Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-15 / 295. szám
1987. december 15. • PETŐFI NÉPE • 3 BESZÉLGETÉS TAGKÖNYVCSÉRE ELŐTT Bízom a pártban, nemzetünk munkaszeretetében Köztudomású, hogy jövőre lesz a párttagsági könyvek cseréje. Az MSZMP KB határozatának értelmében ezt megelőzően minden kommunistával személyesen kell beszélgetni; ennek során értékelik a párttagok tevékenységét, és lehetőséget teremtenek arra, hogy ők is elmondják véleményüket a párt politikájáról annak végrehajtásáról. A személyes gondok feltárására is alkalom kínálkozik. Ott lehettünk két kommunista munkás beszélgetésén, az általuk elmondottakat — a teljesség igénye nélkül — közreadjuk. Nagy Dezső tmk-lakatos, pártbizalmi. A kecskeméti „fémmunkás” gyárban szabadult, s 1962 óta dolgozik a Kecskeméti Konzervgyár II. gyáregységében. A munkásőrségnek 1975 óta, a pártnak tiz éve tagja, nemrég fejezte be a marxista-leninista esti egyetem szakosítóját filozófia szakon. — Nehéz helyzetben vagyok - mondta —, mert egymástól szaktudásban, műveltségben, tájékozottságban elütő kommunistákból áll a pártcsoport. A legtájékozottabbak a tmk-sok, s ezért nekem már módszeresen kell „beszereznem” a tudnivalókat, ha meg akarom tkrtani a többiekkel a kontaktust. A tévéből, a rádióból, az újságokból való rendszeres tájékozódás mellett a politikai irodalmat is tanulmányozom, hogy választ adhassak napjaink kérdéseire. Sajnos ez egyre nehezebb, mert nem lehet helyre tenni a tanultak és a gyakorlat közötti eltéréseket... A pártbizalmi nem takarékoskodott a szavakkal, a bírálattal sem.- Kritikus1 embernek tartom magam, olyannak, aki szeretne gyorsan, jó irányba változtatni. Itt van mindjárt a demokrácia, a pártellenőrzés, az egyéni felelősség, de nemcsak a pártban, hanem az élet minden szférájában és valamennyi szintjén. Javaslataimat is elmondom: megfelelő kapcsolatot kell kialakítani minden kommunistával, s a szónak foganata, súlya is legyen. Meg kell szüntetnünk azt a gyakorlatot, hogy az információ csak lentről felfelé áramlik. A társadalmi munkában legyen egyenlő teherviselés. A másik dolog az ideológia. Meggyőződésem, hogy az elméletnek iránytűnek kell lennie, de jelenleg a gyakorlatot próbáljuk igazolni, s ez így nem helyes. A kibontakozás programjáról, a jövőről szólva bizakodó volt:— Ki kell jutni ebből a helyzetből, s mindenki a párt felé tekint. Sok a bizonytalanság, az emberek a nehézségeknek csupán egy részét látják, s éppen ezért kellene jobban támaszkodni a kommunistákra. Vállaljuk a nehezebb időket, de ne csak tőlünk kérjék a példamutatást... Bánhidi József energetikai csoport- vezető az alapszervezet agitációs és propagandafelelőse. A kibontakozás programjáról, az ország gazdasági helyzetéről beszélt először: .— Osszekuszálódott nálunk a gazdaság, s ma már egyre nehezebb kiigazodni. Az emberek abból indulnak ki, hogy a főmunkaidőben végzett becsületes munka nem elég. Dolgozni kell gmk-ban, a hobbiföldön, vagy fusiban, hogy megtartsák életszínvonalukat, vagy annak közelében maradhassanak. Mindenki keresi a választ arra, miért jutottunk idáig, de kevés a magyarázat, az útmutatás is. Igaz, keseregni emiatt kár, mindenki megértette: el kell indulni a kijelölt úton, amely remélhetően . Jr* f | ■.% . xl M| fíjjKS ■BH mm AI 1■ mi ml 'mm'-m JIPA .. ! T \ 5§Éfef • Bánhidi József csoportvezető: — Egységes cselekvés, következetes végrehajtás keD! • Nagy Dezső tmk-lakatos: — A társadalmi munkában legyen egyenlő teherviselés. meghozza a kívánt eredményt. Ehhez azonban egységes cselekvés, következetes végrehajtás szükségeltetik minden szinten. A pártalapszervezet agitációs és propagandatevékenysége jelenleg sok kívánnivalót hagy maga után, ezt Bánhidi József így fogalmazta meg: — Hiányérzetem van. Több agita- tív, meggyőző információt, konkrétumot, érveket szeretnék kapni, mert azok birtokában könnyebb kiállni a politika mellett. Próbálok lépést tartani a gazdaságpolitikai eseményekkel, tájékozódom, de érvanyagot alig találok. A kommunistáknak ma nehéz a helyzetük, sokat kell tenniük azért, hogy meggyőzzék az embereket: jó irányba haladunk. Sajnos az áremelések ellenünk dolgoznak. Csökken az életszínvonal, ezt nem lelkesedéssel, de tudomásul vesszük, de mi lesz a fiatalokkal, a továbbtanulókkal, a családalapítókkal? ... Mindezek ellenére bízom a pártban, nemzetünk munkaszeretetében. G. G. TÖBB SZEM TÖBBET LÁT Törvény a jogalkotásról Megint egy jogszabállyal több! — gondolja magában az állampolgár, aki eddig is úgy érezte, hogy túl sok előírás és tiltás veszi körül az életét.^ Most éppen arról hoznak törvényt, hogy miről hozzanak törvényt — teszi hozzá némi iróniával. Pedig — különösen az utóbbi években — annyi rendelkezés látott' napvilágot, hogy a legképzettebb jogásznak is nagy megerőltetésébe kerül valamennyinek fejben tartása. Nem is szólva a törvénytisztelő állampolgárról, aki irtózik attól, hogy „szembekerüljön a törvérty- nyel”, s mégis bármikor megeshet vele, hogy megsért valamilyen szabályt. Természetesen tudtán kívül, de ismerve a mindenkor, mindenhol érvényes alapelvet, amely szerint a törvény nem tudása nem mentesít annak hatálya alól. A demokrácia kiteljesedése Ellentmondásnak látszik, mégsem az: ez a jogszabály — több más célja mellett — éppen azért is készül, hogy ne legyen annyi mindenféle rendű-rangú jogszabály. Az Országgyűlés téli ülésszaka elé kerül a jogalkotásról szóló törvényjavaslat, s ha a honatyák többsége egyetért vele, hamarosan életbe lép az új törvény, amely szabályozza, hogy milyen kérdéseket hogyan lehet rendezni. Mihez szükséges törvényt hozni, milyen ügyekben rendelkezhet a Minisztertanács vagy valamelyik miniszter, mi tartozik az országos hatáskörű szervet vezető államtitkára és melyek azok a helyi ügyes-bajos dolgok, amelyekben a tanácsoknak kell rendeletet alkotniuk. Egyáltalán nem formális rendezésről van szó! Sokkal inkább arról, hogy minden téren ki kell teljesednie a szocialista demokráciának. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges, hogy mindenki és minden testület, hatóság tudja a maga dolgát. Azt, hogy mi tartozik rá és legalább annyira fontos, hogy tudja: mihez nincs köze! Kinek-kinek megvannak a tapasztalatai arról, hogy számos esetben támadt zavar a hatásköröket illetően. Volt — van úgy, hogy a legjobb szándékkal intézkedik valamelyik hatóság olyan ügyekben, amelyek rendezésére magasabb szintű jogszabály kellene. Talán van is ;— de régi vagy csak nem ismerik, megfeledkeztek róla az alsóbb fokú hatóságok. Megtörtént, hogy az egyik minisztérium főosztályvezetője rendelkezett s utólag derült ki, hogy ezzel törvényt sértett, intézkedése ellentétben állt tételes törvénnyel. Pedig a törvény — minden más rendelet, rendelkezés alapja. Azzal — s természetesen államunk alaptörvényével, a Magyar Népköztársaság Alkotmányával — ellentétes rendelkezést senki és semmilyen testület sem adhat ki. Vagy mondjuk inkább úgy: minden miniszter- tanácsi, miniszteri rendeletnek, államtitkári rendelkezésnek és tanácsrendeletnek csakis és kizárólag a törvényekből szabad kiindulnia. Kevesebb rendelet Nem kevésbé fontos a készülő, jogalkotásról szóló törvényjavaslatnak az az előírása is, amely szerint jogszabályt akkor kell alkotni, ha a társadalmi és gazdasági viszonyok változása, az érdekek egyeztetése azt szükségessé teszi. Tehát: legalábbis remélhető vagy inkább várható, hogy a jövőben kevesebb rendelet jelenik meg — például — egy év alatt mint 1986-ban vagy akár az idén. Korántsem azért, mert kevesebb lenne ezután a rendezésre váró kérdés. De a jogalkotás rendjének törvényben előirt szabályai eleve óvatosságra intik az alacsonyabb szintű jogalkotókat: csak akkor adjanak ki rendelkezést, ha arra feltétlenül szükség van, ne kelljen újra meg újra módosítani egy-két paragrafust — mint eddig gyakran előfordult. Az élet, a fejlődés természetesen nem áll meg, s mindig akadnak újonnan felmerült problémák, amelyeket valamilyen rendelkezéssel kell szabályozni. Az új jogszabály azonban arról is gondoskodik, hogy ez megalapozottan történjék. Ha a lakosság szélesebb körét érintő törvényjavaslatot terveznek az Országgyűlés elé terjeszteni, ahhoz előzetesen társadalmi vitát kell indítani, mégpedig úgy, hogy az érdekelteknek idejük és módjuk legyen véjeményük kifejtésért Mi tagadás: voltak már e téren rossz tapasztalatok is. „Zajlott” már társadalmi vita úgy, hogy a hozzászólásra felkért társadalmi szervezetek alig néhány napot kaptak tagságuk véleményének összegzésére. Mondani sem kellene: az a néhány nap arra is kevés volt, hogy a szervezet vezető testületéit összehívják, nemhogy az érdemi vitára, magvas hozzászólások elkészítésére, elmondására, jegyzőkönyvezésre és a kifejtett vélemények összefoglalására. Lehet, hogy valamelyik országgyűlési képviselő most, a vita során javasolni fogja: szabja meg a törvény a vitára kötelezően adott időt is! A puding próbája Maga a társadalmi vita szerves tartozéka a szocialista demokráciának. Jóllehet egyes minisztériumok rendeletgyártáshoz szokott némely főtisztviselője csak nemrég is lehetetlenségnek minősítette -§§ például —, hogy az adózásról országos vita kezdődjék.-^- a gyakorlat megmutatta, hogy arról is lehetett vitatkozni — természetesen csak addig, amíg nem emelkedett törvényerőre a javaslat. S a társadalmi vitákra — valódiakra, több szem többet lát alapon — a jövőben még nagyobb szükség lesz. Az sem mellékes, hogy a jogalkotásról szóló törvényjavaslat kimondja: a jogalkotó és jogalkalmazó szerveknek figyelemmel kell kísérniük a jogszabályok alkalmazásának hatását, fel kell használniuk az így nyert tapasztalatokat. Hiszen „a puding próbája az, hogy megeszik” Éjf a jogszabályé az, hogy javára válik-e a dolgozó népnek. Várkohyi Endre KÖRZETI ORVOSNŐ KÜLÖNLEGES GYÓGYMÓDJA Kezelés fűkeverék égetésével A közelmúltban nagy sikere volt Kecskeméten az Erdei Ferenc Művelődési Központban megtartott természetgyógyászati napnak, azon belül is az egyik előadónak, a nyíregyházi dr. Fügédi Agát a körzeti orvosnak. Az akupunktúrán kívül egy kevésbé ismert eljárásról, a moxibusztióról beszélt részletesen, amellyel már eddig igen jó eredményeket ért el. Erről kérdeztük'a szűkebb hazájában a betegei körében egyre népszerűbb orvosnőt. Mondandóját a következőkkel kezdte: — Sajnos a gyógyszerekben ma is jobban hisznek az emberek, mint az évezredek óta kipróbált természetes módszerekben. Pedig a tabletták nemcsak használhatnak, hanem árthatnak is. A Magyar Biofizikai Társaság legutóbbi rendezvényén szó volt a többek között az akupunktúráról, arról, hogy nálunk még nem elég népszerű. A másik ősi gyógymód a moxibusztió, ami egyelőre kevésbé ismert. — Ez utóbbi milyen betegségek gyógyítására szolgál? — Főleg a reumatikus fájdalmaknál, emésztési zavaroknál, krónikus gyulladásoknál alkalmazható jó eséllyel. A moxázást-már Kínában használták malária ellen évezredekkel ezelőtt. — Hallhatnánk erről bővebben? — A moxát a nálunk is ismert üröm- virágból s egyéb gyógyfüvekből állítják elő. Az akupunktúrás gyógyítással együtt, de önálló módszerként is teljes értékű. Az akupunktúrázó orvos kezében ez legalább olyan hasznos, mint a tű. A gyógyhatás a gyógyfűkeverék égési hőjével, valamint az illő anyagok bőrön keresztüli felszívódásával érhető el. Az orvos által kijelölt ponton kell elhelyezni — körülbelül 3—5 percig — a cigerattához hasonlatos égő mo- xarudat. A gyógyításhoz általában nyolc-tíz pontot használunk. — Hány kezelésre van szükség?- Heti egy alkalommal általában tízre. De van, akinek ennél jóval többre van szüksége, az állapottól függően. — Nem fájdalmas az eljárás, a bőr égetése? — Mint említettem, az égő fűnek az illő anyaga szívódik a bőrbe, tehát néhány milliméter távolságra tartjuk a moxarudat. Ez nem jár fájdalommal. — Milyen eredményeket ért el eddig? — Igen jó érzés látni, hogy azok az emberek, akiknek a gyógyulásáról az orvosok lemondtak, részben vagy egészen visszanyerték egészségűket a mo- xázástól. Kitartó kezeléssel például eddig minden ágybavizelő gyermeket sikerült megszabadítanom a kellemetlen betegségétől. S ami szintén fontos, a moxibusztiónál még egyetlen esetben sem észleltem káros mellékhatást! Számomra az volna a legnagyobb öröm, ha a természetes gyógymódoknak sike-. rülne kiharcolni a helyét á magyar egészségügyben. Annál is inkább, mert ezek a gyógymódok összehasonlíthatatlanul olcsóbbak, ártalmatlanok és sok esetben eredményesebbek a hagyományosaknál. A hasznuk tehát megfizethetetlen ... Edények az Alföldi Porcelán- gyárból Az elmúlt években csaknem kétszeresére nőtt a hódmezővásárhelyi Alföldi Porcelánygyár exportja. Az üzem edénygyára az idei, 240 millió forintos termelésnek is negyedrészét szállítja külföldi megrendelőknek, Olasz- és Franciaországba. NAPI 4-5 MILLIÓ KÉPESLAP A Posta készül az újévi csúcsforgalomra A karácsonyi és az újévi ünnepek közeledtével érezhetően erősödik a forgalom a postahivatalokban. Ezekben a napokban a levél-, a levelezőlap- és a képeslap-forgalom a szokásos mennyiség csaknem háromszorosára nőtt, eléri a napi 4—5 milliót. Ezen belül 500 ezer küldeményt adnak fel külföldre, s majdnem ugyanennyi az onnan érkező levelek száma is. A postahivatalokban kezelt csomagok száma naponta megközelíti a 60 ezret, ami ugyancsak háromszorosa a szokásos mennyiségnek. A karácsony előtti két hétben a külföldre feladott, illetve onnan érkező csomagok száma megkétszereződik, elér{ a napi kétezret. A Posta igyekszik zavartalanná tenni az ünnepi küldemények továbbítását: sűríti a .levélgyűjtő és -kézbesítő járatok számát. A küldemények gyors továbbítása érdekében több mint 360 postai szakközépiskolás diák, ötven nyugdíjas, és csaknem száz alkalmi dolgozó állt munkába a hivatalokban. Sokszor vállalnak ilyenkor túlmunkát, az adminisztratív munkakörökben dolgozók közül is jó néhányon a levélfeldolgozó szolgálatot erősítik. A postahivatalok aranyvasárnapon, december 20-án rendkívüli pénztárszolgálatot szerveznek, amely a belkereskedelem igényeihez alkalmazkodik. December 24-én j— a munkaszünet ellenére — házhoz viszik a leveleket és a csomagokat, csak a pénzküldeményeket nem kézbesítik. A postahivatalokban a vasárnapi nyitva tartás érvényes. December 25-én és 26-án, valamint január l-jén ugyancsak a munkaszüneti napok rendje szerint fogadják az ügyfeleket a postahivatalokban, de az expressz- és a gyorsan romló küldeményeket tartalmazó csomagokat azonban akkor is házhoz viszik. A táviratokat és az expressz-leveleket természetesen az ünnep valamennyi napján megkapják a címzettek. Ezzel kapcsolatban érdemes figyelembe venni, hogy az üdvözlő táviratot nem szükséges közvetlenül karácsony vagy szilveszter előtt feladni, hanem a kívánt időpont előtt már két héttel — „H" jelzéssel, és a közvetítés napjának megjelölésével — lehet kérni az ünnepnapi kézbesítést. Ebben az esetben 50 százalékos szódijkedvezményt kap a feladó. (A postának ez a szolgáltatása egyébként bármikor igénybe vehető, nem csak az év végi ünnepek alkalmával.) A posta igyekszik, hogy az ünnepi küldemények hiánytalanul és pontosan megérkezzenek a címzettekhez, ám kéri az ügyfelek segítségét is. A mostani csúcsforgalomban a szokásosnál is nagyobb figyelmet kell fordítani a címzésre és a megfeleld csomagolásra. Nagyon fontos, hogy azok, akik külföldre adnak fel levelet, az irányitószámnak fenntartott négy téglalap közül az elsőbe csak egy „X"-et írjanak, s külön tüntessék fel a külföldi irányitószámot. Előfordulhat ugyanis, hogy az NSZK-beli Bonn helyett Karcagra érkezik a küldemény, mivel mindkét városnak 5300 az irányitószáma. A totózók figyelmébe ajánlja a posta, hogy az 52. heti szelvényeket 23-án, azaz •szerdán a levélszekrény ürítéséig lehet a postaládába dobni, illetve a hivatal zárásáig lehet feladni. A jövő évi 1. heti totószelvényeket december 31-én, csütörtökön a hivatal nyitva tartásáig vagy a levélszekrény ürítésének időpontjáig lehet postára adni. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Bor, pofon, kés Józan életet élő ember nehezen tudja beleképzelni magát olyan helyzetbe, amelyben a másik megbecsülését vagy megvetését kizárólag az a tény jelenti, hogy kínáljuk borral az illetőt, vagy sem. Pedig van ilyen, és sajnos aligha ismerik a megbecsülésnek más módját ott, ahol az invitálás — igaz, kihívó — elmaradása pofozkodásba, majd késelésbe torkollik. Zsulyevics Mihály Jánoshalmán, a Klapka utca 5. szám alatt lakott édesanyjával, s annak élettársával, Dudás Péterrel. Évek óta rossz viszonyban vannak. A 29 esztendős hentes azzal vádolja Dudást — akinek nincs állandó munkahelye —, hogy élősködik az édesanyja nyakán. Mivel a család minden tagja italozott, gyakran felszínre kerültek a nézeteltérések. így volt ez az idén június 24-én is, mikor Zsulyevics Mihály 13 órakor távozott munkahelyéről. Nyomban egy zug- bormérőt keresett fel, ahol egy litert fogyasztott. Később ismerősével, B. Lászlóval szenet lapátoltak, miközben Zsulyevics újabb egy litert ivott meg. Este hat óra körül mindketten elindultak a Klapka utca 5. szám alá, egy kannában két liter bort víve magukkal. A házba megérkezve Zsulyevics édesanyjának szobájába léptek be, aki az ágyon feküdt. Mellette volt Dudás Péter is, aki az érkezőkhöz hasonlóan alkohol hatása alatt állott. B. László unszolta Zsulyevicset, hogy kínáljon meg mindenkit borral. Ekkor játszódott le az a jelenet, amelyre az előzőekben utaltunk. Mindenki kapott a borból, Dudás Pétert kivéve. Zsulyevics nem kedvelte anyja élettársát, s ezt most a kínálás kihívó mellőzésével juttatta kifejezésre. Dudás Péter ezen igen megsértődött, s az- ágyról felkelve a fiatalember felé tartott. Zsulyevics, aki erősen alkoholos állapotban volt, úgy érezhette, hogy magatartásával elég sebet ejtett Dudás önérzetén, a maga részéről befejezettnek tekintette az ügyet, s átment a saját szobájába. A további összetűzést el akarta kerülni. Dudás azonban utánament, s magával vitte a boroskannát is, amit a békülési szándék jelének is tekinthetünk. A békülés helyett azonban heves szóváltás következett, miközben a sértődött Dudás Péter ököllel megütötte a fiatalembert. Zsulyevics ekkor lekapott a szekrény tetejéről egy konyhakést; s azt „hüvelykujj penge- tartással” a jobb kezében fogva, a távozó Dudásra támadt. Bökő, majd kaszáló mozdulatokkal több alkalommal megszúrta a férfit. A kés a mell- és a hasüregbe is behatolt. Dudás a közvetlen életveszélyt csak azért kerülte el, mert a szükséges műtét után nem lépett fel nála szövődmény. Zsulyevics Mihály az eset után megijedt, s önként értesítette a körzeti rendőrt. Másnap őrizetbe vették. A vádlottat a bíróság börtönben eltöltendő két* év és hat hónapi szabadságvesztésre Ítélte, valamint elrendelte korábbi hat hónapos felfüggesztett szabadságvesztésének végrehajtását. Enyhítő körülmény volt Zsulyevics beismerő vallomása és nagyfokú megbánása, súlyosbította esetét az italozó életmód és a korábbi garázdaság. Az alkoholtól feszített idegek előbb-utóbb „elpattannak”. B. F. I.
