Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-05 / 03. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA *___________ _________________ X LII1. évf. 3. szám Ára: 1,80 Ft 1988. január 5., kedd Sevardnadze Kabulban KABUL Kabulba érkezett hétfőn Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. A szov­jet diplomácia vezetője — a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint — munkalá­togatást tesz az afgán fővárosban. A közép-amerikai békebizottság körútja PANAMAVÁROS Panamából hétfőn indult öt országot érintő közép-amerikai kőrútjára a nemzet­közi megfigyelőbizottság. Célja* hogy ellenőrizze a térség békéjének helyreállítását célzó guatemalai béketerv megvalósulását. Öt közép-amerikai ország vezetői a béketervet tavaly augusztusban írták alá a guatemalai fővárosban. A BOLTVEZETŐ REGGEL MENT HAZA — MI MENNYIBE KERÜL? • • Üzletekben — ár- és árunézőben A tegnapi nyitás után mintha új élelmiszerboltokba léptek volna be a vevők. Jól megnézték az állványokon és a hűtőpultokon lévő áruk címkéit. Az ok elsősorban az árváltozás. Mit mennyiért adnak? Mire futja ebben az évben a pénztárcánkból? — számolgattak sokan az újévi forgalmazás első óráiban, amikor néhány kecskeméti üzletben mi is a vásárlók mellé szegődtünk. •*­Azon, hogy a túrós táska 5,60 helyett 5,80 és a lekváros is 20 fillérrel többe, 4,70 forintba kerül, kevésbé lepődtek meg a Konzum Kereskedelmi Vállalat Schönherz Zoltán téri boltjában. A tepertős pogácsa 10 filléres árválto­zásáról fölösleges volt annyi papírmun­kát végezni — vélték egyesek. Ami vi­szont már érzékenyebben érintette a fogyasztókat: a Pilóta keksz ára mere­dekebben,-45-ről 56,80 forintra emel­kedett. Az idősebb korosztályt képvise­lő Babodi Béláné drágállja ezt az árat, de hát nincs mit tenni. Ez van. — Odahaza ezentúl többször sü­tünk, így olcsóbban lesz süteményünk —- ajánlotta önmagának és másoknak is. Gyurkó Vincéné extrudált dobozos kenyeret keres. Egészségügyi okokból ezt a kenyérfélét fogyaszthatja. Ennek az ára — ritkaság — szerencsére nem változott. Tizenhat forint 50 fillér. A réteslisztet azonban már többért, ki­logrammonként 9 helyett 10,20 forin­tért lehet kapni. A forgalom zavartalan. Ki-ki hamar megtalálja a keresett árut. A reggelizni készülők előbb a kifliből választanak, ' majd sajtért mennek az egyik hűtőpult­hoz. A leltározást és az átárazást a ke­reskedők idejében elvégezték; igaz, a vezető és a munkában segítő vállalati ellenőrök hétfőn reggel mentek ha­za... Néhol — főleg kisebb üzletekben — az év eleji leltár, újraárazás kizök­kentette rendes kerékvágásából a ke­reskedelmet. Az egyik boltban az ünne­pek előtt szállított vajkrémet hűtés nél­kül próbálták eladni január 4-én. A ke­reskedelem e nagy munkája közepette sem feledkezhet meg vásárlóiról — ezt illene tudni a Bem utcai 1902. számú szerződéses háztartási boltban is. Lel­tár miatt zárva, ez a „teljes” tájékozta­tás a bejáratnál. Arra, hogy mikortól meddig szünetel a kiszolgálás, már nincs semmilyen utalás. Kis bolt az aluljáró bevezető szaka­sza mentén, a víztoronnyal átcllenben levő 1119-es élelmiszerüzlet. Napicik­keket forgalmaz, a környék lakóinak megelégedésére. A leltározással és az árazásokkal idejében elkészültek hallottuk Tóm Edit helyettes vezetőtől —, ami annak is köszönhető, hogy az 1101-es számú üzletből egyik kereske­dő kollégájuk, Inge Vilmos is eljött hoz­zájuk segíteni. Nem valószínű, hogy az árváltozásoknak, mint inkább az év végi fokozottabb vásárlásoknak tulaj­donítható, hogy reggel fél 7-től 10 órá­ig itt csupán 7 ezer forint volt a bevétel. — Az árváltozás után mit várnak a fogyasztók a kereskedőktől? Vörös Gyuláné, aki a Reiszmann Sándor utcából jött, kívánságával ve­vőtársai érdekében is szól, amikor azt mondja: — Pontosabb számolást minden üz­letben! , Az Univer Áfész Czollner közi ABC- jében is az a fő kérdés a vevők körében, hogy mi, mennyibe kerül hétfő reggel óta. Sárközi Zoltánné mosáshoz és egyéb háztartási munkákhoz két mű­anyag flakon Hypót, fél kilogramm Ultra mosogatóport és egy folyékony oldószert vesz. Ezekért most 8,40 fillér­rel fizetett többet e termékek tavalyi fogyasztói árához képest. Tóth Emilné azok közé tartozik, akik az év végén nem vettek tartaléknak árut. Jól járt. Legalábbis ami a Fenyő és a Levendula habfürdőket illeti. Eze­ket az idén olcsóbban, 21,30 helyett 18,30 forintért vásárolhatja meg. Szeretnénk több olcsó napicikk­hez hozzájutni mondja az Ifjúság utcai lakó. - Például hiába keresem a régi, jól bevált Figaró és Barbon borot­vakrémeket - egyik sincs. Épp így hi­ányzik a borotvaszappanrúd is, holott a fogyasztóknak ezek igen gazdaságo­sak lennének. Az ABC vezetőjét és a kereskedelmi kollektíva többi tagját ettől függetlenül nem érheti szemrehányás azért, mert itt rossz az ellátás. Az évet teli raktárakkal — mintegy kétezer-féle árucikkel: bő­séges mennyiségű napi élelmiszerrel, naranccsal, citrommal, fűszerekkel, cu­korral, számos tea- és kávéfélével kezdték. Áru tehát van. Csak most már pénz is legyen hozzá elég a vásárlók zse­bében! K — I Évindító munkásgyűlések megyénk üzemeiben • Az idei esztendő első munkanapján megyeszerte sok termelő üzemben tar­tottak munkásgyűléseket, amelyeken értékelték a múlt év eredményeit és is­mertették az idei feladatokat. A BRG Kecskeméti Magnetofon­gyárának ebédlőjében, ahol megjelent Alter Róbert, az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottságának titkára is, már reggel 6 órakor összegyűlt az üzem kol­lektívája, hogy meghallgassa Rudasi Károly igazgató beszédét. Az igazgató Ballagi Konrádnak, az üzemi pártbizottság titkárának kö­szöntő szavai után elemezte a kecske­méti gyár 1987-es tevékenységét. Mint mondotta, eredményes gazdasági évet tudhatnak maguk mögött. Ez minde­nekelőtt azoknak a dolgozóknak kö­szönhető, akik lelkiismeretes munká­val, sokszor a munkaidőn túl is, azon fáradoztak, hogy a kitűzött célok telje­süljenek. 1987-ben 1 milliárd forintot megha­ladó értékben szállítottak partnereik­nek készárut. Ez 11,6 százalékkal több, mint az előző évben. A szerződésben vállalt kötelezettségeiket a prográm szerint teljesitették. Ezt követően Rudasi Károly felhívta a figyelmet arra, hogy néhány termé­küknél minőségi problémák mutatkoz­tak. Ezért a „KM—III” mechanikák­nál jelentős konstrukciós változtatást is végre kellett hajtaniuk. Majd elmoúd- ta, ’87-ben új termék - a mágneses vezérlésű futómű — gyártását is meg­kezdték, aminek paramétereit a továb­biakban még javítani szükséges. Az újítások száma 44 volt; lényege­sen több, mint 1986-ban. Azonban a számszerű növekedésnél is fontosabb, hogy a hasznos eredmény jelentősebb — 2,5 millió forint — mint korábban. Januártól megszűnik Kecskeméten a sztereó magnófejek gyártása — mond­ta az idei feladatokat elemezve. A jö­vőben a vállalat szécsényi és celldömöl- ki egységeitől fogják ezeket megkapni. • Az Agrikon törzsgyárának konzcrvgépgyártó csarnokában Kuczik István vezérigazgató ismertette a múlt év eredményeit és az idei feladatokat. Ez pedig bizonyos átszervezéseket is szükségessé tesz: a több mint 160 szak­munkást érintő vállalati központi in­tézkedés nyomán 35 dolgozo a gyár más üzemeiben kap munkát, a többiek a régi helyükön az új termékek előállí­tásában vesznek részt. Az új szabályo­zók kedvezőtlen hatásairól szólva alá­húzta, hogy a gyár vezetői tisztában vannak a nehézségekkel, de a kollektí­va hatékony munkájával, értelmes ten- niakarásával megvalósíthatják az idei terveket is. Az Agrikon kecskeméti törzsgyárá­nak konzervgépgyártó csarnokában tartottak munkásgyűlést, amelyen A BRG-ben munkásgyülésscl kezdődött reggel hatkor az év első munkanapja. megjelent Soós Gyula ipari miniszter- helyettes, Szakolczai Pál, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkára és dr. Bodóczky László, a kecs­keméti városi pártbizottság első titkára is. Sárosi Péternek, a vállalati pártbi­zottság titkárának üdvözlő szavai után Kuczik István vezérigazgató adott szá­mot az elmúlt esztendő munkájáról és ismertette a jövő céljait. Mint mondotta, az 1987-es esztendő jobban indult, mint az azt megelőző, s a továbbiakban js általában a javulás volt a jellemző. így az idén a leányvál­lalatokkal együtt 3,3 milliárd forint fö­lötti árbevételt könyvelhettek el. Piaci munkájuk javulásának eredményeként az anyavállalat termékeinek 58-60 szá­zaléka exportra került. A vezérigazgató a jövő tennivalói közül kiemelte, hogy folytatni kell a vállalat szerkeszetátalakítási program­ját. Ez a technológiai korszerűsítést, a termelés racionalizálását, a szervezeti fejlesztést és a vállalat információs rendszerének korszerűsítését foglalja magába. E program végül is a piaci versenyképesség fokozását szolgálja. Kuczik István végezetül aláhúzta, hogy 1987-ben kiemelkedően eredmé­nyes évet zártak, ami biztos alapot te­remtett az idei tennivalók végrehajtásá­hoz. Ezt követően Soós Gyula köszöntöt­te a munkásgyűlés résztvevőit. Elöljá­róban ismertette a hazai ipar 1987-es eredményeit. Mint mondotta, az ipar összességé-, ben jó évet zárt. Minden előirányzatát túlszárnyalta. Magasabb lett a termelé- siérték-növekedés, a tőkés export nö­vekménye. A számok nyelvén a terve­zett 6 százalék helyett — forintban szá­mítva — 15 százalékos növekedést ért el. Közben nőtt a termelés hatékonysá­ga is. A gépipar múlt évi teljesítése vi­szont kívánnivalót hagyott maga után. Bár termelésiérték-növekedési elképze­léseket túlteljesítették, ám a tőkés ex­portban elmaradás történt. — Ilyen adatok ismeretében különö­sen jó érzés részt venni az Agrikon munkásgyűlésén, ahol a vezérigazgató ilyen jó eredményekről adhatott szá­mot. Öröm azt tudni, hogy önök az ipari átlagot meghaladóan növelték termelési értékükét és tőkés exportju­kat egyaránt — mondta a miniszterhe­lyettes, majd így folytatta: — A mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépgyártási szakágazat —- a gép­f yártáson belül — mintegy 12 százalé- os részarányt képvisel. Ebben a kör­ben, amely 20 nagyvállalatot foglal ma­gában, az Agrikon a 3. helyet foglalja el mind a termelési érték, mind pedig a tőkés export nagysága tekinteteben. Befejezésül a miniszterhelyettes meg­köszönte a vállalat jó munkáját és kérT te, hogy őrizze meg és lehetőségeihez mérten javítson ezen az előkelő helyén. (Folytatás a 2. oldalon) A BAJAI VÍZÜGYESEK FELKÉSZÜLTEK A KÁROK ELHÁRÍTÁSÁRA Milliárdos értékekre vigyáznak A tél mindig nagy erőpróbát je­lent az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak, hiszen hatalmas értékekre vigyáznak. Az elmúlt évek tapasztálatai azt bizo­nyítják, hogy alapos és körültekin­tő felkészüléssel elháríthatók a ká­rok. — Hogyan készültek az idei télre? — erről érdeklődtünk dr. Szenti János vízügyi igazgatótól. — Az előkészületeket az ár-, bel­víz-, jégtörési és vízminőség-védel­mi, kárelhárítási tennivalókra idő­ben megtettük — mondotta az' igazgató. — A biztonsági szolgálat tagjai a legfontosabb műszaki be­avatkozási módszereket gyakorla­tokon sajátították el, illetve tökéle­tesítették tudásukat. A jól képzett szakemberekből álló szervezet ha- tóképésségével kapcsolatban nincs ok aggodalomra, de sem az üzemi, sem a belterületi vízrendezési mű­vek állapota nem megfelelő. Ezt bi­zonyította az utóbbi években, főleg a tavalyelőtti és tavalyi csapadékos idő­szakban tapasztalt magas vízszint a te­lepüléseken. A határban az átlag alatt maradt, de a városokban és a közsé­gekben jóval magasabb értékeket ész­lelnek. Miután a vízellátás és a csatornázás különböző mértékben fejlődött — sok­szor a csatornázás elmaradt a vízháló­zat kiépítésekor , nagyobb mennyisé­gű téli-tavaszi csapadék levonulása ese­tén az eddig észlelt legmagasabbat is felülmúló talajvízszint alakulhat ki. Amint dr. Szenti János elmondta, elsősorban a tanácsoktól kémek segít­séget. Vizsgálják felül a csapadékvíz- csatorna-hálózat állapotát, végezzék el mielőbb a meder-, illetve műtárgytisztí­tást. A vízügyi szakmérnökségek és tár­sulatok szaktanácsadással és technikai eszközökkel támogatják a vízkárok megelőzését vagy elhárítását. G. Z. • Sürgős beavatkozásra a napokban aligha lesz szükség. A Duna szelíden folyik medrében, áradásnak se híre, se hamva. Á szép napos, esetleg ködös időjárásban jég képződésétől sem kell tartani. A vízügyi igazgatóság székházán elhelyezett tábla 523 centiméteres, közepes vízállást jelez. (A maximum az 1956-os jeges ár idején 976, a minimum, amit valaha észleltek 74 centiméter volt.) Start után Új esztendő köszöntött ránk. Ha jól belegondolunk, egy korszak végét jelezte az 1987-es év; 1988-ban a korábbitól eltérő módon kell nem­csak élnünk, hanem dolgoznunk is. Már néhány hónapon belül meg kell indulniuk az évek óta várt kedvező folyamatoknak: az ipari struktúra- váltásnak, az exportképesséf’ foko­zódásának, a hatékonyság növelésé­nek. Régóta ismert célok ezek, de a kormánynak az utóbbi hónapokban hozott rendeletéi, az Országgyűlés által jóváhagyott törvények a koráb­binál sokkal erőteljesebben terelik erre az útra a népgazdaságot. Mind­ez azonban csak keretéül szolgálhat a vállalati gazdálkodásnak. Hiszen előre nem tervezhető, hogy ki, mikor ismeri föl a megváltozott piaci hely­zetet, és talál rá az alkalmazkodás stratégiájára. A szabályozók módosítása évről évre hasonló helyzet elé állította a gazdálkodókat, de 1988-ban a ko­rábbinál sokkal nagyobb mérvű vál­tozásra számíthatunk. Az általános forgalmi adó bevezetése átrendezi az árarányokat, az ezzel párhuzamosan csökkenő támogatások pedig a vál­lalati eredményeket. Azok a vállala­tok kerülnek élre, amelyek eddig nem,, vagy alig kaptak központi se­gítséget. A korábban jónak tartott vállalatokról pedig kiderülhet, hogy eredményük főként a központi tá­mogatásból származott. Képletesen szólva tehát eldördült a startpisztoly, és az első, talán leg­nehezebb akadály a kereskedők előtt áll. A fogyasztási cikkek mintegy 90 százalékának megváltozóit az ára január elsejével, az ünnepnapokat tehát főleg munkával és nem pihe­néssel töltötték. Az átárazás csak egyszeri, igaz óriási munka, ám ha­marosan annak más hatásait is érez­hetik. Megváltozik a kereslet szer­kezete, egyes termékekből többet, másokból kevesebbet kell rendelni­ük, e piaci információkat pedig mi­nél gyorsabban a termelőkhöz kell juttatniuk. Ugyanez megy végbe majd a ter­melői szférában, ahol az általános forgalmi adó bevezetése egyrészt a termelői árúk csökkenését hozza magával, másrészt — amint már em­lítettük a korábbitól merőben el­térő feltételeket teremt. S már nem kerülnek mesterségesen hátrányba a kisvállalkozók sem, hiszen az adó­rendszer semleges. Erősödik tehát a piaci verseny, s egyre nehezebb lesz a rossz minőségű termékeket itthon eladni. Az általános elvek mellett azon­ban a testre szabott, vállalati szintű stratégiákat rövid és hosszú távra kell összeállítani. Egy ilyen nagy­arányú változás után csak olyan cé­gek maradhatnak talpon és indul­hatnak fejlődésnek, amelyek a lehe­tő legpontosabban és minél gyorsab­ban fölmérik, hol a helyük a piacon. Mi az, amire szükség van most, és milyen termékeket kell kifejleszteni­ük a következő évek igényei szerint. Az évek óta sok helyen alkalma­zott kivárás taktikája, a tartalékolás valószínűleg kevés lesz a megválto­zott körülmények között. A technikai megújulás ma már elengedhetetlen része a prosperálás­nak, évek óta elavult gyártmányok­kal aligha lehet több nyereséghez jutni. Sőt egyre inkább eladhatatlan­ná válnak ezek a termékek a konver­tibilis elszámolású és a szocialista piacokon is. A váltás tehát mikroszinten is el­kerülhetetlen. Am egyetlen esztendő alatt nem számíthatunk nagy horde­rejű változásokra, látványos vállala­ti eredményekre. A megalapozott stratégiával rendelkező, csak a saját lehetőségeiket reálisan számításba vevő cégek mondhatják majd el ma­gukról egy év múlva, hogy megvetet­ték a lábukat az átformálódott pia-

Next

/
Thumbnails
Contents