Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-05 / 287. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1987. december 5. „Nem a számok, hanem az érdekek egyensúlya” ' „Nem az erők, nem a számok, hanem az érdekek egyensúlyára való törekvés tette lehetővé a szerződés kidolgozását” — mondta Genfben Sevard- nadze szovjet külügyminiszter a közepes hatótávolságú és a hadműveletiharcászati atomrakéták leszereléséről Shultz amerikai külügyminiszterrel folytatott kimerítő, de eredményes tárgyalása után. Kétségtelen, hogy a puszta számokat tekintve a Szovjetunió teszi a nagyobb lépést. Az Egyesült Államok nukleáris fegyvertárának alig öt százalékát szereli le az egyezmény értelmében, a Szovjetunió azonban mfategy 10 százalékát. Mi lehet a nagyfokú szovjet rugalmasság. oka? Megfigyelők számos körülményre hívják fel a figyelmet. A mostani megállapodás nem változtatja meg az erők átfogó egyensúlyát. Katonai szempontból értékelhetetlen különbség, hogy az egyik fél mostantól mondjuk csak 16-szorosan tudja elpusztítani a másikat és a földgolyót, míg a másik 17-szeresen vagy fordítva. Ennek belátása kétségkívül segíthette a szovjet álláspont módosulását, a számvita háttérbe szorítását. A nyugati világban most szinte mindenki — kivéve a szélsőjobboldalt — új reményekkel, vagy legalábbis új várakozásokkal tekint a Szovjetunióra, a belső megújulásra és annak külső következményeire. A szovjet rakétaügyi meggondolások között fontos szerepet játszhatott, hogy a mostani időszakban a reménykedőket és a várakozókat nem szabad bürokratikus számmisztikával kiábrándítani, még akkor sem, ha egy konkrét esetben, mint a mostani, talán igazságtalanul nagy engedményeket várnak Moszkvától. Az engedmény érvével is erősíteni érdemes a világ másik felén azokat, akikben a Szovjetunió partnert keres a világ közös gondjainak együttműködő megoldásához. A rakéták ügyében tanúsított rugalmasság a Nyugaton gyengítheti azoknak a „biztonságpolitikai” érveit, akik meg akarják nehezíteni a hadászati rakétákról vagy a vegyi fegyverekről folyó szovjet—amerikai tárgyalásokat, vagy akik hasonló érvekkel továbbra is ki akarják rekeszteni a Szovjetuniót a világproblémák — a közel-keleti helyzet, az iraki—iráni háború, a közép- amerikai válság és sok más kérdés — megoldásában való részvétéiből. De nyilván belső mozgatórugói is vannak az újfajta szovjet rugalmasságnak. A gorbacsovi politika kétfrontos harcot viv. A közelmúlt állóvizébe beleszokott, a megújulástól kiváltságaikat féltő erőkkel és a lakosság „tehetetlenségi nyomatékával” épp úgy meg kell küzdenie, mint újabban — a „Jelcin-ügy”, a moszkvai párttitkár leváltása körüli fejlemények tanúsága szerint — a reformfolyamatot kalandor módra, de.a régi parancsolgató módszerekkel „gyorsítani” akaró túlbuzgókkal. A kérdést a vitapartnerek különböző céllal, de mindkét oldalról úgy vetik fel, hogy „mit adott az átalakítás az embereknek?” Ez az első nagy külpolitikai siker most odahaza is új tájékozódási pont, referencia a gorbacsovi vonal számára. A nemzetközi siker is erősítheti az új belpolitikát, gyengítheti a kétkedők érveit. A Szovjetunió új külpolitikai rugalmasságának és tekintélyének köszönhetően közelebb került az átfogóbb leszerelési megállapodás reménye, és e megállapodások, a tőlük várható tényleges megtakarítások révén, anyagilag is erősíthetik a gazdasági ösztönzést. Érthető hát, hogy a számok logikája engedett az érdekek logikájának az eurorakéták ügyében. Teng és Gorbacsov a találkozásról Teng Hsziao-ping, az első számú kínai vezető úgy véli, hogy Mihail Gorbacsov „elutasította” a kétől-; dalú találkozóra tett javaslatát, mivel a szovjet politikus nem fogadta el azt az előfeltételt, hogy Moszkvának érvényesítenie kellene befolyását Vietnamra csapatainak Kambodzsából történő kivonása érdekében. Teng Hsziao-ping november közepén ismételte meg azt a tavaly szeptemberben tett javaslatát, hogy kész találkozni Mihail Gor- bacsowal, ha a fent említett lépést a szovjet fél megvalósítja. A múlt hónap végén az SZKP KB főtitkára kifejtette, hogy kész akár Moszkvában, akár máshol találkozni Teng Hsziao-pinggel, de előfeltételek nélkül, hiszen — mondotta — a magas szintű találkozók éppen az ilyen problémák megoldására szolgálnak. Várkonyi Péter fogadta a „Nyolcak” diplomatáit Várkonyi Péter külügyminiszter tegnap fogadta Argentína, Brazília, Kolumbia, Mexikó, Peru, Uruguay és Venezuela budapesti diplomáciai képviseletének vezetőit, akik átadták az említett országok és Panama által létrehozott úgynevezett Nyolcak csoportjának acapulcói elnöki csúcstalálkozóján elfogadott „Elkötelezettség a béke, a fejlődés és a demokrácia mellett” című közös nyilatkozat -szövegét. A nagykövetek kiemelték, hogy a Nyolcak legfőbb törekvése a latin- amerikai országok békés együttműködésének előmozdítása politikai és gazdasági téren. Várkonyi Péter hangsúlyozta: kormányunk és közvéleményünk nagy figyelemmel és rokonszenwel kíséri a latin-amerikai országok azon- erőfeszítéseit, hogy saját kezükbe vegyék problémáik megoldását. Támogatásáról biztosította a Nyolcak csúcsértekezletén megfogalmazott nemes célokat, és hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköz- társaság a nemzetek közötti együttműködés elmélyítésén munkálkodik. Hazánkba érkezik Raif Dizdarevics Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására szombaton hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezik Raif Dizdarevics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminisztere. Berecz János hazaérkezett Szófiából Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Központi Bizottság titkára a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására december 2—4. között Bulgáriában tartózkodott. Megbeszéléseket folytatott Jordan főtávval] a BKP Politikai Bizottságának tagjával, a KB titkárával és Sziójan Mihájtov'vál, á'KB titkárával. Találkozott több más vezetővel is. A magyar politikús tájékoztatta a • BKP képviselőit a Magyarországon folyó szocialista építőmunka időszerű kérdéseiről. A BKP vezető személyiségei tájékoztatták Berecz Jánost a Bulgáriában zajló társadalmi-gazdasági átalakítási folyamatokról. Mindkét részről kedvezőnek értékelték az MSZMP és a BKP ideológiai területen folyó együttműködését. Berecz János pénteken hazaérkezett Szófiából. A Minisztertanács és a KISZ KB képviselőinek tanácskozása HETI VILÁGHÍRADÓ Az események krónikája HÉTFŐ: A lengyelországi népszavazásra feltett két kérdésben a kormány nem kapta meg az abszolút többséget—Nadzsibul- lahot választották az Afgán Köztársaságelnökévé— Pekingben bejelentették, hogy nyolc év után Kína és Laosz nagyköveteket cserél — Hafez Asszad szír államfő Romániában tárgyal — Genfben ünnepi ülésen emlékeztek meg a GATT 40. évfordulójáról — Ismét „fekete hétfő” volt az amerikai dollár árfolyamában. KEDD: Nagy visszhangot kéltett Mihail Gorbacsov interjúja, amelyet az NBC 1 1 KECSKEMET VAROS TANACSA V. B. LAKÁSGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLYA a Margaréta Centrumban levő nyugdíjasházi lakásokat eladásra meghirdeti. Az értékesítésre kerülő lakások 1 szobásak — 33 m2, illetve 1,5 szobásak — 46 m2 alapterületúek. Bács-Kiskun megyei nyugdíjasok jelentkezését várjuk. A lakásvásárlás feltételeiről a Városi Tanács V. B. lakásgazdálkodási osztálya (Kecskemét, Kossuth tér 1.) ügyfélfogadási napokon (kedd 8.00—18.00, csötörtök 13.00—16.00 órakor) ad tájékoztatást. m H m ffl m H m ffl m i amerikai tévétársaságnak adott Az SZKP főtitkára Moszkvában fogadta Robert Hawke ausztrál miniszterelnököt —Jegor Ligacsov Párizsban megbeszélést folytatott Jacques Chirac miniszterelnökkel — Az afrikai egységszervezet rendkívüli csúcsértekezletén elfogadtak egy dokumentumot, amely a földrész gazdasági problémáinak megoldására tartalmaz ajánlásokat — Bonnban Genscher külügyminiszter fogadta Jón Stoiant, a Román KP KB-titkárát, és szólt annak lehetőségéről, hogy az NSZK segélyszállítmányokat indít Romániába. SZERDA: Wojciech Jaruzelski Budapesten járt, véleménycserét folytatott Kádár Jánossal, a két ország kapcsolatai fejlesztésének 2000-ig szóló komplex programjáról. —Norodom Szihanuk egykori kambodzsai államfővel Hun Sen miniszterelnök egy Párizs melletti kastélyban találkozott — Saint Ouenban megkezdte munkáját a Francia KP XXVI. Kongresszusa, Aczél György adta át az MSZMP üdvözletét — A NATO-álla- mok hadügyminiszterei Brüsszelben ülést tartottak, s ezen egyetértettek a készülő szovjet—amerikai megállapodással, de a hagyományos erők fejlesztése mellett foglaltak állást. CSÜTÖRTÖK: Genfben a szovjet és az amerikai tárgyalóküldöttség kölcsönösen szóvátette a másik fél hiányos információszolgáltatását — Bukarestben jó két hetes késéssel említést tettek a brassói megmozdulásokról -— ■ Brit—spanyol megállapodás Gibraltár légi kikötőjének használatáról — Egybehangolt pénzügyi intézkedések a dollár árfolyamának javításáért; az NSZK-ban, Nagy-Britan- niában és több más nyugati országban leszállították a kamatlábat. PÉNTEK: Koppenhágában összeültek a Közös Piac országainak állam- és kormányfői: a kelet—nyugati viszonyról is tárgyalnak, de vitáik középpontjában az európai közösség költségvetési problémái és a mezőgazdaság kérdései állnak — Ronald Reagan tévéinterjúban kijelentette: számit arra, hogy jövőre Moszkvában a hadászati fegyverek korlátozásáról is aláírhatnak egy megállapodást — Ligacsov Párizsban átadta Mitterrand elnöknek Gorbacsov személyes üzenetét -r- A román kormány vitába száll a világbankkal, felelősségre von■ . ják azokat a kormánytisztviselőket, akik a világbank feltételeit elfogadva intézték a román kölcsönök felvételét. A kormány és p KISZ KB képviselői december 4-ei találkozójukon megvitatták a gazdasági stabilizációs időszak ifjúságpolitikai feladatait, a KISZ Központi Bizottságának elgondolásait a lakáspolitika korszerűsítéséről, valamint a felsőoktatás fejlesztését és a kiemelkedő tehetségű fiatalok érvényesülési esélyeinek javítását. Az ifjúságpolitika időszerű kérdései A fiatalok élet- és munkakörülményeinek átfogó, társadalmi méretű javítása csak a stabilizációs és kibontakozási munkaprogram éredményes végrehajtásával érhető el. A KISZ azonosul a kormány munkaprogramjában szereplő célokkal, elérésük- érdekében mozgósítja a fiatalokat. A stabilizációs időszak céljainak ismeretében szükséges az ifjúságpolitika hangsúlyainak átrendezése. Ennek érdekében 1988-ban a kormány — a KISZ KB közreműködésével ifjúságpolitikai feladattervet készít, A KISZ KB egyetért azzal, hogy a kormány előkészíti az ifjúsági törvény korszerűsítését. A stabilizáció időszakában is szükség van a fiatalok helyzetét javító intézkedésekre. A kormány 1988-ban kidolgozza a családi pótlék és az ösztöndíjak reálértéke megőrzésének rendszerét és az 1989. évi tervben dönt annak bevezetéséről. A KISZ fontosnak tartja a már bejelentett szociálpolitikai döntéseket, ugyanakkor az az álláspontja, hogy a családi pótlékot gyermekenként 500 forinttal, a diákok jövedelempótlékát 210 forinttal emeljék. A kormány ez utóbbival egyetért, de továbbra is a családi pótlék 400 forintos emelését látja lehetségesnek. A kormány és a KISZ egyetért abban, hogy a bérek a teljesítmények szerint különbözzenek. Á KISZ szükségesnek tartja a bértarifa-rendszer eltörlését. A kormány a szakszervezetekkel, a KISZ-szel és más társadalmi szervezetekkel egyeztetett álláspont kialakítására törekszik a bérreform kérdésében. Országgyűlési bizottságok üléseztek Az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság, valamint a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatósága 1988. évi költségvetését vitatta meg pénteken a Parlamentben az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A képviselőkhöz korábban eljuttatott előterjesztés megállapítja: A belső egyensúly javítása érdekében a kormány a költségvetési kiadások csökkentésére kényszerült, ez az egészségügyi-szociális intézmények működését is érintette. Ezeken a területeken az eredetileg tervezett állami támogatás 2 százalékkal kevesebb lesz, a fejlesztések ütemét tehát vissza kell fogni. A napirend tárgyalását megelőzően az ülésen elnöklő Pesta László ismertette a képviselőkkel a bizottságnak a miniszterelnökhöz írt levelét. Ebben kérik a Minisztertanács elnökét, hogy az egészségügy társadalmi jelentőségének megfelelő felelősséggel vizsgálja felül az ágazat ellátását szolgáló összegeket, és intézkedjék azok korrekciója érdekében. A bizottság kéri továbbá: a kormány bocsásson 40—50 millió forintot az egészségügyi vezetés rendelkezésére, hogy ne csökkenjen, sőt inkább növekedjék a kórházakban az egyszer használatos eszközök alkalmazása. A tárca költségvetési lehetőségeiről szólva Békési László pénzügyminiszter-helyettes kifejtette: a kormány stabilizációs munkaprogramjának végrehajtására nincs esely akkor, ha a közkiadásokat nemmérséklik. A nehézségek ellenére az egészségügy viszonylagosan kedvezőbb helyzetbe kerül, mint a többi ágazat', de a forrásók további bővítésére nincs lehetőség. Tegnap a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága. Szűrös Mátyás elnökölt a tanácskozáson, amelyen részt vett Péter János, az Országgyűlés alelnöke is. Első napirendi témaként a képviselők meghallgatták, megvitatták azt a tájékoztatót, amelyet a bécsi leszerelési, illetőleg fegyverzetcsökkentési tárgyalásokról adott Erdős André nagykövet, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletnek ezen az utótalálkozóján részt vevő magyar küldöttség vezetője. A bizottság elismerését fejezte ki a küldöttség munkájáért. Megtárgyalta és elfogadta a bizottság a Külügyminisztérium 1988. évi költségvetésének tervezetét, amelynek munkaokmányához Kővári Péter külügyminiszter-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést, maja válaszolt több képviselői kérdésre. Az Országgyűlés soron következő ülésére javasolt egyik témaként foglalkozott a bizottság az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének, Miklós Imre államtitkárnak az „Egyházpolitika és külkapcsolatok” cimu előterjesztésével, amelyhez szóbeli kiegészités is kapcsolódott. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy 1988-ban javítani kell a pályakezdő diplomások és a műszaki értelmiség anyagi és erkölcsi elismerését. A KISZ tudomásul veszi, hogy a stabilizációs időszakban az ifjúságpolitika céljaira szánt pénzeszközök a költség- vetés terhére nem növelhetők. Szükség van azonban arra, hogy más területekről bizonyos összegeket ide csoportosítsanak. Ily módon lehetővé válik, hogy javuljanak a diák- és szabadidő- sport, valamint az ifjúsági turizmus anyagi feltételei. A Magyar Diáksport Szövetség pénzügyi támogatását az ÁISH többszörösére növeli. A kormány és a KISZ egyetért abban, hogy a munkaviszonnyal nem rendelkező pályakezdők is átképzési támogatásban részesüljenek. A szakképzési formákat úgy kell bővíteni, hogy a gimnáziumot végzettek modern ügyviteli és informatikai ismereteket (számítástechnika, ügyviteltechnika) szerezzenek. Szükséges a szakmunkásképzés korszerűsítése. A lakáspolitika korszerűsítése A kormány hasznosnak ítéli a KISZ- nek a lakásgazdálkodás átfogó továbbfejlesztése érdekében eddig végzett munkáját. Számít a KISZ javaslataira, egyetért azzal, hogy ezeket megfelelő előkészítés után a KISZ vitára bocsátja. A kormány 1988-ban a megállapodásos lakásárak alakulását fokozott figyelemmel kíséri. Szükséges, hogy az ifjúsági takarékbetét 1988. évi kamatai elérjék a lakásárak indokolható növekedési ütemét. Felsőoktatás, tehetséggondozás A KISZ szükségesnek tartja 1988r ban a felsőoktatás anyagi ellátottsága reálértékének megőrzését, a következő években pedig annak dinamikus növelését. A kormány ezt 1988-ban biztosítani nem tudja, ugyanakkor indokoltnak tarja a következő években a népgazdaság teljesítményéhez igazodóan a felsőoktatás költségvetési támogatásának növelését. Létre kell hozni a . felsőoktatási fejlesztési alapot. A kormány képviselői egyetértettek azzal, hogy annak fel- használásában, a támogatás szempontjainak kialakításában a KISZ is részt vesz. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a 90-es évek közepétől az egyetemi diploma’ feltétele a középfokú nyelvvizsga legyen. A kormány keresi az új képzési formák: nyitott egyetem, távoktatás, térítéses képzés, az általános posztgraduális oktatás bevezetésének lehetőségét. Egyetértés volt abban, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók jogállásának rendezése keretében 1988-ban megszüntessék a munkavállalásukkal kapcsolatos kötöttségeket. A kormány — a jelenlegi költségvetési feltételek mellett — a KISZ bevonásával módosítja a felsőoktatási ösztöndíj-elosztás rendszerét, eltörli a társadalmi ösztöndíjak felső határát, hogy a teljesítmény honorálásának elve jobban érvényesüljön. A kiemelkedő tehetségű és tudású fiatalok támogatása érdekében a KISZ javasolja, hogy — a kormány biztosítson elkülönített keretet az Országos Ösztöndíj Tanács által meghirdetett külföldi ösztöndíjakból; — a minisztériumok mellett fiatal szakemberekből álló konzultatív csoportokat hozzanak létre; — a kormány és a KISZ alapítson közös ösztöndíjat tehetséges fiatal szakemberek támogatására. Az indításhoz a kormány 10 millió forintot és megfelelő valutakeretet, a KISZ KB pedig kétmillió forintot juttasson; — bővüljön az ifjúsági nemzetközi szakmai cserék lehetősége. A kormány képviselői egyetértettek e célokkal, és megvizsgálják a javaslatok teljesítésének lehetőségét. A kormány és a KISZ képviselői megállapodtak abban, hogy hasonló megbeszélésre évente sor kerül. AZ ÁRUELLÁTÁSRÓL TÁRGYALT A SZOT ELNÖKSÉGE Krumplibehozatalra szorulunk Tegnap ülést tartott a Szakszerveze- .tek Országos Tanácsának elnöksége. A testületet Andrikó Miklós belkereskedelmi államtitkár tájékoztatta a lakosság áruellátásáról. Beszámolt árról, hogy az utóbbi hónapokban tapasztalható felvásárlások hatására a kereslet és a kínálat egyensúlya több termékféle körében megbomlott. Az ünnepi felkészülésről szólva elmondta, hogy néhány területen az áruellátásban javulás varható. Szocialista importból mintegy 24 millió rubel értékű többletbehozatalra számítanak, elsősorban híradástechnikai és ajándékozási cikkekből. A tőkés országokból és Jugoszláviából, ugyancsak terven felül, 16 millió dolláros import javítja az ünnepi ellátást. Várható, hogy az év végéig csecsemő- és gyermekruházati termékekből, valamint egyes tartós fogyasztási cikkekből is enyhülni fog a hiány. Külön foglalkozott a zöldséggyümölcs és burgonyaellátás gondjaival. Mint mondta, burgonyából az előirányzottnál jóval kevesebb van a tárolókban; a hiány pótlására már tettek intézkedéseket. Lengyelországból 28 ezer tonna burgonya már megérkezett, s további tízezer tonnát várnak a jövő hétre az NDK-ból. Ez utóbbi kilogrammonként 13 forintos fogyasztói áron kerül majd az üzletekbe. Űgyan- akkor hangot adott annak a véleményének is, hogy a tárolókban nagy valószínűséggel több burgonya van, mint amennyit nyilvántartanak, ezért szükségessé válik a termelők és a tárolók elszámoltatása. Amennyiben az import ellenére is hiány tapasztalható majd, lehet, hogy a tervezettnél előbb megkezdik a tárolók felbontását. Szólt a zöldség- és gyümölcsforgalmazásban tapasztalható árfelhajtó törekvések megfékezésének szükségességéről is. A kereskedelmi felügyelők és a szak- szervezetek társadalmi aktivistáival közösen rendszeresen ellenőrzik majd a nagybani piacokat is. Az elhangzottakkal kapcsolatban Nagy Sándor, a SZOT titkára mondta el a szakszervezetek véleményét. Rámutatott, hogy a felvásárlási lazat csillapítani lehetett volna, ha előbb megteszik azokat az intézkedéseket, amelyekre végül is sor került. A szakszervezetek sürgetik mindazokat az intézkedéseket, amelyekkel javítható a lakosság áruellátása. A szakszervezetek úgy látják, hogy az az árrés, amellyel az elelmiszer- kereskedelem dolgozik, nem elegendő problémáik megoldásához. A szak- szervezetek jogosnak tartják az élelmiszer-kereskedelem béremelési igényeit. A jövő évi árváltozásokkal kapcsolatban felhívta a figyelmet: a lakosság elvárja, hogy az árak növekedésével a minőség javuljon. Ez nagyobbrészt a gyártókon múlik, de a kereskedők is sokat tehetnek azért, hogy szakszerű tárolással, gondos kezeléssel minél kevesebb megrongálódott csomagolású, hiányos termék kerüljön a fogyasztókhoz. A TSZKER JÖVŐ ÉVI TERVEI (Folytatás az 1. oldalról) cikkek kereskedelmébe is. A tervek között szerepel az exporttevékenység bővítése; bár a forgalom egyhannadát már most is az export adja. A jövő év legérdekesebb kérdése, kereskedőházzá alakul-e a TSZKER? A mai szervezeti forma, a szövetkezeti közös vállalat 1979-ben jött létre. A sikerek és eredmények ellenére egyre inkább érzik, hogy ez a forma ma már sok tekintetben gátolja a fejlődést. A szervezeti forma megújításának talán legsikeresebb útja lehet az agrár-kereskedőházzá alakulás. Ez egyebek mellett tágabb mozgásteret biztosítana az export-import tevékenységnek, aminek ugyanakkor elengedhetetlen feltétele a termeltetés, a feldolgozás, a csomagolás színvonalának emelése. A kecskeméti területi központ szeretné bővíteni a mezőgazdasági vertikumot tagszövetkezeteinél. Ma még például a kitermelt fa nagy részét alapanyagként értékesítik, azonban magasább feldolgozottsági fokon javulnának az eladhatóság esélyei és magasabb áron kelne el. Ugyanez vonatkozik a' gyümölcsre, illetve a gyümölcsfeldolgozás bővítésére. Lényegében olyan közös kockázatviseléssel járó vállalkozásokba szeretnének kezdeni, amelyek egyaránt előnyösek és jö- vedelmezőek a központnak és a vállalkozásban részt vevő szövetkezeteknek. Az agrárkereskedőházi forma megteremtené ennek szervezeti és pénzügyi kereteit. A kecskeméti központ felkészült arra is, ha jövőre mégsem kapják meg a kereskedő- házi jogosítványt. A központ kilenc külkereskedelmi vállalattal tart kapcsolatot, ezen felül korlátozott önálló külkereskedelmi joga is van. A jó együttműködéseket nem kívánják feladni, akkor sem, ha a kereskedő- házi tervek valóra válnak. Ha nem, úgy a meglévő kapcsolatokat kell jobbítani, még inkább kiaknázni. A közös vállalati központ nagy előnye a gyorsaság, az olcsóság, külkereskedelmi vállalatok számára pedig kedvező, hogy nem maguknak ml hosszabb idő alatt felkutatni a termelőszövetkezetekben az eladható árut. A másik lehetőség, amit a területi központ a jövőben szeretne jobban kihasználni: a külkereskedők mindinkább ráébrednek, hogy megteremthetik a megfelelő árualapot, ha a TSZKER közreműködésével pénzt invesztálnak a termelésbe. A külpiaci nyitás mellett — akár kereskedőház lesz a TSZKER, akár nem — az eredményesebb munka érdekében a kecskeméti központ szeretné a jövőben szorosabbá és kölcsönösen nyíltabbá tenni az együttműködést több mint 90 tagszövetkezetével. M. Á. *
