Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-21 / 17. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. január 21. események sorokban BECS Az Osztrák Kommunista Párt nyi­latkozatban foglalt állást az ellen, hogy az ország csatlakozzék az Európai Gazdasági Közösséghez. A Közös Pi­acba való belépés mindenekelőtt a pa­rasztgazdaságok és kisipari vállalkozá­sok ezreinek tönkremenését vonná ma­ga után. Növekedne a munkanélküliek serege, minden eddiginél nagyobb sze­rephez jutnának az ország gazdasági életében a transznacionális konszernek - figyelmeztetnek az osztrák kommu­nisták. HAVANNA Kedden Nicaragua egész területén hatályon kívül helyezték a rendkívüli állapot rendelkezéseit és feloszlatták az 1983-ban létrehozott különleges népbí- (óságokat is jelentette be aznap ma- naguai sajtóértekezleten a nicaraguai külügyminiszter. Miguel d’Escoto el­mondta azt is, hogy a jövő hét közepén San Jóséban tartják meg a sandinista kormány és az ellenforradalmárok képviselőinek első közvetlen megbeszé­léseit a tűzszünet életbe léptetéséről. ÚJ-DELHI Radzsiv Gandhi indiai miniszterel­nök szerdán a légierő különgépével a pakisztáni Pesevarba repült, hogy leró­ja kegyeletét Han Abdul Gafar Han holtteste előtt. A függetlenségi mozga­lom neves alakja 98 éves korában, szer­dán reggel hunyt el. Indiai kormányfő huszonhét éve nem volt Pakisztánban. NYUGAT-BERLIN Az NDK államügyészsége letartóz- tatási parancsot adott ki és eljárást in­dított 22 személy ellen, akik zavart akartak kelteni a vasárnap Berlinben Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht emlékére tartott tömegfelvonuláson -- közölte szerdán a Die Wahrheit, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt lapja. A vasárnap őrizetbe vettek olyan, úgynevezett független csoportokhoz tartoznak, amelyek az NDK-t „rendőr­államnak” rágalmazzák — írja a nyu­gat-berlini kommunisták lapja. WASHINGTON ítéletidő pusztít az Egyesült Álla­mok nyugati és középső államaiban. Míg keddre virradóan hatalmas szélvi­har, heves hullámzás pusztított Kali­fornia partvidékének több körzetében, szerdára a viharok az ország középső része felé húzódtak. Tennessee állam­ban West Memphis városát rövid idő alatt másodszor „látogatta meg” tor­nádó, közben egyszer áradás is rom­bolt. Az ítéletidőnek már több mint húsz halálos áldozata van. A PFSZ budapesti képviseletének sajtótájékoztatója Az Izrael által megszállt arab területeken kialakult feszült hely­zet újabb fejleményeiről, a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet ál­lásfoglalásáról Hikmat Zaid, a PFSZ budapesti képviseletének ve­zetője tájékoztatta szerdán a sajtó képviselőit. Beszámolt arról, hogy a meg­szállt területeken mindennapossá váltak a tiltakozó megmozdulá­sok, s az események egy polgári engedetlenségi mozgalom irányá­ba fejlődnek. A katonák és a lakosság össze­ütközései eddig csaknem 100 pa­lesztin életét oltották ki, több szá­zan megsebesültek, mintegy hat­ezer embert vetettek börtönbe, s négy palesztin vezetőt toloncoltak ki szülőföldjükről. Hikmat Zaid, a magyar közvélemény szolidaritá­sát, támogatását kérte a palesztin nép harcához. NAPI KOMMENTÁR Második nekifutás Hogy mennyin' nem volt egyszerű do­log a kambodzsai válság rendezéséről folytatandó tárgyalások újabb meneté­nek nyélbeütése, azt jól mutatja a vi­szonylag mellékes szempontnak számító kérdés, a helyszín kiválasztása is. Ta­valy decemberben, amikor Hun Sen mi­niszterelnök és Norodom Szihanuk volt államfő első ízben találkozott egy Párizs közelében lévő településen, mindössze abban állapodtak meg, hogy a megbe­szélések nem érnek véget. Utána viszont hosszas bizonytalansági szakasz kezdő­dött: az egykori uralkodó néha napok alatt váltogatta álláspontját: egyszer el­zárkózva, majd ismét sikraszállva a Phnom Penh-i kormány képviselőivel kialakítandó dialógus gondolata mellett. A jelek szerint végül is győzött a her­ceg realitásérzéke. A színhely ugyan az eredetileg tervezett észak-koreai fővá­ros helyett ismét Franciaország lett, ám ez valóban másodlagos. A lényeg két­ségtelenül az, hogy immár második íz­ben kísérlik meg a tanácskozás résztve­vői kimozdítani a holtpontról a tragikus indokínai konfliktus ügyét. Kilenc éve szedi áldozatait a sokat szenvedett Kambodzsában a gyilkos testvérharc, a vietnami segítséggel megbuktatott haj­dani Pol Pot-rendszer fegyveresei, illet­ve a Phnom Penh-ellenes koalícióban részt vevő más csoportok — ha katonai győzelemben nem is reménykedhetnek, de — a külföldi támgoatást is kihasznál­va jelentősen hátráltathatják az elmara­dott délkelet-ázsiai ország talpraállását. Végső áttörést nyilvánvalóan a mos­tani eszmecserétől sem lehet remélni, ahhoz a szembenálló felek véleménye túlságosan eltérő. A népi Kambodzsa számára elsősorban a nemzeti megnyug­vás, a jövőbeli koalíciós kormány létre­hozása, a fegyvernyugvás elérése a fő cél. Szihanuk ezzel szemben mindenek­előtt a vietnami csapatkivonás sürgőssé­gét hangsúlyozza. Ugyancsak bizonyta­lansági tényezőt jelent, hogy a hármas Koalíció, amelynek a herceg hivatalosan még mindig a vezetője, távolról sem egy­séges. A vörös khmerek mindeddig me- -revmTlmasttmák mregyürtmüködést ä Phnom Penh-i vezetéssel, a mérsékel­tebb Són Sann-szárny pedig előfeltétele­ket támaszt a tárgyalásokhoz. Könnyű megbeszélésekre, gyors elő­relépésre tehát aligha lehet számítani most, Szihanuk és Hun Sen második találkozóján sem. Mégis, önmagában a tény, hogy a két politikus között nem szakadt meg az érintkezés, bizonyos re­ményekre ad okot. Harmadik nekifutás­ra esetleg még előbbre tudnak majd jut­ni ■ ■ • Sz. G. Sevardnadze Madridban tárgyal (Folytatás az 1. oldalról.) A kelet—nyugati kapcsolatokról tárgyalt Madridban szerdán Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, aki Mihail Gorbacsov üzenetét is átad­ta Felipe González kormányfőnek. Az üzenetben szó volt az SZKP KB" főtit­kárának esetleges spanyolországi láto­gatásáról is. A szovjet külügyminiszter spanyol kollégája, Francisco Fernandez Ordo- nez meghívására érkezett kedden este Madridba. Szerdán, a kétoldalú mi­niszteri megbeszélések mellett Sevard­nadze Felipe González kormányfő ven­dége volt. Az eredetileg háromnegyed óra időtartamra tervezett megbeszélés végül is két órán át tartott. ’Sevardna- dze átnyújtotta Gonzáleznek Mihail Gorbacsov üzenetét. A levélben a szov­jet politikus kifejezte a szovjet nép ro- konszenvét Spanyolország népe iránt és jelezte, hogy szívesen találkozna Fe­lipe Gonzálezzel a spanyol fővárosban. Madridban ezzel kapcsolatban megje­gyezték, hogy a látogatás időpontját később határozzák meg. Diplomáciai források szerint Gorbacsov levele tag­lalja a leszereléssel összefüggő főbb kérdéseket is. A külügyminiszteri eszmecsere csü­törtökön folytatódik és várhatóan két szerződést is aláírnak a 'gazdasági és kulturális együttműködés fejlesztésé­ről. Start előtt a szovjet űrrepülőgép — A közeljövőre tervezik a szovjet űrre­pülőgép első startját — jelentette ki szerdán Moszkvában, a szovjet űrhajózás eredmé­nyeiről tartott nemzetközi sajtóértekezletén Alekszandr Dunajev, a szovjet űrhivatal el­nöke. Dunajev szavaiból kiderült, hogy az űrsik­ló fejlesztése befejező szakaszába jutott, no­ha még folynak a földi kísérletek. Az indítás­ról idejében tájékoztatják a sajtót, akárcsak korábban a hordozórakéta, az Enyergia első sikeres indításáról (mint ismeretes, a decem­ber 29-ei földet érést követően Levcsenko egy TU—154-es repülőgépet vezetett pilóta­ként, hogy a szakemberek a gyakorlatban tanulmányozzák: a leszállás mennyire viseli még áz ember szervezetét, képes-e megfelelő­en irányítani a visszatérő egységet). A sajtóértekezleten Jurij Romanyenko — aki december végén tért vissza a Mír űrál­lomásról — beszámolt 326 napos, minden eddigi‘rekordot megdöntő űrutazásáról, az ott végzett tudományos munkáról és kísérle­tekről. Romanyenko és űrhajóstársai — Levcsenko, Lavejkin, valamint Alekszand- rov — rendkívül derűs ismertetést adtak a harmadik nemzedéket képviselő Mír űrállo­máson eltöltött időről. • Ma még jól felszerellek a kabuli kormány ellen harcoló erük. AFGANISZTÁN: Rendezési kérdőjelek A megegyezés aláírása még koránt­sem mondható karnyújtásnyira lévő­nek, számos kérdésben továbbra is je­lentős nézetkülönbség választja el az egymással szembenálló feleket. Mégis mintha mind többször pillantanának a naptár lapjaira az afganisztáni válság rendezéséről tárgyaló politikusok és a megoldás kidolgozásában jelentős sze­repet vállaló ENSZ-diplomaták. S ez — nem feledve a bizonytalansági té­nyezőket — mintha a korábbinál vala­mivel nagyobb optimizmusra adna okot. Tudatos felismerések A kissé indokoltabb derűlátásnak mindenekelőtt két forrása lehet. Egy­részt a megújult, a regionális válsággó­cok kiiktatását, a belső és a nemzetközi tehertételt jelentő afgán kérdés lezárá­sát célul kitűző szovjet diplomácia. Emlékezetes, milyen nyilatkozatot adott az év elején a Kabulba látogató Eduard Sevardnadze: „Szeretnénk, ha 1988 lenne az utolsó év, amikor szovjet' csapatok tartózkodnak Afganisztán­ban” — S ehhez még azt is hozzáfűzte, hogy Nadzsibullah elnökkel arra a kö­vetkeztésre jutottak: az átfogó rende­zéshez és a szovjet alakulatok távozá­sához szükséges feltételeket rövid időn belül meg lehet teremteni. Itt kapcsolódik az összképhez az op­timistább nézetek másik indoka: a nemzeti megbékélés irányvonalát hir­dető, s ahhoz a jelek szerint következe­tesen ragaszkodó kabuli magatartás. A jelek szerint tudatos, kiérlelt felisme­rések fogalmazódtak meg az Afganisz­táni Népi Demokratikus Párt vezetősé­gében, amikor a katonai eszközök elve­tése, az amnesztia, a polgári menekül­tek hazatérése, a fegyveres ellenzékkel való párbeszéd, illetve a nemzeti koalí­ciós kormányzat létrehozása mellett szálltak síkra. Lehet, hogy sokak sze­mében ideológiai visszalépésnek tűnt, mégis a valóságot tükrözte, amikor Kabulban leszögezték: az ANDP nem kommunista párt, s a jelenlegi afgán körülmények között nincs szó a szócia- lizmus építéséről. Ugyanakkor igyekeznek megőrizni a társadalmi átalakulás eddigi vívmá­nyait. Az ANDP, noha lemond az egyedüli, hegemén szerepről, továbbra is a haladás serkentője, a szomszédos Szovjetunióval fenntartandó hagyo­mányos viszony szorgalmazója marad — hangoztatják. Sorrend-vita A legtöbb kérdőjel egyébként épp e csapatkivonás körül áll fenn. A szovjet külügyminiszter szavai arra utaltak, hogy megkezdésére azon amerikai kö­telezettségvállalás után kerülhet sor, amely kizárja a népi hatalom ellen ka­tonai akciókat folytató fegyveres cso­portok támogatását. Washingtonban viszont másként látják a dolgot: a Fe­hér Ház előbb a csapatok távozásának megkezdését, és a határidő végének rögzítését követeli, míg a katonai és „humanitárius” segélyek beszüntetését (helyesebben: „fokozatos csökkenté­sét”) csak ezután tervezi. A két álláspont meglehetősen ellen­tétes, s bár a kompromisszum kialakí­tása nem kizárt, a sorrend-vita miatt könnyen ismét holtpontra juthat a ren­dezés folyamata. Remélhetőleg ezt se­gít megakadályozni a Genfben, ENSZ- közvetítéssel folyó afgán—pakisztáni párbeszéd, amelynek újabb fordulójára valószínűleg februárban kerül sor. Ellenzéki érdekeltérések Jóval alapvetőbb bizonytalanságra utal a Kabul-cllenes politikai csopor­tok megosztottsága, az, hogy még saját soraikban sincs meg a kellő összhang. Akadnak, akik hajlanak az együttmű­ködésre, mások véres leszámolást sür­getnek, egyesek elfogadják az egykori uralkodó, az 1973 óta olaszországi száműzetésben élő Zahir sah bevoná­sát, mások hallani sem akarnak a volt királyról. Nem csoda, hogy a legtöbb megfi­gyelő csupán a lehetőségek, az ígéretes vagy pesszimista kilátások felvázolásá­ra, az eshetőségek egybevetésére vállal­• Az idén mindannyian távozhatnak? — helyiek búcsúztatnak szovjet katonákat. kozik, ám határozott jóslatokra nem. Egy biztos: a szűkebb és a tágabb tér­ség szempontjából is óriási jelentőségű lenne, ha véget érne az immár kilenc éve folyó polgárháború. Moszkva és Kabul egyaránt a politikai, tárgyalásos rendezést sürgeti, s erre hosszú idő óta most tűnnek a legjobbnak az esélyek. Szegő Gábor Konkrétabb, lényegretörőbb programokra van szükség * A Magyar UNESCO Bizottság közgyűlése Az UNESCO-nak a jövőben törekednie kell a tagállamok közti súrlódások csökken­tésére, a tolerancia szellemének erősítésére — hangzott el a Magyar UNESCO Bizott­ság szerdai, az Akadémia székházában tar­tott közgyűlésén, amelyen ismertették az UNESCO-nak az 1990-től 1995-ig terjedő időszakot átfogó, harmadik középtávú ter­vével kapcsolatos magyar álláspontot. A tanácskozást Mód Péter, a bizottság elnöke nyitotta meg, majd Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes, a Magyar UNESCO Bizottság alelnöke az UNESCO 24. közgyűlésén részt vett magyar delegáció tapasztalatai alapján beszámolt a párizsi ülésszak munkájáról. Az UNESCO harma­dik középtávú tervére vonatkozó magyar ja­vaslatokat Hermán József akadémikus, a Magyar UNESCO Bizottság nevelési albi­zottságának elnöke ismertette. Egyebek közt elmondotta: a terv kialakításával kapcsolat­ban 1987-ben előzetes nemzetközi konzultá­ciók kezdődtek. Ezeken az egyeztető értekez­leteken világossá vált, hogy a tagállamok egymáshoz közeledő álláspontról ítélik meg a teendőket. A szervezeti kérdésekkel össze­függő magyar elképzelésről szólva kifejtette: az eddiginél lényegretörőbb középtávú terv kidolgozására van szükség. Kívánatos, hogy az úgynevezett nagy programok — ilyen pél­dául a nemzetközi hidrológiai, valamint Az ember és a bioszféra program — egyszerű­södjenek, váljék tervszerűbbé a párizsi tit­kárság ezzel összefüggő tevékenysége. A Magyar UNESCO Bizottság a szocialis­ta országok álláspontjával egybehangzóan javasolja, hogy az emberiség egészét érintő globális problémákkal a konkrét feladato­kon belül foglalkozzék a jövőben az UNES­CO. Ezekkel a súlyos gondokkal — köztük a harmadik világ országainak gazdasági és kulturális elmaradottságával, a helyi konf­liktusokkal, a környezetszennyezéssel — a jövőben is számolni kell. A leszerelés terüle­tén bekövetkezett lényegi előrelépésnek kö­szönhetően remény van arra, hogy anyagi források szabadíthatok fel ezeknek az átfogó nehézségeknek az enyhítésére. Az UNES­CO-nak a jövőben is a saját alkotmányában megszabott területeken kell tevékenykednie — hangsúlyozta az előadó. A középtávú tervvel kapcsolatos magyar állásfoglalás kiemelt feladatnak tartja az analfabetizmus elleni harc segítését, a ki­sebbségi csoportok oktatásának támogatá­sát, a rendszeres továbbképzésre módot adó oktatási rendszerek kiépítését az egyes orszá­gokban. A természettudományok terén az ismeretterjesztés javítására, az informatikai kutatások előtérbe helyezésére irányítja a fi­gyelmet a magyar állásfoglalás. Fontos kérdésnek ítéli továbbá a technikai fejlődés társadalmi hatásának vizsgálatát, a kulturális identitás megerősítését úgy, hogy az járjon együtt a más kultúrák iránti tiszte­let kifejlesztésével. A közgyűlés résztvevői az elhangzott be­számolókat tudomásul vették. (MTI) Olvasói fórum Gorbacsov új könyvéről Mihail Gorbacsov Átalakítás és új gondolkodás-című kötetét olvasói fó­rumon mutatták be szerdán a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Bíró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság főtitkára megnyitó szavaiban emlékeztetett arra: a Szovjetunióban folyó átalakítást a magyar közvéle­mény is élénk érdeklődéssel figyeli. Ezt felismerve, a Kossuth Könyvkiadó, va­lamint a Pallas Lap- és Könyvkiadó gondozásában, a fordításban, a szer­kesztésben, a kiadásban és a terjesztés­ben érdekeltek jól szervezett, együttes munkája eredményeképpen figyelemre méltó gyorsasággal került a politikai esszé a magyar könyvbarátoknoz. Ezt követően Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője elemezte az újító szemléletet, merész gondolko­dást tükröző kiadványt. Az írás — amely nem elmondott beszédek újra­közlése — egységes gondolati rendszert alkot a Szovjetunióról, akár a nemzet­közi viszonyokat, akár az egész embe­riséget érintő globális, az ideológiai szembenállástól független kérdésekről essék is szó. Borisz Sztukalin, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete köszönetét mon­dott a két kiadónak, amiért lehetővé tették, hogy a magyar olvasók anya­nyelvükön megismerhessék Gorbacsov mondanivalóját. Mint mondta: a könyv rövid idő alatt több mint húsz országban látott napvilágot, élénk visszhangot kiváltva a nemzetközi köz­véleményből. A rádió helyzete, tervei szerepeltek a kulturális bizottság ülésének napirendjén (Folytatás az 1. oldalról) korosztály életkori sajátosságaihoz, ér­deklődési köréhez. Tóth János, a bi­zottság titkára a rádiós ismeretterjesz­tés kapcsán szorgalmazta, hogy az ed­diginél még több műsor foglalkozzon a műszaki-értelmiség gondjaival, ered­ményeivel, a műszaki-technikai fejlesz­tés témaköreivel, a pályakezdők, konstruktőrök és technológusok mun­kájának bemutatásával. Árvái Lászlóné (Heves megye) és Ki­rály Zoltán (Csongrád megye) a rádió leghűségesebb és legszélesebb hallgatói rétegének — a nyugdíjasoknak, az egyedülállóknak, illetve beteg embe­reknek — szóló műsorok jelentőségét és szociálpolitikai fontosságát emelte ki, javasolva, hogy e közönségét a rá­dió műsor- és szerkesztéspolitikája még jobban vegye figyelembe. Sztrapák Fe­renc (Bács-Kiskun megye) arról a pó­tolhatatlan szerepről beszélt, amit a rá­dió nyújthat az információs és kulturá­lis szempontból leginkább hátrányos helyzetben levőknek: a kistelepülése­ken, tanyákon élő embereknek. Hellner Károly (Budapest) javasolta, hogy a Falurádióhoz hasonlóan találjanak ál­landó, s lehetőleg reggeli időpontot egy, az iparral foglalkozó aktuális ma­gazinnak. Sok képviselő üdvözölte azt a ten­denciát, hogy a rádiós műsorokban, tudósításokban egyre nagyobb teret adnak az egymástól eltérő vélemények­nek, nézeteknek, a társadalmi nyilvá­nosság érvényesítésének, a tisztességes és korrekt vitáknak. A kulturális bi­zottság tagjai kérték, hogy a rádió még inkább adjon hangot országgyűlési tu­dósításaiban is a képviselői vélemé­nyeknek, felszólalásoknak. Király Zoltán javasolta: annak érde­kében, hogy a különböző nézetek, ál­láspontok erőteljesebben kifejeződhes­senek, ezek között a közvélemény job­ban eligazodhasson, a rádió más-más adókon adjon lehetőséget az eltérő vé­lemények tükröztetésére. Ezzel kapcso­latban Hárs István kiemelte: céljuk to­vábbra is az, hogy egy-egy műsoron belül, egyszerre és együtt legyenek jelen a különböző felfogás- és megitélésmó- dok, egy-egy műsor önmagában is tük­rözhesse a nézetkülönbségeket. Zsig- mond Attila (Budapest) az óbudai Fő téri esernyős szobrok eltűnéséről szóló példával szemléltette, hogy a rádió gyakran megalapozatlan, és utánjárás nélkül „hírt” röppent fel, s kérte — csakúgy, mint Lásztity Radomir (Buda­pest) — a körültekintőbb, szakszerűbb és pontosabb feldolgozásmódot. Bokor László (Budapest), a rádió történelem­őrző, archiváló funkcióját emelte ki, s javasolta, hogy az intézmény a nagy értékű hanganyagát tegye akár soro­zatban, akár kazettán hozzáférhetővé a kutatók, érdeklődők számára. A képviselők ezt követően megtár­gyalták a bizottság idei munkatervét, majd látogatást tettek a rádió stúdiói­ban és műhelyeiben. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Párbeszéd az öbölbeli hajózás biztonságáról Az iraki légierő gépei szerdán bombázták a Perzsa(Arab)-öböl déli részén lévő iráni Lavan sziget olajipari létesítményeit —jelentette az INA iraki hírügynökség. A gépek nyolcszáz kilométert tettek meg célpontju­kig, lángba borították a létesítményeket, majd sértetlenül visszatértek támaszpontjaikra —- hangzik a jelentés. Iráni részről még nem erősítették meg a bombázás hírét. A teheráni rádió arról számolt be, hogy szerdára virradó éjszaka az iráni hadsereg visszaverte az ellenség négy ellentámadását Irak északkele­ti területein. Egy iráni katonai közlemény szerint az összecsapásokban ötszáz iraki katona esett el vagy sebesült meg. Teheránnak az Egyesült Arab Emírségekbe akkreditált nagykövete szerdán Dubaiban közölte, hogy Irán a közeljövőben párbeszédet kezd az Öbölmenti Együttműködési Tanács tagországainak képviselőivel. A találkozó témája az öbölbeli hajózás biztonsága lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents