Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-12 / 267. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. november 12. Nők iskolája? Világjelenség, hogy a pedagógusi pályákon túlsúlyban vannak a nők a férfiakkal szemben, a nevelői munkakör mindinkább elnőiesedik. Az okokat keresve, Ph. H. Coombs nevezetes könyvében, Az oktatás világválságában már húsz évvel ezelőtt arra a következtetésre jutott, hogy az oktatás jelentős hátrányban van a gazdaság egyéb ágazataival szemben, amikor szeretné visszanyerni „saját legjobb minőségű termékeit”, mert nem tud olyan béreket fizetni, amelyek vonzó hatást gyakorolnának a fiatalokra. Vagyis a nevelői pálya fokozatos elnőiesedése félreérthetetlenül a nem kielégítő anyagi és erkölcsi megbecsülés következménye. Értékválság Újabb szociológiai és statisztikai vizsgálatok adatai szerint persze nemcsak a pedagógusi állásokban vannak nagy többségben a nők, hanem más értelmiségi foglalkozási ágakban is erőteljes a térhódításuk. Igen lendületesen növekszik az arányuk a kereskedelmi, az orvosi, a jogi, a közgazdasági és a művészeti diplomások körében. Ez derül ki a következő adatpárból is: 1938-ban a magyar felsőoktatási intézmények hallgatóinak csupán 14 százaléka volt nő, mára ez az arány S3 százalék fölé szökött fel. Úgy látszik, hogy a mostanában elmélyülő értékválság, az eltorzult bér- és státusviszonyok következtében társadalmunkban leginkább az értelmiségi munka tekintélye csappant meg, olyannyira, hogy a férfiak számára kevésbé vonzó értelmiségi foglalkozást választani, mint húsz-harminc évvel ezelőtt. Pedagógusok mondják, hogy már 14— 15 éves korban, vagyis az első pályaválasztási döntéshozatalnál megtörténik az elfordulás: a fiúk választása zömmel a szakközépiskolákra esik, és az elsősorban egyetemi-főiskolai tanulmányokra fölkészítő gimnáziumokba jóval több lány jelentkezik, mint fiú. Ebből aztán logikusan következik, hogy a felsőfokú tanulmányokra — egykét egyetem kivételével — megint csak leánytanuló^,,, ,jplentks?^k többen; a végzett mtapmásojcat tekintve ezért változnak meg javukra a statisztikai mutatók. Lássuk csak, mit jelent az elnőiesedés a számok tükrében! Iskolatípusok szerint a következő adatok érdekesek: A női oktatók aránya a tudományegyetemeken 32 százalék, a tanárképző főiskolákon 43, a tanítóképzőkben 50 százalék. A gimnáziumi tanárok 64 százaléka nő, a szakközépiskolaiaknak 68, az általános iskolában pedig már 83 százalék fölött áll a mutató. Látszategyenjogúság Közhely már, hogy nevelési szempontból sokféle hátránnyal jár a nők aránytalan térnyerése az iskolákban, időnként mégis fölbukkan az az érvelés, hogy aggodalomra nincsen ok, mert az elnőiesedés — és nemcsak az iskolákban, hanem más foglalkozási ágakban is — a diplomások számának növekedésével, illetve a női egyenjogúság fokozatos érvényesülésével függ össze. A szociológusok azonban óva intenek attól, hogy ennek a látszatra tetszetős magyarázatnak helyt adjunk. íme, ellenérvként itt a következő adatsor az általános iskolákból: A pedagógusnők aránya ugyan túljutott a 83 százalékon, de az igazatóhelyetteseknek már csak 69, az igazgatóknak pedig 36 százaléka kerül ki a nők közül. Vagyis, ha egy iskolai munkakör minél nagyobb képzettséget, felelősséget igényel, és minél jobb keresetet kínál, akkor annál inkább találunk ott férfiakat. Vajon miért ez a megkülönböztetés? Miért kap oly kevés pedagógusnő vezetői megbízatást? Csupán szemléleti okai volnának az egyenjogúság sérelmének? Koránt sincs így, mert az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a pedagógusnők zöme a legkevésbé sem töri magát, hogy vezető lehessen a munkahelyén. Ugyanis oly mértékben köti le őket a család, az otthoni elfoglaltság, hogy a vezetői ambíció talán még álmukban sem jelentkezik. Egy kiteijedt társadalmi vizsgálat tanúsága szerint a pedagógusnők 54 százaléka mindig egymaga mos, segítség nélkül, 47 százaléka egyedül főz, 40 százaléka maga vásárol be, 37 százaléka egyedül takarít, ráadásul minden második megkérdezettnek ellátatlan gyermeke volt az adatgyűjtés idején. Nem csoda, ha kevésbé érdeklődnek a szűkebb és tágabb közéleti érvényesülés iránt. Bármennyire furcsán hangzik is, a nők teljes iskolai — általában munkahelyi — egyenjogúságának megteremtése a családban kezdődik, például a mostaninál igazságosabb háztartási munkamegosztással. Persze az egyenjogúság még ebben az esetben sem lehet teljes, a hátrány bizonyos mértékig továbbra is megmarad, mert a szülést, a csecsemő táplálását a nők nem tudják megosztani a férfiakkal. Természetesen a felsoroltakon kívül sok más tényezője is van a pedagóguspálya elnőiesedésének, például a települések nagysága szerint, vagy a házasságkötési lehetőségek szempontjából. Aztán arról is érdemes volna szólni, hogy az elnőiesedés folyamata az idevágó magas szintű határozatok és fontos szociálpolitikai intézkedések ellenére napjainkban is szélesedik. Hogy mikor tudjuk megállítani, megfordítani ezt a tendenciát? Majd csak akkor, ha sikerül fölszámolnunk a kiváltó és erősítő okokat mind a gazdaságban, mind az emberek szemléletében. P. K. I. A családban kezdődik tozatosságát adhatja meg, ha éppen arra szottyan kedvünk, hogy konyhánkat efféle függönyökkel, térítőkkel díszítsük. De ha a kékfestő mester nem kél útra, nem kínálja portékáját itt és ott, vásárban és népművészeti boltban, bizony a hétköznapi emberek egy tapodtat sem tesznek azért, hogy mondjuk Bácsalmáson felkeressék a mestert, mert nekik kékfestő kell, semmi más. — Sajnáljam, kedves mester? Nem él meg a szakmájából? — kérdezem, holott sejtem a válaszát. — Ellenkezőleg, nagyon jól megélek — erősít meg. — Ebben az esztendőben különösen nincs gpndom, rengeteg megrendelésem van. Ám nem volt ez mindig így! Dédapám, majd apám nemcsak a kékfestéssel foglalkozott, hanem szőlővel is. Muszáj volt gazdái-^ kodni. Nagyapám piacokra, vásárokra járt — lóval. Amikor hazatért, a lóval szántani indult. Érthető, nem csak a kékfestésre alapozta az életét. Valamit érezhetett, hiszen 1969-ben kis híján tönkrementünk. Munka csak elvétve adódott. Ekkor jöttem haza Óbudáról, a Goldberger textilgyártói. Szétzilált műhelyt találtam, már a leltár is megvolt, hogy a kátéeszhez kerülünk. Szerencse, hogy mindig napolták a dolgot, én pedig nem hagytam annyiban és beálltam mesternek. A régi-régi kékfestő műhely tehát ismét, üzemelt, ambiciózus fiatalember, Skorutyák János indította újra a gépeket, amelyek ma is olajozottan működnek. És sikerült felvirágoztatni a kékfestést Bácsalmáson. Olyannyira, hogy rendeztek ott már kékfestő-találkozót is. A népművész nem egyszer lép közönség elé legszebb darabjaival. Legutóbb Szentendrén, Tamásiban láthattuk munkáit. A pápai, egyetlen hazai MÜHELYNÉZŐBEN SKORUTYÁK JÁNOSNÁL Kék" kérdőjelek kékfestőmúzeumban ugyancsak jelen van. Az idén hívták Ciprusra. Nem ment. Éppen nagy munkához kezdett, azt pedig nem lehet félbehagyni. Gondoljuk csak el, kétezer méter vászon ... Nem kevés és nem kis feladat megfesteni. Ha már a külföldet említettem, essék néhány szó az exportlehetőségekről. A jelszó újból: menni kell. Azért, hogy a szép, míves kékfestő határainkon túlra is eljusson. Skorutyák mester számos kollekciót értékesített már külföldre, devizaszámlája is van, no, csak kis tétellel. Nem egyszerű az „üzletkötés”, aki nem találja fel magát a hivatali labirintusban, nem biztos, hogy népművészeti darabjaira külhoniak lesznek a vevők. Lám, megint egy „kék” kérdőjel! Van még néhány. Vegyük sorra. Ki lesz az utód, aki a Skorutyák családban folytatja az ősök mesterségét? Egy lehetőség adódik, a negyedikes gimnazista János. 0 viszont műszaki pályára készül, villamosmérnöknek. Az igazsághoz az is hozzátartozik: apja nem meri rábeszélni, hogy a kékfestésre tegye fel az ifjabb János az életét. Annyi bizonyos, megmarad hobbijának, minthogy gyakorta segít a műhelyben. De hogy ebből éljen meg? Lehet, hogy egyszer majd kihal ez a mesterség Bácsalmáson, de amíg Skorutyák János bírja magát, ettől nem kell félni. Sőt, ván egy érzésem, továbbadja ő valamilyen úton-módon tudását. De hát a leendő mester honnan vesz majd ősi gépeket, szerszámokat, nyomódúcokat, mintákat? Ezeket apa hagyja fiára. Mások pedig elviszik a MÉH-telepre a jó szolgálatot. tett hatalmas. szerkentyűket, mert egyszerűen útban vannak, ha nincs aki használja őket, ha kiöregedett a mester, mint Félegyházán. És egy aktuális kérdés, az adó. — Az új intézkedések a régi mesterségeket is ugyanúgy érintik — dilem- mázik a népművész. — Mit tegyek? Álljak le? Szüneteltessem a tevékenységemet? Lehet, hogy ez lesz. Ennek nem örülnénk. Semmi kétség, a kékfestés művészet is. A meglévő minták kombinációi az alkotó fantáziagazdagságáról vallanak. És Dürer keze — jelzi az értéket. Ez a régi metszetről kinagyított művészkéz emblémává lépett elő, s garantálja a színvonalat. Mint a páva, egyéb népművészeti termékeken. A műhely tövében muskátlik virítanak. A kertben diófák hullajtják termésüket. A szárítófán kékre festett vászon lobog. A kapu csöngője pedig azt jelzi, vége látogatásunknak. Bácsalmáson' maradt a kékfestő, a maga kérdőjeleivel. Borzák Tibor Milyen színűre is festhette volna házát a kékfestő?! Természetesen kékre és fehérre. Nem nehéz tehát megtalálni Bácsalmás forgalmas utcáján a mester, Skorutyák János műhelyet. Ügyes találmány jelzi, hogy megjöttünk. Ahogy nyílik a kapu, odabenn, az udvaron csengő berreg. Visszapillantó tükörből lehet látni, hogy ki érkezett. így nem kell a műhelyből, az irodából kipattannia a ház lakójának. Ha pedig a lakásban tartózkodó feleségnek, fiúnak akar valamit üzenni, megint megnyom egy gombot és már beszélhet is. Fő á praktikusság! Ennek további jeleit látjuk a csöppnyi irodahelyiségben, ahol a kiváló kékfestő mester minden dokumentumot féltve őriz, legyen az vásári meghívó vagy éppen a Szocialista Kultúráért kitüntetés. Sorra mutatja, veszi elő a gondosan kezelt mappákat, dossziékat. Halad visszafelé az időben, egészen az ős- Skorutyákokig. Mert hiszen ősi mesterséget folytat, dédapjától átvett titkokat őriz, ha ugyan titok lenne ma már a festés tudománya. * — Dédapámé volt a ház, amiben lakunk, ahol műhelyem áll — mondja Skorutyák János és mutat egy 1879-ben datált okiratot, melyben azt is rögzítették, hogy 970 forintot fizetett az előd a ma is stabilan álló parasztházért. Persze, megváltozott a berendezés nemcsak a szobákban, hanem a műhelyben is. Igaz, az öröklött, matuzsálem korú gépeket csak elvétve váltotta fel a modern technika. Nem is lehet a tehetséget, a kétkezi munkát száműzni onnan, ahol éppen az a meghatározó. Magyarországon nyolc—tíz mesterember őrzi a kékfestés hagyományait. A népművészet mesterei, az ipar kiváló dolgozói töretlenül alkotnak. A siker, a kelme eladása érdekében állandóan menniük kell. Anyagért, festékért, vegyszerért. Piacra, vásárra, boltokba. Azután kezdődhet elölről. Nincs vászon, nincs külföldi vegyszer, nincs vevő.—-.keresni kell!. Menni kell, ameddig nem lesz. Az sem árt, ha ezek az ösvények már kitaposottak, jobb és bal oldalán ismerősök állnak, netán néhány jó szóért hajlandók adni pár ezer méter 9 Somos László fotói Skorutyák János, műhelyében készültek. vásznat, vagy kiöntenek néhány liternyi értékes vegyszert a nagy tartályból. Igen, manapság ezzel is szembetalálkoznak a mesterek. A kékfestők is. — Nem kell őket félteni! — mondhatják a kétkedők. Mégis féltem őket. Hiába kapták fel jó tíz éve a kékfestőt, mint tetszetős ruhaanyagot, hiába reklámozták a divatlapok. Tudtuk, ez múlandó divat, hullámzik, mint a tenger.- Manapság ki jár kékfestő ruhában? Más a módi. Nem alapvető;cikk a kékre festett anyag. Megvagyunk nélküle. Legfeljebb életterünk — életünk — válA PETŐFI NÉPE AJÁNLATA FOLYÓIRAT SZOVJET IRODALOM H. G. Wells, Henri Barbusse, Albert Rhys Williams, Lengyel József— rangos névsor. Ami egy sorba állítja őket: szemtanúi voltak a szovjethatalom születésének és írásaikban hitet tettek a szocializmus ügye mellett. A Szovjet Irodalom novemberi ünnepi száma ezért eleveníti fel emléküket, idézi alakjukat. Három klasszikus szovjet író magyarul meg nem jelent művét olvashatjuk: Mihail Zoscsenko 1937-ben írott Megtalálás, Bulgakov Acéltorok és Muhtar Amzov Uttalan utakon című elbeszélését. '■ A folyóirat szerkesztősége magyar műfordítókat kért fel, hogy esszében mutassák be a hazai olvasóknak legkedvesebb versüket a szovjet irodalomról. Tíz magyar költő — Balia D. Károly, Baranyi Ferenc, Bede Anna, Csorba Győző, Győré Imre, Hárs György, Képes Géza, Kiss Dénes, Rácz Olivér, Tandori Dezső — írását olvashatjuk. A megpatkolt boszorkány iDUVHf iévtórifv I ■■■: * A kék madár a gyermekirodalom nagy alkotása, örök szimbólum filmben és mesében: a boldogság kék madarának keresése és rátalalása felett érzett öröm. A Móra Kiadó első ízben jelentette meg önálló, szép képeskönyv formájában Maeterlinck, M.: A kék madár című gyönyörű meséjét, öt éven felüli gyerekeknek, Tarbay Ede költői feldolgozásában, Duschanek János ihletett, lírai illusztrációival. Hazai tájegységeink népmesekincséből válogat a Hetedhét Magyarország című sorozat. Hetedik kötete, A megpatkolt boszorkány, a felvidéki népek mesevilágába viszi el az olvasóit: Nagy Zoltán válogatásában, Lengyel Rita rajzaival. Rövidebb-hosszabb mesék sorát olvashatják a gyerekek a bölcs királyfiról, a tejfeles tóról, Gergő juhászról, Mátyás királyról... Harmadszor jelenik meg a fiatalok között méltán . népszerű Búvár évkönyv. A gyerekek bepillanthatnak többek között a világ nagy barlangjaiba, megtudják, miért nagy az elefánt, miért kicsi az egér, különleges repülőgépekkel és égitestekkel, titokzatos építményekkel, a műszaki és természet- tudományi érdekességek sorával ismerkedhetnek meg a Búvár évkönyv 3. kötetében. VIDEO ÚJDONSÁGOK Az alábbi, újonnan érkezett videokazetták kölcsönözhetők a kecskeméti, illetve a bajai videotékából: Egy bizonyos őrület (színes, amerikai film); Megcsalt férj (színes, feliratos francia krimi); Korinthoszi kapcsolat (színes, feliratos francia bűnügyi film);. Válassz engem! (színes, feliratos angol dráma); Elcserélt szerelem (magyar film); Az idölovas (színes, feliratos amerikai sci-fi); Gyilkos szerelem (színes, francia krimi); Laura (magyar Jilm); Banánhéjkeringö (magyar film); Szamurájháború (japán történelmi kalandfilm); Meztelen diplomata (magyar film); Egy szoknya, egy nadrág (magyar film). FILM KÉT VÁLASZTÁS MAGYARORSZÁGON Az ideiglenes címmel ellátott új magyar film írója és rendezője Kovács András. Szereplők: Blaskó Péter, Csiszár Imre, Szemes Mari, Kubik Anna. Ezen a héten került a megye mozijainak programjába a Két választás Magyarországon, mely valójában közérzetjelentés a társadalom mai állapotáról. Az 1985-ös választásokra, a választások körüli manipulációkra, visszaélésekre reflektál. „Remélem, hogy a Két választás Magyaroszágon fogadtatásában nem a fölszisszenés lesz a domináns, hanem a nézők nagy részét a ráismerés öröme fogja majd el. Gondolom, bizonyos elégtételt ad annak, aki látja, hogy amit ö átélt a filmbelihez hasonló helyzetekben, s nemcsak választások alkalmával, az visszanéz rá a filmből” — nyilatkozta Kovács András. ' Ízelítőül idézünk a film főszereplőjének választási programjából néhány mondatot: „Ha megválasztanak, mandátumot kérek arra is, hogy siettessem azt az intézményi reformot, amely elvezet oda, hogy a népnek valóságos beleszólása legyen abba, kik legyének a vezetői. Csak így állhatjuk útját a mai kontraszelekciónak, és csak ez biztosíthatja a hatalom valóságos ellenőrzését .. KIÁLLÍTÁS I I SZALATNYAY JÓZSEF KÉPEI „Különös poézissal telített tájképeiben a természet rejtett arcát, titkos tartalmát igyekszik festőileg megragadni. Stílusa alapos, de nem részletező, az egymás mellé tett finom ecsetvonások olykor égető színekkel szólnak bele atmoszférikus természetlátásába, megmegpendítve az indulat hangjait is a lírai odaadás mellett. Művészetének külön tartományát jelentik portréi, bennük a lelki habitus, a karakter belső vonásainak visszaadása a célja” Ki írják az egyik szakkönyvben Szalatnyay yózíe/Munkácsy-díjas festőművészről, akinek holnap 17 órakor nyílik kiállítása Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban. A hetvenkét esztendős művész Szö- nyi István és Vaszary János növendékeként kezdett egykor a festészet titkaival ismerkedni. A főiskolán Réti István volt a mestere. Később Franciaországban, Itáliában, Ausztriában, Svájcban és Mexikóban tanult, s gyűjtött élményeket, tapasztalatokat. A holnap nyíló kiállításán több mint félszáz olaj- és vízfestményét, grafikáját, vegyes technikává) készült alkotását tekinthetik meg az érdeklődők. Sokat emlegetett portrésorozatából is jó néhány látható. Egyebek mellett Med- gyessy Ferencről, Kodály Zoltánról, Apr ily Lajosról, Jékely Zoltánról és a szeretett társáról, feleségéről, Dénes Zsófiáról festett alkotása (mely a mellékelt repro()ukción látható). Szalatnyay József kiállítása december 7-éig látogatható.
