Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-12 / 293. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1987. december 12. Az SZKP főtitkára tájékoztatta a testvérpártok képviselőit Az Országgyűlés és költségvetési bizottságának ülése események sorokban BELGRAD__________________ Felkerült a munkát keresők listájára dr.- Dragisa Pavlovics, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége belgrádi fővárosi bizottságá­nak volt elnöke, akit nemrég leváltottak a Szerb Kommunisták Szövetsége KB elnök­ségi tagságából, majd pedig lemondott tiszt­ségéről. Pavlovicsot a törvényes rendelkezé­sek szerint még megillette volna pártmunkási fizetése, de nem fogadta el. Válamclyik ter­melő vállalatnál szeretne elhelyezkedni, te­kintettel arra. hogy gépészmérnöki és köz­gazdászdiplomája van; BRÜSSZEL ■ ______________________ Belg iumban a parlamenti választások elő­estéjén kínos feltűnést keltett, hogy a szovjet amerikai rakétaegyezmény kapcsán kide­rült: Belgiumban nem 16 amerikai robotre- pülögép van — mint eddig a hivatalos jelen­tések alapján a közvélemény tudta —. ha­nem 36. WASHINGTON_______________. ­F.dward Rowny, a Fehér Ház fegyverzet­ellenőrzési tanácsadója szombaton Japánba, Dél-Koreába. illetve Kinába utazik —jelen­tette be csütörtökön éjjel az amerikai kül­ügyminisztérium. Mint közölték, Rowny tá­vol-keleti kőrútjának éélja. hogy tájékoztas­sa a három ország vezetőit a szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó eredményeiről. TORONTO _______________________■ D ecember 18-án kell a bíróság előtt megje­lennie annak a Kanadában élő magyar szár­mazású férfinak, akit embetöléssel. háborús és az emberiség elleni bűntettekkel vádolnak a kanadai hatóságok. Finta Imre, volt csendőr századost csütör­tökön tartóztatták le a kanadai- Hamilton- ban, amikor felszállt egy, az Egyesült Álla­mokba induló buszra. A rendőrség 75 ezer dolláros óvadékért szabadon engedte a 76 éves férfit, de elkobozták útlevelét. Fintára, aki 1950-ben érkezett Kanadába, a Nácizr mus Üldözöttcinek Kanadai Szövetsége hív­ta fel a figyelmet, amely több államban gyűj­tött terhelő bizonyítékokat a háborús bűnös ellen. (Folytatás az I. oldalról) Mihail Gorbacsov részletesen tájé­koztatta a találkozó résztvevőit az Egyesült Államokban tett látogatásá­ról, Ronald Reagan elnökkel folytatott megbeszéléseinek menetéről és eredmé­nyeiről. % A szövetséges állambk vezetői teljes mértékben támogatták és nagyra érté­kelték a washingtoni tárgyalások ered­ményeit. Nagy elismerésüket fejezték ki Mihail Gorbacsovnak a Szovjetunió következetes és energikus erőfeszítései- ért'amelyek meghozták a nukleáris le­szerelés első reális eredményeit és egy­ben tanúsították az újfajta politikai gondolkodásmód hatékonyságát is. Megelégedéssel hangsúlyozták, hogy ez a gondolkodásmód kifejezi a Varsói Szérződés tagállamainak közös béke­vágyát és kiemelték az NDK és Cseh­szlovákia építőjellegű álláspontját, azt, hogy ezek az országok kifejezték köz­reműködési készségüket a washingtoni szerződés őket érintő megállapításának teljesítésére. A találkozó résztvevőinek egyöntetű álláspontja szerint alapvető jelentősé­gű. hogy a washingtoni tárgyalásokon a Szovjetunió és az Egyesült Államok között elvi megállapodás jött létre, amely szerint mindkét fél; az ABM- szerződés szigorú betartása mellett, a felére csökkenti hadászati támadó fegyvereit. Megállapították: az elért megállapo­dások jobb feltételeket teremtenek ah­hoz, hogy előbbre lehessen lépni a fegy­verkezés megfékezéséhez vezető más irányokban is — elsősorban a vegyi fegyverek betiltásában és felszámolásá­ban, a nukleáris kísérletek beszüntetésé­ben, valamint a fegyveres erők és a fegy­verzet csökkentésében Európában, az Atlanti-óceántól az Uraiig. A szövetsé­ges szocialista államok megerősítették, hogy készek a honvédelemhez feltétle­nül szükséges szinthez tartani magukat és az egyes fegyverfajtáknál az aszim­metriákból és az egyenlőtlenségekből adódó problémákat úgy megoldani, hogy a fölényben lévő fel csökkentést hajt végre. Ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy egyes NATO- körök a nukleáris fegyverek két osztá­lyának felszámolását a kontinensen más fegyverfajták növelésével és korszerűsí­tésével szándékoznak „kompenzálni”. A Szovjetunió, az NDK és Csehszlo­vákia külügyminiszterei, a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszá­molására vonatkozó szovjet—amerikai szerződéssel összefüggésben, a Szovjet­unió. az NDK és Csehszlovákia közöt­ti megállapodást írtak alá az ellen­őrzésekről. Várkonyi Péter Egyiptomba utazik Várkonyi Péter külügyminiszter Esz- mat Abdel-Megidnek, az Egyiptomi Arab Köztársaság külügyminiszteré­nek meghívására december 12-én, hiva­talos látogatásra .az Egyiptomi Arab Köztársaságba utazik.­NATO: Megállapodás a helyszíni ellenőrzésben Péntek délután a NATO brüsszeli központjában a tagországok külügy­minisztereinek tanácskozásán egyrész­ről az Egyesült Államok, másrészről az eur.orakétákat befogadó öt ország — Belgium, az NSZK, Olaszország. Hol­landia és Nagy-Britannia — egyez­ményt írt alá, amely módot ad ez utób­biaknak, hogy saját nemzeti törvénye­iknek megfelelően engedélyezzék a Szovjetunió és a Varsói Szerződés kép­viselőinek országuk területén a rakéták visszavonásának ellenőrzését. A külügyminiszterek ezután ugyan­ebben a sorrendben méltatták a rakéta­egyezményt és az ellenőrzési megálla­podás jelentőségét. Egybehangzóan nagyon' fontosnak minősítették azt a tényt, hogy nem egyszerűen fegyverzet­csökkentésben, hanem egy fegyverka­tegória teljes megsemmisítésében sike­rült megállapodni. * Manfred Wörner nyugatnémet hadügymi­nisztert pénteken hivatalosan kinevezték a NATO új főtitkárává. Az Észak-atlanti Szö­vetség külügyminiszterei brüsszeli találkozó­jukon egyhangúlag emelték az 53 éves Wör- nert ebbe a tisztségbe. Utódját a bonni had­ügyminisztérium élen 1988 májusában jelöli ki Helmut Kohl kancellár. Wörner csak akkor válik meg véglegesen régi hivatalától, és július 1-jén veszi át az újat a brüsszeli NATO- központban. Elődje, a brit Lord Carrington nyugállományba vonul. A nyugatnémet katonapolitikus NATO- főtitkári megbízatása négy évre szól. Az Országgyűlés terv- és költségvetési bi­zottsága pénteken a-Parlamentben Bognár József elnökletével ülést tartott. A tanácsko­záson — amelyen részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke — a törvényhozó testü­let bizottságainak vezetői, illetve képviselői tájékoztatást adtak a népgazdasági ágazatok 1988. évi költségvetésének tervezeteiről foly­tatott vitákról, a bizottsági ülésekerfelhang-. zott javaslatokról. Ismertettek továbbá a mi­nisztériumok, a főhatóságok és más közpon­ti költségvetési szervek jövő évi gazdálkodá­sának pénzügyi feltételeivel kapcsolatban ki­alakított testületi állásfoglalásokat. Pest a László, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke elmondotta: a testület a Mi­nisztertanács1 elnökéhez fordult levélben, kérve az egészségügyet érintő elvonások mérséklését, az ágazat népgazdasági fontos­ságának megfelelő bánásmódot. Fiiló Pál (Budapest), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja a testület állás­pontját ismertetve kifejtette: az utóbbi évek­ben sajnos a növekvő feladatokkal, nem ja­vultak egyenes arányban az igazságszolgál­tatás személyi, tárgyi feltételei. A tartalékok kimerültek, további belső források feltárásá­ra nincs lehetőség. St ad inger István, az építési és közlekedési bizottság elnöke arról számolt be, hogy a testület élénk vita után elfogadta az érintett tárca, és á posta költségvetés-tervezetét. Ugyanakkor'az utak, a hidak fenntartására szolgáló jövő évi pénzügyi kerettel kapcso­latban módosító javaslatot /terjesztett elő bizottság. . Gyuriezct László, a honvédelmi bizottság elnöke tájékoztatójában kiemelte: a honvé­delem állami feladat. A honvédelmi költség^ vetés radikális csökkentésével nem, lehet a jövőben sem számolni. Gágvor Pál (Budapest), az ipari bizottság tagja rámutatott: a testület nem ért egyet azzal, hogy a szocialista szektor beruházásai reál- és nominálértékben egyaránt csökken­jenek, mert ez meghosszabbítja a kibontako­zás időszakát, és gátolja a konvertibilis ex­port dinamikájának fokozását. Az évek óta reménytelenül veszteséges vállalatok felszá-. molásának, illetve gyorsított ütemű szanálá­sának gondolatát a bizottság támogatja. Nyers Rezső, a kereskedelmi bizottság el­nöke elmondotta: a testület a beterjesztett költségvetési'tervezetet változtatás nélkül el­fogadta. Tudomásul veszi a jövő évi 15 szá­zalékos árszí nvonalrnövekedést, tekintettel arra, hogy a gazdaság egyensúlyi helyzeté­nek javítása érdekében a reáljövedelmek és a fogyasztás csökkentése a cél. A kereskede­lempolitikai elképzelésekkel kapcsolatban kiemelte, gondoskodni kell arról, hogy az élelmiszerek, az alapvető háztartási cikkek fogyasztói piacán ne alakulhassanak ki zava­rok. Cselötei László, a mezőgazdasági bizott­ság elnöke hangsúlyozta, hogy idén jó évet zárt a mezőgazdaság, s tervezett exportját is túlteljesítette. Jövőre 150 millió dolláros ex­porttöbbletet irányoz elő a terv, 50 millió dolláros importcsökkenés mellett. Kettős javaslat Az Országgyűlés terv- és költségvetési bi­zottságának pénteki vitáját követően Med- gyessy Péter pénzügyminiszter bejelentette: az Országgyűlés jövő heti, téli ülésszakán alternatív javaslatot terjeszt a pénzügyi kor­mányzat a képviselők elé abban a kérdésben, hogy jövőre milyen módon kompenzálják az eddig tervezettnél nagyobb mértékben a cse­csemő- és gyermekruházati cikkek árának jelentős emelését. Az első változat az anyasá­gi segély összegének -felemelése' a tervezett óOOÖ-rőí ÍOOOO" forintra, a másik lehetőség az, hogy a gyermek hároméves koráig 400 helyett 500 forinttal emelik a családi pótlé­kot. Mindkét megoldás félmilliárd forinttal terheli a költségvetést. Ezt a pénzt a szanálási alap csökkentésével teremtik elő. (MTI) KÁDÁR JÁNOS HAZAÉRKEZETT Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, aki részt vett a Varsói Szerződés tagállamai testvérpártjai első és főtitkárainak berlini találkozóján, pénteken este hazaérkezett Budapestre. Kádár Jánossal együtt érkezett Várkonyi Péter külügyminiszter és Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter, a Központi Bizottság tagjai. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Lázár György, az MSZMP főtitkárhelyette­se, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Horn Gyula külügyminisztériumi és Mórocz Lajos honvédelmi minisztériumi államtitkár, a Központi Bizottság tagjai. Jelen volt Karl-Heinz Lugenheim, az NDK magyarországi nagykövete. GORBACSOV ELUTAZOTT BERLINBŐL Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken késő délután elutazott Berlinből, ahol a Varsói Szerződés tagállamai testvérpártjai első és főtitkárainak adott tájékoztatást a szovjet —amerikai csúcstalálkozóról. Mihail Gorbacsovot és kíséretének tagjait a berlin-schönefeldi repülőtéren Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke és az ország párt- és állami vezetésé­nek több más tagja búcsúztatta. ÜJ SZAKASZ A SZOVJET—AMERIKAI KAPCSOLATOKBAN A népfront elnökségének ajánlása kormánytagok felmentésére és megválasztására nap a világbékéért Három történelmi Reagan televíziós beszéde (Folytatás az I. oldalról) Reagan amerikai elnök csütörtökön este. közvetlenül Mihail Gorbacsov elutazása után negyedórás televíziós beszédben összegezte mondanivalóját a csúcstalálkozóról. Bár az elnök, is nagy sikernek, jelentős előrelépésnek nevezte a három nap eredményeit, min­denekelőtt az új leszerelési szerződés aláírását, beszédét ezúttal is teletűzdel­te olyan kijelentésekkel, amelyek a Szovjetunió társadalmi-politikai rend­szerét. politikáját bíráltak — s ezúttal is védelmezte az amerikai törekvéseket az ürfegyverck kifejlesztésére. Az elnök azt mondotta, hogy „a há­rom történelmi napon Gorbacsov úrral folytattuk a kormányaink és népeink közötti jobb kapcsolatok alapjainak kiépítését. Lépést tettünk a tartósabb béke megteremtése felé. olyan lépést, amely all. világháború óla a legfonto­sabb lehet a fégyverkezés lelassításá­ban". „H iszom, hogy a-szerződés nem csu­pán csökkenti a háború veszélyét, ha­nem meggyorsítja azt a folyamatot, amely majd egykor teljességgel meg is szüntetheti ezt a veszélyt. A szerződés, és mindaz, amit e csúcstalálkozón elér­tünk, szélesebb megértést mutat a Szov­jetunió és az Egyesült Államok közölt. Az amerikai elnök azt hangoztatta, hogy „bármely fontos is önmagában a szerződés, a mostani tanácskozás és az egész csúcstalálkozó-folyamat még fontosabb eleme az. hogy a szovjet— amerikai kapcsolatok már nem csupán a leszerelés kérdésére összpontosulnak, hanem szélesebb területekre terjednek ki”. Az amerikai elnök azt mondotta, hogy a regionálisAálságokról nyílt vita folyt, s „nagy reményeket fűz ahhoz, hogy sikerül valódi együttműködést ki­alakítani azok megoldásában; olyan feltételek mellett, amelyek előmozdít­ják a békét és szabadságot, mivel ez elengedhetetlen a kapcsolatok tartós javításához". Az emberi jogok témmá- ról úgy véledekett. hogy „csak igén korlátozott lépések történtek”. Az INF-szerződésről szólva Reagan azt hangoztatta, hogy az „nem hagyja védtelenül a NATO-t, mert az Egyesüli Államok továbbra is jelentős elrettentő erőt tart fenn a földön.- a levegőben és a tengeren". Szólt a jövő évi csúcstalálkozó terve­iről s elmondotta: Gorbacsovval egyet­értésre jutottak abban, hogy meg kell kettőzni az erőfeszítéseket a hadászati fegyverek ötvenszázalékos csökkenté­sét előirányzó szerződés kidolgozására. „A jövőt illetően egyetértettünk Gorbacsov úrral abban is. hogy ami­kor megtörtént a nukleáris fegyverek csökkentése, különösen fontossá válik a hagyományos és a vegyi fegyverek terén meglévő aránytalanságok meg­szüntetése. ahol a szovjetek most jelen­tős előnyben vannak az Egyesült Álla­mokhoz és szövetségeseihez képest” — mondotta az amerikai elnök. Szovjet—amerikai nyilatkozat Az SZKP KB főtitkára és az Egye­sült Államok elnöke átfogó és mélyre­ható megbeszéléseket folytattak a szovjet—amerikai kapcsolatok összes problémájáról, beleértve a fegyverzet­csökkentést, az emberi jogi és humani­tárius kérdéseket, a regionális konflik­tusok rendezését és a kétoldalú kapcso­latokat — derül ki abból a szovjet— amerikai közös nyilatkozatból, ame­lyet csütörtökön Washingtonban hoz­tak nyilvánosságra Mihail Gorbacsov látogatásának befejeztével. A tárgyalások őszinték és építő jelle­gűek voltak, tükrözték a két .fél közötti nézeteltéréseket is. de ugyanakkor an­nak megértését is, hogy ezek az eltéré­sek nem képeznék leküzdhetetlen aka­dályt a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken való előrelépéshez. Mindkét vezető — emeli ki a doku­mentum —• tudatában van annak a rendkívüli felelősségnek, amely a Szov­jetunióra és az Egyesült Államokra há­rul olyan reális megoldások keresésé­ben, amelyek célja a konfrontáció meg­akadályozása és az országaik közötti stabilabb kapcsolatok elősegítése. A két ország vezetői szerződést írtak alá a szovjet és az amerikai közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták meg­semmisítéséről. A megbeszéléseken megvitatták' a hadászati támadó fegyverzetek csök­kentéséről folytatott tárgyalások kér­dését is. A felek kiemelték, hogy jelen­tős előrelépés történt az 50 százalékos csökkentés elvét megfogalmazó szerző­dés aláírása felé. Megállapodtak a kö­vetkezőben: a genfi tárgyalásokon részt vevő képviselőiket azzal bízzák meg. hogy törekedjenek e szerződés lehető legrövidebb idő alatt történő kidolgo­zására. úgy. hogy azt a következő csúcstalálkozón. 1988 első felében alá lehessen írni. A tárgyalásokon' áttekintették a fegyverzetkorlátozás és -csökkentés más kérdéseinek széles körét is. Mihail Gorbacsov és Ronald Rea­gan megerősítette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok hű marad az atomsorompó-szerződés megszilárdí­tásához. s megelégedésüket hangoztat­ták, hogy a legutóbbi csúcstalálkozó óta újabb államok csatlakoztak ahhoz. Mihail Gorbacsov és Ronald Rea­gan kifejezték eltökélt szándékukat, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet más résztvevőivel közösen biztosítani fogják a bécsi talál­kozó sikeres befejezését, a helsinki zá­róokmány és a madridi záródokumen­tum összes fő kérdésében elérendő ki­egyensúlyozott haladás alapján. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára megerősítette Ronald Reagan- nek, az Egyesült Államok elnökének szovjetuniobeli látogatásra szóló meg­hívását. Az elnök megelégedéssel fo­gadta el a meghívást.. A látogatásra 1988 első felében kerül sor. A CSÚCSTALÁLKOZÓ NEMZETKÖZI VISSZHANGJA A nukleáris leszerelés felé vezető első lépés A csütörtökön befejeződött szov­jet—amerikai csúcsértekezletet ér­tékelő első vélemények a találkozó történelmi jelentőségének hangsú­lyozása mellett a továbblépés szük­ségességére és annak nehézségeire hívják fel a figyelmet. A moszkvai Pravda pénteki, Wa­shingtonból keltezett tudósítása megállapítja: a találkozó nem csu­pán egy-újabb volt Genf és Reykja­vik után, hanem minőségileg új lánc­szem a szovjet—amerikai kapcsola­tokban. Míg Géniben a háború és béke kérdései képezték a tárgyalá- sok alapját, Reykjavíkban már meg­történt a gyakorlati leszerelés lehe­tőségének átgondolása, Washing­tonban pedig ezek a lehetőségek elő­ször váltak valósággá. Ha a wa­shingtoni tárgyalások csak a rakéta­szerződések aláírására korlátozód­tak volna, véleményünk szerint már ez is elegendő lenne ahhoz, hogy a csúcstalálkozó úgy kerüljön be a tör-; tenelembe, mint a nukleáris leszere­lés felé vezető első konkrét lépés — hangsúlyozza a Pravda washing­toni tudósítója. Politikusok egész sora üdvözli az új megegyezést az Egyesült Álla­mokban is. George Bush alelnök az NBC tv-nek nyilatkozva kijelentet­te: az atomkor kezdete óta ez az első olyan, megállapodás, amely meg­szünteti a nukleáris fegyverek egy egész osztályát. Meggyőződését fe­jezte ki, hogy a szenátus ratifikálni fogja a szerződést, Az amerikai törvényhozók első nyilatkozataikban pozitívan értékel­ték a washingtoni megállapodáso­kat. Hangsúlyozták azonban, hogy a leszerelés terén elért konkrét lépés ellenére nem oldódott meg minden probléma. Howard Baker, a Fehér Ház apparátusának vezetője a'CBS tévétársaságnak adott nyilatkozatá­ban „történelmi jelentőségűnek” ne­vezte a szerződést. Hozzátette: a két ország vezetői folytatják erőfeszíté­seiket, hogy megállapodás szülessen a következő csúcstalálkozón a hadá­szati fegyverek csökkentéséről. Hat amerikai demokrata elnökje­lölt csütörtöki televíziós vitájában a rakétaszerződést politikailag és ka­tonailag egyaránt nagyon jelentős­nek nevezte. Az amerikaiak 61 százaléka tá­mogatja a washingtoni megegyezést pj- tűnik ki a Fehér Ház közvéle­mény-kutatásának eredményeiből. A „hagyományos fegyverekkel kapcsolatos aggodalom” jelleniéz egyes nyugat-európai megnyilatko­zásokat. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár csütörtökön megállapítot­ta, hogy a washingtoni csúcsértekez­let, és az ott született egyezmény „bevonul a történelembe”. Mind­azonáltal Kohl is felhívta a figyelmet a hagyományos-fegyverekkel kap­csolatmi nyugat-európai aggodal­makra. Brian Muíroney kanadai minisz­terelnök szerint Reagan és Gorba­csov találkozója nyomán sem szűn­nek meg egyik napról a másikra Ke­let és Nyugat ellentétei. Muíroney ismét annak az óhajának adott han­got, hogy a két nagyhatalom vezetői Moszkvában újabb leszerelési meg­állapodást írjanak alá. ' Lord Carrington, a NATO főtit­kára szerint a nyugat-európai kato­nai szövetségnek továbbra is az okoz. gondot, hogy a szocialista országok „fölényre tettek szert a hagyomá­nyos fegyverek terén”, Tokióban Takesita Nohoru mi­niszterelnök a parlament költségve-, tési bizottságának péntek délelőtti ülésén kijelentette, hogy rendkívül nagyra értékeli a szerződés aláírá­sát. Hozzátette, bogy örömé még na­gyobb lenne,.ha Reagan és Gorba­csov a stratégiai atomfegyverek csökkentésé és a szovjet csapatok Afganisztánból való kivonása kérdé­sében is előbbre jutott volna, Hirosi­ma, áz első atomtámadáS sújtotta város polgármestere történelminek nevezte az egyezmény aláírását A Hazafias Népfront Országos -Tanácsa elnökségi ülésén Grósz Károly, az MSZMP PB tagja, miniszterelnök tájékoztatást adott az idei év várható gazdasági eredményeiről, a jövő évi ten’ fő céljairól és a kormányzati munka átszervezésével kapcsolatos elgondolásokról. Az elnökség — vita után — úgy döntött, hogy áz MSZMP Központi Bizottságá­val együtt ajánlásokat tesz az Országgyűlésnek kormánytagok felmentésére és megválasztására. TANÁCSÜLÉS BÁCSALMÁSON Kellenek-e az erdősávok? Sok környezetvédelmi szakember szerint a jelentős mennyiségű vegyszert és műtrágyát felhasználó nagyüzemi mezőgazdaság káros hatással van kör­nyezetünkre. Bácsalmás tanácsa tegna­pi ülésén többek közölt a környezetvén delmi törvény végrehajtásának helyi tapasztalatait vizsgálta meg, kitérve például a föld-, víz-, levegő- és tájvéde­lemre. A dr. Bpdnárné Kiss Ildikó tanácsel­nök által vezetett ülés elé terjesztett írásos anyag szerint a környék mező- gazdasági nagyüzemeinek törekvése olyan, hogy a területükön lévő erdősá- vokat táblaösszevonás címén kivágják, s ezzel a meglévő fás területek jelentő­sen csökkennek. Az erdők pótlása nem minden esetben biztosított. A vízvédelmi kapcsolatbaníegfonto- sabb feladat az arzénmentesítő megépí­tése. ami még ebben az ötéves tervben várható". A levegő tisztaságára is jó ha­tással lesz a gázprogram, a szemétége­tés viszont szennyezi a környezetet. Vi­ta alakult ki a sertéstartás különféle hatásairól is, s úgy döntöttek, hogy ezt majd újabb tanácsrendeletben kell sza­bályozni.. Elemezte még a festület a lakosság részvételét a tanácsi feladatok megol­dásiban. s kifejezésre jutott, hogy arra (továbbra is szükség lesz. Jelen tervidő­szak során Bácsalmáson eddig 45 kilo­méter-gáz-. 1386 méter vízvezeték és.3.6 kilométer hosszú szilárd burkolatú út létesült, csaknem 26 millió forintos la­kossági hozzájárulással. R F 1 A társadalombiztosítás költségvetésének előirányzata Pénteken Prieszol Olga elnökletével ülést tartott az Országos Társadalom- biztosítási Tanács. A. testület megvitat­ta a társadalombiztosítás jövő évi költ­ségvetésének előirányzatát. Az előtér-1 jesztés rámutatott, hogy a társadalom­biztosítás rendszerének mechanizmusa — a reformfolyamatok részeként - megújulóban van. A társadalom részé­ről fokozódik az igény, hogy a társada­lombiztosítás önállóvá váljon, alapsze- rűen működjék. Jövőre ismét a társadalombiztosítás kiadásai nőnek a leggyorsabban, jólle-, hét az egyes ellátások reálértéke, szín­vonala változatlanul nem kielégítő., 1988-ra a társadalombiztosítási kiadá­sok előirányzott értéke a szociálpo­litikai-intézkedésekre tartalékolt köz­pontosított előirányzattal együtt — va­lamivé) meghaladja a 207 milliárd fo­rintot. Nyugellátásokra jövőre csaknem 13 százalékkal többét irányoztak elő az ideinél, összeseit 123.7 milliárd forin­tot. amit az intézkedési keretből továb­bi 4.1 milliárd forint egészít ki- 1988- ban a jelenleginél várhatóan 33 ezerrel többen részesülnek majd nyugellátás­ban. A testület, pozitívan értékelte, hogy jövőre is biztosítható a 70 évesek­és az annál idősem) nyugdíjasok köré­ben az ellátások reálértékének a meg­őrzése. Jelentősen megnöveli a társadalom- biztosítás kiadásait, hogy jövőre a táp­pénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt és a gyermekgondozási díjat —I mivel azok is adókötelesek lesznek — | brut- tósított keresetek alapján számítják ki. Ez például a táppénzek esetében önma­gában 2.57 milliárd forint emelkedést jelent. Jövőre emelkedik az anyasági segély összege, az eddigi 4 ezer'forint helyett 6"ezer forintot kapnak majd a kisma­mák. így ezen a jogcímen — a születé­sek szamának várható 1,9 százalékos emelkedését is figyelembe véve — ösz- szcsen 484 mjllió forintot fizetnek majd ki. Ismeretes, már az az intézkedés is. amely szerint a jövő évtől az eddigi másfél év helyett á gyermek kétéves koráig vehető igénybe a gyermekgon­dozási díj. Családi pótlékként előreláthatóan összesen 34.7 milliárd forintot folyósí­tanak majd. A gyógyszerek és a gyógyászati se­gédeszközök árának támogatására a társadalombiztosítás költségvetése ösz- szesen 14.7 milliárd forintot irányoz elő. A testület megállapította, hogy a tár­sadalombiztosítás tervezett költségve­tése az előirányzott szociálpolitikai in­tézkedésekkel együtt hozzájárul ahhoz, hogy a leginkább rászoruló rétegek életszínvonalát kevésbé érintsék a ked­vezőtlen gazdasági folyamatok.

Next

/
Thumbnails
Contents