Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-22 / 44. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1988. február 22. RENDEZVÉNYSOROZAT FULÖPSZÁLLÁSON „Együtt élni a községgel” Befejeződött Fülöpszálláson a Művelődési, egészségügyi és sportnapok sokszínű rendezvénysorozata, mely előadásokkal, játékos sportfoglalkozásokkal és kiállításokkal várta az érdeklődőket. Az általános iskola irodájában ültünk le beszélgetni Varga Istvánnal, az egyik szervezővel, aki az Általános Művelődési Központ és az iskola igazgatójaként kétféle minőségben is gazdája volt a hétnek: részese e figyelmet érdemlő kezdeményezésnek. •Számítógép az anyanyelvi órán — bemutató órát tart: Varga István- né magyar— történelem szakos tanár. SJUTÖPOSTA Nyílt szülői értekezlet Orgoványon —Pedagógus kollégáimmal és a munkaközösség vezetőivel elhatároztuk, hogy az idei tanév nyílt tanítási napjait kibővítjük, s megpróbálunk az egyszerű óralátogatáson kívül valami többet is adni a szülőknek. Olyan előadásokra gondoltunk, melyek a hasznos ismeretek mellett (például az egészségnevelés témájában, két körzeti orvosunk közreműködésével) esetenként konkrét segítséget is adhatnak. Bekapcsolódott a tervezésbe a Vöröskereszt községi szervezete is. Munkájuk bemutatásával, egészségügyi dolgozók vezette foglalkozásaikkal még tovább szélesítették ismeret- terjesztő lehetőségeinket. Mindezek mellett igyekeztünk olyan előadókat megnyerni és felkérni, akik szakmájuk közismert művelőiként meggyőző útmutatást tudnak adni a felnőtteknek. A Kecskeméti Tanítóképző Főiskola főigazgatóját, dr. Krajcsovszki Józsefet például már több hasonló alkalommal is vendégül láttuk. Sikerült elérnünk, hogy ezeket a programokat sokan látogassák. Érdeklődés övezte kiállításunkat, melyet az egészséges életmód követelményeinek leginkább megfelelő élelmiszerekből válogattunk össze. Más szempontból, de legalább ilyen érdekesnek bizonyult a gyerekek rajzaiból rendezett bemutató, hiszen pontos képet adott közérzetükről, bemutatta, milyennek látják környezetüket. — Végül is ki volt a programnak a legfőbb gazdája? — Elsősorban az Általános Művelődési Központ, mely az óvodát, iskolát, könyvtárat és a korábbi művelődési házat magában foglaló, integrált intézmény. Egyes területei előzőleg egymás mellett, de egymástól elszigetelten működtek. Hogy a változások óta hogyan alkotnak egyetlen közös intézményt, azt reprezentálta többek között rendezvénysorozatunk is. — Az intézmény máskor is részt vesz az iskolai programokban? A hazánkban élő horvát, szerb és szlovén nemzetiség gyönyörű népzenéje nem ismeretlen számunkra. Szívesen és gyakran tűzi műsorára a rádió is ábrándos népdalaikat, sodró lendületű táncaikat. A hanglemez — amelyet most bemutatni szeretnék —, igazi meglepetést okozott, mégpedig azzal, hogy kivétel nélkül itthoni nemzetiségi népi zenekarok felvételeit tartalmazza. Hadd kezdjem az ismertetést először a szemnek szóló élménnyel! Az ízléses, színes borítón a mohácsi Délszláv Bázismúzeum pompás sokác-bosnyák ködmöne látható. A két hanglemezre felvett népzenéhez némi magyarázat indokolt: megyénkben a délszlávok közül nagyob számban horvátok (bunyevácok és so- kácok), valamint szerbek élnek, nyugati határunkon pedig hét-nyolc településen az úgynevezett gradistyei szlovének laknak. Áz utóbbiakat a lemezen Kóp- háza és Und együttesei képviselik. (Mindkét község Sopron közelében fekszik, déli irányban). Pécsről a hor- vát-szerb általános iskola gyermekzenekara játszik, Tökölről két tambura- zenekar is szerepel, a deszkiek népi játékot mutatnak be. Bács-Kiskun megyéből három kitűnő zenekart hallhatunk. Az első lemez nyitószáma egy lendületes betyarac, (betyáros) és egy mind hangulatában, mind fergeteges tempójában jól hozzáillő bácskai kóló a dusnoki tamburások előadásában. — Ebben az új szervezeti formában sokat javítottunk az épület kihasználtságán. Többféle módon is megpróbáljuk odaszoktatni a gyerekeket. Újabban hetente több tanítási óra színhelye is, ugyanis a tanulók igy a 18-19 ezer kötetes, nagykönyvtárat használják. De szakköröket is szervezünk itt, néptánccsoportunk például községi ünnepségek alkalmából rendszeresen lép színpadán nyilvánosság elé. Tehát megpróbálunk együtt élni a községgel, bár ez nem mindig könnyű. Mert bizony sok az olyan szülő, aki csak legfeljebb ez alatt a néhány nap alatt találkozik az iskolával, s gyermeke munkáját csak a bizonyítványon méri le. A mi kis közösségünkben különösen érzékelhető, hogy az iskola funkciói az ptóbbi időben milyen mértékben megszaporodtak. Egyre több feladatot kénytelen átvállalni a családtól, ugyanakkor az iskola „társadalmasításába”, külső kapcsolatrendszerébe beletartoznak a A B oldalon régi ismerősre bukkanunk, a felsőszentiváni „Vidám tamburások” muzsikájára. Bunjevacsko mo- macsko kolo (bunyevác legénykóló) című darabjuk az egyik legjobb produkció. A garai ifjúsági tamburazenekar egy Polegaj nevű, a múlt század derekán divatos városi, majd két népi táncot mutat be. A második hanglemez mindkét oldalát Kersics Anka neves mohácsi népdalénekes művészetének szentelték. Kodály Zoltán tanítványa, aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát, felülmúlhatatlan természetességgel és átéléssel adja elő a mohácsi Radics Márk zenekara, illetve a dusnoki tamburaegyüttes kíséretével a régi délszláv népdalokat. A másik lemezoldalon a legismervállalatok is, ahol ezeknek a gyerekeknek a szülei dolgoznak. Gyakran tapasztaljuk, hogy szívesen végeznek társadalmi munkát, ám az otthoni, személyes törődés, foglalkozás már teher. Pedig végül is közös és rendszeres munkára lenne szükség a helyes személyiségformáláshoz. Az öltözködési szokásoktól a helyes tisztálkodás megtanításáig számos olyan probléma megoldása marad a pedagógusra, ami egyértelműen a szülőé lenne. Tudjuk persze jól, hogy manapság a szülők dolga is egyre nehezebb, egyre nagyobb energiát kell fordítaniuk a család eltartására. Sokan a munkából a munkába mennek,.ilyen körülmények között nem csoda, ha gyakran néhány formális kérdéssel kimerül a gyerekkel való kapcsolat. Pedagógusaink tevékenységének nem kis része a szó legtágabb értelmében veendő népnevelés is. Az elmúlt hét kereszt- metszetét adta a mi közös mindennapi életünknek. — Volt valami különös oka, hogy éppen most jött létre ez a rendezvény? A téli időszakot tartottuk a legalkalmasabbnak, arra, hogy az embereket be próbáljuk csalogatni együttgondolkodásra, közös beszélgetésre. Ehhez a megszokott színterek mellett ezen a héten még az iskola is kinyitotta kapuit. A község intézményei is szívesen támogatták — többek között anyagi hozzájárulásukkal is —’ kezdeményezésünket. Mindezek persze nem nagy dolgok, de mi megelégszünk azzal is, ha csak fokozatosan, lépésről lépésre jutunk előre. Ha a gyerekeken keresztül sikerül a felnőttekre is hatnunk, már félig el is értük a célunkat. Tervekben nincs persze hiány, nyelvi és számítógépszakköröket, tanfolyamokat szeretnénk szervezni a felnőttek számára is. A meglévő igényeket kívánjuk elsősorban kielégíteni és formálni. • A lemezborító tebb magyar nóták közül hangzik fel néhány. A szövegeket a hercegszántói származású Dékity Márk fordította le, ezúttal magyarról szerbhorvátra. Összegezve: a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége és a jugoszláviai Horvát Kulturális Egyesületjó ügyet szolgált a lemez kiadásával, Filakovity Branko szerkesztő és Nyi- kos Gyula zenei rendező színvonalas munkát végzett. Miután a lemez nem kerül kereskedelmi forgalomba, a nemzetiségi klubok titkárainál, illetve Baján Osztrogonácz József tanárnál, a szentistváni általános iskolában szerezhetjük be. Gál Zoltán Szokjam hozzá? Szombat reggel volt, pontosan 7 óra, amikor beléptem a sütőipar 203-as számú árpádvárosi szaküzletének ajtaján. Bár a nyitvatartás hivatalos idejében jártunk, mégsem kiszolgálásban részesültem először, hanem figyelmeztetésben. Az idősebb eladó sértő hangnemben adta tudtomra: amíg a bolt nincs teljesen kivilágítva, zárva van. Én naivul azt gondoltam, mivel nyitott ajtón át tértem be a helyiségbe, nemigen lehet belőle baj, ám a két kereskedő másképp látta a dolgot, hiszen legalább 5 percen át magamra hagytak, s mikor visszatértek, újból kioktattak a nyitva tartás vásárlói tudnivalóiról. E megaláztatásom miatt ugyan a felügyeleti szervhez fordultam, de nyilvánosság elé is tárom a részleteket, mivel az ismerőseim sorra mondták: apró dolog ez, szokjam hozzá, s legjobb az ilyen sértegetésekre sértegetéssel válaszolni. Miért szokjam hozzá az ilyen udvariatlansághoz? Hova vezethet a kapok- adok módszer? Különben is, meggyőződéssel hiszek abban, hogy az ügyintéző az ügyfelekért, az orvos a betegekért, az eladó pedig a vevőkért van. Azt persze nem tudom, hogy e felfogásom miatt hol és hányszor kell még csalódnom . .. — panaszolja lapunkhoz küldött levelében a Kecskemét, Simon István utca 7. szám alatt lakó olvasónk: Sóti Éva Tavaly október 19-én megjelent Sajtóposta rovatunkban szóltunk a tompái Vankó Magdolna elgondolkodtató esetéről, nevezetesen arról: a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalattól Bramac típusú tetőcserepet vásárolt 45 ezer forintért, ám a Dunántúlról a megadott lakcímre a cég saját tehergépkocsijával eljuttatott szállítmány szakszerűtlenül volt csomagolva, így annak több mint harmada használhatatlanná vált. A történteket ekképpen summáztuk: a fogyasztói érdekeken csorba esett, amit kötelességük lenne valakiknak kiköszörülniük. Például azoknak, akik nem az előírás szerint rakták a lapokra ÜZENJÜK „Gazdálkodom” jeligére, Kiskunmaj- sára: A mezőgazdasági tevékenység pénzbeli segítését taglaló 39/1987. (X.12.) MT számú, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott 51/1987. (X. 24.) PM-MEM számú együttes rendelet — mindkettő idén januártól van hatályban és megtalálható a Tanácsok Közlönye tavalyi 32. számában — leszögezi, hogy a kistermelő a tulajdonában lévő első tehén után 2400, a második és minden további ilyen szarvas- marha után 4500 forintot kap évente és darabonként. Ez az igény a jogosultságtól számított öt éven belül érvényesíthető. E támogatást a tulajdonos négy évre előre is kérheti, ha a tehénállományt előhasi üsző tenyésztésbe vételével növeli és vállalkozik az ellést követő tartására, legalább négy esztendőn át. „Hattagú család” jeligére, Kunszent- miklósra: Szakszervezeti alapszabály szerint a szakszervezeti tag — kérelmére — szociális körülményeitől függően rendkívüli segélyben részesülhet a vállalati, intézményi alapszervezettől. A rászoruló család persze fordulhat anyagi támogatásért a lakóhelyileg illetékes tanács szociálpolitikai hatóságához is. Amennyiben a szakigazgatási szerv helyszínen készült környezettanulmánya megállapítja a jogosultságot, az illető személy egy naptári éven belül legfeljebb hat alkalommal részesülhet esetenkénti szociális segélyben. Ennek összegét úgy kell megállapítani, hogy hathatós segítséget nyújtson. A vonatkozó tanácsi határozat egyszeri, vagy az esztendő során többször kiutalandó segélyről is szólhat. H. L.-ncnck, Kecskemétre: Ha a címzett halála miatt nem tudta felvenni a részéré esedékes havi nyugellátást, azt az addig vele közös háztartásban élt hozzátartozójának (házastárs, gyermek, szülő, testvér stb.) kell kifizetni. Amennyiben a nyugdíjfolyósító szerv nem tudja megállapítani, kit illet meg a kiutalt, de a nyugdíjas által már fel nem vett összeg, a hagyatékba kerül, ahonnan a közjegyzői eljárás során jogosulttá vált örökös kaphatja meg a pénzt. Másik kérdésére válaszolva elmondjuk, hogy az özvegy a férj halála hónapjának első napjától igényelheti az özvegyi ellátást akkor is, ha az elhunyt hozzátartozó ugyanazon hónapra járó nyugdíját vette fel. Nagyközségünkben , hagyománya van már annak, hogy az általános iskola vezetői összevont szülői értekezletet tartanak a művelődési házban. Az idei első ilyen nyílt fórumra a minap került sor, s a mintegy 300 megjelent anyuka, apuka, vagy más hozzátartozó előtt Kiss Béláné igazgatóhelyettes számolt be az 1987—88-as tanév első felében végzett munkáról. Mondanivalóját adatokkal támasztotta alá, melyek nemigen voltak szívderítőek. Hallhatták például a szülők, hogy a több mint 400 diák közül csak 30-nál valamivel többen vannak olyanok, akiknek szorgalmával, eredményeivel elégedettek lehetnek a pedagógusok. A többieknél sok a kívánnivaló. 60 tanuló félévi átlageredménye elégtelen. FOGADÓSZOBA „Kinek adhatom el?” jeligére, Lajos- mizsére: Az értékesítendő tanyára úgynevezett elővásárlási jog illeti meg azt a mezőgazdasági nagyüzemet, amelynek területén fekszik. Ha a gazdaság nem tart igényt az ingatlanra, tulajdonosa szabadon eladhatja. Molnárncnak, Kalocsára: A SZOT már ismert döntése értelmében a szak- szervezeti tagok tagdíjának alapja ezentúl a főfoglalkozású munkaviszonyból származó havi kereset, amelyből — a tag írásbeli hozzájárulása után —- a munkáltató automatikusan levonja az 1 százaléknyi összegnek megfelelő díjat. E tényt a tagkönyvben „Fizetve” bejegyzéssel vagy bélyegzéssel, esetleg a tagdíj feltüntetésével igazolják az ágazati szakszervezetek helyi bizottságai. Nyugdíjasok az illetékes alapszervezet gazdasági felelősének fizethetik meg tagdíjukat. „Orgoványi lakos” jeligére: Ön azt írja levelében, hogy a község III. kerületének egyik tanyája mentén korábban régi pénzérmék és gyűrűk, legutóbb pedig csontok kerültek elő szántás közben, ám a leletekről nem volt hajlandó bejelentést tenni a tulajdonos. Nos, mi nem tudjuk megítélni, régészeti értékekről van-e szó vagy sem, javasoljuk azonban, hogy a részletekről közvetlenül tájékoztassa a megyei múzeum igazgatóságát. Szőke Sándornénak, Kiskunhalasra: Az idén január óta hatályos jogszabályok csak az úgynevezett maradványérdekeltségű költségvetési szervek esetében például az oktatási, az egészségügyi és a közigazgatási intézményekre vonatkoztatva — írják elő a foglalkoztatott nyugdíjas jövedelmének kötelező bruttósítását. Másutt az alkalmazóra van bízva, hogy emeli-e, bruttósítja-e az ilyen dolgozója bérét. Megjegyezzük: magát a nyugdíjat nem kell bruttósítani, hiszen adómentes. Tampert Károlynak, Kelcbiára: Településfejlesztési hozzájárulást — mértékét a helyi tanács állapítja meg a többi között a lakásbérlet, a lakástulajdon, valamint á személyi tulajdonnak minősülő egyéb ingatlan után kötelező fizetni. Előfordulhat — jogszerűen —, hogy ugyanazon állampolgártól a lakóhelyén többféle címen is követelik a tehót. Hogy az Ön idős szülei terhére rótt hasonló kötelezettség mennyire megalapozott, csak hivatalos vizsgálat döntheti el, melynek érdekében keressék fel levélben a megyei tanács vb szervezési és jogi osztályát. A vezető tanárnő szerint a szerény produktumok egyik oka, hogy a szülők elmulasztják a gyermekeik tanulásának következetes ellenőrzését. Az ilyen otthoni „segítségre” pedig szüksége van minden diáknak. Gondot okoz az is, hogy egyes családokban kismotort, vagy egyéb nagy értékű eszközt kap ajándékul az iskolás akkor is, amikor a feladatának alig, vagy egyáltalán nem tett eleget. Utalt arra: alacsony az olvasási szint, s a javítása érdekében javasolta az érintett szülőknek, hogy odahaza nap mint nap követeljék meg gyermeküktől a könyvből, újságból való olvasást, ami az ismeretszerzésnek is legelemibb módja. Horváth Emilné levelező Kedden telefonon jelentettem a hibát a garanciális javítóként kijelölt Dé- gáz kecskeméti kirendeltségnek, ahol a következő nap délután 3 órájára ígérték a szerelő jövetelét. Mivel este 7-ig sem érkezett meg, újra telefonáltam a gázosokhoz, mire az ügyeletes megnyugtatott: a munkalap a szakembernél van, várjuk türelemmel. De még csütörtökön délelőtt sem tette tiszteletét. A harcot persze nem adtam fel, s panaszt tettem a szolgáltatónál, ahonnan rövidesen megjelent két dolgozó. Reméltem, a javítás csak percek, esetleg órák kérdése. Nem ez történt. Kiderült, hogy a kazán gázáramlást szabályozó tekercse ment tönkre, ám ilyen tartozék nincs a raktárban. Végül is azzal a megjegyzéssel távoztak a szerelők, nem tudják, mikor jutnak alkatrészhez, s addig csak a megértésemre számíthatnak. Megértés ide, vagy oda, most már immáron másfél hete fütetlen az otthonom, rajtam kívül még két kisgyermekem és a feleségem didereg .. . (El- mondta:Szaóó László liándor helvéciai olvasónk.) □ □ □ A szerkesztő megjegyzése: E gázkazán jótállási jegyéből arról tájékozódhat a tulajdonos, hogy az 5000 forintnál nagyobb értékű készüléke birtokában a vételtől számított 8 évig gondoskodik a szükséges alkatrészellátásról a Ramovill. Ez gyakora- tilag kötelezettségvállalást jelent, ami azonban csak annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Tóth Szívók Sándornénak, Kerekegyházára: A 10/1981. (IX. 29) MŰM számú rendeletből egyértelműen kiderül, hogy a biztosított bedolgozót a munka- viszonyban (tagsági viszonyban) állókra vonatkozó szabályok szerint illeti meg az alap- és pótszabadság. Utóbbi közé számítandó a dolgozó nőt a tizennégy éven aluli egy gyermeke után 2, két gyermeke után 5, három gyermeke után pedig évi 9 munkanapnak megfelelő pótszabadság is, melyre átlagkeresetjár. Ha emiatt vitája van foglalkoztatójával, kérjen segítséget a megyei tanács vb munkaügyi osztályától. Váriéknak, Bácsalmásra: Az alma polcokon, rekeszekben vagy nem mély ládákban egyaránt tárolható. Eltarthatósága nő, ha a rekeszt, ládát fóliával letakarja, mivel ezáltal lassul az érési, illetve bomlási folyamat. Bevált gyakorlat szerint e gyümölcs akkor is hosz- szabb ideig megőrzi minőségét, ha selyem- vagy újságpapírba csomagolják. Fontos még tudni, hogy a téli alma tárolására legideálisabb a 3-4 fokos és a körülbelül 90 százalékos páratartalmú helyiség. Völgyesinének, Kiskőrösre: Adótanácsadói szakvizsgához a közgazdasági, a jogi egyetemi, valamint a pénzügyi-számviteli, az államigazgatási főiskolai stb. végzettség szükséges. A jelentkezési kérelmet — az előírt képesítést bizonyító iratokkal együtt — a Pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozó számviteli képesítő bizottsághoz kell beküldeni. A jelölt az összes vizsgáját a jelentkezéstől számított egy éven belül teheti le. Az e határidőt túllépőnek újból kell Vizsgára jelentkeznie és a már korábban sikeres „megmérettetését” is meg kell ismételnie. Özv. Zátrok Mihálynénak, Tassra: Ha az élettársa az elhalálozásig már megszerezte a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt, a 10 esztendőt, akkor Ön 1 évig részesülhet ideiglenes özvegyi ellátásban, feltéve, ha az életközösségükből gyerek származott, vagy a társas kapcsolatuk legalább 10 esztendőn át megszakítás nélkül tartott. Erre vonatkozó igényét juttassa el a megyei társadalombiztosítási igazgatósághoz. Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A. Telefon: 27-611 • Gyermckrajz-kiállítás az általános iskolában. Károlyi Júlia DÉLSZLÁV NÉPDALOK HANGLEMEZEN Nemzetiségi zenekarok muzsikája Pusztába kiáltottunk? Mit ér a kötelezettségvállalás? Tavaly tavasszal körülbelül 40-50 ezer forint ráfordítással korszerűsítettem családi házam fűtését, átállva a radiátoros rendszerre. Ennek „lelke” a 10 ezerbe kerülő Móra 671 típusú — csehszlovák gyártmányú — gázkazán, mely idén február 8-áig hibátlanul működött. Akkor, hétfőn szeles-esős időjárás, többszöri áramkimaradás volt. A villannyal is üzemelő kazánom nem tudta elviselni a gyakori ki-bekapcsolást, s elromlott. és burkolták be fóliába az olvasónknak szánt tetőcserepet! A napokban újra hírt adott ügyéről a vásárló, akitől ezeket tudtuk meg: A cikk közreadása óta vizsgálatra vagy intézkedésre nem került sor. Úgy tűnik, nem érdekli az illetékeseket ez a kár. Pedig következménye is van, hiszen e cserépprobléma miatt nem sikerült tökéletesen befedni a tetőzetet, amely rendszeresen beázik. Nos, érthetetlen, hogy az említett veszprémi vállalat miért zárkózik el következetesen a jogos sérelem orvoslása elől, mint ahogy az is meglepő: e tárgyú korábbi írásunkkal lényegében pusztába kiáltottunk. Vajon miért?
