Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-26 / 21. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. január 26. NICARAGUA: A lelőtt gép „csomagot” vitt a kontráknak HAVANNA Daniel Ortega nicaraguai államfő vasárnapi managuai bejelentése szerint a hondurasi El Cisne szigetéről szállt fel az a repülőgép, amelyet szombat este lőtt le a sandinista légvédelem a dél-nicaraguai Rio San Juan megye tér­ségében. Az amerikai Központi Hír­szerző Hivatal DC—6-os gépének egyik pilótája, egy 25 éves nicaraguai származású' ellenforradalmár ejtőer­nyővel kiugrott a zuhanó repülőből, s a sandinista erők fogságába esett. Ortega elmondta, hogy amerikai for­rások szerint 11-en utaztak a repülőgé­pen. Eddig négy holttestet fedeztek fel a géproncs közelében. A közép-ameri­kai államfők — állapította meg Ortega — tíz nappal ezelptfiközös nyilatkozat­ban vállaltak kötelezettséget arra, hogy nem engedik országaik területének fel- használását más államok elleni akciók­ra. A kontráknak utánpótlást szállító repülő mégis a Hondúrashoz tartozó szigetről szállt fel, és ez is élesen ellent­mond annak a tegucigalpai állításnak, hogy Hondurasban csakis sebesült ni­caraguai ellenforradalmárok vannak — mutatott rá Ortega. Az elfogott ellenforradalmár vasár­nap felfedte azt, hogy a repülő után­pótlásként 11, egyenként négyszáz ki­lós csomagot dobott le a „Nicaraguai Demokratikus Erő” San Juan Del Norte közelében tevékenykedő oszta­gának. A „huszonhármak” megbeszélése Bécsben Komszomol-küldöttség látogatása A bécsi európai biztonsági és együttműködési utótalálko­zó munkájának múlt pénteki felújítása után tegnap az oszt­rák fővárosban megkezdődött a Varsói Szerződés és a NA­TO tagállamai közötti konzultációk újabb fordulója is. Eze­ken az utótalálkozóval párhuzamos megbeszéléseken a 23 ország képviselői az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentéséről folytatandó tárgyalások mandátu­mát dolgozzák ki. A hétfői megbeszélésen Magyarország képviselője emlé­keztetett arra, hogy decemberben közös megállapodással előzetesen rögzítették a mandátumnak a tárgyalások céljaira és módszereire vonatkozó fejezetét, és a konzultációk folya­mán más kérdésekben is sikerült lényeges haladást elérni. Mindez kedvező légkört teremtett a további előrelépéshez. A magyar felszólaló hangsúlyozta: megvan a lehetőség, hogy a konzultációk résztvevői a még nyitott kérdésekben is vi­szonylag rövid idő alatt megállapodásra jussanak, s a terve­zett tárgyalások ez évben elkezdődjenek. Mint megoldandót említette az úgynevezett kettős képességű, azaz nukleáris és hagyományos robbanófej célbajuttatásra egyaránt alkalmas fegyverek kérdését, amelyeknek mindenképpen szerepelniük keli a tárgyalásokon szóba kerülő fegyverek között. A NATO-országok képviselői is hangoztatták, hogy a konzultációk mielőbbi sikeres lezárására törekszenek, és ki­fejtették, hogy a „huszonhármak” megbeszéléseinek eredmé­nyessége; nem választható el a bécsi európai utótalálkozón más kérdésekben, főként az emberi dimenzió terén elérendő haladástól. A konzultációk most kezdődött fordulójától a résztvevők azt várják, hogy azon lényegében befejeződik az európai fegyveres lerők és hagyományos fegyverzetek csökkentéséről tartandó tárgyalások mandátumának kialakítása és megszö­vegezése. ORTEGA LEVELE REAGANNEK NEW YORK, WASHINGTON. A Reagan-kormány ismételten el­utasította a nicaraguai elnök közvet­len tárgyalásokra vonatkozó javasla­tát. Amint arról a Washington Post és a The New York Times cimű napi­lap hétfőn beszámolt, Dániel Ortega a múlt hét végén nyílt levelet intézett Ronald Reagenhez. A lapok a hozzá­juk eljuttatott másodpéldányok alap­ján ismertették a levél tartalmát. Az üzenetben Ortega újra felszólí­totta Washingtont, hogy szüntesse be a kontrák támogatását és kezdjen közvetlen tárgyalásokat a sandinista vezetéssel. A nicaraguai államfő em­lékeztetett arra, hogy országa követ­kezetesen teljesíti a közép-amerikai béketerv előírásait. A Reagan-kormány máris elutasí­totta a levélben foglalt javaslatokat. Egy nevének elhallgatását kérő ma­gas rangú amerikai kormánytisztvise­lő szerint „Nicaragua javaslataiban semmi új elem sincs”. SZOVJETUNIÓ A Legfelsőbb Tanács előtt a rakétaszerződés MOSZKVA. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában tegnap megkezdő­dött a decemberi washingtoni csúcstalálkozón aláírt szovjet—amerikai rakétaszerződés ratifikálásának előkészítése. Az Elnökség határozatot hozott a szovjet kormány előterjesztésével kapcsolatosan, amelyben a ratifilálásra ajánlott szerződést a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács külügyi bizottságaihoz továbbítja azzal a céllal, hogy vizsgálják meg a megállapodás és a hozzá csatolt dokumentu­mok valamennyi vonatkozását, figyelembe véve a különböző állásfoglalá­sokat, beleértve a szakértői véleményeket, a szovjet közvélemény értékelé­sét, s ezek alapján vonják le a megfelelő következtetéseket. Az Elnökség hétfői határozatában emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió és más országok erőfeszítéseinek köszönhetően, továbbá a szovjet és az amerikai vezetők közötti intenzív párbeszéd, a csúcstalálkozók eredménye­ként lehetővé vált a nukleáris fenyegetés növekedésének megállítása. A nukleáris fegyverektől mentes világ kialakításához vezető kezdeti lépést jelenti az a szerződés, amelyet Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan írt alá a közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati nukleáris eszközök felszámolásáról. A nukleáris rakétafegyverek két teljes-osztályának meg­semmisítése, szigorú ellenőrzés mellett, megfelel valamennyi nép érdeké­nek, s az egész világ biztonságát erősíti. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének határozata végezetül megállapítja, hogy a testület — a külügyi bizottságok véleményét meghall­gatva — a lehető legnagyobb figyelemmel és felelősségtudattal vizsgálja majd meg a ratifikálásra előterjesztett szerződést egyik ülésén, melynek időpontját a későbbiekben határozzák meg. NAPI KOMMENTÁR Közel-keleti körkép Agy magánjellegű amerikai intéz­mény, a stratégiai és nemzetközi tanul­mányok központja ezt jövendöli: már a közeljövőben „példátlan bajok és fe­szültségek" származhatnak a Közel- Keleten óhatatlanul növekvő vízhiány­ból. Az ezredfordulón — vélik a tudós szerzők — Izrael ás Jordánia vízszük­séglete például egyötödével lesz nagyjobb annál, mint amennyit ki tudnak elégíte­ni. Lehet, hogy a vízhiány majd növeli a közel—keleti feszültséget — ha az egy­általán még tovább növelhető. A mosta­ni hét ugyanis úgy indult, hogy a hírügy­nökségi jelentésekben még a szokásos­nál is nagyobb teret kap a térség áldat­lan helyzete. A megszállt területeken folyatatódik a tiltakozás és a hatósági erőszak. Ez egyre kellemetlenebb Izrael legfonto­sabb szövetségésének, az Egyesült Álla­moknak is, nem beszélve a „lazább" szö­vetségesekről, például Egyiptomról. Sa- mir kormányfő bizonyítványmagyará­zóként küldte Washigtonba kabinetje titkárát, Mubarak egyiptomi elnök pe­dig — nyugat-európai és amerikai útja küszöbén — „tragikusnak és tűrhetet­lennek" minősítette a megszállt terüle­tek arab lakosságának helyzetét, és újra állást foglalt egy nemzetközi békekon­ferencia mellett. KOHL-NYILATKOZAT A RUDÉ PRÁVÓBAN Az NSZK jószomszédi kapcsolatokra törekszik Az NSZK jószomszédi kapcsolatok­ra törekszik Csehszlovákiával, fejlesz­teni kívánja az együttműködést mind politikai, mind gazdasági téren. Ezt hangsúlyozta ma kezdődő prágai láto­gatása előtt a Rudé Právónak adott interjújában Helmut Kohl nyugatnémet szövetségi kancellár. Kohl mindenekelőtt azt hangoztat­ta, hogy Bonn a jószomszédi kapcsola­tok fejlesztésére törekszik. Kijelentette: nagy várakozással tekint a csehszlovák állam, párt és egyház vezetőivel folyta­tandó tárgyalásai elé: Szorgalmazta, hogy minden szinten tegyék intenzíveb­bé és rendszeresebbé a politikai párbe­szédet. Kifejezte meggyőződését, hogy tökéletesítem és egyszerűsíteni lehet az idegenforgalmi együttműködést, fon­tosnak nevezte a fiatalok cseréjét, vala­mint kulturális központok létesítését. Kohl — akinek személyében először adott nyugatnémet kancellár interjút a Rudé Právónak — kedvezően nyilat­kozott a gazdasági kapcsolatok alaku­lásáról. Nagyra értékelte, hogy Cseh­szlovákia az utóbbi hangsúlyt helyez a kooperációra annak érdekében, hogy korszerűsítse termelési szerkezetét. Az NSZK ipara kész az együttműködés kiszélesítésére, közös vállalatok létre­hozására. Az NSZK keleti politikájának új korszakával kapcsolatosan Kohl el­mondta, hogy a kelet—nyugati légkör általános javulása — amely mindenek­előtt a decemberi szovjet—amerikai csúcstalálkozón mutaktozott meg — lehetővé teszi a kelet—nyugati párbe­széd és együttműködés fejlesztését Eu­rópában is. A bécsi utókonferenciáról szólva a nyugatnémet kancellár örven­detesnek nevezte, hogy közeledtek az álláspontok az európai hagyományos erőkkel és fegyverzettel, illetve a kato­nai biztonsággal foglalkozó tanácsko­zás mandátumát illetően. Kohl annak a véleményének adott hangot, hogy a helsinki záróokmánynak, illetve a madridi tanácskozásnak megfelelőén tovább kellene lépni az emberi jogok kérdésében is. A kancellár egyébként a közép-euró­pai atom- és vegyi fegyvermentes öve­zet létrehozására vonatkozó csehszlo­vák—NDK közös javaslattal összefüg­gésben kifejtette, hogy azt nem tartja megfelelő lépésnek az európai bizton­ság szempontjából. A fegyverzetek kö­zötti távolság növelése, fejtegette, nem fokozná a stabilitást, hanem csupán a nagyobb biztonság illúzióját keltené. Ezért az NSZK az atomfegyverzetek lehető legalacsonyabb szintre való csökkentése, illetve a vegyi fegyverek i általános betiltása mellett száll síkra 1 —- mondotta. Csehszlovákia és a Közös Piac együttműködési tárgyalásait illetően különben Kohl kijelentette, hogy az NSZK határozottan támogatni fogja annak mielőbbi sikeres befejezését. Az új hét új eleme, hogy mind több szó esik ennek az értekezletnek és a meg­szállt területek helyzetének összefüggé­séről, méghozzá többféle értelemben is. Izraelen belül ezúttal is Simon Peresz külügyminiszter látja józanabbal— leg­alábbis Samiréknál józanabbul — a dol­got. Úgy vélte, a közel-keleti konferen­cia izraeli elfogadása komolyan hozzá­járulhatna a zavargó palesztinok lecsen- desítéséhez Gázában és Ciszjordániá- ban. Samir ezzel szemben úgy nyilatko­zott: előbb „otthon" kell rendet teremte­ni ahhoz, hogy bármilyen nemzetközi lépés megfontolható legyen ■ ■ ■ Mind az Arab Liga tuniszi miniszteri ülése, mind az éppen Izraelben tartózko­dó Genscher bonni külügyminiszter a két ellentétes álláspont közül inkább Peresz véleményét posztja: azt, hogy a megszállt területeken tüntető arabokat lecsende­síthetné a számukra is némi reménnyel kecsegtető nemzetközi konferencia izra­eli elfogadása. A szocialista országok már régen úgy látják, hogy egy ilyen konferencia lehet­ne a jelenlegi helyzetből a kivezető út. Megfigyelők szerint Mihail Gorbacsov ennek a meggyőződésnek a jegyében fo­gadott (az utóbbi időben ilyesmire nem akadt példa) egy olyan izraeli tudóst, aki egy Moszkvába látogató nemzetközi delegáció tagja volt. Harmat Endre Rakétaszerződés: ratifikálni vagy sem? Az amerikai szenátus három bizottságának meghallgatásával hétfőn meg­kezdődött a közepes hatótávolságú atomrakéták leszereléséről aláírt szovjet —amerikai szerződés ratifikálási vitája. Az előzetes vélemények ismeretében a szerződés amerikai törvényhozási megerősítése valószínű, a hadászati tá­madó fegyverrendszerek korlátozásáról még 1979-ben megkötött SALT— II. szerződés sorsát ismerve azonban biztosra mégsem lehet menni. . Számos más ország alapokmányához hasonlóan az amerikai alkotmány is azt írja elő, hogy a kormányzat által kötött nemzetközi szerződéseket a par­lamentnek, jelen esetben az amerikai kongresszus szenátusának kell jóvá­hagynia. A washingtoni szenátusban szövetségi államonként 2 szenátor fog- lal helyet; a száz szenátor — sokrétű elkötelezettségek folytán — rendkívül sokféle érdeket képvisel. így gyakorta előfordul, hogy a szövetségi kormány­zat törekvéseivel ellentétes, alkalmi érdekszövetség kerül többségbe. Áll ez a belpolitikára, a gazdaságpolitikára, de a külpolitikára is. Áz „alapító honatyák” szándékainak megfelelően az amerikai államhatal­mat —még ä XVIII. században—három ágra osztották (törvényhozói, vég­rehajtói és bírói hatalomra), és ennek megfelelően a döntéshozatal is megosz­tott: az egyik ág döntéseit a másik ellenőrzi. Az eltérő érdekek, szándékok ütközése hiúsította meg az 1979 júniusában Bécsben — hosszú évek munkája és alkudozása után — aláírt SALT—II. szerződést is. Annak ellenére, hogy Carter akkori amerikai elnök „létfontos­ságúnak” nevezte a ratifikálását, a szenátusban, főleg a hadügyi bizottság­ban az ellenző republikánusok voltak túlsúlyban, és ez jelentős hatással járt a szerződésről kialakult véleményre. Ehhez még hozzájárult a teheráni ame­rikai nagykövetség 1979 novemberi elfoglalása, és az amerikai diplomaták túszul ejtése, valamint az, hogy a szovjet hadsereg egységei a kabuli kormány kérésére segítségnyújtás céljával az év végén bevonultak Afganisztánba. Car­ter elnök 1980 januárjában már maga kérte a szenátust a ratifikációs eljárás felfüggesztésére. 1980-ban már közelgett ezen kívül az újabb elnökválasztás. Az elnökség­re pályázó Ronald Reagan és csapata az Egyesült Államok „megerősítésé­re”, a Szovjetunióval az erő pozíciójából való tárgyalásokra helyezte a hangsúlyt, és azt mondta, hogy a SALT—II. megállapodást félre kell tenni. Carter elnök az év folyamán még többször a szerződés ratifikálása mellett foglalt állást, ám 1981 januárjában távozni kényszerült a Fehér Házból, a SALT—II. ratifikálása pedig lekerült a napirendről. (Ezzel együtt elvileg 1985 végéig érvényben volt a megállapodás, de hatályba nem lépett, a két fél hallgatölagosan tartotta be.) A középtávú és harcászati-hadműveleti (INF) rakétákról december 8-án Washingtonban aláírt megállapodás most szintén jóváhagyásra vár. Bár bizonyos párhuzamok felfedezhetőek, a mai helyzet mégis nagyban külön­bözik a nyolc évvel ezelőttitől. Az újabb szovjet—amerikai szerződést az amerikai jobboldal szélsőséges hívei ismét csak támadják, és elfogadása ellen heves kampányt terveznek. Idén szintén elnök- és kongresszusi válasz­tások lesznek az Egyesült Államokban, de sem Reagan elnök, a republiká­nus párt jövendő elnökjelöltjére tekintettel, sem a szenátorok egyharmada saját újraválasztása miatt nem tekinthet el a szavazók véleményétől. S azok többsége a közvélemény-kutatások szerint a szerződés mellett foglal állást. A washingtoni kormányzaton belül sincs már igazán ellenzője a szerződés­nek Weinberger távozásával. A kormányzaton belüli csatát a szerződés hívei nyerték meg. A szenátusnak persze joga van módosításokat javasolni. Ha ;érre sor kerül, ez persze a szerződés újratárgyalását tenné szükségessé; áz ahban rögzített kényes kompromisszumok és egyensúlyok felborítását jelentené, és beláthatatlan következménnyel járhatna. A szenátusban, ahol ma a demokratáké a többség, Robert Byrd többségi vezető véleménye szerint mindenesetre a szerződés ellenzői „igen kevesen vannak”. A szenátus befolyásos hadügyi bizottságának elnöke, Sam Nunn úgy látja, „a ratifiká­lás nem fog késedelmet szenvedni”. Nem közömbös, hogy a szenátusi republikánus csoport vezetője, az elnökjelöltségre pályázó Robert Dole a ratifikálás mellett tette már le a garast több megnyilatkozásában is. Úgy tűnik, hogy a szükséges kétharmados többség megvan, ám a jól szervezett amerikai szélsőjobb tevékenységének lehetőségeit alábecsülni sem szabad. Ezzel együtt van alapja annak a reménynek, hogy életbe lép az INF-szerződés, amely mindenki számára fontos, hiszen először sikerült megállapodni a nukleáris fegyverek két teljes osztályának megsemmisítésé­ről, és így az első lépcsőt jelentheti az atomfegyverek további csökkentése felé. Nyikolaj Dolguskinnak, a Lenini Komszomol Központi Bizottsága titkárának vezetésével tegnap — a KISZ Központi Bizottságának meghívására hazánkba érkezett a szovjet ifjúsági szövetség küldöttsége. A vendégek itt-tartózkodásuk során megbeszéléseket folytatnak partnereikkel a magyar politikai és társadalmi szervezetek ifjúságpolitikai tevékenységéről, az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatairól, a KISZ szervezeti és kádermunkájáról. Hazánkba érkezett Jósé Ramón Fernández Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének, kereskedelmi minisz­ternek, a Magyar—Kubai Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság Magyar Tagozata elnökének a meghívására tegnap Budapestre érkezett Jósé Ramón Fernández miniszterelnök-helyettes, a bizottság kubai társelnöke, aki küldöttség élén részt vesz a bizottság 15. ülésszakán. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Marjai József fogadta’, jelen volt Faustino Beato, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. A nap folyamán a két tárgyalóküldöttség vezetője megkezdte megbeszéléseit a •kétoldalú gazdasági együttműködés fejlesztésének időszerű kérdéseiről. Szűrös Mátyás fogadta Fritz Marsch-ot Szűrös Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke fogadta Fritz Marsch osztrák politikust, az Osztrák—Magyar Egyesület elnökét. A megbeszélésen áttekintették a jószomszédi magyar—osztrák kapcsolatok helyze­tét, különös tekintettel a társadalmi szervek, egyesületek, áz emberek közötti kapcsola­tok erősítésének lehetőségeire. Bolgár darabok színpada A budapesti Bolgár Kulturális és Tájé­koztató Központ színpad létrehozását tervezi a székházban, ahol hetente, vala­melyik fővárosi társulat egy-egy bolgár szerző kamaradarabját mutatná be — tájékoztatták az újságírókat a központ idei programjáról tartott sajtókonferen­cián, hétfőn. Szvetlozar Vaszilev igazgatóhelyettes elmondta továbbá, hogy előadásokon is­mertetik meg az érdeklődőket a bulgáriai átalakítás jelenlegi helyzetével, eredmé­nyeivel, és tájékoztatót adnak majd az országos pártértekezletről is. Ünnepsége­ket rendeznek Bulgária felszabadulásá­nak 110., valamint az első bolgár—ma­gyar barátsági szerződés aláírásának 40. évfordulója alkalmából. Megemlékeznek Pejo Javorov klasszikus költő születésé­nek 110. évfordulójáról is. Vendégei lesz­nek a központnak Alekszandar Tekeliev és Marin Goleminov zeneszerzők, a Lil- jana és Sztefan Dicsev művészházaspár, valamint Nikolaj Evrov zongoraművész. Az ismert szakember, Blagoveszt Szen- dov Számítógép az oktatásban címmel tart majd előadást a székházban. Portré­esten mutatkoznak be Maja Vapcarova filmrendezői Katja Kamenova műfordí­tó, illetve Georgi Krumov és Iván Canev írók. Márciusban bolgár karikaturisták alkotásaiból rendeznek kiállítást. A ter­vek szerint tárlaton mutatják be Agárdi Gábor színművész bolgár ihletésű ikon­jait is. Barátsági napokat tartanak Zala, Somogy, Vas, valamint Heves megyé­ben, és videotéka megnyitását is tervezik a közeljövőben. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT REPÜLŐGÉP-KATASZTRÓFA AZ OB MENTÉN Lezuhant vasárnap egy Jak-40-es típusú utasszállító repülőgép a Szovjetunió­ban, az Ob menti Nyizsnyevartovszk közelében. Az Aeroflot Nyizsnycvartovszk —Tyumeny—Buguljma útvonalon közlekedő járata felszálláskor zuhant le. A katasztrófának halálos áldozatai vannak — jelentette hétfőn a TASZSZ hírügynökség, hangsúlyozva,,hogy rendkívüli intézkedéseket tettek az utasok megmentésére. A sebesülteket orvosi segítségben részesítik. A légi katasztrófa okainak kivizsgálására különleges bizottságot alakítottak. MUBARAK—NYUGATNÉMET VEZETŐK Az NSZK kormánya latba veti befolyását annak érdekében, hogy a közös piaci kormány- és államfők február 10—11-én Brüsszelben megtartandó értekezletén a résztvevők napirendi pontként megvitassák a Közel-Kelettel foglalkozó nemzet­közi békekonferencia kérdését. Ezt hétfőn közölte Helmut Kohl nyugatnémet kancellár Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel, aki időközben folytatta nemzetközi körútját és Bonnból Londonba repült. Kohl vendégét biztosította afelől, hogy Bonn közös piaci part­nereivel együtt fokozott tevékenységet fejt majd ki az értekezlet létrejötte érdeké­ben. SPD-NYILATKOZAT A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) hétfőn nyilatkozatban fejezte ki sajnál­kozását amiatt, hogy lemondta NSZK-beli látogatását az NDK-beli Szabad Német Ifjúság (FDJ) egy küldöttsége. A 6 FDJ-tag parlamenti képviselőből álló csoport az SPD meghívására a szakmunkásképzés és a műszaki fejlesztés tanulmá­nyozására, ifjúságpolitikai véleménycserére utazott volna az NSZK-ba. Az SPD hétfői nyilatkozatában feltételezi, hogy az FDJ-döntés összefüggésben áll a legutóbbi berlini őrizetbe vételekkel. Ennek kapcsán kifejti, hogy az SPD továbbra is fenntartja magának a bírálat jogát. így helyteleníti azt, hogy — az NDK hétfői bejelentése szerint — az őrizetben lévő Stephan Krawczyk dalénekest hazaárulással is gyanúsítják. VALUTA (BANKJEGY- ÉS CSEKK ) -ÁRFOLYAMOK: Érvényben: 1988. január 26-ától 29-éig Vételi Eladási Pénznem: árfolyam száz egységre forintban Angol font 8209,85 8717,67 Ausztrál dollár 3315,39 3520.47 Belga frank 132,16 140,34 Dán korona 719,60 764,12 Finn márka 1136.30 1206,58 Francia frank 819,10 869.76 Görög drachma a) 32,41 34,41 Holland forint 2457,76 2609,78 Ír font 7340.10 7794,12 Japán yen (1000) 362,12 384,52 Jugoszláv dinár (1000) 29,23 31,03 Kanadai dollár 3611,25 3834,63 Kuvaiti dinár 16817,04 17857,26 Norvég korona 725,66 770,54 NSZK márka 2761,47 2932,29 Olasz líra (1000) 37,57 39,89 Osztrák Schilling 392,82 417,12 Portugál escudo 33,83 35,93 Spanyol peseta 40,83 43,35 Svájci frank 3406,30 3617,00 Svéd korona 768,55 816,09 USA dollár 4621,32 4907,18 ECU (Közös Piac) 5705,34 6058,24 a) Vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 1000-cs.

Next

/
Thumbnails
Contents