Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-22 / 44. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. február 22. MÁRA ELDŐL: Ki lesz Ciprus új elnöke? Ma hajnalban kiderül, hogy Ge- orgiosz Vasziliu és Glavkosz Kleri- desz közül ki lesz Ciprus új elnöke. Az eddig legtöbb szavazatot ka­pott két jelölt között döntő szava­zás vasárnap a reggeli órákban kezdődött meg. A nicosiai televízióban szomba­ton este a kampányt lezáró „színes szőttes” szignáljaként a magyar Rajkó zenekar pezsdítette a nézők hangulatát a vasárnap kezdődött elnökválasztásra. Ki tudja, talán azért, mert az egyik jelölt, Vasziliu (képünkön) dúsgazdag üzletem­ber, képesítésére nézve közgaz­dász, történetesen Budapesten sze­rezte diplomáját még az 50-es években? Az egykor baloldali érzelmű fia- ' talember, az 56 éves elnökjelölt ma egyébként a legnagyobb közel- keleti üzletszervező és piackutató cég tulajdonosa. A Lipton, a City Bank, az Unilever, a Mobil Oil, a Rothmans, a Pepsico, a Toyota, a Daimler Benz, az amerikai keres­kedelmi minisztérium és az Ameri­ka Hangja rádióadó legfontosabb térségbeli üzletszerzője, a ciprusi'* központi bank igazgatótanácsi tagja és az ortodox egyház gazda­sági tanácsadója, mellesleg a buda-. pesti Taurus vállalat közel-keleti képviselője is. Az elnökválasztás­ban legerősebb támogatója a Cip­rusi Kommunista Párt (AKEL). Választási ellenfele, Makariosz érsek egykori munkatársa, Glav­kosz Kleridesz a jobboldal jelöltje. Ő egyszer már volt elnök, igaz, csak ideiglenesen, néhány hóna­pig. 1974-ben szerepet játszott a Makariosz elleni puccsban, majd a puccs bukása után, mint az akkori parlament elnöke, Makariosz visz- szatértéig töltötte be ezt a tisztsé­get. Egy dologban egyezik meg a két jelölt: Kiprianu eddigi elnökkel el­lentétben minél előbb, akár a törö­köknek teendő engedmények árán is meg akarják oldani a ciprusi tö­rök—görög viszályt. Vasziliu ezt nemzetközi értekezlet útján látja elérhetőnek, míg Kleridesz a NA- TO-n belüli megoldás híve. Mind­ketten attól tartanak, hogy az idő befagyasztja a helyzetet, hiszen a török hadsereg megszállta Észa­kon a NATO esetleg jobban meg­találja számítását, mint Délen. A sziget északi 35 százalékán 1983-ban egyoldalúan kikiáltott Észak-Ciprusi Török Köztársa­ságban nem szavaznak, Délen vi­szont nem választanak alelnököt, mert a Ciprusi Köztársaság alelnö- kének az alkotmány szerint török nemzetiségűnek kellene lennie. Nicosiában a legtöbben a kom­munisták és a baloldal által támo­gatott Georgiosz Vasziliu győzel­mére számítanak, de szoros küzde­lemben. Magyar katonai küldöttség Moszkvában Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetésével—Dmit- rij Jazov hadseregtábornok, szovjet honvédelmi miniszter meghívására — vasárnap katonai küldöttség utazott a szovjet fővárosba. A delegáció részt vesz a Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta megalakulásának 70. évfordulója alkalmából Moszkvában sorra kerülő ünnepségeken. Bolgár—román kormányfői megbeszélések i A bulgáriai Ruszéban szombaton a két kormányfő vezetésével megtartotta második ülését a bolgár—román kü­lönleges kormánybizottság. Georgi Atanaszov és Constantin Dascalescu újabb találkozója is összefüggésbe hoz­ható a Ruszét a Duna román partján fekvő Giurgiu vegyigyárából időről időre elárasztó klórgázzal, amely a BTA bolgár hírügynökség jelentései szerint „komoly elégedetlenséget” kelt a városban. A különleges bolgár—román kor­mánybizottság életrehívását Nicolae Ceausescu tavaly októberi szófiai láto­gatásakor határozták el, s már első ülé­sére — december elején — azt követően került sor, hogy bolgár részről szóvá tették a klórfelhő „támadását”. A kör­nyezetszennyezés azonban nem szere­pelt a bizottság létrehozásának sajtó­ban közölt indítékai között. Ezúttal a Szófia-pressz sajtóügynök­ség tett közzé jelentést a hónap elején Ruszét elárasztó, s a megengedett ha­tárt 200—300 százalékkal meghaladó klórszennyezésről, amelytől nem véde­nek meg a házilagosan készített masz­kok, sem gyógyszerek. A Literaturen Front című lap egy korábbi cikkírója szerint Ruszéban az utóbbi öt eszten­dőben megszaporodtak a születési ká­rosodások is, s egyes szakértők ezt a román gyárból érkező klórgáznak tu­lajdonítják. A mostani kormányfői találkozón — hivatalos közlés szerint — „különle­ges figyelmet szenteltek a Rusze—Gi­urgiu térségében kialakult ökológiai helyzetnek. Pontosították, hogy min­den szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében: szűnjék meg Rusze levegőjének a giurgiui vegyipari kom­binátból kiinduló szennyezése. Megál­lapodásra jutottak abban, hogy közös vizsgálatokat végeznek Rusze és Giur­giu légszennyeződésének mérésére, va­lamint a szennyezés forrásainak pontos megállapítására”. A tárgyalásokon a bolgár fél kor­mányközi egyezmény megkötését java­solta a Duna menti területek környe­zetvédelméről. Szovjet—amerikai űrkísérlet Amerikai megrendelésre végez­nek majd kristálynövesztési kísér­leteket szovjet űrhajósok a Mir űrállomáson, a The New York Ti­mes vasárnapi jelentése szerint. Ez lesz az első eset, hogy amerikai vál­lalatok üzleti jellegű megrendelést adnak a szovjet űrkutatási prog­ramnak. A kísérletekben az űrállo­máson proteinkristályok növeszté­sét végzik el, gyógyszerkutatási cé­lokra. A rendelést a kereskedelmi mi­nisztérium is engedélyezte. A szov­jet űrállomásokon már régóta fog­lalkoznak hasonló jellegű kísérle­tekkel. A több hetet, illetve hóna­pot igénylő amerikai kristálynö- vesztési próbák várhatóan már májusban elkezdődnek a szovjet űrállomáson. Tuniszban ülésezett a Hetek Bizottsága Hat arab ország külügyminisz­tere, valamint a PFSZ képviselője — az úgynevezett Hetek Bizottsá­ga — szombati tuniszi ülésén úgy döntött, hogy márciusban diplo­máciai lépéseket tesz a palesztinok ügyének nemzetközi támogatása érdekében. Az Arab Liga héttagú bizottsá­gát két hónappal ezelőtt hozták létre azzal a céllal, hogy karolja fel az izraeli megszállás ellen kirob­bant palesztin felkelés ügyét, han­golja össze az arab országok tevé­kenységét. A Hetek Bizottságának tagjai: Szíria, Jordánia, Irak, Algé­ria, Tunézia és Szaúd-Arábia, va­lamint a PFSZ képviselője. Részt vesz a bizottság munkájá­ban Sedli Klibi, az Arab Liga főtit­kára is. A Hetek Bizottsága egy­részt az ENSZ Biztonsági Taná­csának öt állandó tagállamához, másrészt a nyugat-európai közös­ség tagországaihoz kíván fordulni. Az arabok arra akarják rávenni a „Eltemetik” a Telecom 1 B-t, ha­csak nem történik csoda. A máso­dik francia polgári és katonai táv­közlési műhold, amely január 15- én romlott el, minden bizonnyal az „ürtemetőbe” kerül, ahol az örök­kévalóságig keringenek alkalmat­lanná vált mesterséges bolygók. Harminc évvel az első műhold, a szovjet szputnyik fellövése után már zsúfoltak az űrpályák. Nem­csak a hasznos műholdak foglalják el a helyet, hanem a különböző roncsok is: a rakéták utolsó foko­zatai, a műholdak védőburkolatá­nak részei, baleset folytán felrob­bant mesterséges űrtárgyak ma­radványai. Körülbelül tizenegy- ezer tárgy, köztük ezerötszáz mű­bolygó és szonda kering most a világűrben, s a kóbor tárgyak, a meteoritokhoz hasonlóan nagy ve­szélyt jelentenek a műholdak és űr­hajók számára. Élettartamuk különböző. Az ezer kilométernél nagyobb magas­ságban levők, például a Voyager- szondák, arra vannak kárhoztat­va, hogy az idők végeztéig kering­jenek. Énnél alacsonyabb pályán azonban a tárgyak előbb-utóbb lejjebb kerülnek, természetes mó­don vagy földi parancsra, majd a légkörbe jutva elégnek. A Földről mozdulatlannak tű­nő, a Földdel együtt keringő mű­BT-t, hogy határozatban követelje az izraeli csapatok kivonását az 1967-ben megszállt területekről. Szombaton ismét heves zavar­gások voltak a megszállt területe­ken. Izraeli katonák két palesztin fiatalt — egyikük mindössze 12 éves volt — agyonlőttek. Kelet- Jeruzsálemben benzines palackot dobtak az izraeliek által igen ked­velt „Arabeszk” étteremre, vala­mint az amerikai konzulátus épü­holdaknak — ijyen a Telecom 1B, kagy a szintén üzemképtelen, nem­régen feljuttatott első közvetlen műsorszóró hold, a nyugatnémet TV-SAT 1 — különleges a helyze­tük. A 36 ezer kilométeres távol­ságból visszatérésük, emberi szá­mítás szerint, valószínűtlen. A pá­lya viszont, amelyen keringenek, 265 ezer kilométeres hosszúsága ellenére rendkívül zsúfolt, ezért el­távolítják innen az elromlott vagy elhasználódott műholdakat. A fe­délzeten tartalékolt hajtóanyag (ergol) mintegy „kilövi” a halott műholdat több száz kilométeres távolságba, az úgynevezett űrte­metőbe. Ez a sors vár a két francia táv­közlési műholdra is. A szakembe­rek még bíznak abban, hogy a nem működő alkatrészek életre kelnek a műholdak legközelebbi fogyat­kozása idején, ami a Telecom 1B esetében február vége és április ele­je közé tehető. Ugyanis a műhol­daknak, éppúgy, mint a többi égi­testnek, fogyatkozásuk van, föld­árnyékba kerülnek. Ilyenkor erős hőmérsékleti ingadozásnak van­nak kitéve, s ennek olyan váratlan hatása lehet, mint az, amikor egy rúgástól újra működni kezd egy automata. Közvetlen beavatkozásra ma még nincs mód a Földdel együtt letére. Csak jelentéktelen károk keletkeztek. Libanonban tovább folyik a ku­tatás az elrabolt William Higgins amerikai alezredes után. Ä síita AMAL milícia harcosai vasárnap a Bekaa-völgyben tűzharcba keve­redtek a szélsőséges Irán-barát Hezbollah-szervezet („Isten párt­ja”) embereivel. Palesztin és AMAL-körökben általános a véle­mény, hogy Higgins elrablását a teheráni vezetés sugallta. keringő műholdak esetében. Az el­képzelések pedig — olyan űrvon­tatók vagy űrjavítók, amelyek a legmagasabb pályán keringő mű­holdak javítására is alkalmasak — 2000 előtt aligha valósulnak meg. Ötszáz kilométeres magasság­ban már ma is lehetséges a javítás. A szovjet Szojuz-programban gyakran végeztek „ürszereléseket”. Ily módon mentettek meg két ame­rikai tv-közvetítő és egy ugyancsak amerikai tudományos kutató hol­dat, a Solar Maxot is. Az a hír járja, hogy a Solar Max javítása közben az egyik űrhajós kiejtett kezéből egy csavarhúzót és két csa­vart, s ezek még ma is a Föld körül száguldanak, félelmetes, óránként 28 ezer kilométeres sebességgel. Stanley Kubrick „2001 Ür- odüsszeia” című, 1968-ban készült filmjében látható, amint a Disco­very űrhajótól elszakadt űrhajós bolygóvá válik. Az ilyen hátbor­zongató baleset azonban mindmá­ig, szerencsére, csak a képzelet szü­leménye. Nemcsak a „természetes marad­ványok”, hanem a katonai kísérle­tek is növelik az űrutak szennye­zettségét. 1987-ben az ASAT mü- holdmegsemmisítő rakéta kísérle­tei során az amerikai légierő több száz darabra lőtt szét egy haszná­laton kívüli műholdat. Ezek a jó­kora fémszilánkok szintén veszé­lyeztetik az űrhajókat és a műhol­dakat. Pillantás a hétre Moszkvában kerül sor az el­következő napok legfontosabb világpolitikai eseményére: George Shultz amerikai külügy­miniszter tárgyalásai hónapok­ra meghatározhatják a nagyha­talmak közti viszony alakulá­sát. A hírügynökségek előrejel­zései között azonban ezenkívül is szép számmal találunk érde­kességet. HÉTFŐ: Egynapos látoga­tásra Szófiába utazik Andreasz Papandreu görög miniszterel­nök. A politikus nemrégiben megállapodást kötött Özal tö­rök kormányfővel a görög—tö­rök viszály elsimítására. Ven­déglátóival valószínűleg most is a Balkán-félsziget helyzetét elemzik majd. KEDD: Az Egyesült Álla­mokba látogat a portugál mi­niszterelnök. Anibal Cavaco Silva tárgyalásain az első helyen gazdasági kérdések állnak majd, de szó lesz a két ország közti katonai megállapodásról is, különös tekintettel a Spa­nyolországból eltávolítandó 72 F—16-os vadászbombázó tele­pítésének új lehetőségeiről. SZERDA: Megfigyelők a ju­goszláv kormány nem minden­napi külpolitikai sikerének érté­kelik, hogy hosszú évtizedek után első ízben sikerül vala­mennyi balkáni állam külügy­minisztereit egy tárgyalóasztal­hoz ültetni. A belgrádi konfe­rencián Albánia is részt vesz. CSÜTÖRTÖK: Ezen a na­pon iktatják be hivatalába az új dél-koreai elnököt, Ro Te Vu-t. Egyidejűleg életbe lép az ország új alkotmánya is. PÉNTEK: Írországban tár­gyal Mitterrand francia elnök. A politikus az előző napon ér­kezik Dublinba, ahol elsősor­ban gazdasági kérdésekről és a Közös Piacról lesz szó a megbe­széléseken. VASÁRNAP: Teherán ven­dége lesz Turgut Özal török/mi­niszterelnök. A két országnak egyaránt problémát jelentenek a határvidéken élő kurdok, de ezen túlmenően is több közös érdekük akad. Özal valószínű­leg megkísérel majd közvetíteni az iraki—iráni háború befejezé­sének ügyében is. Magánerős építkezések a Szovjetunióban A Szovjetunióban az elkövetkező években fokozott hangsúlyt helyeznek a magánerős lakás- és házépítkezésekre. A 27. kongresszuson meghatározott cél szerint az országban 2000-ig minden családnak saját lakással kell rendelkeznie. Ennek megvalósítása érdekében az SZKP KB és a Minisztertanács határozatot hozott a magánerős építkezések rendszerének kibontakoztatására. A február 11-én elfogadott határozatot a szovjet lapok vasárnapi számukban ismertették. A Szovjetunióban a magánerős építkezéseknek eddig nem volt jelen­tős szerepük, számtalan tényező, tilalom, rendszabály akadályozta, hogy az embe­rek önerőből építsenek lákást. A műholdakat „lelövik, ugye?” KSH-felmérés a lakosság tavalyi jövedelmeiről A Központi Statisztikai Hivatal reprezentatív felmérést készít a la­kosság tavalyi jövedelmeiről. A KSH kérdezőbiztosai a közeli hetekben keresik fel azt a véletlen­szerűen kiválasztott 24 ezer csalá­dot, amelytől információkat kér­nek a múlt évben elért különféle jövedelmeikről. A felmérés tehát csak a tavalyi jövedelmekre vonat­kozik, így semmiféleképpen nem kapcsolódik az 1988-ban beveze­tett személyi jövedelemadóhoz. A KSH az egyes személyek adatait — mint mindig — most is bizalma­san kezeli, azokat név nélkül össze­síti, s az információkat kizárólag összesített formában teszi közzé. A felmérés alapján azt vizsgál­ják, hogy a főmunkaidőből szár­mazó keresetek milyen mértékben határozzák meg a családok egy fő­re jutó jövedelmének nagyságát; s az hogyan függ a családon belüli keresők és eltartottak számától. A válaszadás önkéntes. Mivel ezek az országos jövedelem- és szo­ciálpolitika alakításához nélkülöz­hetetlen adatok más módon nem szerezhetők be, a szervezők kérik az érintett családok megértését és közreműködését. A KSH immár negyedszázada tájékozódik ötévenként a lakosság különböző rétegeinek jövedelmi helyzetéről, az egyes rétegeken be­lüli és azok közötti jövedelmi kü­lönbségekről, azok kialakulásának okairól. Ezek a felmérések arra is választ adnak, hogyan változik egy-egy ötéves időszak alatt a la­kosság különböző rétegeinek a jö­vedelmi aránya, a különféle forrá­sokból származó jövedelmek jelen­tősége. Legutóbb 1983 elején vé­geztek ilyen reprezentatív felmé­rést a lakossági jövedelmek alaku­lásáról. Csőcsere a Barátság II. Olajvezetéken A Barátság II. Kőolajvezetéken Kékese térségében egy hosszabb csőszakasz teljes cseréjével igye­keznek megelőzni a legutóbbi cső­töréshez hasonló esetek előfordu­lását — közölték a gáz- és olajszál­lító vállalat siófoki központjában. Elmondták, hogy a sérült csoda­rab tüzetes anyagvizsgálatával a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemet bízták meg. Bár a vizs­gálat végeredményére még várni kell, ez már lényegében nem befo­lyásolhatja a vállalati elhatározást. Mind a környezetvédelmi, mind az üzembiztonsági szempontok kellő indokot szolgáltatnak arra, hogy a kritikus térségben egy-másfél kilo­méter hosszúságban korszerűbb technológiával gyártott, nagyobb szilárdságú csővel helyettesítsék az 1972 óta üzemben lévő eredeti ve­zetékszakaszt. A több tízmillió fo­rintos költségű munkát még az idén el akarják végezni. A kékesei csőtörés környezetvé­delmi következményeinek elhárí­tásán is dolgoznak. A jelenlegi idő­szakban a szennyezett terület ter­mészetes mélyedéseibe szivárgó olajat hetenként rendszeresen el­égetik. A radikálisabb beavatko­zásra — a teljes talajcserére — csak a tavaszi felmérés után kerül­het sor. Egyelőre nincs pontos ada­tuk arról, hogy milyen mélységig itatódott át olajjal a talaj, de a szennyezett földtömeget teljes mértékben kitermelik, s a további károsító hatás megelőzésére kiége­téssel mentesítik az olajtól. Ünnepi könyvhét: június 3—8. Az idén június 3. és 8. között rendezik meg a magyar irodalom jelentős kulturális eseményét, az Ünnepi Könyvhetet. Az országos megnyitó ezúttal ismét Budapes­ten, a Vörösmarty téren lesz. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésében az MTI munkatársának elmondták, hogy a tavaszi könyvünnepre mintegy nyolcvan kiadvány kerül a boltokba, könyvsátrakba. A ki­adók elsősorban kortárs magyar írók köteteit jelentetik meg: a mű­vek többsége első kiadás lesz. A könyvheti listán kortárs világ- irodalmi és magyar történelmi munkák, illetve tanulmánykötetek is helyet kaptak, viszont csak há­rom gyermekeknek szóló könyv lát napvilágot. Az 59. Ünnepi Könyvhéten az újonnan alakult kiadói szervezetek is szerepelnek újdonságaikkal. A legszélesebb ezúttal is a Magve­tő kínálata: a Körkép ’88, a Rival­da ’86—87 és a Szép versek 1987 című antológiákkal együtt össze­sen 25 kiadványt jelentet meg. Is­mét llsz kötete Moldova György­nek és Esterházy Péternek. Az utóbbi szerző,. aki Csokonai Lili néven is publikált, ezúttal A kitö­mött hattyú címmel írt esszéköte­tet. A verskedvelők egyebek kö­zött Bella István, Csorba Győző és Utassy József új kötetével bővíthe­tik könyvtárukat. A külföldi szer­zők sorában szerepel Borisz Pasz­ternák immár világhíres regénye, a Doktor Zsivágó, amelyet az Euró­pa Könyvkiadó ad közre. Megjele­nik Jurij Trifonov Eltűnés, és Gün­ter Grass A Patkánynő című köny­ve. Az új kiadói szervezetek közül a Tömegkommunikációs Kutató- központ A hírügynök címmel je­lentet meg kötetet, amelyben ma­gyar íróknak azon munkáit adja közre, amelyeket a tömegkommu­nikációról írtak. A könyvünnep kezdetén az or­szág több városában, illetve a bu­dapesti kerületekben helyi megnyi­tókat rendeznek. A könyvhét szá­mos iró-olvasó találkozóra kínál alkalmat, s a terjesztő vállalatok dedikálásokat rendeznek könyv­üzletekben illetve sátraknál. Amatőrfilmesek három megyéből (Folytatás az 1. oldalról) író — egyik írását a Kelet Népe is közölte annak idején — paraszt­asszony. A kiváló operatőri mun­kának köszönhetően is nagyon szép Letta kishazája. Elgondol­kodtató, hogy egy másik magá­nyos öregről, Vas István egyik köl­teményének hangulatára készített lírai filmnek, az Üres házban című­nek jutott a második díj. (A szege­di Vági László és Major Balázs jegyezte a filmet.) Két hosszabb dokumentumfilm készült a fél falvakat megmozgató mai falusi lakodalmakról. Helyen­ként az élet nyers ízeit hitelesen tálaló, ősrégi amatőrfilmes, balás- tyai Kiss István Segítő kezek nem túlságosan szerencsés című volt a jobb — „vitte haza” a har­madik díjat, vehet részt az eddig, fölsoroltakkal az országos szem­lén. A kecskeméti dr. Tomcsányi Jó­zsef és Ozsváth József szerzőpáros Szukcesszió című — másutt már díjazott — filmje a földgyalukkal élettelenített területen épülő lakó­telepeken is megjelenő élővilágról mond el megszívlelendő tanulsá­gokat. Szenczi Lajos (Kiskunha­las) Diószegi Balázs-portréja csak részben élt a téma adta lehetősé­gekkel, hasonlóan a jánoshalmi Csala István a vizimolnár című munkájával. Mélykút is letette névjegyét egy csávolyi patkolóko­vácsról készített filmmel. A megye északi részéről, a városokból sem­mit sem küldtek a jól sikerült szemlére. Többen kamerával riadóztatták a nézőket: jobban vigyázzunk vize­ink tisztaságára, a levegőre.

Next

/
Thumbnails
Contents