Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-08 / 289. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. december 8. pl I F VÍZELLÁTÁS-TÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY OROSHÁZÁN Múzeumi rangot kaptak Nehéz lenne összeszámlálni, hányán foglalkoznak széles e hazában helytörténeti gyűjtéssel. Az esetek többségében a néprajzi, ipartörténeti, helytörténeti (gyakran muzeális értékű) tárgyak gyűlnek össze először, s akkor jön a neheze: otthont keresni a gyűjteménynek, olyan otthont, ahol biztonságban van, és közszemlére állítható minden darabja. A Békés megyei Orosházán fordított helyzet alakult ki. A nyolcvanas évek elején bontásra ítélték a város szívében, a Könd utca 1. szám alatt álló viztomyot. A helyi Hazafias Népfront honismereti csoportjának tagjai elhatározták: megmentik az építményt, s múzeumot rendeznek be benne. S ekkor, 1982- ben kezdték el a gyűjtést. Az épület jellegéhez, adottságaihoz igazodva, a kutak történetét kívánták feldolgozni, szemléltetni. A közüle- tek, s a gyűjtők egyaránt támogatták a nemes kezdeményezést. Fél év telt el az épületmentő akció kezdete óta, s 1983-ban a miniatűr múzeum megnyithatta kapuit. Kiss Horváth Sándor — a hely- történeti munkacsoport titkára —I aki a gyűjtőmunkát irányította, így emlékezik a megnyitó napjára: — Meghívtuk a város vezetőit, akik áldásukat adták a múzeumra, sőt, segítettek is! A szanált házak kovácsoltvas kerítéseit megkaptuk, hogy bekeríthessük az építményt, s kútkertet hozzunk létre környezetében. így aztán a 8—10 fajta kerítést darabonként cipelték, állították fel. S újból gyűjteni kezdtek, mentették tovább, ami menthető. Ma már vagy húsz ilyen-olyan kút áll az aprócska kertben, emléket állítva a múltnak, mikor nem a vízcsapból kapta a vizet a város lakossága, hanem a legközelebbi kútról. •H »I* Kiss Horváth Sándor értő kalauzolásával végignézem a gyűjteményt.- Régen sok kúttársaság volt Orosházán. Kettő alacsony nyomású vizet talált, így tornyot kellett építenie ... Ezt, amelyben most vagyunk, Sülé László építész terve alapján Fejes József kőművesmester építette 1931-ben. A másik víztorony is áll még, sajnos gazdátlanul. És kezdődik az „igaz mese” a víznyerés kezdeteinél, amikor — mint egy festményen látható -tí- a természetes vizeket használták az emberek. Majd kutakat ástak. • A víztorony és udvara. A tanyaudvar központjában volt mindig az éltető, tiszta vízforrás: a gémeskút. Mint egy felkiáltójel magasodott az ég felé a kútgém, melyből egyet kitettek mutatóba a kútgémcsapszeg, a vasmacska és sok egyéb emlék társaságában. — Később, ha kicsi volt az udvar vagy kidőlt a kútgém, célszerűbb volt kerekes kutat használni. Egy fedett példányt találtunk. S a legjellemzőbből, a nyitott kerekes- kútból többet is felkutattunk. Hogy'kérül a csizma az asztalra, azaz kalapács, puska, könnyűlovassági kard és edény a kúttörténe- ti kiállítás anyagába? A magyarázat egyszerű. Kúttisztítások alkalmával kerültek ismét napvilágra, így -£=- ezzel az előélettel -fe megférnek a kutakat szemléltető tárgyak, dokumentumok mellett. A szivattyús kutak többsége a kútkertbe került, de működésükről, teljesítményükről itt bent, a víztoronyban tájékozódhattunk. És elérkeztünk a zárócsapos és állandókifolyásos artézi kutakhoz, melyekből sajnos már csak egy üzemel Gyopároson, a többi kiapadt. Még megnézegettünk néhány csapot, szerelvényt, idomot, s lassan elérkeztünk az építqtt és szerelt víztornyokhoz, melyekből már csak a nagyobb gazdaságok hid- roglobuszai üzemelnek. Hétfőnként, mikor nyitva tartanak, sokan eljönnek ide, Eddig háromezer látogatója volt a múzeumnak. Ha nagyobb csoport jön, csak tízesével tudnak belépni, hiszen több ember nem fér az apró helyiségbe. Lassan egy esztendeje múzeumi rangra emelkedett a vízellátástörténeti gyűjtemény. .—Az Esztergomi Országos Vízügyi Múzeum irányítása alá tartozunk. Ott mondták egyszer, hogy ez az ország legkisebb múzeuma. És mégis, már egy órája nézelődünk. Hát még, ha terveik valóra válnak ... Mert a munkacsoport tagjai most sem pihennek. Gyűjtenek rendületlenül, a saját örömükre, s a látogatók gazdagodására. N. Á. KÖNYVESPOLC mindentudó almanach Eg)^M Tények könyve —- a cím pontosan kifejezi e több mint 800 oldalas kötet tartalmát. A két szerkesztő, Baló György és Lipovecz Iván több mint félszaz segítőtársával arra vállalkozott, hogy • összegyűjti a napjaink emberét érdeklő legfontosabb információkat. Megpróbáltak a számok és adatok nyelvén elfogultságmentesen képet adni a világról, s benne Magyarországról. Az eredmény egy olyan adat- gyűjtemény lett, melyet, ha egyszer belelapoz az ember, nem könnyű letenni. Persze, egyvégtében végigolvasni lehetetlen a hatalmas adathalmazt, melyben megtalálható az összes olimpiai bajnok neve, eredménye éppúgy, mint a Nobel-díja- sok névsora vagy a világ leírása Afganisztántól a Zöld-foki Köztársaságig. Olyan könyv ez, melyét újból és újból kézbe kell venni. Hisz önmagában egy kisebb könyvtárat pótol. Műfaját tekintve a Tények könyve almanach, azaz évkönyv. Címlapján á ’88-as szám erre utal. Igaz, némileg megtévesztő a jelzés, ugyanis — szerkesztési okokból - az 1986-os év és az idei első félév politikai eseményeit, adatait tartalmazza a kötet. A kéziratot július 1-jén zárták le, és például az AIDS-kronológiába augusztusi adatot is sikerült becsempészniük a szerkesztőknek. A hazai viszonyok között rekordidő, néhány hónap alatt a könyvesboltokba került a kötet. A szerzők, a kiadó és a "nyomda ebben is megpróbáltak megfelelni korunk kihívásának: hisz manapság az információ- gazdaság a leggyorsabban fejlődő ágazat a világban. A nemzetközi események válogatásán, szerkesztésén érződik a neves újságírók kezenyoma. Sorra veszik az izgalmas témákat: Csernobilről, Kína reformjairól ugyanolyan adatgazdag, hiteles összefoglaló található, mint a számítás- technika újdonságairól. Ám a Tények könyve többségében olyan adatokat tartalmaz, melyek nem egyetlen évhez kötődnek. Mi mindent tudhatunk meg ézekből? Például azt, hogyan alakult a világ gépkocsigyártása az elmúlt évtizedekben, milyen a különböző országok fizeiésimérleg- egyenlege, vagy épp. a diplomások megoszlása. Minden táblázatban ott a Magyarországra jellemző szám is a viszonyítási alapul szolgáló nemzetközi ranglista mellett. A hazai mutatók például a fizetési mérlegek táblázatában — rendhagyó módon — dollárra átszámítva találhatók.' Általában minden adatsorról elmondható, hogy nem egyszerű átvétel hazai vagy külföldi forrásokból, hanem tettek hozzá a szerzők valami eredetit. Jó példa erre a hazai fejezetben egy adatsor. A forint vásárlóerejének alakúlásáról és a bérekről párhuzamosan ad képet 1946-tól napjainkig. Ez a' fejezet két figyelemre méltó összefoglalást is tartalmaz. Az egyiket Szakály Ferenc történész írta a magyar történelemről, a másikat egy újságíró, Bossányi Katalin Reformhullámaink címen az elmúlt évtizedek politikai hullámveréséről. Mielőtt a boltban valaki a kosarába teszi ezt a könyvet, azt hiszem, egyetlen dolog készteti töprengésre: az ára. Nem kis összeg 275 forint még egy ilyen kötetért sem. Lelkiismeret-furdalásunkat a vásárlásnál enyhíthetjük azzal, hogy a Tények könyve családi kézikönyvként is felhasználható. A postai díjsizabásokat ugyanúgy tartalmazza, mint a különböző ételek kalóriatáblázatát vagy épp a nyugdíjjal, szociális juttatásokkal kapcsolatos ismereteket. Az iskolás korosztálynak pedig segít a tanulásban a történeti kronológiával vagy az államférfiak és uralkodói dinasztiák adataival. Először olvasható egy helyen összegyűjtve az országban működő segélytelefonok jegyzéke e kiadványban. Hibát, hiányosságot is talál majd hjzonyára a könyvben az, aki alaposán áttanulmányozza. A szerkesztők gondoltak erre: Lőjön npkünk bakit címmel hibakereső versenyt hirdettek, melynek győztesei ingyen megkapják a következő Tényék könyvét. Ha ugyanis ez a mostani kelendőnek bizonyul, szeretnék évente megjelentetni az almanachot, melynek - a régi kalendáriumokhoz hasonlóan — ott a helye a családi könyvespolcon, (tények könyve ’88. Magyar és nemzetközi almanach. Kiadta a Computerworld Informatika Kft. és a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó.) Lovas Dániel fiatalokról - fiataloknak A KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottságának állásfoglalása és feladatterve a gazdasági-társadalmi kibontakozási program megyei megvalósításához A gazdasági életben kialakult kedvezőtlen tendenciák megállapítására, a gazdálkodás, irányítás és szabályozás korszerűsítésére az Országgyűlés által elfogadott stabilizációs kormányprogram következetes végrehajtása mellé állunk, s támogatjuk azokat az intézkedéseket, amelyek ezek megvalósítását segítik. Ifjúságunk alapvető érdeke, hogy a megyében működő gazdálkodó szervezetek hatékonyan, jövedelmezően működjenek, válsághelyzetben lévő mező- gazdaságunk eredményesen oldja meg feladatát. Tisztában vagyunk azzal, hogy átmeneti időre növekednek az életkezdés, a pályakezdés és a családalapítás gondjai. Számítunk arra, hogy a megye néhány térségében foglalkoz(részletek) tatási, a fiatalok számára elhelyezkedési nehézségek lesznek. Következetesen kell dolgoznunk azért, hogy a fiatalok élethelyzetét, szociális biztonságát, életszínvonalát a hozott központi és helyi döntések a szükséges és indokolt mértéken felül ne veszélyeztessék, illetve a korosztályok között meglévő jövedelemkülönbségek ne nőjenek. Fokozott figyelmet kell fordítanunk az ifjúság széles rétegeinek megnyerésére. Agitációs és propagandamunkánk középpontjában a gazdasági-társadalmi reform megismertetése, elfogadtatásé és az arra való mozgósítás álljon. Legyünk érzékenyebb jelzői a fiatalok élethelyzetében bekövetkező változásoknak, segítsük a haladást szolgáló javaslatok, döntések nagyobb nyilvánosságra kerülését. Fordítsunk több figyelmet a társszervekkel történő együttműködésre, az azok testületéiben dolgozó KISZ- és KISZ-en kívüli fiatalok munkájára. Legyünk kezdeményezők a lakás- gazdálkodás olyan új helyi formáinak kidolgozásában, amelyek az anyagi terhek csökkenése mellett gyorsítják a pályakezdő és családalapító fiatalok első lakáshoz jutását, segítsük elő a fiatal szakemberek megyei letelepedését. A gazdasági-társadalmi kibontakozási program végrehajtásában elengedhetetlen feladatunk ifjúsági szövetségünk munkájának továbbfejlesztése, korszerűsítése! A MEGBECSÜLÉS TETTEKRE SARKALL Pályakezdő agrármérnökök Tataházán A NEOTON FAMÍLIA KISKUNHALASON Új lemezek, új dalok 4 A Tataházi Petőfi . Termelőszövetkezet a Bácska egyik . legjobb . gazdasága. A szövetkezet vezetése már évek óta gondot fordit az új technológiák, új módszerek bevezetésére, ezek „működtetéséhez” azonban szükség van fiatal, jól képzett szakemberekre. Fiatal házaspár ül velem szerpben , az elnöktől kölcsönkapott irodában. Ok a téesz legújabb szakemberei. Mindketten a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen végeztek. Pásztor Gábor augusztustól központi ag- ronómus, felesége, Erzsiké vezető üzemgazdász. A férj helybeli születésű, a feleség családja Mezőkövesden él. Először idekerülésük történetét firtatom. — Elsőrendű szempont volt, hogy egy helyre kerüljünk —- kezdi Gábor. — Óriási szerencsénk volt a tataházi téesszel. Igaz, nem volt könnyű, mert Erzsi egyedül csinálta végig az első évet, én akkor még Keszthelyen voltam utolsóéves. — Amikor Keszthelyre, az egyetemre jelentkeztem — fűzi tovább a gondolatokat a fiatalasszony —, szentül még voltam győződve, hogy a termelésben fogok dolgozni. Mégis üzemgazdász lettem. Erre a helyre nem is egyedül pályáztam, de az elnök ragaszkodott ahhoz, hogy agrárszakembert vegyenek fel. Olyat, aki jobban érti, mi történik a határban. Január óta már, az üzemgazdasági részleget vezetem. Szóba kerül az is, hogy itt évtizedes hagyománya van a fiatal szakemberek segítésének, nevelésének. — Kezdetben nem is egyszer előfordult, hogy késő estig dolgoztunk. A feladatom az éves terv elkészítése volt. Az elnök, a főállattenyésztő és a növénytermesztők is segítettek mondja Erzsi. — Gábornak könnyebb a helyzete, ő a szűkebb értelemben vett szakmájánál maradt. Meghívnak lakásukra is: nézzem .meg, hogyan élnek. Az irodától alig néhány percnyi az út. Ezalatt a tataházi életkörülményekről beszélgetünk. Van egy Trabantjuk, ha idejük engedi, fel- kerekednek egy-egy kirándulásra. Pécsre, Szegedre, a Mohácsi-szigetre, esetleg nosztalgiából Keszthelyre mennek, ahol igen kellemes öt évet töltöttek. — Ott, ha már a fejünk szét akart robbanni a, tanulástól, kisétáltunk a mólóra — emlékezik Erzsi. — Itt is mentünk sétálni este, de néznek ránk: mi van, tán nincs dolgotok a háztájiban?, A nyári program az esküvő és • A minden kényelemmel rendelkező szolgálati lakásban példás a rend. nászút volt Bulgáriába. Utána vetőmag-kukoricában dolgoztunk. Jövőre mi lesz? Még nem tudjuk. Fizetésük öt és fél—hatezer forint. A háromszobás új, és igen jó elrendezésű szolgálati lakásért (házért) havonta 800 forintot fizetnek. A bútorok egy része már megérkezett, a többit még várják. — Irigykednek is volt évfolyamtársaink — mondja búcsúzáskor Pásztor Gábor. —Beosztás, fizetés, lakás, mindketten egy helyen. Egyszóval szerencsénk volt... Czauner Péter Jó évet zárt a Neoton Família. Egymás után jelentek meg nagylemezeik. A Profil kiadásában látott napvilágot a Védőháló nélkül című album, melynek legtöbb dalát Pásztor László, Jakab György és Hatvani Emese szerezte. Néhány slágergyanús szerzemény: Visz a hajó, fúj a szél, Szellem-szerelem, Ilyen egy lány, A vágyak városa. Érdekessége, hogy sok-sok évi hallgatás után ismét énekel a korábbi Neoton-tag Pál Éva. Igaz, csak közreműködőként szerepel az együttessel. Talán a „békülésre ” is érthető az új lemez mottója: „Aki macska, talpra esik." .......... U gyancsak most adta ki a Profil az Eva and Leslie (Csepregi Éva és Mándoki László) előadásában készült olimpiai nótát — három változatban. Az angolul rögzített Korea című dal máris nagy népszerűségnek örvend, egyelőre a távoli országban, a következő olimpia hazájában. Az itthoni siker reményében maxi single-lemezen (óriás kislemez!) került forgalomba a Korea. Bizonyára a fentebb említett, új Neoton-dalokat is műsorára tűzi a népszerű együttes mostani országjáró turnéján. December 18-án, pénteken este Kiskunhalason, a városi sportcsarnokban lépnek fel. Elkészült végre, fel is állították Kecskeméten a Csányi u. 1. szám alatt. Azóta plakát is terpeszkedik rajta. Kényelmesen elfér, a fal mérete ugyanis monumentális. Érdemes lesz ide tenni a hirdetményeket.
