatának alig, vagy egyáltalán nem tett eleget. Utalt arra: alacsony az olvasási szint, s a javítása érdekében javasolta az érintett szülőknek, hogy odahaza nap mint nap követeljék meg gyermeküktől a könyvből, újságból va­ló olvasást, ami az ismeretszerzésnek is legelemibb módja. Horváth Emilné levelező Kedden telefonon jelentettem a hi­bát a garanciális javítóként kijelölt Dé- gáz kecskeméti kirendeltségnek, ahol a következő nap délután 3 órájára ígér­ték a szerelő jövetelét. Mivel este 7-ig sem érkezett meg, újra telefonáltam a gázosokhoz, mire az ügyeletes meg­nyugtatott: a munkalap a szakember­nél van, várjuk türelemmel. De még csütörtökön délelőtt sem tette tisztele­tét. A harcot persze nem adtam fel, s panaszt tettem a szolgáltatónál, ahon­nan rövidesen megjelent két dolgozó. Reméltem, a javítás csak percek, eset­leg órák kérdése. Nem ez történt. Kiderült, hogy a kazán gázáramlást szabályozó tekercse ment tönkre, ám ilyen tartozék nincs a raktárban. Végül is azzal a megjegyzéssel távoztak a sze­relők, nem tudják, mikor jutnak alkat­részhez, s addig csak a megértésemre számíthatnak. Megértés ide, vagy oda, most már immáron másfél hete fütetlen az ottho­nom, rajtam kívül még két kisgyerme­kem és a feleségem didereg .. . (El- mondta:Szaóó László liándor helvéciai olvasónk.) □ □ □ A szerkesztő megjegyzése: E gázkazán jótállási jegyéből arról tájékozódhat a tulajdonos, hogy az 5000 forintnál nagyobb értékű készülé­ke birtokában a vételtől számított 8 évig gondoskodik a szükséges alkat­részellátásról a Ramovill. Ez gyakora- tilag kötelezettségvállalást jelent, ami azonban csak annyit ér, amennyi meg­valósul belőle. Tóth Szívók Sándornénak, Kerekegy­házára: A 10/1981. (IX. 29) MŰM szá­mú rendeletből egyértelműen kiderül, hogy a biztosított bedolgozót a munka- viszonyban (tagsági viszonyban) állók­ra vonatkozó szabályok szerint illeti meg az alap- és pótszabadság. Utóbbi közé számítandó a dolgozó nőt a tizen­négy éven aluli egy gyermeke után 2, két gyermeke után 5, három gyermeke után pedig évi 9 munkanapnak megfe­lelő pótszabadság is, melyre átlagkere­setjár. Ha emiatt vitája van foglalkoz­tatójával, kérjen segítséget a megyei ta­nács vb munkaügyi osztályától. Váriéknak, Bácsalmásra: Az alma polcokon, rekeszekben vagy nem mély ládákban egyaránt tárolható. Eltartha­tósága nő, ha a rekeszt, ládát fóliával letakarja, mivel ezáltal lassul az érési, illetve bomlási folyamat. Bevált gya­korlat szerint e gyümölcs akkor is hosz- szabb ideig megőrzi minőségét, ha se­lyem- vagy újságpapírba csomagolják. Fontos még tudni, hogy a téli alma tárolására legideálisabb a 3-4 fokos és a körülbelül 90 százalékos páratartal­mú helyiség. Völgyesinének, Kiskőrösre: Adóta­nácsadói szakvizsgához a közgazdasá­gi, a jogi egyetemi, valamint a pénz­ügyi-számviteli, az államigazgatási fő­iskolai stb. végzettség szükséges. A je­lentkezési kérelmet — az előírt képesí­tést bizonyító iratokkal együtt — a Pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozó számviteli képesítő bizottság­hoz kell beküldeni. A jelölt az összes vizsgáját a jelentkezéstől számított egy éven belül teheti le. Az e határidőt túl­lépőnek újból kell Vizsgára jelentkeznie és a már korábban sikeres „megméret­tetését” is meg kell ismételnie. Özv. Zátrok Mihálynénak, Tassra: Ha az élettársa az elhalálozásig már megszerezte a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt, a 10 esztendőt, akkor Ön 1 évig részesülhet ideiglenes özvegyi ellátásban, feltéve, ha az életközössé­gükből gyerek származott, vagy a tár­sas kapcsolatuk legalább 10 esztendőn át megszakítás nélkül tartott. Erre vo­natkozó igényét juttassa el a megyei társadalombiztosítási igazgatósághoz. Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A. Telefon: 27-611 • Gyermckrajz-kiállítás az általános iskolában. Károlyi Júlia DÉLSZLÁV NÉPDALOK HANGLEMEZEN Nemzetiségi zenekarok muzsikája Pusztába kiáltottunk? Mit ér a kötelezettségvállalás? Tavaly tavasszal körülbelül 40-50 ezer forint ráfordítással korszerűsítet­tem családi házam fűtését, átállva a radiátoros rendszerre. Ennek „lelke” a 10 ezerbe kerülő Móra 671 típusú — csehszlovák gyártmányú — gázkazán, mely idén február 8-áig hibátlanul mű­ködött. Akkor, hétfőn szeles-esős idő­járás, többszöri áramkimaradás volt. A villannyal is üzemelő kazánom nem tudta elviselni a gyakori ki-bekapcso­lást, s elromlott. és burkolták be fóliába az olvasónknak szánt tetőcserepet! A napokban újra hírt adott ügyéről a vásárló, akitől ezeket tudtuk meg: A cikk közreadása óta vizsgálatra vagy intézkedésre nem került sor. Úgy tűnik, nem érdekli az illetékeseket ez a kár. Pedig következménye is van, hi­szen e cserépprobléma miatt nem sike­rült tökéletesen befedni a tetőzetet, amely rendszeresen beázik. Nos, érthetetlen, hogy az említett veszprémi vállalat miért zárkózik el kö­vetkezetesen a jogos sérelem orvoslása elől, mint ahogy az is meglepő: e tárgyú korábbi írásunkkal lényegében pusztá­ba kiáltottunk. Vajon miért?

Next

/
Thumbnails
Contents