Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-02 / 284. szám

1987. december 2. • PETŐFI NÉPE • 3 „MUNKÁLKODÓ LÉGY..” Hatalmas középületek szemeznek a város új díszpolgárának új otthonával. Fehér Sándor születésekor még állt mostani lakásának köze­lében a Kodály Zoltán nagyapja által is bérelt Népkör, a Petőfinek, a nyomorgó vándorszí­nésznek szállást adó Vargáné háza. Tünedez- nek az emlékek. Históriává alakulnak a tegna­pok. Kecskemét város új díszpolgára a köz­nyelvben fehér házként emlegetett épületben él. Kecskemét kecskeméti díszpolgára * Legutóbbi ta­lálkozásunkkor. • 1966 májusában a jó barát Tóth László síremlékének felavatásán Erdei Ferenccel és dr. Bodóczky Lászlóval. ben a külföldi kölcsönök előkészítésé- zottság — feladatát részben a kor­Egy tettekre serkentő 1 •• ff "■ GRÓSZ KÁROLY: Könyvről Szocializmus és korszerűség Társadalmi rendünk létkérdése a folyamatos önkontroll. Ezt sokan gyakorolják mikro és makro mére­tekben egyaránt. A hosszúnak tűnő szocialista építési folyamat egy-egy pontján meg kell állnunk, hogy megfigyelhessük, jó irányban hala­dunk-e. Eközben sok mindent észre kell venni. Melyik a legrövidebb út? Melyik a zökkenőmentesebb, me­lyik a gyorsabb? Az „őrzők” szün­telenül figyelnek, adatokat jegyez­nek fel, hogy elkerüljék a zátonyo­kat. Grósz Károly Szocializmus és korszerűség című kötete ilyen fel­jegyzésgyűjtemény, s egyben jó örökség a valamire mindig vágyó, az utódló generáció számára. Grósz Károly is a teret kereste a jó mun­kálkodás számára. Ez év júniusá­ban olyasmit vállalt, amit tartani, sőt előrevinni különleges erőfeszí­tést igényel. Ekkor a helyzettel való szembenézés lehetőségét kérte és kapta, amihez az erőt a párt műhe­lyében gyűjtötte. A recenzor a könyv méltatására készülve sok mindent átlapozott Grósz Károly írásaiból. Többet, mint amennyit a kötet magába fog­lal. Ezek fellelhetők a kongresszusi jegyzőkönyvekben, a Társadalmi Szemlében, a Pártéletben és másutt is. A velős írások olvastát is bekap­csolva a véleményalkotásba, nem lehet mást mondani, mint azt, hogy Grósz Károly minden leírt szava a párt határozataiból következett, minden jövőre való utalás a múlt és a jelen összekapcsolhatóságára épül. Bármilyen témáról is legyen szó, nála ismeretlen a mellébeszélés, nem keres mentséget, kibúvót, vagy éppen lopva nyitogatható kiskaput. Meggyőződéséből nem enged, a mi­nősítés alól nincs kivétel. Arany Já­nos idézhető: Huzavona vesszen, le­gyen egység, türelem, hit a jövendő­ben! Az inteijú olyan — eddig nem eléggé becsült — műfaj, amely lehe­tetlenné teszi az igazmondás meg­kerülését. Az interjú keretébe zárt beszélgetés nevén nevezheti a jelen­ségeket, ahol a mondandó nem kis mértékben jellemzi formálóját. Grósz Károly több évtizedes politi­kai pályafutása alatt — úgy tapasz­taltam — nem vagy csak ritkán jött zavarba. Mindig vitázó kedvében volt, korszerű válaszai a dolgok ele­venjébe vágók. Mindez egy friss, állandó készenléti állapotban levő és élő ember habitusára vall. Áttekintve könyvének tartalom- jegyzékét, olvasva a cikkeket, inter­júkat, óhatatlan a rangsorolás. Me­lyik mond legtöbbet? A mérlegelés első helyre teszi a „Miniszterelnöki expozé az Országgyűlés üléssza­kán” című művet. Mert nehéz hely­zetben, mindenre kiterjedően, alter­natívák felvillanásáról szól, progra­mot ad szókimondóan, és hibátlan magyarsággal. Kerüli a politika nyelvezetét megülö frázisokat, ami­be évtizedek alatt a közvélemény belefáradt és mint a politikai mes­terség meggyőző „mágusa”, sajátos politikai teljesítményt nyújt: elisme­rést vált ki akkor, amikor az adó­rendszerről törvénykeznek, amikor a fogyasztás határozott csökkenté­se az előirányzat. Az Országgyűlés ezzel reform- parlamentté vált. Elismerést kapott a nyíltság, a szókimondás. Ezzel programmá lett a felhalmozódott gondtömegből való kilábalás, a la­zsálás és a munkakerülés feletti ítél­kezés. Ez azért volt akkor és most újraolvasva is feltűnő, mert addig szinte állandósult gyakorlat volt a szépet és kellemeset mondás. A po­litika stílusa ebbe a reális, új ívelés­be torkollott. Ez a semmit sem el­hallgató új, markáns stílus kellett, hogy legyen értelme a politikai munkálkodásnak. Ebből követke­zik Grósz Károly „ars poeticája”, amely két fő tartópilléren nyugszik: a szocialista demokrácián és a nem­zeti egységen. Ezt az új stílust csak munka közben lehet kialakítani. Bár olykor túlzottan nagy a vára­kozás, és amit várunk, bizony las­sabban formálódik, mint szeret­nénk. Erre a stílusra és az ezt alapozó programra egy majdnem teljesen új parlament voksolt, hiszen az előző ciklushoz képest 63 százalékban új képviselők ültek a padsorokban. Ez a jelentős csere azt is eredményezte, hogy hozzáértőbb, professzionis­tább lett az Országgyűlés. így adva a lehetőség arra, hogy a jövőben növekedjen a parlament ellenőrző, beszámoltató és kezdeményező sze­repe. Ezt igényli a miniszterelnök, és majd az egész kormány, ezt igényli a szokatlan gyorsasággal nagy hátrányt behozni szándékozó pártpolitika is. Mostanság ütkö­zünk tegnapunkkal, több évtizedes múltunkkal, a megszokásokkal, a bürokratizmussal, a kéz kezet mos sok helyütt tettenérhető gyakorla­tával. Ezt az ütközetet meg kell és meg is fogjuk nyerni! Joggal töltheti el bizakodás Grósz Károlyt is. Ezek a fundamentális változások a felté­telei a kormányzati reménykedés­nek. De vannak és lesznek menet köz­ben is fékek, s ez nem csupán kép­zelgés, hanem realitás. A szokás és a félmegoldások tarthatatlan gya­korlata nagy úr, és ebben a pillanat­ban is az ügyködők mellett setten­kedik. A közvélemény azonban elszán­tan támogatja a reformot, a párt megújhodó politikáját követő Grósz-kormányt. Ide illenek Madách szavai: Ha forr az érc, a rossz salak kihull, de a nemesebb rész tisztán megmarad. W. D. BAJAI RENDELŐINTÉZET: Tilos a dohányzás! Miniszteri állásfoglalás szerint Negyvenkilenc évig és hét hónapig állt tisztviselőként a köz szolgálatában. Mindvégig pénzügyi szakértőként dol­gozott, kétezerszázötven hétig vezető beosztásban. Immár közelebb a kilenc- venhez, mint a nyolcvanhoz sem tekinti névleges, díszelgő megbízatásnak a Ha­zafias Népfront városi bizottsága elnö­ki tisztét. Minek köszönheti páratlanul hosszú, oly sok áldozatot követelő ko­runkban kiegyensúlyozott közéleti pá­lyafutását? A család: példa és mester Mindig bíztak benne! Diáktársai ön- képzőköri elnökké, az iskolai futball­csapat kapitányává választották. Ba­rátja, Tóth László halála után került a Katona József Társaság elnöki széké­be. Mi emelte kisebb-nagyobb szerve­zetek élére? Jó tanuló volt az I. számú községi népiskolában, a református fő­gimnáziumban, majd a Felsőkereske­delmi Iskolában. Biztos pontja volt évekig a város egyik híres csapatának, ám á kerületi válogatók többnyire megfeledkeztek róla. Megbízott elő­adóként tanított a Jogakadémián, részt vett az új városi alkalmazottak köz- igazgatási képzésében, mint a tanács és a végrehajtó bizottság tagja évtizedekig kezdeményezője vagy részese volt fon­tos döntéseknek, gazdálkodási és beru­házási programoknak. Mindenekelőtt kecskemétisége so­rolta irányító testületekbe. Itt, család­jában tanulta gyerekként: a munka és a tisztesség a boldogulás titka. Sohase feledte az apai intelmet: Magad ügyé­ben sohase kilincselj! (Mintha Katona szavait hallanók: „munkálkodó légy és ne panaszkodó”.) Újra és újra erőt adott az Újkollégiumban tartott első tanévnyitón olvasott jelmondat: „Te­her alatt nő a pálma”. Édesapjától örökölte a szervezés ké­pességét. Családi körben tanulta a ta­karékoskodást, a szerény lehetőségek céltudatos kihasználását. Közösségi szolgálatra ösztönözte édesapja és bátyja példája. A sokgyerekes apa há­rom évtizedig az evangélikus egyház tanácsosa volt. István bátyja már 1911- ben, fiatal lakatossegédként tagja volt a vas- és fémmunkások helyi szakegyle­tének. A Tanácsköztársaság hónapjai­ban fontos tisztségeket töltött be, volt városparancsnok is. Tiszteletreméltó bátosággal dr. Haj­nóczy Iván akkor ajánlotta a frissen érettségizett ifjút a városhoz napidíjas, ideiglenes gyakornoknak, amikor párt­munkás testvére az ellenforradalmi rendszer börtönében sínylődött. 1927-ben véglegesítették a minden­ben ügyesnek, s készségesnek bizonyult fiatalembert, miután megszerezte a számviteli képesítést. Lassan megte­remtődtek a családalapítás feltételei. A lelkes műkedvelő ifjú a próbákon ismerte meg későbbi feleségét. Fontos feladatokat kapott a harmincas évek­Nyereséggel záija első évét a Poli- foam Műanyagfeldolgozó KFT, az el­ső magyar—japán vegyesvállalat. Az alapítók az előzetes gazdaságossági elemzések alapján erre az esztendőre még nem számoltak felosztható nyere­séggel, ám a vállalat termékei a vártnál kelendőbbnek bizonyultak, s a gyors fejlesztések is bővitették értékesítési le­hetőségeiket. A vállalat az idén előre­ben, a törlesztési tervek kidolgozásá­ban és betartatásában. A Rákóczi úti városi bérház, a széktói fürdő bővítése, a villanytelep fejlesztése, a tanítóképző, a gazdasági vasút építése, a Tisza-híd elképzelhetetlen lett volna a nagy fővá­rosi bankok közreműködésével felvett, összesen csaknem 7 millió pengő nél­kül. Tanácsnok, tervmegbízott A főszámvevői állás megüresedése- kor mégsem őt nevezték ki, mert ve- télytársát magasrangú rokonok támo­gatták. Szerencséjére jó ajánlatokat ka­pott máshonnan. Pécset választotta. Javára vált a dunántúli hét esztendő. A felszabadulás után hazahívták. Noha évekig ideiglenes lakásban élt, élete egyik szép korszakának tudja az újjáépítés, a demokratikus kibontako­zás időszakát. Minden tőle telhetőt megtett a különösen Baranya megye székhelyéhez viszonyítva riasztó kom­munális elmaradottság csökkentéséért. Egy szülővárosát rajongással szerető ember számára felejthetetlen esemé­nyek teremtő részese, tanúja volt. 1948. július másodikán avatták föl az akkor már pénzügyi osztályvezető javaslatára és irányításával szervezett városi bál bevételéből fölszerelt első játszóteret. Néhány hét múlva megkezdték az első új középület, az OTI építését. Sokat tett fogyasztói piac létesítéséért, az Izsáki úti városi kórház megnyitásáért. Közben a tanács szakszervezeti bizott­ságának elnökeként városi zenekar, színjátszó csoport alakítását szorgal­mazta, működését segítette. Külön öröm volt számára a Rákóczi út és a Kurucz körút sarkán, a centenárium évében épülő új, 48 lakásos bérház. En­nek belső udvarán, a régi számozás szerint a Vadász utca 322. számú ház­ban született. Természetesnek tartották, hogy az 1949 elején szervezett Gazdasági Albi­láthatóan 150 millió forint árbevételre tesz szert, ami ha szerény mértékben is, de már nyereséget biztosít az alapítók­nak. A társaság a múlt év közepén kezdte meg az itthon addig nem gyártott poli­etilén habok gyártását. A vegyesvállalat a jövő évre. további dinamikus növekedést irányoz elő. mányhatóságtól kapta, részben a hely­zet adta — titkárává választották. Ek­kor már pénzügyi és gazdasági tanács­nok volt, városi tervmegbízott. Számá­ra is új feladat volt a hároméves terv helyi programjának összeállíttatása, véglegesíttetése. Az ő előterjesztésében került a legfőbb helyi testület elé 1947. július 31-én, Kecskemétnek a főként az államtól (tárcák) várt pénzre épülő há­roméves terve. Alapító tanácstag Ma is örömmel gondol vissza a me­gyeszékhely első tanácsának megalakí­tására, a hivatali testület megszervezé­sére. Harminchét éve tagja a választott testületnek. így akkor sem mondott búcsút a közéletnek, a tanácsi munká­nak, amikor jóval a nyugdíjkorhatár fölött, általános elnökhelyettesként el­köszönt hivatalától. Valóban gazdag élettapasztalatait oszthatja meg a hoz­zá fordulókkal. Magas kitüntetéseket őriz vitrinjében. Mégis a két városkulcs a legkedvesebb. Éppen azért kapta a jelképes kapunyitogatókat, mert ő enélkül is otthonosan bejáratos városi közintézményekbe, családok százai­hoz. Fehér Sándor személyében a helyi demokratikus hagyományok egyik leg­jellegzetesebb képviselőjét, a köz fárad-, hatatlan szolgálóját tisztelte meg dísz­polgársággal a hírős város. Legutóbbi találkozásunkkor kértem meg: foglalja össze a sokfelé ágazó tevékenységét összetartó alapelveket,' tanulságokat. — Boldog vagyok, hogy hatvan évig próbáltam munkámban érvényesíteni Antigoné tanácsát: „Nem azért jöt­tünk, hogy együtt gyűlölködjünk, ha­nem azért, hogy együtt szeressünk”. Szeressük ezt a várost, hűséges, alkotó népét, a nemes elődöket, a magyar ha­zát. Heltai Nándor A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Művelődési Minisztéri­um, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága,, az Országos Közművelődési Központ és a Magyar Történeti Társulat egyesületi pályázatot hirdet. A pályázat célja, hogy hozzájá­ruljon a társadalmi öntevékenység, a közösségi művelődés autonóm szerveződési formáinak, hagyomá­nyainak, értékeinek jobb megisme­réséhez. Pályázni két kategóriában lehet, a helyi gazdasági, társadalmi, mű­velődést egyesületek, egyletek: a) történetéről készülő tanulmányok­kal; b) mai életének, működésének leírásával. Pályázni lehet rövidebb vagy hosszabb (legfeljebb 60 gépelt ol­dalnyi) élménybeszámolóval, vagy tudományos igényű elemzéssel, szociográfiával, vagy irodalmi érté­Nem valami súlyos betegség, csak egy új — sajnos, a réginél erősebb — szemüveg végett kerestem fel a bajai városi kórház rendelőintézetét, vagy ahogy itt mindenki nevezi, az sztk-t. Már a belépéskor észrevettem a táblát, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy az intézetben senki sem dohányzik, tehát én se tegyem. Miután már jó néhány esztendeje eldobtam az utolsó fél cso­mag cigarettámat, a kérésnek könnyen eleget tehettem. Az intézkedésért sze­rettem volna köszönetét mondani dr. Szabó Győző főorvosnak, kórházigaz­gató-helyettesnek, ezért felkerestem hi­vatalában: — Mi indította a ma még általános­nak korántsem tekinthető dohányzási tilalom bevezetésére? — Szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem valami saját kezdeményezés. Van ugyanis az egészségügyi miniszternek egy 1980-ban kelt allasfoglalása, mely így szól: „Felhívjuk az egészségügyi in­tézmények vezetőit, hogy a felügyele­tük alatt álló intézményekben tegyenek hatékony intézkedéseket a dohányzás kű írással, amelyet eddig még nem publikáltak és nem áll megjelenés alatt. A Közművelődési Információs Intézet külön díjakat tűz ki a pályá­zat témáit feldolgozó videofilmek készítésére. A beérkező pályaművek színvo­nalától függően tervezzük a pálya­dijak kiadását: Két I. díj, egyenként 15 ezer forint Négy II. díj, egyenként 10 ezer forint Hat III. díj, egyenként 5 ezer forint A támogató szervek különdíjai' 2 ezer—15 ezer forint között. A pályázat jeligés. A szerző ne­vét, foglalkozását, lakcímét tartal­mazó borítékot kéijük mellékelni a 2 példányban beküldött pályamű­höz. A pályaműveket 1988. május 31- éig kell beküldeni az Országos Köz- művelődési Központ címére: 1251 Budapest, Pf.: 33. ártalmainak csökkentésére. Vezesse­nek be a betegekre, az egészségügyi dolgozókra és a látogatókra egyaránt kötelező tilalmat mindenütt, ahol bete­gek kezelése, vizsgálata, elhelyezése vagy étkezése folyik.” Mindössze en­nek az állásfoglalásnak az értelmében jártam el. — Hogyan fogadták a tilalmat a ren­delőintézet dolgozói és a betegek? i— Nyugodtan mondhatom, hogy együttérzéssel és helyesléssel. A do­hányzók is átérezték — egyébként jó­magam is közéjük tartozom —, hogy mind a betegek, mind a saját egészsé­gük védelmében cselekszenek, ha az intézményben lemondanak a cigarettá- zásról. — Sikerült-e érvényt szerezni az in­tézkedésnek? — Nem volt könnyű, de éppen a legerősebb dohányosok segítették pél­damutatásukkal az intézkedést, melyet 3 hónap alatt meg is szoktunk. A jó levegő kárpótol bennünket az el nem szívott cigaretták „élvezetéért”. G. Z. Eredményhirdetés 1988 őszén, melyről a pályázók külön értesítést kapnak. A pályázattal kapcsolatostul fel­világosítás kérhető az Országos Közművelődési Központtól (159 —657/37 mellék), illetve a Hazafias Népfront Országos Tanácsától, (182-855/15 mellék). A részletes pályázati felhívás igé­nyelhető levélben vagy személyesen az Országos Közművelődési Köz­ponttól, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsától, és a megyei bi­zottságaitól, a megyei művelődési központoktól, valamint a meghir­dető szervektől. A pályázatot támogató szervek és intézmények: Állami Ifjúsági és Sporthivatal, SZÖVOSZ Fogyasztási Szövetke­zetek Országos Tanácsa, Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Népmű­vészeti Egyesület, Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa, Buda­pest Főváros Tanácsa, Magyar Népművelők Egyesülete Budapesti Területi Szervezete. FIZETÉSI NEHÉZSÉGEK FELOLDÁSA Banki program A Magyar Hitel Bank Rt. igazgató­sága programot fogadott el a tartós fizetési nehézséggel küzdő gazdálkodó szervezetek helyzetének rendezésére. Ezzel kapcsolatban iff. Nyers Rezső, a Magyar Hitel Bank Rt. ügyvezető igazgatója elmondotta: a legutóbbi központi intézkedések hatására a bank rákényszerült arra, hogy gyors ütem­ben felülvizsgálja a legfontosabb tenni­valókat a nehéz pénzügyi helyzetbe ke­rült partnereinél. Az MHB már koráb­ban is jelentős erőfeszítéseket tett az ilyen vállalatok pénzügyi helyzetének rendezésére. A bank indította el a fel- számolási eljárást a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat és több más kisebb szervezet ellen. Jelenleg partnerei között 50—60 olyan vállalat van, amelyek jövedelme­zősége nem megfelelő, fizetési nehézsé­gekkel bajlódnak. Ezek egy része olyan nagy iparvállalat, amelyeknél nem az idén jelentkeztek a nehézségek. Több­nyire korábbi állami döntések követ­keztében olyan jelentős fejlesztéseket hajtottak végre, amelyek nem bizo­nyultak sikeresnek. Ezeknek a vállala­toknak pénzügyi helyzetével az állami szervek több alkalommal foglalkoztak, mivel a pénzügyi rendezés meghaladja a bank lehetőségeit. Olyan nagyvállala­tokról van szó, mint például a két bor­sodi kohászati üzem. A bank szakem­berei most ismét feltérképezik e vállala­tok helyzetét, és javaslatokat dolgoz­nak ki a pénzügyi egyensúly helyreállí­tására. A nehéz helyzetbe került kis és kö­zépvállalatok esetében is részletesen megvizsgálják a pénzügyi stabilitás megteremtésének lehetőségeit. A bank arra törekszik, hogy ahol lehet, ott sa­ját erőből rendezzék a veszteségeket, s teremtsék meg a jövedelmező gazdál­kodás feltételeit. Ehhez a pénzintézet különböző módon segítséget is nyújt. Ha kell, a rendezéshez hitelt folyósít, szakemberei műszaki-gazdasági taná­csokkal látják el a gazdálkodókat, sőt részt vesznek a szervezési feladatok megoldásában is. A közeljövőben az MHB-nál külön szakértői csoportot is létesítenek a bajba került vállalatok helyzetének gyors rendezésére. Távlati elképzelés, hogy a bank—ha ezt igény­lik — válságmenedzsereket közvetít a vállalathoz. A válságmenedzserek ki­képzésére külföldi egyetemek szakértő­it veszik igénybe. Amennyiben nincs lehetőség a pénz­ügyi helyzet gyors rendezésére, az érin­tett vállalatoknál a bank hamarosan megindítja a felszámolási eljárást. Erre néhány esetben még az idén sor kerül. CSAPOLJÁK A BALATONT Az őszi esőzéseket követően megemelkedett a Balaton vízszintje, ezért megnyi­tották a Sió zsilipjét, még a jég beállta előtt megcsapolják a tavat. A terv szerint mintegy 40—50 millió köbméter vizet engednek le a Dunába, s így 7—8 centimé­terrel csökkentik a vízszintet. A vízszint-szabályozásra azért van szükség, hogy helyet készítsenek a téli csapa­déknak, és megóvják a károsodástól a parti területeket és objektumokat. A nagy- mennyiségű vízcsere ezenkívül frissíti a tó készletét is. A Sió duzzasztását felhasználják vízijárművek mindkét irányú úsztatására. Elsőként a Bajai Vízügyi Igazgatóság Csongrád nevű vontatója két, egyenként 350 tonnás uszályt szállított Fel javításra a Balatonfüredi Hajógyárba. A motoros vontató már vissza is tért a Dunára. A hét elején a BKV öt dunai átkelőhajója úszott fel Siófokra, majd a zsilipen át a balatoni kikötőbe. A hajók a téli javítás után a Sió jövő évi első duzzasztása után vonulnák vissza szolgálati helyükre, a Dunára. Nyereséges magyar—japán vegyesvállalat Egyesületi pályázat a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents