Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-22 / 18. szám

1988. január 22. • PETŐFI NÉPE • 3 Ülést tartott az MSZMP Rács-Kiskun Megyei Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) A pártbizottság javasolja a megyében működő ipari vállalatoknak és szövet­kezeteknek, hogy ha a gazdasági kör­nyezet változása kedvezőtlen helyzetet teremt számukra, akkor új termék- és gyártmányszerkezettel biztosítsák az épületek, gépek, berendezések haszno­sítását és a munkaerő — legalább rész­beni — foglalkoztatását. Azok az ipari üzemek, amelyek jelenleg még a piac által elfogadott, gazdaságosan előállít­ható termékeket gyártanak — a vásár­lói igények teljes figyelembevételével — szintén kezdjék el termékszerkeze­tük korszerűsítését versenyképességük megtartása érdekében. A külpiacra is termelő megyei gazdálkodók keressék meg a népgazdaság és a saját érdekei­ket egyaránt szolgáló gazdaságos ex­portmegoldásokat. Kiegyensúlyozott az ellátás A mezőgazdaság nem teljesítette 1987. évi célkitűzéseit. Az újabb aszály miatt a kalászosgabona-termés elma­radt a tervezettől és az előző évitől. A kertészeti termelésben komoly fagy­kár érte a telepített kultúrákat, jelentő­sen csökkent a termés. Az árbevétel- és eredménykiesést a mérsékelt ütemben fejlődő állattenyésztés nem tudja kie­gyenlíteni. Összességében az alaptevé­kenység termelési értéke elmaradt az előző évitől. A mezőgazdasági nagyü­zemek gazdasági helyzete tovább rom­lott, különösen a szőlő-bor ágazatban nagymértékben érintett állami gazda­ságok helyzete kedvezőtlen. Több me­zőgazdasági nagyüzemnél súlyos teher a nagy összegű időbeli költségelhatáro­lás, ami a következő évek eredményét terheli. Az élelmiszer-feldolgozó ipar terme­lésének növekedési üteme meghaladta az alapanyag-termelését. A lakosság el­látását továbbra is kiegyensúlyozottan biztosították. A gazdasági feltételek, a szűkülő fejlesztési lehetőségek egyre in­kább kényszerítik a termelő, feldolgo­zó, forgalmazó vállalatokat arra, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz, együttműködéseket alakítsanak ki. A megyei pártbizottság úgy látja, hogy a mezőgazdasági üzemek legfon­tosabb feladata 1988-ban termelési szerkezetük gazdaságos tevékenysé­gekkel való bővítése, ha annak egysí­kúsága túlzott kockázatot hordoz. A növénytermesztésen belül növeljék a fehérjetakarmány-növények termelé­sét, és határozott lépések szükségesek a feldolgozás feltételeinek megteremté­se érdekében is.. A kertészeti ágazatokban (ezen belül is különösen a szőlő- és gyümölcster­mesztésben) a megváltozott piaci viszo­nyokhoz igazodó termesztéspolitika és termékszerkezet kialakítása szükséges. A mezőgazdasági alaptevékenységen belül növelni kell az állattenyésztés arányát. Az alaptevékenységen kívüli tevékenységeknek a nyereségszerzés és a helyi munkaerő foglalkoztatása szempontjából tovább nő a szerepe. A megyei pártbizottság felkéri az il­letékes állami és érdekképviseleti szer­veket, hogy segítsék elő a természeti és gazdálkodási okok miatt különösen nehéz helyzetbe került állami gazdasá­gok pénzügyi rendezését, gazdasági stabilizálását. A testület javasolja az alapanyag­termelőknek és az élelmiszer-feldolgo­zó vállalatoknak, hogy a vertikumok egészét, vagy egyes részeit átfogó együttműködéseket hozzanak létre. Fordítsanak nagyobb figyelmet a mi­nőségi termeltetésre, az áruátvételre, a feldolgozási idényekhez kapcsolódó ütemezett szállításra. A már meglévő szervezeti kereteket töltsék ki konkrét tartalommal. A mezőgazdasági terme­lés fejlesztési lehetőségeivel összhang­ban az élelmiszer-ipari vállalatok széle­sítsék termékskálájukat a minőség és megjelenítés, ezáltal piacképességük ja­vítása érdekében. A korszerű, egyedi karakterű élelmiszerek kifejlesztése, a jelenlegi tömeggyártás továbbfejleszté­se mellett, kiemelt fontosságú feladat. Lakás és jövedelem Mérsékelt előrelépés történt 1987- ben az infrastruktúra fejlesztése és a lakosság életkörülményeinek javítása terén. A hírközlés fejlesztései 22 telepü­lést érintettek, több beruházást előre­hoztak 1988-ról. A megye országos út­hálózatának állapota viszont tovább romlott. Az 1987. évi lakásépítési terv teljesült. Központi forrásokra is alapozva fej­leszteni kell az összekötő és bekötőu­tak hálózatát és a lakossági társulás keretében sűríteni a belterületi útháló­zatot is. A lakásgazdálkodásban — ru­galmas, a helyi adottságoknak legin­kább megfelelő módszerek alkalmazá­sával — arra kell törekedni, hogy minél több család lakásproblémája oldódjon meg jövedelmi viszonyainak leginkább megfelelő módon. Alapvető politikai követelmény, hogy a lakásgazdálkodás módosított rendszerének keretében a bérlakás-kiutalásban részesülők száma ne csökkenjen. A kereskedelmi forgalom az elmúlt év utolsó hónapjainak keresleti csúcsa miatt, főként az iparcikkek körében, jelentősen meghaladta az előző évit. Ezzel összefüggésben ellátási gondok is kialakultak (főként az építési anyagok­nál). A testület felhívja a kereskedelmi vállalatokat, hogy a lakossági vásárló­erő várható csökkenésének gazdasági hatásait aktív piaci munkával mérsé­keljék. Az eddigieknél gyorsabban és erőteljesebben közvetítsék a vásárlói igényeket a nagykereskedelmi és terme­lő vállalatok felé. Üzletpolitikájukban szociális szempontokat is érvényesítse­nek, szervezzenek akciós árusításokat a nyugdíjasok, nagycsaládosok és a fia­tal házasok részére. Helyi tanácsok — helyi feladatok Á tanácsi gazdálkodásban jelentős bevétel esett ki a tervhez képest a gaz­dálkodó szervek befizetéseinek csökke­nése miatt. A bevételek kiesésének és a kiadások növekedésének ellensúlyozá­sát több — főként városi — tanács , hitelfelvétellel és kötvénykibocsátással ellensúlyozta. A kedvezőtlen folyama­tok ellenére a tanácsok megfontolt gaz­dálkodása, a lakossági összefogás és az üzemek segítségének eredményeként a terület- és településfejlesztés fő céljai 1987-ben megvalósultak. A testület azt javasolja, hogy 1988- ban a tanácsi gazdálkodásban a költ­ségvetési és fejlesztési forrásokat a köz­ponti támogatás és a szabályozott be­vételek jelentős csökkenése miatt, a leg­fontosabb közérdekű feladatok teljesí­tésére összpontosítsák. A fejlesztési cé­lok megvalósításában a fő figyelmet a kiemelt területfejlesztési feladatokra, a már folyamatban lévő beruházások be­fejezésére, a lakosság életkörülményeit, közérzetét javító fejlesztésekre kell for­dítani. A VII. ötéves tervidőszakban elfogadott fejlesztési prioritásokat meg kell tartani, s törekedni kell ezek teljesí­tésére. * * * A megyei pártbizottság felkéri me­gyénk kommunistáit, társadalmi, gaz­dasági fejlődésünkért felelősséget érző minden dolgozóját, hogy legjobb tudá­suk szerint segítsék a gazdasági-társa­dalmi kibontakozás programját és a kormány stabilizációs munkaprogram­ját szolgáló megyei gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását. A kom­munista vezetők, vállalati, szövetkeze­ti, tanácsi testületek szervezzék és moz­gósítsák környezetüket e feladatok végrehajtására. Tárják fel a visszássá­gokat, kezdeményezzék megszünteté­süket és vegyenek is részt ebben. A területi pártszervek és pártszerveze­tek irányítsák és öntevékenyen szervez­zék a határozat megvalósításával kap­csolatos helyj feladatok végrehajtását. A megyei pártbizottság felkéri a szakszervezetek, a Hazafias Népfront, a KISZ megyei és területi szerveit, a szövetkezeti érdekképviseleteket, a tu­dományos egyesületeket és társaságo­kat, hogy nyújtsanak segítséget törek­véseink széles körű megismertetésében és megvalósításában, ezekhez saját programjaikkal is illeszkedjenek. A testület végül elfogadta a pártbi­zottság és szervei 1988. évi munkater­vét. t A szakmunkások helyezkednek el a leggyorsabban Az Állami Bér- és Munkaügyi Hiva­talban összegezték a különböző okta­tási intézményekben tavaly végzettek elhelyezkedésének tapasztalatait. A múlt évben mintegy 128 ezer fiatal fejezte be iskolai tanulmányait; a mun­kába állás többségüknek nem okozott gondot, annak ellenére, hogy a vállala­tok munkaerő-kereslete összességében tovább csökkent. Bizonyos szakmák­ban és néhány megyében azonban rom­lottak a fiatalok elhelyezkedési lehető­ségei. A legnehezebb helyzetben a szak­képzetlenek voltak. December végén még körülbelül 3900 fiatal várt munka- alkalomra, s közülük csaknem 2 ezren mindenféle képesítés nélkül. Az előző évekhez hasonlóan leg­könnyebben most is a szakmunkáskép­zőt végzett fiatalok találtak az elképze­léseiknek megfelelő munkát. Gépi for­gácsolókból, hegesztőkből, melegüze­mi és építőipari szakmunkásokból a vállalatok a jelentkezőknél jóval többet is fölvettek volna. A szakmunkáskép­zőt végzett fiatalok sok helyütt még az érettségizett szakmunkásoknál is ke­lendőbbek voltak. A szakiskolások kö­zül a gyors- és gépírók találtak — ha találtak — a legnehezebben képesíté­süknek megfelelő munkát, mert a vál­lalatoknál általában telítettek az admi­nisztratív munkakörök, sőt azok csök­kentésére törekszenek. Szakközépisko­lai érettségivel sem volt könnyű irodai munkát vállalni. A volt gimnazisták körében pedig egyre gyakoribb, hogy csak határozott időre szóló munkaszer­ződéssel tudnak nem fizikai munkakör­ben elhelyezkedni. A korábbiaknál kedvezőbb választá­si lehetőségük volt a felsőfokú oktatási intézményekben végzett fiataloknak; minden szakirányban több pályázatot hirdettek meg a munkáltatók, mint amennyien végeztek. A legtöbb álláskí­nálat a műszaki és a gazdasági végzett­ségű pályakezdő diplomásokat várta, de általában az agrár felsőoktatási in­tézmények hallgatói is válogattak az állásajánlatokban. A pályakezdők iránti igény a főváro­si vállalatoknál és intézményeknél volt a legmagasabb, de Baranya, Csongrád, Fejér, Tolna és Zala megyékben is az országos átlagnál kedvezőbbek voltak az elhelyezkedési lehetőségek. Az északkeleti országrészben a fiatalok egy része változatlanul nehezen vagy egyáltalán nem jutott munkához. Az év végén is munkára váró fiataloknak csaknem egyharmada Szabolcs megyei volt. Borsod és Hajdú-Bihar megyék­ben 1987 végén ugyan az előző évihez képest csaknem 400-zal kevesebb pá­lyakezdő volt állás nélkül, ám e két megyében december hónapban még így is 300—400 fiatalnak nem volt munka­helye. Bár a munkaerő-kereslet az iparban is mérséklődött, itt talált munkára a végzetteknek több mint 36 százaléka. Ha csekély mértékben is, de nőtt a me­zőgazdaságban, a kereskedelemben, valamint az egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatások területén munkát vállaló fiatalok aránya. A pályakezdők tavaly átlagosan 3297 forintos alapbérrel léptek be első munkahelyükre. Ez az összeg 6,7 szá­zalékkal volt magasabb az azt megelő­ző évinél. A friss diplomásoknak az ipar fizetett a legtöbbet, átlagosan vala­mivel több, mint 5000 forintot. Néhány száz forinttal az átlag fölötti alapbére­ket adtak a vállalatok az újonnan vég­zett szakmunkásoknak is. Területi ösz- szehasonlitásban a fővárosban munkát vállalók az országos átlagnál több mint 8 százalékkal magasabb alapbérrel kezdtek. ELLÁTÁS ÉS TÁJVÉDELEM Az értékőrző Bocsa haladni akar a kölcsönös tisztelet Akár elegáns bőrdzsekiben, akár nyakig begombolt ingben és kucsmá­ban jött, a többség személygépkocsin érkezett a művelődési házhoz, a falu­gyűlésre. Alig maradt üres szék a nagy­teremben, amelynek ablakából az óvo­da kertjén át szinte végeláthatatlan pusztába téved a tekintet. Ami nem véletlen, hisz Bocsa a pusz­ta közepére települt falu, s egyaránt magán viseli a korszerű községi belte­rületre, s a tanyavilágra jellemző ismér­veket. Szociológiai vizsgálat tárgya le­hetne, hogy miért, de tény, hogy lakói­nak többsége az utóbbi évtizedekben is megőrizte saját kultúráját, a földszere­tettel párosuló szorgalmat, s a ma már csak elvétve föllelhető paraszti „ősiri- telligenciát”. Legalábbis erről árulko­dott a falugyűlés hangulata. Először Balogh Lajos, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Ei­fert Ferenc tanácselnök tartott beszá­molót a testület elmúlt évi munkájáról, s a tanácsi pénzeszközök felhasználásá­ról. Feltűnt az előadó alapos felké­szültsége, pontosan tájékoztatta a hely­belieket még olyan kisebb tételek sor­sáról is, mint a tanyavillamosításra költött 33 ezer forint. Útburkolat és könyvtár Ha a Bocsa 1987-es fejlődését vizs­gáljuk, akkor az úthálózat bővítését, a községi könyvtár létrehozását és az épí­tési telkek kialakítását kell elsősorban említenünk. A szilárd burkolatú utak hossza ötszáz méterrel gyarapodott, természetesen, a helyi szokások szerint, jelentős társadalmi hozzájárulással. A könyvtárnak az iskolaépületben ta­láltak helyet, olyan átalakítással, amely nem csökkenti a tantermek számát. Er­re a munkára 161 ezer forintot a tehó- ból használtak fel, a lakossági társadal­mi munka értéke pedig elérte a 200 ezret. Ha viszont a földutak javítását, a parképítést, a játszótér kerítését, a járdákat, s a szeméttelep útjavítását is figyelembe vesszük, Bocsa község lakói 1,3 millió forint értékű munkával járul­tak hozzá a település fejlődéséhez. A tanácselnök felsorolta azokat a je­lentéktelennek tűnő, ám összességük­ben mégis a lakosság hangulatát javító változásokat is, mint a Szappanos­majorban létesített buszváró, az emlék­mű-áthelyezés, vagy az óvoda kazán­házának bővítése. Az idei fejlesztési lehetőségek cseké­lyebbek a tavalyinál, elsősorban az Ady Endre utca burkolása, valamint a védőnő szolgálati lakásának felújítása szerepel a tervek között. Korrekt vita — eredménnyel Úgy tűnt, a lakosság elégedett a ve­zetés munkájával, egyedül a Katzen- bach-falu kereskedelmi alapellátásá­nak megoldatlansága adott okot kriti­kára és vitára. A községi tanács száz­ezer forint értékű közművesített telket bocsátott a Soltvadkert és Vidéke Áfész rendelkezésére, hogy ott boltot építsenek. Kovács Magdolna, az áfész jelenlévő kereskedelmi osztályvezetője azonban elmondta, hogy anyagi lehe­tőségek hiányában erre nem kerülhe­tett sor, s valószínűleg nem lehetséges 1988-ban sem. A község vezetői és a lakosság ezt nem fogadták el, vita bontakozott ki. Ám ez korrekt hangnemben zajlott — ellentétben más falugyűlésekkel —, s az áfész részéről is mindvégig érződött a segíteni akarás szándéka, noha felsora­koztatták a gazdasági érveket is. A Soltvadkert és Vidéke Áfész látható­an tudatában van annak, hogy a cél­részjeggyel rendelkező tagság felé ellá­tási kötelezettségei is fennállnak. Végül a jelenlévő Hegedűs István me­gyei tanácstag közreműködésével, s a helyi erőforrások további megemelésé­vel olyan megoldás körvonalai bonta­koztak ki, amelyek azt ígérik, hogy a Katzen bach-falu alapellátásának gondja még az idén megoldódik. Gazdálkodni vagy védeni a tájat? A falugyűlések szokásos napirendje itt Bócsán kibővült egy speciális, a he­• Bocsa lakossága tavaly hetvenezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a járdaépítéshez. (Straszer And­rás felvétele) lyi adottságokból fakadó probléma megvitatásával is. A település határá­nak jelentős része a Kiskunsági Nemze­ti Parkhoz tartozik, s az intézmény igazgatósága kéréssel fordult a község­hez. Módosítani kívánják a nemzeti park határait, s a változás tanácsi keze­lésben, valamint egyéni tulajdonban lé­vő földterületet egyaránt érintene. A kérést a község vezetői a falugyű­lés elé teijesztették. A felszólalók — rendre tisztelettel szólva a tájvédelem­ről is — felpanaszolták, hogy a nemzeti parkhoz tartozó földeken sokkal nehe­zebb gazdálkodni, a korlátozó előírá­sok miatt. Július elseje előtt például nem szabad kaszálni, az így nyerhető széna viszont már száraz, takarmány­nak alig alkalmas. Iványosi Szabó András, a nemzeti park szintén jelenlévő igazgatóhelyet­tese az intézmény és a tájvédelem érde­keit sorolta fel, de mindvégig korrekt módon elismerve és tiszteletben tartva a gazdák szempontjait. Alapvető meg­oldást a problémákra persze nem talál­tak, s kibontakozott egy olyan polémia is, amely meghaladja a falugyűlés ille­tékességét, s e beszámoló kereteit. Vé­gül jóváhagyták, hogy az állami tulaj­donban és községi kezelésben lévő te­rületeket csatolják a nemzeti parkhoz, de a magántulajdonú földekre vonat­kozóan ezt elvetették. Bálái F. István NYUGDÍJASOK FIGYELMÉBE Intézkedések, kedvezmények januártól, az idős emberek érdekében Az előrejelzések szerint az idén vár­hatóan 33 ezerrel többen részesülnek hazánkban nyugellátásban, mint ta­valy. A megyében is növekszik azok­nak a száma, alciket különösen érzéke­nyen érintenek a pénzügyi változások. A következőkben vázlatosan összegez­zük a nyugdíjasok érdekében eddig ho­zott intézkedéseket. A vásárlóérték megőrzése Mindenekelőtt fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a legfőbb intézkedé­sek kivétel nélkül minden nyugdíjasra vonatkoznak, s hatásuk a tervek sze­rint fedezetet teremt az alapvető javak áremelkedéséből származó többletki­adások döntő részére. Mint ismeretes, az egyes juttatások emelése differenciált, de garantálja a legrászorultabbak nyugellátásának vá­sárlóérték-megőrzését. A 70 éven felü­lieknek és a súlyosan rokkantaknak — mintegy 1 millió embernek —- 15 százalékkal, de legalább 330 forinttal növekedett a nyugdíja. A 70 éven aluli idős emberek esetében szerényebb el­lensúlyozásra nyílt lehetőség: ez a réteg az addig szokásos évi 2 százalékos — minimum 120 forint — nyugdíjemelé­sen kívül további 210 forint nyugdíjkie­gészítésben részesül. így megállapítható, hogy minden nyugdíjas legalább plusz 330 forintot kap havonta. Emellett figyelemre méltó az is, hogy a tanácsok szociálissegély­alapja az idén 500 millió forinttal meg­haladja a tavalyit. S ide tartozik még: havonta 330 forinttal kiegészítik a nyugdíj mellett folyósított házastársi pótlékot, a nyugdíjas házastárs utáni jövedelempótlék pedig 180-ról 390 fo­rintra nőtt. A nyugdíj adómentes Az idős korosztályokhoz tartozók számára nagyon fontos, hogy a nyugdíj — összeghatártól függetlenül — adó­mentes. Hozzá kell tenni: a személyi jövedelemadó bevezetése hatással van a nyugdíjak megállapítására, ugyanis ezután a kiszámítás alapja az adóval csökkentett kereset. Az év elejétől az öregségi nyugdíj megállapításakor a szolgálati időbe beszámítanak az egye­temi és főiskolai évek is. A régi tanul­mányi időt csak olyan mértékben ve­szik figyelembe, mint amennyi jelenleg szükséges az adott felsőfokú képesítés megszerzéséhez. Lényegesnek tartottuk hangsúlyozni a nyugdíjak adómentességét, de hason­lóan fontos az is, hogy a nyugdíjnak hatása van a mellette megszerzett egyéb jövedelmet terhelő adó megálla­pítására. Tudniillik, a munkát vállaló nyugdíjas külön keresete adójának meghatározásakor a nyugdíj összegétől függően változik az adókulcs. Utazás, tévé-előfizetés 1987-ben a nyugdíjasok évente 16 alkalommal utazhattak vasúton fél­áron. Ez a kedvezmény tovább bővült, hiszen az érdekeltek választhatnak: vagy az eddigi lehetőséggel élnek, vagy pedig kevesebbszer ugyan, de 90 száza­lékos kedvezményt vesznek igénybe egy-egy útra. Ily módon a vasúti jegy árának csupán a tizedrészét kell kifizet­niük. A Pénzügyminisztérium és a posta a napokban közleményt adott ki, amely­ben arról tájékoztatott, hogy az egye­dül élő 70 éven felüli nyugdíjasok, vala­mint a 70 éven felüli nyugdíjas házas­párok, akik egyedül élnek és egy nyug­díjjal rendelkeznek, immár mentesül­nek a televízió-előfizetési díj fizetése alól. Az erre vonatkozó rendelkezés ki­terjed azokra a 70 éven felüli nyugdíja­sokra is, akik önálló keresettel nem rendelkező kiskorú tartásáról, továbbá akik a nyugdíjkorhatárt elért, de önálló nyugdíjjal vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkező házastársuk, illetve egyéb, eltartásra szoruló, jövedelem­mel nem rendelkező családtagjuk eltar­tásáról gondoskodnak. Igaz, ez a rendelkezés „foghíjas”, mi­vel ha két 70 éven felüli idős ember közös háztartásban él, s mindkettő nyugdijat kap, akkor a közlemény ér­telmében fizetniük kell. De — mint a Minisztertanács legutóbbi ülése utáni sajtótájékoztatón elhangzottakból is kitűnt — remélhetőleg az illetékesek az ilyen esetekben kellő méltányosságot tanúsítanak. * A cikkünkben vázolt intézkedések, kedvezmények részleteiről, a velük kapcsolatos gyakorlati tennivalókról a következő hetekben folyamatosan tájé­koztatjuk olvasóinkat. V. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents