Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-07 / 288. szám

1987. december 7. • PETŐFI NÉPE • 3 Virágok között — Kecelen Mesterek becsülete Aki ért valamihez, azt mesternek ti­tuláljuk, persze gyakran érdemtelenül, vagy jobb megszólítás híján. Balvégze- tem az utóbbi években sok „mesterrel” hozott össze. Sem mesterlevelüket nem láttam, sem számlájukat. S még örül­hettem, ha kegyeskedtek eljönni, s megcsinálni, amiért megfizettem. De jellemzőbb volt, hogy elszöktek az elő­leggel, késve jöttek, ám rossz munkát végeztek. Bizony, so'kszor megbántam én is, hogy többet tanultam a kelleté­nél. Az írók sorban állnak könyvük '.megjelentetéséért. Bezzeg a mesterek nem állnak sorba, hogy munkát kapja­nak ,.. Szívből örülök, hogy fiam a kétkezi munka iránt érez hajlandósá­got. Bár félek, kicsit túl sokat olvas... Tíz év múlva talán öt is megfertőzi a betű, aztán ő is szaladgálhat kőműves, villany- és vízvezeték-szerelő után. Hogy az én írásaim esetleg száz év múl­va is élnek? Semmiség az. Ha egyszer nem olvassák ... Nincsen énnekem bajom a kétkezi munkával. Magam is megfogom a job­bik végét, ha kell, és hát gyakran kell. Ma homokot szállítottam, vödörrel, talicskával. A mester uraknak készen kell az anyag. Csak azon tűnődöm, miként jutottunk oda, hogy a mester urak a taxiköltséget is felszámolják, oda-vissza. Hogy ők nem metróznak, héveznek naphosszat. Voltaképp iga­zuk van. Egy mester járjon taxival. De énnekem hol számolják el a taxiköltsé­get? Pedig egyben-másban talán én is mester volnék, ezen a silány mai mes­terszinten minden bizonnyal. De hát hol nyújthatnám be a taxiszámlát? Az egyetemen? A kiadóban? Az írószövet­ségben? Az olvasóknál? Ugye nevetsé­ges... Versenyről beszélnek, meg fogyasz­tói érdekvédelemről, meg demokráciá­ról. Meg persze, és leginkább, a közel­gő rémről, az adóról. A mester nyíltan, beszél. Ő ezután sem ad számlát, s csak nagyobb összegről nem ád. Merthogy belekalkulálja a rizikót is... mármint azt, hogy eltitkolja jövedelmét az adó­hivatal elől. De mit titkoljak én? Ne­vem, írásom és személyi számom azon­nal útrakelt már eddig is, egyetlen sort sem írhatok titokban, és senki sem ád borravalót versre, prózára: „ejnye, ez jó sor volt, fogadja el, poéta úr!” ... Persze azért akadnak még itt-ott be­csületes mesteremberek, méltók a név­re. Néha mogorvák, keserűek, mert fáj nekik is, hogy a becsület mára ilyen lett. S ki tudja, élnek-e még, amikor a mai, nevükre méltatlan mesteremberek tönkremennek? Mert ha ez az ország életben marad, ha ez az ország élni akar, minden mesterség tudója csak a becsületbe kapaszkodhat, az elvégzett, a jól elvégzett munka becsületébe. Ha pedig a jelen hamis előleget vesz a jövő­től, akkor is a maga sírját ássa. Csak az a kár, hogy olyan sok rossz magyar mesteremberhez volt eddig szerencsém. Kire, kikre gondoljak, amikor az új Magyarországról álmodozom? Nem fusizókra, kontárokra, hazudozókra, előleggel szökdösökre, határidőket el­tolókra gondolok. Hanem azokra, akik miatt, él, életben van, életben marad ez az ország. A mogorva, hallgatag becsü­letesekre. Akiket valóban megillet a mester elnevezés. Hiszem, hogy tőlük tanulni igazán érdemes, hogy becsüle­tük egyszer pénzben is fizet. Ha nem hinném, magam is kontár mondatokat írnék, azonnali feledésre, rögtöni eldo­básra ítélve. Miként az újságpapírt sem becsüli sokra a magyar. Csak kivételes, próbáló időkben. Akkor az újságlap kézről kézre jár. De talán nem kell min­dig kivárni azokat az időket. Szentmihályi Szabó Péter VADÁSZOK KÜLDÖTTGYŰLÉSE Kevés az A hét végén tartották Kecskeméten küldöttközgyűlésüket Bács-Kiskun megye vadászai. A MAVOSZ megyei intézőbizottságának elnöke, Katanics Sándor köszöntője után Simon György megyei fővadász ismertette a küldöt­tekkel az aktuális vadgazdálkodási fel­adatokat a jövő évi tervek készítéséhez. Bács-Kiskun megyében erősen meg­ritkult az apróvadállomány, kevés a fácán és a mezei nyúl, emiatt csökken­tek a vadászati lehetőségek is. Ugyan­akkor jó eredménnyel honosították meg a megyében, Balotaszállás környé­kén a dámvadat, ez serkentheti a többi vadásztársaságot is e nagyvad megtele­pítésére. Jól sikerült az őzek külföldi „vadásztatása”, jövőre nagyobb gon­dot kell fordítani a minőségre, s mint apróvad kiderült, élő őzek belföldi értékesítésé­re is van mód. Továbbra is gondot je­lent a megyében a mezőgazdasági terü­letek vegyszerezése, valamint a vadakat és élőhelyüket kíméletlenül pusztító tarlóégetés. A jövő évi adózási szabályok a va­dásztársaságokat is érintik. Gazdálko­dásuk megítélésének fő szempontja lesz az eredményesség és a fizetőképesség. A vad és a vadászati szolgáltatás érté­kesítése adóköteles tevékenységnek számít, ezért nagyon fontos, hogy a társaságok, illetve gazdasági felelőseik pontosan ismerjék az adó kiszámításá­nak módját, a számlaadás szabályait. A vadásztársasági alkalmazottak kere­setének bruttósítása jelentős többlet- költséggel jár, erre ugyanis a társasá­gok nem kapnak állami támogatást. A területbérleti díj várható, majd négy­szeres emelése is megterheli a vadász- társaságok pénztárcáját. -Ugyanakkor kevés lehetőség látszik a bevételek nö­veléséré. Jövőre még nagyobb szükség lesz a vadgazdálkodási alapra, amely­ből az idén 13 vadásztársaságnak fo­lyósítottak kölcsönt. Kovács Miklós, a MAVAD kereske­delmi igazgatója elmondta, hogy a Bács-Kiskun megyei vadásztársasá­gokkal évek óta jó a kapcsolat. Tekin­tettel a jövő évi, nehezebb gazdálkodá­si feltételekre, az exporttámogatások csökkentésére, a MAVAD olyan új együttműködési forma kialakításának lehetőségét keresi, ami a vadásztársasá­goknak is magasabb bevételt nyújthat. A küldöttközgyűlés végén Katanics Sándor átadta az országos intézőbi­zottság Nimród emlékérmét Selyem Zsigmond, Miklós Károly és Lajdi Ist­ván megyei vadászoknak. JÓ, HA TUDJUK! A Fogyasztók Országos Tanácsának állásfoglalása az ártájékoztatásról A Fogyasztók Országos Tanácsának elnöksége legutóbb az árakkal foglal­kozó, növekvő számú lakossági beje­lentésekről tárgyalt. Megállapította, hogy a vásárlók egyre bizonytalanab­bak, mivel az árucikkek egy részén hi­ányzik az ár, gyakran pedig egymás mellett többféle ár is látható az árucím­kéken. Ilyen körülmények közt, első­sorban az élelmiszereknél, a vevőknek nincs módjuk megítélni, hogy helyes — érvényes — árat számoltak-e az üz­letben. így sokszor becsapva érzik ma­gukat olyankor is, amikor egyébként jó az áralkalmazás. A FŐT állásfoglalása kiemeli: a ter­mékeken az árak egyértelmű feltünteté­sét a belkereskedelemről szóló törvény és kormányrendelet is előírja. Az átjel­zéseknek az árun vagy csomagolásán, illetve az árjegyzéken, valamint a kira­katban lévő termékeken rajta kell len­ni. Ez a hatósági árformába tartozó termékeknél a termelő feladata, egyéb­A Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetsége és a Magyar, írószövetség meghívására jugoszláv íróküldöttség érkezett hazánkba. A pénteki program keretében először Csávolyon tettek látogatást, ahol dr. Mándics Mihály, a megyei honismereti bizottság elnöke bemutatta a községet, majd megkoszorúzták a temetőben Ivan Petres délszláv költő síremlékét. Itt dr. Mándity Marin, a délszláv szö­vetség főtitkára, az Elnöki Tanács tag­ja mondott emlékbeszédet. Este a Bácsalmási Városi Tanács dísztermében bensőséges ünnepségen emlékeztek meg a város szülöttéről, Mirolyub Ante Evetovics bunyevác- horvát költőről, akinek munkásságát dr. Ante Szekulity zágrábi egyetemi tar nár ismertette. Ezt követően dr. Bed- nárné Kiss Ildikó átyette a.vajdasági ként pedig a szállitó—vevő közti meg­állapodástól függ, hogy ki végzi el az ártájékoztatást. Alapvető követel­mény, hogy az árjelzés félreérthetetlen legyen. Ha hiányzik az átjelzés vagy megté­vesztő, ez lassítja a kiszolgálást, nehezí­ti a kereskedelem dolgozóinak munká­ját, és veszélyezteti,a társadalmi tulaj­don védelmét is. Az adó- és árreform 1988. január 1-jei életbelépésével vál­toznak az eladási árak és jelentősen módosulnak az addig kialakult árará­nyok. Ezért és a fogyasztók érdekében törekedjenek arra az önkiszolgáló üzle­tekben, hogy az eladótérben lévő áru­kon —a kenyér, a sör, a dohány és más olyan termékek kivételével, amelyek­nek az árait csoportosítva közölhetik a vásárlókkal — már most is egyenként jelezzék az árakat. A Fogyasztók Országos Tanácsának elnöksége szerint a megfelelő ártájé­koztatás a kereskedelemben és a ven­kulturális vegyesbizottság ajándékát, Mestrovicsnak, a szabadkai múzeum­ban levő alkotásának másolatát, Ante Evetovics mellszobrát. Amint a tanács­elnök elmondta, a Hazafias Nép­fronttal és a helyi Díván klub segítségé­vel a tanács a költő emlékéhez méltóan rendbehoz egy teret, melyet a 125 éve született költőről nevez el. A találkozón részt vett dr. Geri Ist­ván, a megyei tanács elnökhelyettese, és Vujicsics D. Sztojan, a magyar—ju­goszláv kulturális vegyesbizottság tag­ja. A jugoszláv küldöttséget Dobrosav Ivity, a vajdasági nemzetközi kulturális kapcsolatok intézetének igazgatóhe­lyettese és Petkovics Zoltán, a szabad­kai városi végrehajtó tanács tagja ve­zette. A delegáció szombaton Katymárra, - tegnap pedig Hercegszántóra látoga­tott. G. Z. déglátásban — tulajdonjogtól és üze­meltetési formáktól függetlenül — va­lamennyi forgalmazónak kötelessége. A Kisosztó!, a magánkereskedők szak­mai és érdekvédelmi szervezetétől azt kérik: fordítsanak gondot a magánke­reskedelemben és -vendéglátásban is a pontos árközlésre! Az árfeltüntetés hiánya vagy sza­bálytalan módja szabálysértés, és az elkövetőt pénzbírsággal sújthatják. A kereskedelmi ellenőrzések alkalmá­val —ha ez indokolt — súlyosabb bün­tetéssel is törekedni kell a fogyasztói érdekek védelmére. A FŐT elnöksége egyébként azt ajánlja: sokat tehetnek a vásárlók is saját érdekükben azzal, ha a boltokban nem hagyják szó nélkül a hiányosságokat; tisztázatlan helyzetek­ben árjegyzéket, árutasítást vagy szám­lát kérnek; s végül rendelkezésükre áll a „Vásárlók könyve’’ is. K—1 Ikarusok a tengerentúlra — Az Ikarusz Karosszéria és Járműgyár — a MOGÜRT és a Hungarian Bus Export közvetítésével — kooperációs keretszerző­dést kötött az egyesült államokbeli Union City Body Companyval. Eszerint — ameny- nyiben az amerikai piacon igény mutatkozik magyar autóbuszok vásárlására—a külföldi partner készre szerelné az odaszállított fél­kész Ikarusokat. A magyar járműgyárnak már korábban is volt üzleti kapcsolata a tengerentúli ország­gal, a hagyományos 200-as típuscsaládhoz tartozó csuklós városi buszokból adtak el jó néhányat amerikai cégeknek. Az új, 400-as típusú buszból a közelmúltban kettőt San Franciscóba szállítottak kipróbálásra, azóta ott játja az utakat. Amennyiben a próbák sikerrel járnak, a most kötött szerződés alap­ján mód nyűik arra, hogy már 1988-ban húsz új városi Ikarus buszt szereljenek össze az amerikai cégnél, s azután akár évi több száz jármű kivitele is lehetővé válhat. Az elképze­lések szerint az amerikai cég építené a jármű­vekbe a motort, a sebességváltót és a tenge­lyeket. A nemrég kifejlesztett új típusból egyelőre csak svéd és angol cégek vásároltak. Ezekbe az országokba jövőre is szállítani kíván a magyar autóbuszgyár. (MTI) Jugoszláv írók Bács-Kiskunban HÁROM FERTŐZÖTT A MEGYÉBEN Helyzetkép az AIDS-ről Ismeretek áradata zúdul a tömeg­kommunikáció révén az olvasóra, né­zőre, a hallgatóra az utóbbi időben. Hírek és álhírek látnak napvilágot, mi­közben a kutatóorvosok keresik az el­lenszert. Néhány alapvető tudnivaló: a szer­zett immunhiány okozta tünetcsoport (AIDS) első furcsa tüneteit (senyvedés, testi leromlás, egyébként ártalmatlan kórokozók általi gyulladásos szövőd­mények) 1981-ben észlelték. Két év múlva, 1983-ban — Párizsban és New Yorkban közel egy időben — mutatták ki a kórokozó vírust. Azóta különböző — köztes — gyógyszerekkel lassítani tudják a betegség lefolyását, a végleges vakcinára azonban néhány évig még várni kell, mert időközben kimutatták a HÍV 2 vírust is, ami nehezíti a problé­ma megoldását. A WHO előrejelzése szerint 1991-ben '50-100 millió fertő­zött és fél-három millió AIDS-es beteg lesz. A következő évtizedben ez a be­tegség várhatóan felzárkózik a legfőbb halálozási okok közé. Amerikától kelet felé haladva a lakosságon belül az AIDS-esek száma számottevően csök­ken. (Japánban például csak 36 beteg­ről tudnak). Kelet-Enrópában tehát megfelelő előkészületekkel, szűrővizs­gálatokkal, felvilágosító munkával megváltoztathatják a betegség terjedé­sének ezt a tendenciáját. A Magyar Televízióban elhangzott, hogy a fővárosban az úgynevezett rizi­kócsoportba 25 ezer ember tartozik. Ez a szám a vidéki városokban nyilvánva­lóan kisebb, még inkább az ország töb­bi részén —így a veszélyeztetettek be­csült száma 50—60 ezer lehet. (A rizi­kófaktorba tartozók 10—12 százalé­kos fertőzöttsége tételezhető fel.) En­nek alapján nem elhamarkodott a kije­lentés, hogy a szűrővizsgálatokra szük­ség van. Kötelezővé tételéről azonban nem született döntés. Jelenleg a világon — főként technikai és anyagi okok mi­att — általános szűrést nem végeznek, de aki úgy érzi, hogy erre a vizsgálatra szüksége van, jelentkezhet a bőr- és nemibeteggondozó intézetben vagy a köjálnál. Bács-Kiskun megyében a szűrővizs­gálatok 1986 januárjától folyamatosak — mondta dr .'Török László, a megyei bőr- és nemibeteggondozó intézet főor­vosa. Tavaly csaknem kétezer ember vérét vizsgálták meg AIDS-szempont- ból, 1987-ben ez a szám várhatóán több lesz, mert nemrégiben — önkén­tességi alapon — elkezdődött a veszé­lyeztetett egészségügyi munkakörben dolgozók szűrése, ami több ezer embert érint. A fertőzöttek száma a megyében — a legfrissebb adatok szerint — már három, és jelenleg 7, máshol kiszűrt AIDS-es Bács-Kiskun megyei partne­rének kivizsgálása is folyik. Magyaror­szágon a majd félmillió véradón kívül 30—40 ezer jelentkező vérvizsgálata történt meg eddig, ennek alapján 150 körüli a nyilvántartott HIV-pozitívok száma. Eddig hét fertőzött betegedett meg, közülük hárman már nem élnek. Abban csak reménykedhetünk, hogy hazánkban a fertőzöttek száma a be­csültnél kisebb lesz és számolnunk kell azzal, hogy néhány éven belül számos HIV-pozitív, illetve AIDS-es beteg lesz környezetünkben, s ez számos újabb egészségügyi-szervezési, morális és élet­viteli problémát vet majd fel. Megoldá­sukra — jó példa rá áz AIDS-alapit- vány — időben fel kell készülni. O. Horváth Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents