Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-11 / 08. szám

2 • PETŐFI NÉPE # 1988. január 11. GORBACSOV-INTERJÚ Kedvezően változott az általános politikai légkör A Liaovang kínai hetilap 1987 de­cemberében kérdésekkel fordult Mihail Gorbacsovhoz, az SZKP KB főtitkárá­hoz. A kérdésekre adott válaszokat az új év előestéjén továbbították a szer­kesztőséghez. Az interjú a hetilap újévi második számában jelenik meg. KÉRDÉS: Áttekintve az 1987-es év nemzetközi helyzetét, észlel-e valamifé­le örvendetes elmozdulást? Az Ön véle­ménye szerint milyen nyugtalanító kér­dések léteznek továbbra is? Milyen re­ményeket fűz az új esztendőhöz? VÁLASZ: Atomfizikusok egyszer a mai világ helyzetét óraszámlap formá­jában érzékeltették, ahol a mutatóknak a 12-es számhoz való közelsége jelezte, hogy mennyire közel jutott az emberi­ség a végzetes órához. Az így ábrázolt kép baljós, de egyben tükrözi a növek­vő nyugtalanság érzését is. Nos, ha az óesztendőt e prizmán át szemléljük, ak­kor szerintem elmondható: az óramu­tató vészterhes zónájától sikerült vala­mennyire elmozdulni, ámbár még ko­rai volna egy elvileg új időszámlálás kezdetéről beszélni. Itt mindenekelőtt a Washingtonban tartott szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó eredményeire gon­dolok. E találkozónak, amely az egész világ érdeklődését felkeltette, történel­mijelentősége kétségtelenül abban van, hogy először sikerült’ megállapodni a nukleáris fegyverek két osztályának felszámolásában, és ezzel megteremteni a tényleges leszerelési folyamat alapját, megnyitni az alapvető, a hadászati atomfegyvertár radikális csökkentésé­nek távlatát. Mindez a világ pszicholó­giai légkörében végbemenő fokozatos változások eredménye, a gondolkodás­ban bekövetkező változások következ­ménye. Ebben különböző tényezőknek volt szerepük. Közülük is nyilvánvaló­an első helyen kell kiemelni a szocialis­ta világrendszer hozzájárulását a nem­zetközi kapcsolatok normalizását, egészségesebbé tételét célzó összemberi impulzus felkeltéséhez, azt a hozzájá­rulást, amely közvetlenül kapcsolódik i mélyreható változásokhoz, az átala­kuláshoz, a megújhodáshoz — mind­ahhoz, ami ma a szocialista társadal­mak fejlődését jellemzi. Éppen a szocializmus kínál alternatí­vát a nukleáris feltartóztatás idejét­múlt, veszélyes felfogásával szemben — tárja fel a tömegpusztító fegyverek­től mentes világ felépítésének távlatát. És nem véletlen, hogy két nagy szocia­lista ország — a Szovjetunió és a Kínai Népi Köztársaság — azonos időben vállalt kötelezettséget: nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Összegzés­képpen elmondható, hogy az általános politikai légkör megváltozása jelenti a távozó esztendő legfontosabb vonását. Természetesen, ha reálisan elemezzük a helyzetet, akkor meg kell mondani, hogy csak az első téglákat sikerült le­rakni a valóban biztonságos világ épí­tése közben. Ezen az úton még számos akadályt kell legyőzni. Közülük a leg­fontosabbak: a régi gondolkodásmód sablonjai, amelyek szerint az ország ereje fegyvereiben rejlik; a befolyási övezetekre osztott világról alkotott el­képzelés, amely figyelmen kívül hagyja a „gazdag” Nyugat és a „szegény” Dél között növekvő szakadékot. Ehhez kapcsolódnak a regionális viszályok, amelyeknek igazságos politikai rende­zéséért, legyenek e viszályok bárhol is, a Szovjetunió síkra száll. Igen, az aka­dályok jelentősek, a gondok nagyok. De az a pozitív ösztönzés, amelyet a nemzetközi kapcsolatok kaptak a tá­vozó évben, új lehetőségeket tár fel a fokozatos elmozduláshoz a fegyverek korlátozásának és felszámolásának tel­jes frontján — legyen szó akár nukleá­ris, akár kozmikus, akár vegyi vagy pedig „hagyományos” fajtáikról. Min­den törekvésünk e célok elérésére irá­nyul. És természetesen, itt számítunk a Kínai Népköztársasággal való együtt­működésre, hiszen a Kínai Népköztár­saság politikájától nagymértékben füg­genek a világ ügyei. KÉRDÉS: Véleménye szerint milyen távlatok figyelhetők meg a szovjet— amerikai kapcsolatok alakulásában és melyek a keleti—nyugati kapcsolatok fejlődésének tendenciái? VÁLASZ: Megítélésünk szerint a harmadik szovjet—amerikai legfelső szintű találkozó és eredményei követ­keztében javultak a kilátások. Az ame­rikaik jobban megismerhették, hogy valójában milyen a mi politikánk, való­jában mire törekszünk, mi a nálunk végbemenő átalakulás értelme és célja. Közvetlenül szerezhettek tapasztalato­kat a szovjet társadalom realitásairól, arról, hogy tiszteletet érzünk az ameri­kai nép iránt. Mindez a jövő remények­re feljogosító ígérete. A Szovjetunió és az Egyesült Államok különböző társa­dalmi rendszerekhez tartozik. Kapcso­lataik e rendszerek közötti kölcsönös kapcsolatok szélesebb és sokszínű szín­képének részét képezik. Mindkét or­szág rendelkezik a maga egyedülálló történelmi tapasztalatával, hitet tesz saját ideológiája, életmódja mellett. HELMUT SCHMIDT KÖNYVE Emberek és hatalmak Helmut Schmidt egykori nyugatné­met kancellár emlékiratai néhány hó­nap leforgása alatt élre törtek az NSZK könyvsikerlistáján. Az október­ben megjelent könyvnek negyedév sem kellett ahhoz, hogy 250 ezer példány elkeljen belőle. A szociáldemokrata politikus, aki 1974-től 1982-ig állt a bonni kormány élén, karácsony előtt egy nappal töltöt­te be 69. életévét. A politikától jó ideje visszavonult, betársult a Hamburgban megjelenő Die Zeit kiadójába, gyakran tart előadásokat egyetemek és különfé­le intézmények felkérésére a világ min­den táján, és rendszeresen találkozik' egykori kollégáival, visszavonult ál­lamférfiakkal. Az „Emberek és hatalmak” (Men­schen und Mächte) címmel megjelent visszaemlékezéseinek olvasói közeli is­meretségbe kerülhetnek a közelmúlt történelmét formáló államférfiakkal. Schmidt az események hátteréből fel­tárja az eddig csak sejtett meggondolá­sokat, mozgatórugókat, jellemzi a ve­zető politikusokat, elismeri erényeiket, de nem leplezi gyarló hibáikat sem. Könyvének mintegy harmadát Hel­mut Schmidt az Egyesült Államoknak szenteli, hiszen politikusként hivatal­ból és magánemberként összesen csak­nem százszor járt Amerikában, keresz- tül-kasul beutazta az Atlanti- és a Csendes-óceán partjai közt. Amikor például 1977-ben Jimmy Carterrel találkoztak, az amerikai el­nök az első lélegzetvételre azt a kérdést szegezte neki, hogy miként működhet­nének együtt a berlini fal lebontása ér­dekében. „Akkor döbbentem rá — írja —, hogy partnerem milyen keveset ér­tett meg az európai helyzetből, mennyi­re nincs tisztában a Szovjetunió erejé­vel, szerepével és biztonsági érdekei­vel” — állapította meg Schmidt. Előre meg lehetett jósolni Carter em­beri jogi kampányának kudarcát —- ál­lapította meg a volt kancellár —y s en­nek okát Schmidt abban látja, hogy az amerikai elnök nem vette figyelembe: az orosz társadalomban sosem alakult ki erős polgárság, következésképpen a polgári jogok sem abban az értelem­ben, ahogyan az Angliában, Francia- országban vagy Amerikában megtör­tént. Mint írja, az amerikai elnökváltások a „hideg és forró zuhany váltakozásá­ra” emlékeztették, legalábbis, ami az Egyesült Államok külpolitikai prálfor- dulásait illeti. Olykor meglepő véle­ményt alkot az egyes amerikai elnö­kökről, akikkel a kancellári székben eltöltött nyolc év alatt gyakran nyílt alkalma személyes eszmecserékre. Nem kevesebb, mint négy amerikai elnökkel akadt dolga hivatali ideje alatt. „A mai nyugat-európai felfogás sze­rint a Nixon, Ford és Kissinger nevével fémjelzett korszak középutasnak te­kinthető, s ehhez képest Carter 90 fo­kos fordulatot tett balra, Reagan vi­szont ismét 180 fokkal jobbra fordult” — állapította meg a volt nyugatnémet kormányfő. Sokan talán különösnek találják, amit a szociáldemokrata politikus Ge­rald Fordhoz fűződő viszonyáról írt: vele jól együttműködött, az ő elnöksé­ge idején bonni szemszögből nézve az Egyesült Államok az atlanti szövetség kiszámítható, megbízható vezetője volt. „Ford sosem lepett meg előzetes egyeztetés nélkül elhatározott, egyol­dalú lépésekkel, és jól ismerte a német történelmet is” — írja. Schmidt egész fejezetet szentel annak a jelenségnek, amit „reagani televíziós demokráciának” nevez. Veszélyesnek tartja, hogy az válik döntővé: vajon a követett politika és főként annak kép­viselője tetszik-e a közönségnek, „jól mutat-e” a képernyőn ahelyett, hogy annak szükségessége vagy ésszerűsége lenne a meghatározó szempont. Ro­nald Reagan ahhoz ért a legjobban, hogy az amerikai' átlagpolgár szájíze szerint, vele azonos nyelven beszéljen — mutat rá a volt bonni kancellár. Schmidt szerint a kilencvenes évek­ben is fennmard a világhatalmi három­szög, s ennek megfelelően Amerika mellett nagy teret szentel a másik két pólusnak:, a Szovjetuniónak és Kíná­nak is. Visszaemlékezéseiben mérték­tartóan számol be saját szerepéről ama folyamat megindításában, amely elve­zetett az azóta felgyorsult leszerelési tárgyalásokhoz és megállapodásokhoz. Az elmúlt negyedszázad kiemelkedő politikusai közül alig akad olyan, aki­ről ne adna valamilyen jellemzést. Úgy látta például, hogy Leonyid Brezsnyev- re ráillettek mindazok a tulajdonságok, amelyeket az oroszoknak Nyugaton tulajdonítanak: robusztus volt, amíg a betegsége le nem vette a lábáról, bírta az italt, vendégszerető, érzelmes, me­legszívű és nagylelkű, ugyanakkor köfinyen bizalmatlanná vált külföldi­ekkel szemben, akiknek álláspontja a szemében nem volt egyértelmű. Schmidt szerint a Szovjetunióban lé­nyegesen nagyobb tehetetlenséget kell a változásokhoz leküzdeni, mint Kíná­ban, ahol még elevenebben él a vállal­kozói szellem, a nyereségre törekvés és a veszteség elviselésének a képessége, mert ez egészen a negyvenes évek végé­ig része volt a közszellemnek. Ugyan­akkor tévedés lenne azt hinni, hogy Teng Hsziao-ping nyugati értelemben vett demokratikus és liberális hatalom­má kívánná átalakítani Kínát: az ázsiai hatalom kommunista ország marad — szögezte le Helmut Schmidt. Mindegyiknek megvannak a maga szö­vetségesei, kialakult kapcsolatai az or­szág széles körével, mindenekelőtt a társadalmi rendszerükhöz közelebb ál­ló államokkal. A mai korban fontos, hogy a meglevő különbségeket és el­lentmondásokat ne változtassák a konfrontáció ürügyévé és igazolásává. Különösen így van ez ma, amikor a megújhodás, a demokratizálódás fo­lyamatai, a szocializmus világában ta­pasztalható nyitottság olyan tendenci­ákat hoznak létre, amelyek kedvező hatást gyakorolnak a Kelet és a Nyu­gat országainak kapcsolataira, s lehe­tővé teszik elvileg új fejezet nyitását kölcsönös kapcsolataikban. A Szovjetuniót és az Egyesült Álla­mokat néha szuperhatalmaknak neve- izik, olyan értelemben használva ezt a kifejezést, amilyennel nem lehet egyet­érteni. Mi persze tudjuk, hogy milyen nemzetközi felelősség hárul ránk, de távolról sem gondoljuk azt, hogy a vi­lágon minden — beleértve a kelet- nyugati kapcsolatokat — csak Moszk­vától és Washingtontól függne. Az új politikai gondolkodásmód, amely min­ket vezérel, elveti azt a régi buta sza­bályt, hogy ha valakivel jó kapcsolato­kat tartunk fenn, akkor ez feltétlenül csak valaki másnak a kárára lehetsé­ges. A mai korszak más erkölcsöket, más törvényeket diktál. KÉRDÉS: Milyen főbb sikereket ér­tek el Önöknél az átalakításban? Mi­lyen problémákkal találták magukat szemben? Hogyan akarják megoldani őket? GORBACSOV: Elmondhatjuk, hogy fontos határhoz érkeztünk. Szé­lesre tártuk az ablakokat, hogy, bejö­hessen a változások üdítő szele. Új esz­mei és erkölcsi légkör alakult ki ná­lunk, nő az emberek aktivitása, energi­ája. Hatékonyabban tárjuk fel a párt szellemi tartalékait. Kidolgoztuk az átalakítás elméleti és politikai programját. Fő irányai: a de­mokratizálás és a radikális gazdasági reform. Természetes, hogy voltak nehézsé­gek, és még lesznek is. Ezek egy része a peresztrojka kezdeti, átmeneti szaka­szának ellentmondásaiból fakad. A peresztrojka most új szakaszába lépett. Be kell vezetnünk a vállalati ön­igazgatást és önfinanszírozást. Ennek, megfelelően át kell alakítani a gazdasá­gi rendszer minden eleme között a köl- csönviszonyt. Ezek az átalakítások óriási tömegek — gyakorlatilag minden dolgozó — érdekeit érintik. Mert az átalakítások­nak le kell rombolniuk azokat a torz elképzeléseket, hogy a szocializmus az általános egyenlősdi társadalma. Ezért csak úgy lehet elérni a célt, ha közvetle­nül bevonjuk a széles tömegeket az irá­nyításba, a döntéshozatalba és az ellen­őrzésbe. Nagyon sok fog múlni a párton. A pártnak is komoly mértékben át kell alakulnia. Meg kell szüntetni azt, hogy a párt helyettesítse az állami és a gazda­sági szerveket, meg kell változtatni a munkaformákat. Ezekről a kérdések­ről a jövő nyári országos pártértekezlet fog dönteni. A peresztrojka, amelyet elkezdtünk, a szovjet társadalmi viszonyokban szü­letett, és a szovjet társadalom megújítá­sára irányul. Objektíve azonban az egész világ érdekelt benne. Ugyanúgy, ahogy mi is érdekeltek vagyunk abban, hogy a gazdasági fejlődésből és a társa­dalmi haladásból minden nép részesed- * jék. Folytatódik a palesztin ellenállás Izrael elhatározta, hogy csapat­erősítéseket küld a Gáza-övezetbe az újult erővel fellángolt palesztin tünteté­sek elfojtására. Eközben a világszerve­zet megbízottja megkezdte szemleútját a megszállt területeken kialakult hely­zet tanulmányozására. Az izraeli 'rádjó vasárnapi jelentése szerint Jichak Rabin hadügyminiszter szombat este a hadsereg vezető tábor­nokaival tanácskozott és ekkor döntött úgy, hogy további csapaterősítéseket irányít.a Gáza-övezetbe. Palesztin források arról adtak hírt, hogy izraeli katonák szombaton a Khán Junisz palesztin tábor közelében agyonlőttek egy arab tüntetőt és há­rom más palesztint súlyosan megsebe­sítettek. Ezzel 29-re emelkedett a meg­szállás elleni tüntetéseken megölt pa­lesztinok száma. Izraeli katonák szombaton megaka­dályozták, hogy tudósítók utazzanak a Gáza-övezetbe. Az intézkedést azzal indokolták, hogy a térséget újságírók számára zárt övezetté nyilvánították. A Jordán folyó nyugati partján, Ciszjordániában a hatóságok szomba­ton lezárták a Bir Zeit egyetemet, amely mindig is a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet egyik helyi bástyájának számított. A katonaság ezzel az intéz­kedéssel kívánja elejét venni, hogy az egyetemen újabb palesztin tüntetések robbanjanak ki. Közben Marrack Golding, az ENSZ főtitkárának helyettese, aki a kialakult helyzet tanulmányozására pénteken ér­kezett Izraelbe, vasárnap Jeruzsálembe különböző ENSZ-segélyszervezetek és a Nemzetközi Vöröskereszt megbízót- taival tárgyalt a megszállt területek helyzetéről. Golding korábban jelezte, hogy a hét elején szándékozik körutat tenni a megszállt területeken. Jichak Samir miniszterelnök szom­baton bejelentette, hogy nem hajlandó találkozni a főtitkár Izraelbe küldött különmegbízottjával. A kormányfő ez­zel a lépésével kíván tiltakozni, mert az ENSZ Biztonsági Tanácsa nemrég ha­tározatban marasztalta el Izraelt a pa­lesztin tüntetők elleni kíméletlen fellé­pés miatt. A Biztonsági Tanács egy má­sik határozatában arra sürgette Izraelt, mondjon le arról a tervéről, hogy kito- loncoltatja a tüntetéseken letartózta­tott palesztin vezetőket. Az eseményekhez tartozik az a hír is, hogy a PFSZ egyik szóvivője szomba­ton Bagdadban azonnali nemzetközi védelmet sürgetett a megszállt területek palesztin lakossága számára. Pillantás a hétre Két- és sokoldalú tárgyalások, választások és bírósági procedúra -— meglehetősen sokszínű a követ­kező napok kínálata a világpoliti­kában. A hírügynökségek csupán szombatra nem jeleznek előre sem­milyen érdemleges eseményt. HÉTFŐ: Párizsban óriási biz­tonsági előkészületek közepette kezdődik a Action Directe elneve­zésű terroristacsoport vezetőinek pere. A francia fővárosban részint a terroristák visszaszorításában re­ménykednek, részint újabb merény­letektől tártának a per folyamán. KEDD: Első ízben látogat kor­mányfőként az Egyesült Államok­ba Takesita Noboru japán minisz­terelnök. Elődje, Nakaszone Jaszu- hiro tegező viszonyban volt Reagan elnökkel, s nyilvánvaló, hogy Take­sita számára is fontos a Fehér Ház jóindulata. A tőkés világ két vezető gazdasági hatalma azonban nem csupán szövetséges, de versenytárs is, s a viták valószínűleg most sem csitulnak majd. SZERDA: Nagy érdeklődés előzi meg Nyikolaj Rizskov szovjet mi­niszterelnök stockholmi sajtókon­ferenciáját. A politikus Svédország­ból Norvégiába utazik tovább, s mindkét fővárosban elsősorban gazdasági kérdésekről tárgyal. CSÜTÖRTÖK: Kilencedik for­dulójához érkeznek az atom- és űr­fegyverekről folytatott szovjet— amerikai tárgyalások. A genfi meg­beszéléseken immár a hadászati csapásmérő eszközök ötvenszázalé­kos csökkentéséről szóló szerződés kidolgozása a fő téma — természe­tesen szoros összefüggésben a békés világűr megteremtését célzó szovjet erőfeszítésekkel és az amerikai SDI-programmal. PÉNTEK: A tervek szerint ezen a napon kellene megkezdődnie az újabb közép-amerikai csúcsértekez­letnek, amelyen Costa Rica, Guate­mala, Honduras, Salvador és Nica­ragua államfői értékelik a guatema- lavárosi megállapodásuk óta eltelt időszak eredményeit és meghatá­rozzák a továbblépés irányát. A feltételes mód indokolt, mert a térségben a helyzet továbbra is meglehetősen ingatag, s könnyen felmerülhet a konferencia elhalasz­tásának ötlete. VASÁRNAP: Általános válasz­tásokat tartanak Haitin. A néhány héttel ezelőtti első ilyen kisérletet vérbe fojtptták az elűzött Duvalier hívei és a szélsőjobboldali fegyveres csoportok. A kormányzó katonai tanács akkori magatartása miatt most számos ellenzéki politikus bojkottra szólította föl az ország lakosságát. Duvalier egykori híveit tíz évre eltiltották a politika szerep­léstől, de az elnökjelöltek között mégis több mint féltucatnyit talá­lunk közülük. Földrengések a Balkánon Az első becsléseknél súlyosabb káro­kat okozott Albániában az ország kö­zépső területeit szombat hajnalban megrázó földrengéssorozat. Az ATA albán hírügynökség szombat esti össze­foglalója szerint a földrengések követ­keztében lakóházak százaiban kelet­keztek jelentős károk, több közülük lakhatatlanná vált. A főváros körüli településeken 138 lakóház és közigaz­gatási épület súlyos károkat szenve­dett, magában Tiranában 39 lakóház, 11 iskola, bölcsőde és más középület ment tönkre, sok család fedél nélkül maradt. Áldozatok vagy súlyos sérül­tek nincsenek — hangsúlyozza u hír­ügynökségijelentés. A lakosságot moz­gósították a károk felszámolására, a hajléktalanná vált családok elhelyezé­séről gondoskodnak. Az albán szeizmológiai intézet sze­rint a földlökések ereje a Richter­skálán csaknem 5-ös erősségű volt, a belgrádi földrengéskutató intézet a leg­nagyobb rengés helyét a Richter-skála szerint 5,7 fokban adta meg. Az ATA első beszámolóiban még csupán kisebb károkról esett szó. Vasárnap hajnalban földrengést ész­leltek Jugoszláviában is. A Tanjug ju­goszláv hírügynökség jelentése szerint a földmozgások epicentrumában, Belg- rádtól 130 kilométerre az Ibar folyó völgyében a Mercalli-skála szerint 5-ös erősségű volt a rengés ereje. Az esetle­ges károkról eddig nem érkeztek jelen­tések. Ötös erősségű (Richter-skála) föld­rengés volt péntek este Románia dél­nyugati részén, Vrancea megyében is. Ennek lökéseit Bukarestben is észlel­ték, de anyagi kár vagy személyi sérülés nem volt — jelentette szombaton a TASZSZ. Francia elnökválasztási előkészületek Az idei francia elnökválasztás esélye­sei csak a következő hetekben jelentik be hivatalosan pályázásukat, a kisebb pártok jelöltjei azonban már megnyi­tották kampányukat. Az FKP Köz­ponti Bizottsága szerdán tartott ülésé­vel indította meg tagsága országos mozgósítását André Lajoinie mellett. A párt szakadár elemei a hétvégén Lyonban tartották első kongresszusu­kat Pierre Juquin pályázásának támo­gatására. A szélsőjobboldali Nemzeti Front nizzai konvenciójával bontott zászlót Jean-Marie Le Pen mellett. „A dekadenciába süllyedt Európá­nak vissza kell adni régi erejét és tekin­télyét” — mennydörögte Le Pen. Párt­ja főtitkára, Jean-Pierre Stirbois ezt az­zal toldotta meg, hogy ma csak a Nem­zeti Front tud úgy átlépni a hagyomá­nyos politikai választóvonalakon min­denki felé, mint hajdan a gaulle-izmus. A Nemzeti Front konvencióján ki­tűnt, hogy a szélsőjobboldal pártvezé­rei az első fordulóig jobbolidali vetély- társaikra irányítják a fő tüzet, mert minél erősebb pozícióba akarnak ke­rülni a második forduló előtti alkuhoz. Stirbois azzal becsmérelte a kormány­pártokat, hogy gyávák és megalkuvók vannak köztük. A régi aránytalan vá­lasztási rendszer visszaállításával a bal­oldal parlamenti többségének szállás- csináloivá váltak. A vasárnap tartott választási nagy­gyűlésen Le Pen „a hőkölés bajnoká­nak” nevezte Chirac miniszterelnököt, aki megsértette szerinte a parlament jogait, mert nem merte vállalni egy új állampolgársági törvény parlamenti ki­munkálását, inkább holmi „bölcsek bi­zottságára” bízta a javaslattevést. Le Pent odáig ragadta a szónoki név, hogy mindezért végül „öntudatlan fasizmus­sal” vádolta meg a kormányfőt. Az FKP-ból kizárt Pierre Juquin el­nöki pályázását támogató szakadár kommunisták Lyon egyik — szocialis­ta irányítás alatt álló — külvárosában tartották első országos gyűlésüket. Több mint 68 megyéből mintegy 300- 400-an jöttek össze. Kétnapos gyűlésü­kön elhatározták, hogy egyelőre csak laza szervezeti formát, afféle választási hálózatot hoznak létre Juquin jelöltsé­gének támogatására. Egy esetleges párt alakítását vagy országos lap indítását május utánra halasztották — nyilván annak függvényében, milyen ered­ményt ér el jelöltjük a választáson. Ju­quin megjósolta, hogy mozgalmuk egy­re nőni és erősödni fog, és ezután min­den választáson jelen lesz. Kijelentette, hogy nemcsak az FKP szakadárjait akarják maguk köré gyűjteni, hanem mindazon elemeket is, akik ma „mo­zognak” a francia társadalomban. A bajai ipari szakmunkásképző kísérlete (Folytatás az 1. oldalról) — Élve az oktatási törvény adta na­gyobb önállósággal, a gazdasági re­form szellemében kísérletet indítottunk el. Nevezetesen azt, hogy a fémipari képzés keretében csupa olyan munka­darabot csinálnak a tanulók, melyek a kereskedelemben értékesithetők. Elképzelhető, hogy milyen öröm a gyerekeink számára, ha a vaskereske­dés kirakatában a saját két kezük mun­káját pillanthatják meg. Előrebocsá­tom, hogy sem az ötlet, sem a megvaló­sítása nem az, én érdemem egyedül. A nevelőtestület minden tagja lelkesen vállalta a kivitelezésből rá eső részt. A piackutatást például a tanműhely dolgozói végezték Túri Kálmán műsza­ki vezető irányításával. Hozzátehetem, sok szívvel és ügyszeretettel. Amint Gyulay Péter a továbbiakban elmondta, a tantestület tevékenységé­ben most is elsődleges az oktatás. Mindannyiuk közös véleménye szerint a tanulva termelés nagymértékben elő­segíti a végzett szakmunkások zökke­nőmentes beilleszkedését az „igazi” munkahelybe. A tanulók által előállított termékek elsősorban a mezőgazdaságban hasz­nálatos kézi kisgépek. Ilyen például a toló-, a csillagkapa, vagy a vetőgép. Készítenek még sertésetető vályút, csi- beönetetőt és még sok egyéb kis soro­zatú árut. Leginkább olyan fémipari cikkeket, melyek gyártására — éppen a kis széria miatt nagyobb üzemek nemigen vállalkoznak. A gyerekek munkájáért kapott ösz- szeg nagyobb részét szerszámok és nyersanyagok vásárlására fordítják. A tanulók büszkék arra, hogy javíthat­nak iskolájuk szűkös anyagi helyzetén. Olyan jól dolgoznak, hogy a gyakorlati jegyük az utóbbi időben egy teljes osz­tályzattal javult. G. Z. Tele raktárak, üres polcok (Folytatás az 1. oldalról) íos füzetből körülbelül feleennyit rak­tároznak. A leltár és az átárazás okozta átmeneti megtorpanáson kívül tehát semmi nem indokolja, hogy ezek hiá­nyozzanak bármelyik üzletből. — A Vidia Vas- és Műszaki Kereske­delmi Vállalat megyei kirendeltsége mit tett azért, hogy a kiskereskedelem hiá­nyos árukínálatát kiegészíthesse? — Készülve az újesztendei ellátásra, karácsony és szilveszter között nein lel­tároztunk, 30 millió forint értékű árut vettünk át termelő partnereinktől — válaszolta Szakolczai Istvánná kiren­deltségigazgató. — Jelenleg is 118 mil­lió 226 ezer forintnak megfelelő a ter­mékkínálatunk. Első vásárlóként a Szigma Kereskedelmi Vállalat jelentke­zett 1988-ban. Először kecskeméti és kiskunfélegyházi boltjai részére kért árut. A Centrum és az Alföld Áruház is kapcsolatba lépett a kirendeltséggel, amelynek üzletkötői változatlanul he­tente, kéthetente elmennek a forgalma­zókhoz, tájékozódni, hogy hol, mire van szükség. — Mégis előfordul, hogy valahol hi­ányzik a lapos elem, és több napi ipar­cikkre lenne szükség. A karácsonyi ajándékok köz­tük telepes áramforrással működő játé­kok és hordozható rádiók — vásárlása után megnőtt az elem iránti kereslet. Ez a termék nálunk olyan, mint az élelmi­szer-kereskedelemben a só vagy a cu­kor. Egyik sem hiányozhat tartósan. Nem tudom, miért hiányzik épp egy villamossági áruházban, hiszen nálunk van. Egyébként nemrég kaptunk újabb áruszállítmányt. Érkezett elem, izzó, teatojás, konzervnyitó, habverő, csa­torna, épületzár, mérleg, csap, satu, üstház, lapát, zománcos és műanyag edények. Van biztosíték, hajszárító, fe­kete-fehér tévé, varrógép és import mo­sógép is — hogy csupán ezt a néhányat említsem abból a 15 000-féle cikkből, amelyet vállalatunk, szerződéssel, öt­száz szállítótól vásárol — mondta Szakolczai Istvánná. A Vidia árukínálatából — ezt is megtudtuk — ettől a héttől kezdve már több lesz az iparcikküzletekben. Jobb, kielégítőbb választék azonban csak e hónap végétől, az összes ipari szállító jelentkezése után várható. Kalmár Pál, a Szigma Kereskedelmi Vállalat igaz­gatója — mivel árubeszerzésre számos más forrásuk is van a Vidia mellett - már bizakodóbb. Kilencvenhárom megyei üzletük közül január 7-én 91- ben befejezve a leltározást és az átára­zást, arra számítanak, hogy folyamatos pótlással január 20-ától már megfelelő lesz a bolti kínálatuk. K —I

Next

/
Thumbnails
Contents