Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-05 / 03. szám

I

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

PETŐFI

NÉPE

AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

*___________

_________________

X

LII1. évf. 3. szám Ára: 1,80 Ft 1988. január 5., kedd

Sevardnadze Kabulban

KABUL

Kabulba érkezett hétfőn Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. A szovjet diplomácia vezetője — a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint — munkalátogatást tesz az afgán fővárosban.

A közép-amerikai békebizottság körútja

PANAMAVÁROS

Panamából hétfőn indult öt országot érintő közép-amerikai kőrútjára a nemzetközi megfigyelőbizottság. Célja* hogy ellenőrizze a térség békéjének helyreállítását célzó guatemalai béketerv megvalósulását. Öt közép-amerikai ország vezetői a béketervet tavaly augusztusban írták alá a guatemalai fővárosban.

A BOLTVEZETŐ REGGEL MENT HAZA —

MI MENNYIBE KERÜL?

• •

Üzletekben — ár- és árunézőben

A tegnapi nyitás után mintha új élelmiszerboltokba léptek volna be a vevők. Jól megnézték az állványokon és a hűtőpultokon lévő áruk címkéit. Az ok elsősorban az árváltozás. Mit mennyiért adnak? Mire futja ebben az évben a pénztárcánkból? — számolgattak sokan az újévi forgalmazás első óráiban, amikor néhány kecskeméti üzletben mi is a vásárlók mellé szegődtünk. •*Azon, hogy a túrós táska 5,60 helyett 5,80 és a lekváros is 20 fillérrel többe, 4,70 forintba kerül, kevésbé lepődtek meg a Konzum Kereskedelmi Vállalat Schönherz Zoltán téri boltjában. A tepertős pogácsa 10 filléres árváltozásáról fölösleges volt annyi papírmunkát végezni — vélték egyesek. Ami viszont már érzékenyebben érintette a fogyasztókat: a Pilóta keksz ára meredekebben,-45-ről 56,80 forintra emelkedett. Az idősebb korosztályt képviselő Babodi Béláné drágállja ezt az árat, de hát nincs mit tenni. Ez van.

— Odahaza ezentúl többször sütünk, így olcsóbban lesz süteményünk —- ajánlotta önmagának és másoknak is.

Gyurkó Vincéné extrudált dobozos kenyeret keres. Egészségügyi okokból ezt a kenyérfélét fogyaszthatja. Ennek az ára — ritkaság — szerencsére nem változott. Tizenhat forint 50 fillér. A réteslisztet azonban már többért, kilogrammonként 9 helyett 10,20 forintért lehet kapni.

A forgalom zavartalan. Ki-ki hamar megtalálja a keresett árut. A reggelizni készülők előbb a kifliből választanak, ' majd sajtért mennek az egyik hűtőpulthoz. A leltározást és az átárazást a kereskedők idejében elvégezték; igaz, a vezető és a munkában segítő vállalati ellenőrök hétfőn reggel mentek haza...

Néhol — főleg kisebb üzletekben — az év eleji leltár, újraárazás kizökkentette rendes kerékvágásából a kereskedelmet. Az egyik boltban az ünnepek előtt szállított vajkrémet hűtés nélkül próbálták eladni január 4-én. A kereskedelem e nagy munkája közepette sem feledkezhet meg vásárlóiról — ezt illene tudni a Bem utcai 1902. számú szerződéses háztartási boltban is. Leltár miatt zárva, ez a „teljes” tájékoztatás a bejáratnál. Arra, hogy mikortól meddig szünetel a kiszolgálás, már nincs semmilyen utalás.

Kis bolt az aluljáró bevezető szakasza mentén, a víztoronnyal átcllenben levő 1119-es élelmiszerüzlet. Napicikkeket forgalmaz, a környék lakóinak megelégedésére. A leltározással és az árazásokkal idejében elkészültek

hallottuk Tóm Edit helyettes vezetőtől —, ami annak is köszönhető, hogy az 1101-es számú üzletből egyik kereskedő kollégájuk, Inge Vilmos is eljött hozzájuk segíteni. Nem valószínű, hogy az árváltozásoknak, mint inkább az év végi fokozottabb vásárlásoknak tulajdonítható, hogy reggel fél 7-től 10 óráig itt csupán 7 ezer forint volt a bevétel.

— Az árváltozás után mit várnak a fogyasztók a kereskedőktől?

Vörös Gyuláné, aki a Reiszmann Sándor utcából jött, kívánságával vevőtársai érdekében is szól, amikor azt mondja:

— Pontosabb számolást minden üzletben! ,

Az Univer Áfész Czollner közi ABC- jében is az a fő kérdés a vevők körében, hogy mi, mennyibe kerül hétfő reggel óta. Sárközi Zoltánné mosáshoz és egyéb háztartási munkákhoz két műanyag flakon Hypót, fél kilogramm Ultra mosogatóport és egy folyékony oldószert vesz. Ezekért most 8,40 fillérrel fizetett többet e termékek tavalyi fogyasztói árához képest.

Tóth Emilné azok közé tartozik, akik az év végén nem vettek tartaléknak árut. Jól járt. Legalábbis ami a Fenyő és a Levendula habfürdőket illeti. Ezeket az idén olcsóbban, 21,30 helyett 18,30 forintért vásárolhatja meg.

Szeretnénk több olcsó napicikkhez hozzájutni mondja az Ifjúság utcai lakó. - Például hiába keresem a régi, jól bevált Figaró és Barbon borotvakrémeket - egyik sincs. Épp így hiányzik a borotvaszappanrúd is, holott a fogyasztóknak ezek igen gazdaságosak lennének.

Az ABC vezetőjét és a kereskedelmi kollektíva többi tagját ettől függetlenül nem érheti szemrehányás azért, mert itt rossz az ellátás. Az évet teli raktárakkal — mintegy kétezer-féle árucikkel: bőséges mennyiségű napi élelmiszerrel, naranccsal, citrommal, fűszerekkel, cukorral, számos tea- és kávéfélével kezdték.

Áru tehát van. Csak most már pénz is legyen hozzá elég a vásárlók zsebében!

K — I

Évindító munkásgyűlések megyénk üzemeiben

• Az idei esztendő első munkanapján megyeszerte sok termelő üzemben tartottak munkásgyűléseket, amelyeken értékelték a múlt év eredményeit és ismertették az idei feladatokat.

A BRG Kecskeméti Magnetofongyárának ebédlőjében, ahol megjelent Alter Róbert, az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottságának titkára is, már reggel 6 órakor összegyűlt az üzem kollektívája, hogy meghallgassa Rudasi Károly igazgató beszédét.

Az igazgató Ballagi Konrádnak, az üzemi pártbizottság titkárának köszöntő szavai után elemezte a kecskeméti gyár 1987-es tevékenységét. Mint mondotta, eredményes gazdasági évet tudhatnak maguk mögött. Ez mindenekelőtt azoknak a dolgozóknak köszönhető, akik lelkiismeretes munkával, sokszor a munkaidőn túl is, azon fáradoztak, hogy a kitűzött célok teljesüljenek.

1987-ben 1 milliárd forintot meghaladó értékben szállítottak partnereiknek készárut. Ez 11,6 százalékkal több, mint az előző évben. A szerződésben vállalt kötelezettségeiket a prográm szerint teljesitették.

Ezt követően Rudasi Károly felhívta a figyelmet arra, hogy néhány terméküknél minőségi problémák mutatkoztak. Ezért a „KM—III” mechanikáknál jelentős konstrukciós változtatást is végre kellett hajtaniuk. Majd elmoúd- ta, ’87-ben új termék - a mágneses vezérlésű futómű — gyártását is megkezdték, aminek paramétereit a továbbiakban még javítani szükséges.

Az újítások száma 44 volt; lényegesen több, mint 1986-ban. Azonban a számszerű növekedésnél is fontosabb, hogy a hasznos eredmény jelentősebb — 2,5 millió forint — mint korábban.

Januártól megszűnik Kecskeméten a sztereó magnófejek gyártása — mondta az idei feladatokat elemezve. A jövőben a vállalat szécsényi és celldömöl- ki egységeitől fogják ezeket megkapni.

• Az Agrikon törzsgyárának konzcrvgépgyártó csarnokában Kuczik István vezérigazgató ismertette a múlt év eredményeit és az idei feladatokat.

Ez pedig bizonyos átszervezéseket is szükségessé tesz: a több mint 160 szakmunkást érintő vállalati központi intézkedés nyomán 35 dolgozo a gyár más üzemeiben kap munkát, a többiek a régi helyükön az új termékek előállításában vesznek részt. Az új szabályozók kedvezőtlen hatásairól szólva aláhúzta, hogy a gyár vezetői tisztában vannak a nehézségekkel, de a kollektíva hatékony munkájával, értelmes ten- niakarásával megvalósíthatják az idei terveket is.

Az Agrikon kecskeméti törzsgyárának konzervgépgyártó csarnokában tartottak munkásgyűlést, amelyen

A BRG-ben munkásgyülésscl kezdődött reggel hatkor az év első munkanapja.

megjelent Soós Gyula ipari miniszter- helyettes, Szakolczai Pál, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkára és dr. Bodóczky László, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára is.

Sárosi Péternek, a vállalati pártbizottság titkárának üdvözlő szavai után Kuczik István vezérigazgató adott számot az elmúlt esztendő munkájáról és ismertette a jövő céljait.

Mint mondotta, az 1987-es esztendő jobban indult, mint az azt megelőző, s a továbbiakban js általában a javulás volt a jellemző. így az idén a leányvállalatokkal együtt 3,3 milliárd forint fölötti árbevételt könyvelhettek el. Piaci munkájuk javulásának eredményeként az anyavállalat termékeinek 58-60 százaléka exportra került.

A vezérigazgató a jövő tennivalói közül kiemelte, hogy folytatni kell a vállalat szerkeszetátalakítási programját. Ez a technológiai korszerűsítést, a termelés racionalizálását, a szervezeti fejlesztést és a vállalat információs rendszerének korszerűsítését foglalja magába. E program végül is a piaci versenyképesség fokozását szolgálja.

Kuczik István végezetül aláhúzta, hogy 1987-ben kiemelkedően eredményes évet zártak, ami biztos alapot teremtett az idei tennivalók végrehajtásához.

Ezt követően Soós Gyula köszöntötte a munkásgyűlés résztvevőit. Elöljáróban ismertette a hazai ipar 1987-es eredményeit.

Mint mondotta, az ipar összességé-, ben jó évet zárt. Minden előirányzatát túlszárnyalta. Magasabb lett a termelé- siérték-növekedés, a tőkés export növekménye. A számok nyelvén a tervezett 6 százalék helyett — forintban számítva — 15 százalékos növekedést ért el. Közben nőtt a termelés hatékonysága is. A gépipar múlt évi teljesítése viszont kívánnivalót hagyott maga után. Bár termelésiérték-növekedési elképzeléseket túlteljesítették, ám a tőkés exportban elmaradás történt.

— Ilyen adatok ismeretében különösen jó érzés részt venni az Agrikon munkásgyűlésén, ahol a vezérigazgató ilyen jó eredményekről adhatott számot. Öröm azt tudni, hogy önök az ipari átlagot meghaladóan növelték termelési értékükét és tőkés exportjukat egyaránt — mondta a miniszterhelyettes, majd így folytatta:

— A mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépgyártási szakágazat —- a gépf

yártáson belül — mintegy 12 százalé- os részarányt képvisel. Ebben a körben, amely 20 nagyvállalatot foglal magában, az Agrikon a 3. helyet foglalja el mind a termelési érték, mind pedig a tőkés export nagysága tekinteteben.

Befejezésül a miniszterhelyettes megköszönte a vállalat jó munkáját és kérT te, hogy őrizze meg és lehetőségeihez mérten javítson ezen az előkelő helyén.

(Folytatás a 2. oldalon)

A BAJAI VÍZÜGYESEK FELKÉSZÜLTEK A KÁROK ELHÁRÍTÁSÁRA

Milliárdos értékekre vigyáznak

A tél mindig nagy erőpróbát jelent az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak, hiszen hatalmas értékekre vigyáznak. Az elmúlt évek tapasztálatai azt bizonyítják, hogy alapos és körültekintő felkészüléssel elháríthatók a károk. — Hogyan készültek az idei télre? — erről érdeklődtünk dr. Szenti János vízügyi igazgatótól.

— Az előkészületeket az ár-, belvíz-, jégtörési és vízminőség-védelmi, kárelhárítási tennivalókra időben megtettük — mondotta az' igazgató. — A biztonsági szolgálat tagjai a legfontosabb műszaki beavatkozási módszereket gyakorlatokon sajátították el, illetve tökéletesítették tudásukat. A jól képzett szakemberekből álló szervezet ha- tóképésségével kapcsolatban nincs ok aggodalomra, de sem az üzemi, sem a belterületi vízrendezési művek állapota nem megfelelő. Ezt bizonyította az utóbbi években, főleg a tavalyelőtti és tavalyi csapadékos időszakban tapasztalt magas vízszint a településeken. A határban az átlag alatt maradt, de a városokban és a községekben jóval magasabb értékeket észlelnek.

Miután a vízellátás és a csatornázás különböző mértékben fejlődött — sokszor a csatornázás elmaradt a vízhálózat kiépítésekor , nagyobb mennyiségű téli-tavaszi csapadék levonulása esetén az eddig észlelt legmagasabbat is felülmúló talajvízszint alakulhat ki.

Amint dr. Szenti János elmondta, elsősorban a tanácsoktól kémek segítséget. Vizsgálják felül a csapadékvíz- csatorna-hálózat állapotát, végezzék el mielőbb a meder-, illetve műtárgytisztítást. A vízügyi szakmérnökségek és társulatok szaktanácsadással és technikai eszközökkel támogatják a vízkárok megelőzését vagy elhárítását.

G. Z.

• Sürgős beavatkozásra a napokban aligha lesz szükség. A Duna szelíden folyik medrében, áradásnak se híre, se hamva. Á szép napos, esetleg ködös időjárásban jég képződésétől sem kell tartani. A vízügyi igazgatóság székházán elhelyezett tábla 523 centiméteres, közepes vízállást jelez. (A maximum az 1956-os jeges ár idején 976, a minimum, amit valaha észleltek 74 centiméter volt.)

Start után

Új esztendő köszöntött ránk. Ha jól belegondolunk, egy korszak végét jelezte az 1987-es év; 1988-ban a korábbitól eltérő módon kell nemcsak élnünk, hanem dolgoznunk is. Már néhány hónapon belül meg kell indulniuk az évek óta várt kedvező folyamatoknak: az ipari struktúra- váltásnak, az exportképesséf’ fokozódásának, a hatékonyság növelésének.

Régóta ismert célok ezek, de a kormánynak az utóbbi hónapokban hozott rendeletéi, az Országgyűlés által jóváhagyott törvények a korábbinál sokkal erőteljesebben terelik erre az útra a népgazdaságot. Mindez azonban csak keretéül szolgálhat a vállalati gazdálkodásnak. Hiszen előre nem tervezhető, hogy ki, mikor ismeri föl a megváltozott piaci helyzetet, és talál rá az alkalmazkodás stratégiájára.

A szabályozók módosítása évről évre hasonló helyzet elé állította a

gazdálkodókat, de 1988-ban a korábbinál sokkal nagyobb mérvű változásra számíthatunk. Az általános forgalmi adó bevezetése átrendezi az árarányokat, az ezzel párhuzamosan csökkenő támogatások pedig a vállalati eredményeket. Azok a vállalatok kerülnek élre, amelyek eddig nem,, vagy alig kaptak központi segítséget. A korábban jónak tartott vállalatokról pedig kiderülhet, hogy eredményük főként a központi támogatásból származott.

Képletesen szólva tehát eldördült a startpisztoly, és az első, talán legnehezebb akadály a kereskedők előtt áll. A fogyasztási cikkek mintegy 90 százalékának megváltozóit az ára január elsejével, az ünnepnapokat tehát főleg munkával és nem pihenéssel töltötték. Az átárazás csak egyszeri, igaz óriási munka, ám hamarosan annak más hatásait is érezhetik. Megváltozik a kereslet szerkezete, egyes termékekből többet,

másokból kevesebbet kell rendelniük, e piaci információkat pedig minél gyorsabban a termelőkhöz kell juttatniuk.

Ugyanez megy végbe majd a termelői szférában, ahol az általános forgalmi adó bevezetése egyrészt a termelői árúk csökkenését hozza magával, másrészt — amint már említettük a korábbitól merőben eltérő feltételeket teremt. S már nem kerülnek mesterségesen hátrányba a kisvállalkozók sem, hiszen az adórendszer semleges. Erősödik tehát a piaci verseny, s egyre nehezebb lesz a rossz minőségű termékeket itthon eladni.

Az általános elvek mellett azonban a testre szabott, vállalati szintű stratégiákat rövid és hosszú távra kell összeállítani. Egy ilyen nagyarányú változás után csak olyan cégek maradhatnak talpon és indulhatnak fejlődésnek, amelyek a lehető legpontosabban és minél gyorsabban fölmérik, hol a helyük a piacon. Mi az, amire szükség van most, és

milyen termékeket kell kifejleszteniük a következő évek igényei szerint.

Az évek óta sok helyen alkalmazott kivárás taktikája, a tartalékolás valószínűleg kevés lesz a megváltozott körülmények között.

A technikai megújulás ma már elengedhetetlen része a prosperálásnak, évek óta elavult gyártmányokkal aligha lehet több nyereséghez jutni. Sőt egyre inkább eladhatatlanná válnak ezek a termékek a konvertibilis elszámolású és a szocialista piacokon is.

A váltás tehát mikroszinten is elkerülhetetlen. Am egyetlen esztendő alatt nem számíthatunk nagy horderejű változásokra, látványos vállalati eredményekre. A megalapozott stratégiával rendelkező, csak a saját lehetőségeiket reálisan számításba vevő cégek mondhatják majd el magukról egy év múlva, hogy megvetették a lábukat az átformálódott pia-