Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-18 / 14. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. január 18.

BÁCS-KISKUNT IS BEBARANGOLTA

A Podmaniczky-díj

SAJTOPOSTA

várományosa térképet rajzolt

A Magyar Nemzet 1987. december 14-ei számában Ráday Mihály terjedelmes cikket írt a városvédő mozgalom eredményeiről, s jeles személyiségeiről. Felsorolta azokat is, akik a közeljövőben (még a tavalyi év decemberében) személyesen vehetik át az építésügyi minisztertől, munkásságuk elismeréseként, a Podmaniczky-díjat. Az átadás nem történt meg, vélhetően azért, mert az utóbbi időben a miniszterek mással voltak elfoglalva. A díj várományosai között ott van a szegedi Tipity János építésztechnikus is, aki a kovácsoltvas emlékek felkutatásával és dokumentálásával végzett pótolhatatlan munkát. Ismerkedjünk meg vele, hisz tevékenysége Bács-Kiskun megyére is kiterjedt.

De mit is csinál tulajdonképpen Tipity János? Rajzol. Sétál az utcán, meglát egy szép kovácsoltvas kaput. Előveszi a mappáját, famércét és ceruzát, s méreget, rajzol. Megállnak mellette a járókelők, s csodálkoznak:

— Harminc éve ki-bc járok ezen a kapun, de nem vettem észre, hogy ilyen szép!

Tipity János tehát felhívja figyelmünket a szemünk előtt heverő értékekre. Őrizzük meg őket az utókornak!

— Sopron például tele van olyan kapukkal, amiről hiányzik a kopogtató. Ott a helye, s a szomszédos ház mutatja is, hogy milyen csodaszép kovácsoltvas kopogtató lehetett itt valamikor. Most is megvan persze. Kivitték Ausztriába — mondja.

Mert Tipity János nemcsak szülővárosában, Szegeden, hanem szerte az országban készített már ilyen rajzokat. Sőt felvidéki és erdélyi városokban is.

— A legszebb

kovácsoltvas

munka, amit valaha láttam,

Nyitrán van. Egy régi ház kilincse.

Még mielőtt elbeszélné, hogyan

kezdődött ez a sok-sok barangolást igénylő szenvedélye, tudnunk kell róla, hogy az elmúlt ősszel Szegeden kiállítást rendeztek a városban készített rajzaiból. Legszebb munkáit kötetben is kiadták, amely közel háromszáz ábrát tartalmaz, s így a szegedi kovácsoltvas- művesség legértékesebb dokumentuma.

Kovácsmunkákat csak húsz éve rajzol, lakásában a Szegedi Nemzeti Színház homlokzatának tusrajza lóg a falon. 1953-ban készítette. Hogyan tanult meg ilyen mesterien bánni a ceruzával?

Régen Királyhalom volt, ma Mó- rahalomnak hívják Szegednek azt a részét, ahol 1917-ben születtem. Apám napszámos volt, az elemi iskola öt osztályának elvégzéséig tudott felnevelni. Tizenkét évesen már pásztorkodtam, majd egy kőfaragóhoz álltam be dolgozni. Feltűnt egy temetőben sétáló szobrászművésznek, hogy viszonylag ügyesen forgatom a vésőt. Elhívott magához, tőle sokat tanultam. Később a vasútnál voltam pályamunkás, de csakhamar írnok lettem. 1944-ben már egy vasútépítésnél dolgoztam, mint térképrajzoló. Hadifogságba kerültem, ahonnan 1947-ben jöttem haza. Ezután végeztem el az általános iskola utolsó három osztályát, s 1949-ben beálltam az akkor alakuló magasépítési tervező- intézetbe műszaki rajzolónak. Később ugyanitt szerkesztő lettem, s 1962-ben

• Tipity János magyarázat közben. A kovácsoltvas kilincsek fogantyúja akantuszlevelet formáz.

1! I*

■■■■ ■■

t<56

• Sírkerítés Kiskunfélegyházán, az Alsótemetőben.

pattogzott, többrétegű vastag festék 'nem emeli a fotó szépségét. A jó állaMiért késlekedik a Hungária?

Férjem gépkocsitulajdonos és cascó- val is rendelkezik, amit a Hungária Biztosítóval kötött meg. Előnyösnek tartja e biztosító feltételeit, melyek alapján díjvisszatérítésben részesül a hosszú ideje biztonságosan közlekedő autós. Csakhogy az ezzel kapcsolatos ügyintézés kissé lassú, legalábbis erre következtetek saját esetünkből.

Mivel párom roppant óvatos ember, s nagyon vigyáz nemcsak magára, hanem másokra is, gépjárművének használata során még a legenyhébb ütközést is elkerülte, következésképpen nem kellett az elmúlt években kárigényt érvényesítenie. Így azután már tavaly novemberben esedékessé vált, hogy több mint 2 ezer forintot visszafizessen neki a Hungária. Sajnos, e szolgáltatásával igencsak késlekedik, hiszen január elején írom levelemet, de ebből a pénzből még egyetlen fillért sem láttunk, a többszöri reklamáció ellenére. — panaszolja a Kecskemét, Tél u. 2. szám alatt lakó olvasónk:

. Bárány Béláné

• Felülvilágító ablak díszrácsa Kalocsán, a Főszékesegyház régi hátsó bejáratán.

• Kriptabejárat Tiszakécskén.

pótban lévő munkákról viszont tényleg érdemes fényképeket készíteni.

— Mi a fizetség a rengeteg gyaloglásért?

— -Szegedi munkáimat megvette a város múzeuma, s kiadták kötetben is. Talán megkapom a Podmaniczky- díjat. A legnagyobb öröm azonban az, hogy marad utánam valami. Hetvenegy éves vagyok.

‘— Mit talált Bács-Kiskun megyében?

— A közelmúltban Kecskemét Városi Tanácsának műszaki osztálya megbízott hatvan tusrajz elkészítésével, de nyolcvan lett belőle. Találtam azonban szép kovácsoltvas munkákat a megye más településein is.

Tipity János esete könnyen eszünkbe juttatja a tehetség egyik definícióját. Tehetség az, ami bármilyen körülmények között felszínre tör. A napszámos fia, ötosztályos nevelés után is maradandó életművet alkotott.

Bálái F. István

ÜZENJÜK

Aratónénak, Bajára: Ez év január elseje óta van hatályban a Minisztertanács 60/1987. (XI. 29.) számú rendeleté, melynek értelmében mentes a honvédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettsége alól az a hadköteles, aki testi fogyatékossága miatt a munkaképességét legalább 50 százalékos mértékben elvesztette. Ennek igazolásához természetesen szakorvosi bizottsági határozat szükséges.

Burián Gábornak, Kalocsára: Az új

földtörvény szerint nem minősül művelési ág megváltoztatásának, ha a termőterület használója a gyepet vagy a gyümölcsöst felújítás céljából legfeljebb három esztendeig szántóföldként műveli. E tevékenységet persze be kell jelenteni az illetékes földhivatalba.

Csilliknének, Kiskunmajsára:

A 38/1987. számú belügyminiszteri utasítás — ez tavaly december óta alkalmazandó — lehetővé teszi, hogy a nyugállományban lévő magyar állampolgár kérje az illetékes hatóságtól: személyi igazolványába a nyugdíjazást közvetlenül megelőző foglalkozását, illetve beosztását is bejegyezzék.

„Mennyit fizetek” jeligére: Mentes az illeték alól 500 000 forint ingatlanértékig a lakástulajdon, illetve hétvégi ház haszonélvezetének, használatának a túlélő házastárs általi öröklése. További felvilágosítást ez ügyben a megyei illetékhivataltól kérhet levélben vagy személyesen.

„Messzire utazunk” jeligére, Lajos- mizsére: Az Egészségügyi Minisztérium irányítása alá tartozó szociális intézmények érzékszervi, testi, vagy értelmi foFOGADÓSZOBA

Állattartás

Az előzőekben foglaltakat felkérésünkre kivizsgálta a Hungária Biztosító Bács- Kiskun Megyei Igazgatóságának jogtanácsosa, dr. Farkas István, s az alábbiak szerint tájékoztatott bennünket:

— Való igaz, a cascóval kapcsolatos díj-visszatérítési kötelezettségünk már a kötvény megkötésétől számított két-három év elteltekor fennáll, baleset nélküli közlekedés esetén, a vonatkozó szerződésünk azonban nem tartalmaz vállalt határidőt az ősz- szeg kiutalására. Ezt az adminisztrációs munkátfolyamatosan végezzük, ami az év végén — éppen az igényekre tekintettel— mindig megsokszorozódik. Jóllehet számító- gépes rendszerrel dolgozunk, mégsem nélkülözhető az adatok fokozott, szigorú ellenőrzése a hibák elkerülése érdekében, s e teeendő kétségkívül időigényes.

Olvasójuk címére január 5-én postáztuk a sürgetett 2178 forintot, melyet azóta bizonyára átvett.

gyatékosságban szenvedő gondozottjai és egy kísérőjük félárú menetjegy váltására jogosultak a vonaton. E jogosultságot az intézmény által kiállított igazolvánnyal kell bizonyítani.

Szlovák Józsefnének, Kiskőrösre: Szülési szabadsága, idején terhességigyermekágyi segélyben részesül, ami a bérének 100 százalékos folyósítását jelenti. Ennek tartama alatt nem jogosult gyesre az első gyermeke után. Másik kérdésére válaszolva elmondjuk, hogy újszülött után a családi pótlék a születés hónapjának első napjától jár akkor, ha a szülő rendelkezik a biztosításban töltött 21 nappal. Mezőgazdasági szövetkezeti tag esetében lényegesen eltérő az ilyen szabály, melynek részleteiről célszerű a gazdaság társadalombiztosítási ügyintézőjétől felvilágosítást kérni.

Dr. Tanács Istvánnak, Bajára: A tömegközlekedési eszközök (vonat, autóbusz stb.) igénybevételének feltételeit a szolgáltatók díjszabási rendje közli, ami a menetrendkönyvben, valamint a pályaudvarok és a nagyobb megállóhelyek hirdetőtábláin megtalálható. Az utasnak kötelessége ezen előírásokhoz igazodni, ellenkező esetben bírsággal számolhat, mely eljárás — szemben az Ön véleményével — teljesen jogszerű.

Tok Vendelnek, Lajosmizsére: Az illetékesektől kapott értesülés szerint az utcabéli érdekelt családok már valamennyien földgázt használnak. A bekötés körüli huzavonának technikai okai voltak. Például a gázmérő is hosz- szabb ideig hiányzott, ezért ajánlotta fel a Dégáz — átmeneti megoldásként — az átalánydíjas fizetés módszerét, amit több fogyasztó visszautasított. Pedig ehelyett bizalmat érdemelt volna a lakossági igény mielőbbi kielégítésén fáradozó gázszolgáltató.

korlátlanul?

Szűkebb lakóhelyemen, a Pacsirta utcában és környékén nagyon közel vannak egymáshoz a családi házak, minek következtében még akarva sem határolhatja el magát az ember a szomszédjától. Ideális körülmények között nincs is szükség a másoktól való elzárkózásra, egyéb esetben azonban teher az ilyen szomszédi kapcsolat. Bizonyítja ezt a saját ügyem, amit nyugodtan merek nevezni közérdekűnek. *8*

Községünk közepén található az a körülbelül 160 négyszögölnyi üres, be- kerítetlen telek, melyet az egyik lakos — hatósági jóváhagyással — takarmánytárolásra használ. De hogyan? A gyúlékony anyagok magassága kisebb toronynak is megfelel. Nagyon félek egy eldobott cigarettacsikktől, vagy még parázsló gyufaszáltól, amely lángba boríthatja az egész rakományt. És kút sincs arrafelé. Azután gond az is, hogy a házam elejétől alig pár méterre gödör van kiásva, silózásra. Tartok tőle, az épület állagára nincs kedvező hatással. Összegyűlhet benne annyi víz, hogy a talajt is meglazítja.

Érthetetlen, hogy a település felelős gazdái engedélyezik a tűzveszélyes takarmány felhalmozását olyan sűrűn lakott térségben, mint ahol éri élek ... (Elmondta Csiba Józsefné dunapataji olvasónk.)

□ □ □

E bejelentést közbenjárásunkra kivizsgálta a megyei tanács szervezési és jogi osztálya, melynek vezetője, dr. Egyedi Ernő, ezeket közölte a megállapításokról:

— Dunapataj lakói régóta foglalkoznak szarvasmarha-tenyésztéssel, az állatok ma is megtalálhatók sok család háztáji gazdaságában. Ezzel magyarázható, hogy az országban egyedül már csak ott működik legeltetési bizottság. A hagyományokra tekintettel a nagyközségi tanács nem alkotott állattartási rendeletet, vagyis e tevékenység egyáltalán nincs korlátozva.

Ami a Csibánééval szomszédos telket illeti, azon a területen Orova Árpád helyi lakos alomszalmát, valamint takarmányt tárol, de korántsem olyan módon és mennyiségben, hogy az tűzkárt okozzon. A telekhatártól nem messze létesített 3x3x2 méternyi silógödör lakóházat nem veszélyeztet. Egyébként olvasójukat közvetlenül informáltam arról, hogy amennyiben birtoksérelem éri a vitatott szomszédsággal kapcsolatosan, jogorvoslatért a helyi szakigazgatási szervhez fordulhat, tűzvédelmi ügyben pedig a területi tűzoltó-parancsnoksághoz.

Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1 /A Telefon: 27-611

Tízéves a Kunszentmiklósi Múzeumbaráti Kör

• A Virágh-kúria egyik kiállítótermében a település néprajzi tárgyai láthatók.

levelező tagozaton befejeztem az építőipari technikumot. Már gyermekkoromban is volt tehát némi tehetségem a rajzoláshoz, utána pedig mindenütt tanultam hozzá egy kévését. A kovácsoltvasakról készített munkáimat egyrészt szabadkézi, másrészt műszaki rajzoknak lehet tekinteni. Az építőipari tervezés mindkettőt fejleszti.

— Miként keltették fel érdeklődését a műlakatos munkák?

— Már ifjúkoromban is sokat bámészkodtam a műhelyek körül, s tetszett, ahogyan az izzó vasat formálják különféle alakzatokra. Különösen a lemezdomborítás igényel bámulatos ügyességet. 1969-ben próbáltam meg először lerajzolni egy kovácsoltvas cégért. Sikerült, s szenvedélyemmé vált a szép műlakatos munkák felkutatása és lerajzolása. A helyszínen felveszem a\ méreteket és leskiccelem a formát, a tusrajzot otthon csinálom meg. Sokat barangoltam Szeged, majd a különböző városok utcáin, temetőiben. Kapuk, kerítések, erkélyrácsok, kandeláberek, sírkerítések, kapubetétrácsok százait örökítettem meg. Sajnos, legnagyobb részük már rossz állapotban van, s nem egy kapu, amit tíz éve még láttam, ma már nincs meg.

— Ezt a dokumentációs munkát nem volna könnyebb fényképezőgéppel végezni?

A kovácsoltvas eredeti szépségét a tusrajz adja vissza. Nagyon sok régi kapu vagy sírkerítés már elhanyagolt környezetben van, jelentős mértékben megcsonkítva. Sem a rozsda, sem a leA Kunszentmiklósi Múzeumbaráti Kör 1977. december 11-én alakult 52 felnőtt és 32 iskolás részvételével. Az előzményekre egészen az 1960-as évekig kell visszatekinteni, amikor is a magyar mezőgazdaság rohamos fejlődésnek indult a szocialista nagyüzemi gazdálkodás meghonosodásával. Új technológiák, új munkaeszközök voltak a folyamat kísérői. A hagyományos kézi és igás munkaeszközök helyére a nagy termelőerővel bíró gépek kerültek. A tegnapi hagyományos munkaeszközök a mezőgazdaság színterén mára már múzeumi tárgyak lettek. S hogy ez valóban így legyen, hogy a termelésből kikerült eszközöket ne az enyészet pusztítsa el, hanem az utókor is megismerhesse mint a mezőgazdasági kultúra értékeit, Budapesten 1973-ban megalakult a Mezőgazdasági Múzeum Barátok Köre, két évvel később pedig a Kiskunsági Nemzeti Park, amelynek jelentős részét- teszi ki a Kunszentmik- lóst körülölelő szikes puszta jellegzetes növény- és állatvilággal.

Az általános iskola batik szakkörének rendszeres, eredményes kapcsolata alakult ki a Magyar Mezőgazdasági Múzeummal a Mezőgazdaságunk diákszemmel című pályázaton keresztül, amelyen évente díjazottak voltak munkáik. E három tényező együtthatásaként alakult meg a Kunszentmiklósi Muzeumbaráti Kör. Lehetségesnek látszott Bács-Kiskun megye sajátos gazdálkodási módjait, hagyományait megőrizni, amelyek a homokos és szikes talajon alakultak ki, nemkülönben

természetvédelmi értékei és a tájra jellemző agrártörténeti emlékek megőrzése is feladatul kínálkozott.

Az agrártörténeti emlékek védelme érdekében végzett felmérés során megállapították, hogy a már meglévő hely- történeti gyűjtemény 1100 darabbal rendelkezik, melyeket védetté nyilvánították. 1985-ben felépítettek egy fészert, amelyben agrártörténeti eszközöket, gépeket tártak közszemlére. Három tanyai épületet agrártörténeti műemlék jellegű épületté nyilvánítottak: a két Selyem-tanya és a Nyakvágó csárda ma is gyakran látogatott. A tárgyi anyagok gyűjtése mellett az írásos dokumentumok gyűjtése is cél, például: adásvételi, bérleti szerződések, vagyonleltárak kerültek elő. Magnetofonra is rögzítettek értékes anyagokat. Pályázatokat hirdettek meg. A tíz év alatt 20 pályamunka, 12 kisgépkonstrukció és 10 magnósfelvétel is gazdagította a gyűjteményt. Kétszáznál több értékes tárgyat hoztak a „közösbe” a kun- szentmiklósiak. A múzeumbaráti kör rendszeresen bekapcsolódott a helyi kulturális rendezvények, kiállítások szervezésébe.

A baráti kör tagjai aktívan részt vettek az elmúlt év március 14-én megtartott Petőfi-emlékhelyek Országos, Találkozójának megrendezésében, erre az alkalomra készült el a Petőfi-emlékszo- ba a Virágh-kúriában.

Az elmúlt tíz évben saját kiadványként jelentek meg a helytörténeti gyűjteményt, a Selyem-tanyát, a Nyakvágó csárdát bemutató füzetek és egy szórólap a Virágh-kúriáról. A baráti kör tagjai emlékezetes kirándulásokon vettek részt. Ezek az utak alkalmasak voltak arra is, hogy jó kapcsolatok alakuljanak ki más baráti körökkel. Az ottani hangulatos, baráti találkozó Kunszent- miklóson került viszonzásra: a dégi, a cecei, a gyulai és a budapesti csoportok örömmel jöttek el a környék megtekintésére. Mindezek mellett az elmúlt tíz év eredményéit fémjelzi, hogy a Kun- szentmiklósra érkező turista három helyen bélyegeztetheti le igazolványát: a helytörténeti gyűjteményben, a Bak- say- emlékszobában és a Nyakvágó csárdában, ugyanis Kunszentmiklós is szerepel a Tájak — Korok Múzeumok közművelődési-idegenforgalmi .mozgalom címjegyzékében.

A Virágh-kúria pincéjében klubhelyiséget rendeztek be, ahol vendégül láthatók más múzeumi körök, alkalmas film-, dia- és videovetítésre, szakköri és klubfoglalkozások tartására.

A jövőben is rendszeresek lesznek a klubfoglalkozások. A tervek között szerepel a pásztorélet néprajzi anyagának összegyűjtése, valamint a szokások, a mulatságok, az ünnepségek prózai és zenei anyagának megmentése.

Molnár Péterné tanár