Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-30 / 25. szám
r VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ti PETŐFI NtPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 25. szám Ára: 2,20 Ft 1988. január 30., szombat Aktívaértekezlet az ideológiai munkáról Az ideológiai munka időszerű kérdéseiről rendeztek kommunista aktívaértekez- letet tegnap Kecskeméten, a megyei pártbizottságon. A tanácskozáson Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára tartott bevezető előadást, majd a résztvevők fejtették ki véleményüket az MSZMP Politikai Bizottsága által kibocsátott tézisekről. MAR HETVEN LAKASBAN Földgázzal fűtenek Fülöpházán • Az ünnepélyes átadásra összegyűlt a község apraja-nagyja. Fülöpházán a közelmúltig a gázcseretelep léte, működése jelentette a gázszolgáltatást. Tegnaptól azonban az avatóünnepség keretében hivatalosan is bekapcsolódott a község a vezetékes gázellátásba. A település iskolásai, óvodásai adtak hangulatos műsort, majd dr. Pesti Józsefné tanácselnök köszöntötte a vendégeket, az országos szakmai főhatóság, a megye, a terület párt-, állami, gazdasági testületéinek, szervezeteinek képviselőit, a község jelenlévő lakosait. Áttekintette azt az időszakot, amelynek nyomán 1961-ben elkészült Fülöpházán a villanyhálózat, majd a község pénzügyi lehetőségeinek figyelembevételével, fokozatosan — különösen az utóbbi néhány esztendő kitartó, összehangolt tevékenységének köszönthetően — bekapcsolták Fülöphá- zát a távhívásos telefonrendszerbe, kiépítették a vezetékes ivóvízhálózatot, s most pedig elkészült a föld- gázvezeték. A 39. Bács-Kiskun megyei település jutott ezzel a korszerű, kényelmes, komfortos energiahordozóhoz. A 4,7 kilométeres, 141 lecsatla- kozási hellyel ellátott vezeték elkészítésének költsége 2 millió 853 ezer forint volt. A község lakossága családonként 13 ezer forinttal és összesen 500 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a kivitelezéshez, s nagyon sokat jelentett a megyei tanács, a helyi Zrínyi Szakszövetkezet és az Univer Áfész pénzügyi támogatása. Megkönnyítette a munkát az, hogy az izsáki, nagyobb nyomású gázvezetéket már eleve úgy építették, hogy az később elláthassa Ágasegyházát és Fülöpházát is. A tanácselnöknő. ezt követően átadta a vezetéket üzemeltetésre a gázszolgáltató vállalatnak. Dr. Györfy László, a Dégáz igazgatója meggyújtotta a gázlángot, s felavatta az esemény alkalmából az orvosi rendelő falán elhelyezett emléktáblát. A gázgyújtás valóban jelképes volt, hiszen Fülöpházán fordítottak a korábbi gyakorlaton; a hivatalos átadást megelőzően 70 lakásban már használták is fűtésre, főzésre a földgázt. V. T. ¥■ A Központi Statisztikai Hivatal jelentése - , a gazdaság és a társadalom 1987. évi fejlődéséről Az 1987. évi gazdasági folyamatokban szerény, a fő célok tekintetében a tervezettnél kisebb javulás következett be. A népgazdaság külső egyensúlyi helyzete az előző évinél kedvezőbben alakult, de a javulás az előirányzottat nem érte el. A gazdasági növekedés élénkült. A termelés növekményének nagyobb része a belföldi felhasználás és nem a kivitel céljait szolgálta. A termelés és a kivitel szerkezetében csekély változások következtek be, azok mértéke, esetenként iránya sem felelt meg az egyensúlyi és a hatékonysági követelményeknek. A gazdaságban létrehozott többletjövedelem túlnyomó része áremelkedésből származott. A rubelelszámolású fizetési mérleg többlettel zárult, a nettó adósság ebben az irányban csökkent. Konvertibilis valutákban a nettó adósságállomány tovább nőtt. Az adósságnövekedés mérsékeltebb volt az előző évinél. A fizetési mérleg hiánya ugyanis kevesebb lett, ez részben a külkereskedelmi forgalom alacsonyabb behozatali többletéből, részben az idegenforgalom nagyobb bevételi többletéből adódott. Az adósságszolgálat — kamat és törlesztés — terhei némileg mérséklődtek. Az állami költségvetés bevételei a kiadásoknál jobban emelkedtek, a hiány kisebb lett a tervezettnél és az előző évinél. Ebben szerepe volt az évközben megtett intézkedéseknek is. Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék volumene 2,5-3 százalékkal emelkedett, értéke — előzetes becsült adatok alapján — mintegy 1200 milliárd forint volt. Az anyagi tevékenységet tükröző nemzeti jövedelem 2-2,5 százalékkal nőtt. A belföldi felhasználásra fordított termékek és szolgáltatások mennyisége az előirányzott csökkenés helyett kb. 2 százalékkal emelkedett. Többet fordítottak fogyasztásra és beruházásra az előző évinél, a készletek mennyisége nem nőtt. A fogyasztás növekedéséhez hozzájárultak az év második felében fellendülő iparcikkvásárlások. A lakosság megtakarítási hajlandósága csökkent. A belföldi felhasználás értéke több volt a termelésénél. A népgazdaság behozatali többlete kb. 6 milliárd forintot tett ki, szemben az előző évi 15 milliárd forinttal. Az ágazatok és a gazdálkodó szervezetek teljesítménye tovább differenciálódott. A kisebb termelő és szolgáltató egységek, különösen a szövetkezetek és a magántevékenységet folytatók aktivitása, a létszám és a teljesítmény alapján is, az átlagosnál élénkebb volt. A beruházások előző évben kezdődött élénkülése folytatódott: a népgazdasági beruházások összege 291 milliárd forint volt, folyó áron 12 százalékkal, összehasonlító áron mintegy 6 százalékkal több az előző évinél. Ezen belül a vállalati beruházásokra fordított összeg 18 milliárd forinttal, 14 százalékkal nőtt. A többletkifizetésre a gazdálkodó szervezetek növekvő saját forrásai adtak lehetőséget. Az állami támogatás összege a finanszírozási források között csökkent, a beruházási hitelé kismértékben nőtt. A központi beruházásokra és* a tanácsi beruházásokra kifizetett összeg ugyancsak számottevően, 6, illetve 4 milliárd forinttal emelkedett. A lakosság és a magánszektor beruházása kb. 56 milliárd forint volt, értékben több, volumenben kevesebb, mint az előző évben. Az üzembe helyezett beruházások értéke lassabban nőtt, mint a pénzügyi teljesítés, a befejezetlen beruházások állománya nagyobb, mint 1986 végén. A népgazdaság állóeszköz-állománya gyarapodott, az anyagi ágakban gyorsabb ütemben, mint a termelés. A gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztését az illetékes megyei tanácsok elsősorban új munkahelyek létrehozásával segítették. A beruházásokat az e célra létrehozott alapból és a tanácsok egyéb forrásaiból finanszírozták. Az aktív keresők száma egy év alatt 18 ezer fővel, 0,4 százalékkal csökkent és az év végén 4867 ezer fő volt, ez a népesség 45,9 százaléka. A szocialista szektor aktív keresőinek száma 36 ezer fővel csökkent, a magánszektoré 18 ezer fővel- nőtt, az utóbbiak aránya az aktív keresők között 5,4 százalékról 5,8 százalékra emelkedett. Az anyagi ágakban 55 ezer fővel, 1,4 százalékkal kevesebben, a nem anyagi ágakban 37 ezer fővel, 3,6 százalékkal többen dolgoztak 1987 végén, mint egy évvel korábban. A létszám az iparban, az építőiparban, valamint a-mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban csökkent. Az iparban foglalkoztatott nyugdíjasok és bedolgozók száma gyorsabb ütemben mérséklődött, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottaké. Az építőiparban a létszámcsökkenés az állami építőipari vállalatoknál következett be, a szövetkezeteknél nőtt a foglalkoztatottak száma. A mező- gazdaságban és erdőgazdálkodásban elsősorban a szövetkezeti közös gazdaságokban fogyott a létszám. A csökkenés mind az alaptevékenységen, mind az alaptevékenységen kívül foglalkoztatottakra jellemző volt. A közlekedésben és a kereskedelemben az aktív keresők száma a magánszektorban nőtt, a szocialista szektorban csökkent, ösz- szességében több volt az előző évinél. A nem anyagi ágakon belül a létszám növekedésének közel kétharmada az egészségügyi és a kulturális szolgáltatásban dolgozók számát gyarapította. A foglalkoztatási helyzetet az jelleJ mezte, hogy a gazdaság egészében több volt a betöltetlen munkahelyek száma, mint ahányan állást kerestek, ugyanakkor az ország egyes körzeteiben, elsősorban az északkeleti területen, valamint a szakképzetlenek körében megnőtt azoknak a száma, akiknek elhelyezkedése hosszabb időt igényel. A hatékonyság 1987-ben, több évi stagnálás után, az anyagi ágakban javult. Az élőmunka-ráfordítás csökkent, a munkatermelékenység mintegy 4 százalékkal emelkedett. Az eszközhatékonyság romlása folytatódott. Az egységnyi termelésre jutó anyagfelhasználás több területen csökkent, ösz- szességében azonban — a termelési szerkezet kedvezőtlen változása miatt — nem javult. A népgazdaság energiafelhasználása 2,2 százalékkal emelkedett úgy, hogy az anyagi ágak felhasználása összességében 0,7 százalékkal, a lakossági és a kommunális szféráé együttvéve 4,7 százalékkal nőtt. Az egységnyi termelésre jutó energiafelhasználás az anyagi ágakban 1,5-2 százalékkal csökkent. Az energiaforrásokon belül nőtt a hazai termelés és csökkent az import aránya: a rendelkezésre álló energia 51 százaléka hazai, 49 százaléka import forrásból származott. A népgazdaságban létrehozott ösz- szes jövedelem az előző évinél gyorsabban, folyó áron 10-11 százalékkal emelkedett. Ebben a termelés .mennyiségi növekedésének és az árak emelkedésének egyaránt szerepe volt. A jövedelemnövekménynek — az 1986. évihez hasonlóan — kb. egynegyede a volumennövekedésből, háromnegyede az árak emelkedéséből származott. A főbb jövedelem-összetevők közül a vállalati nyereség növekedése volt a leggyorsabb ütemű. A vállalatok pénzügyi helyzete kedvezőbb volt az előző évinél. AZ 1987. ÉVI GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNYEK FŐ MUTATÓI Terv Tény az 1986. év százalékában Bruttó hazai tennék termelése 102,1 102,5-103 belföldi felhasználása 99,8 kb. 102 Nemzeti jövedelem legalább 102 102-102,5 Ipari bruttó termelés 102-102,5 103,7 Országos építési-szerelési kb. 101 102-103 tevékenység Mezőgazdasági termékek bruttó termelése' 104,5-105,5 98,5-99,5 Lakossági fogyasztás 99,5-100 102,5-103 Egy lakosra jutó reáljövedelem A 99,6 kb. 100 Szocialista szervek beruházása, milliárd Ft 216-219 235 Lakásépítés, ezer darab 60-61 57,2 A fő termelőágazatok jellemzői Az ipari termelés 3,7 százalékkal, az előző évinél gyorsabb ütemben emelkedett. Az állami iparvállalatok termelése 3,2 százalékkal, az ipari szövetkezeteké 9,9 százalékkal nőtt. Az átlagot meghaladóan bővült a magánkisipar tevékenysége. A nem ipari szervezetek ipari tevékenységének emelkedése viszonylag mérsékelt volt. Az év folyamán az iparban 345 új gazdálkodó egység alakult, zömmel a szövetkezeti szektorban, és 22 szűnt meg. A külföldi érdekeltségű vegyes vállalatok száma 24-ről 59-re emelkedett. A vállalati gazdasági munkaközösségek száma tovább bővült. A kisiparosok száma ugyancsak nőtt. Az energiatermelő és -átalakító ágazatok termelése 3,8 százalékkal, az alapanyagtermelőké 3,1-százalékkal, a feldolgozóiparé 3,7 százalékkal nőtt. Legnagyobb mértékben az építőanyag- ipar és a vegyipar fokozta termelését: 6,9, illetve 6,2 százalékkal. A gépipar termelése az átlagnak megfelelően, 3,8 százalékkal emelkedett. Az ipari termékek exportja 5 százalékkal nőtt, elsősorban a konvertibilis elszámolású kivitel fokozódása révén. Konvertibilis exportjukat kiváltképp a vegyipari, a könnyűipari és az élelmi- szeripari vállalatok növelték. A gépipar tőkés exportja a tervezettől eltérően nem nőtt. A vegyipar devizakiter- mejési mutatója — elsősorban a növekvő árak következtében —javult, a gépiparé romlott, bár még így is a legkedvezőbben termeli ki a devizát az exportorientált ipari ágazatok között. Az ipari értékesítésben, főként az év végi felvásárlások hatására, emelkedett a belföldi célú eladások aránya. A lakosságnak eladott termékek mennyisége 3,6 százalékkal bővült, köztük az építőanyag-ipari termékeké 13,8 százalékkal, a vegyipariaké 8,5 százalékkal, a gépipariaké 8 százalékkal. Ebben részben a lakosság előrehozott keresletének, a gépipar esetében pedig annak is szerepe volt, hogy a konvertibilis export nehézségei miatt a vállalatok inkább a kisebb követelményt támasztó és kielégítő nyereséget biztosító belföldi piac felé fordultak. Az ipar beruházási célú értékesítése 5,6 százalékkal, a termelőfelhasználást szolgáló eladás 3,3 százalékkal emelkedett. Az ipar belföldi célú értékesítésének árszintje 3,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A nagy- és kiskereskedelem számára értékesített termékek árszintje csaknem 6 százalékkal nőtt. Az iparban foglalkoztatottak száma a korábbi évekre jellemzőnél nagyobb mértékben, 2,5 százalékkal csökkent. A villamosenergia-ipart és az élelmiszeripart kivéve a mérséklődés általános volt. Az ipar energiaellátása folyamatos és megfelelő volt. Az anyagellátásban, főleg egyes vegyipari anyagok esetében, szinte egész évben voltak feszültségek. A vállalati eredmény és a jövedelmezőség emelkedett. A többleteredmény a termelésnél kissé mérsékeltebben'növekvő költségekkel, az előző évinél magasabb értékesítési árakkal és a költségvetési támogatásokkal függ össze. Az országos építési-szerelési tevékenység volumene 2-3 százalékkal emelkedett. Az állami építőipari vállalatok és az építőiparon kívüli szervezetek építése az előző évihez közelálló volt, az építőipari szövetkezeteké annál 30 százalékkal, a magánépítkezéseké mintegy 2 százalékkal több. Az építőipari szervezetek 1987-ben több építmény kivitelezését kezdték meg, mint 1986-ban. Az építési kereslet élénkült. Az építési munkákon belül a fenntartó-- sok aránya növekedett a beruházási munkákkal szemben. A keresleti-kínálati viszonyok javulását mutatja, hogy az elutasított építési igények a termelési érték egy százalékát sem érték el. 1987-ben az előző évinél 17-18 százalékkal kevesebb, mintegy 57,2 ezer lakás készült el. A lakások 13,7 százaléka állami erőből, a többi magánerőből, jelentős részben építési kölcsön igény- bevételével épült fel. Az állami erőből épített lakások száma kismértékben nőtt, a magánerőből építetteké 12,5 ezerrel csökkent az előző évihez képest. Az év folyamán az előző évinél 50 százalékkal, 1700-zal több üdülőt építettek. A mezőgazdasági termékek bruttó termelése, a tervezett növekedéssel szemben, főként a kedvezőtlen időjárás miatt, némileg elmaradt az 1986. évitől. A növénytermelés kb. 4 százalékkal csökkent, az állattenyésztés mintegy 1 százalékkal növekedett. (Folytatás a 3. oldalon) • A 78 c\cs Csernák Fcrencék is földgázzal fűtőnek. ( Tóth Sándor felvételei) ZENE, TÁNC, KIÁLLÍTÁS, SPORT Bács-Kiskun megyei napok Százhalombattán és Nagykőrösön — Amikor a két megye vezetői elhatározták, hogy együttműködési megállapodásban erősítik meg kapcsolataikat, a fejlődést szolgáló közös célkitűzéseket, évszázados hagyományok folytatásáról, új tartalommal való gazdagításáról döntöttek — mondta dr. Geri István, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnökhelyettese tegnap este a százhalombattai Barátság Művelődési Központban, abból az alkalomból, hogy megyénket bemutató kétnapos rendezvénysorozat kezdődött tegnap Pest megyében. Majd szólt e két Duna—Tisza közi terület történelmi sorsközösségéről, hasonlatos adottságairól, illetve Bács-Kiskun társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődéséről, hagyományairól. A megkülönböztetett érdeklődésre számottartó rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitóján jelen volt Nagy Sándorné, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára és Hodossi Sándor, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság titkára is. A megnyitót követően a bajai Danubius Vonósnégyes hangversenyének, majd a Kalocsai Népi Együttes és a százhalombattai Forrás Néptáncegyüttes műsorának tapsolhatott a közönség. A Barátság Művelődési Központban — e rendezvénysorozat részeként — kiállítás nyílt zománemüvészeink alkotásaiból, a Nagybaracskai Fotóművészeti Alkotótelep anyagából és Bács-Kiskun megyei könyvekből. Ugyancsak tegnap tartották Nagykőrösön a két megye levéltárosainak tudományos tanácskozását. Programokból ma sem lesz hiány. A kecskeméti Szórakaténusz Játékműhely és Múzeum munkatársai gyermekfoglalkozásokat tartanak a százhalombattai intézményben, ahol filmvetítésekre is várják az érdeklődőket; bemutatva a kecskeméti rajzfilmes műteremben készült produkciókból egy színes csokrot. A két megye ifjúsági válogatottjai között fiú kosárlabda - és teremlabdarúgó-mérkőzés lesz ma, míg a legjobb serdülő korú úszók is összemérhetik tudásukat a százhalombattai Városi Tanuszodában. \ * K. • E • Téli vásár két hétig, a tavalyinál kisebb árukínálattal 40% árengedmény a gyermeklábbelikre — Kétezer ing olcsóbban a Centrumban — Alkalmi árusítás az Arany János utcában A ruházati kereskedelmi vállalatok az idén is megrendezik a hagyományos szezonvégi téli vásárt, amelyre ezúttal február 1 -je és 13-a között kerül sor. A kedvezmény mértéke most is 20—40 százalék lesz, de az olcsóbban kapható holmikból kevesebbet kínálnak a boltokban, mint az elmúlt évek téli kiárusításain. Részben a múlt év végi nagyarányú vásárlások miatt, részben azért, mert az év végi leltározás és az átárazási munkák miatt a vállalatok igyekeztek készleteiket minél jobban csökkenteni. Az ország 36 Centrum áruházában például eredeti áron mintegy 250 millió forint értékű a vásári árukészlet; ez a tavalyinak körülbelül kétharmada. A Bácska Kereskedelmi Vállalat 42 megyei üzletében rendez téli vásárt. Rövidáruk és munkaruhák kivételével sokféle öltözködési cikket hoznak olcsóbban forgalomba. Ezeknek az értéke 30 millió forint. Túlnyomórészt télikabátokat, dzsekiket, vastagabb szoknyákat, felnőtteknek és gyerekeknek való pantallókat, pulóvereket, kardigánokat, férfiingeket, sapkákat és kesztyűket kínálnak 30—40 százalékos árengedménnyel. Trénmgöltönyök, többféle táska, bokacipők, fcrficsiz- (Folytatás a 2. oldalon)
