Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-19 / 15. szám

4 TAVASZI RAJT A TEKEPÁLYÁN A szanki nők az élvonalban A tekesport történetében is példátlan, hogy egy kétczerhatszáz lakosú község női tekecsapata feljutott az NB 1-be. Az eddigi egyetlen példa a szanki hölgyek nevéhez fűződik, akik tavaly ősszel kezdték szereplésiiket.a nemzet­közi mércével mérve is rangosnak tartott magyar élvonalban, idén — az elmúlt hét végén — pedig folytatták. Első hazai mérkőzésükön — a híres, nevezetes, immár NB 1-es csapatot kiszolgáló kettes tekepályán (felvételünkön) — mi is ott voltunk a tavaszi ra jtnál. Az erről készült képriportunkat lapunk hetedik oldalán, a sportrovat­ban találhatják meg olvasóink. SEVARDNADZE BONNI TÁRGYALÁSAI A kapcsolatok továbbfejlesztése mindkét fél érdeke A hivatalos látogatáson az NSZK- ban tartózkodó Eduard Sevardna- dzét, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagját, külügyminisztert hét­főn fogadta Richard von Weizsäcker, az NSZK szövetségi elnöke. Korábban a szovjet vendég és házi­gazdája, Hans-Dietrich Genscher hi­vatalos tárgyalásainak első forduló­ján a felek állást foglaltak a politikai párbeszéd elmélyítése, a kapcsolatok továbbfejlesztése mellett. Sevardna- dze újabb szovjetunióbeli látogatás­ra hívta meg Genschert. A tárgyszerű és építőlégkörben folytatott megbeszéléseken, amelye­ket megelőzött egy magánjellegű esz­mecsere, Sevardnadze kifejtette: a szovjet—nyuganémet viszony kedve­ző alakulása nagymértékben befolyá­solhatja az európai légkört, a helsinki folyamatot. Genscher egyetértőén hangsúlyozta: az NSZK-ban széles körű támogatásra talál a kapcsola­toknak a moszkvai szerződés alapján való bővítése, valamint a bonni kabi­netnek az a törekvése, hogy a Szov­jetunióval és minden más európai ál­lammal együtt előmozdítsa egy euró­pai békerendszer megalapozását. A véleménycsere fontos részeként megvitatták emellett a gazdasági együttműködés kérdéskörét, egyet­értve abban, hogy a lehetőségeket még távolról sem aknázták ki. Szor­galmazták új együttműködési for­mák felkutatását és alkalmazását, a többi között a termelési kooperációt és közös vállalatok létrehozását. Szovjet részről egyúttal felvetették annak szükségességét, hogy eltávolít­sák az útból a gazdasági érintkezést hátráltató akadályokat, felszámolják például a szocialista országokba irá­nyuló műszaki-technológiai kivitel korlátozására hivatott COCOM - megszorításokat. Ezzel összefüggés­ben elismerően emlékeztettek az NSZK-beli politikai tényezőknek ar­ra a kijelentésére, amelyek szerint Eu­rópa gazdasági és technológiai meg­osztása nem szolgálhatja egyetlenegy európai állam érdekeit sem. Sevardnadze később találkozott a nyugatnémet ipari és kereskedelmi • Megkezdte bonni tárgyalásait Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, aki képünkön tárgyalópartnerével, Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszterrel látható. (Telefotó: AP—MTI—KS) körök vezető tisztségviselőivel, kö­zöttük Otto Wolff von Amerongen­nal, a „Német Gazdaság Keleti Bi­zottságának” elnökével. XLIII. évf. 15. szám Ára: 1,80 Ft 1988. január 19., kedd AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA FÜRÉSZPORBÓL VALUTA Hulladékhasznosítás a parkettagyárban A Kecskeméti Parkettagyárban keletkező nagy mennyisé­gű faipari hulladékot teljes egészében felhasználják. Télen a fűrészport vegyestüzelésű kazánokban elégetik, így tetemes mennyiségű fűtési energiát tudnak megtakarítani. Tavasztól ősz végéig nemcsak a gyártelep gőzigényét fedezik a hulladék feltüzelésével, hanem a maradékból exportképes terméket, úgynevezett fabrikettet állítanak elő. Voltak olyan évek, amikor a felesleges fűrészport egysze­rűen kiszállították a szeméttelepre, így nemhogy haszonnal, de a szállítási költségek miatt, ráfizetés árán szabadultak meg a hulladékanyagtól. Később a szállítási kiadásokat megtakarították, mert a baromfitartók örömmel hordták el a gyárból az almozásra kiválóan alkalmas fűrészport. A for­dulat az országos hulladékhasznosítási program meghirdeté­sével következett be, amikor is az elfogadott pályázatok alapján három fűrészpor-brikettáló gép került az országba. Az egyik ilyen osztrák gépet a Kecskeméti Parkettagyár üzemelteti lízingszerződés keretében. A gyártó berendezés leginkább egy hurkatöltő készülék­hez hasonlítható. A nagy nyomás alatt és magas hőmérsékle­ten a saját alkotórészeitől összetapadt fűrészpor „hurkát” alkot, amelyet 25 centiméteres darabokra vágnak és kötegel­nek. Az így nyert tüzelőanyagot igen magas fűtőértéke a barna- és feketeszén között határozható meg. A fabrikett tökéletesen elég, a tüzelőberendezés hetekig salakolás nélkül üzemeltethető. Könnyű kezelhetősége és tisztasága révén előszeretettel alkalmazzák kandallók fűtésére. A magas ár miatt azonban belföldi hasznosítása egyelőre luxusnak tűn­het, viszont jól értékesíthető exporttermékként. A kecske­méti gyár osztrák kereskedő cégekkel áll üzleti kapcsolatban. A tavalyi próbaüzem mellett 150 tonna fabrikettet exportál­tak Ausztriába, az idei tervükben pedig már 500 tonna szere­pel, amely 2,7 millió forint árbevételt jelent. A gyár tervezett 80 millió forintos exportjához képest ez elenyésző hányad, ám ezt a keveset — úgyis mondhatnánk — a semmiből állították elő. ÜLÉST TARTOTT AZ ORSZÁGOS SZÖVETKEZETI TANÁCS Alkalmazkodó szervezeti formák Az Országos Szövetkezeti Ta­nács hétfőn Szabó István elnökleté­vel ülést tartott. A testület az ipari, a mezőgazdasági és a fogyasztási szövetkezetek tavalyi munkájának tapasztalatairól és az idei felada­tokra való felkészülésről tárgyalt. Az ülésen megemlékeztek arról, hogy 20 éve alakult meg az OSZT. Szabó István ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az 1968-as gaz­dasági reform évében létrejött or­szágos tanács olyan.— apparátus nélküli — központi érdekképvisele­ti szerve a különböző szövetkezeti ágazatoknak, amely az országos gazdaságpolitikai célok érdekében munkálkodik a szövetkezeti moz­galom fejlesztésén. A szövetkezetek munkáját ele­mezve a tanácsülés megállapította: 1987-ben az ipari és a fogyasztási szövetkezetek a korábbinál jobb évet zártak, míg a nagyüzemi közös gazdaságok teljesítménye — rész­ben a kedvezőtlen időjárás miatt elmaradt a tervezettől. Az ipari szövetkezetek termelése folyó áron számolva 16-18 százalékkal haladta meg az előző évit, konvertibilis ex­portjuk 20 százalékkal, építőipari és szolgáltató tevékenységük ennél is jobban emelkedett. A fogyasztási szövetkezetek kiskereskedelmi for­galma változatlan árakon öt száza­lékkal, konvertibilis kivitelük 15 százalékkal nőtt. A termelőszövet­kezetek — amelyek az ország mező- gazdasági termelésének mintegy 70 százalékát adják — a gyorsjelenté­sek szerint 256 milliárd forintos ter­melési értéket produkáltak, nyere­ségük pedig várha áan eléri a 16-17 milliárd forintot. A szövetkezetek további munká­járól a testület megállapította, hogy a mozgalom céljai, tevékenységé­nek irányai lényegében változatla­nok. Ugyanakkor, alkalmazkodva az új körülményekhez, bizonyos vonatkozásban módosítani szüksé­ges a gazdálkodás formáját. A ter­vek szerint 1988-ban az ipari szö­vetkezetek 4-6, a fogyasztási szö­vetkezetek 10-12, a nagyüzemi kö­zös gazdaságok pedig öt százalékon felüli mértékben növelik termelésü­ket. A felszólalók megerősítették azt a véleményt, hogy a gazdasági kö­rülményekhez igazodva — ha indo­kolt — a meglévő szervezeti forma helyett célszerű, ha a szövetkezetek­ben más, például szakszövetkezeti, szakcsoporti, kisszövetkezeti, vagy egyéb formát választanak. Ugyanakkor az ipari szövetkeze­tek képviselői arról is szóltak, hogy ne csak a kisszövetkezetek, hanem a régebbiek, a hagyományosak is kapjanak nagyobb önállóságot. Az ipari szövetkezetek számára növel­ni szükséges s külső szolgáltatások körét, például azzal, hogy a bankok és más pénzintézetek nyújtsanak számukra több hitelt. Az egyik hoz­zászóló a szövetkezetek pénzügyi helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy jobban figyelembe kell venni a mezőgazdasági szövetkezetek igé­nyeit, különösen a bérbruttósítás okozta nehézségek miatt fontos volna a hitelfolyósítás gyorsítása. Elhangzott az is: az ipari szövetke­zetek munkáját hátráltatja, hogy igen bonyolult a vállalkozási adó nyilvántartása. Az OSZT soros elnöki tisztét az év hátralévő részében Köveskúti Lajos, az OKISZ elnöke látja el. GOULDING AZ IZRAELI MEGSZÁLLÁSRÓL „Elviselhetetlen állapotok” A Gázai-övezetben és Ciszjordániá- ban a húszéves izraeli megszállás elvi­selhetetlen állapotokat teremtett mind az izraeliek, mind a palesztinok számá­ra — jelentette ki a vasárnapi Marrack Goulding ENSZ-főtitkárhelyettes, aki a főtitkár különleges megbízottjaként egyhetes látogatást tett a térségben. A nemzetközi közösségnek hathatós és határozott lépéseket kell tennie ah­hoz, hogy politikai megoldás szülessen ebben a kérdésben — mondotta. Hang­súlyozta: a palesztinok kilátástalan és reménytelen helyzete vezetett azokhoz a tiltakozó megmozdulásokhoz, ame­lyeknek december 9. óta 39 palesztin áldozata van. Nem nyilatkozott, hogy milyen aján­lásokat tesz a kérdés rendezésére Javier Pérez de Cuellarnak, az ENSZ főtitká­rának. Goulding egyben cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint a nemzetközi szervezet megcáfolta azo­kat az értesüléseket, amelyek szerint a nemzetközi szervezet megfigyelőket küldene a megszállt területekre, hogy felügyeljen az ott élő másfél millió pa­lesztin biztonságára. Kiemelte: az izra­eli kormány értésére adta, hogy nem járulna hozzá egy ilyen döntéshez. A KORMÁNY HALOGATJA A TŰZPARANCSOT Kommandóakció Buenos Airesben Hétfőn az Aldo Ricót üldöző kom­mandócsoport fellázadt és hatalmába kerítette Buenos Aires városi repülőte­rének biztonsági parancsnokságát. Azóta szünetel a forgalom a repülőté­ren, mely a belföldi és az uruguayi jára­tok központi állomása. Az egész légi­forgalmat átterelték Ezeiza nemzetközi légikikötőjébe. Raul Alfonsin köztársasági elnök hétfőre virradóra parancsot adott az argentin fegyveres erők három haderő­nemének, hogy közösen fojtsák el a jobboldali lázadást. Caridi tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke Rico búvó­helyén, Monté Caserosnál összevonta a kormányhű erőket, de még nem adott ki támadási parancsot, mert maga sem kapott ilyent. A helyzetet bonyolítja, hogy Ricóék ellenőrzik a 25 ezer lelket számláló város repülőterét, továbbá a város bekötőútjait. Csatlakozott hoz­zájuk egy helyi műszaki zászlóalj is. A lázadók a várható támadás feltar­tóztatására aláaknáztak egy hidat. A kormányerők egy autója aknára fu­tott és három katona, köztük egy had­nagy súlyosan megsérült. Szélsőjobboldali, lázadók kerítették hatalmukba a tucumani 19. sz. lövész­ezredet is. Dániel Leon alezredes sze­mélyében ugyanaz az ember vette át a hatalmat, akit a tavaly húsvéti lázadás­ban játszott szerepe miatt leváltottak. Közölte: katonáinak parancsot adott Caridi elfogására. Rico vasárnap esti sajtóértekezletén • A képen: az engedetlen katonák veze­tője Aldo Rico alezredes, aki a tavalyi eseményekben is vezető szerepet ját­szott, nyilatkozik az újságíróknak. bejelentette: nem adja meg magát. Ca­ridi leváltását és a kormány katonapo­litikájának megváltoztatását követelte. A fejlemények alapján nem lehet ki­zárni, hogy a fegyveres összecsapás el­kerülhetetlenné válik, jóllehet a kor­mány igyekszik húzni-halasztani a tűz- parancs kiadását. KÉTSZÁZ ÉVE BÜNTETTÉK, KÉSŐBB HONOSÍTOTTÁK • Az új, 340 négyzetméteres raktárépület sokat enyhít majd a tárolási gondokon. Minőségi javulás várható a dohánytermesztésben Részlet a Kiskunhalas város tör­ténete című, 1935-ben megjelent ta­nulmányból: „A dohányzás szokás­ban volt már a redemptió előtt (XVIII. század), bár büntették, ké­sőbb adó alá vonták a pipásokat. 1787-ben a kormány nyomtatott dohánytermelési útmutatással látta el a községeket és így Halas városát is. A dohány árusítása 1774-ben mindenkinek szabad volt. Lévai Antal felgyői lakos 1819. január ha­vában ... ajánlatot tett a városnak, hogy a dohánytermelést meghono­sítja Halason, ha alkalmas földet kap. A tanács elfogadván az ajánla­tot, a balotai négyeshatár körül je­lölt ki földet.” Ma, amikor a dohányzás ha­zánkban is százezrek káros szenve­délye, már senki sem gondol a haj­dan volt időkbe. Ilyenkor, dohány­leadás idején a .Kiskunhalasi Do­hányfelvásárló Üzemben nagy a forgalom. Novembertől kezdődően március 15-éig tart az átvétel. Egy hónapban tíz alkalommal, napi 90 —10Ó mázsa dohányt vesznek át a termelőktől, — tájékoztat Fekete Sándor üzemigazgató-helyettes. Ugyanakkor folyamatosan kötik az idei szerződéseket is, mert do­hányra változatlanul nagy szükség van. Legfeljebb az borzolhatja a ke­délyeket, hogy az eddig csak aján­lott technológia az 1988. évi szerző­désekben már feltételként szerepel. Ugyanis a külföldi partner ezentúl csak kacsozott és tetejezett ültet­vényről származó dohánylevelet 1 • Illés Imréné mélykúti egyéni dohánytermelő szállítmányát mi­nősítik a Kiskun- halasi Dohányfel­vásárló Üzemben. (Méhesi Éva fel­vételei) hajlandó megvásárolni. így ezt a mun­kát az idén már minden termelőnek el kell végeznie. A többletmunkával vi­szont több és jobb minőségű dohány nyerhető. Kiskunhalason két fajta, a mestersé­ges szárítású Virginia, valamint a ter­mészetes körülmények között szárított Kerti dohány és K állói dohány felvá­sárlásával foglalkoznak. Az üzem ta­valy 11 termelőszövetkezettel állt üzleti kapcsolatban, amelyek háztáji gaz­daságokban termeltették meg a kultúrnövényt. Emellett 1987-ben mintegy ötszáz egyéni kistermelő­vel kötöttek felvásárlási szerződést. A múlt évi dohánytermelés mennyi­ségben és minőségben egyaránt el­marad a várakozástól — mondta az üzemigazgató-helyettes — mert a tavalyi nyár szeszélyes időjárása és a jégverés jelentősebb kárt okozott az ültetvényekben. K. Á. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE

Next

/
Thumbnails
Contents