Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-15 / 295. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1987. december 15. ROMÁNIA: Országos pártkonferencia Gorbacsov televíziós beszéde a washingtoni csúcs­találkozóról (Folytatás az 1. oldalról) jén,tapasztalt tények alapján korai vol­na meg gyökeres fordulatról beszélni annak kapcsán, hogy milyen volt az Egyesült Államok kormányának állás­pontja, milyen nézeteket képviseltek a kétoldalú kapcsolatokat illetően. - Ennek ellenére ki szeretném emelni, hogy az Egyesült Államok elnökével és más amerikai politikai vezetőkkel foly­tatott párbeszed más volt, sokkal kons­truktívabb, mint korábban — tette hozzá'.- Érezhetően erősödött a jószán­dék az egyszerű amerikaiak részéről. A szovjet vezetés kész arra, hogy a kétoldalú kapcsolatokat a kölcsönös megértés és konstruktív együttműkö­dés medrébe tereljék — mondotta a Szovjet vezető. A tárgyalások során szovjet részről felvetettek annak lehetőséget, hogy a két ország járuljon hozzá a regionális konfliktusok politikai rendezéséhez. Bár itt nem történt nagy előrelépés, a vita során nagymértékben tisztázódtak az álláspontok, ami lehetőséget ad a párbeszed folytatására. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében konkrét megállapodás született a tudományos együttműködés, a kulturális csere, az emberek közötti kapcsolatok terén s érdeklődés mutatkozott a gazdasági együttműködés bővítése iránt. A washingtoni látogatás megmutat­ta, milyen nagy nemzetközi figyelem övezi a szovjet politikát — mondotta Gorbacsov —, számtalan kérdés me­rült fel az átalakításról. Ez az érdeklő­dés bizonyítja a Szovjetunió világpoli­tikai szerepének elismerését, ami figyel­meztet: minél sikeresebben mennek a dolgok a szovjet társadalom átalakítá­sában, annál sikeresebben alakulnak a nemzetközi élet ügyei is — hangsúlyoz­ta a főtitkár. Tanácskoznak a pekingi kommunisták A kínai fővárosban pártértekezletet kezdtek, amelynek célja a Kínai Kom­munista Párt XIII. kongresszusán ho­zott határozatok nyomán a pekingi kommunisták elméleti és gyakorlati feladatainak meghatározása. A fővá­rosi tanácskozáson 860 000 párttag képviseletében 770 küldött vesz részt. A megnyitó ülésen, amelyről élő közve­títést adott a pekingi televízió, Li Hszi- ming, a pekingi pártbizottság titkára, a KKP KB Politikai Bizottságának tagja tartott beszámolót. Bukarestben az Elnöki Palota kong­resszusi termében'hétfő délelőtt meg­nyitották a Román Kommunista Párt országos konferenciáját. A román bel­politikai élet nagy jelentőségű tanács­kozásán a megyékből, és a fővárosból több mint 2500 megválasztott küldött van jelen. Rajtuk kívül sok száz meghí­vott foglalt helyet a terem széksorai­ban. 'Az elnökség megválasztása és a napi­rend elfogadása után Nicolae Ceauses- cu kezdte el beszédét. Az RKP főtitká­ra a KB jelentése alapján összegezte az 1984 novemberében tartott XIII. párt- kongresszus óta elért eredményeket, beszámolt a nyolcadik ötéves terv telje­. A Belgiumban vasárnap tartott rendkívüli parlamenti választáson a ke- resztényszocialista-liberális koalició meggyengülésé általános meglepetést keltett, az előzetes közvéleménykutatá­sok ugyanis a koalíció biztos győzelmét jeleztek. Különösen meglepő, hogy a választás nagy vesztese a Flamand Ke­resztényszocialista Párt (CVP), Wil­fried Martens miniszterelnök pártja, pedig Martens valamennyi közvéle­ménykutatás szerint az ország legnép­szerűbb politikusa. Ugyanakkor a két szocialista párt 1936 óta először újra Belgium legerősebb politikai alakula­tává vált nagyarányú előretörésével. A választások hitelét növeli, hogy az idén a részvételi arány magasabb, az érvénytelen szavazatoké pedig alacso­nyabb volt, mint az ezt megelőző vá­lasztásokon —jelenti az MTI brüsszeli tudósítója. A választásokat előidéző belpolitikai válságot — mint már annyiszor Belgi­umban — közvetlenül ezúttal is a fla­mand—-vallon ellentétek okozták. A két közösség nyelvi határán fekvő Fouron — flamandul Voeren -t- fla­mand többségű községben a vallon pol­gármester nem volt hajlandó flamand nyelven intézni ügyeit, bár ezt törvény írta elő, és ezzel szembeállította egy­mással a koalíció flamand és vallon sítésének tapasztalatairól, és megjelölte a további feladatokat. A román kommunisták útfelmérő és feladatmeghatározó háromnapos fóru­mukon stratégiai célkitűzéseik — Ro­mánia váljék 1990-re közepesen fejlett, majd az ezredfordulóra sokoldalúan fejlett szocialista állammá — helyessé­géről, továbbá a gazdasági-társadalmi fejlesztés programjának életképességé­ről tanácskoznak. Romániában az országos pártkonfe- 'renciák a két kongresszus közti idő­szakra esnek. Nicolae Ceausescu javas­latára először 1967-ben, majd 1972- ben, 1977-ben és 1982-ben ülésezett ez a fórum. v pártjait. Az ügybe a kormány október 19-én belebukott, de a nyelvi-etnikai vi­ta most is csak a felszín volt. A kor­mánykoalíció elsősorban azért esett vissza, mert az ország lakossága sérel­mezi a szociális kiadások lefaragását; a vásárlóerő visszaesett, az aggasztóan magas munkanélküliség csökkentésére tett ígéretek beváltatlanok maradtak. A kormánykoalíció — nem végleges adatok szerint — 110 mandátumot szerzett a 212 fős parlamentben. A két keresztényszociális párt összesen 7 mandátumot vesztett, ebből Martens flamand pártja hatot. A két szocialista párt összesen 72 mandátummal rendel­kezik a-jövőben, míg a kormánykoalí­ció fő erejét jelentő keresztényszociális pártok csak 62-vel. A két liberális párt összesen 48 mandátumot kapott. A választási eredmény máris felvetet­te, hogy új alapokra kell helyezni a kor­mánykoalíciót. A két szocialista párti vezető, Guy Spitaels, és Karel van Miért egyaránt úgy nyilatkozott, hogy immár nem lehet szilárd kormányt létrehozni a szocialisták nélkül. Ezzel szemben Wilf­ried Martens kormányfő, bár mélységes csalódásának adott hangot pártja vere­sége miatt, hétfőn megerősítette: a ke­resztényszocialisták fenn kívánják tar­tani a 6 éve tartó partneri viszonyt a li­berálisokkal. Marchais a leszerelésről Sajnálatos, hogy a párizsi vezetés nem tud a „nukleáris elrettentésnél” jobb módszert ajánlani a béke védel­mére akkor, amikor a világ valamennyi fővárosában lelkesedéssel üdvözlik az első nukleáris leszerelési megállapodást — hangsúlyozta vasárnapi rádiónyilat­kozatában Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt főtitkára. Az Eu­rope—1 rádióadónak nyilatkozva Marchais elítélte a kormányt, mert az a közepes hatótávolságú és a hadműve­leti-harcászati rakéták felszámolását előíró szovjet—amerikai szerződés kapcsán azt ecsetelte, „milyen veszé­lyek leselkednének” földrészünkre, ha leszerelnék az összes európai atomfegy­vert. Marchais az FKP nevében üdvö­zölte a szerződést, és méltatta a Szovjetuniónak a szerződés megkötése érdekében tett erőfeszítéseit. Marchais a továbbiakban az FKP nemrég lezajlott kongresszusának eredményeit összegezte, és vázolta, mi­lyen politikai irányt követ a párt a kö­zelgő elnökválasztásra készülve. Kö­zölte, hogy a párt jelenlegi taglétszáma 605 ezer fő. NICARAGUA Újabb amerikai fenyegetés... WASHINGTON Az amerikai kormányzat képviselői éles támadásokat intéztek Nicaragua ellen, mihelyt Humberto Ortega nem­zetvédelmi miniszter ismertette az or­szág védelmi terveit. Colin Powell tá­bornok, Reagan nemzetbiztonsági ta­nácsadója szerint ez „közvetlenül fe­nyegeti az ország szomszédait”, és á sandinista kormány „ezzel akarja poli­tikai ellenőrzése alá vonni az ország férfilakosságát”. A tábornok azt mondotta, hogy ha Nicaragua „magas fejlettségű szovjet fegyvereket szerez be, akkor azt az amerikai kormány igen komoly ügynek tekinti”. George Bush alelnök egy televíziós műsorban azt mondta, hogy a közép­amerikai helyzetről szó volt a csúcsta­lálkozón, ennek azonban az egyéb kér­dések mellett csak igen rövid időt szen­teltek. Powell úgy számolt be az eszme­cseréről, hogy szerinte a Szovjetunió kilátásba helyezte: ha az Egyesült Álla­mok megszünteti a kontrák támogatá­sát, a Szovjetunió csak olyan mérték­ben szállít fegyvereket Nicaraguának, amilyen feltétlenül,szükséges a normá­lis rend fenntartására. Gennagyij Geraszimov szovjet szó­vivő vasárnapi televíziós nyilatkozatá­ban a Nicaraguával kapcsolatos kér- désre válaszolva kijelentette: a Szov­jetunió minden országgal baráti kap­csolatokat kíván fenntartani. „Ha se­gítséget nyújtunk Nicaraguának, ez ki­zárólag az ország védelmét szolgálja, nem támadó célokat. A Szovjetunió­nak nincsenek támaszpontjai az or­szágban, nem kíván létrehozni ott bázi­sokat, ilyen terv nem szerepel a napi­renden”. • A flamand szocialisták vezetői boldogan nyilatkoztak a belga televíziónak. Szocialista előretörés a belga parlamenti választásokon DAVID LANGE HAZATÉRT A Rainbow Warrior-ügy folytatása NAPI KOMMENTÁR 1 Manila és a felkelő nap Az élet bonyolult. Miközben a fülöp-szigeteki fővárosban összeült csúcsértekezlet deklarált célja, hogy a tagországok tágabb térségé­ben mindenféle katonai támaszpont megszűnjön, a résztvevők köszönet­tel nyugtázták azt a washingtoni engedélyt, hogy „baj esetén" a Ma­nila közelében levő Clark amerikai szuperbázisra menekülhetnek. „Baj" pedig Manilában elmélet­ben lehetséges: Corazon Aquino el­nökasszony, a vendéglátó országo­sának huszonhárom hónapja alatt eddig öt puccskísérletet vészelt át, és a csúcsértekezlet előtt több bom­ba robbant a hétezer szigetből álló ■ ország fővárosában. , Milyen csúcs ez, milyen időben ül össze és mi várható tőle? Az ASEAN-(délkelet-ázsiai or­szágok szövetsége) 1967-ben ala­kult. Tagjai: a Fülöp-szigetek, In­donézia, Malaysia, Szingapúr, Thaiföld és Brunei, ennek a kis olaj­államnak a szultánját tartják ma a világ leggazdagabb emberének. 1976 és 1977 után ez az ASEAN mindössze harmadik legmagasabb szintű konferenciája. A tanácskozáson azt a célt tűzték ki a résztvevők, hogy összefoglalják a térségben (valamint a világon) bekövetkezett jelentős változásokat és azokból levonják a megfelelő gyakorlati I következtetéseket. A megfigyelők egyetértenek abban, hogy a'konferencia mind gazdasági, mind politikai vonatkozásban sze­rencsés időpontban ül össze: politi­kailag azért, mert a most véget ért szovjet—amerikai csúcs jótékony kisugárzása megkönnyítheti a poli­tikai feladatok (atomfegyvermen­tes övezet megteremtése, külföldi katonai bázisok felszámolása stb.) megoldását. Gazdaságilag '.pedig azért szerencsés az időpont, mert 1987 végén jól követhetők mind a térség, mind a világ jelentősebb fo­lyamatai (a dollár helyzetétől a ja­pán pénzügyi-kereskedelmi pozíci­ók további erősödéséig). A konferencia várhatóan regiszt­rálja Japán növekvő szerepét — a tagországoknak Tokió által nyúj­tott évi kétmilliárd dollárnyi gazda­sági támogatás már olyan tétel, ami önmagába,n is igazolja azt a szokat­lan jelenséget, hogy kedden, a kon­ferencia második és a tervek szerint befejező napján személyesen megje­lenik Manilában Takesita japán kormányfő is. Jelképes jelentőségű, hogy, a ven­dég jelenlétében írják alá ünnepé­lyesen a manilai nyilatkozatot. Ki- szivárgott hírek szerint az okmány politikai része a Gorbacsov—Rea­gan találkozó szellemében munkál­kodik a világbéke erősítésén, bizo­nyos regionális kérdések (Kam­bodzsa stb.) megoldásán. A nyilat­kozat négypontos gazdasági része tovább fejleszti a tagállamok eddig is sikeres együttműködését — mindinkább a felkelő nap — és az egyre értékesebb jen — országának égisze alatt. vy H. E. Francia hivatalos helyen megerősí­tették az új-zélandi hírt, hogy Álain Mafart őrnagy, francia titkosszolgálati tiszt, az utóbbi évek egyik legkínosabb francia politikai botrányának egyik fő­szereplője hétfőn egészségügyi okokból hazatért Franciaországba — ami új vi­hart kavart Franciaország és Uj- Zéland között. David Lange új-zélandi miniszterelnök Mafart távozását „az ENSZ-közvetítéssel létrejött rendezés botrányos és kirívó megsértésének” ne­vezte. Mafart őrnagy és Dominique Prieur százados, a francia titkosszolgálat tag­jai részt vettek abban a szabotázsakció­ban, amelynek során Wellington új-, zélandi kikötőben felrobbantották a Greenpeace nemzetközi környezetvédő mozgalom vitorláshajóját, a Rainbow Warriort. Ezzel a hajóval akarták a Az NDK-ban az eddig legátfogóbb amnesztia keretében több mint *28 ezer személy mentesült a büntetés alól. Az NDK megalakulásának 38. évforduló­ja alkalmából meghirdetett közkegye­lem révén 24 600 elítéltet kiengedtek a börtönökből, míg a többieknek nem kellett megkezdeniük a kiszabott bün­tetés letöltését, illetve néhány esetben A magyar, román, jugoszláv határ talál­kozásánál — Újszentiván térségében - 1987. május. 29-én — mint arról már hírt adtunk — határincidens történt. Lionte Ge- orghe 28 éves román állampolgár átlépte a román—jugoszláv, majd a jugoszláv—ma­gyar határt. Az eseményt észlelő román lo­vas határőr követte és a Magyar Népköztár­saság területén fegyverét használta. Ennek következtében Lionte Georghe életét vesztet­te. Az illetékes magyar szervek a szükséges környezetvédők a csendes-óceáni fran­cia kísérleti robbantások közelébe ha­józva meghiúsítani azt. Az új-zélandiak elfogták a két francia titkosszolgálati tisztet és tíz évi börtönbüntetésre ítél­ték. Később a francia kormánnyal ab­ban állapodtak még — ENSZ-közvetí­téssel — hogy büntetésüket nem kell új-zélandi börtönben letölteniük, ha­nem három évre a Déli-sark közelében fekvő Hao korallzátonyon levő francia támaszponton kell szolgálniuk. Tar­tózkodási helyüket ez idő alatt nem hagyhatják el és nem nyilatkozhatnak a sajtónak. Lange követelte, hogy Mafart hala­déktalanul térjen vissza Hao szigetére, ha a francia hatóságok nem engedik megvizsgálni egészségi állapotát egy új- zélandi orvosszakértőnek. beszüntették az eljárást. Az amnesztia nem vonatkozott azokra, akiket náci,' háborús, vagy más, az emberiség ellen elkövetett bűnökért, illetve kémkedé­sért Vagy gyilkosság miatt ítéltek el. Másrészt a törvény értelmében a köz­kegyelemben részesülteknek, ha három éven belül újabb bűncselekményt kö­vetnek el, a most elengedett büntetésü­ket is le kell tölteniük. intézkedések megtétele után az érvényben lévő nemzetközi szerződés alapján az elköve­tő felelősségre vonását felajánlották a román hatóságoknak. A Román Szocialista Köz­társaság legfőbb ügyésze arról tájékoztatta a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészét, hogy az ügy kivizsgálása befejeződött; és az elkövetőt, Nistor Adrián román állampolgárt előzetes letartóztatásban átadták az illetékes bíróságnak. AMNESZTIA AZ NDK-BAN Bíróság elé kerül a román határőr Bővíthető a magyár-—egyiptomi együttműködés Tegnap Egyiptomban folytatód­tak Várkonyi Péter külügyminisz­ter tárgyalásai; ezek középpontjá­ban ezúttal a kétoldalú, kölcsönö­sen előnyös kapcsolatok fejlesztése állt. Atef Szidki miniszterelnök a ma­gyar diplomácia vezetőjét fogadva elégedetten állapította meg, hogy az elmúlt években gazdasági kap­csolataink egyenletesen továbbfej­lődtek, új együttműködési formák­kal gazdagodtak. Az egyiptomi kormányfő, akárcsak Juszef Vali miniszterelnök-helyettes, mező- gazdasági és fqldhasznosítási mi­Nőpolitikai feladatok a-A kormány stabilizációs munka- programjából adódó nőpolitikái fel­adatokat vitatta meg a Magyar Nők Országos Tanácsa tegnap a Parlament­ben. Duschek Lajosné elnök beszédé­ben hangsúlyozta: a kormány prog­ramja csak a nők aktív közreműködé­sével valósítható meg, tőlük is függ, milyen gyors és eredményes lesz a gaz­dasági-társadalmi kibontakozás. A to­vábbiakban arról szólt, hogy az adó­rendszer bevezetése nagy anyagi terhe­ket ró a családokra. Szükséges, hogy az niszter, hangoztatta Egyiptom készségét a mindkét ország számá­ra hasznos gazdasági, kereskedel­mi, tudományos és egyéb területe­ken kapcsolataink elmélyítésére. Várkonyi Péter délután az egyiptomi külügyminisztérium diplomáciai tanulmányok intézeté­ben előadást tartott a magyar kül­politika törekvéseiről. A külügyminiszteri látogatás al­kalmából sor került a magyar— egyiptomi idegenforgalmi jegyző­könyv aláírására, mely a kétoldalú turisztikai forgalom bővítését tűzi ki célul. stabilizációban illetékes szervek ellenőrizzék az élet­színvonal-számításokat, valamint azt, hogy csak a tervezett áremelkedés kö­vetkezzék be. Az anyaságot könnyítő kedvezményeket is fejleszteni kell. A MNOT álláspontja, hogy a bérre­form, során szerezzenek majd érvényt az egyenlő munkáért bért elvének. Az ülésen Németh Miklós a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának titkára időszerű gazdaság- politikai kérdésekről adott tájékozta­tást. Jogi bizottsági ülés a Parlamentben Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága tegnap a Parla­mentben ülést tartott. A tanácskozá­son részt vett Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke, valamint a Parlament több más tisztségviselője is. Először Grósz Károly, a Miniszterta­nács elnöke ismertette a Magyar Nép- köztársaság minisztériumainak felsor rolásáról szóló új törvény javaslatát, amely a kormányzati munka korszerű­sítésével kapcsolatos elképzeléseknek az Országgyűlés döntési hatáskörébe tartozó részeit tartalmazza. A bizottság elfogadta a javaslatot, s egyetértett az­zal, hogy a Minisztertanács elnöke ter­jessze azt az Országgyűlés soron követ­kező ülésszaka elé. Ezt követően a bizottság ismételten foglalkozott a jogalkotásról szóló tör­vényjavaslattal. Elfogadta azt a jelen­tést, amely összegezi az új jogszabály tervezetéhez a bizottság részéről, tett módosító és kiegészítő indítványokat. A bizottság úgy döntött: a kiegészítő, módosító javaslatokkal ajánlja elfogá- dásra az Országgyűlésnek a jogalkotás­ról szóló új törvényt. Az ülésen — amelyen az Igazságügyi Minisztériumot dr. Borics Gyula állam­titkár és dr. Petrik Ferenc miniszterhe­lyettes képviselte — felszólaltak: Török Sándor (Szolnok megye), Kovács Lász- lóné (Budapest), dr. Bak István (Bács- Kiskun megye), dr. Körös Gáspár (Bács-Kiskun megye), dr. Nagy József (Baranya megye), dr. Mondok Pál (Pest megye), Szigethy Dezső (Győr-Sopron megye), dr. Németh Kálmán (Győr- Sopron megye), Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár megye), dr. Tallóssy Frigyes (Budapest), dr. Korom Mihály (Bács-Kiskun megye), az Országgyűlés Alkotmányjogi tanácsának elnöke, dr. Horváth Jenő (Budapest), Király Zol­tán (Csongrád megye). Az elnöklő dr. Antalffy György (Csongrád megye) zárta be az ülést. (MTI) Százéves iskolát ünnepeltek (Folytatás az 1. oldalról) köt, a megyei pártbizottság osztályve­zetőjét, valamint a pedagógus szakszer­vezet megyei és városi vezetőit, továb­bá a szülőket, a volt tanítványokat. Az érre az alkalomra kiadott (kicsit túlságosan is spórolósra sikeredett) év­könyvből ismertette az iskolatörténet néhány fontos állomását. Idézte Pásthy Károlyt, a városi népiskolák első igaz­gatóját: „Fontos nevelési és tanítástani okok azt követelik, miszerint az iskolá­kat fenntartó hatóság — ha a célt koc­káztatni nem akarja — odatörekedjen, hogy egy-egy népiskolai osztályban át­lag 70 tanulónál több ne legyen”. Érve­lését meghallgatták, és az iskolaügyet a legfontosabb közügyek rangjára emelő Lestár Péter polgármester hathatós közreműködésével 1887/88-ban elké­szült a 8 tantérmes iskola. Számos kiváló pedagógus tanított itt az elmúlt száz évben, a kisebb és a nagyobb hazában becsült tudósok, művészek, műszaki kiválóságok, híres sportolók tanultak falai között. (Szíve­sen hallottuk volna név szerint is Vá­sárhelyi Zoltán Kossuth-díjas kiváló művész, Piros Ildikó színművész és más jelesek említését.) Szalay Károly, az iskolá volt diákja az alkalomhoz méltó felelősségű emlé­kezésében Tóth Lászlónak, a Hosszú utcai iskola volt diákjának a példájával bizonyította, hogy a legnehezebb kö­rülmények között is élhet valaki euró­paiként. Semmiféle külső körülmény nem mentheti a szellemi elmaradottsá­got, a tudati beszűkülést, az igénytelen­séget. Éppen ezért soha nem adhatja föl a reményt a pedagógus, soha nem teheti le a fegyvert a lélek, mert csak az tud győzni, aki többre tartja az erköl­csöt a napi praktikumnál. Ezt követően Császár Cirill, a városi tanács művelődési osztályának vezető­je, majd Gazsó Ferenc miniszterhelyet­tes köszöntöttél az iskolát, tolmácsolta a minisztérium elismerését, adta át a tanintézet eddigi munkásságát méltató díszoklevelet, Gyenes Tiborné igazga­tónak a Kiváló Munkáért és Pozsonyi- né Szendrei Zsuzsa tanárnak a Szocia­lista Kultúráért kitüntetést. Az iskola életét, művészeti csoport­jainak tevékenységét áttekintő kulturá­lis műsorral fejeződött be a centenáriu­mi ünnepség. Heltai Nándor VALUTA (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1987. december J5-é tői 21-éig Vételi Eladási Pénznem árfolyam száz egységre forintban Angol font 8380,47 8898,85 Ausztrál dollár 3258,57 3460,13 Belga frank 133,39 141,65 Dán korona 725,22 770,08 Finn márka 1134,76 1204,% Francia frank 824,14 875,12 Görög drachma8) 32,77 34,79 Holland forint 2484,14 2637,80 ír font 7426,03 7885,37 Japán yen (1000) ! 356,34 378,38 Jugoszláv dinár (1000) 29,23 . 31,03 Kanadai dollár 3478,02 3693,16 Kuvaiti dinár 16616,93 17644,79 Norvég korona 717,23 761,59 2%6,47 NSZK márka 2793,67 ' Olasz líra (1000) 37,90 40,24 Osztrák schilling 397,09 421,65 Portugál escudo 34,19 3631 Spanyol peseta 41,31 43,87 Svájci frank 3428,69 3640,77 Svéd korona ' 768,14 815,66 USA-dollár 4544,73 4825,85 ECU (Közös Piac) 5768,15 6124,95 a) Vásárolható legmagasabb bankjegycftnlet: 1000-cs. ♦ * i f

Next

/
Thumbnails
Contents