Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-22 / 44. szám
1988. február 22. • PETŐFI NÉPE • 5 Tésztagyár Kalocsán munkások és mérnökök A KAGE Paprika- és Konzervgyár kalocsai üzemében tavaly 2700 tonna tésztát gyártottak. Már tavaly is készítettek egészségkímélő szójaliszt hozzáadásával különböző tésztákat, az idén egy egész szójás család kialakítását tervezik. Tervük hasonló a tavalyihoz, de szocialista exportjukat az eddigi 400 tonnáról 800 tonnára szeretnék emelni.-(P.Z.) 1. Leegyszerűsített felfogás drasztikus következmények im Az olasz gépsoron 10—15-féle jó minőségű tészta készül. • Az egész országban keresettek a szép csomagolású kalocsai száraztészták. • Állandóan ellenőrzik, hogy az automata csomagológép nem téved-e. REFORM ÉS DEMOKRATIZÁLÁS A szovjet kolhozok új alapszabálya A szovjet sajtóban megjelent „a kolhoz mintaalapszabálya”. Ezt az okmányt, miután a dolgozó kollektívákban és a sajtóban megvitatják, jóváhagyásra a kolhozparasztok márciusban megtartandó IV. országos kongresszusa elé terjésztik. A mintaalapszabály nyomán mindegyik kolhoz kidolgozza majd a saját alapszabályát — a helyi viszonyokhoz és sajátosságokhoz igazodva. Tizenhárommillió embert érint A Szovjetunióban 26 700 kollektív parasztgazdaság van, s ezeknek földjén és állattenyésztő telepein mintegy 13 millió ember dolgozik. A kolhozok termelték meg a mezőgazdasági termékek mintegy 35-40 százalékát. Ez lényegében egyenlő az agrárgazdaság állami szektorának — a szovhozoknak — a termeléshez történő hozzájárulásával. A fennmaradó rész, az összterméknek mintegy egynegyede a falun, az elővárosokban és a kisvárosokban élő lakosok személyi kisegítő gazdaságaira jut. Ha a nemrég közzétett tervezetet összehasonlítjuk az érvényes alapszabály szövegével — 1969 novemberében 'ogadta el a kolhozparasztok III. országos kongresszusa —, akkor nemcsak a szovjet gazdaság fejlődésének elenlegi tendenciáit láthatjuk világo- an, hanem az egész szovjet társadalom ejlődésének irányzatát is: a gazdasági eform, a demokratizálás és a nyilvá- osság irányvonala érvényesül. íme néhány konkrét példa, amely 'gazolja ezt a következtetést. Nagyobb önállóság Lényegesen megváltozik a kolhoz termelési-gazdasági és pénzügyi tevékenységének jellege: áttérnek a rentabilitásra és az önfinanszírozásra. Ebben az értelemben jellemző a következő tétel az új alapszabály szövegébe: „A kolhoz szocialista mezőgazdasági vállalat, amely a teljes önállóság és önigazgatás viszonyai között, a demokratikus gazdálkodási elvek alapján működik, amelyek összekapcsolódnak az állami irányítással”. A tervezet szövegét elemezve meggyőződhetünk róla, hogy az állami irányítás területe fokozatosan szűkül, a termelőszövetkezet önállóságának mértéke pedig növekszik. Egyre világosabban látszanak a kolhozok és az állam olyan kölcsönös kapcsolatainak körvonalai, amelyek mellett az állam az adminisztratív ellenőrzés és a nyomás módszereiről a gazdasági befolyás módszereire tér át. Az új alapszabály törvényesíti a munka szervezetének és ösztönzésének olyan haladó formáit, mint a kollektív családi és személyi vállalás, parcellák, technikai felszerelés, jószág és más anyagi erőforrások biztosítása a termelő csoportok kollektívái számára. A jelenleg érvényes alapszabálytól eltérően, az új tervezet a földbérletet nem tekinti jogellenes üzletnek. Ennek jóváhagyása után a kolhoz hivatalosan jogot kap arra, hogy parcellákat adjon bérbe és a másodlagos felhasználás másféle formáit tegye lehetővé a kolhoztagok, más állampolgárok, valamint más kolhozok, vállalatok és szervezetek számára. A bérleti elv kiterjedhet a kolhoz tulajdonában lévő épületekre, berendezésekre technikára, felszerelésre, nyersanyagokra és más anyagi értékekre. Még egy fontos újítás: a kolhoz jogot kap arra, hogy önállóan állapítsa meg a saját kereskedelmi hálózatán keresztül, a piacon, a fogyasztói szövetkezeteknek és más szervezeteknek eladott termékek árát, azon rész kivételével, amelyet szerződések alapján, állami megrendelésre, megszabott felvásárlási árakon értékesít. Magyarország — e kompország, ahogy Ady találóan nevezte — igyekszik hajóját jó cél irányába navigálni. Ez a hftjó, amelyen mindannyian rajta vagyunk, csak lassan tud irányt váltani, körülményesen tud csak megfordulni. Pedig most erre van szükség. A fordulás érdekében csillapítani kell azokat a hullámokat is, melyek eltérítették hajónkat a kijelölt útiránytól. Mindezek a gondolatokba kormány múlt év december 21-ei ülése kapcsán jutottak eszembe. A sajtóból már tudhatjuk, hogy a kormány ezen az ülésén foglalkozott a műszaki értelmiség anyagi-erkölcsi megbecsülésének helyzetével, társadalmi elismertségük javítási lehetőségeivel. A költői gondolatot folytatva mondhatnám úgy is, igyekezett új társadalmi-gazdasági hullámokat gerjeszteni, és egyben megszüntetni a régi hullámforrásokat, amelyek annyi morajlást okoztak már hajónknak ütközve. Egyoldalú béremelés Elég csak visszanyúlni a 70-es évek elejéig, a 68-as reform visszarendeződésének és a munkásosztály melletti hangulatkeltés időszakában keletkezett politikai hullámzásig. Akkor sokan úgy vélték, hogy társadalmi feszültség van az értelmiség és más dolgozó rétegek között, mivel az értelmiséget hosszú idő óta jobban becsüli a társadalom, mint a munkásokat. A munkáspolitika jegyében a párt vezető testületéi is fontosnak tartották a kialakult helyzet megváltoztatását. 1972 novemberében a párt Központi Bizottsága elhatározta a munkásjövedelmek növelését, mivel úgy látta, hogy a munkások, különösképpen az állami nagyüzemi munkások keresete viszonylag kis mértékben növekedett. Szükségesnek tartotta, hogy 1973. március 1-jétől központi bérintézkeJog a külkereskedelemre CSEHSZLOVÁKIA Az alapszabályba beiktatott, valamennyi felsorolt újítás különben mindössze annak a jogi, törvényhozási megszövegezését, sajátságos törvényesíté- sét jelenti, amit a legutóbbi évek gyakorlata már létrehozott. Ugyanakkor igazi szenzációnak lehet tekinteni azt a cikkelyt, amely a kolhozoknak a külföldi piacon való szereplésére vonatkozik. A kolhoz így áll a tervezetben — a megállapított rend szerint részt vehet a nemzetközi szövetkezeti szervezetek tevékenységében, kereskedelmigazdasági, tudományos-műszaki és kulturális kapcsolatokat és együttműködést hozhat létre a KGST-tagorszá- gok mezőgazdasági szövetkezeteivel és más vállalataival, valamint a tőkés és fejlődő országok vállalataival és cégeivel, és ezt fejlesztheti. Az új alapszabály megszüntet számos korlátozást a személyi kisegítő gazdaságok fejlesztésével kapcsolatban, amelyeket „a szocialista mezőgazdasági termelés alkotórészének” tekintenek, és ezek ily módon ténylegesen egyenlő jogokat kapnak a gazdaságok más kategóriáival, vagyis a kolhozokkal és az állami mezőgazdasági vállalatokkal. Végezetül meg kell jegyezni, hogy a kolhozélet új alkotmányában részletesebben kidolgozták a demokratikus önigazgatás mechanizmusát. Érdekességek a mezőgazdaságból Önjáró komlószüretelő Önjáró komlószüretelő gép modelljét fejlesztették ki a csehszlovák Mező- gazdasági Gépek Kutatóintézetének munkatársai. A berendezés több munkaművelet elvégzésére alkalmas. Leszedi, fésüli, majd tisztítja és válogatja a termést. Teljesítménye sem csekély: óránként ezer fésült, tisztított és válogatott komlófürt. Méhkirálynő-tenyésztés A Prága környéki Libéchov városka Csehszlovákiában egyedülálló különleges kutatóműhelynek ad otthont. Itt dolgozik az a tudóstársaság, amely a legkisebb háziállatok, a méhek természetét, tevékenységét és életritmusát tanulmányozza. Az állomáson a másik fő feladat: a méhkirálynő-tenyésztés és -tartás. Az itt tenyésztett méhkirálynők szelídebbek, nyugodtabbak, mint más ismert fajták. A libéchovi kutatóállomásról évente mintegy 300 méhkirály- nő került a gazdaságokba és a magánméhészek birtokába. Hőtermelés a mezőgazdaságnak A szovjet földgázvezeték csehszlovákiai szakaszain tíz kompresszorállomás működik. Ezek nagy mennyiségű hőt fejlesztenek, amiből a felesleget mező- gazdasági célokra hasznosítják. Hajtatóházakat fűtenek vele és különböző mezőgazdasági termékeket aszalnak és szárítanak. Az ultrahang 20 000 Hz-nél maga- abb frekvenciájú rezgés, amelyet —ha levegőben terjed — az emberi fül már em észlel. Néhány állatcsoport külön- eges tulajdonsága, hogy képes kibo- sátani és felfogni az ultrahangokat, éldaként közismertek a denevérek és delfinek. Az ultrahangok mesterséges előállítására piezoelektromos kristályok szolgálnak. A piezoelektromos kristály a váltakozó áram hatására mechanikus rezgést végez, amelynek frekvenciája az iramtól függ. Alkalmas közegben a -ezgés tovaterjed; megfelelő módszerekkel fókuszálható és jól irányítható. \ rezgések az eltérő sűrűségű közegek tatásán részben visszaverődnek. A kisebb energiájú rezgéseket távolságmérésre és anyagvizsgálatra lehet íasználni, míg a nagyobb energiájú sugárzás már roncsolni is képes anyagokat. Az ultrahang az élő szövetekre is íasonló hatással van. A kis energiájú • Képünkön: egy beteg sarkának, könyökének és kezének ultrahangos ábrázolása. (KS) sugárzás a testben tovaterjedve mindössze enyhe helyi hőmérséklet-emelkedést okoz, de a különböző sűrűségű szövetek határán visszaverődve és alkalmas berendezésben képpé alakítva kirajzolható segítségével a szervek belső keresztmetszete. A nagyobb energiájú sugárzás már roncsolja a sejtek finom szerkezetét. Ezt a hatást a prepa- ratív biokémia a sejtek feltárására, az orvostudomány daganatok nagy pontossággal történő, úgynevezett vértelen elpusztítására használja fel. A diagnosztika kis energiájú sugárzással dolgozik. Az úgynevezett „echo- kép” mechanikai-optikai átalakítás eredménye, s nagyítást és kicsinyítést is lehetővé tesz. A különböző felületekről tükröződő hangnyalábokat a szondákban lévő felfogó kristály elektromos jellé alakítja át, amely az oszcilloszkóp ernyőjén lesz láthatóvá. Az emberi szövetek sokfélesége egész sorozat visszavert sugarat produkál. így tudjuk az egyes rétegeket, szöveteket és szerveket megkülönböztetni: fontos diagnosztikus eszköz ez mellrák, retinaleválás, idegen testek kimutatására, sőt különleges készülékek egyes esetekben — különösen a szemészetben — képesek a jó- és rosszindulatú sejteket is megkülönböztetni. Az ultrahang segítségével kétdimenziós képeket kaphatunk a szervekről, felvilágosítást nyerhetünk arról, hogyan helyezkednek el. A szülészetben Donald és Brown 1958-ban kezdte alkalmazni az ultrahangot a terhességi diagnosztikában. Hasznosságát és célszerűségét az indokolja, hogy teljesen veszélytelen a röntgensugarakra oly érzékeny petefészekre és magzatra. désre kerüljön sor az állami ipar munkásai és művezetők körében. Ebben a hangulatban a Vezetők kinevezésével is előtérbe került a politikai „rátermettség”, a hozzáértés, a szakértelem rovására, évente több száz munkásfiatal került érettségi nélkül az egyetemekre, a fizikai dolgozók gyermekei megkülönböztetett támogatást kaptak a tanulásban és továbbtanulásban. De maradjunk az anyagiaknál. A munkásoknak és művezetőknek 8 százalékos béremelést eredményező 1973-as intézkedésekkel egy időben, állásfoglalás született arról is, hogy ezt a béremelést a későbbi évek béremelései ne egalizálják. Igyekeztek tehát elejét venni annak a „ma én, holnap te” bérezési differenciálásnak, amely előbb- utóbb egalizációhoz vezet. Ezeknek a határozatoknak, állásfoglalásoknak az lett a „bérpolitikai lenyomata”, hogy a műszaki értelmiség keresetnövekedési dinamikája nem haladhatja meg a fizikai dolgozókét. Ezen a bérezési gyakorlaton — bár a párt- és a kormányzati-szervek pontosan ismerték a központi intézkedések nyomán kialakult helyzetet — nem változtattak. Leértékelődött tudás A navigálás és az erős hullámzás sodorta az ország komphajóját. A kikötőkben, ahova a manőverezések eredményeként megérkeztünk, sokszor kelletlenül fitymálták áruinkat. A minőségi árut kereső vevők sorra elkerültek bennünket. Értékesíteni nehezen, sokszor csak ár alatt tudtunk. Észrevettük azonban, hogy azok a termékek kelnek el jó áron, amelyekben egyre növekvő arányú a szellemi matéria. Az iparilag fejlett országok multinacionális vállalatai, kutatóműhelyei, ezért óriási ösz- szegeket fordítottak az alapkutatásra és a fejlesztésre, a tudás termelésére és értékesítésére, kiemelt fizetést kaptak a magasan kvalifikált dolgozók — mérKÖNYVESPOLC Hazánk 93 ezer négyzetkilométernyi területe kicsiny darabka bolygónk hatalmas felszínén, mely több száznökök és szakmunkások egyaránt —, a kormányzat által nyújtott támogatások aránya és üteme növekedett, igyekeztek kedvező pénzügyi-társadalmi feltételeket biztosítani a műszaki fejlődéshez. Mindezeket látva, már a 70-es évek végén itthon is megfogalmazták, hogy a minőségi versenyfutásban csak akkor számíthatunk jó helyezésre, csak akkor tudjuk elkerülni a perifériára kerülést, ha átértékeljük a tudás értékteremtő szerepét, ha elhárítjuk az akadályokat a műszaki alkotó tevékenység kibontakoztatása elől, ha elejét tudjuk venni az egyéni és kollektív kezdeményezőkészség elsorvadásának. Csökkenő életszínvonal A valóságban viszont nem történt érzékelhető javulás a kutatás-fejlesztés, a műszaki felsőoktatás kondícióiban. Az értelmiségi dolgozók kereseti színvonala az utóbbi másfél évtizedben lassabban növekedett, mint a többi dolgozóé. Még néhány évvel ezelőtt is csak az a vállalat pályázhatott jó eséllyel a kiváló vállalat cím elnyerésére, ahol a fizikai dolgozók bérét öt év alatt nagyobb mértékben növelték, mint az „alkalmazottakét”. A kompország hajója egyre erősödő hullámzással szemben hajózott. Mindent egybevetve, még mindig leegyszerűsített felfogás élt a munkásosztály vezető szerepéről, pedig ennek ekkor már drasztikus lett a következménye. A gazdasági növekedés lelassult, visszaesett, s ezzel együtt a munkásosztály életszínvonala is veszélybe került. Feketén-fehéren bebizonyosodott: a műszaki fejlesztés halogatása, a szellemi munka leértékelődése a munkásosztály alapvető érdekeivel is ellentétes. Dr. Henczi Lajos, a MTESZ főtitkárhelyettese Következik: 2. Több tudás — több fizetés JUHASZ ÁRPÁD millió év megszámlálhatatlan dokumentumát tárja elénk a föld- történeti múlt eseményeiből. A különböző korszakok üledékei - az üledékes rétegekbe zárt ősállat- és ősnövénymaradványok, vulkánok, kristályos kőzetek — pontos információkat adnak rég eltűnt hcgyláncolatok- ról, trópusi tengerekről, ösrégen kialudt vulkánokról. A kövületek segítségével rekonstruálhatjuk a földtörténet folyamatait, sok millió évet. Az 1960-as évek valósággal forradalmasították a földtan tudományát, megszületett az óceánok tágulásának, majd az úgynevezett lemeztektonikának az elmélete. E merész elképzelés szerint bolygónk külső szilárd kőzetburka hatalmas mozgó darabokból áll, melyek kontinensekkel és óceánokkal a hátukon évmilliók óta vándorolnak a földfelszínen, éghajlati övezeteket keresztezve a sarkoktól az egyenlítőig. Hazánk földje sem maradhatott ki e fantasztikus utazásból, s legidősebb tengeri üledékeink még valahol á déli félteke vizeiben rakódhattak le félmilli- árd évvel ezelőtt. Úgy tűnik, hazánk földje két eltérő fejlődéstörténetű lemezdarab ütközéséből született, melynek egyike valamikor Afrikához, a másik Eurázsiához tartozott. A Gondolat Kiadó Évmilliók emlékei című kötetének első nagyobb fejezete áttekinti a magyar föld geológiai fejlődésének főbb időszakait, a második a magyar táj földtörténeti eseményeit vázolja a lemeztektonikai elmélet alapján. A harmadik rész' összefoglalja hafllLLIÓK zánk ásványi kincseit, a negyedik tulajdonképpen geológiai útikalauz. Szűkebb pátriánkról, az Alföldről is megdöbbentő újdonságok sorát sorolja a szerző, a legújabb kutatások, geofizikai mérések és mélyfúrások eredményeit közreadva. Félszáznál több Bács- Kiskun megyei várost, községet másfél száz esetben külön is említ. Olvashatunk többek között a Kiskőrös, Kas- kantyú, Orgovány, Bugac, Kunszállás felszíne alatt sok száz méter vastagságban húzódó monoton lávakőzetről, mely a vulkáni vonulatot jelöli, a hajdani tenger egykori fundamentumát. A föld alatti kőzet ezeken a helyeken vörösesbarna, nagy a vastartalma, a felszíni mágneses rendellenességek jelzik a mélyben lévő vulkáni tömeget. A kuriózumok között szerepel Tisza- kécske térsége is, amely hazánk legérdekesebb geotermikus kivételeinek egyike. Juhász Árpád rendkívül izgalmas, sok-sok újdonságot ismertető kötetét több száz tételes irodalomjegyzék, idegen nyelvű összefoglaló, földrajzi és tárgymutató zárja. Kerekes Magdolna
