Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-05 / 287. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■■■■»■■■■nanraHE: «a«-AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xLii. évf. 287. szám Ára: 2,20 Ft 1987. december 5., szombat A TSZKER JÖVŐ ÉVI TERVEI Közös vállalatból kereskedőház? A TSZKER kecskeméti központjának idei forgalma 900 millió forint körül alakul, várható eredménye, nyeresége 13 millió forint lesz, egymillióval több, mint tavaly. Ebben az évben nagy gondokkal kellett megküzdeniük — részben az időjárás okozta károk, részben a tagszövetkezetek kisebb-nagyobb pénzügyi nehézségei miatt —, de 1988 sem ígérkezik túlságosan könnyűnek. Deák István igazgató szerint az a legfontosabb, hogy sikerüljön jövőre is megőrizni elért pozícióikat. Ehhez mindenekelőtt az szükséges, hogy tartani tudják a 900 millió forintos forgalmazási szintet. Ha ez nem sikerül, a veszteség veszélye fenyegetheti a kecskeméti központot, tekintetbe véve a jövő évi közgazdasági, szabályozási változásokat. Tevékenységi köre nem szűkül, a forgalmazás legjelentősebb cikkcsoportjai továbbra is a termény- és ta- karmányszárítmányok, zöldség, gyümölcs, élelmiszeripari és faipan termékek, beruházási eszközök, gépek, vegyes iparcikkek. Ezen felül szívesen vállalkoznak bármilyen más termék forgalmazására, ebben az évben például már bekapcsolódtak a tartós fogyasztási (Folytatás a 2. oldalon) KÉP és HANG A rádió és a televízió jövő heti műsora (7—8. oldal) VÁLASZ A SZÉLSŐSÉGESEKNEK Reagan védelmébe vette a szerződést WASHINGTON Védelmébe vette a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról Washingtonban aláírásra kerülő szovjet—amerikai szerződést csütörtökön sugárzott televíziós inteijújában Reagan amerikai elnök. Kijelentette: annak bírálói — akik saját pártjából kerülnek ki — nem értik meg és nem veszik tudomásul a szerződés jelentőségét, hasznát a két ország és az egész világ számára; nem hajlandók elismerni, hogy a szerződésbe foglalt ellenőrző intézkedések teljesen megbízhatóak. Reagan azt is kijelentette, hogy a leszerelési szerződés ellenfelei „azt hiszik, hogy a háború elkerülhetetlen”, és ez határozza meg állásfoglalásukat. „Mindaddig, amíg módunk van valamit is tenni a békéért, megtesszük azt — és ez nem jelent megadást” —jelentette ki az elnök a szélsőségesen konzervatív bírálatokra válaszolva. Reagan egy kérdésre válaszolva megállapította: az új szerződés nem hozza veszélybe az Egyesült Államok európai szövetségeseit. Azt mondotta azonban, hogy egyelőre nem lehet felszámolni a hadászati-hadműveleti rö- videbb hatótávolságú nukleáris eszközöket, és erre csak akkor kerülhet sor, ha Európában megállapodás jön létre a hagyományos fegyveres erők csökkentéséről, mégpedig úgy, hogy az megszünteti „a nagyfokú szovjet fölényt”. Az amerikai elnök a televíziós interjúban bizakodóan nyilatkozott arról, hogy a jövő évben létrejöhet a megállapodás a hadászati fegyverek számának ötven százalékos csökkentéséről is. TISZAKÉCSKE, BAJA UTÁN A MEGYESZÉKHELYEN IS ELKELNE A SEGÍTSÉG! Nő a kisipar szerepe a társadalmi-gazdasági kibontakozásban Tegnap Kecskeméten Tömör János elnökletével a szervezethez tartozó csaknem nyolcezer kisiparos szerepével és jövőbeni tennivalóival foglalkozott a KIOSZ Bács-Kiskun Megyei Választmánya. . A kisiparosok szervezetének tagjaira, akárcsak a társadalom valameny- nyi rétegére, nagy erőpróba vár a megyei kibontakozási program megvalósításában — emelte ki tájékoztatójában Rehák László, a KIOSZ megyei vezetőségének titkára. Milyen helyzetben készülhetnek e nagy nemzeti feladatra, hogy ők is hozzájárulhassanak az ország megromlott gazdasági teljesítőképességének javításához? A továbbiakban ezt résáetezte.- Az a figyelmet érdemlő tény, hogy a megye kisiparának árutermelésével, évente 140—150 millió forint értékű exporttermékkel része van a külpiaci értékesítésben, magában véve is jelentős. A kisüzemekben a szocialista szektorral való együttműködés további jó lehetőségeket kíván tartalékaik hasznosítására. Alapvető feladatuk mégis a lakossági szolgáltatás. A kibontakozás megköveteli a változó körülményekhez való alkalmazkodást. Egyre nagyobb szükség van több szakmát művelő kisiparosokra és olyanokra, akik átjárnak dolgozni ellátatlan településekre. Ha figyelembe vesszük, hogy mennyire hiányzik például a cipész és más hiányszakmákban az utánpótlás, s hogy a jövőben számítani kell a napi használati cikkek szélesebbkörű javítására, ez is a kisipar erősítését sürgeti. Fontos feladat a magánerős lakásépítés és -karbantartás folytatása. Az ebben részt vevő négyezer megyei építő kisiparos szerepével számot vetni a falvak népességmegtartása érdekében már csak azért is lényeges, mert hiszen a négyezer kisiparos létszámával valójában kitesz két nagy vállalatot. Eleget tud-e tenni a kibontakozásban ráháruló feladatoknak megyénk KI- OSZ-tagsága? Ezt fejtegette ezután Rehák László, megemlítve: a'munkaerő-foglalkoztatásban említésre méltó változás várható. Azt szeretnék, hogy egy-egy kisvállalkozónál harminc alkalmazott is dolgozhasson. A szolgáltatások fellendítéséért azonban a helyi tanácsok sem hagyhatják őket magukra. Tiszakécskén és Baján ingyenes, közművesített telkekkel es példás szol- gáltatásszervező munkával segítették VIRSLI, PÁROSKOLBÁSZ, KONZERV, BUNDÁS CSIBEFALAT Kecskeméti termékek baromfihúsból • Keresett a baromfi- virsli, bőven lesz belőle az ünnepekre (Tóth Sándor felvételei) Ilyenkor, az év utolsó hónapjában, amikorra a csalá di ünnepek összpontosulnak, a lakosság figyelme fokc zottabban fordul az élelmiszer-ipari üzemek felé: szállj tanak-e elegendőt termékeikből a kereskedelemnek, azok között lesznek-e újdonságok? A Kecskén romfifeldolgozó Vállalat belföldi vágottbaromfi sítése már hetek óta emelkedő tendenciát mutál minden évben, bizonyára ezúttal is növekszik mi csonyig, szilveszterig. (November végéig hazai i tásra 11 ezer 500 tonna vágott árut szállította Bannt jgyaszaz építő-javító szakemberek letelepedését, s ezzel a lakosság javuló ellátását. Kecskeméten egyelőre még hiányzik ez a- fajta pártfogás. A KIOSZ megyei vezetősége eredménytelenül kérte a tanács végrehajtó bizottságától, hogy jelöljön ki vállalkozóknak is közművesített telket a dunaföldvári és nagykőrösi út mentén, holott a megyeszékhely szerepe a kisipar támogatásában nagy súllyal esne latba. A KIOSZ érdekképviseleti kötelességének tartja, hogy tagjait tanfolyamokon, konzultációkon és személyes beszélgetések alkalmával is tájékoztassa a társadalmi-gazdasági változásokról, az új adózásról és az egyéb jogszabályokról. A választmány végül a kisvállalkozókat is érintő adó- és árreform bevezetéséről, s más szervezeti kérdésekről tárgyalt. ' K—I. Természetesen a céget nem éri fölkészületlenül a kereslet változása: egész csirkét, mellet, combot friss és mélyhűtött állapotban egyaránt igény szerint szállít megrendelőinek és a saját üzleteibe. Ugyanez mondható el a többi termékről: a tyúkról, az egész és a darabolt libáról, a pecsenyekacsáról. Gerhardt Antal kereskedelmi igazgatóhelyettestől megtudtuk azt is, hogy az idén a csirketermékek változatlan népszerűsége mellett nőtt az érdeklődés a pecsenyekacsa iránt. Ez a vállalat számára azért fontos, mert az ország legjelentősebb pecsenyekacsa-termeltető és -feldolgozó nagyüzemeinek egyike lett. Már nem csupán hagyományos baromficikkeket állítanak elő, kínálatukban nő a szárnyasból készített töltelékáru és a konzervek aránya. Gyártanak virslit is baromfihúsból, amire az év végén ugrásszerűen megnő az igény. Karácsony és Szilveszter között virslit és kecskeméti pároskolbászt a kért mennyiségben szállítanak vevőiknek. Az idei értékesítési adatok arról tanúskodnak, hogy a fogyasztók egyre jobban megkedvelik a baromfihúskészítményeket, a felvágottakból decemberig 130 tonnával többet adtak el, mint 1986-ban. Új termékük ebben az esztendőben a baromfikonzerv, az első lépésben négyfélével jelentek meg a piacon: libamáj-, szárnyas-, csirkehús- és pulykahúskrémmel. Tíz hónap alatt 600 tonnánál többet értékesítettek. Ez arra a reményre jogosítja a vállalatot, hogy az új üzem teljesítőképességét nemsokára maximálisan ki tudják használni. Ezzel egyidejűleg szélesítik a konzervek választékát. E termékeiket egyébként—mivel barom- fikonzervet rajtuk kívül csak az orosházi társvállalat készít — az egész országban forgalmazzák. Az idén a hazai értékesítésen kívül 350 tonna konzervet a Szovjetunióba is szállítanak. Megkérdeztük: az olcsó húsféleségekből lesz-e elegendő? Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy az alacsonyabb árú termékek iránt nő a kereslet, amelyet igyekeznek kielégíteni. A kedvelt csirkeaprólékból 9 Készülnek a bundás csibefalatok. azonban a mennyiség növelésének korlátái vannak, hogy nem tudnak még többet adni, az nem a szándékukon múlik. Viszont van még ennél is lényegesen olcsóbb és legalább olyan finom termékük; a libaaprólék, amiből minden igényt ki tudnak elégíteni. Az utóbbi hetekben új terméket bocsátott ki a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat: a bundás csibefalatot, ízléses csomagolásban. A elősütött húspogácsákat lefagyasztják, a háziasszony otthon néhány perc alatt elkészítheti belőlük a meleg ételt. Az üzemi konyhákban, s még inkább a gyermekeket élelmező helyeken máris népszerű a bundás csibefalat, ugyanis ez a termék lehetővé teszi igazságos, egyforma adagok tálalását. Nemsokára másik újdonságot is kínál vevőinek a cég: a csibefasírtot. A. T. S. Van elég brikett, kevés az importszén Tartalékol az Alföldi Tűzép Az idei szénellátásra az jellemző, hogy van ugyan elegendő szén, de a választék szukebb a korábbi években megszokottnál. Korábbi évek alatt persze nem a tavalyelőtti állapotokat értjük, hanem azokat az esztendőket, amikor az etázsfűtésű lakások kazántulajdonosai még többféle keverési arányt is előállítottak, a drágaságuk és égési tulajdonságuk alapján összevásárolt szénféleségekből. Ma elsősorban ők panaszkodnak az ellátásra, s' állítják, hogy a tüzép-telepeken nem kapni elegendő jó minőségű szenet. A jelenlegi, s a várható téli ellátásról, valamint a kiskazánok tulajdonosainak e speciális problémájáról Búza Endrét, az Alföldi Tüzép Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesét kérdeztük. —r Vállalatunk működési területén — Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében -— a helyzet az ország más tájaihoz képest jónak mondható, alapvető ellátási gondok nincsenek. Az igényeket elsősorban hazai brikettekből tudjuk kielégíteni. Importszén sajnos kevés van, s nem is várható több. A lakásaikat szenes kazánnal fűtők gyakorlata a korábbi években az volt, hogy a jó minőségű importszenet hazai daraszénnel keverték. Jelenleg erre az említett ok miatt valóban nincs lehetőség. A brikett azonban mindenféle kazánban elég, nem tudok mást mondani, mint hogy tüzeljenek azzal. Telepeinken a. vásárlók láthatnak nagyobb importszénhalmokat is, ez az ÁT-készlet, vagyis az állami tartalék. A belkereskedelmi miniszter a közelmúltban feloldotta ezek árusítási tilalmát, éppen az ellátási gondok megelőzése érdekében. Vállalatunk a három megyében összesen 13 ezer tonnát adhat él, maximum húszmázsás tételekben. A lehetőséggel azonban egyelőre nem élünk, telepigazgatóinknak tehát továbbra sincs joguk ebb^l a szénből kiadni. A felszabadított ÁT-készletet — vállalatunk központi döntése alapján — tartalékoljuk. Előfordulhat ugyanis, hogy hófúvasos időkben a szükséges szénmennyiség nem jut el a Dél-Alföldre, vagy az eredetileg ide szánt szenet — éppen az ellátási gondok miatt — máshova irányítják. Döntésünk lehetővé teszi, hogy a folyamatos szénkinála- tot a mostaninál kritikusabb napokban is fenntarthassuk. B. F. I. Öregszik a háborút megélt nemzedék. Aki a béke első napjaiban született, már az is elmúlt negyven éves. Aki ifjúként élte át a háborús éveket, maholnap a nyugdíjas korba lép. Nagyapák, nagyanyák emlékeiben még felsejlik néha az a nehéz, kemény és könyörtelen időszak, de gyorsan el is hessegetik a gondolatot. Hiszen, mint egymás között mondják, van úgyis elég gondja-baja a mai generációnak, minek terhelnék képzeletüket még komorabb képekkel. Különben is látnak elég borzalmat, vérontást a televízió híradójában és egyéb műsoraiban. Az életükre szinte rárakódik már a fenyegetettség érzése, mivel naponta hallják, olvassák, hogy minden földlakóra mennyi jut a megsemmisítésükre ezerszer elegendő ilyen-olyan nukleáris és egyéb bombatöltetekből. Mintha legalább is a hajdani kenyér- és húsfejadag grammjait számolnák manapság ilyesféleképpen. S biztosan számolható is. Egy idős, híres szegedi orvosprofesszor, az Országos Béke tanács' tagja mondta nemrég a békemozgalom félegyházi tanácskozásán: |— Az emberiség oda jutott, hogy minden újabb fegyverkezés csak a további szegényedés árán lehetséges.” Bár ez sem mindenkire érvényes. Olvasom egy hivatalos amerikai forrásokból idézett sajtóközleményben, hogy a fegyverkezésben nagy szerepet játszó tíz amerikai monopólium haszna egy év alatt meghaladta az öt és fél milliárd dollárt. Sorolja is az adatközlő a mamutcégek neveit, hogy melyiknek a kizárólagos joga például a rakétahordozó tengeralattjárók vagy a hadászati bombázók gyártása, a robot- repülőgépek, az űrfegyverkezés, a rakétarendszerek fejlesztése. De hát e nevek felsorolása számunkra épp úgy nem mond semmit, mint ahogy a nyereségük összegét sem tudjuk mihez viszonyítani. Ezek a nagy számok csakúgy megfoghatatlanok az egyszerű ember számára, mint ahogy a fegyverek pusztító hatását, kilo- és megatonnáit sem viszonyíthatjuk semmihez. Vagy talán mégis? Húsz kilotonnás volt az a Hirosimára ledobott atombomba, amely negyvenkét éve elpusztította a várost és környékét lakóival együtt. A túlélők sorsáról pedig szomorú képsorok látnak időnként napvilágot. Azt írják a szakértők, hogy négy évtizeddel később a világon egymillió Hirosimára elegendő tömegpusztító fegyver halmozódott fel. Micsoda hatalmas anyag- és energiatömeg, micsoda óriási munka-, sokezer milliárdo- kat kitevő pénzmennyiség, amely az emberiség, a földi élet teljes elpusztítására alkalmas eszközökben testesül meg, tehát értelmetlen és esztelen célok érdekében. Miközben — a FAO által közölt adat — négyszázmilliónál is több a világon, az éhezők száma és évente tizenötmillió gyermek hal éhen. Harmincmillió tonna gabona elegendő volna a „tüneti’ kezelésre, hozzávetőleg négymilliárd dollár, vagyis a tíz mamutcég nyeresége bőven kifutná. Egyébként a világ fegyverkezési kiadásainak csak egy kicsiny töredéke. Fegyverkezés és éhség, leszerelés és népjólét természetesen nem ilyen direkt módon összetartozó fogalmak, hiszen a javak igazságos elosztása elsősorban-a társadalmi berendezkedés, a szociális biztonságra törekvő rendszer kérdése. Mégis, most, amikor az emberiség reménykedve tekint■ egy nehéz folyamatot lezáró, jelentős fegyverzetcsökkentést kilátásba helyező, a két nagyhatalom első számú vezetői között létrejövő csúcstalálkozó elé, talán megengedhető a bonyolult számvetések és következtetések ilyen módon való leegyszerűsítése. Nem azért, hogy illúziót keltsünk, hiszen az összes fegyverzetnek alig három-négy százalékáról van szó. Még messzi van az emberiség a szovjet kormánynak az évezred végéig szóló, nagyszabású leszerelési programjától, a nukleáris fegyverek teljes megsemmisítésétől. De bízunk benne, hogy elindult ezen az úton. Habár tej, vaj, cukor, kenyér bizonyára még csak sokára válhatna mindebből ott, az éhséggel küzdő országokban, és a segítség nem is köthető feltételekhez, a béke megszilárdulása, a bizalom erősödése mindenképpen előmozdítaná a népek közeledését, a terhek csökkentését, az elmaradók esélyeinek javulását. Sok rossz hírrel terhelt világunkban, karácsonyi ajándéknak sem volna ez megvetendő. F. Tóth Pál
