Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-12 / 267. szám

PETŐFI NÉPE t 1987. november 12. Szovjet—amerikai vegyes vállalat Az első szovjet—amerikai kö- •zös vállalat létesítéséről írtak alá szerdán megállapodást Moszk­vában. A vegyes vállalatban szov­jet részről az Olajfinomító és Kő-, •olajvegyészeti Ipari Minisztérium, amerikai részről a Combustion Engineering nevű cég vesz részt. Az alapító okmányokat Nyiko- laj Lemajev, a válal'kozásban részt vevő minisztérium vezető­je, amerikai részről Charles Hugi, a társaság igazgató tanácsának elnöke írta alá.) A szerződés értelmében a szov­jet—amerikai gazdasági együtt­működés történetének első ve­gyes vállalata az iparág feldol­gozó tevékenységéhez fog auto­matikus, irányító berendezéseket és eszközöket- gyártani. 'Szovjet részről a minisztérium alá tarto­zó Nyeftyehimavtomatika nevű tudományos-műszaki egyesülés, amerikai részről a Combustion Engineering nevű társaság vesz részt a közös vállalat munkájában. > Az új vállalat neve az alkalma­zott műszaki rendszerek kifeje­zés orosz kezdőbetűiből alkotott betűszó: PRISZ lesz. A’ vállalat tevékenységi körébe tartozik az automatikus irányító berendezé­sek kidolgozása, gyártása és üzem­be helyezése a katalitikus és hid"’ rokrakkoló eljárásokhoz, azaro- matikus szénhidrogének előállí­tásához, etilén és propilén, ’ to­vábbá egyéb termékek gyártá­sához. Megkezdték a program kidolgozását ROMÁNIA Dekrétum az energiagazdálkodásról BUKAREST A villamos árammal és a föld­gázzal való szigorú gazdálkodá­si rendszerről, mindennemű pa­zarlás megszüntetéséről, az ener­giafelhasználáshoz kapcsolódó munkahelyeken a fegyelem' fo­kozásáról hozott dekrétumot a Román Szocialista Köztársaság elnöke. A rendelet szerdán je­lent meg a román sajtóban. A rendelkezés célja, hogy az eddiginél ésszerűbben és gazda­ságosabban használják fel a vál­lalatok, intézmények, állami és társadalmi szervezetek az ener­giát. Ennek előmozdítására havi normákat és külön tarifákat ve­zetnek be. A dekrétum egyben arról is rendelkezik, milyen anya­gi és adminisztratív felelősség­re vonás elé néznek az energia­gazdálkodási szabályok: megsér­tői. Ahhoz, hogy a termelési szfé­rában normálisan folyhasson a •társadalmi-gazdasági tevékeny­ség, különösen a téli időszakban, a nem termelő szférában 30 szá­zalékkal csökkenteni kell a föld­gáz- és az áramszükségletet — írja a dekrétum. (Lapunk 5. ol­dalán részletés elemzést olvas­hatnak a román energiahelyzet­ről.) WASHINGTON Amerikai források szerint még nincs megállapodás Genfben a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról alá­írandó szerződés jó néhány tech­nikai kérdésében. Egyes — ma­gukat megnevezni nem kívánó — kormánytisztviselők egyebek kö­zött azt mondták újságíróknak, hogy a Szovjetunió „további en­gedményeket akar kicsikarni” az Egyesült Államoktól, s ezért „ha­logató taktikát” alkalmaz a gen­fi megbeszéléseken. Max Kam- pelman, az amerikai küldöttség vezetője a hét végén Genfbe uta­zik, s szó lehet arról is, hogy a december- 7-ére tervezett csúcs­találkozó előtt még egy megbe­szélést tartanak a külügyminisz­terek is, bár az amerikai állás­pont szerint a fennálló kérdése­NAP1 KOMMENTÁR két alacsonyabb szinten is meg lehet oldani. Az amerikai fővárosban szov­jet és amerikai szakértők jelen­leg , már megkezdték a csúcsta­lálkozó programjának kidolgo­zását, erről azonban egyelőre nem közöltek részleteket./A Fehér Ház bejelentette, hogy mégkezdi a tudósítók akkreditálásának fo­lyamatát. Az újságírók várha­tóan nem nagyon jutnak a csúcs- találkozó résztvevőinek közelé­be: helyszűke miatt ezt csak ke­veseknek tudják biztosítani- — a többség a sajtóközpontban érte­sülhet i csupán a fejl^nényekről, néhány] esemény kivételével. Amennyiben sor kerül a közepes hatótávolságú eszközök felszá­molásáról szóló szerződés alá­írására, azt esetleg a Fehér Há­zon kívül rendezik meg, hogy minél .nagyobb számú meghívott és tudósító lehessen tanúja az eseménynek. Kényelmetlen látogató Lengyel—kínai külügyminiszteri tárgyalások PEKING A barátság és az egyetértés légkörében tárgyalt tegnap Vu Hszüe-csien kínai és Marian Or- zeehowski lengyel külügyminisz­ter, aki előző nap érkezett Pe- kingbe hivatalos látogatásra. Vu Hszüe-csien a megbeszélé­sen hangsúlyozta, hogy sok kö­zös vonás van Kína és Lengyel- ország között,. mindenekelőtt olyan kérdésekben, mipt a gaz­dasági és a politikai reform. Kí­na nagy figyelmet szentel a Len­gyelországban folyó refoj^npak, kész az ,e területeH'szerzett1 ta­pasztalatok kicseréljék'és ra, hogy a két ország kölcsönö­sen tanuljon egymástól. A ta­pasztalatcsere és az egymástól tanulás jó alapul szolgál a két ország együttműködésének és barátságának továbbfejleszté­séhez. A kínai külügyminiszter, a KKP Központi Bizottsága Poli­tikai Bizottságának tagja rész­letesen tájékoztatta lengyel kol­légáját a nemrég megtartott 13. pártkongresszusról. Egyebek kö­zött elmondotta, hogy a kong­resszuson elfogadott tétel, amely szerint Kína a szocializmus kez­deti szakaszában van,. frontáttö­rést jelent a szocializmus meg­értésében. Marian Orzechowski tájékoz­tatta kínai partnerét a lengyel belpolitikai helyzetről és a gaz­dasági és politikai reformok úja'bb szakaszáról. Nagyra érté­kelte a kapcsolatok fejlődését Lengyelország és Kína, illetve a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Kínai Kommunista Párt kö- . zött. Vu Hszüe-csien és Marian Or­zechowski aláírta a két minisz­térium együttműködési megál­lapodását és megállapodott arról is, hogy konzulátust nyitnak egy­más országában. Amerikai kormánykörök sze­mében enyhén szólva, nem iga­zán szívesen látott vendég Wa­shingtonban a nicaraguai elnök. Daniel Ortega' ugyan nem hiva­talos meghívásnak tesz eleget, hanem az Amerikai Államok Szervezetének _ évi közgyűlésére érkezett Washingtonba, mégis elkerülhetetlen, hogy látogatása kapcsán ne kerüljön reflektor- fénybe a két ország ellentétektől terhelt kapcsolatrendszere, il­letve a közép-amerikai válság rendezésének egész kérdésköre. A Fehér Ház mindenesetre sie­tett közzétenni, hogy semmilyen kapcsolatfelvételt, párbeszédet nem terveznek Ortegával. A ni­caraguai államfő viszont nyilván­valóan alkalmasnak találta az AÁSZ fórumát ahhoz, hogy is­mét leszögezze országa álláspont­ját a karibi krízissel, az augusz­tusban aláírt békemegállapodás­sal, valamint az annak végrehaj­tása során felmerült problémák­kal kapcsolatban. Annál is in­kább, mért 'épp a napokban járt le a Guatemalában kötött szer­ződés első fontost határideje: no­vember elejére kellett megten­ni az előírt lépéseket a nemzeti ■megbékélés, az ellenzéki csopor­tokkal kialakítandó párbeszéd, a külföldi beavatkozás megszün­tetése érdekében. Sajnos korántsem állítható, hogy valamennyi érdekelt ele­get tett volna vállalt kötelezett­ségeinek. A managuai ■ kormány az utóbbi napokban többször le­szögezte: a maga részéről szá­mos kezdeményezést tett, rész­leges tűzszünetet hirdetett, köz­vetett tárgyalásokat ajánlott a kontráknak, enyhített a cenzú­rán, és megfelelő feltételek mel­lett nem'Zárkózik el a rendkívü­li állapot teljes feloldásától sem. Managuában úgy vélik, nagyjá­ból ez az a határ, ameddig he­lye lehetf az egyoldalú, . jórészt viszonzatlan lépéseknek, s most arra lenne szükség, hogy a töb­bi érintett fél (vagyis a kontrák­nak hátteret biztosító Hondu­ras, és a gerillaharcoktól dúlt Salvador is) kövesse a példát. Washingtonban azonban más­képp látják a helyzetet, s a Rea- gan-adminisztráció változatlanul feltételek sorát állítja a sandi­nista vezetés elé. Nem lehet túl­zott következtetéseket levonni még abból sem, hogy a Fehér Ház átmenetileg a kontráknak szánt újabb segélymilliók meg- szavaztaiásának elhalasztása mel­lett döntött; inkább taktikázás­ról, semmint valódi vélemény­módosulásról van saó. Érthető tehát, hogy Ortega csakugyan kényelmetlen látogató, kijelen­tései pedig kellemetlenek a hiva­talos Washington számára. Az, hogy a helyszín most ráadásul épp az amerikai főváros, való­színűleg csak fokozza ezt az ér­zést. Sz. G. BUDAPEST—BRÜSSZEL Közös érdekeink Érthető módon megnőtt a kí­váncsiság Belgium iránt most, hogy Kádár János, az MSZMP főtitkára látogatást tesz ebben a nyugat-európai országban. S mindjárt fel is merül a kérdés: mit tudunk á vendéglátó állam­ról, s a vendéglátókról, a belgák­ról? Tudjuk például, hogy Belgium ugyanúgy kis ország, ahogy ha­zánk. Földjén ailág egymillióval kevesebben élnek, mint nálunk, elsősorban flamandok és vallo­nok. Fővárosa, Brüsszel, egyben a Közös Piac és a NATO szék­helye is, emiatt a belgák szíve­sen emlegetik úgy; mint Európa fővárosát. Belgium az utóbbi idő­ben többször — például a buda­pesti kulturális fórumon — adta tanúbizonyságát annak, hogy éppúgy, mint Magyarország, ér­dekelt az európai biztonsági és együttműködési folyamat tovább­vitelében. Akárcsak annak, hogy határozott szándéka a szocialista országokkal- való kapcsolatok fej­lesztése. Ezt bizonyította a közel­múltban Erich Honeekernek, az NDK vezetőjének brüsszeli láto­gatása, s ezt bizonyítja, hogy most Kádár Jánost látják vendégül a •belga fővárosban. Mit tudunk még, mit fontos még tudnunk Belgiumról? Talán azt, hogy közlekedési hálózata irigylésre méltó, hogy Antwerpen Európa második és a világ har­madik legforgalmasabb kikötője, ahol több mint 20 ezer hajó for­dul meg évente, nem egy magyar zászlóval fellobogózva. Hogy a munkaerő itt a legképzettebb a világon, hogy a belga fiatalok legalább három nyelven, fran- oiául, hollandul és angolul be- . szélnek. Kevésbé ismert viszont, hogy gyakran Nyugat-Európa Japán­jaként emlegetik ezt az országot. Hozzáértők véleménye szerint földrészünk tőkés államai közül leginkább Belgium mérhető Ja- pánhoz, mert képes arra, hogy 0 Wilfried Martens kormányfő. sikerrel válaszoljon a távol-keleti ország technológiai és gazdasági kihívására. Gazdasága a legfej­lettebbek közé tartozik. Ipara szinte naprakészen követi nyo­mon a most zajló harmadik tu­dományos-technikai forradalom eseményeit, ami a többi között • abban is megnyilvánul, hogy már egész Nyugat-Európa software­készítő centrumaként beszélnek Belgiumról. Acélgyártása, elekt­ronikai és vegyipara, továbbá textil- és üveggyártása világszín­vonalú.. Az utóbbi, -időben* éppen azért, mert a változó világgazda­sági feltételekhez való alkalmaz­kodás. létkérdéssé vált, itt is igen megnövekedett a kis- és közép- vállalatok szerepe. • Belgium ugyanúgy nyitott gaz­daságú ország, ahogy hazánk. S, hogy ügyesen él ennek előnyei­vel, azt bizonyítja: a világ egyik fő exportőreként is számon tart­ják. Egy lakosra jutó kivitele hatszor nagyobb, mint Japáné, és hétszerese az Egyesült Álla­mokénak. Külkereskedelmi for­0 Brüsszelt Európa közepének is nevezik. (Fotó: AP—MTI Külföldi Képszerkesztőség — KS) gatmának jó kétharmadát a kö­zös piaci államokkal bonyolítja. A szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatai ugyanak­kor szerények. Ezt érzékelteti, hogy Belgium alig egy' százalé­kot képvisel a magyar külkeres- kedelenmben, s ezzel egy főre szá­mítva a szocialista országokba irányuló kivitelében hazánk fog­lalja el az első helyet. Kétoldalú kapcsolatainkat Brüsszelben és Budapesten egy­aránt rendezettnek tekintik,- ame­lyek fejlesztése még valóban sok , lehetőséget kínál. Diplomáciai viszonyunk 1947-től datálódik, a politikai, kontaktusok a hatvanas évektől élénkültek. A két ország Igazából 1984-ben fedezte fel egy-- mást, amikor Wilfried Martens személyében belga miniszterel­nök járt hazánkban, s ez a fel­fedezés 1986-ban folytatódott, amikor a trónörökös Albert her­ceg társaságában 82 üzletember is piackutató utat tett Magyar- országon* majd pedig amikor ta­Az olasz kormányfő és Csehák Judit megbeszélése 0 Rómában Giovanni Gória olasz kormányfő is megbeszélést folyta­tott Csehák Judit aniniszterelnöik-lhelyettessel, aki a magyar kulturá­lis, gazdasági és tudományos napok alkalmából tartózkodott Olasz­országban. Művészeti szakszervezetek tisztségviselői tapasztalatcseréje (Folytatás az 1. oldalról.) adózás nyugtalanítja. Félő, hogy az új adózási rendszer hátrá­nyosan befolyásolja a zenetaná­rok nélkülözhetetlen közműve­lődési tevékenységét. A szóra­koztató -zenészek összefogását a sokféle munkahely nehezíti. Az együttes ülésen szóba -kerültek a képzőművészek, fotóművészek időszerű problémái is. Délután kecskeméti kulturá­lis intézményeket kerestek föl a munkaülés résztvevői. A színház­ban méltatták a kulturális intéz­mények felújításának megyei programját. "'T valy ősszel hazánk kormányfője is ellátogatott Belgiumba. Gazdasági együttműködésünk mérlegét néhány napja vonták meg a két ország gazdasági, ipa­ri és műszaki együttműködési vegyesbizottságának ülésén. Ami változatlanul szembetűnő, kap­csolataink nemcsak szerények, de kiegyensúlyozatlanok is: te- , temes a magyar passzívum, s még mindig alacsony a kooperá­ciók keretében szállított termé­kék aránya, pedig a két ország vállalatai között elvileg több mint 40 együttműködési megál­lapodás- van érvényben. Vegyes vállalatiként - a közúti lámpates­teket gyártó Tungsram—Schre- der Kft-t emlegetik követendő példaként. Kapcsolatainkat 1975 óta hosszú lejáratú gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás szabályozza, i Bel­gium volt a második ország (az NSZK után), amellyel beruházás­védelmi megállapodást irtunk alá. Kocsi Margit A tapasztalatokat összegező esti zárómegbeszélésen dr. Körös Gáspár vezető titkár köszönte meg a Bács-Kiskun megyei mű­vészeti szakszervezeti alapszer- vekben tömörült 838 dolgozó ne­vében is az országos vezetőség részéről több alkalommal meg­nyilvánuló segítőkészséget. Si- mó Tibor szerint ismét meggyő­ződhettek arról, hogy Bács-Kis- kunban — a decentralizáció mel­lett is érvelve — továbbra is minden lehetségest megtesznek a művészeti élet megfelelő tár­gyi és szellemi feltételeinek megteremtéséért. H. N. A Balatonnál maradjon érvényben az építési tilalom (Folytatás az 1. oldalról.) A képviselőkhöz korábban el­juttatott építésügyi és városfej­lesztési minisztériumi előterjesz­tés szerint a regionális rendezési tervet két szakaszban valósíta­nák meg. Az 1990-es évek elejéig tartó időszakban a fő cél a víz­minőség romlásának megállítása, s az ezzel összefüggő infrastruk­túra fejlesztése, illetve átfogó építési korlátozásokkal a zsú­foltság csökkentése. Ezt követően — a második szakaszban — na­gyobb teret kap a minőségi fej­lesztés, az üdülőterületi rekonst­rukció. A másik témával foglalkozó tá­jékoztató rögzíti, hogy az elmúlt 3—4 évben a Balaton vízminő­ség-romlásának folyamata meg­állt.- Szóbeli kiegészítőjében Jantner Antal építésügyi és városfejlesz­tési miniszterhelyettes hangsú­lyozta: a Minisztertanács 1983- ban összesen 41 Balaton-parti te­lepülésen rendelt el építési tilal­mat, 1984-ben ez azzal egészült ki, hogy a lakóházépítést megha­tározott feltételekhez kötötték. Ezeket az intézkedéseket a víz­minőség javítása érdekében hoz­ta a kormány -s- szögezte le a mi­niszterhelyettes. A zsúfoltság eny­hítése érdekében arra lenne szük­ség, hogy a vízparti területek üdü­lőhelyeinek fejlesztését, a külföl­di turizmust ésszerű határok kö­zött tartsák. Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Mihisztérium javasolja a kormánynak, hogy azokon a te­rületeken, amelyeken van veze­tékes ivóvíz, s a csatornahálózat 'víztisztító berendezéshez kapcso- . lódik, ott oldja fel az építési ti­lalmat. Indítványozza továbbá a tárca, hogy oldják fel a korláto­zásokat ~h területrendezési ter­vekkel összhangban álló üdülőte­rületi rekonstrukcióknál, az el­avult épületek újjáépítésénél, il­letve a műemlékek és műemlék jellegű épületek helyreállításá­val kapcsolatos szálláshelyek ki- ' alakításánál. A vitában felszólalók közül Rakonczay Zoltán, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökhelyettese felhív­ta a figyelmet arra, hogy a; ba­latoni üdülőhelyek naponta leg­feljebb 400—500 ezer ember fo­gadására alkalmasak, ezzel szem­ben olykor az egymilliót is eléri a forgalom. Nem értett egyet az építési tilalom részleges feloldá­sával, mondván: nagy gondot okoz a folyékony és a szilárd kommu­nális hulladék elhelyezése; a par­ti területek tisztántartása, a für- dőzők a csúcsidőben naponta 5 tonna napolajjal szennyezik a tó vizét. Javasolta, hogy az általá­nos építési korlátozásokat 2000- ig tartsák fenn. Az ülésen — amelyen Straub F. «Brúnó akadémikus elnökölt — a bizottság támogatta 'az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisz­tériumnak azt az indítványát, amely szerint változatlanul fenn kell tartani a rendezési tervekbe is beépített — a vízparti sávra, a lakásépítésre, az új telkek ki­alakítására, a zártkerti gazdasá­gi épületek építésére — vonatko­zó korlátozásokat. Elfogadhatat­lannak i tartotta viszont a testü­let a tárcának azt a javaslatát, hogy az építési tilalmat oldják fel azokon a területeken, amelye­ken megoldható a vezetékes ivó­vízellátás és a csatornázás. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT 0 Az arab csúcs zárónyilatkozata AMMAN Tegnap délután az Arab Liga 21 tagját képviselő küldöttségek rö­vid, nyilvános ülést tartottak, amelyen a szervezet főtitkára ismer­tette a- {konferencia zárónyilaitkozátát. A házigazdái, Husszein jordá- niaí király zárszavával befejeződött az ammani rendkívüli csúcs négy­napos tanácskozás-sorozata. Az Arab Liga főtitkára által felolvasott zárónyilatkozat iszerlnt a konferencia elítéli Iránt, amiért iraki területeket Itart megszállva és. halogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsa 598. számú határozatának el-' fogadását. Az arab—izraeli konfliktust vizsgálva a konferencia meg­erősíti, hogy annak középpontjában iá palesztin probléma áll. A Kö­zel-Keleten csak akkor valósulhat meg a béke, ka ja megszállt arab és palesztin területeik — így Jeruzsálem is — visszatérnek (az arab világhoz), iá palesztin nép jogai elismerést nyernék és a palesztin probléma valamennyi. vonatkozása {rendeződik. •álé® ■ 1 i ■ r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents