Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-11 / 08. szám
1987. január 11. • PETŐFI NÉPE • 3 MEGKEZDŐDTEK A FALUGYŰLÉSEK SZABAD ORVOSVÁLASZTÁS ELŐTT Imrehegy: iskola a jövő nemzedékének • Heten kapnak rendszeres szociális segélyt, s tavaly huszonnyolcán részesültek rendkívüli juttatásban. A nyolcvanegy éves, szerencsére jó egészségnek örvendő, tanyán lakó Antóni Mihályné Juli néni csak a bevásárláshoz kér segítséget. Ottjártunkkor éppen a gyermekeitől kapott disznótorosból vacsorázott, és fel van háborodva, hogy mennyit szemetelnek az emberek. • Juszt Mihály és családja az ősszel költözött új, 122 négyzetméteres házába. Feleségével a szakszövetkezet dohányszárítójáhan dolgozik. A háztáji jövedelme, a régi ház ára, kölcsön és rengeteg saját munka segített abban, hogy most már kényelmesen élhet a család. Új Fékon-termék NSZK-technológia alapján A Fékon Ruházati Vállalat NSZK-technológia alapján új női kosztümök gyártását kezdi meg. A vállalat dunaújvárosi és kisújszállási üzemében már hozzáláttak a gyártási feltételek megszervezéséhez. A kooperációban részt vevő NSZK-beli partner nemcsak a technológiát és a műszaki dokumentációt biztosítja a kosztümgyártáshoz, hanem az előállításhoz szükséges gépeket kölcsönbérlet formájában a Fékon Ruházati Vállalat rendelkezésére bocsátja. Az új termékből az idén több tízezer darabot készít a vállalat az NSZK-beli partner megrendelésére. Ennek révén a Fékon tovább növeli konvertibilis elszámolású exportját, amely a tervek szerint 8 százalékkal haladja meg a tavalyit, s eléri a 120 millió forintot. A vállalat gyártmányszerkezetének folyamatos korszerűsítése eredményeként ma már termékeinek mintegy 70 százalékát tőkés piacon értékesíti. Az egyszerűbb cikkeket egyre inkább munkaigényes, külföldre is jól értékesíthető termékek előállításával váltották fel. így kezdett gyártani a Fékon női blúzokat, majd szoknyát és ruhát is, legújabban pedig női kosztümöket. A bővülő termékválasz^ ték nemcsak az export szélesítését teszi lehetővé, hanem hat a hazai ellátás javítására is. Az elképzelések szerint az újonnan létrehozott kapacitás lehetővé teszi, hogy a külföldi technológia alapján gyártott kosztümökből a belkereskedelemnek is szállítsanak nagyobb tételeket az év második felében. Nem vonult ki a fúvószenekar, nem szónokolt senki, amikor átadták a tisza- kécskei lakosoknak az új egészségügyi közpon- Jfí-A régi rendelőintézetből az új épületbe csendben költözködtek át az orvosok és az ápolók. December 14-én még rendezkedtek, ismerkedtek az új környezettel, s 15-én reggel megkezdődött a rendelés. Minderről a közelben lakók szereztek először is tudomást, no meg a december 15-én orvoshoz induló betegek. A helyi újság közölte az új intézmény elkészülésének hírét, s a városgyűléseken is értesítették erről a lakosságot, de mindezt hivalkodás nélkül tették. Holott méltán dicsekedhetne a város ezzel a 30 milliós beruházással, amely szinte alig egy év alatt készült el. A település központjában álló új épület alkalmas a városi színvonalú egészségügyi ellátásra. Földszintjén öt felnőtt körzeti, két gyermek és egy ügyeleti rendelő található. A szakorvosi rendelés is megvalósul, keresik a még hiányzó orvosokat. Az emeleten kapott helyet a fogászat, a belgyógyászat, a szemészet, a sebészet, a fül-orr-gégészét, a nőgyógyászat, a laboratórium. A rendelőket új műszerekkel szerelték föl, ez csaknem 7 millió forintba került. Az orvosok és ápolók kényelmét nemcsak a tágasabb, jobban ellátott rendelők szolgálják, hanem az étkező, az öltöző és az ügyeleti szoba is. Kellemes, otthonos Az egészségügyi központ bejáratán tábla hirdeti a rendelések és az ügyeleti szolgálat időpontját, a porta előtti falon újabb felirat a rendelők elosztását. Az emberek már meg sem állnak, határozottan indulnak a kartonozó felé. A váró tágas, az eligazodás könnyű benne, mindenki megtalálja a körzeti orvosa szobáját. A barna és a vajszín harmóniája nyugtatja a szemet és a lelket. Minden kellemes, otthonos. A bútorok sem' fehérek, eltérnek a hagyományostól, külön megrendelésre készültek a csongrádi bútorgyárban. A vizsgálatra várakozó Szarvas Ká- rolynétól érdeklődöm az új rendelőintézetről. — Nagyon szép -é lelkesedik. — Csak dicsérhetem. Tágas, kényelmes, esztétikus. Jónak tartom a kartonozó rendszert. A régi rendelőben az orvos szobája előtt toporogtunk, hogy beadjuk a személyi igazolványunkat. Az embernek még azért is izgulnia kellett, hogy a később érkező meg ne előzze. Én megszabadultam a feszültségtől ezen az új helyen. A kartonozóba beadom az igazolványom, s utána leülhetek, nyugodtan várhatom, hogy szólítsanak. Bizonyára az orvosoknak és az ápolóknak is egyszerűbb így. Nemcsak a várakozás, a vizsgálat s az ellátás vált kényelmesebbé, a laboratóriumban dolgozók körülményei is megváltoztak. Dr. Hanusz Béla elégedett az új intézménnyel: — A régi laborban alig láttunk és alig fértünk. Kicsi és sötét volt. Most két világos helyiséget kaptunk. Az új műszerekkel olyan vizsgálatot is el tudunk végezni, amelyért eddig Kecskemétre jártak a betegek. „Senki sem fél attól, hogy beteg nélkül marad Új egészségügyi központ Tiszakécskén Egy évre szól Az egészségügyi központ dolgozói túljutottak a kezdeti nehézségeken. Az orvosok és a betegek is megszokták az új környezetét. Ez az egészségügyi centrum nemcsak külsőségekben ad újat a lakosoknak. Az intézményben folyó munka módszerében és minőségében is változások lesznek. A márciusban bevezetendő új módszer azon az elven alapszik, hogy az orvosában bízó beteg gyógyulása, fölépülése gyorsabb. Az orvos és a beteg viszonyának tehát kölcsönös bizalmon kell alapulnia. A jelenlegi körzeti orvosi rendszerben arra van kényszerítve az állampolgár, ahogy olyan orvoshoz forduljon, akit esetleg nem kedvel, akiben nem bízik. Átmehetne ugyan másik körzetbe, de ez olyan tortúrával jár, hogy inkább • Az új létesítmény, amelyben kitűnő feltételeket teremtettek a fontos munkához. A váróban. • Az egyik körzeti orvos, dr. Serfőző' Katalin rendelésen. (Tóth Sándor felvételei) lemond szándékáról. A tiszakécskei lakosok az év márciusától szabadon választhatnak orvost. Dr. Varga István főorvost faggatom a szabad orvosválasztás előkészületeiről: — Először is értesítjük a lakosságot, hogy mindenki jelezze, melyik orvoshoz akar kerülni. A beérkező igényeket föl kell mérni, hisz már a kezdet kezdetén felmerült az a kérdés, hogy mi lesz azzal az orvossal, akihez túl sokan jelentkeznek. Bizonyára nem tudná ellátni a betegeket megfelelő színvonalon. Ezért megállapítottunk egy számot, * miszerint egy orvosnál 3000 lehet a felnőtt betegek száma, 2000 a gyermekeké és a fogorvoshoz forduló betegeké 5000. Akik már ezen felül jelentkeznek, azoknak mást kell választaniuk. A választás egy évre szól, a következő évben újra lehet változtatni, ha a beteg nem elégedett az orvosával. — Megéri-e majd népszerűnek lenni? — Természetesen. Kidolgoztuk az érdekeltségi rendszert is. Az orvosok és az ápolók az elvégzett munka arányában kapják majd a fizetést. Persze ez az ösztönzési rendszer nemcsak a mennyiségi szemléleten alapszik. Tehát nemcsak azt nézzük, hogy egy orvosnál hány beteg jelent meg egy hónapban. A minőségi munkára is figyelünk, s ezt legjobban az igazolt gondozottak számával tudjuk mérni. Hány beteget gondoz az orvos, hányán járnak rendszeresen ellenőrzésre, ki mennyit törődik a páciensével? Azonkívül megmaradnak a területi körzetek, s ezekért továbbra is a körzeti orvos felel. A területi munkában az egyik legfontosabb és legnehezebb feladat az egészségmegőrzés, az úgynevezett rizikófaktoros betegek kiszűrése és figyelemmel kísérése. A jó szó is sokat ér — Hogyan fogadták az orvosok a szabad választás gondolatát? ■ — Nem idegenkedtek. Persze sok kérdés felvetődött, amire válaszokat kellett találni, de mi úgy érezzük, hogy igazán nagy változások nem lesznek. Senki sem fél attól, hogy beteg nélkül marad. Az új rendszer egészséges versenyt teremthet az orvosok között, s az egyészségügyi ellátás minőségét is javíthatja. Mit szólnak mindehhez a betegek? Hogyan fogadják ők ezt az új lehetőséget? A rendelő ajtaja előtt várakozó Bulla Pált kérdezem: Élni fog-e a választás jogával?- Én megmaradok a régi körzeti orvosomnál. O mentette meg az életemet. Héda Ferencné jobban várja a változtatást: — Jó dolog ez — mondja -, felsza- badultabb lesz az ember. Nekem nemcsak az a fontos, hogy milyen szaktudású az orvosom, hanem az is, hogy milyen ember. Sokszor egy jó szó többet ér a gyógyszernél. Rcnkc Márta Imrehegy a fiatal Bács-Kiskun megyei községek jellegzetes képviselője. Az egykori főkáptalani birtokon Ke- celhez, Soltvadkerthez, Kiskunhalashoz, Császártöltéshez tartozó külterületen Szentimrehegy néven alakult. Szegi Tivadar, a ma kilencszáz lelket számláló közösség tanácsának vb- titkára mesélt az anekdotaszámba menő esetről, amikor a meglehetősen foghíjas — 664 lakóhelyet számláló — tanyacsoport központját kellett kialakítani. Sokan érveltek amellett, hogy a majdani központnak az 1937-ben épült iskola környékén kell lennie. Végül az, hogy az ottani Bogázó-patak maláriaveszélyesnek ítéltetett, megkönnyítette í a döntést. Az imrehegyiek hamar megszerették községüket, amit bizonyítanak fejlődésük lépcsőfokai. 1960-ban megkezdték a főutca kialakítását, a Kossuth utcán az építkezést. Abban az évben egy orvosi lakás falait is felhúzták. Az első ütemben a főutcán 43 ház épült, s 13 a Kossuth téren. 1965 a villamosítás esztendeje volt. 1971-ben népesült be a Csalogány és az Ady Endre utca, s legutóbb a Széchenyi utca. Sajátos trendet követ a község lakó- népességének alakulása. Szegi Tivadar [ — aki 1963 óta látja el a vb-titkári teen! dőket — fejből mondta a népszámlálások adatait: 1951: 2260 fő, 1960: 2000 fő, 1970: 1750 fő, 1980: 1024 fő, (1987 vége: 900 fő). Az elnéptelenedés okát beszélgetőpartnereim — Takács János- né tanácselnök, a vb-titkár és Molnár j Ferenc párttitkár — a korábbi megélhetési körülményekben és bizonyos kedvezőtlen közigazgatási törekvésekben jelölték meg. A statisztikát rontotta az is, hogy sokan a tanyákról a más falvakban levő házaikba költöztek be. A Bács-Kiskun Megyei Tanács és a Hazafias Népfront megyebizottságának felhívására az idén is megrendezik a falugyűléseket. Az első ilyen fórum az imrehegyi volt. Január 6-án a kora esti órákban zsúfolásig megtelt a községi könyvklub legnagyobb helyisége. Előbb a tanácselnöknő számolt be az elmúlt évben megvalósított feladatokról, majd ismertette a község idei tervét. Ebben a legjelentősebb az új, négy tantermes iskola építésének megkezdése. Erre a célra 2 és fél millió forintot tartalékoltak, amit tavaly óta bankban helyeztek el, és ez a kivételkor 173 ezer förifit kamáttal gyarapszik. A község' szövetkezete, az Uj Élet Szakszövetkezet egymillió forinttal járul az építkezéshez, számolnak a megyei tanács anyagi támogatásával is. A falugyűlésen is felajánlott társadalmi munka biztosítéka, hogy .nem is olyan soká új iskolába járhatnak az imrehegyi kisiskolások. Az önkéntes felajánlók közül csak néhányuk nevét jegyeztem fel: Takács János, Vörösvácki András, Márkus Károly, Juszt Mihály és még sokan I 10—10 munkanapot ajánlottak fel. A falugyűlés résztvevői által felvetett I kérdések a külső szemlélőnek segítenek ii a községről alkotott képet pontosítani. Aggódnak munkahelyeik jövőjéért. Tizenkilenc kisgyermekes anya jár há- I rom műszakban a halasi Texcoopba dolgozni, a gyár segítségét kérik, hogy könnyítsen a családok terhein. Féltik az átlagosnál is nehezebben kivívott i életszínvonalukat. Ezért nem rettennek i vissza a többletmunkától. — Csak kapjunk hozzá lehetőséget ■ ij — kérték. Az egyik utolsó hozzászólásra mi- •j | szerint ismerik az országos, a megyei kibontakozási programot, de mi a községé? — Bátayné dr. Mácsai Anikó, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun Megyei Bizottságának munkatársa adott ‘i választ: Az, hogy egy közösség összefog . | azért, hogy iskolát építsen a jövő nem- I zedékének. Czauner—Straszer 1 11 • A zsúfolásig megtelt klubkönyvtárban hallgatják meg a tanácselnöknél beszámolóját. • Szegi Tivadar vb-titkár: — Az itt élők szeretnek dolgozni, amit az is bizonyít, hogy évente több mint 50 millió forint értékű háztáji terméket adnak le a szövetkezeteknek. Szeretnék jövedelmüket Imrehe- gyen elkölteni, befektetni. • Molnár Ferenc párttitkár: — A kibontakozási programunk tíz éve kezdődött. Azóta egyfolytában, igaz kis léptekkel, de állandóan fejlődik a község. • Az egykori kapásházak helyén szép családi házak az elsőnek benépesült Kossuth utcában. • A falugyűlés előtt bontották fel az írásban beadott kérdéseket gyűjtő ládát. A község vezetői a válaszadás sorrendjét beszélik meg.
