Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-21 / 17. szám

KERESKEDŐK — BRUTTÓSÍTÁS UTÁN Mennyi lesz a borítékban? Egy hentesen, két segédmunkáson és két vezető beosztású alkalmazotton kí­vül nők az eladók az Integrál Áfész kiskunfélegyházi, Kossuth Lajos utcai ABC-jében. A gyengébb nem képvise­lői tavaly három-öt ezer forintot keres­tek havonta, olyan munka mellett, amelynek eredményeként — nemegy­szer — hat-nyolc millió forint értékű árut adtak el egy-egy hónapban. Alig jutottak túl január derekán, máris 2 millió 413 ezer forint forgalomról szá­molnak be. Ez több, mint a tavaly ilyenkori. Rejtély — de tisztázható Valójában örülniük kellene, hiszen jól kezdődött az év. Mégis: kissé el­szontyolodnak amiatt, hogy bár 18- adika, három nap eltelt az ígért határ­időből, még nem kapták kézhez kerese­tük bruttósításáról az értesítést. Egyelőre rejtély számukra, hogy mennyi lesz a fizetésük. Az is rossz — nem leplezi gondját Karsai Lászlóné vezetőhelyettes —, hogy ami az újsá­gokban megjelenik a jövedelemszabá­lyozásról, abból nem tudják pontosan kihámozni: mi az, ami őket, a kereske­delmi dolgozókat közvetlenül érinti. A jobb munkahelyi tájékoztatás, s az Ötlet gondozásában megjelent Mit kell tudni a keresetek bruttósításáról? című füzet bizonyára segít az eddig tisztázat­lan kérdések megválaszolásában. A zöldséges, a csemege- és a pékárupult mögött álló eladók azonban most a szövetkezettől várnak választ arra a kérdésükre, hogy: — Mennyi lesz a borítékjukban? A hónap végén boltvezetői értekezlet Iványi Józsefné, az áfész főkönyvelő­helyettese elhűlve hallja, hogy a Kos­suth utcai ABC-ben még nem jutott el mindenkihez a személyre szóló tájékoz­tatás: — Nem tudom, hol akadtak el az értesítések, mert azokat mi már január 10-én átadtuk a kereskedelmi főosz­tálynak! Azonnal megnézem: mi az oka a késedelemnek, hiszen a többi értéke­sítőhelyre jókor megérkeztek ezek a tá­jékoztatók. A Konzum Kereskedelmi Vállalat­nál valamivel frissebbek voltak a brut­tósítás közlésében. A félegyházi kiren­deltség 140 dolgozójának új besorolá­sát azonban így is csak január 18-án, hétfőn vehette kézhez Farkas József vezető. Mint elmondta, a bruttósított összeget a személyi alapbér és a 310 forintos általános bérpótlék alkotja. Mivel néhány más jövedelmi változás is várható a vállalatnál —június végéig például jutalék helyett jutalékátalányt fizetnek a dolgzóknak —, január utol­ján boltvezetői értekezleten összegzik a tapasztalatokat, hogy melyik üzletben miként fogadták a változásokat. Száz sertés — vagy a főállás Eltérőek a bruttósítással kapcsolatos első észrevételek Kecskeméten is. A városhoz tartozó Hetényegyháza üz­letházában a kereskedők már megkap­ták az erről szóló értesítést. Az új beso­rolást élfogadták; azonban szeretnék tudni pontosan, hogy a prémiumot és az egyéb jövedelmi forrást beleszámít­ja-e még az adóalapba az üzemeltető Univer Áfész. Bár szomszédok, s az említett áfészé a 27-es számú felsőcsalánosi vegyesbolt és a mellette lévő mezőgazdasági áru­ház, a bruttósított keresetekről eddig csak ez utóbbinak az eladói szereztek tudomást. Azonban számít rá a vegyes­bolt hat dolgozója is — Tormási Béla üzletvezetővel —, hogy ami késik, nem múlik. Végtére is már elmúlt január 15.1 A mezőgazdasági áruház kiszolgáló­inak már van alkalmuk egybevetni a tavalyi és az idei fizetést. Ez a bruttósí­tással — a szövetkezet anyagi tehervál­lalásával — és a jövedelemadó levoná­sával lényegében változatlan. Más probléma miatt fő a fejük. Mit ér a pénz? Bállá László eladónak az a leg- szorítóbb gond, hogy 5650 forintra fel­kerekített — bruttósított — kereseté­ből a levonás után képes lesz-e megélni kétszer operált, vele egy háztartásban élő beteg édesanyjával. Kelő Gere Sándor eladót választás elé állította az új jövedelemszabályozás. Vagy hizlal otthon, a feleségével ezen­túl is száz sertést évente — kifizetve ezért a magas adót —, vagy pedig az állandó, biztosabb foglalkozást részesí­ti előnyben itt, az áruházban. Ő emel­lett döntött 1988-ban, megbecsülve a nehezebb helyzetben a fő munkahely nyújtotta kereseti lehetőséget. Kohl Antal GONDOK ÉS EREDMÉNYEK A CSÁSZÁRTÖLTÉSI KISSZÖVETKEZETBEN Lada helyett cipő A múlt év közepén kisszö­vetkezet lett Császártöltésen a vegyesipari szövetkezet. Az MMG részére készülő gyártmányokat megszüntet­ték, és új szakmát kellett ta­nulni az itt dolgozóknak. Az eddigi Lada-alkatrészek he­lyett megkezdték a cipőfel­sőrészek gyártását a gott- waldovi cipőgyár számára. A betanulás augusztusig tar­tott, azóta már teljes kapaci­tással és eredményesen dol­goznak. Az ilyen és hasonló gondok ellenére az eredeti 36 milliós tervüket sikerült 1 millióval megemelni. Ez az év sem lesz köny- nyebb. Évek óta mintegy 55 főt foglalkoztatott a kecske­méti BRG megrendelésére készülő alkatrészek gyártá­sával. Az idén ez a munka megszűnik, másik után kell nézni. Több céggel is tár­gyalnak, remélik, hamaro­san sikerül megegyezniük. Jó hír, hogy bővül az Elzett gyárral való kooperáció és az MMG is érdeklődik, hogy vállalnak-e ismét tőlük munkát. P. Z. • Az idén csaknem 300 ezer pár felsőrészt készítenek. Komá­romi Istvánné munkáját figyeli Mária Vicikova, a csehszlovák gyár megbízottja. • Asztalosrészlegük évente 8 millió forintnyi munkát végez. Berger István asztalos bárpultokat állít össze. Állítólag... Már a szóban ott rejtőzködik a hátrálás. Állítok valamit, majd egy képzővel megbil­lentem az állításomat, de azért fél­reérthetetlenül jelzem: biztos va­gyok a dolgomban. Egészen addig, amíg nem kell hivatkoznom a kép­zőre: hiszen csak annyit mondtam­írtam — állítólag... A lehetséges valahogy becsületesebb szónak tű­nik, mivel jelentése eleve a kételyre épül. Mégis, sokkal többször talál­kozom az előbbi kijelentéssel. Hoz­zászoktunk a felületesebb ítéletal­kotáshoz, a megalapozatlan vádas­kodáshoz, vagy egyszerűen csak összecseréljük a hírt a hirdetéssel? Eredtem már nyomába vissza­élésnek, amelyről kiderült, hogy az illető a hatalmával élt csupán. A társadalmi tulajdon notórius megkárosítójáról az újságírói kér- dezz-felelek után megtudhattam, hogy tisztére a feljelentő aspirált, így a köztulajdont rendre önnön érdekével helyettesíti. Az elvtelen kapcsolatokat építő vezető széttár­ta karját, s csak annyit mondott: krónikus anyaghiány idején próbál­jam én elvezetni a gyárat kapcsola­tok híján. Nincs az a mérőműszer, amely hitelesen jelezné, hogy mi­lyen tüzek gyulladnak föl, illetve hamvadnak el egy-egy ügy szerep­lőinek idegrendszerében, a felesle­ges izgalmak mit üzennek a tudat­nak: hogyan tovább? Kétségkívül, a higgadtabbak megtanulnak együtt élni az effajta bombákkal, melyek ugyan végül nem robbannak fel, de időzítő szer­kezetük ketyegését a hevesebb vér- mérsékletűek képtelenek hallgatni. Akad közöttük, aki meggondolat­lanul cselekszik, való alapot adva a következő feljelentésnek, s többen fehér zászlót mutatva föladják elve­iket, terveiket és a csendes beletörő­dés kompromisszumnak nevezett idegcsillapító piruláit választják az infarktus helyett. Egyik nyomozó körutam vétkesnek hitt alanya kifa­Állítólag kadt: „Rendben van, elhiszem, hogy kettős teher alatt jobban nő a pálma, hiszen, lám, a szigorúbb szabályozó rendszer nem csökkentette a nyeresé­get, s dolgozóink sem panaszkodnak keresetükre. De nincs az a pálma, amely kibírná a néhol ezzel járó klímát! A fokozott követelmények, a differen­ciálás „áldozatai” bolyonganak és leve­leznek, s bár az ellenőrök udvariasak, a jelentésük engem igazol, a szívem he­lyén egyre gyakrabban akadozva mű­ködő pumpát érzek!” Maradván a képletes beszédnél: tűz­szerész legyen a talpán, aki az ilyen időzített bombákat hatástalanítja! Mert két okból is veszélyesek. Feltéte­lezéseiket semmibe venni annyi, mint kiradírozni a kontrollt, állítólagjaikat rágalmazásokká súlyosbítani pedig el­rettentő gyakorlat. így aztán előfordul­hat, hogy az alaptalan bejelentő na­gyobb védelmet élvez, mint az alaptala­nul megtámadott. El ne felejtsük meg­jegyezni, hogy nem minden híresztelés nélkülözi a valóságos viszonyokat, jócskán akad kiigazítani való az etikán, stíluson, nézeten — az irányítás min­den szintjén, színhelyén. Az is nyilván­való, hogy az igazukért harcolók nem detektívek, akik valamennyi tényt, föl­merülő információt tételesen ellenőriz­hetnek, bár már találkoztam olyan be­jelentővel, aki jobban ismerte a vezető páncélszekrényének tartalmát, mint maga a vezető. Egyszerűen az okoz számomra prob­lémát, hogy bárki megtámadható bár­mivel. A noteszomból előbbukkanó idézet kiigazít: „Nem is az a baj, hogy az embernek vannak ellenfelei, hanem az, hogy általában ők kerülik ki legjob­ban a vitát, a nyílt összecsapást. Val­lom, hogy nem elég valakinek a tévedés jogát megadni, ha a meggyőzés jogát magamnál tartom. De mit tegyek ve­lük? Hogyan harcoljak az ő eszközeik­kel szemben?” — mérgelődik az igaz­gató, aki a titkárságon már a harmadik A KISZ KB-ülések nyilvánosságáról A KISZ Központi Bizottságának ja­nuár 16-ai, szombati ülése — az eddigi­ektől eltérően — nyilvános volt. Az MTI munkatársa arról érdeklődött Gönci Jánostól, a KISZ KB titkárától, mit jelent ez a nyilvánosság a testület gyakorlatában. Ez a tanácskozás abban az értelem­ben volt nyilvános — mondotta —, hogy a meghívott újságírókon kívül az elektronikus és írott sajtó bármely szer­kesztőségének munkatársai is részt ve­hettek az ülésen. Ez a gyakorlat az ifjú­sági mozgalom szervezeti megújulásá­nak egyik állomását jelenti, a szövetség munkastílusának egyik új elemévé vál­hat — mondotta. A sajtónyilvánosság kiterjesztésével a társadalom, s elsősor­ban a fiatalok, az eddigieknél szélesebb körben és részletesebben tájékozódhat­nak a KISZ munkájáról, eredményei­ről, feladatairól, s ennek alapján meg­alapozottabb véleményt formálhatnak az ifjúsági mozgalomról. Az elképzelések szerint a KISZ KB MŰHOLDVÉTEL KECSKEMÉTEN — AZ IKTV VÁLASZA * *» Megindították az engedélyezési eljárást A Petőfi Népe az utóbbi hóna­pokban rendre beszámolt a műhol­das tévéprogramokkal kapcsolatos újabb és újabb hírekről. Á Megye- székhely összeállításban — tavaly novemberben — a kecskeméti lehe­tőségek kihasználatlanságát is szó­vá tettük. Felkérésünkre cikkünk­höz az Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat (IKTV) igazgatója is hoz­zászólt, levelét december 21-én — szerkesztett formában — közöltük. Erre reflektált január 8-án dr. Sán­dor László olvasónk, a többi között kifejezve azon reményét is cikké­ben, hogy a várt műholdas progra­mokat mihamarabb nézhetik a kecskeméti kábelhálózatba bekap­csolt lakásokban. Lapunk e hozzá­szólásra ismét megkapta az IKTV igazgatójának válaszát. Márton Lajos nehezményezi, hogy a Petőfi Népe olyan cimmel közölte december 21-én megjelent levelét, amit ő nem adott írásának. „A Super Channel karácsonyra?” alcím — s a benne rejlő „ígéret” kérdőjelesen is az IKTV igazga­tója szerint annál is inkább irreális volt, mivel a cikk három nappal karácsony előtt jelent meg. „A postai engedélyeztetési eljá­rást — áll a továbbiakban Márton Lajos levelében — vállalatunk elin­dította. Köztudott, hogy Magyar- országon a műholdvevő berendezé­seket gyártó vállalatok csak decem­ber folyamán kapták meg a postai típusengedélyeket. Az országban eddig elhelyezett berendezések kí­sérleti jellegűek, hogy a minősítésü­ket működésük alapján lehessen el­végezni. Vállalatunk célja, hogy még 1988 I. félévében végleges en­gedéllyel műholdvevő berendezést telepítsen, melynek várható üzem­be helyezéséről a sajtó, illetve a he­lyi televízióstúdió útján kívánjuk a lakosságot tájékoztatni.” „Még nincs állásfoglalás arról — folytatódik az IKTV válasza —, hogy a meglévő rendszerből a csehszlovák II. műsor — Pozsony II. — kivehető, és helyette a Super Channel továbbítható.” Dr. Sán­dor László fölvetette, hogy esetleg a heti másfél órás műsort sugárzó helyi televízió csatornáján is lehetne műholdprogramot adni a helyi adás 166,5 órás szünetében — ezzel kapcsolatban Márton Lajos azt ír­ja,- hogy a „helyi stúdió főszerkesz­tője kifejezetten tiltakozott ez el­len”. „A kábelrendszer jelen állapotá­ban az említett postai engedélyek birtokában és a szükséges döntések meghozatala után alkalmas két mű­holdas tévécsatorna jeleinek továb­bítására. A többi programokat azonban kiegészítő — sonder — csatornákon tudjuk eljuttatni a kedves nézőkhöz, mely a lakosság­tól többlet pénzráfordítást igényel” — írja Márton Lajos. Emlékeztetőül csupán a kábel- rendszer majd’ három évvel ezelőtti országos sajtótájékoztatón elhang­zott adataiból idézünk: akkor még egyszerre több száz jelet volt képes továbbítani — minden külön be­avatkozás nélkül — a tervező sze­rint a rendszer. Akkor hát nem az épült meg? Különcsatomák kelle­nek? Külön pénzért? Miközben — s ez például a Népszava január 13- ai számában is olvasható — a gaz­dagréti lakótelep lakói teljesen in­gyen jutottak hozzá a műholdprog­ramokhoz és csak ezután kell majd néhány forintot havi előfizetési díj­ként fizetniük. Ezek a tények is a korrekt tájékoztatáshoz tartoznak. „Vállalatunk profiljából adódó­an is fokozottan szükséges azoknak a lakossági közérzetjavító intézke­déseknek megtétele, melyekre dr. Sándor László utal — zárja levelét az IKTV igazgatója —, és amely­nek vállalatunk lakóházjavítás, -felújítás, liftkarbantartás, távfűtés és általában ingatlankezelési tevé­kenység területén igyekszik ereje szerint eleget tenni.” tervezett üléseinek időpontjáról és na­pirendjéről a testület hivatalos lapja, a Magyar Ifjúság, valamint az MTI ad előzetes tájékoztatást. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a sajtó képviselői az írásos előterjesztések alapján előre megismerkedjenek az ülések témáival, illetve részt vegyenek a tanácskozáso­kon. Az újságírók az írásos anyagok és személyes benyomásaik alapján saját maguk döntik el, hogyan dolgozzák fel a tanácskozás témáit. Munkájukhoz a technikai feltételek is adottak. Az üléseken arra is mód nyílik, hogy a sajtó munkatársai megszólaltassák a testület tagjait, s egyéni véleményeket, javaslatokat is tükröztessenek, bemu­tassák a döntések előkészítésének fo­lyamatát. Ez a társadalmi nyilvánosság egyben a KISZ politikai jellegének erő­sítését, tömegkapcsolatainak kiszélesí­tését is szolgálja — hangsúlyozta vége­zetül a KISZ KB titkára, Nyomdaipari vegyes vállalat A Zrínyi Nyomda és a svéd Bonnier konszernhez tartozó Semic Internatio­nal kiadóvállalat, valamint az ugyan­ehhez a csoporthoz tartozó IDAB cég 50 millió forintos alaptőkével Inter- print Kft. néven vegyes vállalatot ala­pított. A két külföldi cég tőkerészcse- . dése összesen 55 százalék, s az alapítók tőkerészesedésük arányában osztják majd el az év végi eredményt. A vegyes vállalat célja ifjúsági regé­nyek, képregények, albumok és egyéb tájékoztató nyomtatványok nyomtatá­sa és kiadása a hazai és a külföldi piac­ra. A svéd partnerek modern technoló­giát, hatékony üzemszervezési mód­szert bocsátanak a vegyes vállalat ren­delkezésére, amely alaptőkéjén túl to­vábbi 80 millió forint értékben bérel az ugyancsak svéd Solnac cégtől két nagy teljesítményű modern nyomógépet. A színes lapok, nyomtatványok előállí­tása és kiadása a második félévben kez­dődik, s a vegyes vállalat vezetői arra számítanak, hogy már jövőre — az első teljes termelési évben — nyereséges lesz vállalkozásuk. A Zrínyi Nyomda csepeli telephe­lyén, egy új üzemcsarnok elkülönitett részén, mintegy 680 négyzetméteren működő vegyes vállalat tervezett évi árbevétele 200—250 millió forint, nye­resége a számítások szerint 40—50 mil­lió forint lesz. 1988. január 21. • PETŐFI NÉPE • 3 cserét hajtja végre, mert mindunta­lan név nélküli levél boronálja össze a titkárnőjével. Most egy nyugdíj előtt álló asszony ül a szobában, egyik kezében a telefon, a másikban a kimenő ügyiratok kötege. Úgy vélem, hogy állítólag sza­vunk túlzott fölértékelődése, súlya és szerepe nem a demokratikus fó­rumok hiányából, hanem ezek ki­használatlanságából fakad. Nyílt tér van, de nyílt vita ennél jóval kevesebb. Néhányan megszokták véleményük kifejtésének kacskarin- gós útját, mások pedig indítékaikat gondosan leplezve az előbbiek tá­borához csatlakoznak — állítólag­jaikat ezért nehéz kiszűrni a többi, „pozitív kétely” közül. Az újságíró sok ülést, értekezletet, ankétot hall­gat végig, de újságírói csemegeként tálalja, ha ezeken érdemi disputa zajlik, érvek csatáznak ellenérvek­kel, netalántán az előre stencilezett határozattervezet érvényét veszti. Pedig jó lenne, ha a termekben többször forrósodna föl a levegő, az ilyen alkalmak minél kevesebb- szer torkollnának személyeskedé­sekbe, nézetekbe, szempontokat szubjektív előítéletekké merevítő bajvívásokba. A sértődékenység az egyet nem értőből ellenfelet farag, holott a gondolatok koccanásai csak akkor okoznak károkat, ha utána viselői ütköznek össze. Mindenesetre az óvatosabbak visszahúzódnak, s csendjük — valljuk be — közöm­bösségre utal. Ennek tükrében el­gondolkodtató egy népi ellenőr ta­pasztalata: sok olyan megalapozott bejelentéssel találkozik, melynek vizsgálatakor kiderül, hogy leg­alább annyi vaj van a bejelentő fe­jén, mint amennyi bűn a leváltást egyébként kiérdemlő főnök rová­sán. Mégis, ilyenkor a levél szerzője megdicsőül — csak azért, mert a többiek a kényelmes hallgatást vá­lasztották. Igaz, a megbukott veze­tő is érdemei elismerése mellett tá­vozik posztjáról. Állítólag. Tamás Ervin Nukleáris energia a távfűtéshez Magyar—kanadai együttműködés A tervek szerint hazánk a jövő­ben több korszerű kanadai gyárt­mányú, Slowpoke típusú nukleáris fűtőművet vásárol meg, s a magyar energiaügyi szervek, illetve vállala­tok együttműködnek a kanadaiak­kal ilyen fűtőművek harmadik pia­ci értékesítésében is. Minderről a napokban született megállapodás az érdekelt magyar és kanadai cé­gek között. Czipper Gyula ipari miniszter- helyettes ezzel kapcsolatban az MTI munkatársának elmondta: az együttműködésben érdekelt ma­gyar vállalatok, az Energiagazdál­kodási Intézet, az Erőterv és az Erőmű Beruházási Vállalat, vala­mint a kanadai Energie Atomique du Canada (EAC) a 2—10 mega­watt teljesítményű, tehát kisebb távfűtőrendszerként alkalmazható fűtőművek telepítését tervezi, az előzetes igényfelmérések alapján Magyarországon elsőként mintegy tíz helyen. A későbbiekben esetle­ges vegyes vállalatot is létrehozná­nak közös export szervezésére. Ezek a Slowpoke tipusú atom- fűtőművek körülbelül ezer lakás fűtésére és melegvíz-ellátására al­kalmasak, a felhasznált nukleáris fűtőanyagot 5-6 évente kell kicse­rélni. A fűtőműben nem áramot termelnek, hanem a keletkező hőt hasznosítják. Hazánkban hasonló teljesítmé­nyű reaktorok a Budapesti Műsza­ki Egyetemen és a Központi Fizi­kai Kutató Intézetben működnek kísérleti, illetve oktató jelleggel, de kifejezetten távfűtésre még nem használnak nálunk ilyen fűtőmű­veket.

Next

/
Thumbnails
Contents