Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-16 / 13. szám
4 • PETŐFI NÉPE *1988. január 16. A KIBONTAKOZÁSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT Szembe kell nézni a gondokkal a MÁV halasi csomópontján A TELJES FOGLALKOZTATÁS KULCSA: A MEZŐGAZDASÁG A területnek kell eltartani a népességet Beszélgetés „munkaügyben” A sajtóban, rádióban, televízióban már két-három éve „divat” különféle foglalkoztatási feszültségekről, vagy akár munkanélküliségről beszélni. Egészen mostanáig az ügynek nagyobb volt a füstje, mint a lángja, a probléma az országnak csak kisebb régióit, s a lakosság elenyésző hányadát érintette. Fokozott érdeklődéssel tekintünk azonban az 1988-as esztendő, még inkább a kormány stabilizációs munkaprogramjának elkövetkező három éve elé. Vajon megvalósul-e a népgazdaság termelési szerkezetének halaszthatatlan átalakítása, s ha igen, milyen hatással lesz ez a foglalkoztatásra, különös tekintettel szűkebb hazánkra, Bács-Kiskun megyére? Dr. Vargáné Verasztó Jolánnal, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetőjével — aki 1987 közepe óta tölti be ezt a funkciót — folytatott beszélgetésünkön nem kaptunk (nem is kaphattunk) végleges választ a kérdésekre. Lényeg az, hogy az illetékesek — tanácsi apparátusok, vállalatvezetők, valamint maguk a dolgozók — nyitottak legyenek a várható változásokra, s mindenütt a szükség szerinti megoldással válaszoljanak a felmerülő problémákra. Ha kell, akkbr a meglévő termékszerkezetből adódó lehetőségek hatékonyabb kihasználásával, ha kell, termékváltással, létszámleépítéssel, munkahelyváltoztatással, új vállalkozással, átképzéssel. A cél az, hogy a gazdaság jövedelemtermelő képessége növekedjen, s az esetleges foglalkoztatási feszültségek csak átmenetiek legyenek. Az év kezdetével, de már azt megelőzően is a munkahelyeken, gyárakban, üzemekben, vállalatoknál megkezdődött, a korábban kidolgo-. zott elképzeléseknek megfelelően, a . párt, a kormány által meghirdetett kibontakozási program végrehajtása. Ez valamennyi gazdasági egységnél azt jelenti, hogy a megváltozott, nehezebb gazdasági környezetben kell megteremteni a termelésnek azt az összhangját, amely lehetővé teszi a minőség növelését, a gazdaságosságot, az ésszerű munkaerő- és anyagfelhasználást, a piaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodást és még sok mindent, amely nemcsak az egyén, a vállalat, hanem a népgazdaság számára is meghozza a stabilitást. A MÁV kiskunhalasi csomópontján . az elmúlt év eredményei elégedetté tehetnék az üzemfőnökség, a pályafenntartási, a vontatási, a villamosvonal-, a raktárfőnökségeket, a fenntartási üzem, a híd- és épületkarbantartó építésvezetőség dolgozóit. Önelégültségről azonban szó sincs, bizakodásról, jobb és keményebb munkáról annál, több. Erről beszélgettünk Monori János üzemfőnökkel és Vén Imrével, a csomóponti pártbizottság titkárával. — A személyszállításban a múlt évi bevételi tervünket 1 százalékkal túlteljesítettük, az utaslétszám csökkenése ellenére kezdte az üzemfőnök. — A társadalmi kritika miatt javítani kell a személyszállításban szolgáltatásaink minőségét, a menetrend betartását. Ehhez tartozik a személyszállító vonatok, várótermek és utasterek tisztántartása, a Tiszta szolgálati hely mozgalom ki- szélesítése. Ennek érdekében hoztuk létre a kisebb állomások taka'rítóbri- gádjait. Olyan vonatrendeket kell kialakítani, amelyek kapcsolódnak a munkábajárási szokásokhoz. Az általános és középiskolák igényei alapján külön vonat okát is közlekedtetünk. Az áruszállításnál az exportigények elsődlegesek. Törekednünk kell arra is, hogy a részben közpénzből megépített iparvágányokat az eddigieknél jobban kihasználják. A múlt évben teherfuvarozásban bevételi tervünket 1,7 százalékkal teljesítettük túl, jobb volt a rakodási készség, ami köszönhető a különböző hétvégi akcióknak. Ebben az évben a Papíripari Vállalatnál épül iparvágány.- A kibontakozási program kapcsán mindenütt érezhető változásra lesz szükség — folytatta a pártbizottság titkára. — Alapszervezeti vezetőségeink támogatják a követelményeket támasztó, energikus gazdasági vezetőket, ám alkalmatlanság esetén ők fogják kezdeményezni a személycserét. Az alapszervezeti vezetőségek folyamatosan beszámoltatják a gazdasági vezetőket a program időarányos végrehajtásáról, s vállalják a megújulás során jelentkező konfliktushelyzeteket is. Szi- - lárd elhatározásunk, hogy javítjuk a kereskedelmi munkát, ezen belül a fuvarszervezést. Ilyen például a közúti konténerszállítás. Az áruszállításban a szállítókapacitás bővülésével nem számolhatunk, ezért a meglevő eszközök jobb kihasználása a cél. A kocsirendezők, tolatásvezetők, a rendezésért külön célprémiumot kapnak, és túl ezen Mongóliában az ötvenes évek közepén jöttek létre az áratok — pásztorok — első termelőszövetkezetei, az állattenyésztő gazdaságok. A haladó agrárdolgozók első országos kongresszusán megalkották a közös gazdaságok szervezeti szabályzatát, akkor használták első alkalommal a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kifejezést. Meghatározták a munkanapok számát, megalakították a brigádokat. 1959-re már az egyéni gazdaságok 99,3 százaléka szövetkezetbe tömörült. így a kisparaszti gazdaságok helyébe 393 kollektív nagygazdaság lépett. A mongol gazdaságban az átlagos állatlétszám 62 ezci, az alaptőke meghaladja a 10 millió tugrikot. Az ország állatállományának háromnegyed része a szövetkezetek tulajdonában van. A szövetkezeti jövedelmek 80 százaléka az állattenyésztésből származik. • Monori János: Javítani kell a személyszállításban a szolgáltatások minőségét... kiszélesítettük, bővítettük a jubileumi versenymozgalmat is. — Az állóeszköz-fenntartásban — vette vissza a szót Monori János —, fejlesztésben a vasúti szállítások döntő többségét lebonyolító vonalakat kiemelten kezeljük. Itt ügyelünk arra, hogy minimálisra csökkenjen a korlátozások száma, javuljanak az üzemviteli munka feltételei. Lehetőségeinken belül kezdeményezzük az átlag alatti terhelésű munkakörök felszámolását, ezzel is fokozva az anyagi ösztönzést. A vontató és vontatott járművek üzemkészségének és üzembiztonságának javítását azért tartjuk fontosnak, mert a jelenlegi, kis teljesítményű mozdonyok hátráltatják a minőséget. Saját hatáskörben teremtjük meg a javítás műszaki és anyagi feltételeit. — Célunk a munkaerő hatékony foglalkoztatása, és ennek érdekében növeljük a munka szervezettségét —- mondta Vén Imre. — Ennek érdekében az alkalmazotti munkakörökben kezdeményezzük a lehetséges munkakörök összevonását, illetve javasoljuk az irányítást nem zavaró adminisztratív feladatok csökkentését. Nem lesz könnyű, de a túlórák ésszerű felhasználását, illetve csökkentését is el kell érni. Ezzel együtt azonban törekszünk a teljesítményekhez kötött differenciált bérezésre. Minden vezetőnek kötelessége a kezdeményezőkészség kibontakoztatása, a vasútcentrikus szemlélet kialakítása. Biztosítanunk kell a beosztotFejlődött a szövetkezetek közötti együttműködés. Jelenleg 32 szövetkezeti egyesülést tartanak nyilván. Ezek több gazdaság erejét egyesítve, szakosítással érnek el komoly sikereket. A tagság jövedelmének fő forrása az évi 250 napos munkából származik. Az alapbér 70-80 százalékát havonta fizetik ki, a különbözetet az év végi elszámolásnál kapják meg. A szövetkezeti béralapok az elmúlt öt esztendőben 12,3 százalékkal nőttek, a tagok jövedelme 23,3 százalékkal emelkedett. Emellett a kiegészítő jövedelem sem elhanyagolható. A háztáji gazdaságokban van mód a baromfitenyésztésre és a zöldségtermesztésre is. A Nagy Népi Hurál tagjainak egy- harmada a termelőszövetkezeti gazdaságokból kerül ki. Vén linrc: — A vezetőségek beszámol- tátják a gazdasági vezetőket. . . takiönállóságát, de egyben növelnünk a munkáért végzett felelősségüket. Az anyagi'észközöket úgy használjuk fel, hogy azok érzékelhetővé tegyék az egyén érdekeltségét. Az új évben — mondta mintegy befejezésképpen a csomópont üzemfőnöke— sok mindenre kell figyelnünk. Szerencsére, ami korábban gond volt, például a hosszú kocsitartózkodási idő, ez lényegesen, egy órával csökken. Átalakult a kocsiirányítási rendszer, és így az üzemfőnökséghez tartozó állomásokat közvetlenül mi látjuk el vasúti kocsikkal, s ezzel rövidítjük a kiállási időt, gyorsítjuk a kocsifordulót. Eredményekről most még nem lehet beszélni, de mindent megteszünk azért, hogy maradéktalanul megoldjuk a vasúti csomópontra háruló személy- és áru- szállítási feladatokat. Gémes Gábor Ha az értelmiségi foglalkozások presztízs rangsora nem igazít el bennünket, akkor milyen más tényezőket kell még figyelembe venni? Úgy gondolom, hogy tekintettel kell lenni a már említett demográfiai hullámzásra, a mérnöki hivatás családi jellegű átörökítésére és konjunkturális okokra is. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy valamennyi fejlett ipari országban hullámzás figyelhető meg a műszaki egyetemekre, főiskolákra történő jelentkezést illetően. Ez a hullámzás a demográfiai helyzet alakulásán túl összefügg a munkaerőpiacon jelentkező kereslet-kínálati viszonyokkal, a mérnöki életpályák perspektíváival. Amikor egy ország gazdasága mindenekelőtt fizikaimunka-igényes, és a műszaki értelmiségi munka iránt megnyilvánuló szívóhatás gyenge vagy a mérnöki élethivatás ellehetetlenül, mivel a műszaki tudományokkal való szakmai és egzisztenciális boldogulás megkérdőjeleződik, akkor az kihat a műszaki felsőoktatási intézményekbe jelentkezők számára is. Drága tanulás — olcsó diplomás A mérnöki munkafeltételeket is befolyásoló műszaki fejlesztési kondíciók az utóbbi 8-10 esztendőben —: főleg a külföldi versenytársakhoz képest — fokozatosan romlottak. A rövid távú szemléletből táplálkozó bérezési gyakorlat, a korszerűtlen gazdasági és szervezeti struktúrák és bürokratikus irányítási felfogások, a mérnökök helyenkénti megbízhatatlanságát valló vezetői „logikák” makacs képződményként ma is jelen vannak és hatnak — Vágjunk a közepébe. Lesz munkanélküliség Bács-Kiskun- ban vagy nem? — Maga a fogalom sem eléggé tisztázott. Mert minek tekintsük azt — s Bács-Kiskunban van ilyen —akinek nincs ugyan bejegyzett munkahelye, de napszámba jár, s mégél belőle. Olyany- nyira, hogy fel sem cserélné egy három műszakos ipari munkahellyel. Tapad a fogalomhoz egy sereg ideológiai előítélet is, amiket ideje átértékelni. Mindenesetre azt mondom, hogy ha a termék- szerkezet korszerűsítése megvalósul, akkor nem lesz munkanélküliség, ellenkező esetben igen. — A termékszerkezet átalakítása alighanem csak a foglalkoztatási szerkezet átalakításával járhat együtt. Ami viszont éppen foglalkoztatási feszültségek kialakulását jelenti. — Átmeneti foglalkoztatási feszültségek kialakulhatnak, sőt talán ki is kell alakulniuk. A lényeg azonban az, hogy a terület tartsa el a népességet. Nálunk a foglalkoztatási feszültségek feloldásának nehezen járható az az útja, hogy az ország más területére költözzenek a családok. Ózd környékéről nemigen jöttek a kecskeméti kádgyárba, s ha egy bajai ember mondjuk Keszthelyen találna munkát, aligha tudná megoldani a lakásproblémáját. Bennünket tehát jobban köt a terület, s esetünkben Bács-Kiskun megyének kell olyan gazdasági potenciállal rendelkeznie, amely megfelelő életszínvonalat biztosít az itt élőknek. Ezért mondtam, hogy ha a termékszerkezet korszerűsítése megvalósul, akkor nem lesz munkanélküliség. S ezért mindenütt a helyi rugalmasság és leleményesség teheti a legtöbbet. — S hogy ez így legyen, abban milyen szerepe lehet a munkaügyi osztálynak? — Speciális ismereteinkkel hozzásegíthetjük a vállalatokat a nagyobb rugalmassághoz. Ha pontosan ismerjük a munkaerőpiacot szakmai összetétel és területi megoszlás szerint, akkor ők is gazdaságunkra. Ez a hatás — a felsőszintű műszaki ismeretek hasznosításának nehézségei - a pályaválasztás előtt álló fiatal mérnök szakma iránti érdeklődését jelentősen csökkenti. A mérnöki életpályának van egy ráfordítási, beruházási szakasza; amit a tanulás, a diploma megszerzése jelent, és van egy nyereséges szakasza, amit a megszerzett tudás hasznosítása eredményezhet. Ezért a pályaválasztásban közrejátszik az, hogy a mérnöki diplomával rendelkezőknek milyen a starthelyzete, a kezdőfizetése, az elérhető életjövedelme, az önmegvalósítás, az előremenetel, illetve a megszerezhető beosztás, rang, egzisztenciális biztonság lehetősége. A mérlegelés során a tanulási években felmerülő kiadásokat és az elérhető életkeresetet hasonlítják össze. Amennyiben a várható nyereség, azaz a presztízs, egzisztencia, megbecsülés elmarad a kívánalmaktól, akkor a fiatal más szakmát választ, esetleg beéri rövidebb képzési idővel járó üzemmérnöki képzettségi szinttel. Jelentkezik ennek egy olyan hatása is, hogy a középiskola elvégzése után sokan választják az önálló keresettel járó azonnali • munkába állást, és későbbi, esti vagy levelező szakon történő továbbtanulást. Mutatja azt is, hogy nálunk régóta nagyon magas az esti levelező tagozatra beiratkozott műszaki hallgatók száma, arányuk a műszaki egyetemeken jelenleg is körülbelül 25 százalék. Ártalmas homály A műszaki pályák iránti érdeklődés lanyhulásában közrejátszik az is, hogy hozzájuthatnak a szükséges információkhoz. Ugyanilyen bontásban kell tudnunk a következő években munkába lépő fiatalok összetételét, s a leendő nyugdíjasokét. Javítani kell együttműködésünket a pályára irányítást végző szervekkel, így segíthetünk abban, hogy a munkaerő-kereslet és -kínálat a jövőben jobban egymásra találjon. — Lehet ebben okosnak lenni? Nagyon nehéz. — Megyénkben melyek a fő bizonytalansági tényezők? — Az ipari foglalkoztatás jövőjét illetően sok kérdés Budapesten dől el. A megyében működő gyárak, gyáregységek központjai dönthetnek abban, hogy egy-egy jól vagy rosszul fizető termék gyártását idehozzák, vagy éppen elviszik. Mindkettőre van példa. Ha veszélybe kerül a foglalkoztatás a vállalat valamelyik fővárosi üzemében, akkor annak itt ihatjuk meg a levét. Az igazi „sötét” ló azonban a mező- gazdaság. Sok függ attól, hogy a jövőben a megye mezőgazdasága felveszi vagy kibocsátja a munkaerőt. Az üzemek egyre nehezebbé váló pénzügyi helyzete miatt nem zárhatjuk ki az utóbbi esetet sem, de ellenkező folyamat is bekövetkezhet. S mivel Bács- Kiskunban ennek az ágazatnak döntő súlya van, tulajdonképpen a mezőgazdaság jövőjében rejlik a további teljes foglalkoztatás kulcsa. — Ugyanakkor egyes területek ma is meglévő foglalkoztatási feszültségének okául az ipar hiányát szokás felhozni. — Vannak iparhiányos területek, mint például Kiskőrös és Bácsalmás környéke, de ezeken a területeken nincs szakképzett munkaerőkínálat ■ sem. S kérdés, hogy rosszul fizető, szakképzetlen munkaerőt igénylő ipart érde- mes-e idehozni, s az így létesített munkahelyekre lenne-e elég jelentkező. Ezért össze kell kapcsolni az ipartelepítést a munkaerő képzésével, Bácsalmáson meg kell oldani a szakmunkásképa felsőoktatás bázisát jelentő gimnáziumokban megváltozott a nemek aránya. Száz gimnáziumi tanuló közül 1980- ban 65 volt lány, akik viszont ma sem mennek szívesen műszaki egyetemekre, inkább választják’a humán pályákat. Tudjuk azt is, hogy a pályaválasztásban erősen közrejátszik a családi háttér. Nálunk viszont nagyon nagy arányú az első generációs műszaki értelmiségi család, ahol még nem alakulhattak ki a mérnöki élethivatások áthagyomá- nyozásának módozatai. Fizikai munkakörben dolgozó szüfők pedig az utóbbi időben főleg anyagi megfontolások miatt nem szívesen irányítják gyermeküket a műszaki felsőoktatás irányába. Az általános iskolai oktatásban, illetve a tömegkommunikációban nem jelentek meg markánsan a mérnöki tevékenység kontúrjai. A pályaválasztás előtt álló fiatal számára a vállalati szervezetbe erőteljesen „beintegrált” mérnök arctalan, tevékenysége megfoghatatlan, ezzel szemben határozott elképzelései vannak egy ügyvédi, színészi vagy orvosi szakmáról. Á mérnöki tevékenység viszont erőteljesen homályban marad. Ebben a tömegkommunikáció sem nyújt határozott segítséget, hisz kevés műszaki szakember sikeres alkotását és munkásságát, életútját jeleníti meg. Légikisasszony-példázat Visszatérve a sok vagy kevés a mérnök kérdésfeltevésre, őszintén be kell vallani, hogy erre nehéz egyértelmű választ adni. Áz az'eset jut eszembe, amikor egy ország rendelkezik tíz légikisasszonnyal, de nincs repülőgépe és nem vesz részt a nemzetközi légi közlekedészest, és a gimna/.iumbau a gyakorlatban jól használható fakultáció bevezetését. — Jelenleg milyen a munkaerőpiac a megyében? — Az elmúlt negyedévben a különféle gazdálkodó szervezetek és intézmények 2700 dolgozót kerestek, s a munkaügyi szolgálat irodáiban 80-90 elhelyezkedésre várót tartottak nyilván. — Hol van hiány, s hol felesleg? — Nagyobb létszámot tudna foglalkoztatni például Kiskunfélegyházán az Április 4. Gépipari Művek hegesztő szakmunkásokból. A bajai Finomposztó Vállalat létszámleépítése okozott néhány embernek elhelyezkedési gondokat, de többségük külső segítség nélkül megoldotta saját problémáját. — Mi adja most a legtöbb munkát az osztálynak? — Általában az átmeneti foglalkoztatási feszültségek feloldásában való részvétel. Munkánk eredményességét is elsősorban itt mérjük le. Emellett véleményezzük az 1988-ba.n 1,2 milliárd forintos foglalkoztatási alap felhasználására benyújtott pályázatodat. Áz átképzési, valamint elhelyezkedési támogatás, a meghosszabbított felmondási idő, a közhasznú foglalkoztatás, ko-; rengedményes nyugdíjazás, munkahelyteremtő beruházás, valamint egy új: lehetőség, az átképzési« tanfolyam finanszírozható ebből az alapból. A munkaerő-piaci'képzést kell megoldani, ez lehet betanító, illetve szakké-i pesítést adó képzés, amelynek célja al munkavállaló elhelyezkedésének meg-, könnyítése. Például gimnáziumot vég-i zettek képezhetők át egészségügyi középkádernek vagy szakmunkásnak. A foglalkoztatási alap igénybevételére a pályázatokat osztályunkhoz kell benyújtani, a feltételeket tartalmazó jogszabályok megjelentek, illetve a közeljövőben kerülnek nyilvánosságra. Bálái F. István ben sem. Ekkor mondhatjuk, hogy felesleg van a légi utaskísérőkból. Amennyiben beindul a légi közlekedés, és több repülőgéppel rendelkezünk, nyomban kiderülhet, hogy hiány jelentkezik a légikisasszonyókból. A kérdésre adott válasz tehát nagymértékben függ attól, hogy milyen egy adott szakma felvevőpiaca. Ez még napjainkban sem nevezhető innovációbarát felvevőpiacnak, ezért aztán gyakran keletkezik az a látszat, hogy túlképzés van Magyarországon, illetve a mérnökök gyakori rossz közérzete abból fakad, hogy túl sok a mérnökök száma az ország műszaki- gazdasági fejlettségéhez képest. A mérnökök körében is véleménykülönbség van a túlképzésről, illetve alulfoglal- koztatottságról: Gyakran elfogadjuk azt a magyarázatot, hogy azért van alulfoglalkoztatottság, mert túl sok a mérnök nálunk, pedig megítélésem szerint az alulfoglalkoztatottságot nem a túlképzés idézi elő. Kevés mérnök esetén is kialakulhat az alulfoglalkoztatottság állapota. Magam tehát nem osztom azok véleményét, akik a sok vagy kevés kérdés- feltevésre azt a választ adják, hogy sok a mérnök nálunk, és hogy túlképzés van. Még akkor is elutasítom a túlképzés és a sok mérnök álláspontot, ha figyelembe veszem, hogy nálunk elég lassú a műszaki képzési profilok módosulása, és a képzés nem elég gyorsan alkalmazkodik az új kihívásokhoz, ha bizonyos szakmákban időszakonként és helyenként elhelyezkedési nehézségek lépnek fel. Ha valamivel baj van, az mindenekelőtt a magasan kvalifikált szaktudás hasznosítása, illetve a diploma mögötti tudás minősége. dr. Henczi Lajos, a MTESZ főtitkárhelyettese • Indulásra kész cg) tchers/.crclvény a MÁV kiskunhalasi csomópontján. MONGÓLIA A termelőszövetkezetek három évtizede SOK VAGY KEVÉS-E A MÉRNÖK? II. A választás háttere
