Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-22 / 18. szám
1988. január 22. • PETŐFI NÉPE • 3 Ülést tartott az MSZMP Rács-Kiskun Megyei Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) A pártbizottság javasolja a megyében működő ipari vállalatoknak és szövetkezeteknek, hogy ha a gazdasági környezet változása kedvezőtlen helyzetet teremt számukra, akkor új termék- és gyártmányszerkezettel biztosítsák az épületek, gépek, berendezések hasznosítását és a munkaerő — legalább részbeni — foglalkoztatását. Azok az ipari üzemek, amelyek jelenleg még a piac által elfogadott, gazdaságosan előállítható termékeket gyártanak — a vásárlói igények teljes figyelembevételével — szintén kezdjék el termékszerkezetük korszerűsítését versenyképességük megtartása érdekében. A külpiacra is termelő megyei gazdálkodók keressék meg a népgazdaság és a saját érdekeiket egyaránt szolgáló gazdaságos exportmegoldásokat. Kiegyensúlyozott az ellátás A mezőgazdaság nem teljesítette 1987. évi célkitűzéseit. Az újabb aszály miatt a kalászosgabona-termés elmaradt a tervezettől és az előző évitől. A kertészeti termelésben komoly fagykár érte a telepített kultúrákat, jelentősen csökkent a termés. Az árbevétel- és eredménykiesést a mérsékelt ütemben fejlődő állattenyésztés nem tudja kiegyenlíteni. Összességében az alaptevékenység termelési értéke elmaradt az előző évitől. A mezőgazdasági nagyüzemek gazdasági helyzete tovább romlott, különösen a szőlő-bor ágazatban nagymértékben érintett állami gazdaságok helyzete kedvezőtlen. Több mezőgazdasági nagyüzemnél súlyos teher a nagy összegű időbeli költségelhatárolás, ami a következő évek eredményét terheli. Az élelmiszer-feldolgozó ipar termelésének növekedési üteme meghaladta az alapanyag-termelését. A lakosság ellátását továbbra is kiegyensúlyozottan biztosították. A gazdasági feltételek, a szűkülő fejlesztési lehetőségek egyre inkább kényszerítik a termelő, feldolgozó, forgalmazó vállalatokat arra, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz, együttműködéseket alakítsanak ki. A megyei pártbizottság úgy látja, hogy a mezőgazdasági üzemek legfontosabb feladata 1988-ban termelési szerkezetük gazdaságos tevékenységekkel való bővítése, ha annak egysíkúsága túlzott kockázatot hordoz. A növénytermesztésen belül növeljék a fehérjetakarmány-növények termelését, és határozott lépések szükségesek a feldolgozás feltételeinek megteremtése érdekében is.. A kertészeti ágazatokban (ezen belül is különösen a szőlő- és gyümölcstermesztésben) a megváltozott piaci viszonyokhoz igazodó termesztéspolitika és termékszerkezet kialakítása szükséges. A mezőgazdasági alaptevékenységen belül növelni kell az állattenyésztés arányát. Az alaptevékenységen kívüli tevékenységeknek a nyereségszerzés és a helyi munkaerő foglalkoztatása szempontjából tovább nő a szerepe. A megyei pártbizottság felkéri az illetékes állami és érdekképviseleti szerveket, hogy segítsék elő a természeti és gazdálkodási okok miatt különösen nehéz helyzetbe került állami gazdaságok pénzügyi rendezését, gazdasági stabilizálását. A testület javasolja az alapanyagtermelőknek és az élelmiszer-feldolgozó vállalatoknak, hogy a vertikumok egészét, vagy egyes részeit átfogó együttműködéseket hozzanak létre. Fordítsanak nagyobb figyelmet a minőségi termeltetésre, az áruátvételre, a feldolgozási idényekhez kapcsolódó ütemezett szállításra. A már meglévő szervezeti kereteket töltsék ki konkrét tartalommal. A mezőgazdasági termelés fejlesztési lehetőségeivel összhangban az élelmiszer-ipari vállalatok szélesítsék termékskálájukat a minőség és megjelenítés, ezáltal piacképességük javítása érdekében. A korszerű, egyedi karakterű élelmiszerek kifejlesztése, a jelenlegi tömeggyártás továbbfejlesztése mellett, kiemelt fontosságú feladat. Lakás és jövedelem Mérsékelt előrelépés történt 1987- ben az infrastruktúra fejlesztése és a lakosság életkörülményeinek javítása terén. A hírközlés fejlesztései 22 települést érintettek, több beruházást előrehoztak 1988-ról. A megye országos úthálózatának állapota viszont tovább romlott. Az 1987. évi lakásépítési terv teljesült. Központi forrásokra is alapozva fejleszteni kell az összekötő és bekötőutak hálózatát és a lakossági társulás keretében sűríteni a belterületi úthálózatot is. A lakásgazdálkodásban — rugalmas, a helyi adottságoknak leginkább megfelelő módszerek alkalmazásával — arra kell törekedni, hogy minél több család lakásproblémája oldódjon meg jövedelmi viszonyainak leginkább megfelelő módon. Alapvető politikai követelmény, hogy a lakásgazdálkodás módosított rendszerének keretében a bérlakás-kiutalásban részesülők száma ne csökkenjen. A kereskedelmi forgalom az elmúlt év utolsó hónapjainak keresleti csúcsa miatt, főként az iparcikkek körében, jelentősen meghaladta az előző évit. Ezzel összefüggésben ellátási gondok is kialakultak (főként az építési anyagoknál). A testület felhívja a kereskedelmi vállalatokat, hogy a lakossági vásárlóerő várható csökkenésének gazdasági hatásait aktív piaci munkával mérsékeljék. Az eddigieknél gyorsabban és erőteljesebben közvetítsék a vásárlói igényeket a nagykereskedelmi és termelő vállalatok felé. Üzletpolitikájukban szociális szempontokat is érvényesítsenek, szervezzenek akciós árusításokat a nyugdíjasok, nagycsaládosok és a fiatal házasok részére. Helyi tanácsok — helyi feladatok Á tanácsi gazdálkodásban jelentős bevétel esett ki a tervhez képest a gazdálkodó szervek befizetéseinek csökkenése miatt. A bevételek kiesésének és a kiadások növekedésének ellensúlyozását több — főként városi — tanács , hitelfelvétellel és kötvénykibocsátással ellensúlyozta. A kedvezőtlen folyamatok ellenére a tanácsok megfontolt gazdálkodása, a lakossági összefogás és az üzemek segítségének eredményeként a terület- és településfejlesztés fő céljai 1987-ben megvalósultak. A testület azt javasolja, hogy 1988- ban a tanácsi gazdálkodásban a költségvetési és fejlesztési forrásokat a központi támogatás és a szabályozott bevételek jelentős csökkenése miatt, a legfontosabb közérdekű feladatok teljesítésére összpontosítsák. A fejlesztési célok megvalósításában a fő figyelmet a kiemelt területfejlesztési feladatokra, a már folyamatban lévő beruházások befejezésére, a lakosság életkörülményeit, közérzetét javító fejlesztésekre kell fordítani. A VII. ötéves tervidőszakban elfogadott fejlesztési prioritásokat meg kell tartani, s törekedni kell ezek teljesítésére. * * * A megyei pártbizottság felkéri megyénk kommunistáit, társadalmi, gazdasági fejlődésünkért felelősséget érző minden dolgozóját, hogy legjobb tudásuk szerint segítsék a gazdasági-társadalmi kibontakozás programját és a kormány stabilizációs munkaprogramját szolgáló megyei gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását. A kommunista vezetők, vállalati, szövetkezeti, tanácsi testületek szervezzék és mozgósítsák környezetüket e feladatok végrehajtására. Tárják fel a visszásságokat, kezdeményezzék megszüntetésüket és vegyenek is részt ebben. A területi pártszervek és pártszervezetek irányítsák és öntevékenyen szervezzék a határozat megvalósításával kapcsolatos helyj feladatok végrehajtását. A megyei pártbizottság felkéri a szakszervezetek, a Hazafias Népfront, a KISZ megyei és területi szerveit, a szövetkezeti érdekképviseleteket, a tudományos egyesületeket és társaságokat, hogy nyújtsanak segítséget törekvéseink széles körű megismertetésében és megvalósításában, ezekhez saját programjaikkal is illeszkedjenek. A testület végül elfogadta a pártbizottság és szervei 1988. évi munkatervét. t A szakmunkások helyezkednek el a leggyorsabban Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban összegezték a különböző oktatási intézményekben tavaly végzettek elhelyezkedésének tapasztalatait. A múlt évben mintegy 128 ezer fiatal fejezte be iskolai tanulmányait; a munkába állás többségüknek nem okozott gondot, annak ellenére, hogy a vállalatok munkaerő-kereslete összességében tovább csökkent. Bizonyos szakmákban és néhány megyében azonban romlottak a fiatalok elhelyezkedési lehetőségei. A legnehezebb helyzetben a szakképzetlenek voltak. December végén még körülbelül 3900 fiatal várt munka- alkalomra, s közülük csaknem 2 ezren mindenféle képesítés nélkül. Az előző évekhez hasonlóan legkönnyebben most is a szakmunkásképzőt végzett fiatalok találtak az elképzeléseiknek megfelelő munkát. Gépi forgácsolókból, hegesztőkből, melegüzemi és építőipari szakmunkásokból a vállalatok a jelentkezőknél jóval többet is fölvettek volna. A szakmunkásképzőt végzett fiatalok sok helyütt még az érettségizett szakmunkásoknál is kelendőbbek voltak. A szakiskolások közül a gyors- és gépírók találtak — ha találtak — a legnehezebben képesítésüknek megfelelő munkát, mert a vállalatoknál általában telítettek az adminisztratív munkakörök, sőt azok csökkentésére törekszenek. Szakközépiskolai érettségivel sem volt könnyű irodai munkát vállalni. A volt gimnazisták körében pedig egyre gyakoribb, hogy csak határozott időre szóló munkaszerződéssel tudnak nem fizikai munkakörben elhelyezkedni. A korábbiaknál kedvezőbb választási lehetőségük volt a felsőfokú oktatási intézményekben végzett fiataloknak; minden szakirányban több pályázatot hirdettek meg a munkáltatók, mint amennyien végeztek. A legtöbb álláskínálat a műszaki és a gazdasági végzettségű pályakezdő diplomásokat várta, de általában az agrár felsőoktatási intézmények hallgatói is válogattak az állásajánlatokban. A pályakezdők iránti igény a fővárosi vállalatoknál és intézményeknél volt a legmagasabb, de Baranya, Csongrád, Fejér, Tolna és Zala megyékben is az országos átlagnál kedvezőbbek voltak az elhelyezkedési lehetőségek. Az északkeleti országrészben a fiatalok egy része változatlanul nehezen vagy egyáltalán nem jutott munkához. Az év végén is munkára váró fiataloknak csaknem egyharmada Szabolcs megyei volt. Borsod és Hajdú-Bihar megyékben 1987 végén ugyan az előző évihez képest csaknem 400-zal kevesebb pályakezdő volt állás nélkül, ám e két megyében december hónapban még így is 300—400 fiatalnak nem volt munkahelye. Bár a munkaerő-kereslet az iparban is mérséklődött, itt talált munkára a végzetteknek több mint 36 százaléka. Ha csekély mértékben is, de nőtt a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, valamint az egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatások területén munkát vállaló fiatalok aránya. A pályakezdők tavaly átlagosan 3297 forintos alapbérrel léptek be első munkahelyükre. Ez az összeg 6,7 százalékkal volt magasabb az azt megelőző évinél. A friss diplomásoknak az ipar fizetett a legtöbbet, átlagosan valamivel több, mint 5000 forintot. Néhány száz forinttal az átlag fölötti alapbéreket adtak a vállalatok az újonnan végzett szakmunkásoknak is. Területi ösz- szehasonlitásban a fővárosban munkát vállalók az országos átlagnál több mint 8 százalékkal magasabb alapbérrel kezdtek. ELLÁTÁS ÉS TÁJVÉDELEM Az értékőrző Bocsa haladni akar a kölcsönös tisztelet Akár elegáns bőrdzsekiben, akár nyakig begombolt ingben és kucsmában jött, a többség személygépkocsin érkezett a művelődési házhoz, a falugyűlésre. Alig maradt üres szék a nagyteremben, amelynek ablakából az óvoda kertjén át szinte végeláthatatlan pusztába téved a tekintet. Ami nem véletlen, hisz Bocsa a puszta közepére települt falu, s egyaránt magán viseli a korszerű községi belterületre, s a tanyavilágra jellemző ismérveket. Szociológiai vizsgálat tárgya lehetne, hogy miért, de tény, hogy lakóinak többsége az utóbbi évtizedekben is megőrizte saját kultúráját, a földszeretettel párosuló szorgalmat, s a ma már csak elvétve föllelhető paraszti „ősiri- telligenciát”. Legalábbis erről árulkodott a falugyűlés hangulata. Először Balogh Lajos, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Eifert Ferenc tanácselnök tartott beszámolót a testület elmúlt évi munkájáról, s a tanácsi pénzeszközök felhasználásáról. Feltűnt az előadó alapos felkészültsége, pontosan tájékoztatta a helybelieket még olyan kisebb tételek sorsáról is, mint a tanyavillamosításra költött 33 ezer forint. Útburkolat és könyvtár Ha a Bocsa 1987-es fejlődését vizsgáljuk, akkor az úthálózat bővítését, a községi könyvtár létrehozását és az építési telkek kialakítását kell elsősorban említenünk. A szilárd burkolatú utak hossza ötszáz méterrel gyarapodott, természetesen, a helyi szokások szerint, jelentős társadalmi hozzájárulással. A könyvtárnak az iskolaépületben találtak helyet, olyan átalakítással, amely nem csökkenti a tantermek számát. Erre a munkára 161 ezer forintot a tehó- ból használtak fel, a lakossági társadalmi munka értéke pedig elérte a 200 ezret. Ha viszont a földutak javítását, a parképítést, a játszótér kerítését, a járdákat, s a szeméttelep útjavítását is figyelembe vesszük, Bocsa község lakói 1,3 millió forint értékű munkával járultak hozzá a település fejlődéséhez. A tanácselnök felsorolta azokat a jelentéktelennek tűnő, ám összességükben mégis a lakosság hangulatát javító változásokat is, mint a Szappanosmajorban létesített buszváró, az emlékmű-áthelyezés, vagy az óvoda kazánházának bővítése. Az idei fejlesztési lehetőségek csekélyebbek a tavalyinál, elsősorban az Ady Endre utca burkolása, valamint a védőnő szolgálati lakásának felújítása szerepel a tervek között. Korrekt vita — eredménnyel Úgy tűnt, a lakosság elégedett a vezetés munkájával, egyedül a Katzen- bach-falu kereskedelmi alapellátásának megoldatlansága adott okot kritikára és vitára. A községi tanács százezer forint értékű közművesített telket bocsátott a Soltvadkert és Vidéke Áfész rendelkezésére, hogy ott boltot építsenek. Kovács Magdolna, az áfész jelenlévő kereskedelmi osztályvezetője azonban elmondta, hogy anyagi lehetőségek hiányában erre nem kerülhetett sor, s valószínűleg nem lehetséges 1988-ban sem. A község vezetői és a lakosság ezt nem fogadták el, vita bontakozott ki. Ám ez korrekt hangnemben zajlott — ellentétben más falugyűlésekkel —, s az áfész részéről is mindvégig érződött a segíteni akarás szándéka, noha felsorakoztatták a gazdasági érveket is. A Soltvadkert és Vidéke Áfész láthatóan tudatában van annak, hogy a célrészjeggyel rendelkező tagság felé ellátási kötelezettségei is fennállnak. Végül a jelenlévő Hegedűs István megyei tanácstag közreműködésével, s a helyi erőforrások további megemelésével olyan megoldás körvonalai bontakoztak ki, amelyek azt ígérik, hogy a Katzen bach-falu alapellátásának gondja még az idén megoldódik. Gazdálkodni vagy védeni a tájat? A falugyűlések szokásos napirendje itt Bócsán kibővült egy speciális, a he• Bocsa lakossága tavaly hetvenezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a járdaépítéshez. (Straszer András felvétele) lyi adottságokból fakadó probléma megvitatásával is. A település határának jelentős része a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozik, s az intézmény igazgatósága kéréssel fordult a községhez. Módosítani kívánják a nemzeti park határait, s a változás tanácsi kezelésben, valamint egyéni tulajdonban lévő földterületet egyaránt érintene. A kérést a község vezetői a falugyűlés elé teijesztették. A felszólalók — rendre tisztelettel szólva a tájvédelemről is — felpanaszolták, hogy a nemzeti parkhoz tartozó földeken sokkal nehezebb gazdálkodni, a korlátozó előírások miatt. Július elseje előtt például nem szabad kaszálni, az így nyerhető széna viszont már száraz, takarmánynak alig alkalmas. Iványosi Szabó András, a nemzeti park szintén jelenlévő igazgatóhelyettese az intézmény és a tájvédelem érdekeit sorolta fel, de mindvégig korrekt módon elismerve és tiszteletben tartva a gazdák szempontjait. Alapvető megoldást a problémákra persze nem találtak, s kibontakozott egy olyan polémia is, amely meghaladja a falugyűlés illetékességét, s e beszámoló kereteit. Végül jóváhagyták, hogy az állami tulajdonban és községi kezelésben lévő területeket csatolják a nemzeti parkhoz, de a magántulajdonú földekre vonatkozóan ezt elvetették. Bálái F. István NYUGDÍJASOK FIGYELMÉBE Intézkedések, kedvezmények januártól, az idős emberek érdekében Az előrejelzések szerint az idén várhatóan 33 ezerrel többen részesülnek hazánkban nyugellátásban, mint tavaly. A megyében is növekszik azoknak a száma, alciket különösen érzékenyen érintenek a pénzügyi változások. A következőkben vázlatosan összegezzük a nyugdíjasok érdekében eddig hozott intézkedéseket. A vásárlóérték megőrzése Mindenekelőtt fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a legfőbb intézkedések kivétel nélkül minden nyugdíjasra vonatkoznak, s hatásuk a tervek szerint fedezetet teremt az alapvető javak áremelkedéséből származó többletkiadások döntő részére. Mint ismeretes, az egyes juttatások emelése differenciált, de garantálja a legrászorultabbak nyugellátásának vásárlóérték-megőrzését. A 70 éven felülieknek és a súlyosan rokkantaknak — mintegy 1 millió embernek —- 15 százalékkal, de legalább 330 forinttal növekedett a nyugdíja. A 70 éven aluli idős emberek esetében szerényebb ellensúlyozásra nyílt lehetőség: ez a réteg az addig szokásos évi 2 százalékos — minimum 120 forint — nyugdíjemelésen kívül további 210 forint nyugdíjkiegészítésben részesül. így megállapítható, hogy minden nyugdíjas legalább plusz 330 forintot kap havonta. Emellett figyelemre méltó az is, hogy a tanácsok szociálissegélyalapja az idén 500 millió forinttal meghaladja a tavalyit. S ide tartozik még: havonta 330 forinttal kiegészítik a nyugdíj mellett folyósított házastársi pótlékot, a nyugdíjas házastárs utáni jövedelempótlék pedig 180-ról 390 forintra nőtt. A nyugdíj adómentes Az idős korosztályokhoz tartozók számára nagyon fontos, hogy a nyugdíj — összeghatártól függetlenül — adómentes. Hozzá kell tenni: a személyi jövedelemadó bevezetése hatással van a nyugdíjak megállapítására, ugyanis ezután a kiszámítás alapja az adóval csökkentett kereset. Az év elejétől az öregségi nyugdíj megállapításakor a szolgálati időbe beszámítanak az egyetemi és főiskolai évek is. A régi tanulmányi időt csak olyan mértékben veszik figyelembe, mint amennyi jelenleg szükséges az adott felsőfokú képesítés megszerzéséhez. Lényegesnek tartottuk hangsúlyozni a nyugdíjak adómentességét, de hasonlóan fontos az is, hogy a nyugdíjnak hatása van a mellette megszerzett egyéb jövedelmet terhelő adó megállapítására. Tudniillik, a munkát vállaló nyugdíjas külön keresete adójának meghatározásakor a nyugdíj összegétől függően változik az adókulcs. Utazás, tévé-előfizetés 1987-ben a nyugdíjasok évente 16 alkalommal utazhattak vasúton féláron. Ez a kedvezmény tovább bővült, hiszen az érdekeltek választhatnak: vagy az eddigi lehetőséggel élnek, vagy pedig kevesebbszer ugyan, de 90 százalékos kedvezményt vesznek igénybe egy-egy útra. Ily módon a vasúti jegy árának csupán a tizedrészét kell kifizetniük. A Pénzügyminisztérium és a posta a napokban közleményt adott ki, amelyben arról tájékoztatott, hogy az egyedül élő 70 éven felüli nyugdíjasok, valamint a 70 éven felüli nyugdíjas házaspárok, akik egyedül élnek és egy nyugdíjjal rendelkeznek, immár mentesülnek a televízió-előfizetési díj fizetése alól. Az erre vonatkozó rendelkezés kiterjed azokra a 70 éven felüli nyugdíjasokra is, akik önálló keresettel nem rendelkező kiskorú tartásáról, továbbá akik a nyugdíjkorhatárt elért, de önálló nyugdíjjal vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkező házastársuk, illetve egyéb, eltartásra szoruló, jövedelemmel nem rendelkező családtagjuk eltartásáról gondoskodnak. Igaz, ez a rendelkezés „foghíjas”, mivel ha két 70 éven felüli idős ember közös háztartásban él, s mindkettő nyugdijat kap, akkor a közlemény értelmében fizetniük kell. De — mint a Minisztertanács legutóbbi ülése utáni sajtótájékoztatón elhangzottakból is kitűnt — remélhetőleg az illetékesek az ilyen esetekben kellő méltányosságot tanúsítanak. * A cikkünkben vázolt intézkedések, kedvezmények részleteiről, a velük kapcsolatos gyakorlati tennivalókról a következő hetekben folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat. V. Z.
