Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-04 / 02. szám
1988. január 4. • PETŐFI NÉPE • 3 AMIRE BIZTOSAN FUTJA MÉG AZ IDÉN ... Tanácselnökök a fejlesztési lehetőségekről Mindannyian tudjuk, hogy a városok s községek nagy többsége kénytelen volt (vagy kénytelen) VII. ötéves tervét megkurtítani, s főként a fejlesztési kiadásokat lefaragni. Megkérdeztünk néhány tanácselnököt, illetve községi elöljárót, hogy a szűkebb pénzügyi adottságokat figyelembe véve, miként látják településük idei gyarapodásának lehetőségét. Kiskunhalas Város Tanácsának elnöke, Szabó Károly: — Gyakorlati hasznát illetően 1988-ban fogjuk élvezni először azt a lehetőséget, hogy a város telefonkészülékei bekapcsolódtak az országos távhívó hálózatba. Az idén egyébként nem leszünk könnyű pénzügyi helyzetben, nagyberuházást kezdeni nemigen tudunk. Szűkített VII. ötéves tervünkben csak a kertvárosi, 16 tantermes általános iskola építésének megkezdése szerepel. Reméljük, hogy több embernek tudunk állami lakást adni, mint tavaly. Ezek nem új lakások lesznek, vagyis a mobilitást kívánjuk fokozni. Az allami lakás leadásakor adott összeget nemrég felemeltük a használatbavételi díj ötszörösére, de indokolt esetben hatszoros pénzt is fizetünk. 20 millió forint helyi támogatással tudjuk ösztönözni lakásgondjuk egyéni megoldására azokat, akik egyébként állami lakásra lennének jogosultak. A két intézkedéstől együttesen azt reméljük, hogy többen jutnak így lakáshoz, mintha mi többet építettünk volna. Lakossági társadalmi munka bevonásával számítunk rá, hogy tovább folytatódik a földes utcák szilárd burkolatának kialakítása. Legnagyobb gondunk, hogy elöregedtek a városi kórház gyógyászati berendezései. Segítséget remelek legalább részbeni korszerűsítéshez, ugyanis a város 32 ezer lakosával szemben 130 ezer ember egészségügyi ellátásában van komoly szerepe az intézménynek. Kunszentmiklós Városi Jogú Nagyközség tanácselnöke, Mózes Ernő: — Át kell értékelni a VII. ötéves terv célkitűzéseit. Fejlesztéseink közül azoknak adunk elsőbbséget, amelyekhez kimondottan lakossági érdekek kötődnek. Az eddigi tervek szerint áprilisig befejeződik a térségi, 36 millió forintos telefon- központ szerelése, amely lehetővé teszi Kunszentmiklós, Tass és Szalkszent- márton bekapcsolódását a távhívó hálózatba. Ezenkívül létrejön a létszám- csökkentések nyomán felszabaduló munkaerőt foglalkoztató cipőfelsőrészkészítő üzem, ahol hatvanan dolgozhatnak majd. A Rákóczi úti, másfél kilométeres szennyvíz- és csapadékcsatorna kiépítésével befejeződik Kun- szentmiklos fő csatornarendszerének kialakítása. Az új esztendőben teljesen kiépül településünk gázvezeték-hálózata is, így szinte minden lakásban lehetővé válik majd e korszerű energiahordozó felhasználása. Emellett folytatódik a kistérségi vízbázis kialakítása, valamint a kunpeszéri vízhálózat bővítése is. A lakossági ellátás javítása érdekében vegyes- és élelmiszerboltot építünk a tanyan élőknek Kunbábonyon, Kun- szentmiklóson pedig felújítjuk a bútor- és gazdaboltot, valamint ÁBC-kisáru- házat alakítunk ki. Reméljük, hogy mindezek által közelebb kerülhetünk a városi cím elnyeréséhez. Felsőszentiván tanácselnöke, Vörös Istvánná: — Egyetlen gazdálkodó szervezetünk, a termelőszövetkezet jó évet zárt 1987-ben. Ha nekik jól megy, a lakosság is örül. Lépéselőnyben vagyunk, mivel teljes egészében befejeztük még decemberben a gázprogramot, amit eredetileg 1988-ra terveztünk. Pénzügyi problémánk nincs, eddig hitel nélkül gazdálkodtunk, reméljük, így lesz a jövőben is. A hatvanas években készült járdák tönkrementek, az idén — lakossági összefogással, és — a tehó felhasználásával többségüket felújítjuk. Teljes közművel kialakítottunk 12 új építési telket, s reméljük, lesz majd gazdájuk. Baja közel van, s városi fiatalok kitelepülésére is számítok. Úgy gondolom, hogy megáll a község lakosságának fogyása. Érsekhalma elöljárója, Boromissza Tibor: — Mivel csak a közelmúltban lettünk önálló település, a megyei tanácstól minden, korábban tervezett támogatást megkapunk, s így eredeti terveinket valósíthatjuk meg. Legjelentősebb új létesítményünk azonban a templom lesz, amely a régi vályogépület helyén magasodik majd. Ennek a költségeit az egyház és a lakosság fedezi, s a hívek társadalmi munkával is segítenek. Több mint egymillió forintos költséggel kerékpárutat építünk ki Hildpusztara, a Hosszúhegyi Mezőgazdasagi Kombinát szolgáltató üzeméhez. Ez megkönnyíti majd a munkába járást, az itteni gyerekeknek pedig az iskola megközelítését. Társadalmi munkával segítjük, hogy a kalocsai áfész boltot és vendéglőt építsen, s elkészül majd az új ravatalozó is. Érsekhalmát még az idén telefonkábel köti majd össze Hajóssal, a KISZ-esekre pedig sportpályaépítésben számítok. B.F. I.—V. Z. ELKÉSZÜL AZ ÚJ KÚT, KITISZTÍTJÁK A CSŐVEZETÉKET Nyugvópontra kerül a katymári víztisztító ügye Lassan csinos kis dossziét tölthet me^ Katymár tanácselnöke, ha gyűjti az ujságkivágásokat, amelyek a község épülő, maja átadott víztisztítójáról megjelentek. A cikkek tartalma is változó; a bizakodástól — az arzénmentesítő határidőre elkészül, a katymári víz pedig kifogástalan lesz —, a felháborodásig terjed — a létesítmény kész, a csapból kifolyó viz azonban pezseg, büdös, nyálkás uszadékot tartalmaz, egyszóval használhatatlan. S mindez nem kevés pénzért. Az újságníradások persze a lakosság véleményét tükrözték, s nem is a legszélsőségesebbet, de a helyi vezetők, szakemberek mellett megszólalt a kivitelező-üzemeltető Dél-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat igazgatója is, aki egyetértett abban a katymáriakkal —- a víz, még ha a Köjál vizsgálati eredményei szerint iható is — valóban kellemetlen ízű. Ezért a problémát meg kell oldani — ahhoz pedig egy új kút fúrása szükséges. Október 31-én megjelent cikkünkben írtuk: bízunk abban, hogy a község és a vízmű vezetőinek tárgyalása gyors eredményt hoz. A folyamat tényleg felgyorsult. írásunk nyomán november 9-én a rádió is foglalkozott az üggyel. Másnap •— amint ezt Pál László tanácselnök elmondta — már megbeszélést tartottak Katymáron az érdekeltek, a felügyeleti szervek részvételével. Ezek után derült ki, hogy a Köjál laborvizsgálatai csak az esetek felében mutatták ki azt, hogy a víz ivóvíz minőségű. Most kezdték a szakemberek kutatni az okát: miért elfogadható a tisztítóműben a víz, és miért változik meg, amire a lakásokhoz, közintézményekhez ér. A bajt tehát csak a csőhálózat okozhatja. A feltételezést igazolta is az egyik szakaszon végzett próbatisztítás: a szivacsdugó nagy mennyiségű, 25 év alatt lerakodott szennyeződést hozott elő. Megvan hát az ok, és a megoldás is. Mindezt a december 7-én rendezett lakossági fórumon megbeszélték a katymáriakkal, nemcsak a tanács, a község vezetőinek, hanem a Vízmű Vállalat illetékeseinek részvételével. Nemere Péter, a Vízmű főmérnöke ismertette a vizsgálat — fentebb már leih—eredményét, s egyúttal a további tennivalókat is. Ami mindenképpen megnyugtató —. a technológia, a tisztítómű jó. Ki kell viszont tisztítani a teljes, 11,6 km hosszú katymári vízvezeték-hálózatot. És a végleges, biztonságos vízszolgáltatás érdekében új kutat is fúrnak — kettős céllal. A régi megmarad tartaléknak, a 100 méter mélyen levő vízadó rétegre telepítendő új pedig jobb ízű vizet szolgáltat majd. A fórumon elhangzott, mondta a tanácselnök, hogy a munkálatok költségét a vízmű viseli majd. Nemere Péter még tárgyalást tart szükségesnek ez ügyben, de mindez a munka elvégzését nem befolyásolja. A vállalat megkezdte a felvonulást, s végső határidőként a jövő év közepét jelölte meg. Vagyis: legkésőbb a nyári csúcsidényre a rendszert beüzemelve átadja. De lehet, hogy előbb készen lesznek. Ehhez azonban kérik a lakosság, megértését és természetesen az együttműködését is, hiszen a csővezeték kitisztítását lakásonként külön-külön tudják csak elvégezni. Váczi Tamás V BÍRÓ TOLLÁBÓL A munkaerő-gazdálkodás a szövetkezetekben A teljes és hatékony foglalkoztatás összeegyeztetése napjainkban a foglalkoztatáspolitika központi és egyre élesebben felvetődő kérdése. A munkaügyi bíróság gyakorlatában az utóbbi időben egyre gyakrabban vetődik fel a termelőszövetkezetekben és ipari szövetkezetekben a munka hatékony megszervezése érdekében végrehajtott átszervezések miatti a munkamegállapodások módosításával kapcsolatos — vitás ügy. Egységes értelmezés A korábbi időszakban még a jogalkalmazó szervek gyakorlata is eltérő volt annak megítélésében, hogy a munkamegállapodás módosítása hogyan történhet. Az álláspontok egyik része afelé hajlott, hogy a módosításra csak a felek közös megállapodása alapján kerülhet sor. Mások azon a véleményen voltak, hogy a munkamegállapodásban meghatározott munkakör módosítására a tag hozzájárulása nélkül is lehetőség van. Feltéve, hogy azt komoly indok — például a szövetkezeti szervezeten belüli változás — szükségessé teszi. Az egységes joggyakorlat megvalósítása érdekében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa éppen a munkaerő hatékonyabb kihasználása érdekében olyan egységes állásfoglalást alakított ki, amely világos választ ad a munkamegállapodások értelmezéséhéz. Hogyan kell a szövetkezeti tagoknak munkavégzési kötelezettségüket teljesíteni, illetve a szövetkezeteket milyen foglalkoztatási kötelezettség terheli? Jogok és kötelezettségek A szövetkezeti tagok és a termelő- szövetkezetek között létrejött munkamegállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a tag a szövetkezet munkaszervezetében — adott időben és helyen —, milyen módon köteles a tagsági viszonyból fakadó kötelezettségének eleget tenni, és milyen jogok illetik meg a tagot ezzel kapcsolatban. A közös munka szervezeti jellegét egyedül és kizárólag a szövetkezet állapíthatja meg. A közös munka szervezeti rendszerének megállapítása alapszabályban és más belső szabályzatban történik. Az egyes munkaszervezeti egységek létezéséről és megszüntetéséről a vezetőség határozhat. A munkamegállapodásoknak az adott munkaszervezethez és feladatokhoz kell igazodnia. A szövetkezet jogkörét nem korlátozhatja a munkamcgállapodás közös megegyezéssel történő módosításának általános szabálya. A közös munka megszervezésével kapcsolatban ugyanis a szövetkezetnek két kötelezettsége van: a közös vagyon eredményes működtetése, és a tagokkal szemben fennálló foglalkoztatási kötelezettség. Áthelyezés más munkakörbe Mindezek szerint nem minősülhet a munkamegállapodás egyoldalú módosításának, ha a konkrét megállapodás megszűnésére azért került sor, mert megszűnt az a feladat, az a munkakör, amelynek az ellátására a megállapodást kötötték. Értelemszerű, hogy a munkamegállapodás megszüntetésével együtt a szövetkezet köteles a tagnak képzettségének megfelelő más munkát biztosítani. A tagnak tehát nem egy meghatározott munkakörhöz van joga, hanem ahhoz, hogy a számára a szövetkezet jövedelemszerzési lehetőséget biztosítson. Ugyanis a népgazdaság minden területén, így a szövetkezetekben is egyre nagyobb erőfeszítésekre van szükség a munka hatékony megszervezése érdekében. Az ennek érdekében végrehajtott átszervezéseket nem akadályozhatja az a körülmény, hogy a szövetkezeti tag mereven ragaszkodik egy megszokott munkakörhöz. Megalapozatlan a más munkakörbe való áthelyezést minden indok nélkül kifogásolni, amennyiben az egészségi állapotára nem sérelmes. A fentiek szerint tehát, amennyiben a szövetkezetekben a belső átszervezések miatt egyes munkakörök feleslegessé válnak, a szövetkezeti tagok nem kifogásolhatják a szakképzettségüknek megfelelő, a munkadíjukat nem érintő más munkakörbe való áthelyezésüket. Dr. Virághné dr. Buda Ilona bíró Tudnivalók a magánvállalkozók adózásáról Az adóreform bevezetésével 1988. január 1-jétől a magánvállalkozások adóztatásában jelentős változások következnek be. Az 1988-ban keletkezett árbevétel, illetve jövedelem már az új adójogszabályok szerint adózik. Ezek az új jogforrások az alábbiak: Amennyiben a termék vagy szolgáltatás értékesítése az általános forgalmi adó alá esik, az árbevétel után forgalmi adót kell fizetni az 1987. évi V. számú törvény alapján. A 100 000 forintot, illetve átalányelszámolásos részlegnél, szerződéses kereskedőnél a 200 000 forintot meghaladó vállalkozói nyereség vállalkozói adó alá esik. A vállalkozásból kivont jövedelem után személyi jövedelemadót is kell fizetni az 1987. évi VI. törvény alapján. (Például a vállalkozó a vállalkozói adó megfizetése után visszamaradó nyereségből gépet vásárol vagy tartalékot képez, ez után adót nem kell fizetni, de ha annak teljes összegét vagy egy részét saját célra használja fel, úgy ennek összege után személyi jövedelemadót köteles fizetni). Ezzel egyidejűleg az általános jövedelemadóról szóló, valamint a magánszemélyek forgalmi adójáról szóló rendelkezések megszűnnek. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az alapjogszabályok változnak meg, ezért a hozzájuk kapcsolódó összes állásfoglalás, egyedi kedvezmény és mentesség, így a könyvvezetés alóli mentesítés, szociális mentesség is érvényét veszti. Bejelentés nyilatkozattal Az új adózási rendszerre való átállás megkönnyítésére — mivel az új adónemekre be kell jelentkezni, illetve mentességet lehet kérni — az 1987. november hónapban nyilvántartott ügyfeleinknek „nyilatkozatot” küldtünk ki, mellyel teljesíteni kell bejelentési kötelezettségüket. Általános forgalmiadó-alanyként annak a magánvállalkozónak kell bejelentkezni, aki a termék vagy szolgáltatás értékesítését saját nevében végzi, és az ebből eredő árbevétele a 250 000 forintot, illetve kereskedőknél, vendéglátóknál az egymillió forintot meghaladja. E határ alatti árbevételt elérőknél általános forgalmi adóra való bejelentkezés nem kötelező, de a lehetőség fennáll. Az előzetesen felszámított (például anyagvásárlási, állóeszköz- szerszámvásárlási számlában szereplő) forgal- miadó-visszaigénylési lehetősége annak van, aki forgalmiadó-alanyként bejelentkezett. Ezért annak bejelentkezése is indokolt lehet, akinek egyébként ilyen kötelezettsége nincs. Ezt mindenkinek saját magának kell eldönteni, forgalmát, anyag-, szerszám-, állóeszköz-beszerzését figyelembe véve. Az általános forgalmi adó fizetése általában havonta történik, úgy, hogy az adóalany a fizetési kötelezettségéből levonja a neki felszámított általános forgalmi adót és a különbözetet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adóelszámolási irodája részére befizeti. Amennyiben az előzetesen felszámított adó nagyobb, mint a fizetési kötelezettség, a felszámított adó visszaigényelhető. Egyszerűbben is lehet A törvény, a magánvállalkozók speciális körülményeit figyelembe véve, lehetőséget ad a tételes elszámolásnál egyszerűbb adófizetési módok alkalmazására. Az első lehetőség a törvény 9. paragrafusa szerinti, már ismertetett tételes elszámolás az általános szabályok szerint. Ezt a lehetőséget mindenki választhatja. Az általános forgalmiadó-fizetési kötelezettség teljesítésére a második lehetőség a törvény 14. paragrafusa I. bekezdése szerint az adókulcsok megoszlása alapján van. Ennek a változatnak a választására a bolti kiskereskedelemben tevékenykedők vállalkozhatnak. Mivel a szakma specialitásai olyanok, hogy kis tételekben nagyon sokféle — esetleg különböző adókulcs alá eső terméket forgalmaznak, a tételes elszámolás nehézkes, a forgalmi adót a beszerzések forgalmi adókulcs szerinti megoszlása alapján fizethetik. Vendéglátó-ipari egységek választhatják a 14. paragrafus 2. bekezdése szerinti fizetési módot, ahol a törvény a vendéglátás módjától függően diktált, előre meghatározott átlagadókulcsokat tartalmaz. A negyedik változatot szintén a kereskedelmi és vendéglátó-ipari értékesítés esetén lehet választani, amennyiben az 1988-ban várható forgalom a nyolcmillió forintot nem éri el. (Az értékhatár 1989-re hatmillió, 1990-re négymillió forintra csökken.) Ez a gyakorlatban átalányadózást jelent, a fizetendő átalány összegét a rendelet melléklete tartalmazza. Az ötödik változatot egyéb értékesítés esetén, tehát nem kereskedelemnél és vendéglátásnál lehet választani, egymillió forint értékhatárig. Ez a változat szintén lehetővé teszi átlagadókulcsok alkalmazását. A rendelet melléklete tartalmazza az ellenérték adókulcsok szerinti megoszlása alapján fizetendő átlagadókulcsokat. Kérésre bővebb tájékoztatás Elszámolásiszámla-nyitási kötelezettsége azon vállalkozónak van, aki általános forgalmiadó-alanyként bejelentkezett, vagy vállalkozói adó fizetésére kötelezett, vagy vállalkozói tartalékot akar képezni. A három feltétel bármelyikének fennállása esetén a számlát meg kell nyitni. • A nyilatkozat beérkezési határideje 1987. december 15-én lejárt, ezért kérjük, hogy aki a nyilatkozatát nem küldte vissza, saját érdekében lehető legrövidebb időn belül juttassa el címünkre: Bács-Kiskun Megyei Adófelügyelőség 6001 Kecskemét, Klapka u. 34. Pf. 83. Mivel az új jogszabályok új típusú könyvvezetési kötelezettséget írnak elő, kérjük, hogy az ehhez szükséges bizonylatokat minél előbb szerezzék be. Az előírt napló- főkönyv az érdekképviseleti szerveknél, illetve a nyomtatványboltokban már kapható, ezért kérjük ennek mielőbbi megvásárlását és hitelesíttetését. Ez utóbbit az adófelügyelőségünk ügyfélszolgálati csoportja végzi. Kecskeméten a Klapka utca 34. szám alatti ügyfélszolgálatnál: hétfőn, kedden 8-tól 16 óráig, szerdán, csütörtökön 8-tól 18.30 óráig, pénteken 8-tól 15.30 óráig, szombaton 8-tól 12 óráig. , A megye területén a fenti címen kívül a többi városban is készséggel adunk felvilágosítást, illetve elvégezzük a naplófőkönyvi hitelesítést az alábbiak szerint. Baja, Tanácsköztársaság tér 1., Kiskőrös, Petőfi tér 3., Kiskunhalas, Köztársaság utca 1.,: pénteken 7.30-tól 15.30- ig. Kiskunfélegyháza, városi tanács ügyfélszolgálati iroda, Kalocsa, városi tanács ügyfélszolgálati iroda: szerdán 7.30- tól 18 óráig. Tiszakécske, városi tanács ügyfélszolgálati iroda: hétfőn 9.30-tól 15.30 óráig, Bácsalmás, városi tanács ügyfél- szolgálati iroda: csütörtök 7.30-tól 18.30 óráig. Somodi Sándor, a megyei adófelügyelőség vezetője EGY HALRÓL TÖBB BŐRT! Bizakodó hálóvetők Beszélgetés a Halászati Termelőszövetkezetek Szövetsége alelnökével Hazánkban az összes vízfelület 163 ezer hektár. Ennek egyhatod része halastó, a többi úgynevezett „természetes víz”. A honi klíma kedvez a haltcnycsztésnek, így viszonylag magas területegységre számított hozamok érhetők el. Hogy zárták a múlt évet a halászati gazdaságok? Elérhető-e a közeljövőben, hogy a hazai konyhákban is"nap mint nap az asztalra kerülhessenek a pikkelyesek? A többi között ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Farkas Lajossal, a szakmán Petőfi Tsz vezetőjével, a Halászati Termelőszövetkezetek Szövetségének alelnökével. — Hogyan értékeli 1987-et? — Rég nem volt a tavalyihoz hasonló sikeres évünk. Nem csak a kedvező gazdálkodási eredmények okán állíthatom ezt. Sok változás történt a piacon is. Visszatért a termelési kedv. Sok helyen — így nálunk Szakmáron is — bebizonyosodott: a halászat tud húzóágazat is lenni. — Kedvező volt az időjárás? — A tavalyi telet nem, a tavaszt és nyarat azonban visszakívánom az új évre. A szokatlanul hosszú, hat,van- hetven napos jég alatti teleltetésnek nagy ára volt. Több millió forint érték ű hal pusztult el a tavainkat boritó negyven centis páncél alatt. Szerencsére azonban április és május jó nevelő időt hozott. A hosszú ideig egyenletes hőmérsékletű, nem túl hideg vízben rengeteg természetes tápanyaghoz jutottak az állatok. így a melléjük adott takarmány jobban hasznosult. A nyári halmustrára a kétnyaras halaknál megszokott súly duplájára nőttek a pontyaink. Érdemes volt különválogatni a nagyobbakat. Ezek idén nyáron már piacra kerülhetnek. — A háziasszonyok bosszankodtak, de a termelők bizonnyal elégedettek voltak a kilencven-száztíz forintos pontyárral... — Valóban rekord áron értékesíthettük a termést 1987-ben. A halhús időnként drágább volt, mint a sertés vagy a marha. Sajnos azonban busát még mindig exportálunk kilónként huszonöt forintért is. — Az adventi piacokon úgy láttam: negyven forintért keltek a növényevők, s a vásárlók sorba álltak a busa-akváriumnál. — Kedvezően változtak a fogyasztói szokások. Már itthon is többen keresik a növényevő halakat. — Hittek a reklámnak, vagy valóban gyógyszer a hal? — Mi, amikor bedugult a közel-keleti piac, sokfélével próbálkoztunk. Neveztük márvány- és ezüstpontynak a tavainkban maradt növényevőket. De nem volt sikerünk. A tények, a kutatási dokumentumok azonban mások: amerikai és japán tudósok vizsgálatai alapján az MTA Szegedi Biológiai Kutató- intézete, a SZOTE, a kiskunfélegyházi kórház valamint a Szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézet közös kísérletei bebizonyították: a halhúsban található zsírsavak csökkentik az infarktus gyakoriságát, az érelmeszesedés mértékét. Mivel a tömegkommunikáció gyorsan közhírré tette a felfedezéseket, nem maradt el a hatás ... — E változás hozta meg ismét a termelők kedvét? — Nem csak ez. Segíti a halászokat a divat is. Amerikában és nyugat-európai országokban kelendőek a pikkelyes ponty bőréből készült cipők, táskák és övék. A Gyomai Halászati Tsz az év végén kötött szerződést egy kanadai vállalkozóval több ezer tonna ponty bőrére. A közös gazdaság hazai partnerei — igy mi is — kedvező áron értékesíthetik a tavak termését. • Tele a szák. És jövőre? — Mit ért azon: „kedvező áron”? — A gyomaiak a ponty bőréért kapnak annyi pénzt, mint korábban — szezonban — az élő halért. A nyúzás után megmaradt halhús ára valóban tiszta haszon. Ebből természetesen a partner szövetkezetek is részesülnek. Azt reméljük, hogy jut majd a nyereségből tavaink felújítására, esetleg újabb nevelők építésére. Fejleszteni kell a feldolgozó kapacitást is. Szeretnénk elérni, hogy halat — frisset vagy mélyhűtöttet — folyamatosan lehessen vásárolni. Szakmáron például gazdaságunk egyik brigádja fél évig libakclte- téssel, fél évig busafcldolgozással foglalkozik majd. — Január l-jétől drágább lesz a marha-, a sertés- ás a baromfihús. Önök is emelik az árakat? Úgy gondolom, a halár nem sokat változik. — Milyen volt a legutóbbi, az ünnepi szezon? Busát és pontyot folyamatosan tudtunk kínálni az üzleteinkben. Ezekből a következő hónapokban is lesz, reméljük, elegendő. Farkas P. József
