Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-17 / 297. szám

MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról) A törvényhozó testület elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt. A piaci folyamatok, a bel- és külkereskedelem egyseges irányítása érdekében az Országgyűlés döntött a Kereskedelmi Minisztérium létrehozá­sáról. Ennek következtében megszűnik a Bel-, valamint a Külkereskedelmi Mi­nisztérium. A Környezetvédelmi és Vízgazdálko­dási Minisztérium életre hívását az egy­re jelentősebb szerepet betöltő környe­zetvédelmi tevékenység és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás álla­mi irányításának egységesítése tette szükségessé. Az Országgyűlés e döntése az Országos Környezet- és Természet- védelmi, valamint az Országos Vízügyi Hivatal megszűnésével jár. Az új mi­nisztérium felállítása lehetőséget nyújt az e két hivatal felügyelete alatt műkö­dő területi államigazgatási szervek ösz- szevonására is. A Szociális és Egészségügyi Minisz­térium megalakítására vontakozó dön­tés lehetővé teszi, hogy egységesebb és hatékonyabb legyen a szociálpolitika állami irányítása, amely eddig több mi­nisztérium és országos hatáskörű szerv feladatkörébe tartozott. A törvényhozó testület — tudomá­sul véve a Minisztertanács Tanácsi, il­letve Tájékoztatási Hivatalának meg­szűnését, továbbá az Országos Társa­dalombiztosítási Főigazgatóság fel­ügyeletének változását — úgy határo­zott, hogy megfelelően módosítja a ta­nácsokról szóló 1971. évi, a sajtóról szóló 1986. évi törvény és a társada­lombiztosítás szervezetéről és irányítá­sáról szóló törvényerejű rendelet kap­csolódó előírásait. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnök­ségével egyetértésben a NépköztársaT ság Elnöki Tanácsa személyi javaslato­kat terjesztett az Országgyűlés ele. Eze­ket elfogadva a törvényhozó testület felmentette miniszterelnök-helyettesi tisztségéből Berecz Frigyest, Csehák Juditot, Horváth Istvánt és Maróthy Lászlót, akit felmentett az Országos Tervhivatal elnöki tisztéből is. Egyide­jűleg Berecz Frigyest ipari, Csehák Ju­ditot szociális és egészségügyi, Horváth Istvánt belügy-, Marjai Józsefet — mi­niszterelnök-helyettesi tisztségének meghagyásával — kereskedelmi, Ma­róthy Lászlót környezetvédelmi és víz­gazdálkodási miniszterré választotta. Érdemeik elismerése mellett, más fontos megbízatásuk miatt mentette fel az Országgyűlés Juhár Zoltán belkeres­kedelmi, Kapolyi László ipari, Medve László egészségügyi és Medgyessy Pé­ter pénzügyminisztert, akit egyben megválasztott a Minisztertanács elnök- helyettesévé. . Érdemeik elismerésével, nyugállo­mányba vonulásuk miatt született dön­tés Kamara János belügy- és Veress Péter külkereskedelmi miniszter fel­mentéséről. Hoós Jánost miniszteri jogállással — az Országos Tervhivatal elnökévé. Villányi Miklóst pénzügyminiszterré választotta a Parlament. A Parlament Nándorfehérvári ter­mében Németh Károly, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt Marjai József, Med­gyessy Péter, Berecz Frigyes, Csehák Judit, Hoós János, Horváth István, Maróthy László és Villányi Miklós le­tette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára, Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, Kál­lai Gyula, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. MARJAI JÓZSEF Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter 1923-ban született Budapesten. < 1948-tól a Külügyminisztériumban dolgozott, s diplomataként többször teljesített szolgálatot külföldön, majd a minisztérium különböző osztályainak élén állt. Ezt kővető­en hazánk nagykövete volt Svájcban, Csehszlovákiában, majd Jugoszláviában. 1970-ben kinevezték külügyminiszter-helyettessé, 1973-ban államtitkárrá; 1976-tól Magyaror­szág moszkvai nagykövete. 1978 óta a kormány elnökhelyettese. 1939 óta vesz részt a munkásmozgalomban; 1943-ban lett a kommunista párt tagja. 1976-ban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagjává választot­ták. MEDGYESSY PÉTER Dr. IN^pdgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese 1942-ben született Budapes­ten. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1966-ban szerzett diplomát. Munkáját a Pénzügyminisztériumban kezdte, ahol 1970-től a pénzügyi irányítás több fontos vezetői posztján tevékenykedett; mindenekelőtt az ár- és adórendszer kérdéseivel foglalkozott. Közreműködött a. közgazdasági, pénzügyi szabályozás korszerűsítésében. 1973-ban a Nemzetközi Állampénzügyi Intézet tagjai sorába választották. 1982-ben miniszterhelyettessé nevezték ki. 1986-tól pénzügyminiszter volt. 1965-től tagja a pártnak. 1987. június 23-ától az MSZMP KB tagja. BERECZ FRIGYES Berecz Frigyes ipari miniszter 1933-ban Budapesten született, munkáscsaládban. A Posta Műszerész Iparostanuló Iskolájában szerzett szakképzettséget. 1949-től a Magyar Néphadseregben teljesített szolgálatot. Később a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban dolgozott, először elektroműszerészként, majd üzemvezetői, gyáregységvezetői és igazgatói beosztásban. 1981-től 1986-ig — a Minisztertanács elnökhelyettesévé történt kinevezéséig — a BHG Híradástechnikai Vállalat vezérigazgatója volt. 1964-ben a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki szakán szerzett diplomát. Elvégezte az egyetem gazdasági mérnöki szakosító tagozatát is. 1962 óta tagja a pártnak. 1980-ban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagjává választották. DR. CSEHÁK JUDIT Dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter 1940-ben született Szekszárdon. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. 1965-ig a Tolna Megyei Tanács kórházában segédorvosként, majd Fadd nagyközség körzeti orvosaként dolgo­zott. Ezután a szekszárdi városi tanács osztályvezető főorvosa lett. 1975 és 1978 között az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének a titkára volt, majd megválasztották a Szakszervezetek Országos Taná­csának titkárává.. 1984-től a Minisztertanács elnökhelyettese volt. A pártnak 1967 óta tagja. Az MSZMP Központi Bizottságának tagjává 1985-ben választották. 1987 óta a Politikai Bizottság tagja. HOÓS JÁNOS Dr. Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke 1938-ban született Szombathelyen. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1960-ban. Tanulmányai után ugyanitt végzett oktatói munkát tanársegédként, majd egyetemi adjunktusként. Széles körű tudományos tevékenységet fejtett ki a népgazdasági tervezés elméleti kutatásainak területén; a közgazdaságtudomány doktora. 1960 óta tagja a pártnak. 1968-tól 1980-ig az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, osztályvezető-helyettese, majd osztályvezetője volt. 1980-ban az MSZMP Központi Bizottságának tagjává választották. 1980-tól az Országos Tervhivatal államtitkára volt. HORVÁTH ISTVÁN Dr. Horváth István belügyminiszter Pakson született 1935-ben, munkáscsaládban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát. 1957-től Kecskeméten, a megyei bíróságon fogalmazó, majd a járási bíróságon ta­nácsvezető bíró. 1956 óta párttag. 1959-től a párt Bács-Kiskun Megyei Bizottságának munkatársa, osztályvezetője, majd titkára. 1970-ben a KISZ Központi Bizottságának első titkárává választották. 1973-tól a Bács-Kiskun Megyei Pártbizottság első titkára. 1980-tól belügyminiszter. 1985-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkárává válasz­tották. 1987 júniusától a Minisztertanács elnökhelyettese volt. Az MSZMP KB-nak 1970 óta tagja. MARÓTHY LÁSZLÓ Dr. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 1942-ben szüle­tett Szeghalom községben. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát, majd doktori címet. 1968 és 1970 között a KISZ Pest Megyei Bizottságának titkáraként, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetem csoportvezetőjeként dolgozott. A pártnak 1965 óta tagja. 1970-ben megválasztották az MSZMP Szentendrei Városi Bizottsága első titkárá­nak. Ezután a KISZ KB első titkára, 1980-tól a budapesti pártbizottság első titkára. 1984-ben választották a Minisztertanács elnökhelyettesévé. Az MSZMP Központi Bizottságának 1973 óta, a Politikai Bizottságnak 1975 márciusától tagja. VILLÁNYI MIKLÓS Dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter 1931-ben született Gyűrűsön. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1953-ban. Ezt kővetően 1955-ig a Magyar Tudományos Akadémia aspiránsa, a közgazdaságtudomány és a pénzügy területén folytatott tudományos kutatómunkát. 1955-től a Pénzügyminisztérium munkatársa, osztályvezető, főosztályvezető, majd miniszterhelyettes. 1982-től a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtit­kára volt. 1953 óta tagja a pártnak. • Eskütétel a Parlament Nándorfehérvári termében. Az új szervezeti keretekhez igazodó személyi döntéseket hozott a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa, illetve a kor­mány is, a hatáskörébe tartozó kérdé­sekben. AZ ELNÖKI TANÁCS — Andrikó Miklós belkereskedelmi minisztériumi állámtitkárt e tisztsége alól, — Ábrahám Kálmán államtitkárt e tisztsége alój, — Bányász Rezső államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mel­lett, — Hutás Imre egészségügyi minisz­tériumi államtitkárt e tisztsége alól, ér­demei elismerése mellett, nyugállo­mányba vonulására tekintettel, — Hoós János országos tervhivatali államtitkárt e tisztsége alól, — Kovács Antal államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mel­lett, nyugállományba vonulására te­kintettel, — Papp Lajos államtitkárt e tisztsé­ge alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintet­tel, — Török István külkereskedelmi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól, — Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi állam­titkárt e tisztsége alól felmentette; egy­idejűleg — Andrikó Miklóst kereskedelmi n minisztériumi államtitkárrá, — Ábrahám Kálmánt környezetvé­delmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkárrá, — Bartha Ferencet kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá, — Kemenes Ernőt országom tervhi- ' vatali államtitkárrá, — Medve Lászlót szociális és egész­ségügyi minisztériumi államtitkárrá, — Török Istvánt kereskedelmi mi­nisztériumi államtitkárrá nevezte ki. A MINISZTERTANÁCS — Ábrahám Kálmánt, az Országos Környezet és Természetvédelmi Hiva­tal elnökét e tisztsége alól, érdemei elis­merése mellen, — Bányász Rezsőt, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalának elnö­két e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, — Kovács Antalt, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállo­mányba vonulására tekintettel, —. Papp Lajost, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyug­állományba vonulására tekintettel fel­mentette. A Minisztertanács — Bartha Ferenc miniszterhelyet­test e tisztsége alól más fontos megbíza­tására tekintettel felmentette, — Gál Zoltánt belügyminiszter- helyettessé nevezte 'ki. Á Minisztertanács a szénbányászat szerkezetátalakítási programjának ko­ordinálására Kapolyi Lászlót kormány- biztossá nevezte ki. A Minisztertanács 1988. március 31-éig terjedő időszakra kormánybiztossá nevezte ki — Juhár Zoltánt és Veress Pétert, hogy a kereskedelmi miniszter irányítá­sával, — Papp Lajost, hogy a belügymi­niszter irányításával, — Kovács Antalt, hogy a környezet- védelmi és vízgazdálkodási miniszter irányításával, — Bányász Rezsőt, hogy a Minisz­tertanács elnöke irányításával az átme­neti időszakban működjön közre a munka folyamatosságának biztosításá­ban, illetőleg az új szervezet feladatkö- rénék, felépítésének, ügyrendi és egyéb belső szabályainak kidolgozásában. Az ülésszak elején döntöttek a ta­nácskozás további tárgysorozatáról is: — a Magyar Népköztársaság 1988. évi állami költségvetéséről szóló, és az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról szóló törvényja­vaslat tárgyalása — együttes vitában; — a jogalkotásról és az I960, év előtt kibocsátott jogszabályok rendezé­séről szóló törvényjavaslatok tárgyalá­sa — ugyancsak együttes vitában; — az Állami Egyházügyi Hivatal el­nökének beszámolója az állam egyház- politikájáról, a hivatal munkájáról; — az Országgyűlés állásfoglalása — a külügyi bizottság javaslata alapján — a szovjet—amerikai csúcstalálkozó­ról; — interpelláció, kérdések, új bizott­ságok Választása. A napirendnek megfelelően ezután Medgyessy Péter miniszterélnök- helyettes tartotta meg expozéját. Elkötelezetten tovább dolgozunk a reform Medgyessy Peter expozéja Tisztelt Országgyűlés! Az 1988. évi költségvetési törvényja­vaslatot fokozott várakozás előzi meg. Széles körben érdeklődéssel figyelik, vajon a kormány a gyakorlatban is olyan elszántan cselekszik-e a stabilizá­lás érdekében, mint ahogy azt szeptem- • berben ígérte. Szándékunk, hogy beha­tó vita.eredményeként, olyan törvényt fogadjon el az Országgyűlés, amely ha­tározott lépést tartalmaz a kormány- program megvalósításának útján. A jövő évi feladatokhoz először az 1987. évi folyamatokat kell értékelni. A nemzeti jövedelem és a hozzáadott érték növekedése évek óta először vár­hatóan á tervezetthez közelállóaií más­fél-két százalék között alakul, s ez—az 1985. évi visszaesést és az 1986. évi stagnálást követően — a gazdaság élénkülésére utal. Ebben meghatározó volt az ipari termelésnek a tervezettet túllépő bővülése. A tervezettnél kisebb költségvetési deficit A konvertibilis exportárbevétel az 1986'. évit jelentősen meghaladja, s minden jel arra mutat, hogy a terve­zettnél is több lehet. A kivitel növeke­désében szerepet játszik az is, hogy eb­ben az esztendőben kétszer is módosí­tottuk a valutaárfolyamot, aminek egyúttal az importot drágító hatása is van. A behozatal ennek ellenére gyor­san bővült. Az állami költségvetés hiánya ez év­ben az 1986. évinél 12 milliárd forint­tal, a tervezettnél pedig mintegy 9 milli- árddal kevesebb, várhatóan 35 milliárd forint lesz. Ez a tény akkor értékelhető igazán, ha tudjuk, hogy év elején még több mint 50 milliárd forint költségve­tési deficit veszélye rajzolódott ki. A költségvetés meghatározó elemei az állam és a vállalatok közötti pénzügyi kapcsolatok. A vállalatok az idén — befizetéseik és támogatásaik egyenlege­ként — többel járulnak hozzá az állami költségvetés bevételeihez, mint ameny- nyit terveztünk, többel, mint amennyi­re év közben számítottunk. Van javulás a fajlagos anyagfelhaszr nálásban, az exportteljesítményekben, a jövedelmezőségben. Á kedvező válla­lati képet ugyanakkor rontja, hogy. a vállalati jövedelmek nem csak a jobb gazdálkodásból, hanem részben a tér-, melői áremelésekből adódnak. A gondok sorába tartozik az is, hogy a számítottal megegyező népgazdasági jövedelemképződés mellett a belföldi felhasználás a tervezettnél nagyobb mértékben növekszik, amit külföldi hi­tel finanszíroz. Bár a nem rubelelszá­molású külkereskedelmi és fizetési mér­legünk egészében jobb a tavalyinál, a javulás mértéke nem kielégítő. A számítottat másfél-két százalék- ponttal meghaladó fogyasztói áremelé­sek ellenére a lakossági fogyasztás is túllépi a tervezettet, a növekedés az előző évhez képest 2-2,5 százalékos lesz. Ennek fő oka a jövő évi árszintnö­vekedés hírére megindult felvásárlás. A beruházások is túlmennek a terve­zetten, különösképpen a vállalati, szö­vetkezeti körben, ahol a növekedés 5 százalék. A gazdaságtalanul működő vállala­tok és szövetkezetek helyzetének ren­dezése terén a szükségesnél lassúbb az előrehaladás.' Alapvető törekvésünk, hogy ezek az egységek hatékonyan mű­ködjenek, vagy ha ez nem reális, szűn­jenek meg. Negyvenöt vállalat és szö­vetkezet szanálása, alapvető átalakítása van napirenden. Elhatározásra jutott a kormány ab­ban is, hogy néhány hosszabb ideje hú­zódó probléma esetében gyökeres vál­tozásokat indít meg. Ennek megfelelő­en megszűnik a Ganz-Mávag és helyé­be új, önállósult vállalatok alakulnak, amelyek döntő többségben, megfelelő profiligazítással, jobb munkaszervezés­sel és vezetéssel hitelképessé válnak és megállják a helyüket a gazdasági ver­senyben. Megszűnik a Tatabányai Szénbányák Vállalat is, a kapcsolódó gazdaságos tevékenységek pedig önállói vállalattá alakulnak. A gazdaságtalanság határozottabb kezelése, a csődtörvény bevezetése óha­tatlanul felveti a munkanélküliség problémáját. Ma négy és /izezer között regisztrálják 'azoknak a számát, akik munkahelyet keresnek. A tervezett sza­nálások, átszervezések a létbiztonságot nem veszélyeztetik. Rendelkezünk anyagi eszközökkel arra, hogy a felsza­baduló munkaerő átcsoportosítását tervszerűen, akár átképzéssel, akár új munkahelyek létesítésének ösztönzésé­vel elősegítsük. Inkább a szerkezetváltási folyamat lassúsága okoz gondot, mintsem az ab­ból fakadó konfliktusok. Ma még egy­szerűbb árat emelni, kedvezményekért folyamodni, és ily módon jövedelem­hez jutni, mint a gazdálkodást, akár konfliktusok árán is, ésszérűsíteni. Megfelelő, ösztönző, és ha kell, kény­szerítő gazdasági környezet és vállalati intézkedések egyaránt szükségesek ah­hoz, hogy a gazdálkodók feltárják tar­talékaikat. Összefoglalóan 1987-ről el lehet mondani, hogy a múlt évhez képest van javulás több területen, a romlási folya­mat mérséklődött. Az előrehaladás üteme azonban nem kielégítő, még kevés a stabilizáláshoz. Legfontosabb: a külső pénzügyi egyensúly javítása Az 1988. évi terv legfontosabb jelleg­zetessége a külső pénzügyi egyensúly javítása. Ez annyit jelent, hogy az ez évi közel félmilliárd dolláros fizetésimér- leg-javulást folytatni szükséges és jövő­re a nem rubelelszámolású fizetési mér­legünk hiánya 500 millió dollárnál nem lehet több. Rubelelszámólásokban ja­vuló cserearányok mellett aktív fizetési mérleggel számolunk, mintegy 400-500 millió rubel értékben. A ízigorú nemzetközi pénzügyi felté­telek korlátozzák a gazdaság mozgás­terét. A hazai vásárlóerő bővülése az importigényeket növelné és árualapo­kat vonna el az export elől. A helyzet megköveteli azt, hogy. a belső pénzügyi egyensúly javuljon, ami kifejezésre jut az állami költségvetés elosztási politi­kájában is. Ezzel van összhangban az állami költségvetés 20,4 milliárd forin­tos előterjesztett hiánya, és.az, hogy banki módszerekkel szűkíteni kívánjuk a pénz mennyiségét. , Az 1988-as terv közel 5 milliárd dol­lárnyi konvertibilis exporttal számol, de ehhez az ideinél 6 százalékkal kisebb import tartózik. Meggyőződésem, hogy van a vállalatokban annyi teljesí­tőképesség, ami biztosítja, hogy az ex­portterv 1988-ban is reális legyen. Ezt ösztönző eszközök is segítik. A nem­zetközi gyakorlatnak megfelelően az export általános forgalmi adója nulla. Novemberben 5 százalékos forint-leér­tékelést hajtbttunk végre azért, hogy ne legyen fennakadás az 1988. évre szóló szerződéskötésekben. A konvertálható árualapok fejlesztését továbbra is ösz­tönözzük. Fennmarad a pályázati rendszer, éáaz ennek keretében megva­lósuló fejlesztések során a vállalati for­rások kiegészülnek a központ által biz­tosított többlet-hitelezési lehetőséggel, valamint a kereskedelmi bankok saját alapjaival. Előnyben, részesülnek azok a pályázók, akik fejlesztéseiket vegyés- vallalat alakításával, külföldi tőke be­vonásával valósítják meg. Eleket a fej­lesztéseket a kormányzat kedvezmé­nyekkel bátorítja. Jól ismert, hogy világszerte szubven­ciós háború folyik az agrártermékek ex­portpiacain. Ilyen körülmények között mi sem mondhatunk le arról, hogy az új adórendszerre való áttérést követően is közvetlenül segítsük a mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitelt. Ugyanakkor népgázdasági érdek itt és a népgazda­ság minden területén a legkevésbé gaz­daságos export visszaszorítása. A racionálisabb importgazdálkodás­nak is növekvő fontossága van. Ezért az importtermékeket széles körben fel­használó gazdaságtalan termelést mie­lőbb csökkenteni kell, amely automati­kusan az import mérséklődésével is jár. Az itthon is gazdaságosan, jó minőség­ben előállítható termékek importját pe­dig fejlesztéssel kell pótolni. Rubel viszonylatban a nettó adósság- állományunk 1988-ban 400-500 millió rubellel csökken, és így. összességében tartozásaink a jövő év végére minimáli­sak lesznek. É területen cserearány­javulással számolhatunk, miután beho­zatalban a kőolaj ára 13,5 százalékkal, a földgázé 8,4 százalékkal, a gázolajé pedig 13 százalékkal lesz olcsóbb. A jövő évben az egyensúlyi helyzet szükségszerű javítása csak azt teszi le­hetővé, hogy viszonylagosan kedvez­ményezzünk egyes területeket. A terv a termelésre helyezi a hangsúlyt a végső fogyasztással szemben. Az 1988. évi népgazdasági terv a belföldi felhaszná­lás egyszázalékos csökkentését tervezi oly módon, hogy elsőbbséget biztosit a termelő beruházásoknak a kibontako­zás anyagi bázisának megalapozása ér­dekében. A fejlesztés kulcskérdése a műszaki kiteljesítésén haladás, amit lehetőségeinkhez mérten kiemelten kezelünk. Ezt szolgálja a vál­lalatoknak nyújtott többféle adóked­vezmény is. A tudományos kutatási és fejlesztési tevékenység általános forgal­mi adókulcsa nulla. Ä feldolgozó ipar­ban a központi műszaki fejlesztési befi­zetés 1‘988'tóí jelentősen csökken • és arányosabban oszlik meg az ágazatok között. Az Országos Tudományos Ku­tatási Alap-az 1987. évinél 230 millió forinttal ténylegesen több támogatás­sal rendelkezik. Lakossági fogyasztás, szociálpolitika Az 1988. évi népgazdasági terv a la­kossági fogyasztás 2-2,5 százalékos csökkenésével számol, és ez nagy pró­batétel mindannyiunknak. A népgaz­dasági terv a fogyasztói árszínvonal szokásosnál lényegesen magasabb, 15 százalékos emelkedését irányozza elő. A továbbiakban az áralakulás a fo­gyasztói javak túlnyomó többségénél a termelői magatartás függvénye. A kormány azzal, hogy a termelői és a fogyasztói árak együttmozgását szüksé­gesnek tartja, és olyan forgalmiadó­rendszert dolgozott ki, amely ezt mecha- nizmusszerűen biztosítja, nem adta fel az antiinflációs politikát. Feladata az ál­lami ellenőrzés oly módon történő erősí­tése, amely az új eszközrendszerrel is összhangban van. Erősíteni kell az ár­alakulásra visszaható piaci mechaniz­musokat. Azokon az ipari és kereskedel­mi területeken, ahol monopolhelyzet ér­vényesül, ahol a szakmát jelentős piaci zavar jellemzi, az árhatóság és a gazdál­kodó szervezetek között rendszeres.ár- konzultációra kerül sor. Ez nyilvános­ságot, az ármozgások hátterének széles körű megismertetését és megítélését, a piaci erőfölénnyel visszaélők gazdasági­társadalmi szankcionálását igényik A lakosság pénzjövedelme 1988-bah 11-11,5 százalékkal fog növekedni. És bár a teljesítmények fokozása azt kí­vánná, hogy ezen belül a bérek és a keresetek részaránya emelkedjék, jövő­re a szociálpolitikát elkerülhetetlenül előbbre kell sorolni a társadalmi feszült­ségek enyhítése érdekében. Az 1988-ra tervezett szociálpolitikai csomagtérv az őszi Országgyűlésen is­mertetett intézkedési kqret felső határát meghaladja. Tartalma a három- és többgyermekeseknek nyújtott személyi jövedelemadó-kedvezményen túl a Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatára a kormány által nemrég el­fogadott életkörülményt javító intézke­désekkel változott. így a 24-25 milliárd forintos őszi csomagterv összege ma már több mint 27 milliárd forint. A kor­mány a társadalmi és tömegszervezetek­kel, az érdekképviseletekkel megegye­zésre jutott az intézkedéseket illetően. A családi pótlék kérdésében azonban a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Nők Országos Tanácsa is fenn­tartotta véleményét, amely szerint a csa­ládi pótlék 500 forintos növelését támo-' gatja. A népgazdasági terv adott elő­irányzataiból kiindulva ezt a mintegy 3 milliárd forintnyi emelést csak az ösz­tönzést biztosító kereseti lehetőségek rovására lehetne finanszírozni. Azt pe­dig ennél jobban már nem lehet megkur­títani. Ugyanakkor teljesen indokolt valamilyen pozitív lépést tenni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents