Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-24 / 303. szám
2 • PETŐFI NÉPE * 1987. december 24. SZOJUZ TM—4 Sikeres összekapcsolás Sikeresen összekapcsolódott a hétfőn felbocsátott Szojuz TM—4 űrhajó a Föld körüli pályán keringő Mir űrállomással. Az összekapcsolás közép-európai idő szerint szerdán 13.51 órakor zajlott le. Az űrhajó háromfős személyzettel érkezett: Levcsenko, Tyitov és Manarov űrhajósok (halról jobbra) váltják fel az űrállomás eddigi személyzetét, Romanyenko és Alekszandrov űrhajósokat. HAITI Bojkott a januári választásokon? események sorokban PÁRIZS A Norodom Sziltanuk herceg vezette, „Nemzeti front a független, semleges, békés és együttműködő Kambodzsáért” elnevezésű ellenzéki szervezet kedden Párizsban tartott tanácskozásán határozatot fogadott el, amely felszólítja Vietnamot: küldjön képviselőt a kambodzsai rendezésről való tárgyalásokra. Az ellenzéki szervezet úgy véli, hogy a Vietnammal folytatandó tárgyalásokat párhuzamosan le lehet bonyolítani Szihanuk és Hun Sen kambodzsai kormányfő megbeszéléseivel. COLOMBO Srí Lanka fővárosában szerdán meggyilkolták Harsa Abejavarde- nét, a kormányzó, Egyesült Nemzeti Párt elnökét —jelentette a colomból rendőrség. A merénylet áldozata lett a politikus testőre, sofőrje és egyik szolgája is. Abejavardene kocsijára géppisztollyal és kézigránátokkal támadtak ismeretlen tettesek. MOUNTAIN VIEW Létezésének korai szakaszában óceánok borították a Vénusz bolygót — állítja amerikai tudósok egy csoportja. E Vénusz-óceánok víztömege a mai földi óceánok víztömegének legalább egytizede volt. Még az sem zárható ki teljesen — bár elég valószínűtlen —, hogy a ma rendkívül száraz és forró planéta óceánjaiban élet is volt — mondta keddi sajtóértekezletén az amerikai Országos Űrhajózási és Űrkutatási Hivatal (NASA) egyik kutatócsoportjának vezetője, James Kasting. Haiti négy vezető ellenzéki személyisége keddi sajtóértekezletén arra szólította fel Kanada, Franciaország, az Egyesült Államok és a baráti karibi országok vezetőit, hogy támogassák harcukat a Haitit jelenleg vezető katonai tanács megdöntésére. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy egy esetleges külföldi katonai mvázió a lehető legrosszabb megoldás lenne. A négy vezető, Gerard Gourgue ügyvéd, Marc Bazin közgazdász, Louis Dejoie üzletember és Sylvío Claude protestáns lelkész, ismételten megerősítette, hogy bojkottál- ni fogja a január 17-ére kiirt újabb parlamenti választásokat, mert a kormányzó katonai tanács „elvesztette minden erkölcsi és politikai jogosultságát” arra, hogy vezesse az országot. Az állami ellenzéki személyiségek felhívásával szinte egy időben Edward Seaga jamaicai kormányfő élesen bírálta a múlt héten Haitin bevezetett új választási rendelkezéseket, amelyek véleménye szerint lehetőséget biztosítanak a csalásra. John Compton, St. Lucia miniszterelnöke felszólította a haiti katonai vezetést, hogy halassza el a januárra bejelentett választásokat, és kérjen külső segítséget a szabad választások biztosításához. A Henri Namphy tábornok vezette katonai tanács a múlt héten olyan választási törvényt hozott, amely megszünteti a titkos szavazást és lehetővé teszi a katonák számára, hogy belépjenek a szavazófülkékbe. Husszein elutazott Moszkvából Hivatalos szovjetunióbeli látogatását befejezve szerdán elutazott Moszkvából Husszein jordániai király és kísérete. A hasemita uralkodó a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a szdvjet kormány vendégeként érkezett hétfőn a szovjet fővárosba. Látogatása idején tárgyalt Andrej Gromikóval és találkozott Mihail Gor- bacsovval. A kíséretében tartózkodó Rifai kormányfő Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnökkel, el-Maszri külügyminiszter pedig szovjet kollégájával, Eduard Sevardnadzéval folytatott megbeszélést. A látogatás végén a két külügyminiszter a következő két évre kulturális és tudományos, együttműködési megállapodást írt alá. A jordániai vendégeket a repülőtéren Andrej Gromiko, Eduard Sevardnadze és több más hivatalos személyiség búcsúztatta. Újabb sérült tankhajó az Öbölben Egy ismeretlen nemzetiségű fregatt kedden tüzet nyitott a Sterna Concordia nevű, libériái bejegyzésű óriás tankhajóra és megrongálta a hajó gépházát. Személyi sérülés nem történt — közölte szerdán a londoni székhelyű Lloyd’s biztosítótársaság. A 269 ezer tonnás hajót az Öböl déli részén, Dubai partjainál érte a támadás. Jelentések szerint a hajó saját gépeit használva haladt tovább az Öböl középső részén fekvő Bahrein felé. Iraki vadászgépek kedden az iráni Larak-szigetnél, amely az Öböl bejáratánál található, négy tankhajót, köztük a világ legnagyobb, 564 ezer tonnás- olajszállító hajóját támadták meg. Komolyabb károkról nem érkeztek jelentések. A Lloyd’s adatai szerint az irániak két hét alatt eddig tíz hajót támadtak meg, míg Irak ugyanezen idő alatt 7,csak” hét hajó ellen intézett támadást. MOSZKVA Karpov sajtótájékoztatója NAPI KOMMENTÁR Hararei kézfogás A világpolitika vezető, naponta reflektorfénybe kerülő tétnái mellett (ilyenek természetesen a leszerelés, a szovjet —amerikai kapcsolatok, a fegyverzetkorlátozási tágyalások, a világgazdasági és adósságügyek, stb.) viszonylag ritkábban jut előtérbe a fekete kontinens helyzete. Pedig Afrika korántsem egyenlő a Közel—Kelet, a Maghreb vagy épp a dél-afrikai .fehér bástya" körzetével; meri hogy ezek azok a témák, amelyekkel gyakorta találkozhat az újságolvasó, a tévénéző. Legalább olyan lényeges, egész Afrika jövője szempontjából meghatározó jelentőségű az, hogy milyen folyamatok zajlanak az i úgynevezett .frontországokban’’, hogyan alakul mondjuk Kenya és Uganda határviszonya, vagy miképpen sikerül véget vetni a szudáni belső krízisnek. Most egy olyan fejleményről tudósítottak a hírügynökségek, amely hosz- szabb távon is megszabhatja Fekete-' Afrika egyik legfontosabb államának, a hajdani Rhodesiából született Zimbab- wenak a sorsát. Hosszú évek elhúzódó tárgyalásai, sokszor patthelyzettel vagy szakadással fenyegető hullámvölgyei után ugyanis a héten befejeződtek az ország két vezető politikai pártjának egyesülési megbeszélései, s a két párt között megegyezés jött létre erőik összefogásáról. i A pártegyesítés, az egypártrendszer létrehozásának célja nem csupán belpolitikai szempontból érdemel figyelmet — bár ez sem mellékes. Mugabe miniszterelnök és Nkomo (egykori harcostársa, majd ellenfele) kiegyezése kisugározhat az egész, feszültségtől terhes délafrikai körzetre. Példaként szolgálhat az apartheidrendszer ellen küzdő tömegek számára, hogy igenis lehetséges békés átmenet a fehértelepes rezsim korszakából a többségi uralomra. Bizonyítja azt is, hogy nem szükségszerű a gazdasági összeomlás a radikális hatalom- váltás nyomán, ismét csak veszélyes precedenst szolgáltatva a fajüldöző pretoriai kormányzat számára. A hararei kézfogás, a most aláirt megállapodás így (az afrikai szocializmuskép kidolgozatlansága és a robbanásveszélyes nemzetiségi problémák ellenére) szimbolikus jelentőségű: egyszerre üzenet a tá- gabb térség és a zimbabwei nép számára. Remélhetőleg a két pártvezetö ünnepélyes aktusát az új esztendőben a megvalósítás kevésbé látványos, ám sokkal fontosabb „aprómunkája" is követi maid. Sz. G. Támássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti: A nukleáris és űrfegyverzetről folytatott genfi tárgyalásokon eddig elért eredményekről, s az újabb szovjet—amerikai megállapodások távlatairól tartott szerdán szűk körű tájékoztatót a moszkvai sajtóközpontban Viktor Karpov, a szovjet külügyminisztérium fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési főosztályának vezetője és Alekszej Obuhov különleges megbízatású nagykövet, a genfi szovjet tárgyalóküldöttség helyettes vezetője. Obuhov amerikai partnereit remekül felkészült diplomatáknak jellemezte, akikkel tárgyilagos viszonyt sikerült kialakítani a megbeszéléseken. A nagykövet kitért arra, hogy a KHR— HHR szerződés elemei felhasználhatók a további leszerelési megállapodásoknál. Utalt emellett arra is, hogy a hadászati támadófegyverzet 50 százalékos csökkentéséről folytatott tárgyalások nagyon nehezek lesznek, mivel át kell tekinteni a légierőket, a haditengerészeti erőket is, s az ellenőrzés kérdéseiben is más megközelítéseket kell alkalmazni, ugyanis nem teljes felszámolást, hanem csökkentést kell felügyelni. « Karpov emlékeztetett arra, hogy a megsemmisítés előkészítéséhez már most számos feladatot meg kell oldani. Egyebek között létre kell hozni/ a megállapodás ellenőrzésének személyi és technikai feltételeit, hiszen több száz jól képzett szakértőre is szükség lesz. Ugyanakkor a Szovjetunió — korábbi ígéretének megfelelően — még a szerződés ratifikálása előtt, valószínűleg a jövő év elején—7 kivonja rakétáit az NDK és Csehszlovákia területéről. A szerződés értelmében az amerikai fél 117 különböző objektumot ellenőrizhet, míg a Szovjetunió 30 nyugateurópai é5 amerikai objektumra küldheti el képviselőit. A diplomata a genfi tárgyalások január 14-én kezdődő újabb fordulója kapcsán megállapította, hogy a hadászati támadófegyverzetet 50 százalékkál csak akkor lehet, csökkenteni, ha a felek meghatározott ideig betartják az ÁBM-szerződést olyan formában, ahogy azt 1972-ben aláírták. Nem tartottá ugyanakkor lehetetlennek, hogy a tárgyalások során a szdvjet fél az ABM-szerző- dés kölcsönös tiszteletben tartásának tízéves időszakát — amelyet még tavaly javasoltak —, hajlandó lesz kilenc esztendőre csökkenteni.,. Az ellenőrzési problémákról szólva Karpov emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok képviselői hosszú ideig kerülték a tengeri telepítésű manőverező robotrepülőgépek kérdését. A szovjet álláspont értelmében viszont itt is megbízható ellenőrzést lehetne megvalósitani. Viktor Karpov megerősítette, hogy a Szovjetunió is folytat kutatásokat a rakétaelhárító védelmi rendszerekkel kapcsolatban, de ezeket az alapkutatásokat megengedi az ABM-szerződés, amelynek 5. cikkelye viszont egyértelműen tiltj'á a szárazföldi változtatható kilövőállású, a tengeri, légi, vagy a világűrbe telepített ilyen rendszerek vagy azok elemeinek kifejlesztését. Az „ötödik hadoszlop” szolidaritása Az izraeli-arabok hét eleji csendes szolidaritási sztrájkja jobban felrázta az ország közvéleményét, mint a megszállt területeken élő palesztinok hetek óta tartó tiltakozó tüntetései. A megszállt területeken az izraeli hadsereg kemény erőszakot alkalmaz, december 9-e óta több mint 20 embert lőttek le. „Saját" arabjaikkal szemben azonban bizonytalan a hatóságok álláspontja: végtére is az 1967-es határok között élő 560 ezer arab állampolgár túlnyomó többsége nem követel semmiféle függetlenséget, békében akar élni szülőföldjén, izraeli állampolgárként. Az izraeli arab helységek tanácsainak szövetsége erőszakmentes „békenapot" hirdetett, tiltakozásul a megszállt területeken élő néptársaik elleni erőszak ellen, s.a sztrájkfelhívást szinte mindenütt egyöntetűen követték. A tiltakozási nap békésen telt el, csak a galileai Nazaret- ben és a Tel Aviv melletti Jqffában volt kisebb tüntetés, pár tucat részvevővel. „Ezek jelentéktelen események voltak, olyanok vettek benne részt, akiknek semmi közük sztrájkunk szelleméhez" — mondta Ibrahim Nimr Husszein, az izraeli arab városi tanácsok szövetségének vezetője. Mégis „első alkalommal látta az izraeli közvélemény, hogy a területeken zajló események és az izraeli arabok magatartása nem független egymástól” — vélekedett az eseményről a Haarec című napilap kommentátora. „Békés egymás mellett élésre és türelemre törekszünk az arabok és a zsidók között. Remélem, felismeri az izraeli közvélemény, hogy nincs más választásunk: együtt kell élnünk." — mondta a sztrájk tanulságáról Ibrahim Nimr Husszein. Eközben az izraeli parlamenti szélsőjobboldal már azt követeli, hogy Galileában, s általában az izraeli arabok fölött vissza kell állítani a katonai kormányzást, amelyet csak 1966-ban szüntettek meg. Azóta az izraeli arabok a törvény betűje szerint egyenjogúak. A hadseregben ugyan nem kell szolgálniuk —ez akár tapintatos bánásmódnak is tűnhetne —, ám emiatt hátrányos helyzetbe kerülnek mindenütt, például a továbbtanulásban, és sok foglalkozásban, ahol a katonai szolgálat letöltése előnyt jelent, vagy éppen alkalmaztatási feltétel. (Igaz, e hátrányok javarészt a katonai szolgálatot ugyancsak nem teljesítő bigottan váltásos izraelieket is érintik, ám ők ezt önként választották.) Nem sikerült áttörni a bizalmatlanság falát sem: az izraeli közvélemény jó része „ötödik hadoszlöpnak" tartja a hazai arabokat, vagy jobb esetben egyszerűen nem vesz tudomást róluk: munkájukat olcsó áron megvásárolják, de nem tekintenek rájuk nagyobb érdeklődéssel, mint a csákányra vagy a lapátra, amely- lyel munkára jelentkeznek. A sors iróniájának, s nem „istenadta" találkozási lehetőségnek tartják az arabok egyik legfontosabb szolgáltatását, amellyel a nem vallásos izraeliek hétről hétre tömegesen élnek: szombaton az arab városokban, arab kereskedőktől vásárolhatják csak meg a legelemibb közszükségleti cikkeket, hiszen az „iz-j ‘raeli’’ Izraelben minden zárva van, még a tömegközlekedés is leáll. I Az 1967res háború nem rázta meg az izraeli arabokat, a „zöld vonalon” túli ciszjordániai vagy gázai palesztinai arabok harcai, tüntetései, a PFSZ tevékenysége nemigen hatottak rájuk, hiszen vágyaik megvalósulását többségük nem a függetlenségben látja. A rendezés kilátástalansága, a néptársaik elleni izraeli erőszak hatása alól azonban hosszú távon nem vonhatták ki magukat, amiképp az izraeli közvélemény jobb érzésű része is felemeli szavát. Az izraeli arabok körében továbbra is az Izraeli Kommunista Párt a legnagyobb párt, de az utóbbi években más, közös arab—zsidó polgári pacifista mozgalmak is alakultak a baloldalon', úgyhogy a tiltakozás színképe bővül. A Haladó Békelista városi arab aktivistákat és izraeli parlamenti képviselőket tömörít az egyenjogúságért, az emberi jogokért vívott küzdelemben. Igaz, újabban hódít az izraeli arab fiatalok körében az iszlám fundamentalizmus is. Az izraeli zsidók és arabok között tehát béke van—'ha feszültséggel terhes is —, de a hét eleji sztrájk jelzi: a megszállt területeken alkalmazott erőszak belülről is bomlasztja az izraeli társadalom sokféle „anyagból" összefércelt szövetét. Sikeres akciót zárt a Zöldért Negyvenezer tonnával több áru — négyszázmillió forinttal nagyobb forgalom A zöldség- és gyümölcskínálatra — s nem utolsósorban az árára — érzékenyek a vásárlók. Ha a Bács-Kiskun Megyei Zöldért Vállalat szemszögéből vizsgáljuk, az idei kép kedvező. 1986-hoz képest negyvenezer tonnával több árut, összesen 140 ezer tonnát forgalmazott a vállalat a megyében és a fővárosban, s az árbevétel 2,1 milliárd forint, ami négyszáz millióval haladja túl az egy évvel ezelőttit. A növekedés jelentős, ami a Zöldért működése óta még csak egyszer volt ehhez hasonló mértékű, mint arról Masir József igazgató és Kemény Endre kereskedelmi igazgatóhelyettes tájékoztatott. Ugyancsak figyelmet érdemlő, hogy növelni tudták tőkés exportjukat, mégpedig egymillió dollárral, ami azt jelenti: 4,5 millió dollár értékű árut szállítottak a megrendelőknek. • Kecskeméten a Petőfi Sándor utcai Zöldért-üzlet tegnap nagy forgalmat bonyolított le, elsősorban déligyümölcsökből. Sikeres akciót bonyolított le a vállalat az elmúlt hónapban. A téli tárolású almát, vöröshagymát az országban a legolcsóbban hozták forgalomba, a megyei és fővárosi elárusító helyeiken. Saját boltjaikban kétszer annyi árut értékesítettek, mint tavaly, ami azt érzékelteti, hogy a lakosság szívesen vásárolja* a szolid árakon forgalmazott zöldség- és gyümölcsféléket. Az árindex is ezt bizonyítja, ami csupán 1,6 „százalékkal vpl.fjnagasahb. a tavalyinál, de természetesen az is igaz, hogy voltak gyümölcsfélék — például őszi- és sárgabarack — amelyekből a gyenge termés miatt kevés, ugyanakkor 30 százalékkal magasabb árral került forgalomba. Azonban olcsóbban adták például a vöröshagymát, káposztaféléket, zöldséget, sárgarépát. A téli időszakra is jól felkészült a vállalat. Összesen négyezer tonna burgonya, zöldség és alma igény szerinti szállítására van lehetőségük a megyében lévő tárolóhelyeikről. Primőrökre is megkötötték a szerződéseket. Árukínálatukat friss paradicsommal, paprikával, uborkával és fejes salátával gazdagítják. A Szegedi Felszabadulás Tsz hat hektár üvegházából elsősorban a Zöldértnek szállítanak — megyénkbeli üvegházi termelés híján. A nagyobb megyei partnereinkkel — a mélykúti, jászszentlászlói, dunavecsei, hartai, solti és nagybaracskai téeszekkel — a termelési és értékesítési szerződéseket ezekben a napokban írják alá. Nagy nekibuzdulást érzékelnek a kistermelők körében. Az ideihez képest jövőre nagyobb mennyiségű fólia- és szabadföldi zöldség termelésére vállalkoznak a megyebeli kistermelők. A Zöldért üzleteiben ezen a héten is nagy áruválasztékkal fogadták a vásárlókat. Tegnap és ma még a kisebb községekben is lehetett vásárolni déligyümölcsöt: mandarint, narancsot, banánt.. Savanyú káposztából ugyancsak nagy a kínálat és ami nem lényegtelen, olcsón juthatnak hozzá a vásárlók. Még egy hasznos információ: az év utolsó napján az üzletek általában délig — a forgalmasabbak kora délutánig — árusítanak, s a leltározás után 2-án már várják a vásárlókat. Cs. I. Miniatűrök Arkagyij Rajkinról Ősz hajú, vékonyba betegségtől már lassan, nehézkesen mozgó öregember áll a színpadon, vállai kicsit előregörbülnek. Fejét előrehajtja. Amikor újra felemeli, mosoly villan fel arcán. Karjai a magasba emelkednek, kezével int: színészek futnak mellé, kézen fogva, az ő színházának színészei. A közönség már több mint tíz perce tapsol, állva, az utolsó virágcsokor is percekkel korábban repült föl a színpadra. Az öregember a színpad közepén levő mikrofonhoz lép, karjait felemeli, bal térde alig észreve- zetően megroggyan, jobb lábát kétszer balra lendíti, majd a balt jobbra. Arkagyij Rajkin 76 éves volt. Arkagyij Rajkin 1934-ben végezte el a leningrádi színházművészeti főiskolát, ebben a városban lépett először színpadra hivatásos színészként. A nagy honvédő háború idején a frontkatonák előtt szerepelt, számúkra szervezett előadásokat. Csaknem fél évszázadon át állt a szovjet színházművészet sajátos arculatú társulatának élén. Az Állami Miniatűr Színház, majd a Szatíra Színház művészeti vezetője, a Szocialista Munka. Hőse cím viselője, a Szovjetunió Lenin-renddel kitüntetett, kiváló művésze volt. Ha valaki ezután azt mondja: megyek megnézni Rajkint, már csak fiára — Konsztantyin Rajkin- ra —- gondolhat. Bár teljesen más utakon jár, mégis apja ügyének, művészetének folytatója. Táncos, zseniális karvezető, csoportban, látványban, ritmusban gondolkodik. Színpadképeket hoz létre, s ezekben mindig maga is jelen van, középen, még akkor is,-ha éppen a tánckar szélére irányítja a szerep. Rajkin sok országban megfordult társulatával. Mindig gondosan ügyelt arra, hogy a helyi közönség nyelvén adjon elő. A számára ismeretlen nyelveken jól megtanulta szövegét, érthetően beszélt. Magyarul többet tudott, mint amennyi jeleneteinek előadásához feltétlenül szükséges volt. Szeretett Magyarországra utazni, várta, hogy találkozhasson a magyar közönséggel. Legutóbb több mint egy évvel ezelőtt. Élete egyik legnagyobb jnűvésze- ti élményében volt része, amikor ellátogathatott Varga Imre műterem-múzeumába. „Tudják mondta a szovjet újságíróknak g-,- ez egy csodálatos művész, csodálatos szobrász, egyike a ma élő legnagyobbaknak. Amikor eljöttünk tőle, órákig csak a szobraira tudtam gondolni. Ha tehetem, feltétlenül újra megnézem őket.” — A magyar nyelv nem angol — fejtegette egyszer Rajkin. - Nem fog hozzá az ember a megtanulásához csak azért, mert valamikor majd jó lesz valamire, valaha még hasznos lehet. A magyar nehéz nyelv, és nagyon kell szeretni azt a népet, amelynek nyelvét tanuljuk. Magyarul, mint kiderült, jól előadható mindaz, amit én csinálok. Jó közönség a magyar. Van humorérzéke. És a jelek szerint a magyar gondok és fonákságok hasonlóak a mieinkhez. A szatíra megértéséhez az is kell, hogy a szöveg rímeljen a társadalmi valóságra. Tudom, hogy nagy különbségek vannak a két ország mindennapjaiban, de, úgy látszik, mé^is sok a hasonlóság. Talán az emberek gondolataiban. Magyarországon csak „A Rajkin” volt. Szavait jól emlékezetünkbe véstük: „Válámi vári, de ném áz igázi..' íi
