Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-06 / 04. szám

1988. január 6. • PETŐFI NÉPE • 3 Bízunk az összefogás erejében Szeremle tanácselnöke az idei tervekről Fejlődő Borota Alig egy esztendővel ezelőtt vehették birtokba új művelő­dési házukat a borotaiak. Az épületben a termelőszövetkezet üzemi étterme is helyet kapott. A 16 millió forint költséggel épült, korszerű létesítményben van színpad, öltöző és klub­szoba is. Az elmúlt év végén százhúsz személyes — korszerű kino- technikával felszerelt -- mozi készült el a faluban a megyei moziüzemi vállalat és a helyi tanács összefogásával. Az épü­let fennmaradó részében a szomszédos óvoda kicsinyeinek alakítottak ki tornaszobát. A községben számos foghíjtelek vár beépítésre, illetve vevőre. Az évente elkészülő 7-8 családi ház tulajdonosai többnyire fiatal házasok. Képünkön a többféle rendeltetésű művelődési ház látható. (Pásztor Zol­tán felvétele. A REGGELI ITALOZÁSRÓL II. Lehull az álarc marad a csupasz valóság Szerénáiéról igazán elmondható, hogy festői természeti szépségű kisközség, Bajától 5 kilométernyi­re. A szeremlei Duna-ág hajlatban ad otthont 1670 lakosának. Az óesztendő utolsó napján kerestem fel Schaidl Károly tanácselnököt néhány kérdéssel. — Hogyan tudják megvalósítani azokat a terveket, amelyeket 1988- ra kitűztek? — Ami eddig könnyebb volt, az most nehezebb lesz, de terveinket meg fogjuk valósítani. Azért mon­dom ezt nyugodtan, mert Szeremle lakosságára mindig lehet számíta­ni, ugyanúgy, mint az itteni legna­gyobb gazdálkodó egységre, a Du- navölgyi Termelőszövetkezetre, így építettük fel például a művelő­dési házunkat. Az összefogás ereje minden képzeletet felülmúlt. — Mit tart a legfontosabbnak a tanács és a lakosság kapcsolatá­ban? — Sem munkatársaim, sem pe­dig jómagam nem vagyunk hívei a felelőtlen ígérgetéseknek. Valljuk, hogy az embereket nem szabad fél­revezetni, becsapni. Őszintén meg­mondtuk 1985-ben is, hogy három utca lebetonozására nem futja, de addig számoltunk, amíg a község­ből kieső temetőhöz vezető utat rendbe hoztuk. — Mennyivel gazdálkodhatnak az idén? — Pontos számot még nem mondhatok, de azt tudom, hogy a tavalyi 8 millió forintnál kevesebb lesz a költségvetésünk. Beruházá­sokra bizony nagyon kevés jut Újabb könyvsorozatokban jelenteti meg a régi magyar nyelvemlékeket a Magyar Nyelvtudományi Társaság folytatva az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem nyelvtörténeti és nyelv­járástani tanszékének kutatói által fel­tárt, s már régóta ismert korai kézira­tok publikálását. Nemrég kiadták „A magyar nyelv- történet forrásai” című könyvsorozat első kötetét, amely Török Bálint deák­jának, Martonfalvay Imrének 1535-be- li naplótöredékét és 1585-ből való emlékiratát tartalmazza. Ez az egyik legrégibb magyar nyelvű emlékirat, írója szemtanúként számol be Buda I csellel történt elfoglalásáról, Török Bá­lint elfogásáról, a török elleni védelmi harcokról. Néhány részletét régebben közölték, de az egész kéziratot korsze­rű hasonmás kiadásban, betűhű átirat­tal, jegyzetekkel, történeti bevezetéssel most első ízben tárták a kutatók elé. E sorozat következő kötetében Sza- mosközy István, XVI. századi huma­nista történetíró Erdély történetére vo­natkozó feljegyzéseinek hasonmása lát napvilágot. A „Régi magyar levelek” című kiad­A törvényhozás, de a jogalkalmazás számára is alapkövetelmény annak meghatározása, hogy milyen cselekmé­nyek vonjanak maguk után büntetőjo­gi felelősségre vonást. Egy alapjában véve helyes és a gya­korlatban bevált törvény módosítását eredményezheti, ha bizonyos fajta cse­lekmények száma növekedik, vagy ha olyan új, társadalomra veszélyes jelen­ségek tapasztalhatók, amelyek szigo­rúbb megítélést követelnek. A jogal­kalmazási gyakorlat egységesítése is in­dokolhat bizonyos változtatásokat. A vesztegetéstől a borravalóig Melyek a legfontosabb változások? A büntető törvényköny eddig is nagy teret szentelt a közéleti tisztaságnak megóvására, ami az állami és társadal­mi szervek, a hivatalok és más, közfela­datot ellátó személyek törvényes, és el­fogulatlan működését jelenti. Ennek érdekében külön rendelkezik a hivata­los személy által elkövetett, illetőleg hivatalos személlyel kapcsolatos, és a gazdasági életben előforduló korrupci­ós cselekményekről. Az utóbbi évek adatai azt mutatják, hogy a gazdasági élet tisztaságát sértő bűncselekmények súlya megnőtt. Egy­majd, mert mindenekelőtt az isko­la, az egészségügyi és más intézmé­nyek működtetését kell megoldani. — Mi nyugtalanítja leginkább? — Az, hogy lesz-e módunk a fiatalság művelődésének, sportolá­sának és kulturált szórakozásának támogatására. Itt születtem, itt nőttem fel, úgy ismerem a közsé­get, mint a tenyeremet: meggyőző­désem, hogy Szeremle népességét csak a fiatalság itt-tartásával lehet megőrizni: A 30 tagú felnőtt-, és az 50 tagú gyermektáncegyüttes híre határainkon túlra is eljutott. Lab­darúgóink végig vezettek a baj­nokságban, pedig a legkisebb köz­ség vagyunk a csoportunkban. Na­gyon félek, hogy a jövőben nem lesz pénzünk tánccsizmára, labda­rúgó-felszerelésre (10 000 Ft-ba kerül egyetlen kislány felöltözteté­se a gyönyörű szeremlei népviselet­be), Úgy gondolom, hogy néptánc­együttesünk töretlen fejlődése nemcsak nekünk fontos, hanem a megyének, sőt az országnak is. — Szívügyének tekinti a fiata­lok dolgát. Hát az öregek? — Az idősek sorsával törődni több mint szívügy: az kötelesség. Eddig is igyekeztük a szűkös nyug­díjakat pótolni, a jövőben is ezt tesszük. Van a tanácsnak egy kis autóbusza, mely tavasztól késő őszig kéthetenként elindul Har­kányba, viszi a nyugdíjasokat. A támogatásból és a kirándulásból nem engedünk, sőt még bővítjük az öregek segítésének lehetőségeit. G. Z. ványban a XV—XVI. században írt és elküldött, úgynevezett misszilis levele­ket adják közre. A rövidesen megjelenő első kötet az 1541 — Buda török által történt elfoglalása — előtti időkből származó, az utóbbi években felkuta­tott magyar nyelvű magánlevelek kö­zül több mint háromszázat tartalmaz. E kultúrtörténeti forrásokból főleg a nyelvészek meríthetnek új információ­kat az évszázadokkal ezelőtt beszélt magyar nyelvről. A „Régi magyar kódexek” című so­rozat — kiadását 1985-ben kezdték meg — a közelmúltban a második könyvvel gyarapodott. Egy kötetben nyomtatták ki két kódex hasonmását és betűhű átiratát bevezetővel, jegyze­tekkel. Ezek: a Bod-kódex — a buda­pesti Egyetemi Könyvtárban őrzött 16. századi kézirat —, valamint a Sándor István bibliográfusról elnevezett kó­dex, az ismeretlen dömés apáca által 1521 körül másolt kézirat. Már nyomdában van a harmadik kötet, a Kriza-kódex. Az 1532-ből fennmaradt imádságoskönyv másolata színes nyomással készül. Hamarosan átadják nyomtatásra a sorozat negye­egy ilyen bűncselekmény társadalomra veszélyessége nagyobb, mint a szigo­rúbb büntetőjogi megítélésű, de kisebb súlyú hivatali vesztegetésé. A hivatali és a gazdasági vesztegetésre vonatkozó büntetőjogi szabályozás egységesítése nem indokolt, a büntetőjogi felelősség mértékét azonban közelíteni kell egy­máshoz. A gyakorlati tapasztalatok szerint mind gyakrabban fordulnak elő hiva­talos személyek részéről bűnszövetség­ben, illetőleg üzletszerűen elkövetett vesztegetések. Ezeknek a társadalomra veszélyessége jelentős, ezért a módosító rendelkezések ilyen cselekményért- a korábbinál súlyosabb büntetés kisza­bását rendelik el. Vesztegetésért felel az állami szerv­nek, szövetkezetnek, vagy egyesületnek az a dolgozója, illetőleg tagja, aki köte­lezettségének megszegéséért előnyt kér, avagy az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve az előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért. A módo­sító rendelkezés pontosítja az elkövetői kört, amikor a gazdálkodó szervezetet és a társadalmi szervezetet is felveszi a felsorolásba. A hatályos jog szerint, ha az állami szerv stb. dolgozója működésével kap­csolatban (tehát nem kötelességének megszegéséért) előnyt kér, nem bűncse­Autóbuszok kölcsönbérlete Az új gazdasági körülményekhez, a vállalatok igényeihez igazodva a Vo­lánbusz Vállalat bérautóbusz-üzeme az Ikarus 256 típusú, 45 személyes autó­buszok bérbeadásának új formáját ve­zette be. A vállalatok, üzemek, más gazdálko­dó egységek különféle szállítási felada­taik lebonyolításához eddig is bérelhet­tek autóbuszt. Az üzemanyagról és a gépkocsivezetőről ilyenkor a bérbe ve-- vő gondoskodik, de a javításokat, szer­vizt a bérbe adó, vagyis a Volánbusz vállalja magára, sőt hosszabb javítás esetén cserejárművet is biztosít. A bér­be vevő vállalat kizárólag saját céljaira használhatja a bérautót, így például dolgozói szállítására, vállalati kirándu­lások lebonyolítására. Az új kölcsönbérleti rendszerben a bérlő három vagy öt év alatt (évenként meghatározott ütemezés szerint) kifize­ti a bérlet költségét, s ezután az autó­busz a saját tulajdonába kerül. Vi­szonylag magas — a beszerzési ár mint­egy kétszerese — a kölcsönbérleti díj, de megéri a bérbe vevőnek, ugyanis ezt nem a fejlesztési alapjából kell téríte­nie, hanem költségként számolhatja el. Kedvezőbb a vásárlásnak ez a módja azért is, mert nem egy összegben, ha­nem többévi részletben fizethetik ki az árat. A gépkocsi javítását, térítés elle­nében, a Volánbusz soron kívül, és tíz- százalékos kedvezménnyel vállalja. Ki­fejezetten kedvező, hogy az ily módon birtokába jutott autóbusszal a vállalat mindenféle megkötés nélkül végez­het fuvarozásokat. így például felajánl­hatja bérfuvarozásra más vállalatok ré­szére, utazási irodákkal köthet szerző­dést külföldi utak lebonyolítására, vagy akár szerződésbe adhatja a jármű­vet a gépkocsivezetőnek a hétvégék vagy a kevésbé kihasznált napszakok jobb hasznosítására. A Volánbusznak mintegy 600 olyan kisebb-nagyobb járműve van, amelyet bérautóként üzemeltet. Ezek közül 220 a nagybuszok száma. Jelenleg 16 cég él a kölcsönbérlet lehetőségével, köztük állami vállalatok, gazdasági társulá­sok, iskolák. Úgy tűnik, mind nagyobb az érdeklődés az újfajta bérleti rendszer iránt, hamarosan megduplázódik ez a szám. A Volánbusz azt tervezi, hogy ha arra igény lesz, a kisebb járműveket, elsősorban a mikrobuszokat is köl- csönbérletbe adja. dik kötetét, a Margit-legendát, a szigeti domonkos apácák legértékesebb kó­dexének hasonmását. E kódexeket a múlt században ki­nyomtatták ugyan, de nem fakszimile kiadásban, illetve betűhű átírás, szak­szerű magyarázat nélkül, s emiatt a ku­tatók alig használhatják. A modern fi­lológiai követelményeknek megfelelő kiadás révén viszont lehetővé válik a nem megfelelően közölt, s a még ki nem adott mintegy 30 kódex beható tanul­mányozása. Fontos ez azért is, mert nem remélhető, hogy további ilyen ko­rai, terjedelmes magyar kéziratok elő­kerülnek. Legfeljebb a latin nyelvű kó­dexekbe, a szöveg szélére bejegyzett né­hány magyar szóra vagy mondatra — glosszákra—bukkanhatnak a kutatók. E kiadások másik célja a nemzet leg­korábbi szellemi értékeinek a megmen­tése. A kéziratok állaga ugyanis egyre jobban romlik: lapjaik fakulnak, vagy a szennyezett levegő hatására sötétül­nek. Némelyek szövegei már nehezen olvashatók. Sürgős feladat tehát meg­őrizni ezeket az emlékeket a magyar művelődés számára. lekményért, hanem szabálysértésért fe­lel. A közélet tisztaságát sértő bűncse­lekményekre vonatkozó szabályozás továbbfejlesztése indokolttá teszi en­nek a magatartásnak bűncselekménnyé nyilvánítását. Továbbra sem követ el azonban bűncselekményt az állami szerv, gazdálkodó szervezet dolgozója, ha működésével kapcsolatban előnyt (borravalót, hálapénzt) fogad el anél­kül, hogy az előnyt kérte, vagy az elő­nyért a kötelességét megszegte volna. Tűzvész előidézése, természetkárosítás Súlyos következménnyel járó bűn- cselekmény a közveszélyokozás, ha gyújtogatással, árvíz okozásával, rob­banó-, sugárzó- avagy más anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltásá­val történik. A jogalkalmazási gyakor­latban nem alakult ki egységes értelme­zés arra, hogy a tűzvész gondatlanság­ból való előidézése megvalósítja-e a gondatlanságból elkövetett közveszély- okozást, mert a gyújtogatás kifejezet­ten szándékos magatartás. Ez a kérdés azért jelentős, mert a közveszély előidé­zésének a gyakorlatban leginkább elő­forduló módja a tűzvész okozása. Az egységes jogértelmezés kialakítása ér­dekében a módosítás a gyújtogatás he­lyébe a tűz pusztító hatásának kiváltá­sát teszi a bűncselekmény tényállási elemévé. Ha a termelésben, a kereskedelem­ben, a közterületi feladatok végzésében és más, alapvető szolgáltatásokban is annyian tülekednének — ki kezdjen (ki nyisson) előbb, ki dolgozzon jobban —, mint manapság az alkoholfélék el­adásában, az lenne csak igazán jó! A Katicával nem tettek kivételt E cél eléréséhez egyengethetné az utat, a társadalom érdekével szorosabb összhangban^ki:ki„a maga. területén. A megyei tanács kereskedelmi osztálya például 1987-ben hat olyan kérelmet utasított vissza, amelyben az üzemelte­tők azt szerették volna: hadd árusíthas­sanak ők is kilenc óra előtt szeszes italt. Miért? Az egyik kérelmező azzal érvelt, hogy Lászlófalván a Katica falatozó „az átutazó forgalom szempontjából je­lentős útvonal mellett fekszik". Tavaly mindössze a Kalocsa melletti meszesi Kék Duna vendéglővel tettek kivételt. Ennek a folyóparton, szeptember 30- áig, az idegenforgalmi szezonban meg­engedték, hogy reggeliztetés mellett szeszes italt is értékesíthessen, nyitástól kezdve. A Pálma — viszi a pálmát! A kivételek azonban már korábban elszaporodtak. Mert ugyan mit gon­doljon az olvasó azok után, hogy míg a kecskeméti Rákóczi úti állami gazda­sági borozótól visszavonták a felmen­A természetvédelemről szóló magas szintű jogszabályok változása és a nemzetközi szerződésben vállalt köte­lezettségek teljesítése érdekében szük­ségessé vált a természetkárosítás bűn- cselekményének a módosítása. E sze­rint, aki fokozott védelem alatt álló, vagy nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó növényt vagy állatot, annak bármely fejlődési szakaszában lévő egyedét, vagy annak származékát jog­ellenesen megszerzi, külföldre juttatja, értékesíti, vagy elpusztítja, védett ter­mészeti területet jogellenesen jelentős mértékben hátrányosan megváltoztat, bűncselekményt követ el. Üzérkedés, nagy összegű tartozások A büntető törvénykönyv üzérkedés­re vonatkozó tényállása az elkövetési magatartásnak négy változatát hatá­rozza meg: a jogosulatlan kereskedelmi tevékenység folytatását, a jogosulatlan vállalkozás fenntartását, az áruval gaz­daságilag indokolatlan közbenső ke­reskedés űzését és az áruval árdrágítás­ra alkalmas más módon való üzérke­dést. Valamennyi magatartás folyama­tos tevékenység, az ítélkezési gyakorlat mégsem egységes abban, hogy az üzér­kedés egyetlen cselekménnyel is megva­lósulhat-e. Az egységes jogértelmezés kialakítá­sa érdekében a módosító rendelkezés tést, az ugyanezen az úton lévő Pálma cukrászdának változatlanul meghagy­ták a 9 óra előtti szeszesital-kiszolgá­lást? S ha már a Pálmát nem „húzza” a többszörösen megfricskázott rende­let, miért ne tegyenek kivételt a Deli­kát, a Mokka presszóval, a Háry étel­bárral, meg az Aranyhomok Szálloda üzleteivel? Ezekben is tölthetik, enge­déllyel, a feleseket nyitástól, mint a Pál­mában, amelyet egyesek — a valóság­tól jócskán elrugaszkodva — nem akármilyen helynek neveznek. Valóban nem akármilyen! Decem­ber 14-én, hétfőn 7 órától, tizenegy felbontott röviditalos üveggel várták a vendégeket. Talán a közeli, 8 órai munkakezdésre emelték a konyakkal, pálinkával és unikummal töltött poha­rakat? Mindenesetre furcsa, hogy ab­ban az üzletben, amelynek a reggelizte­tés volna az egyik jó oldala (a megyei tanács kereskedelmi osztályán leg­alábbis ezt mondták), a 7 órai nyitás­tól háromnegyed 8 óráig senki nem evett egy falatot sem. Annál inkább ittak. Arra a kérdésemre, hogy mit lehet itt reggelire fogyasztani, a kiszol­gáló könnyen megfelelt: — Feketekávét, és ha kívánja, készít­hetek szendvicset. Étkezésre ajánlom a Hírős bisztrót. Ott többféle reggeli kö­zül választhat. Munkaképesség és egészség? Főútvonal... idegenforgalom . . . reggeli ételkínálat? Egy álarccal ismét kevesebb. az üzérkedés törvényi tényállását a „fo­lyamatosan” szóval egészíti ki, ez az elkövetési magatartások,mindegyikére vonatkozik. A jogosulatlan kereskedel­mi tevékenység, illetve vállalkozás azért üzérkedés, mert az elkövető ható­sági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végez. Amennyiben az elkövető a hatósági engedélyt utóbb megkapja, ez a korábbi magatartásá­nak társadalomra veszélyességéi lénye­gesen csökkenti. Ebben az esetben a büntetés korlátlanul enyhíthető. Külö­nösen méltánylást érdemlő esetben a büntetés kiszabása mellőzhető. A gazdasági viszonyok változása szükségessé teszi az olyan magatartás bűncselekménnyé nyilvánítását, amely a tartozás fedezetéül szolgáló vagyon elvonásával meghiúsítja annak ki- egyenlítését. A módosító rendelkezés ennek az igénynek azzal tesz eleget, hogy beiktatja a büntető törvény- könyvbe a tartozás fedezete elvonásá­nak tényállását. E bűncselekmény el­követője az a személy, aki a gazdasági tevékenységből származó tartozása fe­dezetéül szolgáló vagyont csalárdul el­vonja. A bűncselekmény jellegére te­kintettel célsikerű az elkövető büntethe­tőségét megszüntetni, ha a tartozását az első fokú bíróság Ítéletének megho­zataláig kiegyenlítette. Dr. Stcfancsik Rajmund, a megyei bíróság , elnökhelyettese ( Folytatjuk ) Manapság, amikor az ország sors­fordulóhoz érkezett, az egészség és a munkaképesség nemzetmegtartó erővé válije. Mennyire építhetünk erre a jövő­ben, számolva azzal a ténnyel, hogy a megye lakosságának 5,7 százaléka idült alkoholista, és csaknem hatszor ennyit veszélyeztet korunk súlyos nép­betegsége? Csupán a kecskeméti tanács egészségügyi osztályán évente ötszáz- hatszáz az alkoholizmussal kapcsola­tos ügyek száma — mint ezt Puskás Sándor csoportvezetőtől megtudtuk. Nézzük tehetetlenül: hogyan rok­kannak meg a családok, miként válik vesztessé az egyén és a társadalom azért, mert a zugital-forgalmazók és a vendéglátók érdeke ezt diktálja? A szondázásnak már van visszatartó hatása Igazat adok Gergely Imrének, az Or­szágos Munkavédelmi Főfelügyelőség Bács-Kiskun Megyei Felügyelősége ve­zetőjének. Az alkoholizmus ellen együtt kell fellépni. Csak ha mindenki tisztes­ségesen teszi a dolgát ezért, akkor szá­míthatunk valamelyest sikerre. A munkahelyeken már van bizonyos visszatartó hatása a szondázásoknak. Ám előfordul, hogy szabadsággal (vagy szabadnap) beírásával adnak még egy utolsó lehetőséget egy-egy fe- gyelmezetlenkedőnek, hátha jó útra tér. Igen, mindenki tegye a dolgát! Ennél többre ne törekedjünk. Az ellenőr ellenőrizzen; a rendőr, a bögrecsárdák felszámolásában nyújtott segítséggel is, vigyázzon a rendre; a tanácsok legye­nek éberebbek a kiskaput nyi tógátok­kal szemben, amikor valaki újra készül megfúrni a 9 órás rendeletét, és végül büntessék meg súlyosabban a szabály- sértőket! Hallgassunk Széchenyire! A gazdaság és a társadalom jobbléte természetesen nem csupán az italfo­gyasztás korlátozásán múlik. Az or­szág erősítésében az úton-útfélen folyó, nyílt és „titkos” reggeli szeszesital­árusítás azonban mégiscsak egyfajta gáncsa az egészségesebb életnek, és így a kibontakozásnak is. Az ezerszer fel­rúgott 9 óra előtti korlátozás helyett J— ha már a bolti kiskereskedelemben eddig az ideig különben sem szolgál­hatnak ki alkoholos italokat — nem volna-e jobb teljes szesztilalmat életbe léptetni, legalább a főmunkaidő kezde­téig? Inkább szüksége van a lakosság­nak jobb, több és olcsóbb cipőre, ruhá­ra, jó'minőségű lakásra és nem utolsó­sorban nagyobb közlekedési bizton­ságra, semmint az ezekkel szöges ellen­tétben álló — kártékony — alkohol- ügyeletekre. Végül: ne restelljünk nemzeti nagyja- inktól, köztük Széchenyi Istvántól sem tanulni. Bölcs mondása érvényes nap­jaink valóságára is: „A pálinkafőzés nem tagadhatni, nagy nyereséggel jár, s még sokkal nagyobbal járhat; de ugyan mily áron? Nem csekélyebbel, mint számtalan embertársaink lealacsonyitá- sával, testi és lelki meggyilkolásával". Kohl Antal A NEMZET SZELLEMI ÉRTÉKEINEK MEGMENTÉSE Régi magyar nyelvemlékek A BÜNTETŐ JOGSZABÁLYOK MÓDOSÍTÁSÁRÓL i. Az Országgyűlés nyári ülésszakán módosította a büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárási törvényt. A módosító rendelkezések 1988. január 1-jétől érvénye­sek. Cikksorozatunkban a legfontosabb változásokat ismertetjük:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents