Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-22 / 18. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1988. január 22. TÉESZ-HÁTON KASTÉLY-PÚP A hetvenes évek végére a magyar- országi kastélyok jelentős része végveszélybe került. Kezelőik nem érezték igazán magukénak a patinás monstrumokat, karbantartásukról nem gondoskodtak; gyakran még akkor sem, ha megfelelő rendeltetésük volt. Amikor aztán gombamód szaporodtak az új városi irodaházak és szociális létesítmények, a megüresedő elhanyagolt, fű- tetlen, magányos külterületi épületek pusztulása felgyorsult. Az állami irányítás is csak a nyolcvanas évek elejétől kezeli valódi rangján az értékes örökség ügyét. Több állásfoglalás is leszögezte: kastélyainkkal kétszeres kincs pusztul. Egyrészt történelmi, műemléki, tájképi érték — mely "pénzben ki sem fejezhető — másrészt pedig épületekben megtestesülő nemzeti vagy on. A széles körű felmérések szomorú tanulságai — évente négy-öt műemléket kényszerült törölni a hatóság a védett épületek listájáról — cselekvésre serkentették az illetékeseket. 1982-ben, jelentős állami támogatással megindult az úgynevezett „kastélyprogram”. Tervek születtek az uradalmi majorok, vadászházak és üdülők megmentésére és újrahasznosítására. • Üdülő lesz vagy melléképület, esetleg családi ház valahol Solton vagy Hartán? Nincs vége még a Baucr-villa kálváriájának. Pásztor Zoltán felvétele (archív) Mi lesz veled [Bauer-villa? Amikor tavaly tavasszal megjelent a lapokban a Hartai Lenin Tsz hirdetése — térítés nélkül felkínálták hasznosításra a járáspusztai Bauer-kastélyt — úgy hittem, végre lezárul egy rangos pusztai épület kálváriája. Sajnos azonban tévedtem. Máig gazda s gondnok nélkül áll a tetétleni pusztán a Bauer-lak. A lakótorony ledőlt. A kovácsoltvas díszrácsokat, a vasalt ajtókat letépték, ellopták Rózsa Sándor mai unokái. Úgy tűnik: az anonim „újrahasznosítók” téglánként kezdik elbontani-elhordani a masszív épületet... — Csak púp ez a kastély szövetkezetünk hátán — mondja Zentai István, a Hartai Lenin Tsz elnöke, akinek álmában gyakran megjelenik a volt tulajdonos, Bauer Rudolf, hogy figyelmeztesse: ne feledkezzen meg a gondosan tervezett palotáról. — A jogelődtől, a Du- natetétleni Micsurintól került hozzánk az épület. Szolgálati lakás volt egy ideig, majd a közös gazdaság borait tároltuk a pincében. Amíg a környéken virult a 15 hektáros szölötábla, raktárnak, munkásszállásnak is kellett. Javítgattuk, költöttünk rá. De mikor kifogyott az ültetvény, a borászatunk megszűnt s nem tudtuk tovább hasznosítani a villát, csak a gond volt vele; gyerekek bújócskáztak a várszerü építményben;, csövesek szöktek föl a toronyba. Megkértük hát rá s meg is kaptuk — a bontási engedélyt... — Végül megszánta a dózeres? — Nem ez mentette meg. Olyan időszakban emeltünk rá csákányt, amikor a kormány külön tervet hagyott jóvá kastélyaink megmentésére. Ezt az épületet ugyan nem tudták lajstromba venni, mert a földhivatalnál nem is volt nyilvántartva. De azért nem nézték volna jó szemmel a kastélybontást. Aztán jelentkezett nálunk az akkori megyei úttörőtitkár, hogy elkérik, s remek továbbképző központ lesz ott. Őszinte örömmel mondtunk le a bontástégla áráról s a területtel, a villanyvezetékkel együtt átadtuk az úttörőknek. Sajnos azonban a tervből nem lett semmi. Három évig nyugtatgattak, hitegettek bennünket a kisdiákok irányítói, míg végül kiderült: se kedvük, se pénzük a rekonstrukcióhoz. Időközben persze nem tétlenkedtek a vandálhadak. Több helyen megbontották a tetőt, hogy a szarufákat kiszedhessék. Az ablaktokokért kivésték a falakat. A bontást — közben — megtiltotta a megyei tanács illetékese. Ezért adtuk föl a hirdetéseket ... — Kik jelentkeztek? — Nem volt tolongás. Akárhogy is számoljuk, az újrahasznosításhoz — szerény költségvetéssel is—legalább 60 millió forint kellene. Ennyi pénze ma már több magánvállalkozónak is van hazánkban, de azért ők alaposan megnézik: megéri-e a befektetés. És ide a 60 millión túl már másfél kilométeres szilárd burkolatú út is kellene, hogy télen- nyáron meg lehessen közelíteni az épületet. Aztán a Bauer-lak nem műemlék és építészetileg sem képvisel különleges értékeket. Jött a pályázó Zürichből, aki magyar—svájci közös vállalatot kíván létrehozni s üdülővé építené át a Bauer- villát. Jelentkezett a MOHOSZ is. A horgászok halastavat szeretnének a környéken, a kastély pedig az üdülőjük lehetne. Szerződéskötésre, komoly egyeztető tárgyalásra azonban, sajnos, még nem került sor. Pedig múlik az idő, hámlik a vakolat... — Úgy hallottam, a hirdetés alapján komoly és konkrét tervekkel jöttek a Cigányok Kulturális Egyesületének képviselői. Gyermekotthont szerettek volna létesíteni Járás-pusztán. ' — Valóban volt itt Lakatos Menyhért, hogy egyezkedjünk. Mondta, hogy az építkezéshez van százmillió forintjuk, vagy több is ... Vagyis komolyan gondolják az ügyet. A vezetőségünk azonban úgy határozott: hogy inkább vár a bizonytalanabb svájci partnerre s nem egyezkedik a cigány- szervezettel. — Egy éve várakoznak. Az épület életveszélyes és rabolják tovább. Mi a ' tervük?- Ha a horgászszövetség sem jelentkezik, akkor kérni fogjuk ismét a bontási engedélyt. Ha már hozzánk került ez a gondhozó örökség, s ennyit bajlódtunk az ügyeivel, mégsem adnánk ingyen; szeretnénk valami pénzt is kapni érte. Ha egészben nem megy, legalább a tégláiért. Farkas P. József KÖNYVESPOLC yy Sómén yy A romantika 200 éve született Byron Mint egy finom, precíz lencse, fogta össze a természet és társadalom felől ráeső sugarakat. Összegyűjtötte őket s gyújtott velük, olyannyira, hogy az így keltett tüzek itt-ott még ma is lobognak. Nos, minden zseni így gyűjt és nyújt, de az épp kétszáz éve született Byron talán legnagyobb hatású művésze volt ennek a két évszázadnak. Az első pillantásra meglepőnek tetszik, igenám, de visszatekintve nem mindig látjuk, honnan s hol lobbant fel a láng, amely akkor perzselt, mára pedig már máshová költözött, s csak meleg van. Nemcsak egyetlen géniusz hatásáról van szó, hanem mindarról, amely a feudalizmus, polgárosodás, népiség és új proletariátus lázában égő társadalomban érett, izzott, s amint sajátos érzékenységével Byron, de számos társa is fölfogott, fókuszba foglalt. Byron féllábbal a klasszicizmusban állva, eltanulva minden formai tökélyt a romantika első s legnagyobb hatású mestere volt, sőt a romantika révén minden modernségnek, maiságnak is indítója. Élete eleve erre irányította, kiváltságaival és pokoljárásaival egyaránt. Főúri származék, de még kisgyermek, mikor könnyelmű apja elhagyta az anyát, aki gyermekét majomszeretettel imádta. A kiváltságos helyzetet szinte nyomor váltotta fel, azután szerencsés örökség, óriási vagyon és lordi cím, a legjobb iskolák: Harrow és Cambridge. Szépség és sántaság. Elkényeztetettség, elkötelezettség és elszántság. Első verseivel kegyetlenül elbánik a kritika: semmi érdemét nem leli — ő nem kevésbé kegyetlenül válaszol egy párját ritkítóan gunyoros ellenbírálattal. Huszonegy évesen a Lordok Házának tagja, merészen baloldali beszédekkel lép föl, a haladó politika nagy reménysége, asszonyok kedvencé és mind sikeresebb költő. Megírja a Childe Harold zarándokútját, s a kritika és közönség most már érdemén fölül rajong érte. Ő teljesen elkapatva, jódolgában azt sem tudja, mit tegyen, mi legyen, s mit írjon —- még dühösen vallásellenes vallomásait is szíves megértéssel fogadják. Hanem amikor felesége kénytelen elhagyni, akkor mindenki ellene fordul, mégFriderikusz Sándor „sómén”. Szereti a kínos kérdéseket, a botrányszagú helyzeteket, melyeket persze saját maga kreál, illetve teremt. Hazánk északkeleti részéből indult, Nyíregyházáról, Debrecenből, majd a Rádióból finoman kitessékelték, mígnem a Vitray- féle Tóksókhoz hasonló Csak ma! című műsorát fel nem találta. így még Kecskemétre is eljutott a notórius kérdező. Hogy érdekes embereket kérdez? Tegyük fel, ha néhány évvel ezelőtt, frissiben — amikor a népszerű művészekkel valami különleges történt — kérdez, sokkal bátrabb Friderikusz vállalkozása, mint így, utólag boncolgatva az eseményeket, a Szigorúan nyilvános című könyvében. Most, a nyolcvanas évek végén ismét lehet csámcsogni azon, hogy miért is akart disszidálni Kovács Erzsi táncdalénekesnő, miért vitatkozott a könnyűzene néhány jeles képviselője, Erdős Péter, Sebők János, Nagy Feró? Vajon illő volt-e Pécsi Ildikó elé zsúrkocsin betolni finomabbnál finomabb falatokat, „égetve” a színésznőt? Mi újat mondhat a totókirály, vagy a szegedi hipofizis-ügy főszereplője, László professzor? Friderikusz nyilván azt reméli, hogy neki mindent elmondanak, most majd megtudható az igazság. Féltek is tőle, mint a párbeszédekből itt ott kiderül, mert azt hallották, ez a fiatalember mindenkit „kibelez”. Bebizonyosodott, mindenki életben maradt! És az is biztos: Friderikusz „sómén” és szenzációhajhász, vagy inkább jól informált, intim ügyekben otthonos riporter? Ez kell a közönségnek, hiszen tódultak műsoraira. (Nem Kecskemétről van szó, itt valahogy nem jött össze a dolog.) És ez kell az olvasónak, a több száz oldalas interjúfüzér, megspékelve bevezetőkkel, képekkel, a végén pedig a nyilatkozók jóváhagyó szövegével. Ez a receptje Friderikusz harmadik könyvének. Nem több. Erre képes egy „sómén”. B. T. legnagyobb mestere pedig olyan gyűlölettel, amely menekülésre készteti. Ettől kezdve nincs jó szava sem az angol uralkodó osztályokról, sem politikájukról, sem művészetüké ről. Mind forradalmibb a hangja, ám az mérhetetlen gőggel, önimádattal; anarchisztikus állásfoglalással, sőt világfájdalommal vegyül. Műve minden sorában önmagáról szól, amelyet az új írói eszköz jellemez: az irónia, mely ugyanakkor önirónia is. Tudja, hogy az önsajnálat sem vezet sehová, de mikor sajnálgatja és sajná- lŰtatja magát, népszerűsége nemhogy csökkenne, egyre nagyobb. A kiválasztottak gőgje éppúgy megjelenik írásaiban, mint a Kelet megannyi színe, az elnyomott népiség s a nemzetek fölszabadításának szándéka. A világ legszebb tájain s városaiban, Svájcban, Ravennában, Velencében lakik főúri módon; hol szinte háremet tart, hol pedig egy grófnővel él együtt. Közben Shelleyvel együtt kialakítja a szépség új költészetét, fölkarolva a harmadik ifjú óriást, Keatset; egyszerre lengeti a szabad szerelem és a politikai szabadság zászlaját. Az előbbit éli is, az utóbbit segíti: óriási összegekkel támogatja az összeesküvő olasz hazafiakat, s mikor többé nem akar megmaradni a szavaknál, 1823-ban elmegy Görögországba fegyverrel is küzdeni a szabadságért, s _ ott éri el a halál a mocsár bosszúja, a malária révén. Romantika, regényesség életben és műben egyaránt. A művek klasszikus formai tökélyét lázas izgalom feszíti szét: düh és irónia, minden múltbeli, reakciós maradvány ellen; lelkesültség a táj, a természet és a tett szépségéért a szerelemben és a politikumban. A főmüvek (a Childe Harold, a Don Juan) szerkezettelenek, se végük, se hosszuk — utóbbi be sincs fejezve, mégis teljesek, egy életérzés: a kalandosság és a kalandorság tökéletes megjelenítései. Hatása felmérhetetlen. Puskin, Victor Hugo, Heine, Baudelaire, Schopenhauer éppúgy elképzelhetetlen nélküle, mint Nietzsche. Nálunk pedig Petőfi, Jókai, Madách, sőt Ady, Szabó Dezső, ma pedig Juhász Ferenc. Közös alkat, közös attitűd. így tekintsünk rá vissza, arra, aki Prométheuszként lopott lángokat az égből, de füstjében saját alakja már-már elhalványulni, eltűnni látszik. Kristó Nagy István BYRON: Harminchatodik születésnapomon Állj meg, szivem, betelt im az idő. Ha mást már nem dobogtatsz, mért dobognál? De nem! Bár nincs szív érted hevülö, te csak lobogjál! Nagy lombhullásban állnak napjaim. A szerelem virága és gyümölcse elhullt: csak férge, üszke, csak a kin: az maradt őszre! Magányos, messze tűzhányó sziget a láng már, keblem lankadatlan lángja: nem fáklyát gyújt, nem diadal-jelet: — halotti máglya. A féltés, féltékenység, a remény, a fájdalom gondját emésztő gondom: a szerelmet nem oszthatom meg én, csak láncát hordom. De itt, de most, de bántani tovább ilyen eszmék már telkemet nem bírják, hol babér fedi a hős homlokát s borítja sírját. Kard, lobogó és körül, lelkesen, tábor övez, dicsőség, Görögország. Nem volt szabadabb a spártai sem, ha pajzson hordták. Ébredj — (ne Hellász, ő már ébren él!) — ébredj, lelkem! Idézd, ó hány hősi lélek során csörgött át eredbe a vér. Hozzájuk térj meg! Gyűrd le a föl-fölgerjedő hevet, hisz férfi volnál, s az is keserű harc! Vedd egykedvűn, ha borul, ha nevet - a gyönyörű arc! Ha bánod az ifjúságod, mért is élj? A szép halál hazája — várva máris — előtted áll. Előre. Sose félj, egy a halál is. Keress — lel itt az is, ki nem keres — katonasírnak való gödröt, dombot, így lesz a legjobb. Nézz hát, légy szemes és tedd a dolgod. Illyés Gyula fordítása KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38'. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5.; C pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22- 822). Agasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyáriőri ne, Városföld gyermek és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25); Lajosmizse, Éelsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220); Kunszent- miklós, Kunpeszér, Kunadacs, Tass: K unszentmiklós, központi rendelő (T.: 155); Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Benkő M. (Kerekegyháza, Lenin t. 14. T.: 71-340); Lakitelek: dr. Glied I. (Lakitelek, Alkotmány и. 3. T.: 42-015); Izsák: dr. Pap Gy. (Izsák, Bercsényi u. 13. T.: 94); Tiszaal- pár: dr. Fekete F. (Tiszaalpár, Mátyás к. u. 2. T.: 44-050). BAJA: az ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el (Po- korny u. T. 11-244). Itt fogadják a bajai. bácsbokodi, bácsborsódi. bácsszentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, nagybaracskai, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el. (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T/: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68); Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és szentkirályi betegeket látják el (T.: 41-261). KALŐCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Dunaszent- benedek, Oregcsertő-Csorna, Szak- már, yszód, és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 234). Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba 219-es mellék. A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Fájsz, Dusnok: dr. Szilágyi K. (Dusnok, Dembinszki u. 13. T.: 24); Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey t. 1. T.: 167); Hajós: dr Pap I. (Hajós, Kossuth u. 1. T.: 10); Dunapataj, Harta: dr. Kákonyi A. (Harta, Semmelweis t. 1. T.: 33). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mellék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211); Rém, Jánoshalma, Kéleshalom, Boro- ta: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Tompa, Kelebia: dr. Máriási K. (Tompa, Rákóczi u. 15. T.: 31.) GYÓGYSZÉRTÁRAK A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeíetet: Kecskemét: Szabadság tér 1., Baja: Tóth K. tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A; Kalocsa: Széchenyi-lakótelep; Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmik- lós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke u. 132.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Sóit: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106) KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Temesváry I. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344) BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás, u. 6.), Nemesnádudvar, Sü- kösd, Érsekcsanád: dr. Lakatos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Ulicsák A. (Gara, Kossuth u. 58. T.: 14), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbo- kod: dr. Éber E. (Bácsbokod, Hunyadi u. 28. T.: 14), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Kossuth u. 11. T.: Madaras 47), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagyba- racska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18. T.: 168) . KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Kovácsffy Cs. (Kalocsa, Újhelyi I. u. 2.), Tass, Szalkszentmárton: dr. Tiringer A. (Szalkszentmárton, Rákóczi u. 1.), Dunavecse, Apostag: dr. Szüts M. (Dunavecse, Vörös Hadsereg u. 8/A), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampuszta! Célgazdaság solti kerülete: dr. Hajnáczky K. (Solt, Vörös Hadsereg u. 9.), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Mészáros J. (Harta, Rákóczi u. 9.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Duna- szentbenedek: dr. Südi I. (Úszód,.Mátyás király u. 10. T.: 3), Szakmár, Öreg- csertő, Homokmégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Kossuth u. 23.), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Koch J. (Hajós, Temető u. 2. T.: 11), Fájsz, Dusnok: dr. Kis, Molnár J. (Fájsz, Szabadság u. 35. T.: 20) KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza, dr. Kovács Gy. (Kecskemét, Széchenyi tér 1—3. IV/59. T.: 24-168), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Nagy L. (Kecskemét, Jégvirág u. 28. T.: 24-862), Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075), Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16: T.: 43-192), Lajosmizse: dr. Cserényi P. (Lajosmizse, Vereb u. 2/A. T.: 137), Tiszakécske: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Tiszasor u. 64. T.: 41-095), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (La- dánybene, Piactér u. 12. T.: 7). KISKÖRÖS! ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10. T.: 12- 280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Ságvári u. 5.), Kun- szentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kunszentmiklós, Marx tér 5.), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Szabadszállás, Könyves K. u. 7.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Pais K. (Bocsa, Mező I. u. 19. T.: 24), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2.), Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel,' Nádas u. 10/1.). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Horváth A. (Kiskunfélegyháza, Wesselényi u. 3. T.: 61- 389), Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmo- nostora, Petőfiszállás: dr. Fekete M. (Kiskunfélegyháza, Jókai u. 61. T.: 61- 447), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. .(Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csó- lyospáíos: dr. Szüts M. (Csólyospálos, Széchenyi u. 2. T.: 3), Jászszentlászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 16), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 4). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Czabán L. (Kiskunhalas, Kosevoj tér 5. T.: 22-245), Zsana, Har- kakötöny, Pirtó, Balotaszállás,.Kunfe- hértó: dr. Erdődi J. (Kiskunhalas, Schönherz Z. u. 5. T.: 21-070), Jánoshalma: dr. Csépányi N. (Jánoshalma, Magyar L. u. 20. T.: 223), Borota, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 471), Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28), Tompa, Kelebia: dr. Szilvási Gy. (Tompa, Szabadság tér 6/E. T.: 94), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr'. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8.), Tataháza, Bácsalmás, Má- tételke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 10).
