Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-07 / 288. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 288. szám ' Ára: 1,80 Ft 1987. december 7., hétfő KÉT NAPIG TANÁCSKOZOTT A MAGYAR VÖRÖSKERESZT VII. KONGRESSZUSA Elősegíteni az egészségmegőrzés társadalmi programját Szombaton a Parlamentben kezdődött a Magyar Vöröskereszt VII. kongresszusa. A szervezet több mint egymillió tagjának 600 képviselője megvitatta a Magyar Vöröskereszt országos vezetőségének a VI. kongresszus óta végzett munkáról szóló beszámolóját. A kétnapos tanácskozás megnyitóján részt vett dr. Csehák Judit, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, valamint a párt- és állami szervek, társadalmi szervezetek más vezető képviselői. Jelen volt dr. Ahmed Abu-Goura, a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Világszövetsége állandó bizottságának elnöke, Maurice Aubert, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának alelnöke és számos ország testverszer- vezétének képviselője. Dr. Gegesi Kiss Pál akadémikus, a Magyar Vöröskereszt elnöke megnyitó beszédében elmondta: a Vöröskereszt és Vörös Félhold nemzeti társaságok 145 országban 250 milliót meghaladó tagsággal állnak készen arra, hogy a világ bármely részén segítsenek a rászorulóknak. Dr. Hantos János főtitkár az országos vezetőség beszámolójához fűzött szóbeli kiegészítőjében hangsúlyozta: — Csatlakozunk a Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadott hosszú távú egészségmegőrzési társadalmi programhoz, amely egészséges életmódra ösztönöz, mindenki szamára alkatának, családi hagyományainak, személyes tulajdonságainak, ízlésének megfelelő életmód kialakítását javasolja. Majd a főtitkár beszélt arról, hogy a véradómozgálom eredményeinek megőrzése, az egészségügyi szolgálatok igényeinek teljesítése csak akkor lehetséges, ha a gazdasági szervezetek vezetői a jövőben is támogatják a véradások szervezését és a véradók tapasztalják a munkahely, a társadalom megbecsülését. Javasolta: a következő évtől november 27. legyen a véradók napja. Az Elnöki Tanács ugyanis első ízben 1954. november 27-én adományozott kitüntetéseket a sokszoros véradóknak. A plenáris ülésen a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold mozgalom, valamint a testvérszervezetek képviselői beszéltek az Egészségügyi Vi- (Folytatás a 2. oldalon) RÓZSÁK, ÍRISZEK, GERBERÁK TÁRSASÁGÁBAN Sikeres virágfesztivál Kecelen Pozsgay Imre nyitotta meg a kertészek bemutatóját Csúcshangulat tengeren innen és túl Mit javasol Thatcher Gorbacsovnak? • A képen: szovjet & amerikai zászlókkal, címerekkel dekorálják a hivatalosan kedden kezdődő legfelsőbb szántű találkozó helyszíneit. (Telefótó: AP —MTI—KS) Londoni kormányforrások szerint Margaret Thatcher ma megvitatja Mihail Gorbacsowal azt a kompromisz- szumos javaslatát, melyet a csillagháborús program korlátozására vonatkozóan teijesztett a múlt héten Reagan amerikai elnök elé. Gorbacsov mai, angliai megállója kapcsán a vasárnapi brit lapok kiemelik Thatcher asszony közvetítő szerepét a szovjet—amerikai csúcstalálkozó reménybeli „csillagháborús kompromisszumának” egyengetésében. Értesüléseink szerint a brit kormányfő a múlt héten Reagan elnökhöz intézett levelében javasolta, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok az ABM-szer- ződés meghatározott időszakra szóló kölcsönös megerősítése alapján egyezzen meg az űrhadviseléssel kapcsolatos kutatások olyan menetrendjében, amely mindkét fél számára „kiszámíthatóvá” teszi a másik lépéseit és szándékait. A vasárnapi lapokat tájékoztató mértékadó forrás szerint Reagan elnök „pozitívan” válaszolt a brit kormányfő javaslatára. (Folytatás a 2. oldalon) t Pozsgay Imre megnyitó szavai után sok ezren csodálták meg a virágfesztivál „műalkotásait”. A mostani aggodalmakkal terhelt napokban — megvallom — már a szervezést, az előkészületek hírét is örömmel fogadtuk. A borairól nevezetes nagyközségben több mint húszezer érdeklődő kereste föl hétvégén a hatodik alkalommal meghirdetett virágfesztivál helyszínét, az Általános- Nevelési Központot. A szervezők — többi között a nagyközségi tanács, a HNF keceli bizottsága, a nevelési központ és a helyi szak- szövetkezet — ez alkalommal is kitettek magukért, változatos, színes, tartalmas programot kínáltak a flóra zarándokainak. A hazai „szépművesek” — tizenegy nagyüzem és huszonnégy magángazda jelentkezett — mellett ez évben holland és osztrák vállalkozók is elhozták Kecelre áruikat. Péntek reggel a diákoknak és kistermelőknek hirdetett virágkötészeti versennyel kezdődött a háromnapos programsor. A nemes küzdelmek láttán a laikus is megérthette — kilenc iskola nevezett az ország különböző részeiből Budapesttől Szentesig, Kiskőröstől Villányig — a pazar színekben pompázó rózsák, szegfűk, gerberák és íriszek szépségét a szakmai tudás, a tehetség, a jó ízlés képes megsokszorozni. A versenyzőknek (szárazvirágból) falidíszt, menyasszonyi csokrot és egy asztalra szánt karácsonyi összeállítást kellett el-- készíteniük. A tanintézetek küzdelmében jól szerepeltek megyénk versenyzői. Ä Kiskőrösi Mezőgazdasági Szak- középiskola és Gimnázium növendéke, Varga Szilvia például — szárazvirágdíszeivel — kategóriagyőztes lett. A pénteki program része volt egy rangos képzőművészeti esemény is. Hodossi Sándor, a megyei pártbizottság titkára ajánlotta a keceli művészetbarátok figyelmébe Vincze László, esztergomi festő olajképeit; portrékat, csendéleteket, aktokat, s különös „költői-zenei” víziókat. Szombat délelőtt tárt kaput a nagy- közönség előtt a pénteki „viadal” díjazott alkotásait, a gazdaságok és a kistermelők vágott virágait, valamint kertészeti eszközöket, locsolóberendezéseket, vegyszereket, szaporítóanyagokat bemutató látványos kiállítás a zsűíolá- sig megtelt községi sportcsarnokban. Az ízlésesen rendezett, sok ezer szál virágtól pompázó szépségversenyt — melyet megtekintett dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke és Terbe Dezső a HNF megyei bizottságának titkára is — Pozsgay Imre, az MSZMP KB tagja, a HNF OT főtitkára nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte: manapság — amikor az emberiség saját bajain éli meg a tanulságát, milyen káros volt, hogy oly önhitten át kívánta alakítani, le akarta győzni a természetet — minden korábbinál nagyobb jelentősége van annak, hogy megmutassuk, népszerűsítsük a nátura kínálta szépet. A lelket gazdagító, gonddal, szaktudással ápolt virágok seregszemléje azt is jelentheti egyben, hogy az emberi szorgalom, tehetség békét, örömet s esztétikai élményt nyújtott — egyben gazdasági hasznot is adó — tevékenységben is kifejeződhet. Ezt segitik a keceljek, s kiállító vendégeik, ezzel az évről évre megrendezett virágfesztivállal. Ugyancsak szombaton került sor a különböző versenyek értékelésére és a díjak kiosztására. A virágkiállításon bemutatott termékei, valamint eddigi szakmai tevékenysége alapján termelői nagydíjat kapott Szomor Károly (Solt- vadkert) és Morvia Andrásné (Kecel), MÉM-díjat Hajtmann Lászlóné (Mo- nor). A termékbemutató két első helyezettje Gazdag Ferencné (Százhalombatta) és Rideg Gábor (Kecel). Míg a több ezer látogató a pazar tárlatban gyönyörködött, az érdeklődő kiskerttulajdonosoknak dr. Lévai Péter és dr. Bálint György professzorok tartottak előadásokat a korszerű növény- védelemről, termesztési technológiákról. Sokan keresték föl Szabó János művészeti vezető és Hegyi Ildikó virágkötő mester ankétját. Természetesen nemcsak nézelődni, vásárolni is lehetett. Virágot, gumókat, díszbokorcsemetéket, dugványokat, cserép- és bőrdíszeket. Alkalmi posta- hivatal is működött s aki megfáradt a nevelési központ folyosóinak labirintusában, fölüdíthette magát a Keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet ízletes boraival. A hatodik keceli virágfesztivál remekül sikerült. Tovább öregbítette a fejlődő nagyközség jó hírét... (Képriportunk a 3. oldalop.) F. P. J. December 7-e, a Vörös Újság megjelenésének évfordulója—a magyar sajtó napja — természetes alkalom arra, hogy hazánkban az újságírás és az újságíró-társadalom helyzetére rávilágítsunk. A kérdés évről évre ismétlődik: mi történt a tavalyi sajtónapi ünnepségek után? Nyugodt lélekkel állíthatom, az eltelt esztendő során szép fejlődés mutatkozott. Lapjainkra, s az' újságírás minden műfajára egyaránt érvényes a fokozódó aktivitás, egyszersmind a gyors, a hiteles és a pontos tájékoztatásra volt törekvés. Változatlanul emelkedőben van a képnek mint információhordozónak a jelentősége, szembeszökő a grafikai és tipográfiai megoldások terjedése. És talán még egyet: úgy találom, hogy lapjaink többet törődnek az olvasók szórakozási igényeinek kielégítésével, nőtt a szép újságok, folyóiratok aránya. Végezetül, de távolról sem az utolsó sorban említem meg, hogy találkozhattam a pályán most induló, tehetséges fiatalok figyelmet keltő írásaival is. Ez jelzi, hogy van utánpótlása a magyar újságírásnak. Mint szakszervezeti tisztségviselő, örömmel látom, hogy az üzemi lapokat ma szívesebben olvassák, mint régebben, hogy a megyei lapok kelendősége úgy szólván a csúcsra jutott, és a színes folyóiratok között pedig alighanem versenyről vagy versengésről lehet már beszélni. Szívesen utalok rá, hiszen ez szak- szervezetünk álláspontja: a magyar újságírás emelkedőben van, amit ’a fentieken kívül a 157 milliós eladott példányszám szintén kellőképpen alátámaszt. Az offenzív helyzethez képest nem kis csalódás, hogy az újságírók bér- és jövedelmi pozíciójában — több mint egy évtizede -— alig-alig mutatkozik előrehaladás. Ami ma van, nem megnyugtató. Romlott az újságírók egyéni felkészülésének és továbbképzésének lehetősége, aggasztóvá vált az egészségügyi összkép, a mortalitás. Mint különleges szerepet betöltő értelmiségiek, sem az előképzettség, alkalmasság, hivatás anyagi elismerésében nincsenek elismert helyen, sem a foglalkozás társadalmi presztízsében. Ezekben a napokban javában tart a lapstruktúra-elemzés. Ami eddig döntéssé érett, abban szakszervezetünk érvényesíteni tudja a tagoktól befutott kéréseket. Igaz, sok mindenben ezután lesz még döntés. Én ezekből azt tartom a legfontosabbnak, hogy a szerkesztőségeknél maradjon elegendő pénz a bérjavításra, a műszaki fejlesztésre és a munka- körülmények javítására.. Szakszervezetünk kiáll az utánpótlás megőrzéséért, a társadalmi befolyás növeléséért is. Az újságírás köztudottan a legnyíltabb pályák között is az első világszerte. Nem szabad, de talán nem • is lehet minden mozzanatát szabályozni. Az újságíró csak úgy lehet a demokrácia munkása, ha megbízunk képzettségében és felkészültségében; ha politikus jelenlétét tesszük mérlegre — kinyitva az éppen friss lapot, elolvasva éf meg is értve barátunk és kollégánk sorait. Most az újságíró sok millió magyar állampolgár barátja, sőt családtagja, aki a kellemest és a kellemetlent egyaránt elénk tárja: Magam nehezen lennék meg ilyen társak nélkül, így várom a napilapokat, hét múltán pedig a családom által kedvelt színeseket és folyóiratokat. Hiszen az olvasás gyönyörködtet és tanít (még a . fel-felbukkanó hibák is), informál és a beszédtémák tömegét adja. Cs. Nagy Lajos, a Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dolgozói Szakszervezetének főtitkára A FEJLŐDÉS ESZKÖZTÁRA • Az agrárgazdaságban ismert, milyen gondot jelent a vasúton, időszakosan, nagy mennyiségben érkező kemikáliák fogadása, rakodása és hazaszállítása. Kiskunmajsa térségében ezt az agrokémiai gazdasági társaság létrejöttével megoldották, egyszerűsítették. (Somos László felvétele) Kistérségi együttműködés A mezőgazdasági ágazaton belüli együttműködések új lehetőségeket nyitottak a termelőerők fejlődéséhez, ami egyben az alapító szervezetek célszerű, szerkezetátalakítását is szolgálja. Megyénk agrárgazdasága különösen az utóbbi időszakban jeleskedik ezek létrehozásában. Aligha kell bizonygatni, miért is van ezekre szükség, hiszen majdnem minden mezőgazdasági üzemben létkérdés: minél jobban feldolgozott termékkel jelenjen meg a piacon. Az új üzemek létesítése viszont a tőkeszegény időszakban egyedi próbálkozással csak kevés helyen oldható meg. Más kérdés a szolgáltatást is végző agrokémiai centrumok kialakítása. Ehhez közeli vasúti csatlakozás, iparvágány, terület, no és szándék szükséges. Mindez adott volt a Kiskunmajsai Jonathán Tsz-ben. Három éve kezdtek hozzá az agrokémiai telep építéséhez. 1986-ban már iparvágánnyal csatlakoztak a vasút országos érrendszeréhez. Ekkor készült el a 3200 négyzetméteres szabadtéri tároló is. Időközben a két majsai tsz, a Csólyos- pálosi Kunság Szakszövetkezet, két szanki szövetkezet, valamint a Harka- kötönyi Egyesülés Termelőszövetkezet agrokémiai gazdasági társaságot alakított. Dósai Imrétől, a gesztorgazdaság ágazatvezető-helyettesétől tudtuk meg, hogy a környező üzemek mintegy 26 ezer haktáros területének mütrágyael- látását oldja meg ez a telep. Korábban a gazdasági társaságot alapító tagok maguk fogadták a kemikáliát, gondoskodtak a hazaszállításról és nem éppen példának állítható módon kényszerűségből a tárolásról. A szanki téeszre és a csólyosi szakszövetkezetre még ennél is nagyobb feladat hárult, hiszen egyenesen a gyárból szállították közúton a műtrágyát. A társulat lerakata a most készülő 2500 tonnát befogadó műtrágyatárházzal és kétszáznegyven négyzetméteres növényvédőszer-raktárral, az iparvágánnyal együtt 20 millió forintba került. Tíz-tizenkét féle műtrágyából évente 7400 tonnát forgalmaznak, és jövőre tevékenységük mintegy 60-féle növényvédő szer készletezésével és forgalmazásával bővül. Cz. P. Nincs év végi hajrá a kecskeméti Ütemesen koppan az acélszerkezeten a kalapács; hatalmas csillagszóróként szikrát vet a csiszológép, vakítóan villan a hegesztő kékes fénye. Tempósan megy a munka a „fémmunkás” vállalat kecskeméti gyárában. Most, decemberben sincs év végi hajrá, hiszen időarányosan jócskán túlteljesítették tervüket. Laczi István termelési főmérnöktől megtudtam, hogy 1987-re 688 millió forintos árbevételt irányoztak elő. Ennél 27 millióval többet könyvelhetnek majd el, 40—45 millió forintos nyereséggel. A kecskeméti gyár termelésének nagyobb, csaknem kétharmada exportra kerül, döntő többségét a Szovjetunióba szállítják. Szolgáltatóházakat, technikai csarnokokat és egyéb acélvázas épületeket gyártanak a baráti országnak — összesen 464,5 millió forint értékben. A tőkés piacokra, így az NSZK-ba is, nagyon nehéz bekerülni az egyre élesedő nemzetközi verseny miatt. A „fémmunkás” kecskeméti gyárának ez is sikerült. Még az elmúlt esztendőben készítettek Friedrichshafenben egy 17 ezer négyzetméter alapterületű ipari csamokszerkezetet egy gépgyárnak. A munka jól sikeriilt. Ezért olyan referencialevelet kaptak, ami, újabb jelentős NSZK-beli megrendeléshez segítette őket. így kezdték meg az idén márciusban a Lavis cégnek az acelszerkezetek gyártását. A hazaiak sorából kiemelkedett a győri Rába Magyar Vagon és Gépgyár megrendelése. Ide egy 100 ezer négyzet- méter alapterületű óriás üzemcsarnokhoz gyártottak acél- szerkezeteket. Ez a csarnok a jövő esztendőre is ad bőven feladatot, hiszen a kecskeméti üzem elvállalta, hogy 1988- ban 60—70 millió forint értékben hőszigetelő paneleket készít e létesítményhez. Új terméknek Számit a „fémmunkás” megyeszékhelyi gyárában az úgynevezett hűtődeltaoszlop. Ez ugyan — hasonlóan a többihez^— szerkezeti jellegű, de olyan szigorú méretpontossági előírásai vannak, melyek rendkívül magasfokú felszerszámozást, készülékezést, precíz technológiai előkészítést és gyártást igényelnek. Az elemeket a jászberényi Lehel Hűtőgépgyárnak készítik, a megrendelés idén júliusban érkezett, napjainkra már elkészítették a prototípust és a próbaszerelésen is túlvannak. A sorozatgyártást a közelmúltban kezdték meg. g g „fémmunkásnál” Csarnokelemek, hűtődelták , • Az egyes számú lakatosüzemben Guba István két égőfejes automatával a szovjet exportra kerülő csarnok oszlopait he- geszd. !
