Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-08 / 289. szám
1987. december 8. • PETŐFI NÉPE • 5 FELELŐSSÉGGEL A JÖVŐÉRT — NYUGDÍJAS ELNÖKÖK Iskola az utódoknak Évente kedves, mondhatni ünnepi eseményt szerveznek a megyei teszö-' vök, amikor baráti találkozókra hívják tagszövetkezeteik nyugdíjas elnökeit. A közelmúltban a Szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet adott helyet a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége immár tizenegyedik ilyeji rendezvényének. Az éppen érkezőket a társak meleg baráti ölelése fogadta: Hogy vagy? Hogy élsz? Majd a figyelem dr. Kői Béla teszöv-titkárhelyettes felé fordult, aki a szövetség életéből, munkájából villantott fel epizódokat, ismertetett a jelenlevők számára is érdekes adatokat: — Vizsgálataink azt bizonyítják, hogy önök olyan munkahelyről mentek nyugdíjba, amely igen megterheli a szakemberek egészségét. Az elmúlt húsz év alatt 57 szövetkezeti elnök, illetve közös vállalati igazgató lett nyug-1 díjas. Több mint egyharmaduk rokkantán vagy korkedvezményesen. Fi- gyelmeztető számok ezek! A múlt esztendő eredményeinek ismertetése után a titkárhelyettes kéréssel fordult a résztvevőkhöz: — Szeretnénk megörökíteni az. emlékeiket, kérjük írják le, hogyan, milyen eseményeket éltek át. Érzésük szerint agrártörténetünk fontos epizódjait tehetnénk közkinccsé. A Szabadszállási Lenin Tsz elnöke, Szűcs Sándor a község és a gazdaság életéről adott számot: — Ezen a tájon régen csak búzával, kukoricával, ridegmarha- és lótartással foglalkoztak. A szövetkezet alakulásakor hét gazdaság volt a faluban, ma kettő. A Lenin Tsz-ben az idők során sok mindennel' megpróbálkoztunk. A hetvenes években olyan vetésszerkezetet alakítottunk ki, amellyel 160 millió forintos termelési érték mellett 40 millió forintos nyereséget értünk el. Jól megéltünk az alaptevékenységből. Tíz év alatt négyszer kaptuk meg a kiváló címet. Az évtized végén váltani kellett, addig semmilyen hagyománnyal nem bíró kertészeti kultúrákat honosítottunk meg, a fűszer- és az étkezési paprikát. Majd felkészültünk saját termékeink feldolgozására Binder-szárító építésével. 1983-ban hullámvölgybe került á téesz, annak ellenére, hogy földjeink 17 aranykoronások, hogy öntözni tudtunk, hogy fegyelmezett munkát végeztünk. A kiutat az ipari melléktevékenységek bevezetése, illetve a további saját termelésű zöldségnövények szárítása, konzervipari feldolgozása jelentette. Azóta az átlagban 500 millió forintos termelési értékünkhöz körülbelül 30 millió forintos nyereség társul. „Nem tudjuk abbahagyni” A jövőről szóló gondolatokat az elnök nagy sóhajtással vezette be, említve egy nemrégen lezajlott, éjfélbe nyúló vezetőségi ülésüket, ahol — számításokkal — kiderült: a következő esztendőben az eddigi nyereségük felét tehetik a tagság asztalára ... És ekkor fel- parázslott a hangulat, a nyugdíjasok hozzászólásai következtek: — Azt hiszem, mindannyian úgy vagyunk ezzel, hogy nem tudjuk abbahagyni a munkát. Gondolkodunk, hogyan is tovább — mondta Pesir István, "áki „legifjabb” tagja a körnek, A tévéből tájékozódva úgy tudom, hazánkban háromszáz szövetkezet lesz az idén veszteséges. Ez pedig az összesnek több mint egynegyede! Itt a megyében egyre növekszik azon gazdaságok száma, amelyek alig érik el a hárommilliós nyereséget. Olvastam, hogy a Tompái Kossuth Tsz szakszövetkezetté alakul. A két hír bennem összecseng, és má-' soknak is átgondolásra ajánlom. — Mi dolgoztunk, néha majd ínunk szakadtáig—így Bálint Lajos. — Néha kétkedve kérdezem magamtól, megérte-e? Jó utat mutattunk-e? Régen a mi gazdaságunkban az eredményünk 80 százaléka az alaptevékenységből származott. Ma szinte fordított a helyzet, a mezőgazdasági üzemek nem tudnának talpon maradni ipari, kereskedelmi melléktevékenységek nélkül. — Említettétek — tért át az egykorú- ak tegezési szokásához Bokros Lajos —, a szakszövetkezetté alakulást. Nem vagyok róla meggyőződve, hogy ezzel minden gazdaság nyerne. Nagyon körültekintő vizsgálódás szükséges egy ilyen lépéshez. Attól tartok, ebből is kampány kerekedik - majd. Nekünk, akik itt vagyunk, van időnk arra, hogy többet beszélgessünk az emberekkel; úgy érzem, nagy a bizonytalanság a jövőt illetően. A nehezet is át keli élni A nyugdíjasok korelnökének, Agó Józsefnek a szavait, jó humorú előadását fel-félröppenő nevetések szakították meg: — Emlékezzetek! Mi is voltunk hullámvölgyben. Mondjuk 1951—52-ben. Nagyon kevés búzánk termett, aszály volt. A beadást először megtagadtuk, aztán mégis rákényszerültünk- De januárban már nem volt kenyér, nem volt liszt. A földműves-szövetkezet segített ki fél mázsa liszttel. Akinek sok gyereke volt, kapott 1—2 kilót, aki egyedül élt, összemarokkal. Mégis túléltük! Miért? Mert a mezőgazdaság — és így van ez ma is pl olyan emberekkel dicsekedhet, akik a szorgalmukkal ki tudják vágni magukat. Nekünk küldetésünk van, így hallottam Erdei Ferenctől, ami csak a síron túl ér véget. A miénk most az, hogy szót emeljünk a'szövetkezetekért. De lássuk meg a hibákat is! Gyakran szégyellem magam, amikor egy-egy rendetlen majort meglátok. Vagy azt a szénát, amit azért néni kaszálnak le, mert a téesznek nincs állata. Néha csodálkozom is: nemrégen vettem egy pár kötött kesztyűt, az ára majdnem annyi, mint egy kiló gyapjúé. Elismerem, hogy sok munka kell ahhoz, míg a gyapjúból kesztyű lesz. De azt tudom, mennyi kell ahhoz, hogy az az egy kiló gyapjú „létrejöjjön”. És már nem csodálkozom, hogy nem jut erő, pénz a major rendbetételére. — Higgyék el — fordult a vendégek felé Túri József — kritizálunk, de jó szándékkal tesszük. A nagy világgondok is megérintenek bennünket, de nekünk fontosak a napiak, a mieink, az utódainké is. Nagyon jó dolognak tartom a háztájik segítését, hiszen csak így lehet munkaerőhöz jutni. Ebben mi, nyugdíjasok, sokat segíthetünk, már csak családtagjaink nagy száma miatt is. Szerintem nem kell aggódni, ha feloszlik elvétve egy gazdaság, legyen helyette más forma! A lényeg: termeljen és minél jobban termeljen! Józan gondolkodással — A traktoros például inkább „ipari jelleggel” dolgozik — mondta Kovács József — csak gyakran többet, nehezebben.^, A mezőgazdasági munkát mégsem értékelik helyének megfelelően, pedig igazi, jó és sok nyersanyagot csak itt találni! Kiss Tibor megjegyzése: — Törtük magunkat a jobbért. Az utódainknak — szeretném így tudni —, azt hagytuk feladatul, hogy józanul gondolkodva előbbre vigyék a magyar mezőgazdaságot. Biztos vagyok benne, hogy sokat dolgoznak majd, kínlódni fognak. De lesz örömük, ahogy nekünk is volt. És meg fogják oldani a feladatukat. Remélem, sikerrel! Szűcs Sándor téeszelnök, alig hallhatóan csak ennyit fűzött a hallottakhoz: — Mintha iskolapadban ültem volna ... Gál Eszter ÉVZÁRÁS ELŐTT AZ ÉPÍTŐIPAR Elkészül a 60 ezer Bár még van idő szilveszterig, lassan az építők is összegzik egész évi termelésüket, tevékenységüket. Ez a feladat az év hátralévő időszakában már párhuzamosan halad a napi teendőkkel, és tart egészen 1988-ig, amikor ez az ágazat is megváltozott feltételek közepette kezdi újra a munkát. Hogy nehezebb vagy könnyebb lesz-e jövőre építeni, azt nehéz lenne megjósolni. Az azonban bizonyos, hogy azok a vállalatok, amelyek eddig is eredményesen gazdálkodtak, nem kerülnek rosszabb helyzetbe. Hogy mi várható az egész ágazatban, azt nagyban befolyásolja az idei évzárás is. Az előzetes adatokból az látszik, hogy egyes területeken, túl is teljesítik az előzetes terveket a vállalatok, máshol viszont lemaradnak a korábbi elképzelésektől. Fürgébbek a kicsik A kivitelező építőipar építési-szerelési termelése várhatóan megegyezik a tervvel, ami a tavalyi teljesítményhez képest 3 százalékos növekedést irányzott elő. Hogy a munkák értéke menynyivel nagyobb, mint korábban volt, azt jól érzékelteti az az adat, hogy a vállalatok pénzügyi eredménye már félévkor is magasabb volt az egész évre tervezettnél, és az idei év végére előreláthatóan eléri a 17 milliárd forintot. Érdekesen alakul a kis- és nagyszervezetek munkamegosztása. A számokból az látszik, hogy folytatódik az a tendencia, amelynek során a szövetkezetek, a különböző munkaközösségek folyamatosan növelik termelésüket, a vállalatok viszont az idén 2 százalékkal termelnek kevesebbet, mint tavaly. Ebben szerepet játszik a munkaerő sajátos mozgása is. Az irány ma is ugyanaz, mint tavaly volt: a szakmunkások az állami vállalatoktól a kisebb, mozgékonyabb, egyre többet vállalkozó szervezetek felé tartanak. Az új létesítmények aránya magasabb, mint amennyit a tárca előzetesen várt. Ez a felújítások, a karbantartások rovására valósult meg, és azt a beruházói magatartást példázza, hogy még az idén — viszonylag kedvezőbb feltételek között — igyekeztek úgy elkölteni a pénzüket, hogy nagyobb értékű épületekbe fektették. Ennek következtében 1,5—2 százalékkal több új létesítmény készül az idén, a fenntartásokra viszont Hevesben 30, Veszprém megyében pedig több mint 50 százalékkal kevesebbet fordítottak a vártnál. A legtöbben a lakásátadások statisztikáját böngészik. Ebből az látható, hogy szeptember végéig az idei szerződésekben vállalt új otthonoknak a kétharmadát átadták. A teljesítés tehát ütemesnek mondható, legalábbis ütemesebbnek a korábbi éveknél. A 21 663 szerződés várhatóan mind teljesítéssel zárul, és ha ehhez hozzávesz- szük, hogy a magánépítkezések is nagy lendületet vettek az idén — a jövő évi anyagár-emelkedés hírére —, akkor várhatóan elkészül az országos lakás- építési terv alsó értéke, a 60 ezer új otthon. A csődhelyzet határán Az eddig meglehetősen szép palettán van azonban egy fehér folt: az exportteljesítések. Most már látszik, hogy minden igyékezet ellenére sem érik el az idei 88,5 millió dolláros tervet, körülbelül 10 millióval kevesebbet sikerül csak exportálni az építőknek. Szépíti viszont az arányt az építőanyag-ipar, amelynek termékei egyre sikeresebben veszik fel a versenyt a nyugati piacokon. Nemcsak azok, amelyek vegyes vállalati formában készülnek, külföldi lakás technológia alapján, hanem olyan, eddig fantáziátlannak tetsző termékek is, mint a homok, a szalagparketta. Márpedig ezek eladásával kísérleteznek a vasiak, a kecskemétiek. A magasépítő ágazat hagyományosan „nehéz helyzetben” van. Az idén sem könnyebb a dolguk, a pénzügyi hiány több is, mint tavaly volt, 1,3 milliárd forint. Ezt az összeget viszont kevesebben „hozták össze”, ami jelzi, hogy a gyengén gazdálkodók vagy csődbe mentek már, vagy pedig feltornázták magukat az alacsonyabb hatékonyság szintjéről egy biztosabb megélhetést nyújtóra1. Több pénz gépekre Ezt látszik igazolni az is, hogy a fizi- kai dolgozók teljesítménye több mint 5 százalékkal növekszik az ágazatban, az átlagbérek és,átlagkeresetek emelkedése viszont ennél jóval több, 7—8 százalék is lesz. A jövőre való felkészülés látszik abból, hogy az építőipari vállalatok a tervezett 2,7 milliárd forintnál jóval többet, 3,1 milliárdot fordíthattak saját beruházásaikra. Ebből a pénzből a legtöbben a gépparkjukat újították fel. Az építőanyag-gyártók már nincse- • nek ilyen szerencsés helyzetben, mert például a tégla- és cserépipar alacsony jövedelmezősége, folytonos eladósodása láttán a bankok nem adnak pénzt új beruházásaikhoz. Nem látják pénzük megtérülésének garanciáját. Ez pedig nemcsak a falazóanyagok termelésének emelhet gátat, hanem tovább gyűrűzve az építési, kivitelezési folyamatba, végső soron az egész ágazai jövő évi tervét, eredményeit csorbíthatja. Szikora Katalin HOGYAN TOVÁBB SOLTSZENTIMRÉN? Kereskedő Sándor • A mézcsomagoló üzemben nők dolgoznak. A Hungaronek- tárral történt megállapodás alapján az értékes árucikket nyugati exportra készítik elő. (Méhesi Éva felvételei) Néhány számadat Soltszent- imréről: 1500 lakos, az átlagéletkor 65 év, főként szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozik a lakosság. Az egyetlen munkahely az Ezerjó Szakszövetkezet. • Dr. Ficsór Balázs elnökkel a napi gondokról beszélgetünk. — Az utóbbi esztendőkben többször felvetődött különböző fórumokon:' hogyan tovább Solt- szentimrén, mi legyen a község sorsa? A nagyfokú elöregedés veszélyessé vált. Elhatároztuk, hogy lehetőségeinkhez mérten segítjük megelőzni a további lakosságcsökkenést — kezdi az elnök. Azután sorolja, hogy mi mindent 0 A 20 ezer hektoliteres tárolótér tetőszerkezete a napokban kerül a helvére. tettek. Több mint 20 millió forintot fordítottak beruházásokra. Mivel a község lakosságának fontos jövedelmi forrása a szőlőtermesztés, 20 ezer hektoliterrel bővítették pincéjüket, 9 millió forint beruházással, a Hungaronektár- ral összefogva mézcsomagoló üzemet létesítettek, 5,5 millió forintba került a fémipari részleg, 4 millió forintot költöttek erő- és munkagépekre. A kifagyott szőlők helyébe szakcsoporti közreműködéssel új ültetvényt létesítettek. A piackutatással elérték, hogy hosszú távon meg tudják oldani — társasági formában—a termés értékesítését. Az alaptevékenység gazdaságosabbá tétele érdekében nagyobb mértékű talajjavításra törekszenek. A többi között 64 hektár legelőt törtek fel, amelyet szántóföldi növények termesztésére hasznosítanak. Az alaptevékenységen kivül ipari melléküzemágakkal igyekeznek megteremteni helyben a kereseti lehetőségeket. Az Agrikon kiskőrösi gyárával történt megállapodás alapján új üzemet létesítettek, amely negyven embert foglalkoztat, főként munkagépeket gyártanak. A gazdaságtalan palacko- ; zót megszüntették, helyette kárpitos- üzemet hoznak létre. V — Az említett intézkedések hatására máris szállingóznak vissza a fiatalok a községbe, és reméljük, hogy rövidesen javul az átlagéletkor. Ha az ifjabb nemzedék megtalálja számítását, letelepszik a községben — bizakodik az elnök. A kisközség tehát —- a szakszövetkezet segítségével — küzd a fennmaradásért. Az elnök még hozzáteszi: — Jól felszerelt általános iskolája van Soltszentimrének, óvodája, idősek napközi otthona, boltjai, de nincs gyógyszertára. Szerintem ez utóbbit is meg lehetne valósítani, mert összefogással az itteni emberek sok mindenre képesek. 0 Az Agrikon kiskőrösi gyárának burgonyatöltögető kapát készítenek. pf Uj munkahelyek a szakszövetkezetben KORSZERŰBB TERMÉKEK A HABSELYEMBŐL A textilipari korszerűsítések keretében műszaki fejlesztéssel egybekötött termékszerkezet-átalakítást hajtott végre és hajt végre a Habselyem Kötöttárugyár budapesti egysége. Az idén nagy teljesítményű, modern körkötő gépeket és számítógep-vezérlésű hímzőgépet állítottak munkába. A berendezések beváltak, még az idén továbbiak vásárlását tervezik, amelyekkel további minőségi és mennyiségi javulást érnek el. A műszaki fejlesztés hatásaként az idén 30 százalékkal növelik tőkés exportjukat. A képen: modem fotocellás körkötő gép.
