Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-15 / 295. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! W' * 1 | /T IHHL. Jl[ , jhhI AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 295. szám Ára: 1,80 Ft 1987. december 15., kedd \ mpoállannria« GORBACSOV televíziós beszéde 99 x A WASHINGTONI CSÚCSTALÁLKOZÓRÓL a világpolitika kiemelkedő eseménye” ..........Ili IM I II— !■■! Ili I ill—Hl ■MUHI H IIIWHII I —II WIMHÍ !■■ -*rWi ~ Az MTI moszkvai irodája jelenti: A szovjet küldöttség a néptől és a Szovjetunió szövetségeseitől kapott mandátummal, a világ jóakaraté. em­berei millióinak törekvéseit figyelembe véve utazott a washingtoni csúcstalál­kozóra — jelentette ki Mihail Gorba­csov. Az SZKP KB főtitkára hétfőn a Vremja című televíziós híradóműsor­ban beszélt a múlt heti szovjet—ameri­kai csúcstalálkozóról. Az Egyesült Államokba való indulás előtt nagyon alaposan felkészültünk. Megvizsgáltuk és többször megvitat­tuk a Politikai Bizottságban a Wa­shingtonban képviselt elvi álláspontot. Még egyszer ellenőriztünk minden szá­mítást katonai-műszaki szempontból. E felkészülés filozófiai, politikai alapja az SZKP XXVII. kongresszusának ha­tározata és a világ nukleáris fegyverek­től való megszabadításának. 1986. ja­nuár 15-én meghirdetett programja volt — hangsúlyozta Gorbacsov, fel­idézve, hogy a korántsem könnyű út Genfen és Reykjavíkon át, feszült dip­lomáciai tárgyalások révén vezetett Washingtonba. A tárgyalások legfontosabb eredmé­nye a nukleáris rakéták két osztályá­nak megsemmisítéséről kötött megálla­podás aláírása volt. A megállapodás a világpolitika kiemelkedő eseménye, az új politikai gondolkodásmód diadala. Ä rendelkezésre álló idő nagyobb ré­szét a hadászati támadó fegyverek csökkentésének kérdéseiről folytatott beható tárgyalásokra fordítottuk - folytatta az SZKP KB főtitkára. — Megerősitettük, hogy készek vagyunk 50 százalékkal csökkenteni e fegyver- rendszereket, azzal a feltétellel, hogy megőrizzük a rakétaelhárító rendsze­rek korlátozásáról kötött szerződést abban a formában, amelyben 1972-ben elfogadták. Ez tükröződik a találkozó eredményeit rögzítő közös nyilatkozat­ban is. Élesen felmerült a nukleáris fegyver- kísérletek beszüntetésének szükséges­sége, a vegyi fegyverek felszámolása, az európai haderők és hagyományos fegy­verzetek csökkentésének témaköre. Ar­ra törekedtünk, hogy előtérbe kerülje­nek a nemzetközi kapcsolatokban a leszerelés kérdései, a nukleáris veszély, a feszültség csökkentése, az új nézetek. ■ A szerződés mindenkinek megmu­tatta, hogy lehetőség van a fegyverke­zési hajszától a leszerelés irányában tett fordulatra. A további konstruktív cselekedete­ket lehetővé'tevő légkör megőrzése ér­dekében törvényerőre kell emelni a szerződést. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa — bízom benne — támogatni fogja a megállapodást — mondotta a főtitkár. Emlékeztetett: az EgyesültÁl- lamokban harc folyik a ratifikálás kö­rül, de a látogatás megerősítette, hogy az amerikai nép támogatja ezt a szerző­dést. A Varsói Szerződés tagállamai­nak vezetői berlini találkozójukon, egyhangúlag jóváhagyták a látogatás eredményeit és határozottan kijelentet­ték, hogy az új szakaszban is egyezte­tett módon fognak cselekedni. A világ országainak többségében nagyon pozi­tívan reagáltak a washingtoni találko­zó eredményeire. Remélhető: a világ egészséges erői megkettőzik erőfeszítéseiket azért, hogy megvédjék a nukleáris leszerelés első hajtását, amely az előítéletek és az ellenségeskedés sztereotípiáinak vastag betonburkolatán törte magát keresz­tül. Az elért megállapodások történel­mi esélyt biztosítanak az egész emberi­ség számára, hogy megszabaduljon a militarizmus és a háború súlyos terhei­től. Az elnökkel és más amerikai politi­kusokkal folytatott beszélgetések so­rán nem egyszer hangsúlyoztuk: meg kell érteni az új realitásokat, és ezeknek megfelelően kell a két ország kapcsola­tait alakítani, tiszteletben kell tartani 'minden nép választását. Az SZKP KB főtitkára a továbbiak­ban arról beszélt, hogy a látogatás ide (Folytatás a 2. oldalon) „A PEDAGÓGUS SOHA NEM ADHATJA FEL.; > Aligha fejlődött volna olyan roha­mosan a kecskeméti kertészkedés, alig­ha tömörültek volna öntudatos mun­kások a szakegyletekbe századunk ele­jén a mai megyeszékhelyen, ha nem készítette volna elő a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem gyarapodását szellemi alapozás. Hat esztendeje körültekintően emlé­kezett vissza fennállásának századik évfrodulójára az első, kerületi nép­iskola. Tegnap délelőtt nyilt tanítási órákkal kezdődött a második kerületi népiskola centenáriumi rendezvényso­rozata. Meglátogatta a tanintézetet Gazsó Ferenc művelődési miniszterhe­lyettes is. Kora délután Fischer István, a városi tanács elnökhelyettese avatta fel a te­metőben a jubiláló iskola volt kiváló pedagógusának, névadójának, Magyar Ilonának a síremlékét a köztemetőben. A kegyeleti emlékezésen megjelentek megyenkelső Kossuth-díjasának roko­nai. Az Erdei Ferenc Művelődési Köz­pontban. rendezett díszünnepségen Gyenes Tiborné igazgató köszöntötte a megjelenteket, külön is dr. Bodóczky Lászlót, a városi pártbizottság első tit­kárát, dr. Adorján Mihály tanácselnö­köt, dr. Geri Istvánt, a megyei tanács elnökhelyettesét, Kisné dr. Csányi Ani­Százéves iskolát ünnepeltek (Folytatás a 2. oldalon) 9 Az elsősök és a miniszterhelyettes. (Méhesi Éva felvétele) Robot a termelésben Az Ágiikon kiskunmajsai gyá­rában ponthegesztő robot segíti a munkát. Alkalmazásával nagy­mértékben nőtt a termelékenység, a hegesztések pontossága. Az alap­gépet néhány esztendeje az NSZK- ból vásárolták. A berendezés for­góasztalát a Győri Recard, a ve­zérlést pedig az alapgéppel való illesztéssel együtt az Agrikon köz­ponti fejlesztői dolgozták ki. Ké­pünkön: Juhász László felügyelete mellett kombájnfülkeajtókat állít össze a ponthegesztő robot. (GB) A TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁS EREDMENYE: Fedett uszodát avattak Kalocsán Tegnap délután dr. Gajdócsi Ist­ván, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnöke ünnepélyes keretek között adta át rendeltetésének Kalocsán azt az új, termálvizes fedett uszo­dát, amely összesen 60 millió forint­ba került. Az eseményen részt vett Miskolczi János az MSZMP Kalo­csai Városi Bizottságának első tit­kára, Szalóki István városi tanács­elnök, dr. Tóth Antal országgyűlési képviselő, s jelen voltak Kalocsa és vonzáskörzete társadalmi, gazdasá­gi szerveinek, intézményeinek a képviselői, az építési munkákban résztvevők. Az ünnepi eseményen sokéves — tanácstagi beszámolókon és nép­frontfórumokon is hangoztatott — vágya teljesült a város és a kör­nyék lakóinak, akik nemcsak kérni tudtak, hanem egy 1984-es felhívás nyomán uszodaépítő egyesületet hoztak létre. Ennek 20 ipari és 14 mezőgazdasági üzem, a kalocsai és a bátyai tanács, valamint 115 ma­gánszemély lett a tagja, s az alapkő- letételtől számított 27 hónap eltelté­vel került sor a létesítmény műszaki átadására. Eközben Kalocsáról 57, a kör­nyékétől pedig 47 szocialista brigád tett felajánlást társadalmi munká­ra, amelynek értéke végül is 17 mil­lió forintot tett ki. Az üzemek 13,5 millió forintot adtak ehhez, a szoci­alista brigádok pedig kommunista műszakokból újabb 3 milliót. To­vábbi 10 milliós költséget a megyei, 16 milliósat pedig a városi tanács vállalt magára. Avató beszédében dr. Gajdócsi István elismerő szavakkal szólt a társadalmi Összefogás e követendő példájáról, amely lehetővé tette, hogy határidőre, a tervezett költ­séggel, kifogástalan minőségben és szép külsővel megépüljön az uszo­da, várhatóan jól szolgálva a fiata­lok úszásoktatását, az idősebb és az ifjabb nemzedékek felüdülését, egészségét. . A Dél-Bács-Kiskun Megyei Víz­mű Vállalat az 5 hektáros területet díjmentesen bocsátotta az egyesület rendelkezésére, s mától két meden­ce várja itt a látogatókat, természe­• A létesít­mény kívül­ről ... • ... és be­lülről, még az avatás előtt. (Straszer András felvé­telei) tesen a szükséges kiszolgálóhelyisé­gekkel, öltözőkkel együtt. A kisebb medence 12x6 méteres, s csak 80 centi mély, így lehetőséget nyújt akár óvodások úszástanítására is. A nagyobb medence hossza 25, szé­lessége 12,5 méter, mélysége pedig 180 centiméter. Vizük 30, illetve 27 fokos, amit egy 345 méteres termál- kútból nyernek.. Az avató ünnepségen a megyei tanács elnöke jutalmat adott át a létesítmény elkészítésében társadal­mi segítséget nyújtóknak, a többi .között a Miskei Március 15. Tsz Rákóczi, valamint a kalocsai Rubin Ruházati Vállalat Május 1. szocia­lista brigádjának. Az ünnepség végén a város álta­lános és középiskoláinak fiú- és le­ánycsapatai részvételével megren- ■ dezték az első úszóversenyeket is. V. Z. Egymást erősítő lépések A hazánkban működő politikai in­tézményrendszer immár négy évtize­des múltra tekinthet vissza. A negy­venes évek végén alakult ki orszá­gunkban az - a politikai szervezet, amelynek jő összetevői a. társadalom életét irányító marxista-leninista . párt, az államszervezet, a helyi ön- kormányzatok, a tömegszervezetek, társadalmi mozgalmak, érdekképvi­seleti szervek, a politikai tartalmat i is hordozó egyesületek és szövetsé­gek, valamint a nyilvánosság külön­félefórumai. Ha csupán a politikai rendszer al­kotóelemeit vesszük szemügyre, könnyen úgy találhatjuk, hogy e négy évtizedben kevés változás tör­tént. Am ha azt is megnézzük, hogy miként alakult az egyes politikai in­tézmények kapcsolata, hogyan vál­toztak funkcióik, a társadalmi élet különféle más szféráira (a gazda­ságra. a kultúrára, a szociális viszo­nyokra) gyakorolt hatásuk — ak­kor már egészen más képet kapunk. Akkor azt látjuk, hogy az elmúlt négy évtizedből az utóbbi három a folyamatos mozgás, az egymást kö­vető reformlépések időszaka volt. Tehát amikor most napirendre kerül az átfogó reform, akkor az ehhez kapcsolódó lépések távolról sem előzmény nélküliek, hanem szerve­sen illeszkednek korábban megindult folyamatokhoz. Valamennyi ilyen — már megtörtént vagy most formá­lódó — lépés közös nevezője, megha­tározó tartalma a szocialista demok­rácia szélesítése és elmélyítése. Nem állóhelyzetböl indulunk ezen az úton, hanem felgyorsítjuk haladásunkat. A gyorsításnak egyik lényeges eleme — ami bizonyos mértékig két­ségtelenül új mozzanatot jelent —. hogy most átfogó, komplex lépések­re törekszünk. Más szóval, nem csu­pán egy-egy részterület kerül napi­rendre —. a szakszervezet, vagy az ■ ifjúsági mozgalom, vagy a népképvi­seletek —, hanem ezek összessége, együttes működése. Az utóbbi idő­ben ugyanis meghatározó módon tu­datosodott, hogy egy-egy adott terü­leten nem lehet igazán előrelépni, ha a többinél változatlanok maradnak a viszonyok, nem módosul a funkciók ellátásának módja. A kapcsolódások ugyanis oly szorosak, hogy amennyi-, ben a reformlépések nem az intéz­ményrendszer egészére terjednek ki, akkor elöbb-utóbb bekövetkezik a visszarendeződés, vagy pedig bizo­nyos pontokon hiány- támad a funk­ciók ellátásában. Figyelmet érdemlő tanulságokkal szolgáltak ebben a tekintetben a leg­utóbbi választás kihatásai. Mint ar­ra számítottunk is, a többes jelölés megnövelte a képviseleti testületek­be választottak felelősségérzetét vá­lasztóikkal szemben. Ennek követ­keztében e testületek egészének fo­kozódott az aktivitása és bíráló szel­leme, ami szükségképpen változáso­kat eredményezett a kormányzati, államigazgatási szervekhez fűződő viszonyukban is. A képviselők és ta­nácstagok igényesebbé és kritiku- sabbá váltak, több az ellenvélemény, az ellenjavaslat, az elutasítás, erőtel­jesebb a végrehajtó szervek feletti kontroll. És ez szükségképpen érinti a pártszervek irányítási stílusát is: inig korábban a pártbizottság titká­ra számára gyakorta elegendő volt a tanácselnökkel megállapodni vala­mely kérdésben, most sokkal na­gyobb gondot kell fordítani a testület egészének meggyőzésére. S a kom­munista tanácstag esetében sem ele­gendő pusztán a pártbizottság állásr foglalásának közlése: igénylik a ve­lük történő előzetes konzultációt, a részletes és kölcsönös tájékoztatást, az adott témával kapcsolatos párt­határozat meghozatalába való bevo­nást. * De ugyanez mondható el példának okáért a társadalmi szervezetek ér­dekképviseleti tevékenységének fel­lendüléséről is. Hiszen az érdekek a döntések révén érvényesülhetnek, azok meghozatalára pedig többnyire állami szervek hivatottak. S ez máris felveti a társadalmi szervezetek és az állami szervek viszonyának újragon­dolását, az érdekegyeztetés intézmé­nyes módjainak továbbfejlesztését. Kihat ez a nyilvánosságra is, mivel ma a társadalmi szervezetek tagsága igényli a részletes tájékoztatást a vezető szerveknek a részérdekeket érintő kérdésekben elfoglalt állás­pontjáról. De érinti a párt vezető szerepét is ■— felvetődik immár, hogy indokolt-e afféle döntőbíróként fellépnie a különféle részkérdések­ben, magára kell-e vállalnia minden esetben az igazságosztó, illetve az érdekeket és álláspontokat össze­hangoló „integrátor" funkcióját? Ma ilyen szellemben közelítünk a politikai intézményrendszer műkö­déséhez — komplex módon vizsgál­va az egyes lántszemek kapcsolódá­sát. dialektikus szemlélettel elemez­ve az összefüggéseket és kölcsönha­tásokat. Arra törekedve, hogy a megújítás ne elszigetelt lépések egy­másutánja, hanem szervesen kapcso­lódó intézkedések egymást erősítő komplexuma, valóban átfogó és szerves reform legyen. Gy. L. JANUÁRTÓL: Magyar Gazdasági Kamara A Magyar Kereskedelmi Kamara januártól Magyar Gazdasági Kamara néven folytatja munkáját. Beck Tamás, a kamara elnöke tegnap a Duna Intercontinen­talban tartott sajtótájékoztatón elmondta: az új név jobban kifejezi az intézmény jelenlegi tevékenységét. A kamarának jelenleg több mint 1500 iparvállalat, mező- gazdasági szövetkezet a tagja. Fő feladata elsősorban ezeknek a szervezeteknek az érdekképviselete. Jelentős tennivalói vannak az érdekek közvetítésében, s a gazdálkodók különböző érdekeinek egyeztetésében is, bár az érdekegyeztetésben egyelőre nem sikerült jelentős eredményt elérni. Eddig még nem sok sikert értek el például a kohászati vállalatok és a gépgyártók, az erdészeti gazdaságok és a bútorgyártók különböző érdekeinek összehangolásában. A kamara fontos feladata a kormányzati munkához szükséges elemzések készí­tése, a gazdaságban jelentkező ellentmondások pontos feltárása és közvetítése. Az idei tapasztalatok alapján a kamara szorgalmazza az egységes érdekeltségi rend­szer kialakítását a külkereskedelemben, az ezt elősegítő importszabályozás és árfolyampolitika kimunkálását. Tovább kell javítani a működötöké bevonásának feltételeit is. Az új vegyesvállalatok alakításának támogatására a kamara tanácsa­dó szervezetet hozott létre. A jövő évben bevezetendő árkonzultációs rendszerben is jelentős feladat hárul a kamarára. Az intézmény szakemberei elsősorban azt kívánják figyelemmel kísérni, hogy az áralakulás elősegíti-e a termelési szerkezetben kívánt változáso­kat, s működése nem válik-e ellentétessé a korábban kialakított alapelvekkel. Szovjet—amerikai Mars-utazás? Szovjet—amerikai együttműködéssel már a közeljövőben lehetséges volna egy Mars-utazás — fejtette ki a napokban két neves szovjet űrkutatási szakember. Valerij Barszukov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Geokémiai és Analiti­kai Kémiai Intézetének igazgatója-^, bolygókutatással foglalkozó szakember — a TASZSZ hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta: jelenleg a Szov­jetunióban és az Egyesült Államokban párhuzamosan folyik a Mars-utazás előké­szítése. A szovjet kutatók örömmel vennék, ha a két ország egyesítené ez irányú erőfeszítéseit. Égy közös szovjet—amerikai Mars-utazás új dimenzióval gazdagí­taná a két ország kapcsolatait — hangsúlyozta Roald Szaggyejev, az SZTA Ürkutatási'Intézetének vezetője a The Washington Post cimü amerikai lap számá­ra írt cikkében. Ha.a'három általa vázolt előkészítő szakaszban minden jól menne, az ezredfor­dulóid megvalósítható lenne a Mars-utazás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents