Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-07 / 288. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. december 7. ÁLLOMÁSOK: OROSHÁZA, TATA Kerti Károly kiállítása Az Ernst Múzeumban a közelmúltban elhunyt Kerti Károly gyűjteményes kiállítása látható. A kortárs grafika kiváló mestere hetvenedik születésnapja felé közeledve élete nagy számvetésére, legnagyobb kiállítására készülődött, amikor váratlanul érte a halál. A négy évtizedes munkásságot bemutató kiállítás így már le is zárja egyenletes, emelkedő ívű életművét. A nyugtalan, kísérletező kedvű, sokoldalú művész, aki mindig az új kifejezési lehetőséget kereste, szinte soha nem volt magával megelégedve. 1917. október 21-én született Ma- gyarbólyon, Baranya megyében. A második világháború éveiben járt a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol Benkhardt Ágoston, Boldizsár Iván és Elekfy Jenő tanítványa volt. Rajztanári oklevelet is szerzett. Pályáját megszakította a háború. A hadifogságból hazatérve Orosházára került rajztanárnak. Emberi magatartásával, kivételes rajzpedagógiai módszerével csodákat tudott kihozni tanítványaiból, akiket a művészi látás és az alkotómunka titkaiba beavatott. Keze alól művészek sora került ki Orosházán, később Tatára költözve Komárom megyei szakköréből is. Fülöp Erzsébet festő, Ravasz Erzsébet és Gyur- kó István grafikus, Paál István és Rajki László szobrászművészek mesterüket tisztelik benne. Műveivel először 1953-ban jelentkezett kiállításon, és attól kezdve haláláig minden jelentősebb grafikai seregszemlén részt vett. 1954-től önálló kiállításokkal is rendre jelentkezett a fővárosban és vidéken egyaránt. Festőként végzett, de fő kifejezési eszköze a grafika volt, bár muráliákat, sgrafittókat és faintarziát is tervezett. A festészethez is vissza-visszakanyaro- dott, sőt élete utolsó időszakában a térformálás is izgatta fantáziáját. A grafika területén nem ismert lehetetlent. A toll és szénrajz, valamint a mo- notípia mellett a sokszorosított grafika minden ágát művelte. Életművében a realista szemléletű műveket nonfiguratív kompozíciók is • Ijedt galambok • Csábító felváltották. Figuralista volt egész életében. A mai élet lényegét kereste ösz- szegzö grafikáin. Orosházán főként a parasztság élete foglalkoztatta. Tatára kerülve a bányászok életével került közeli kapcsolatba. Művészete szélesebbé, összefogottabbá vált. Alapvetően konstruktív formanyelvét Picasso és Szalai Lajos művei befolyásolták. A hazai és nemzetközi hagyományból izgalmas kísérletezések során alakította ki sajátos, monumentális kifejezés- módját, melyben az expresszív drámai lendület is szerepet kapott. Élményei többnyire intellektuális természetűek. Sorozatokban formálta mondanivalóját. (Játszó gyerekek, Pihenő lányok, Csoport stb.) A Lángot vivők és őrzők mély szimbolizmusában az élet titkait személyesítette meg, a női testek lágy formáinak ritmusával. Festményein szellemes tér-sik-vonalharmóniákat teremtett a drámai intenzitású tartalom kifejezésére. Külön rendszert alkotott karakteres fejeivel, melyek mindinkább maszkszerek lettek. (Mózes, 1967.) Az 1981- ben készített Bartók-sorozata, a Kékszakállú I—IV modem rajzművészetünk csúcsteljesítményei közé tartozik a lírai emelkedettségű, teljesen letisztult, az 1975-ös Saloméval és az 1983- as Jákob az angyallal című műveivel együtt. Kerti Károly csoportosulásoktól távol, a kortárs művészet nagyjainak alkotásaival termékeny vitában napjaink magyar valóságát öntötte formába mély gondolati tartalmú művészetében. Brestyánszky Róna VISSZAPILLANTÁS Sajtóviszonyok Bács-Kiskunban A Népszavát, a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt központi közlönyét, a munkásmozgalmi harcok közben alapította Külföldi Viktor 1877-ben. A megjelenéssel kapcsolatos többfordulós harc után az 1918-as októberi forradalom idejéig Garami Ernő szerkesztette, a szerkesztő helyettesei Weltner Jakab és dr. Kunfi Zsigmond voltak. Az ellenforradalmárok 1919. december 8-án a szerkesztőségi és nyomdaépületet megrohanták és abban óriási pusztítást végeztek, de a lappt, amelyet az ellenforradalom sokszor elkobozott, elnémítani nem lehetett. Ugyancsak a Társadalmi Lexikon jegyzi fel: „A Vörös Újság, a magyar bolsevisták lapja megindult 1918. december 7-én az Osztályharcot! című vezércikkel; a szociáldemokrata és a köztársaság ellen való állandó támadásokkal félhetenként jelent meg. A proletárdiktatúra kikiáltása után (1919. március 22-étől) a 38. számmal napilap, a Magyarországi Szocialista—Kommunista Pártnak hivatalos esti lapja. A szerkesztő Jancsó Károly és Rudas László voltak. Az utolsó száma 1919. augusztus 3-án jelent meg. Megszűnése után pár napig az Esti Népszava volt a délutánonként megjelenő lap, amíg az ellenforradalom be nem tiltotta. 1919 őszén a bécsi emigrációban rövid ideig mint az ottani Rothe Fahne melléklete jelent meg. Később a bécsi magyar kommunista emigráció hivatalos lapja a Proletár lett.” Az 1919-et követő negyedszázad alatt baloldali nyomtatott szöveg csak nagyritkán juthatott azokhoz, akiknek az érdekei képviselet nélkül maradtak. Áz illegalitásban dolgozó pártmunkások egyik fő feladata volt a bel- és külföldi kommunista sajtó terjesztése. Akit tetten értek, börtönbe zárták. A felszabadulás idején már volt, ha más nem, a szovjet hadsereg által kiadott magyar nyelvű frontlap és az Illés Béla szerkesztette Új szó. Abban az időben és azóta is szüntelenül nagy az érdeklődés, a szomjúság az írott betű iránt. Azidőben, bár a háború végéig csupán hónapokról volt szó, sok helyen megszűnt az áramszolgáltatás, elkobozták a rádiókat, újságot pedig nem adtak ki. Sok volt a rémhír, nem volt hiteles információ. Egy távoli robbanás kétségbe ejtette az embereket. Még bennük élt a „vörös rém”-től való félelem, hiszen az úri Magyarország 25 éven át csak ezt plántálta a hiszékeny emberek leikébe. A frontvonal elhaladtával a nép kezdte „berendezni” a maga szegénységét. Tanácsok, komiték, később nemzeti bizottságok alakultak, petróleumot, sót, gyufát, tüzelőt kellett osztani. Az elsők között jelent meg a Kecskeméti Hírlap, majd a Kecskeméti Lapok, de Kalocsa, Baja, Kiskunhalas, Jánoshalma is jelentkezett kiadványokkal. A Kecskeméti Lapok (1944. december 27.) minden hét szerdájára és szombatjára ajánlotta magát. A Halasi Hírek (a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front égisze alatt) 1944 decemberében, majd 1945 januárjában folyamatosan csillapíthatatlan kíváncsiságot elégített ki. A Jánoshalmán megjelenő Bácskai Hírek, a Kecskeméten 1946-ban kiadott kommunista újság, a Dél-Pest Megye a közvélemény nagy megnyugvásául szolgált. A Bajai Hírlap, később a Bács-Bodrog Népe, utána a Bács-Kiskun Megyei Népújság, majd a Népújság, 1956. október 31-étől pedig a Petőfi Népe egyértelműen állt és áll informátorként a nép ügyeinek segítésére. Ma már naponként csaknem 80 ezres példányszámban jelenik meg. A lap munkájának zsűrije a sok tízezres olvasótábor, amelyik támogatja fáradságot nem ismerő munkánkat. W. D. KÖNYVESPOLC Külpolitikánk Ki hinné, hogy nálunk kelendő lehet egy olyan könyv, amelynek címe és témája: Magyarország külpolitikája 896 —1919. Ki gondolná, hogy a vaskos, két kötetre tervezett mű, amelynek első része jelent meg az idei könyvnapokra, hamarosan el is fogyott a nagyobb boltokban? Tehát érdeklődés nyilvánult meg iránta. Habár általában a külpolitika — mint tudomány — bizonyára csak keveseket érdekel. . A vásárlók, jó szokás szerint, feltehetően előbb belelapoztak a könyvbe, mielőtt kifizették érte a nem kevés 150 forintot. Talán tetszett nekik, hogy ízléses a tipográfiája, jól és könnyen olvasható a szöveg, érdekesek a képek, rajzok, a mellékletben közreadott összehasonlító adatok. Biztosan felkeltette kíváncsiságukat a kilenc fejezetre elosztott több mint nyolcvan alcím némelyike és a bőséges névmutató. . Tudom,' hogy szokatlan bevezető szövege ez egy olvasói ajánlásnak, de mindig szerettem volna megfejteni a könyvek kelendőségének, netán raktári polcra kerülésének a titkát. Belátom, hogy nem könnyű a magyarázat. Most azonban van valami a levegőben, amely az ország népének egy jelentős rétegét a nemzeti hagyományok, múltunk jobb megismerésére serkenti. S a megismerés e körébe tartozik lám a külpolitika is. De hát valóban csak a külpolitika a témája ennek a könyvnek? Egyáltalán, tessék csak gondolkodni rajta, volt, lehetett „külpolitikája” a magyar népnek mondjuk a kalandozások korában, vagy később is, a török, majd a Habsburg-uralom idején? Élőre érezte ezeket az olvasói kérdéseket a szerző, Herczegh Géza is, aki a könyv előszavában igyekezett mindjárt válaszolni a felmerülő kételyekre, ellenvetésekre. Mondván: valószínűleg helyesebb lett volna Magyarország nemzetközi kapcsolatainak történetét választani címül. Sőt, a kapcsolatok története helyett történetük vázlatáról szólni, hiszen ezer esztendő nemzetközi vonatkozású eseményeinek összegzése egyetlen kötetben csakis vázlatos lehet. S a magyar külpolitika történetének összegzésétől történetírásunk általában eddig visszariadt, mert a feladat rendkívül nehéz. Egyesek szerint éppenséggel megoldhatatlan, mivel az ország hosszú időn keresztül nélkülözte azt, ami az önálló külpolitika előfeltétele: az állami függetlenséget. A nemzetközi kapcsolatok keresése, ápolása azonban — a legendáktól eltérően — már a kalandozó magyarokat is jellemezte, méginkább a későbbi korok önállósági törekvéseit és harcait. A külpolitika „haszna” sejlik föl a könyv lapjain. S tanulságok is adódnak bőségesen, akár a mai időkre kivetítve. PéldáuJ: hátrányt szenved az a nép, amelyik nem képes a külső világ számára is elfogadhatóvá, érthetővé tenni céljait. Nem tekinthető tehát puszta kísérletnek ez a munka, habár témája több is, kevesebb is, mint a jelzett időszak „külpolitikája.” Kevesebb, mert nyilvánvaló — a szerző is panaszolja'—, hogy az ezer évhez közeli idők történéseiről alig maradtak fenn dokumentumok. Ahogy azonban az írásbeliség terjedt térben és időben, a könyvtarak, levéltárak anyagai egyre több támpontot adnak a kutatónak. A könyv jóval több is, mint a magyar külpolitika krónikája. Valójában egy jól tagolt, nem szokványos, témájánál fogva is újszerűségre törekvő történelemkönyv, amelynek a nézőpontja érthetően a nemzetközi kapcsolatoknak a vizsgálata. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a szokásosnál tágasabb horizontokat láttatja a történész szerző. Vagyis a „helyünk Európában" címszó illene legjobban a kötet fejlécére. Ébből eredően egy jól olvasható es érdekes történelmi tanulmánynak is fölfogható a Magyarország külpolitikája cimű kötet. Melyet ajánlani lehet mindenkinek, aki „nem iskolás fokon” szeretne áttekinteni hazánk állapotát a kezdetektől — az államiság kialakulásától — napjainkig. Ez. a könyv még csak 1919-ig vezeti el az olvasót, de bizonyára a következő része is megjelenik rövidesen. Herczegh Géza könyve mindenesetre máris felkeltette sokak érdeklődését. (Kossuth könyvkiadó.) F. Tóth Pál SAJTOPOSTA Emberségből: jeles Korántsem ritka a szerkesztőségünkhöz címzett olyan levél, melynek írója azért kesereg, mert hosszú táppénzes állománya idején elfelejtettnek, szinte kitagadottnak érezte magát, hiszen a munkahelyi fejleményekről nem értesítették dolgozótársai. A napokban ennek ellentétes példájáról értesültünk, amit örömmel közreadunk. Idén szeptemberben megbetegedett a bajai mentőszolgálat egyik szakápolója, Veréb László. Az orvos gerincsérvet állapított meg, amit e helyütt — gondolva a hordágyra tett betegek naponta sokszor történő cipelésére — szakmai ártalomnak is lehet minősíteni. A műtét elkerülhetetlen volt. Utána több hetes kórházi kezelés következett, majd otthoni pihenés, ami ma is tart. Á mentős azonban elszakadva a kollektívától, melynek tagjai az egészség- ügyi intézetben, rendszeresen meglátogatták, mostanában pedig a lakásán keresik fel. És ilyenkor nemcsak a cégbeli eseményekről számolnak be, de a szükségletének-kérelmének megfelelő segítséget is nyújtanak neki. Olvasónk úgy véli, hogy e bensőséges kollegialitás és szerető aggódás döntően hozzájárul gyógyulásához, s amit érte, emberségből tesznek munkatársai, azért jeles osztályzatot érdemelnek. Szerintünk is! Hatvan éve mm kéz a kézben W/MSBStÁ *^.íw w ( M- sAt:.*' Társadalmunk alkotóelemeiről, a családokról szóló írásos, vagy szóbeli beszámolók manapság gyakran említik a szomorú tényt: túlságosan magas a válások száma. Az okok között szerepel a kedvezőtlen anyagi helyzet, az italozás épp úgy, mint a szeretet vagy a kölcsönös megertes és a türelem hiánya. , ^ A képünkön látható Szalágyi István bácsi és felesége, Jolán néni hat évtizeddel ezelőtt, 1927 novemberében esküdött örök hűséget. Azóta jóban és rosszban egyaránt társai egymásnak. S noha az ő életútjuk sem volt csupa fénnyel bearanyozva, a nehézségeken mindig túljutották, közös áldozatvállalással, reménnyel, optimizmussal. Az idős Szalágyi házaspár nem régen ülte meg egybekelésük 60. évfo- dulóját, a hozzátartozók társaságában. VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Ez a hitelakció nem azonos az áruvásárlási kölcsönnel! November 23-án megjelent Sajtóposta rovatunkban tolmácsoltuk a kiskunhalasi Pataki Ferencné panaszát: a meghirdetett helyi lakossági hitelakció idején csaknem 8 ezer forint értékű gyermekruházati cikket vásárolt, ám a tartozása visszatérítését csupán 6 hónapban szabták meg az illetékesek, jóllehet a vonatkozó kölcsönszerződés az 5000 forint feletti tételnél lehetővóteszi akár a 18 hónapos törlesztési időt is, E sorokra az alábbiakat válaszolta a területileg illetékes Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet megbízott ügyvezetője, Haskó Béla: Mivel a gazdálkodó szervezeteknek módjuk van arra, hogy a nyereségtartalékuk felhasználásával segítsék a lakossági áruforgalom növelését, mi is éltünk a kínálkozó alkalommal, s megállapodtunk a Bácska Kereskedelmi Vállalattal. E szerződés értelmében hitelezünk mindazoknak,, akik a halasi Tünde Gyermekáruházban vásárolnak. Törlesztési határidőül 5000 forintig terjedő vétel esetén legfeljebb 6, ezt meghaladó összegnél pedig 12 hónapot adhatunk. A közgazdasági szabályozók mai rendje azonban nem engedi meg, hogy gyakran engedélyezzük a visszatérítés maximális lejáratát, ennél fogva korlátoztuk olvasójuk vásárlását illetően is a törlesztési időt. Egyébként az a tapasztalatunk, hogy a rövidebb időre adott hitel révén sokkal több rászoruló takarékszövetkezeti tagtársunkon tudunk segíteni. Bizonyítja ezt, hogy az elmúlt másfél es2tendő, alatt több mint 2000 szövetkezeti tagunk vehette igénybe az áruvásárlási hitelt. Persze lehetőségünk van arra, hogy kérelem alapján egyedi elbírálással módosítsuk (növeljük) a korábban meghatározott törlesztési időt. Végül elmondom: szóban forgó hitelakciónk nem azonos a hagyományos áruvásárlási kölcsön felvétellel, melyre panaszában hivatkozott Patakiné. Távirat öt nap késéssel? Köztudomású, hogy az egyik legrégebbi szolgáltató, a posta napi feladatai közé tartozik a Kézbesítés. Azt hinnők, e rutinszerű munka elvégzésére mindig az ügyfél teljes megelégedésére kerül sor. Az utóbbi eseteim nemigen erősítik meg e véleményt. Először a totószelvények késve beérkezése miatt támadt kellemetlenségem, ugyanis október 23-án 18 —19 óra között bedobtam a helyi gyűjtőládába valamennyit, ám azok csak 26-án, tehát a mérkőzések lejátszása után érkeztek meg. Következésképpen hiába vártam a 43. heti 10 találatomra járó csaknem 400 forintot. Panaszomra azt válaszolta a Totó-Lottó Igazgatóság szegedi kirendeltsége, hogy valószínű, nem idejében ürítette ki a posta a ládáját, emiatt történt meg az eset. Ha így van, ha nem, alighanem futhatok a pénzem után. Felbosszantott másodszor, hogy névnapom alkalmából a címemre november 4-én, 16 órakor Gárdonyban feladott dísztáviratot öt náppal később, az esti órákban kézbesítette a posta. Ez a teljesítmény sem áll* arányban azzal a borsos díjjal, amibe az ilyen szolgáltatás kerül. Kapus Imre ny. tanár Kiskunfélegyháza Felszabadulás u. 59. Gidres-gödrös járda Térkép szerint is a kecskeméti városközpont része a vasúti nagyaluljáró és a Szolnoki út, illetve a Kuruc körút találkozásánál lévő forgalmas kereszteződés közötti terület, melynek a gyalogosok részére rendeltetett 40—50 méternyi szakaszán enyhén szólva veszélyes közlekedni. Miért? Mert lépten- nyomon gödrökbe botlik az ember. Ezekből talán egy tucat is található arrafelé. Jómagam munkába menet és onnan hazafelé tartva veszem igénybe naponta e járdát,»s a vége felé mindig nagy kő esik le a szívemről, hogy megúsztam a dolgot bokatörés nélkül. Látom, mások is hasonló izgalmat élnek itt át. És mindez csak fokozódik, ha a tél beköszöntésével eső, vagy hó hull, minek következtében aligha látható, hol a mélyedés. Nem irigylem a kismamákat sem, akik ilyen mostoha terepviszonyok közepette kénytelenek tolni babakocsijukat. Az elmúlt nyári-őszi hónapok alkalmasak voltak a szóban forgó gyalogjáró hibáinak kijavítására. Sajnos, erre nem került sor. Maradt hát a balesetveszély, melyre talán már táblával illene figyelmeztetni a járókelőket. Boros Jolán Kecskemét FOGADÓSZOBA Mikrobusz mint zsákbamacska? Úgy határoztunk, hogy eladjuk a mindössze 4 éves, nagyon jó állapotú Wartburgunkat és veszünk helyette nagyobb kocsit, mely az áruszállítást is lehetővé teszi. Bekopogtattunk hát egy bajai — magánvállalkozású — autóügynökséghez, ahol adásvétellel foglalkoznak. Kezdetben minden biztatónak tűnt. Az udvaron lévő Skoda gyártmányú mikrobusz megtetszett, gyorsan felkerestük a tulajdonosát, aki közölte, hogy 8 éves a jármű és felújított motor van benne. Ekkor kerestünk egy autós szakembert, akinek társaságában megtettük a próbautat. Azon kívül, hogy a sebességváltó nem volt éppen stabil, semmi különöset nem vettünk észre. Ez a hiba könnyen helyrehozható — gondoltuk férjemmel és a megvétel mellett döntöttünk. A kis buszért nem fizettünk, cserébe ott hagytuk a mi személyautónkat. Miután az adminisztrációs teendőkkel végeztünk, elindultunk a Skodával. Hazafelé menet részesültünk az első meglepetésben, ugyanis a sebességváltó kar szétesett. Otthon első dolgunk volt szerelőt keresni. A javítás tényleg egyszerű volt, s uiána annak biztos tudatában indultunk a következő útra, hogy semmi gondunk nem lesz. Ám másképp történt. Bizonyos távolság megtétele után „bedöglött” a járgányunk, ugyanis a benzin kifolyt belőle. Á szerelő azt mondta, érezzük magunkat szerencsésnek, hiszen fel is robbanhatott volna a busz. Ezek után következett volna a harmadik utunk, de a főtengely beszorulása miatt már nem került ra sor. Az újabb javítás során szerelőnk rájött még arra, hogy az olajlehúzó gyűrűk fordítva vannak elhelyezve, a dugattyú csapszege pedig nem kellően rögzített. Mindezen hibák ismeretében felkerestük a volt tulajdonost, és kértük a mintegy 15 ezer forint plusz költségünk megtérítését. 0 csak a felének kifizetésére vállalkozott, hozzátéve, hogy a mikrobusz korábbi szerelőjével helyrehozat valamennyi műszaki hiányosságot. Igen ám, csakhogy iránta már nincs bizalmunk. E jármű, mely a zsákbamacskával egyenértékű, most az udvarunkon áll, egyelőre használhatatlan, s nem tudjuk, mitévők legyünk vele... (Elmondta: Menyhért Istvánné nemesnádudvari olvasónk.) * * ■* Akár a piacon, akár a közvetítő révén vásárolunk gépkocsit, az adásvételnél irányadók a Polgári Törvény- könyv előírásai, melyek egyértelműen rögzítik a felek jogait és kötelezettségeit. Itt a lényeg az, hogy az eladónak közölnie kell jármüve minden fontos műszaki jellemzőjét, de még ezen túlmenően is szavatossággal tartozik 'az úgynevezett rejtett hibáért. A vevő viszont akkor cselekszik helyesen, ha vásárlása előtt alaposan megvizsgálja (megvizsgáltatja) az autót, s a később felfedezett, meg a korábbi tulajdonossal kapcsolatba hozható hibát szakértővel bizonyítja. Amennyiben az orvoslást illetően nem tudnak megegyezni, bíróság dönthet az ügyben. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér-l/A. Telefon: 27-611 l
