Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-16 / 13. szám

4 • PETŐFI NÉPE *1988. január 16. A KIBONTAKOZÁSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT Szembe kell nézni a gondokkal a MÁV halasi csomópontján A TELJES FOGLALKOZTATÁS KULCSA: A MEZŐGAZDASÁG A területnek kell eltartani a népességet Beszélgetés „munkaügyben” A sajtóban, rádióban, televízióban már két-három éve „divat” különféle foglalkoztatási feszültségekről, vagy akár munkanélküliségről beszélni. Egészen mostanáig az ügynek nagyobb volt a füstje, mint a lángja, a probléma az országnak csak kisebb régióit, s a lakosság elenyésző hánya­dát érintette. Fokozott érdeklődéssel tekintünk azonban az 1988-as eszten­dő, még inkább a kormány stabilizációs munkaprogramjának elkövetkező három éve elé. Vajon megvalósul-e a népgazdaság termelési szerkezetének halaszthatatlan átalakítása, s ha igen, milyen hatással lesz ez a foglalkoz­tatásra, különös tekintettel szűkebb hazánkra, Bács-Kiskun megyére? Dr. Vargáné Verasztó Jolánnal, a megyei tanács munkaügyi osztályá­nak vezetőjével — aki 1987 közepe óta tölti be ezt a funkciót — folytatott beszélgetésünkön nem kaptunk (nem is kaphattunk) végleges választ a kérdésekre. Lényeg az, hogy az illetékesek — tanácsi apparátusok, válla­latvezetők, valamint maguk a dolgozók — nyitottak legyenek a várható változásokra, s mindenütt a szükség szerinti megoldással válaszoljanak a felmerülő problémákra. Ha kell, akkbr a meglévő termékszerkezetből adódó lehetőségek hatékonyabb kihasználásával, ha kell, termékváltással, létszámleépítéssel, munkahelyváltoztatással, új vállalkozással, átképzéssel. A cél az, hogy a gazdaság jövedelemtermelő képessége növekedjen, s az esetleges foglalkoztatási feszültségek csak átmenetiek legyenek. Az év kezdetével, de már azt meg­előzően is a munkahelyeken, gyá­rakban, üzemekben, vállalatoknál megkezdődött, a korábban kidolgo-. zott elképzeléseknek megfelelően, a . párt, a kormány által meghirdetett kibontakozási program végrehajtá­sa. Ez valamennyi gazdasági egy­ségnél azt jelenti, hogy a megválto­zott, nehezebb gazdasági környezet­ben kell megteremteni a termelésnek azt az összhangját, amely lehetővé teszi a minőség növelését, a gazdasá­gosságot, az ésszerű munkaerő- és anyagfelhasználást, a piaci igények­hez való rugalmasabb alkalmazko­dást és még sok mindent, amely nem­csak az egyén, a vállalat, hanem a népgazdaság számára is meghozza a stabilitást. A MÁV kiskunhalasi csomópontján . az elmúlt év eredményei elégedetté te­hetnék az üzemfőnökség, a pályafenn­tartási, a vontatási, a villamosvonal-, a raktárfőnökségeket, a fenntartási üzem, a híd- és épületkarbantartó épí­tésvezetőség dolgozóit. Önelégültség­ről azonban szó sincs, bizakodásról, jobb és keményebb munkáról annál, több. Erről beszélgettünk Monori Já­nos üzemfőnökkel és Vén Imrével, a csomóponti pártbizottság titkárával. — A személyszállításban a múlt évi bevételi tervünket 1 százalékkal túltel­jesítettük, az utaslétszám csökkenése ellenére kezdte az üzemfőnök. — A társadalmi kritika miatt javítani kell a személyszállításban szolgáltatásaink minőségét, a menetrend betartását. Eh­hez tartozik a személyszállító vonatok, várótermek és utasterek tisztántartása, a Tiszta szolgálati hely mozgalom ki- szélesítése. Ennek érdekében hoztuk létre a kisebb állomások taka'rítóbri- gádjait. Olyan vonatrendeket kell ki­alakítani, amelyek kapcsolódnak a munkábajárási szokásokhoz. Az álta­lános és középiskolák igényei alapján külön vonat okát is közlekedtetünk. Az áruszállításnál az exportigények elsőd­legesek. Törekednünk kell arra is, hogy a részben közpénzből megépített ipar­vágányokat az eddigieknél jobban ki­használják. A múlt évben teherfuvaro­zásban bevételi tervünket 1,7 százalék­kal teljesítettük túl, jobb volt a rakodási készség, ami köszönhető a különböző hétvégi akcióknak. Ebben az évben a Papíripari Vállalatnál épül iparvágány.- A kibontakozási program kap­csán mindenütt érezhető változásra lesz szükség — folytatta a pártbizott­ság titkára. — Alapszervezeti vezetősé­geink támogatják a követelményeket támasztó, energikus gazdasági vezető­ket, ám alkalmatlanság esetén ők fog­ják kezdeményezni a személycserét. Az alapszervezeti vezetőségek folyamato­san beszámoltatják a gazdasági vezető­ket a program időarányos végrehajtá­sáról, s vállalják a megújulás során je­lentkező konfliktushelyzeteket is. Szi- - lárd elhatározásunk, hogy javítjuk a kereskedelmi munkát, ezen belül a fu­varszervezést. Ilyen például a közúti konténerszállítás. Az áruszállításban a szállítókapacitás bővülésével nem szá­molhatunk, ezért a meglevő eszközök jobb kihasználása a cél. A kocsirende­zők, tolatásvezetők, a rendezésért kü­lön célprémiumot kapnak, és túl ezen Mongóliában az ötvenes évek köze­pén jöttek létre az áratok — pásztorok — első termelőszövetkezetei, az állatte­nyésztő gazdaságok. A haladó agrár­dolgozók első országos kongresszusán megalkották a közös gazdaságok szer­vezeti szabályzatát, akkor használták első alkalommal a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek kifejezést. Megha­tározták a munkanapok számát, meg­alakították a brigádokat. 1959-re már az egyéni gazdaságok 99,3 százaléka szövetkezetbe tömörült. így a kispa­raszti gazdaságok helyébe 393 kollek­tív nagygazdaság lépett. A mongol gazdaságban az átlagos állatlétszám 62 ezci, az alaptőke meg­haladja a 10 millió tugrikot. Az ország állatállományának háromnegyed része a szövetkezetek tulajdonában van. A szövetkezeti jövedelmek 80 százalé­ka az állattenyésztésből származik. • Monori János: Javítani kell a személyszállításban a szolgáltatások minőségét... kiszélesítettük, bővítettük a jubileumi versenymozgalmat is. — Az állóeszköz-fenntartásban — vette vissza a szót Monori János —, fejlesztésben a vasúti szállítások döntő többségét lebonyolító vonalakat ki­emelten kezeljük. Itt ügyelünk arra, hogy minimálisra csökkenjen a korlá­tozások száma, javuljanak az üzemvi­teli munka feltételei. Lehetőségeinken belül kezdeményezzük az átlag alatti terhelésű munkakörök felszámolását, ezzel is fokozva az anyagi ösztönzést. A vontató és vontatott járművek üzem­készségének és üzembiztonságának ja­vítását azért tartjuk fontosnak, mert a jelenlegi, kis teljesítményű mozdonyok hátráltatják a minőséget. Saját hatás­körben teremtjük meg a javítás műsza­ki és anyagi feltételeit. — Célunk a munkaerő hatékony foglalkoztatása, és ennek érdekében növeljük a munka szervezettségét —- mondta Vén Imre. — Ennek érdekében az alkalmazotti munkakörökben kez­deményezzük a lehetséges munkakö­rök összevonását, illetve javasoljuk az irányítást nem zavaró adminisztratív feladatok csökkentését. Nem lesz könnyű, de a túlórák ésszerű felhaszná­lását, illetve csökkentését is el kell érni. Ezzel együtt azonban törekszünk a tel­jesítményekhez kötött differenciált bé­rezésre. Minden vezetőnek kötelessége a kezdeményezőkészség kibontakozta­tása, a vasútcentrikus szemlélet kiala­kítása. Biztosítanunk kell a beosztot­Fejlődött a szövetkezetek közötti együttműködés. Jelenleg 32 szövetke­zeti egyesülést tartanak nyilván. Ezek több gazdaság erejét egyesítve, szakosí­tással érnek el komoly sikereket. A tagság jövedelmének fő forrása az évi 250 napos munkából származik. Az alapbér 70-80 százalékát havonta fize­tik ki, a különbözetet az év végi elszá­molásnál kapják meg. A szövetkezeti béralapok az elmúlt öt esztendőben 12,3 százalékkal nőttek, a tagok jöve­delme 23,3 százalékkal emelkedett. Emellett a kiegészítő jövedelem sem elhanyagolható. A háztáji gazdaságok­ban van mód a baromfitenyésztésre és a zöldségtermesztésre is. A Nagy Népi Hurál tagjainak egy- harmada a termelőszövetkezeti gazda­ságokból kerül ki. Vén linrc: — A vezetőségek beszámol- tátják a gazdasági vezetőket. . . takiönállóságát, de egyben növelnünk a munkáért végzett felelősségüket. Az anyagi'észközöket úgy használjuk fel, hogy azok érzékelhetővé tegyék az egyén érdekeltségét. Az új évben — mondta mintegy be­fejezésképpen a csomópont üzemfőnö­ke— sok mindenre kell figyelnünk. Szerencsére, ami korábban gond volt, például a hosszú kocsitartózkodási idő, ez lényegesen, egy órával csökken. Át­alakult a kocsiirányítási rendszer, és így az üzemfőnökséghez tartozó állo­másokat közvetlenül mi látjuk el vasúti kocsikkal, s ezzel rövidítjük a kiállási időt, gyorsítjuk a kocsifordulót. Ered­ményekről most még nem lehet beszél­ni, de mindent megteszünk azért, hogy maradéktalanul megoldjuk a vasúti csomópontra háruló személy- és áru- szállítási feladatokat. Gémes Gábor Ha az értelmiségi foglalkozások presztízs rangsora nem igazít el ben­nünket, akkor milyen más tényezőket kell még figyelembe venni? Úgy gondo­lom, hogy tekintettel kell lenni a már említett demográfiai hullámzásra, a mérnöki hivatás családi jellegű átörö­kítésére és konjunkturális okokra is. A nemzetközi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy valamennyi fejlett ipari országban hullámzás figyelhető meg a műszaki egyetemekre, főiskolákra tör­ténő jelentkezést illetően. Ez a hullám­zás a demográfiai helyzet alakulásán túl összefügg a munkaerőpiacon jelent­kező kereslet-kínálati viszonyokkal, a mérnöki életpályák perspektíváival. Amikor egy ország gazdasága minde­nekelőtt fizikaimunka-igényes, és a műszaki értelmiségi munka iránt meg­nyilvánuló szívóhatás gyenge vagy a mérnöki élethivatás ellehetetlenül, mi­vel a műszaki tudományokkal való szakmai és egzisztenciális boldogulás megkérdőjeleződik, akkor az kihat a műszaki felsőoktatási intézményekbe jelentkezők számára is. Drága tanulás — olcsó diplomás A mérnöki munkafeltételeket is be­folyásoló műszaki fejlesztési kondíciók az utóbbi 8-10 esztendőben —: főleg a külföldi versenytársakhoz képest — fo­kozatosan romlottak. A rövid távú szemléletből táplálkozó bérezési gya­korlat, a korszerűtlen gazdasági és szervezeti struktúrák és bürokratikus irányítási felfogások, a mérnökök he­lyenkénti megbízhatatlanságát valló vezetői „logikák” makacs képződ­ményként ma is jelen vannak és hatnak — Vágjunk a közepébe. Lesz munkanélküliség Bács-Kiskun- ban vagy nem? — Maga a fogalom sem eléggé tisz­tázott. Mert minek tekintsük azt — s Bács-Kiskunban van ilyen —akinek nincs ugyan bejegyzett munkahelye, de napszámba jár, s mégél belőle. Olyany- nyira, hogy fel sem cserélné egy három műszakos ipari munkahellyel. Tapad a fogalomhoz egy sereg ideológiai előíté­let is, amiket ideje átértékelni. Minden­esetre azt mondom, hogy ha a termék- szerkezet korszerűsítése megvalósul, akkor nem lesz munkanélküliség, ellen­kező esetben igen. — A termékszerkezet átalakí­tása alighanem csak a foglalkoz­tatási szerkezet átalakításával járhat együtt. Ami viszont éppen foglalkoztatási feszültségek ki­alakulását jelenti. — Átmeneti foglalkoztatási feszült­ségek kialakulhatnak, sőt talán ki is kell alakulniuk. A lényeg azonban az, hogy a terület tartsa el a népességet. Nálunk a foglalkoztatási feszültségek feloldásának nehezen járható az az út­ja, hogy az ország más területére köl­tözzenek a családok. Ózd környékéről nemigen jöttek a kecskeméti kádgyár­ba, s ha egy bajai ember mondjuk Keszthelyen találna munkát, aligha tudná megoldani a lakásproblémáját. Bennünket tehát jobban köt a terület, s esetünkben Bács-Kiskun megyének kell olyan gazdasági potenciállal ren­delkeznie, amely megfelelő életszínvo­nalat biztosít az itt élőknek. Ezért mondtam, hogy ha a termékszerkezet korszerűsítése megvalósul, akkor nem lesz munkanélküliség. S ezért minde­nütt a helyi rugalmasság és leleményes­ség teheti a legtöbbet. — S hogy ez így legyen, abban milyen szerepe lehet a munkaü­gyi osztálynak? — Speciális ismereteinkkel hozzáse­gíthetjük a vállalatokat a nagyobb ru­galmassághoz. Ha pontosan ismerjük a munkaerőpiacot szakmai összetétel és területi megoszlás szerint, akkor ők is gazdaságunkra. Ez a hatás — a felső­szintű műszaki ismeretek hasznosításá­nak nehézségei - a pályaválasztás előtt álló fiatal mérnök szakma iránti érdeklődését jelentősen csökkenti. A mérnöki életpályának van egy rá­fordítási, beruházási szakasza; amit a tanulás, a diploma megszerzése jelent, és van egy nyereséges szakasza, amit a megszerzett tudás hasznosítása ered­ményezhet. Ezért a pályaválasztásban közrejátszik az, hogy a mérnöki diplo­mával rendelkezőknek milyen a start­helyzete, a kezdőfizetése, az elérhető életjövedelme, az önmegvalósítás, az előremenetel, illetve a megszerezhető beosztás, rang, egzisztenciális bizton­ság lehetősége. A mérlegelés során a tanulási években felmerülő kiadásokat és az elérhető életkeresetet hasonlítják össze. Amennyiben a várható nyereség, azaz a presztízs, egzisztencia, megbe­csülés elmarad a kívánalmaktól, akkor a fiatal más szakmát választ, esetleg beéri rövidebb képzési idővel járó üzemmérnöki képzettségi szinttel. Je­lentkezik ennek egy olyan hatása is, hogy a középiskola elvégzése után so­kan választják az önálló keresettel járó azonnali • munkába állást, és későbbi, esti vagy levelező szakon történő to­vábbtanulást. Mutatja azt is, hogy ná­lunk régóta nagyon magas az esti leve­lező tagozatra beiratkozott műszaki hallgatók száma, arányuk a műszaki egyetemeken jelenleg is körülbelül 25 százalék. Ártalmas homály A műszaki pályák iránti érdeklődés lanyhulásában közrejátszik az is, hogy hozzájuthatnak a szükséges informáci­ókhoz. Ugyanilyen bontásban kell tud­nunk a következő években munkába lépő fiatalok összetételét, s a leendő nyugdíjasokét. Javítani kell együttmű­ködésünket a pályára irányítást végző szervekkel, így segíthetünk abban, hogy a munkaerő-kereslet és -kínálat a jövőben jobban egymásra találjon. — Lehet ebben okosnak lenni? Nagyon nehéz. — Megyénkben melyek a fő bizonytalansági tényezők? — Az ipari foglalkoztatás jövőjét il­letően sok kérdés Budapesten dől el. A megyében működő gyárak, gyáregy­ségek központjai dönthetnek abban, hogy egy-egy jól vagy rosszul fizető termék gyártását idehozzák, vagy ép­pen elviszik. Mindkettőre van példa. Ha veszélybe kerül a foglalkoztatás a vállalat valamelyik fővárosi üzemében, akkor annak itt ihatjuk meg a levét. Az igazi „sötét” ló azonban a mező- gazdaság. Sok függ attól, hogy a jövő­ben a megye mezőgazdasága felveszi vagy kibocsátja a munkaerőt. Az üze­mek egyre nehezebbé váló pénzügyi helyzete miatt nem zárhatjuk ki az utóbbi esetet sem, de ellenkező folya­mat is bekövetkezhet. S mivel Bács- Kiskunban ennek az ágazatnak döntő súlya van, tulajdonképpen a mezőgaz­daság jövőjében rejlik a további teljes foglalkoztatás kulcsa. — Ugyanakkor egyes terüle­tek ma is meglévő foglalkoztatá­si feszültségének okául az ipar hiányát szokás felhozni. — Vannak iparhiányos területek, mint például Kiskőrös és Bácsalmás környéke, de ezeken a területeken nincs szakképzett munkaerőkínálat ■ sem. S kérdés, hogy rosszul fizető, szakkép­zetlen munkaerőt igénylő ipart érde- mes-e idehozni, s az így létesített mun­kahelyekre lenne-e elég jelentkező. Ezért össze kell kapcsolni az ipartelepí­tést a munkaerő képzésével, Bácsalmá­son meg kell oldani a szakmunkáskép­a felsőoktatás bázisát jelentő gimnáziu­mokban megváltozott a nemek aránya. Száz gimnáziumi tanuló közül 1980- ban 65 volt lány, akik viszont ma sem mennek szívesen műszaki egyetemekre, inkább választják’a humán pályákat. Tudjuk azt is, hogy a pályaválasztás­ban erősen közrejátszik a családi hát­tér. Nálunk viszont nagyon nagy ará­nyú az első generációs műszaki értelmi­ségi család, ahol még nem alakulhattak ki a mérnöki élethivatások áthagyomá- nyozásának módozatai. Fizikai mun­kakörben dolgozó szüfők pedig az utóbbi időben főleg anyagi megfonto­lások miatt nem szívesen irányítják gyermeküket a műszaki felsőoktatás irányába. Az általános iskolai oktatásban, il­letve a tömegkommunikációban nem jelentek meg markánsan a mérnöki te­vékenység kontúrjai. A pályaválasztás előtt álló fiatal számára a vállalati szer­vezetbe erőteljesen „beintegrált” mér­nök arctalan, tevékenysége megfogha­tatlan, ezzel szemben határozott elkép­zelései vannak egy ügyvédi, színészi vagy orvosi szakmáról. Á mérnöki te­vékenység viszont erőteljesen homály­ban marad. Ebben a tömegkommuni­káció sem nyújt határozott segítséget, hisz kevés műszaki szakember sikeres alkotását és munkásságát, életútját je­leníti meg. Légikisasszony-példázat Visszatérve a sok vagy kevés a mér­nök kérdésfeltevésre, őszintén be kell vallani, hogy erre nehéz egyértelmű vá­laszt adni. Áz az'eset jut eszembe, ami­kor egy ország rendelkezik tíz légikis­asszonnyal, de nincs repülőgépe és nem vesz részt a nemzetközi légi közlekedés­zest, és a gimna/.iumbau a gyakorlat­ban jól használható fakultáció beveze­tését. — Jelenleg milyen a munka­erőpiac a megyében? — Az elmúlt negyedévben a különfé­le gazdálkodó szervezetek és intézmé­nyek 2700 dolgozót kerestek, s a mun­kaügyi szolgálat irodáiban 80-90 elhe­lyezkedésre várót tartottak nyilván. — Hol van hiány, s hol feles­leg? — Nagyobb létszámot tudna foglal­koztatni például Kiskunfélegyházán az Április 4. Gépipari Művek hegesztő szakmunkásokból. A bajai Finom­posztó Vállalat létszámleépítése oko­zott néhány embernek elhelyezkedési gondokat, de többségük külső segítség nélkül megoldotta saját problémáját. — Mi adja most a legtöbb munkát az osztálynak? — Általában az átmeneti foglalkoz­tatási feszültségek feloldásában való részvétel. Munkánk eredményességét is elsősorban itt mérjük le. Emellett véle­ményezzük az 1988-ba.n 1,2 milliárd forintos foglalkoztatási alap felhaszná­lására benyújtott pályázatodat. Áz át­képzési, valamint elhelyezkedési támo­gatás, a meghosszabbított felmondási idő, a közhasznú foglalkoztatás, ko-; rengedményes nyugdíjazás, munka­helyteremtő beruházás, valamint egy új: lehetőség, az átképzési« tanfolyam fi­nanszírozható ebből az alapból. A munkaerő-piaci'képzést kell megol­dani, ez lehet betanító, illetve szakké-i pesítést adó képzés, amelynek célja al munkavállaló elhelyezkedésének meg-, könnyítése. Például gimnáziumot vég-i zettek képezhetők át egészségügyi kö­zépkádernek vagy szakmunkásnak. A foglalkoztatási alap igénybevételé­re a pályázatokat osztályunkhoz kell benyújtani, a feltételeket tartalmazó jogszabályok megjelentek, illetve a kö­zeljövőben kerülnek nyilvánosságra. Bálái F. István ben sem. Ekkor mondhatjuk, hogy fe­lesleg van a légi utaskísérőkból. Amennyiben beindul a légi közlekedés, és több repülőgéppel rendelkezünk, nyomban kiderülhet, hogy hiány je­lentkezik a légikisasszonyókból. A kér­désre adott válasz tehát nagymérték­ben függ attól, hogy milyen egy adott szakma felvevőpiaca. Ez még napjainkban sem nevezhető innovációbarát felvevőpiacnak, ezért aztán gyakran keletkezik az a látszat, hogy túlképzés van Magyarországon, illetve a mérnökök gyakori rossz köz­érzete abból fakad, hogy túl sok a mér­nökök száma az ország műszaki- gazdasági fejlettségéhez képest. A mér­nökök körében is véleménykülönbség van a túlképzésről, illetve alulfoglal- koztatottságról: Gyakran elfogadjuk azt a magyarázatot, hogy azért van alulfoglalkoztatottság, mert túl sok a mérnök nálunk, pedig megítélésem sze­rint az alulfoglalkoztatottságot nem a túlképzés idézi elő. Kevés mérnök ese­tén is kialakulhat az alulfoglalkozta­tottság állapota. Magam tehát nem osztom azok véle­ményét, akik a sok vagy kevés kérdés- feltevésre azt a választ adják, hogy sok a mérnök nálunk, és hogy túlképzés van. Még akkor is elutasítom a túlkép­zés és a sok mérnök álláspontot, ha figyelembe veszem, hogy nálunk elég lassú a műszaki képzési profilok módo­sulása, és a képzés nem elég gyorsan alkalmazkodik az új kihívásokhoz, ha bizonyos szakmákban időszakonként és helyenként elhelyezkedési nehézsé­gek lépnek fel. Ha valamivel baj van, az mindenekelőtt a magasan kvalifikált szaktudás hasznosítása, illetve a diplo­ma mögötti tudás minősége. dr. Henczi Lajos, a MTESZ főtitkárhelyettese • Indulásra kész cg) tchers/.crclvény a MÁV kiskunhalasi csomópontján. MONGÓLIA A termelőszövetkezetek három évtizede SOK VAGY KEVÉS-E A MÉRNÖK? II. A választás háttere

Next

/
Thumbnails
Contents