Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-07 / 288. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1987. december 7. Csúcshangulat tengeren innen es (Folytatás a 1. oldalról) A mértékadó brit forrás szerint Thatcher asszony egyértelmű támoga­tásról biztosította Reagant a kettős nullamegoldás ügyében, és ezzel meg­erősítette az amerikai elnököt a kong­resszus szélsőjobboldali héjaival szem­ben, akik a nyugat-európai szövetsége­sek aggályaira hivatkozva támadják a kettős nullamegoldást. Értesülések szerint Mihail Gorba­csov és kísérete londoni idő szerint 10.30-kor érkezik meg az Oxfordshire-i Brize Norton légitámaszpontra, ahol két óra hosszan munkaebéddel egybe­kötött megbeszélést folytat Margaret Thatcher kormányfővel. A washingto­ni csúcstalálkozót közvetlenül megelő­ző szovjet—brit villámcsúcs londoni értékelés szerint megerősíti azt a nyílt és szívélyes személyes kapcsolatot, amely a két vezető között két korábbi találkozójuk során kialakult. Thatcher asszony ez alkalommal is megerősíti: számít rá, hogy Mihail Gorbacsov á jövő évben eleget tesz hosszabb angliai viszontlátogatásrá szóló meghívásá­nak. Békegyűlés Moszkvában és Washingtonban Csaknem ezren — főként fiatalok — vonultak fel szombaton Moszkvá­ban, hogy a Kalinyin sugárúton kilo­méteres élő láncot alkotva felhívást jut­tassanak el a szovjet Legfelsőbb Ta­nács fogadóirodájába, majd pedig az Egyesült Államok nagykövetségéhez. Az akció résztvevői a szovjet közvéle­mény nevében sikereket kívántak a hét­főn kezdődő washingtoni csúcstalálko­zónak. A Mihail Gorbacsovhoz és Ronald Reaganhez intézett üzeneteket félúton, a Baráti Társaságok Háza előtt ismer­tették egy rövid gyűlésen, üdvözölve a közepes hatótávolságú és a harcászati­hadműveleti nukleáris rakéták felszá­molását, s újabb konkrét leszerelési in­tézkedéseket sürgetve. „Emberi hidat” építettek ki szomba­ton délután az amerikai békeharcosok a Fehér Ház és a washingtoni szovjet nagykövetség előtt. A béketüntetés jel­szava ugyanis a hídépítés volt: a két ország közötti kapcsolatok megerősíté­sét, a leszerelési tárgyalások és megál­lapodások folytatását sürgették a Fe­hér Ház előtt megtartott gyűlésen, amelyet számos amerikai békeszérve- zet, egyházi békemozgalom, nőszerve­zet hivott össze. John Conyers képviselő és több más felszólaló fejezte ki az Egyesült Álla­mok népének azt az óhaját, hogy Mi­hail Gorbacsov és Ronald Reagan ked­den kezdődő találkozója vigye előbbre a béke megszilárdítását, hozza köze­lebb a nukleáris fegyverektől mentes világot. A gyűlés végén több száz békeharcos alkotott kézfogással „emberhidat” az amerikai elnök lakóhelye és hivatala, •. Békelánc Moszkvában, a Kalinyin su­gárúton, az amerikai kö­vetség épülete előtt Ez is a csúcstalálko­zó szellemé­ben szervezett akció. (Tele- fotó: TASZSZ— MTI—KS) illetve az attól csak néhány háztömb- nyire lévő szovjet nagykövetség kö­zött. Magyar—jugoszláv kapcsolatok Kölcsönös érdek az együttműködés bővítése Utoljára tavaly december S-én és 6- án, Szabadkán rendeztek magyar—ju­goszláv külügyminiszteri találkozót. A téma akkor is az volt, ami most: országaink együttműködésének to­vábbfejlesztése, az európai helyzet, a kelet—nyugati viszony. Az elmúlt évtizedekben rendszeressé váltak a két ország párt- és állami veze­tőinek találkozói. Á hetvenes évek má­sodik felétől már Jugoszlávia tagköz­társaságaival is folyamatos a közvetlen kormányközi együttműködés, elsősor­ban gazdasági téren. Széles körű kap­csolatokat építettek Kitársadabnr' és tömegszervezeteink, így például a Ha­zafias Népfront és a KISZ. Évente sor kerül a szakszervezeti főtitkárok talál­kozójára. A gazdasági kapcsolatok 1963-tól, a kormányközi gazdasági együttműkö­dési bizottság megalakulása óta élén­kültek meg. A kétoldalú árucsere érté­ke 1960—1968 között évente még 45 —55 millió dollár volt, de 1973-tól, a konvertibilis elszámolásra való áttérés nyomán, a forgalom erőteljesen növe­kedett. 1971—1975 között már elérte az egymilliárd dollárt, s ez az összeg az 1976—1980-as időszakban megduplá­zódott. Az 1986—1990-es évekre szóló ma­gyar—jugoszláv áru- és szolgáltatás­forgalmi egyezmény már 4,8 milliárd dolláros cserét irányoz elő az öt évre. Ez a terv elég ambiciózus, így megvaló­sítása — a két ország gazdasági nehéz­ségei miatt — nagy erőfeszítéseket igé­nyel, talán nem is sikerül elérni. Tavaly a kétoldalú szállítások értéke 527,9 millió dollár volt és várhatóan az idén is félmilliárd dollár körüli lesz. A kö­vetkező három évben az elmúlt két esz­tendő egymilliárd dolláros lemaradását kellene behozni. Raif Dizdarevics mos­tani megbeszélésein erről sok szó esik majd, mert kölcsönös szándék és törek­vés, hogy az eredeti megállapodást vég­re kell hajtani. A két ország gazdasági helyzetének ismeretében azonban az 1986/1987-es árucsere tulajdonképpen kielégítőnek számít. Mindenesetre jelentős és előre­mutató eredmény, hogy az utóbbi évti­zedben kialakultak a gazdasági együtt­működés fejlettebb, tartósabb formái, s a kooperációs termékek jelenleg már a forgalom 40 százalékát adják. Napja­ink együttműködésének jellemző terü­letei: a Zastava személygépkocsi-, a Rába közútijármű;, valamint a számí­tógép-, a műtrágya-, a cellulóz- és pa­píripari és a cukorgyártási kooperáció. Tavaly mindkét félnek mintegy 50 millió dolláros bevételt jelentett a kis-, határforgalom, amelynek lényeges ele­meként kialakult az áruházak közvet­len választékcseréje. A határ menti tele­pülések között közvetlenek a kapcsola­tok. Szegedet Szabadkával, Baját Zomborral, Békéscsabát Becskerekkel, Pécset Eszékkel, Szombathelyt Mari­borral testvérvárosi szálak fűzik össze. A magyarországi délszláv és a jugoszlá­viai magyar nemzetiség fontos összekö­tő szepepet játszik országaink barátsá­gának erősítésében. A nemzetiségek művelődési igényei­nek kielégítése része annak a három- évenként megújított munkatervnek, amely a kulturális kapcsolatok alapja. Jugoszláviában például ez év őszén nagy sikerrel vendégszerepeit a buda­pesti Katona József Színház társulata, a budapesti Állami Nagycirkusz, a Ka­láka együttes. A jugoszláv mozik és a tévé rendszeresen műsorra tűz magyar filmeket, a magyar pedig jugoszlávo­kat. A kulturális együttműködés igen fontos területe a közös könyvkiadás. Kulturális intézményeink — az írószö­vetség, a tudományos akadémia — kö­zött rendszeressé váltak a közvetlen kontaktusok, cserelátogatások. NAPI KOMMENTÁR Erősödő remény ..Nem régi bar átok. hanem régi ellenfelek találko­zója lesz a csúcstalálkozó" — nyilatkozta az egyik vezető amerikai külügyi szakértő, alig néhány nappal Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov első washingtoni megbeszélése előtt. A találó megfogalmazás valós helyzetet tükröz, s egyszersmind józanságra int egy olyan pillanatban, amikor sokan hajlamosak a hurrá- optimizmusra. Csaknem másfél évtizede nem járt az SZKP első számú vezetője Amerikában. Ez a tény arról árulko­dik, hogy már maga a csúcstalálkozó létrejötte sem akármilyen siker. Ráadásul, aláírásra készen áll, s kedden a tervek szerint véglegessé is válik a közepes és annál rövidebb hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolásáról szóló szerződés — az első a maga nemében. Minden adva van tehát egy igazi, történelmi távlatokat nyitó csúcstalálkozóhoz. Ha most mégis óvatosságra int a nemzetközi sajtó egy jelentős része, az csak azért van, mert sokak szerint még nem változtak meg azok az érdekek, amelyek a korábbi szembenállást indokolták, magya­rán mondva: az Egyesült Államok belpolitikai életé­ben még mindig nagyon erősek azok az erők, amelyek nem akarnak megállapodni a Szovjetunióval, folytat­ni szeretnék a fegyverkezési versenyt és minden lehet­séges módon nehezíteni szeretnék Mihail Gorbacsov dolgát otthon és a világ bármely pontján. Ezektől a köröktől nagyon távol áll az az új biztonságpolitikai koncepció, az az új világpolitikai gondolkodásmód, amelyet az SZKP főtitkára sürget. Éppen ellenkező­leg vélekednek a mostani helyzetről és az emberiség jövőjéről — és ezzel korántsem csak a szocialista országok értékelésével kerülnek szembe, de a nyugati politikai erők zömével is. Az Egyesült Államokban a múlt hét végén megala­kult a szovjet—amerikai szerződést ellenzők szövet­sége, az újkonzervatív jobboldal valósággal kiátkozta Reagant, amiért hajlandó volt kompromisszumot köt­ni a Szovjetunióval. A szerződés ratifikálása így is valószínűnek látszik, de amíg a törvényhozás két háza húsvét körül áldását adja majd a megállapodásra, még sok keserves vitát kell megvívnia a kormányzatnak, s az azt támogató honatyáknak. A látogatás három napja alatt legalább öt találkozó lesz Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov között. A hivatalos megbeszéléseken kívül módjuk lesz megis­merni egymás véleményét a közös ebédek és vacsorák alkalmával, s elképzelhető, hogy menet közben még tovább bővül a lehetőségek köre. Világszerte erősödik a remény, hogy felülkerekedik a józan ész. Ha ez így lesz és most Washingtonban sikerül megállapodni a továbblépést illetően, akkor a közeljövőben alapvető­en megváltozhatna a nemzetközi légkör. A stratégiai csapásmérő fegyverek ötvenszázalékos csökkentése — a következő lépcsőfok a leszerelés során — már olyan eredmény lenne, ami az atonífegyverektől vég­leg mentes világ képét vetítené előre. Egy következő, moszkvai csúcstalálkozón már nemcsak a nukleáris robbanóeszközök négy-öt százalékának felszámolá­sáról lehetne megállapodni, hanem ennél lényegesen többről. Arról, hogy az emberiség előtt álló feladatok megoldásában a két nagyhatalom az eddiginél készsé­gesebben működik együtt, s közösen igyekeznek csök­kenteni a világpolitikai feszültséget. A tegnapi ellenfelek tehát nem lesznek egyetlen megállapodástól szövetségesekké. De lehetnek egy­másnak megbízható, jószándékú partnerei — saját maguk, s az egész emberiség érdekében. Horváth Gábor Raif Dizdarevics Budapesten A Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatáson Budapesten tartózkodó Raif Dizdarevics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság külügyminisztere vasárnap délelőtt megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Ezután a Külügyminisztériumban megkezdődtek a külügyminiszteri tárgyalások. A megbeszélésen a külügyminisztereken kívül részt vett Milovan Zidar, Jugoszlávia budapesti és Györke Sándor, hazánk belgrádi nagykövete is. LEVÁLTOTTÁK A PÉNZÜGYMINISZTERT — A TANJUG HÍRMAGYARÁZATA Románia nem fizet a Világbanknak Fáríértekezleten elemzik a Romániában szombaton elnöki rendelet­tel felmentették pénzügyminiszteri tisztéből Alexandra Babét, mert „nem megfelelően látta el miniszteri feladatát”. Helyére — ugyancsak elnöki rendelettel — Gheorghe Paraschiv került, aki eddig külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési mi­niszterhelyettes volt. Bukaresti diplomáciai körökben a pénz­ügyminiszter leváltását azzal hozzák össze­függésbe, hogy Románia a napokban felfüg­gesztette törlesztéseinek kifizetését a Világ­bankkal szemben. A Nagy Nemzetgyűlés ipari és gazdasági-pénzügyi bizottsága leg­utóbbi ülésén megbírálta a pénzügyminiszté­riumot és a bankszerveket, mert azok a bi­zottság szerint „előnytelen egyezményeket” kötöttek a Világbankkal. A jugoszláv Tanjug hírügynökség szerint Románia azért függesztette fel törlesztéseit a Világbanknak, mert gazdasági helyzete bo-' nyolulttá vált, exportja lelassult. A román adósságok pontos összege nem ismeretes, csak annyit tudni, hogy az elmúlt hét évben felére csökkent. Ennek ára az volt, hogy csak­nem teljesen leállították a konvertibilis pia­cokról származó importot — írta a Tanjug.' hiányosságokat A Román Kommunista Párt 22 megyei szervezete és a fővárosi pártszervezet szom­baton értekezletet tartott. A tanácskozáso­kon — mint áz Agerpres román hírügynök­ség beszámolt róla — határozatokat fogad­tak el a pártmunka stílusának és módszerei­nek radikális megjavításáról és a hiányossá­gok kiküszöböléséről. Megválasztották to­vábbá az RKP december 14-ére összehívott országos értekezletének küldötteit. Az értekezlet elé terjesztették az RKP KB politikai végrehajtó bizottságának november 27-ei határozatait és a párt főtitkárának ál­lásfoglalásait. Ezekben a forradalmi szilárd­ságról volt szó annak kapcsán, hogy miként biztosítsák a kommunisták a termelés zavar­talanságát, az elfogadott tervek és progra­mok végrehajtását, a munkával, a munkások életével kapcsolatos problémák rendezését. A vita során különösen nagy figyelmet szen­teltek a mezőgazdaságnak. Az értekezleteken elemezték a pártszerve­zetek, a párt- és állami szervek, a munkás­kollektívák munkájában fellelhető hiányos­ságokat és javaslatokat tettek ezek felszámo­lására — jelentette az Agerpres. Pillantás a hétre A téli hidegben szívet melengető hírre számít a világ. Washingtonban Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov találkozóján végre aláírják a nuk­leáris fegyverek korának első lesze­relési megállapodását. A többi fon­tos esemény egy kissé talán el is sik­kad a csúcstalálkozó mögött, pedig a hírügynökségek előrejelzéseiben minden napra szerepel valamilyen érdekesség. HÉTFŐ: Washingtonba utazik Mihail Gorbacsov. Útközben repü­lőgépe leszáll egy nhgy-britanniai lé­gitámaszponton, s az SZKP főtitká­ra megbeszéléseket folytat Marga­ret Thatcher miniszterelnökkel. A szigetország sajtója a megkülön­böztetett figyelem megnyilvánulásá­nak tartja, hogy Moszkvában éppen London véleményére kíváncsiak a csúcs előtt. KEDD: Az előzetes tervek szerint ezen a napon kerül sor a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris fegyverek felszámolásáról szóló szovjet—amerikai szerződés aláírá­sára. Brüsszelben eközben értekez­letet tartanak az EGK külügymi­niszterei. SZERDA: Bécsb'en ülésezik az olajtermelő és exportáló országok szervezete, az OPEC tagállamainak miszteri értekezlete. Az öbölbeli vál­ság miatt ismét felértékelődött az OPEC szerepe, ezért szakértői kö­rökben fokozott érdeklődés tapasz­talható az osztrák fővárosban sorra kerülő tárgyalások iránt. CSÜTÖRTÖK: Miközben Stockholmban a szakmai Nobel- dijakat adják át az idei kitüntetet­teknek, Oslóban a Nobel-békedíjat veheti át Oscar Arias. A costa-rica-i elnök a közép-amerikai válság békés rendezéséért tett erőfeszítéseivel ér­demelte ki az elismerést. PÉNTEK: Brüsszelben ezúttal a NATO tagállamainak külügymi­niszterei találkoznak. Az egyetlen napirendi pont George Shultz beszá­molója lesz Mihail Gorbacsov ame­rikai tárgyalásairól és az ennek nyo­mán kialakított washingtoni állás­pontról. SZOMBAT: A Riviéra egyik leg­szebb üdülőhelyén, Antibes-ban folytatódik a pénteken megkezdett francia—afrikai csúcsértekezlet. Ez már a tizennegyedik hasonló tanács­kozás, amelyen Franciaország egy­kori gyarmatai és az anyaország igyekeznek összehangolni gazdasági érdekeiket, valamint külpolitikájuk egyes elemeit. VASÁRNAP: Előrehozott vá­lasztásokat tartanak Belgiumban. Egy héttel a voksolás előtt még teljes a bizonytalanság, az előrejelzések szerint egyik párt sem számíthat biz­tos többségre az újonnan megválasz­tandó törvényhozásban. Üdvözletek a finn nemzeti ünnep alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára levélben fejezte ki jókívánságait Mauno Koivisto elnöknek a Finn Köztársaság nemzeti ünnepe, az ország függetlenné válásának 70. évfordulója alkalmából. A levelet Hargita Árpád helsinki magyar nagykövet adta át. Németh Károly, az Elnöki Tanacs elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Mauno Koivisto elnöknek. Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke Harri Hőiken miniszterelnöknek, Sarlós István, az Or­szággyűlés elnöke Matti Ahdenek, a finn parlament elnökének, Várkonyi Péter külügyminiszter Kalevi Sorsa finn külügyminiszternek küldött üdvözlő táviratot. (MTI) Elősegíteni az egészségmegőrzés társadalmi programját (Folytatás az 1. oldalról) lágszervezet új egészségpolitikájának lényegéről; eszerint az egészség bioló­giai és társadalmi lehetőség, s az egyén­nek és a társadalomnak egyaránt csele­kednie kell a megőrzéséért. Fontos feladatuknak mondották a la­kosság körében végzett hatékony felvi­lágosító munkát annak érdekében, hogy a rizikócsoportba tartozó emberek ne je­lentkezzenek véradásra, s tudatosítsák, hogy a véradókat—a fertőzések elkerü­lésére hozott intézkedések eredménye­ként —nem fenyegeti veszély. A vitában utaltak arra, hogy az egyes országok vöröskeresztes mozgal­maiban a világnézeti különbözőségek­re való tekintet nélkül részt vesznek a társadalom minden rétegének képvise­lői. A Vöröskereszt alapelveinek hirde­tésére soha nem volt annyira szükség, mint napjainkban, amikor az emberi­ségnek a háborús fenyegetettség érzésé­vel kell szembenéznie. A kongresszuson Maurice Aubert átadta a Nemzetközi Vöröskereszt Flo­rence Nightingale-díját Harmati János­áé önkéntes ápolónőnek. Az angol ápolónő emlékére a század elején alapí­tott díjat — amelyet a sebesült katonák ápolásában kitűnt személyeknek ado­mányoznak — a világon ez ideig 950 önkéntes ápolónak adták át. Csehák Judit felszólalása Vasárnap a tanácskozás vitájában felszólalt dr. Csehák Judit. Elöljáróban azt a kérdést vetette fel: kinek mit ad a vöröskeresztes mozga­lom, mit szolgál ez a szervezet, mit je­lent ez a tevékenység az embereknek. A kongresszuson a hozzászólók,a..válar_ szokat is megfogalmazták: 'biztonsá­got, "közösséget, érzelmi többletet,' ®', szolidaritás élményét, bizalmat. Ezek a válaszok igazak és helyesek. Egyszerre fogják át a múltat és veszik figyelembe a jövőt, egyszerre foglalják magukba a tagság szándékát és a társadalom ta­pasztalatát -— hansúlyozta. A további­akban kifejtette: a mozgalom biztonsá­got ad mindazoknak, akik életük. nehézségeivel birkóznak és tudják, hogy ha nem boldogulnak, számíthat­nak a segítségre. Ugyanakkor a mozga­lomban tevékenykedők számára is kéz­zelfogható valóság, hogy ha tenni kell, akkor társakra találnak. A, szolidaritás nemes hagyománya a mozgalomnak és a kezdetektől összefű­zi tagjait. Ez a fogalom új tartalmakkal egészül ki, s egy emberközpontú szoci­alizmus felépítésének gondolata hatja át időről időre. Az öntudat — mint a vitában is megfogalmazódott —, olyan kivételes többlete, nyeresége ennek a vöröskeresztes tevékenységnek, amely egyszerre lehet jutalma a járni tanuló betegnek és annak, aki a járásban ta­nulni segített. Kérdés természetesen ennyi bizo­nyosság után is bőven marad. Például az, ;hogy ezekre az erényekre van-e most szükség, amikor értékeinket vál­tozó környezetünkhöz igazítva folya­matosan megújuló eszközökkel és módszerekkel akarjuk megerősíteni. Teljes bizonyossággal mondhatjuk, hogy igen. A mozgalom eddigi eredmé­nyeire és tapasztalataira, a tettekből fakadó önbizalomra éppen napjaink­ban van a legnagyobb szükség. Most sorskérdés az, hogy ne a kételkedők­nek, a siránkozóknak, a változtatni nem akaróknak, a rossz közérzet hang­adóinak adjunk teret, hanem azoknak, akik megtanulták és megmutatták, ho­gyan kell és lehet a legnehezebb hely­zetben is a súlyos próbatételt követő feladatokat megoldani — mutatott rá az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Veszélyes lenne persze túlzott önbi­zalommal és önelégültséggel káros kö­vetkeztetésekre jutni. Nem szabad azt hinni, hogy ami eddig elegendő volt, az a holnap igényeinek is megfelel. Nem lehet arra számítani, hogy a sokasodó gondok, az elvégzendő feladatok töme­ge automatikusan megnöveli ennek a társadalmi szervezetnek a presztízsét. Csak a jól elvégzett munka hitelesít. A kudarcok, a megoldatlan problémák a mozgalom tekintélyét megtépázhat­ják. Éppen ezért kell pontosan megítél­ni a helyzetet, számbavenni a feladato­kat és tisztázni azt, hogy mit kell tenni a következő években — hangoztatta dr. Csehák Judit. A legszélesebben értelmezett megelő­zés eszközeivel kell .csökkenteni a la­kosság egészségének romlásából adódó . veszteségeket, és széles társadalmi ön­kéntes segítségnyújtással kell kiegészí­teni a vöröskeresztes munkát is. Az állam anyagi támogatásával kell hogy bővüljön az önkéntes szervezetek köre, mert a vöröskeresztes aktivisták áldo­zatkészsége nélkül nem végezhetők el a tennivalók. Önkéntesség, együttműködés, sokfé­leség, a közösségi megoldások, keresé­se, alapítványok támogatása, nyitott­ság, mentesség a formalizmustól, csa­ládközpontúság, a fiatalokat is magá- val ragadó lendület, ezek azok. aJogal-* mák, amelyek az elmozdulást jelző,- • mérföldlíövei lehetnek a vöröskeresztes mozgalom jövőjének — mondotta vé­gezetül dr. Csehák Judit, s az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány ne­vében megköszönve az eddigi munkát, jó egészséget és sok sikert kívánt a mozgalom résztvevőinek. A kongresszuson határozatba foglal­ták a szervezet legfontosabb feladatait, a következő öt évre szóló cselekvési programját. A határozatban leszögez­ték: legfontosabb feladatuk, hogy az egészséges életmód ajánlásával, a be­tegségek és a balesetek megelőzését elő­segítő ismeretterjesztéssel járuljanak hozzá az egészségmegőrzés társadalmi programjának megvalósításához. A kormány népesedéspolitikai prog­ramját támogatva szervezeteik a jövő­ben is elősegítik az anyaság társadalmi megbecsülését, a fiatalok előkészítését a családi életre. Tovább vizsgálják: mi­ként bővíthetnék az otthoni betegápo­lás lehetőségét, hogyan enyhíthetnék a hátrányos helyzetű családok és egyé­nek szociális gondjait. A kongresszuson megválasztották a Magyar Vöröskereszt 119 tagú orszá­gos vezetőségét, a 13 tagú országos számvizsgáló bizottságot, a tisztségvi­selőket. Az elnök újra Gegesi Kiss Pál akadémikus, a főtitkár pedig, aki egy- személyben az országos végrehajtó bi­zottság elnöke ismét dr. Hantos János lett. A kongresszus Gegesi Kiss Pál zár­szavával ért véget. (MTI) Átgondoltabb munkaprogram jövőre Személyzeti vezetők klubja alakult Mérleget készítet) az évi tevékenysé­géről legutóbbi ülésén a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Bács- Kiskun megyei szervezete, s a jelenlévő elnökségi tagok megvitatták az 1988-as munkaprogramot is. A társaság legjelentősebb rendezvé­nye volt 1987-ben a közgazdasági és üzemgazdasági hetek, az előadásokon mintegy hétszázan vettek részt. Sikerrel szervezték meg gazdasági vezetőknek az új pénzügyi mechanizmussal foglal­kozó tanfolyamot, összesen hét egyéb rendezvényre is sor került. Az év egyik nagy eredményének tartják, hogy fel­vetették a kapcsolatot Kecskemét fran­cia testvérvarosával, Arcueli-jel, ahol szeptemberben fogadták 3 magyar szervezet küldöttségét. Tervszerűbb, átgondoltabb, aktí­vabb tevékenységre lesz szükség - mondta, az 1988-as feladatokat ismer­tetve, Szendrey J. Sándor elnök. 1988- ban a megyei szervezet szakosztályai kiemelten foglalkoznak maid olyan kérdésekkel, amelyek napjaink legérde­kesebb és legsürgetőbb közgazdasági vitatémái: a vállalati belső irányítás, az érdekeltségi rendszerek korszerűsítése, a műszaki fejlesztés finanszírozása, va­lamint a hamarosan napi valósággá vá­ló általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó hatásmechanizmusa. 1988- ban is megtartják a közgazdasági és üzemgazdasági heteket. A Bács- Kiskun megyei szervezet szeretne na­gyobb részt vállalni az országos ren­dezvények szervezésében, ám, mivel a rangosabb eseményeket 1988-ra már „elkapkodták” előle, ez a terv csak 1989- ben valósulhat meg. A munkatudományi szakosztály vé­dőszárnyai alatt megalakult és hama­rosan tagokat toboroz a személyzeti vezetők klubja, amely szeretné össze­fogni, együttműködésre biztatni a Kecskeméten és más megyei városok­ban dolgozó személyzeti vezetőket. A klub tevékenysége egyik céljának te­kinti, hogy a jövőre felmerülő elhelyez­kedési, átképzési gondok megoldását a maga eszközeivel segítse. Az SZVT megyei szervezetének 154 egyéni é's 71 jogi tagja van. Az egyéni tagok között, sajnos, egyre kevesebb a fiatal. Jövőre a szakosztályok és városi szervezetek nem elhanyagolható .fel­adata, hogy a fiatal vállalati szakembe­reket, a fiatal vezetőket jobban bevon­ják a szervezet munkájába. Magyar Ágnes a

Next

/
Thumbnails
Contents