Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-04 / 02. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. január 4. A szerkezetváltás nem visszavonulás ÉRTÉKELÉS 1987-RŐL: Eredményesen fejlődtek Magyarország külkapcsolatai Sokirányúan alakultak, fejlődtek a Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolatai 1987-ben. Külpolitikánkat elismeréssel fogad­ják, hazánknak tekintélye van a világ­ban — ezt tanúsítják azok a kétoldalú tárgyalások is, amelyeket itthon és kül­földön folytattak magyar vezetők más országok vezető politikusaival az el­múlt esztendei találkozókon. Ezeknek az eseményeknek a tömör krónikája is érzékelteti, hogy magas szinten is ered­ményes volt kapcsolataink ápolása- építése a testvéri országokkal és a más társadalmi, berendezkedésű államokkal egyaránt. Kádár János tavaly hat alkalommal utazott külföldre: hivatalos látogatást tett — időrendben sorolva — Svédor­szágban (április), Kínában (október), Belgiumban (november); részt vett a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának moszkvai ünnepi eseményein, s kétszer járt Berlinben, előbb a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé ülésén (májusban), majd a tagállamok testvér­pártjai első és főtitkárainak találkozó­ján (decemberben). Az MSZMP főtitkára Svédország­ban — meghívójával, Ingvar Garlsson miniszterelnökkel, a Szociáldemokrata Munkáspárt elnökével folytatott tár­gyalásai révén - kifejtette, hogy mind­két ország a lehetőség szerint mindent megtesz az enyhültebb világ, a na­gyobb biztonság és a szilárdabb béke érdekében; Magyarország és Svédor­szág egyaránt támogatja azokat a tö­rekvéseket, hogy Európát megmentsék a nukleáris fegyverektől. A Kínai Nép- köztársaságban — ahol a Kínai Kom­munista Part Központi Bizottságának vendége volt — a házigazdákkal egyet­értésben állapították meg, hogy a köl­csönös tisztelet és megbecsülés, a két ország elkötelezettsége a béke, a nem­zetközi biztonság, a szocializmus és a társadalmi haladás ügye iránt, egyetér­tése több fontos nemzetközi kérdésben, a napirenden levő kérdések nyílt, elv­társi légkörben történő megvitatása — az egyes témákban megmutatkozó nézetkülönbségek ellenére is — szilárd alapot teremt a magyar—kínai kapcso­latok sokoldalú fejlődéséhez. Belgium­ban Kádár János — az Elnöki Tanács tagjaként is — a király és a kormány vendége volt: a tárgyalásokon kiemel­ték, hogy a magyar—belga kapcsola­tok rendezettek, üdvözölték a politikai párbeszédnek az utóbbi években ta­pasztalt kiteljesedését, amely kedvező­en járul hozzá a nemzetközi légkör ja­vításához, a bizalom erősítéséhez, és további lehetőségeket teremt a két or­szág közötti együttműködés fejlesztésé­hez. Brüsszelben Kádár János eredmé­nyes tárgyalásokat folytatott az Euró­pai Gazdasági Közösség vezetőivel is a KGST és a Közös Piac tagországai kö­zötti gazdasági és kereskedelmi együtt- műk ödés fejlesztéséről. Németh Károly, az Elnöki Tanács elnökeként tett első hivatalos útján (novemberben) három dél-amerikai or­szágba látogatott: a Brazil Szövetségi Köztársaságban Jósé Sarney, az Uru­guayi Keleti Köztársaságban Julio Sanguinetti, az Argentin Köztársaság­ban Raúl Alfonsin államfővel folytatott tárgyalásokon megkülönböztetett, fi­gyelmet szenteltek a kétoldalú kapcso­latoknak, különösen a gazdasági­kereskedelmi együttműködésnek. Megállapították, hogy e téren további lehetőségek adódnak a kölcsönösen előnyös együttműködés bővítésére és elmélyítésére; ebben a szellemben hatá­rozták meg az együttműködés új irá­nyait és korszerű formáit a gazdasági­kereskedelmi, a műszaki-tudományos, a tájékoztatási ügyekben, valamint az idegenforgalomban. A kétoldalú kormányfői tárgyalások februári eseménye: Lázár György — még az MSZMP főtitkárhelyettesévé történt megválasztása előtt — Olaszor­szágban az élet minden területére kiter­jedő magyar—olasz kontaktusok to­vábbi javítása érdekében Bettino Craxi miniszterelnökkel tárgyalt, a Vatikán­ban magánkihallgatáson fogadta őt II. János Pál pápa, akivel pozitívan érté­kelték a Vatikán és a magyar állam közötti kapcsolatokat. Grósz Károly a Minisztertanács új elnökeként, a szovjet kormány meghí­vására (júliusban) baráti munkalátoga­tást tett Moszkvában, ahol Nyikolaj Rizskov kormányfővel folytatott meg­beszélésein a szocializmus építésének mindkét részről időszerű kérdései közé sorolták a termelés élénkítését, s azt, hogy korszerűsíteni szükséges a politi­kai intézményrendszert, a párt vezető szerepének, az érdekvédelmi szerveze­tek és a kormányzat feladatának értel­mezését. Gazdasági, kulturális, idegen- forgalmi területen egyaránt bővülnek és tovább fejleszthetők a kapcsolatok a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között — eb­ben summázható röviden a magyar mi­niszterelnök és Helmut Kohl szövetségi kancellár hivatalos bonni tárgyalásai­nak témaköre és eredménye (október­ben). Kormányfőnk vezette a magyar küldöttséget a KGST októberben Moszkvában megtartott 43. (rendkívü­li) ülésszakán, ahol felszólalásában egyebek között kifejtette, hogy az in­tegráció keretében minden adottság megvan a gazdaság intenzív irányú fej­lesztésének segítéséhez. Ugyancsak ok­tóberben Lengyelországban tárgyalt Zbigniew Messner miniszterelnökkel a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fej­lesztésének új formáiról, így a vállala­tok közötti közvetlen termelési kapcso­latok kiépítéséről, bővítéséről. Előtér­ben álltak a gazdasági jellegű témák Grósz Károly Görögországban (no­vemberben) folytatott tárgyalásain i§; egyetértett a két kormányfő ' abban, hogy Magyarország és Görögország egyre tartalmasabb párbeszéde, mélyü­Ausztria egyik vezető konzervatív napilapjának főszerkesztője lemondás­ra szólította fel Kurt Waldherm állam­főt. Ez a Waldheim elleni leghevesebb támadás azóta, hogy karácsonykor Kurt Blecha osztrák belügyminiszter kijelentette: véleménye szerint az ál­lamelnöknek vissza kellene vonulnia. A Salzburger Nachrichten főszer­kesztője újévi vezércikkében rámuta­tott: Waldheimnek a háborús múltjá­val kapcsolatos bírálatokra adott vála­szai nem bizonyultak megnyugtató­nak, s az ügy, amely az államelnök személyes tragédiája, még nagyobb tra­gédia a nemzetre. Mint ismeretes, az 1986-ban, a kon­zervatív Osztrák Néppárt jelöltjeként megválasztott államfő csak utólag, külföldi, főként amerikai közléseket követően erősítette meg, hogy 1941— 45 között egy háborús bűnöket elköve­tett német hadseregcsoport tisztjeként szolgált a Balkánon. Az amerikai kor­mány ezek után megtiltotta beutazását az országba. Nincs bizonyíték arra, lő kapcsolatrendszere nemcsak a két nép, hanem a béke, az enyhülési folya­mat ügyét is szolgálja. Kifejezésre jut ez abban a barátsági és együttműködési nyilatkozatban is, amelyet a tárgyalá­sok után írt alá a két miniszterelnök. A hazánk iránt megnyilvánuló nem­zetközi érdeklődést bizonyítja, hogy az elmúlt esztendőben is számos, hivata­los látogatásra érkezett pártvezetőt, ál­lamfőt, miniszterelnököt, illetve más politikust is láthattunk vendégül. A szocialista országok vezetői közöt­ti rendszeres konzultációk sorába tar­tozott, hogy Budapesten tárgyalt a len­gyel és a mongol testvérpárt vezetője: Wojciech Jaruzelski első titkár és Dzsambin Batmönh főtitkár. Hosszú idő után először érkezett azonban Kí­nából Magyarországra olyan magas szintű delegáció, mint amely júniusban Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának megbí­zott főtitkára, az államtanács elnöke vezetésével tett hivatalos, baráti láto­gatást Budapesten; a tárgyalások ered­ményeként a felek megelégedéssel do­kumentálták, hogy pártjaink együtt­működése új fejlődési szakaszba jutott, és államközi kapcsolataink is maga­sabb szintre emelkedtek. A „vendégkönyv” a továbbiakban felidézheti—ez az összeállítás természe­tesen csak a teljesség igénye nélkül —, hogy a világ szinte minden tájáról érkez­tek tavaly hazánkba ismert vezető sze­mélyiségek. 1. János Károly és II. Margit személyében első ízben járt Magyardr- szágon spanyol, illetve dán uralkodó. A kétoldalú kapcsolatok szolgálatában, a Magyarországgal fennálló kontaktu­sok bővítéséről, a nemzetközi együtt­működésről Magyarországon tárgyalt Kenneth DavidKaunda, a Zambiai Köz­társaság elnöke. Államközi kapcsolata­ink sokrétűségét érzékeltetheti, hogy Magyarországon járt tavaly az ausztrál, a bolgár, a csehszlovák, a dán, a malay- siai és az osztrák kormányfő. hogy a korábbi osztrák külügyminisz­ter és ENSZ-főtitkár személyesen há­borús ; bűnöket követett volna el, de visszatetszést keltett védekezése, ami­kor ártól beszélt, hogy a hitleri hadse­regben „csak a kötelességét teljesítet­te”. Ez súlyosan sérti a nácizmus áldo­zatait, mutatott most rá a konzervatív osztrák lap. Nagy feltűnést keltett, hogy a minap Kari Blecha, az Osztrák Szocialista Párt alelnöke, belügyminiszter nyilat­kozott úgy a Die Presse cimű bécsi pol­gári lapban, hogy „személyes vélemé­nyé szerint” Waldheimnek le kellene mondania. A szocialista párt koalíció­ban kormányoz a néppárttal, amely­nek elnöke, Alois Mock alkancellár állt annak idején Kurt Waldheim jelölése mögött. Kurt Waldheim háborús szerepét — az osztrák kormány kezdeményezé­sére, az elnök hozzájárulásával — nem­zetközi történészbizottság vizsgálja, amely várhatóan január végén hozza nyilvánosságra jelentését. (Folytatás az 1. oldalról) üzemrészt, egyebet, ugyanakkor el kell telnie egy bizonyos időnek, amíg az ott előállított termékek, apró cikkek gyár­tására új vállalkozók akadnak. — Arra gondol, hogy egy ideig több lesz a hiánycikk? így van, a termékszerkezet-váltás következtében. Visszatérve 1988-ra, az ipar területén eddig is és ezután is főleg élelmiszeriparral foglalkozunk. Szeret­nénk fokozni az exportot, fejleszteni a csomagolástechnikát és áprilistól, élve a lehetőséggel, más árpolitikát folytat­ni. Vissza szeretnénk állítani a fillér becsületét. Inkább kisebb nyereséggel dolgozni, de megőrizni az Univer- termékek iránti bizalmat. A felvásár­lásnál egyelőre nem tudjuk érzékelni az adó és szabályozók kistermelőkre tett hatását, azaz, hogy mennyit fognak 1988-ban termelni. Ha többet, megpró­bálkozunk a termékek valamilyen gaz­dasági társulás formájában történő fel­dolgozásával és értékesítésével. Feltét­lenül szélesebb körű szolgáltatást kívá­nunk nyújtani a kis községekben. 1988- ban abban próbálunk újítani, hogy a szövetkezeti tagság érdekében hogyan tudnánk a lakosságnál levő kisebb- nagyobb tőkéket megmozgatni, bevon­ni a vendéglátó-ipari szolgáltatói tevé­kenységünkbe. A bérbruttósítás 13 mil­lió forintot jelent nekünk. A forgalmi Több ipari vállalat, szövetkezet, mi­nisztérium, pénzintézet jelezte: haszno­sítani kívánja a természettudományi ku­tatások új eredményeit. Az Ipari Minisz­térium közölte: szorgalmazzák a válla­latok és az akadémiai kutatóintézetek együttműködését, amely nélkülözhetet­len agazdasági feladatok teljesítéséhez. Az Általános Vállalkozási Bank Rt. ajánlotta: részt vesz—esetleg más pénz­intézetekkel együtt — a kutatási ered­mények megvalósítására irányuló vál­lalkozások feltételeinek kidolgozásá­Eredményesen zárult a fogyasztási szövetkezetek munkáját segítő számí­tógépes programok kidolgozására meghirdetett pályázat. A SZÖVOSZ Továbbképzési és Oktatási Központjá­nak Commodore klubja felhívására csaknem harminc pályaművet készítet­tek el a(programszerzők, számítástech­nikai csoportok, gmk-k és egyéni pá­lyázók. A bírálóbizottság a benyújtott munkák kétharmadát hasznosítható- nak találta; tizenhatot már át is adtak a klubtagsággal rendelkező áfészeknek és takarékszövetkezeteknek. így, vagy­is pusztán tagságuk révén, több mint száz szövetkezet ingyenesen jutott a programhoz, a többiek díj ellenében kaphatják meg azokat. A bevezetésre ajánlott számítástech­nikai modellek átfogják a szövetkezeti kereskedelem, a pénzügyi és szervezési munka fontosabb területeit. A prog­ramkészítők gyorsan alkalmazkodtak a gazdálkodás új igényeihez, így máris jutalékos rendszert megszüntettük, mert ki tudja, mennyi lesz jövőre a for­galom. Alapbéresítettünk mindent, hogy az emberek tudják: ennyit keres­nek. Aki jól dolgozik, ennél a szövetke­zetnél biztos kenyere van, és emberileg is megbecsüljük. Ennél többet mit lehet most, 1988 legelején garantálni? — A beszélgetés elején azt mondta, a szövetkezetnél már néhány évvel ezelőtt megtettek nem egy olyan lépést, amire sokan ma még csak „emelik a lábukat”. Minek köszönhető, hogy az Univernél ilyen jól látták a jövőt? — Talán annak, hogy fiatal vezetői garnitúránk van. Aztán, volt már több munkahelyem, sok főnökön, és láttam, mennyi energia megy el a vezetőségen belüli támadások kivédésére. Az Uni- vemél ez az energia szabad. Mi nem ezzel töltjük az időt, hanem a munká­val foglalkozunk. Bátran felvállaljuk azt is, hogy többet adunk a vezetők­nek, nem lebecsülve ezzel például a fizi­kai munkásokat. A műszaki értelmiség anyagi megbecsülése is olyan dolog, amiről ma egyre többet beszélnek, mi viszont már sok tekintetben megvalósí­tottuk. A vezetéshez szakember kell, a szakembert pedig meg kell fizetni. Be­csülni kell a fizikai dolgozókat, de leg­alább ennyire a vezetőket is, az elisme­rés és a siker mindenkinek egyaránt fontos. Magyar Ágnes bán, illetve, ha indokolt, a megvalósítás finanszírozásában. A Budapest Bank Rt. azt írta: a MT A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet fejleszté­seit igényli majd, terveik szerint ugyanis új fiókokat, kirendeltséget nyitnak, s bő­vítik szolgáltatásaik körét. Az Akadémia természettudományi osztálya éppen azért ismertette 50 ter­melő vállalattal, több ipari szövetke­zettel és bankkal a kutatási eredménye­ket, hogy elősegítsék azok alkalmazá­sát a népgazdaságban. több olyan program van a szövetkeze­tek birtokában, amely a bérék bruttósí­tását, vagy a személyi jövedelemadó számítását könnyíti meg. A' pályázók készítettek programot az árukészletek értékének gyors felméréséhez, továbbá a jövedelemérdekeltségi rendszerben üzemeltetett áfész-boltok és -vendég­lők munkájának folyamatos értékelé­séhez is. A szövetkezetek nagy része szerződéses termeltetést folytat, zöld­ségtermelésre és állattartásra köt szer­ződést a kistermelőkkel, szakcsopor­tokkal; e munka nyilvántartására szin­tén elfogadtak egy újszerűén kidolgo­zott számítógépes programot. A pályázatot kiíró Commodore klub — amelyhez 1987-ben több mint 30 áfész, illetve takarékszövetkezet csatla­kozott — már csaknem másfélszáz ta­got számlál. A klub újabb programok elkészítését rendelte meg a sikeresen szereplő számítástechnikai szak­emberektől. (MTI) Kim Jung Szám lemondott Szombaton bejelentette lemondását Kim Jung Szám, az Újraegyesítés Demokratikus Pártja — az egyik legnagyobb dél-koreai ellenzéki tömörülés — elnöke, akit azonban a párt képviselői szerint minden bizonnyal visszaállítanak posztjára az UDP küszöbön álló, rendkívüli kongresz- szusán. Kim Jung Szám lemondó nyilatkozatában közölte: magára vállalja a felelősséget azért, hogy a decemberi elnökválasztások előtt kudarcba fulladtak az ellenzék erőinek egyesítésére tett kísérletek, s emiatt nem sikerült eltávolítani a katonai rezsimet pz ország éléről. A hírt közlő Kyodo japán hírügynökség mindazonáltal idézte a párt több vezető képviselőjét, akik szerint Kimet „bizonyosan" ismét megválasztják az UDP elnökévé a párt január 6-ára összehívott rendkívüli kongresszusán, mivel „ez szolgálja leginkább az ellenzéki pártok egységét az idei évre meghirdetett parlamenti választások előtt”. A legnagyobb ellenzéki tömörülések megosztottsága miatt a kormánypárt jelöltje, Ro Te Vu futott be győztesként a legutóbbi elnökválasztáson, jóllehet az érvényes szavazatoknak mindösz- sze harmadát tudhatta magáénak. Vonatrobbantás Mozambikban A mozambiki hírügynökség szombati közleménye szerint 22 fő életét vesztette, 71 személy megsebesült csütörtökön egy személyvonat ellen végrehajtott robbantásos merénylet során. Roelof (Pik) Botha dél-afrikai külügyminiszter ugyancsak szombaton kormánya nevében elhatá­rolta magát a Renamo terrorszervezet merényletétől. Mozambiki sajtójelentések Dél-Afrikát teszik felelőssé az akcióért, utalva arra, hogy a két ország között 1984-ben kötött nkomati meg­nemtámadási egyezmény ellenére Pretoria továbbra is támogatja a Renamót. A robbanás következtében kisiklott egy mintegy 1500 munkást szállító vonat. A kisiklott vonatot ezután megtámadták a Renamo egységei, az utasokat kifosztották, s több személyt elraboltak. Waldheim-vita Ausztriában Sikeres számítástechnikai pályázat Hasznosítják a kutatási eredményeket Pillantás a hétre Új év — új események. Az átmeneti pihenő után január elején mindjárt megélénkült a világpolitika. A politikusok egy része azonnal útra kel: ezúttal kizárólag ilyen „útihírek” al­kotják előrejelzésünket. Csu­pán szerdára és péntekre nem jutott érdemleges esemény. HÉTFŐ: Kenyába utazik Margaret Thatcher, az egykori brit gyarmat ma is szoros kap­csolatokat tart fenn Nagy- Britanniával, s bizonyos stabili­tást képvisel a "gyorsan változó fekete-afrikai politikai palet­tán. Ezúttal valószínűleg a gaz­dasági kapcsolatok körül foly­nak majd a megbeszélések, de nyilván szóba kerül majd a dél­afrikai helyzet is. KEDD: Egyiptomba látogat Ersad, bangladesi elnök. A vi­lág egyik legszegényebb orszá­gának államfője nyilvánvalóan gazdasági segítséget kér majd Kairóban. S ismerve az iszlám országok hagyományos szoli­daritását, valószínűleg nem hiá­ba. CSÜTÖRTÖK: Nem sokkal történelmi jelentőségű NSZK- beli látogatása után ezúttal Franciaországba utazik Erich Honecker, az NDK államfője és az NSZEP vezetője. A láto­gatás során egy egész sor kér­désről szó esik majd, így a vi­lágpolitikai és ezen belül az eu­rópai helyzetről, s a két ország közötti gazdasági kapcsolatok bővítéséről. Az egyre jobban megerősödő francia—nyugat­német kapcsolatok nyilván nem lesznek az NDK kárára sem — főleg gazdasági értelemben. SZOMBAT: hat öbölmenti államot érintő körutazásra in­dul Hoszni Mubarak, Egyip­tom elnöke. Az elhúzódó iraki —iráni háború kiszélesedésétől tartó országok már többször tárgyaltak a katonailag legerő­sebb arab országgal az együtt­működés fejlesztéséről. Konf­liktus esetón a segítségnyújtás­ról. Várhatóan most is ez lesz a központi téma — cserében a gazdag öbölmenti államok gaz­dasági támogatásáért. VASÁRNAP: túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter a kelet-európai szocialista országokba a leg­többet utazó nyugati politikus. Nem sokkal emlékezetes buka­resti látogatása után ezúttal Varsóba várják, ahol az NSZK és Lengyelország gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről, esetleges újabb hitelekről tár­gyal majd vendéglátóival. NAPI KOMMENTÁR Döntő szakasz Hét jó reggel, a munkaidő kezdetekor döntő szakaszához érkezik a peresztroj­ka, a szovjetunióbeli reformfolyamat. Jóllehet a vállalatok működését szabá­lyozó új törvény már elsejével hatályba lépett, akárcsak nálunk, a Szovjetunió­ban is csak január 4-én kezdődik a lé­nyegi munka. S akárcsak nálunk, ott is számos újdonsággal köszönt be 1988. Szovjet és külföldi elemzők egyetérte­nek abban, hogy a reform csakis a gaz­dasági fejlődés ütemével mérhető — leg­alábbis abszolút számokban. Az eddigi lépések, a belpolitikai és gazdasági élet­ben végbement változások' csak azt a célt szolgálhatták, hogy előkészítsék a hatalmas ország minden sarkára kiter­jedő megújulást. Ennek tartópillére pe­dig nem lehet más, mint a gazdaság kor­szerűsítése, hosszú távú fejlődésének megalapozása. A vállalatok mostantól már nemcsak „kísérleti jelleggel", ha­nem törvényes keretek között, minden­hol egyforma játékszabályok szerint, maguk határozhatnak egy sor olyan kérdésben, amelyeket eddig felsőbb irá­nyító szervek döntöttek el — sokszor a szükséges információk nélkül, néha több ezer kilométer távolságból. A teljes önelszámolás rendszere sze­rint a vállalatoknak törekedniük kell majd saját nyereségük növelésére, hiszen ezekből az alapokból lehet csak biztosí­tani a szociális és gazdasági gyarapo­dást, részben a technológiai fejlődést is. A további tervutasításos mechanizmus egyes elemei átmenetileg azonban még megmaradnak, a minisztériumok a vesz­teséges vállalatok támogatására még át­csoportosíthatják a máshol megtermelt jövedelmet. Ez a kettősség várhatóan rövid életű lesz, s a Moszkvában székelő több mint száz össz-szövetségi miniszté­rium és országos hatáskörű szerv közül • is jó néhány fölöslegessé válik majd. Tagadhatatlan ugyanakkor az is, hogy egy ilyen mértékű reform bizonyos kockázattal is jár. Lehetetlen mindent előre kiszámítani, s az irányító appará­tusban dolgozó 18—20 millió ember gondolkodásmódja sem alakítható át egycsapásra. A következő évek fogják csak megmutatni, mennyire volt körül­tekintő az átalakítás előkészítése, vajon helyesen ismerték-e fel a terveket kidol­gozó közgazdászok a gazdasági és tár­sadalmi szükségszerűségeket. Újévi köszöntőjében Mihail Gorba­csov is szólt az átalakítás és a világpoli- , tikai helyzet összefüggéseiről. Magyar- ország azonban nem csak ilyen áttétele­sen érdekelt a szovjet gazdasági sikerek­ben, hiszen alapvető érdekünk, hogy korszerűsödjenek a két ország közti együttműködés formái, nem is beszélve a KGST modernizálásáról. Eddig is fi­gyelemmel kísértük a szovjetunióbeli változásokat, ám aligha túlzás azt állí­tani, hogy most minden kis hírt még alaposabban kell majd átolvasni. Nem „tiszteletből" hanem azért, mert való­ban döntő szakaszához érkezett a pe­resztrojka. H. G. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT MERÉNYLETEK PANDZSÁBBAN Véres terrorista gyilkosságokkal köszöntött az új év Pandzsáb indiai szövetségi államra. A szombati lapok jelentése szerint szikh fegyveresek az elmúlt huszon­négy órában tizenkilenc embert öltek meg és további ötöt sebesítettek meg Pan­dzsáb különböző körzeteiben. A pandzsábi gyilkosságok közül a legvéresebb egy kilenctagú család kiirtása volt Csimabat faluban. Az áldozatok között három kiskorú gyermek is van. A merényletet a szikh család ellen a „Khalisztáni Felszabadító Erők” elnevezésű terrorszervezet hajtott végre. A helyszínen hátrahagyott röpcéduláján a terrorista osztag azt állította, hogy a gyilkosságot bosszúból követték el, mert a családfő rendőrségi besúgó volt. Egy másik faluban szikh terroristák vaktában adtak le lövéseket, négy ember halálát okozva. A független szikh állam, Khalisztán megteremtését követelő szélsőséges-terro­rista mozgalom a nyolcvanas évek elején eledt fel az indiai szövetségi államban. A pandzsábi válság azóta is az ország legégetőbb belpolitikai problémája. BRIT ATOMKÍSÉRLETEK: HÍREK 30 ÉV UTÁN Kártérítést követel a tory-kormánytól az évtizedekkel ezelőtti brit atomkísérle­tek áldozatai számára a munkáspárti árnyékkormány hadügyminiszter-jelöltje. Denzil Davies közölte: a 30 éves titkossági zárlat lejártával, pénteken napvilágra került adatok szerint az ötvenes években védőfelszerelés nélküli brit katonák ezreit vezényelték a csendes-óceáni és dél-ausztráliai nukleáris kísérleti telepekre, légköri atomrobbantások után. A kísérlet azt volt hivatott kideríteni, hogy a radioaktív sugárzás milyen hatásokat gyakorol az emberi szervezetre — mondotta Davies. A katonák közül azóta sokan meghaltak már rákban és egyéb, sugárzás okozta betegségekben. Az ellenzéki miniszterjelölt szerint Harold MacMillan konzervatív kormánya annak idején e kísérlettel is arról kívánta meggyőzni a washingtoni kormányt, hogy érdemes együttműködnie Nagy-Britanniával az atomfegyverek korszerűsíté­sében. A kötelező három évtizedes zárlat pénteki feloldásával nyilvánosságra került a sellafieldi atomerőmű 1957-ben bekövetkezett balesete is, amelyet a MacMillan- Rormány annak idején teljességgel eltussolt. TOTÓ A totó 1. heti szelvényén szereplő mérkőzések eredmé­nyei: 1. Avellino—Ascoli 1:1 X 2. Ccsena—Pisa 1:1 X 3. Fiorentina—Roma 1:0 1 4. Milan—Napoli 4:1 1 5. Pescara—Como 2:0 1 6. Torino—Juventus 2:2 X 7. Arezzo—Taranto 3:1 1 8. Barletta—Parma 1:1 X 9. Lazio—Bari 0:0 X 10. Léccé—Cremonese 0:0 X 11. Modena—Catanzaro 0:0 X 12. Padova—Udinese 0:3 2 13. Piacenza—Bologna 0:0 X pótmérkőzések: 14. Sampdoria—Internazionale 1:1 X 15. Sambenedettese—Messina 0:0 X 16. Triestina—Genoa 1:0 1

Next

/
Thumbnails
Contents