Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-05 / 261. szám
1987. november 5. • PETŐFI NÉPE • 3 TÁJÉKOZTATÓ a magánszemélyek jövedelemadójával kapcsolatos béremelésekről (bruttósításról) Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a következő tájékoztatást adja a magánszemélyek jövedelemadójával kapcsolatos béremelésekről: A magánszemélyek jövedelemadójának bevezetése, valamint a nyugdíjjárulék átalakítása következtében megnő a keresetekből való levonás mértéke. Ennek ellensúlyozása érdekében a dolgozók keresetét kötelezően fel kell emelni. Minden dolgozót érint a béremelés. Az egyes dolgozókat a magánszemélyek jövedelemadójának bevezetése és a nyugdíjjárulék egységésítése eltérően érinti. Az alacsony keresetű dolgozók nem fizetnek jövedelemadót, így emiatt a keresetüket nem kell növelni. Ugyanakkor a nyugdíjjárulék egységesítése (a kereset 10 százalékában való meghatározása) növekvő elvonást jelent, ami a keresetek emelését igényli. Vegyünk egy példát! Egy dolgozó havi 4000 forintot keres, ami éves szinten 48 000 forint, így nem kell adót fizetnie. .A nyugdíjjárulék azonban az eddigi 6 százalék helyett 10 százalék lesz. Ezt a csökkenő hatást pedig ellensúlyozni kell. A magas keresetű dolgozóknál csökken ugyan a nyugdíjjárulék, de ennél nagyobb a jövedelemadó. Ezt is példával illusztrálva: egy 13 000 Ft havi keresetű dolgozónak jelenleg 14 százalék a nyugdíjjáruléka, ami 1988. január 1-je után 10 százalék lesz. Ez 4 százalékkal növeli az adott dolgozó nettó keresetét, de a jövedelemadó ennél többet „visz el”, hiszen a szóban forgó dolgozó keresetét 11,4 százalékkal csökkenti. Az átlagos körül kereső dolgozóknál pedig a jövedelemadó és a nyugdíjjárulék egységesítése egyaránt emelést igényel. Egy havi 7000 Ft-ot kereső dolgozó jelenleg 9 százalék nyugdíjjárulékot fizet, 1988. január 1-jétől pedig 10 százalékot, és emellett a személyi jövedelemadó keresetének 5,8 százalékát „viszi” el. A béremelés konkrét módját a munkáltatók határozzák meg. A dolgozók többségének keresete több elemből áll (személyi alapbér, munka darabbére, pótlékok, prémiumok, jutalmak stb.). Ebből következően a keresetek emelése az egyes keresetelemek növelésé útján valósulhat meg. így az emelés konkrét módszerei csak egy-egy gazdálkodó szervezet (vállalat, szövetkezet, intézmény) bérezési sajátosságainak figyelembevételével alakíthatók ki. Ezért született olyan döntés, hogy az egyéni keresetek emelése a munkáltatók hatáskörébe tartozik. Tehát a dolgozók az egyéni keresetek emelésének konkrét módját saját munkáltatójuk munkadíjazási szabályaiból ismerhetik meg. Ezeket a kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban, belső szabályzatban rögzítik. Az említett szabályzatok rögzítik a keresetelemek emelésének módját és a nem személyre szóló keresetelemek (darabbérek, pótlékok stb.) konkrét mértékeit. Emellett az új alapbérekről és azok megállapításának módjáról a dolgozók külön értesítést kapnak, legkésőbb 1988. január 15-éig. A keresetek nettó értéke változatlan teljesítmény esetén őrizhető meg. A keresetek emelésénél központilag előírt követelmény, hogy a főmunkaidőből származó kereset nettó értéke változatlan munkateljesítmény mellett nem csökkenhet. Ennek alapján a dolgozók legalább azzal számolhatnak, hogy ha azonos munkahelyen, munkakörben, munkákon ugyanannyit dolgoznak és a vállalatuk, szövetkezetük ugyanolyan eredménnyel működik, mint 1987. évben, akkor az 1988. évi nettó keresetük nem lesz kevesebb az előző évinél. (Természetesen ha a dolgozó más munkahelyre, munkakörbe kerül, akkor mérlegelni kell, hogy azt milyen díjazás esetén vállalja.) Számolni kell azzal, hogy az adózott nyereségből anyagi ösztönzésre fordított összegből származó prémium, jutalom és év végi részesedés az adott gazdálkodó szervezet eredményeitől (nyereségétől) függően nő vagy csökken. A célprémiumokból adódó keresetrész-csak akkor ismétlődik, ha ilyen feladatot kitűznek. A dolgozók többségét leginkább az alapbérek alakulása érinti. Ennek mértéke — fegyelmi határozat nélkül -Snem lehet kisebb annál, mint amit a dolgozó már elért. Ez általában az 1987. december 31-én érvényes alapbért jelenti. (Olyan esetekben — például az üdülők dolgozóinál —, amikor a dolgozó alapbére egy adott évben az általa végzett munkából fakadóan eltérő, és ezt a munkaszerződés rögzíti, természetesen az egyes időszakokra megállapított alapbér nem csökkenhet.) Az azonban, hogy a dolgozó milyen mértékű alapbéremelésben részesül, attól is függ, hogy a többi keresetelem hogyan alakul. Például, ha a pótlékok mértéke növekszik, akkor kisebb lesz az alapbérek emelése, mint változatlan pótlékok esetén. A béremelések technikái sokfélék. Mint ahogy a korábbiakban említettük, a konkrét módszerek az egyes gazdálkodó szervezetek munkadíjazási rendszerétől is függnek. A keresetek nettó értékének megőrzését a gazdálkodó szervezetek leginkább úgy tudják biztosítani, ha az új munkadíjazási szabályokat oly módon alakítják, hogy az azok alapján elért nettó kereset ne térjen el lényegesen a régi szabályok szerintitől. A továbbiakban a bruttósítást erre a feltételezésre épülő egyszerűsített példán mutatjuk be. Hangsúlyozzuk, hogy a számítások a gyakorlatban sok esetben ennél bonyolultabbak! Az emelt bérek meghatározásánál a régi elszámolás szerinti nettó bérekből kell kiindulni és ezeket kell „bruttósítani”. Ehhez az alábbi táblázat és képlet nyújt segítséget: 1. 2. 3. 4. Sorszám Eves nettó kereset . Számításhoz használt (y) koefficiensek (a) (b) 1. • 0— 54 000 0,90 0 2. 54 001— 69 400 0,70 12 000 3. 69 401— 82400 0,65 16100 4. 82 401—100400 0,60 21 200 5. 100 401—116900 0,55 27 800 6. 116901—132 200 0,51 34 280 7. 132 201—159 800 0,46 43 880 8. 159 801—210 200 0,42 53 960 9. 210 201—301 400 0,38 68 Í540 10. 301 401—369 400 0,34 93 320 11. 369 401 felett 0,30 125 800 *Az éves bruttó kereset (B) Az (a) és a (b) értékeket a táblázat azon sorából kell venni, amelyben y értéke „elhelyezkedik”. 1. A béremelés megvalósítása legegyszerűbb az időbéres dolgozóknál. A példában szereplő idobéres dolgozó december 31-én érvényes havi alapbére 6500 Ft. Emellett, mint minden dolgozó, általános bérpótlékban is részesül. A példában 310 Ft szerepel, mert a dolgozók többségénél ennyi az általános bérpótlék mértéke. A dolgozó elért keresete az 1987-ben érvényes elszámolás szerint alapbér ált. bérpótlék összesen le: nyugdíjjárulék (9 százalék) havi nettó kereset: 6500 Ft/hó 310 Ft/hó 6810 Ft/hó 613 Ft/hó 6197 Ft/hó A dolgozó éves nettó keresete: 6197 • 12 = 74 364 Ft/év A dolgozó éves bruttó keresete az 1988. évi szabályok szerint (a képlet és táblázat segítségével) „ 74 364—16 100 B -----------T-rz---------- 89 637 Ft/ev 0 ,65A nettó érték 74 364 Ft kerül az y helyére a képletben. Az (a) és a (b) értéket a 3. sorból kell venni, mert a 74 364 Ft ebben a sávban „helyezkedik” el. A dolgozó új havi alapbére: 89 637: 12 = 7470 Ft, ami tartalmazza az általános bérpótlékot is. A számítás ellenőrzése: A dolgozó éves új bruttó bére: 89 637 Ft. A befizetendő jövedelemadó: 89 637 Ft éves kereset 12 000 Ft adóalap-csökkentés (*) 77 637 adóalap * Feltételezve, hogy a dolgozó folyamatosan munkaviszonyban van. adósáv adóalap adómegoszlása százalék 0—48 E Ft 48 000 0 48—70 E Ft 22 000 20 70—90 E Ft 7 637 25 adóalap: 77 637 adó összege: Eves kereset 89 637 Ft le: jövedelemadó HÜ 6 309 Ft nyugdíjjárulék (89 637 Ft 10 százaléka) ' 8 964 Ft Nettó éves kereset: 74 364 Ft (ami azonos a régi szabályok szerintivel! adó 4400 1909 6309 2. Az időbéres dolgozót folytonos munkarendben foglalkoztatják, amiért a kollektív szerződés előírásai szerint 30 százalékos pótlékban részesül. Alapbére havi 6000 Ft, és természetesen kapja az általános bérpótlékot, ami az előző dolgozóhoz hasonlóan 310 Ft/hó. Elszámolás: . a jelenlegi szabályok szerint alapbér műszakpótlék ált. bérpótlék havi kereset le: nyugdíjjárulék (11 százalék) havi nettó kereset 6 000 Ft/hó 1 800 Ft/hó 310 Ft/hó 8 110 Ft/hó 892 Ft/hó 7218 Ft/hó 86 616 Ft/év Az 1988.1. l-jétől érvényesülő szabályok szerint:- az elérendő éves bruttó kereset: B = = 109 027 A bevezetésre kerülő progresszív jövedelemadó miatt a pótlékokból való elvonás mértéke megnő. Ennek ellensúlyozása céljából a vállalat emeli a műszakpótlékot. (A Minisztertanács döntése alapján az általános bérpótlékot az alapbérekbe kell beépíteni.) A dolgozó új havi alapbérét, amelyet „x”-szel jelölünk, e feltételek mellett kell meghatározni. x ■ 12 1,35 —------------;—;—=?:.109027 eves szinten elerendo e ves műszakpótlékkal alapbér növelt összege bruttó bér x = 6730 Ft/hó Kereset az új elszámolás szerint: alapbér 6 730 Ft/hó műszakpótlék (35 százalék) 2 355,5 Ft/hó havi kereset 9 085,5 éves kereset 109 026 Ft (Az előző esethez hasonlóan itt is elvégezhető az ellenőrzés.) 3. A darabbérek bruttósításának egy lehetséges esete: éves szinten ledolgozható órák száma 2096 óra teljesítménynorma 2 db/óra munka darabbére 20 Ft/db általános bérpótlék 310 Ft/hó Bruttósítás — az adott példában — (00 százalékos normateljesítést figyelembe véve történik. . Elszámolás: a jelenlegi szabályok szerint darabbér (éves) 2096 óra • 2 db/ó • 20 Ft/dfi = 83 840 Ft/év általános bérpótlék (éves) 310 Ft/hó - 12 hó = 3 720 Ft/év éves kereset: 87 560 Ft nyugdíjjárulék (éves) 9 százalék 7 880 Ft havi arányos kereseteloszlást feltételezve éves nettó kereset: 79 680 Ft Az 1988.1. 1-jétől érvényesülő szabályok szerint: (elérendő bruttó kereset az adott munkával)- 79680 — 16 100 .......... B--------033-------- 97815 M unka darabbére (x), ami az általános bérpótlékot is tartalmazza. Meghatározása: x Ft/db • 2096 óra • 2 db/óra | 97 815 Ft x —23,333 Ft/db Kereset az új elszámolás szerint: 23,333 Ft/db • 2096 óra • 2 db/óra = 97 815 Ft (Az első esethez hasonlóan itt is elvégezhető az ellenőrzés.) Mint már a korábbiakban említettük, a magánszemélyek jövedelemadójának progresszivitása miatt a többletbér nagyobb hányadát „viszi el” az adó. Tehát, ha valaki nagyobb teljesítményt ér el, akkor azonos darabbér esetén nagyobb elvonás „sújtja”. Ezt pl. progresszív darabbérrel vagy teljesítményprémiummal indokolt ellensúlyozni. Az ilyen megoldások biztosíthatják, hogy a magasabb teljesítményekre való ösztönzés ne csökkenjen és a keresetek nettó értéke megőrizhető legyen. Végezetül ismét hangsúlyozzuk, hogy itt egy-egy lehetséges módszer (és az is egyszerűsítve) került bemutatásra. A cél ugyanis az volt, hogy a bruttósítás lényegére világítsanak rá a példák. A „haragszomrád” csapdája Ismét bebizonyosodott a közmondás igazsága, amely szerint a harag rossz tanácsadó. Szerencsére azonban mostanában nem találkozunk gyakran hasonló jelenséggel — legalábbis, ami egy-egy intézmény, gazdasági, kereskedelmi vállalat életét, munkáját, egészséges működését gátolná. Mert magánemberek között is kifejti mérgező hatását az oktalan dacoskodás, a tolerancia hiánya, amely káros az ügy valamennyi szereplőjére nézve. De ha egy több ezer embert foglalkoztató intézmény vezetői esnek a „haragszomrád” csapdájába, egymás iránti ellenszenvük kihat környezetükre, fagyossá válik az oly gyakran emlegetett munkahelyi légkör, a bizalmatlanság kaméleonja telepszik a szobákba, íróasztalokhoz, az irodákba. Klikkek, érdekcsoportok szerveződnek, s a fülbegyónás egyetlen és kimeríthetetlen témája, hogy melyik vezetőnek van vagy lehet igaza, s találgatják: az ámyékbokszolás során melyikük fog a padlóra kerülni. Ilyen hangulatban természetesen — nehéz, sőt lehetetlen ezt bizonyítani — nem valószínű, hogy a munka, a jó és hiba nélkül végzett munka az elsőrendű a vezetőknek és az úgynevezett érdekcsoportoknak. A fent leírtak nagy százalékban illeszthetők arra az állapotra, amely a Hollós József Megyei Kórházat, a megye legfontosabb egészségügyi intézményét hosszú’ ideje jellemezte. Mert nem újkeletű gondokról van szó. Már 1981- ben volt vizsgálat az intézményben, s akkor a többi között ilyen megállapítás született: „A főigazgató, a főorvosok egy része és a pártvezetőség titkára közötti együttműködés problémái hosszabb idő óta ismertek az irányító pártszervek és az állami szervek előtt. Ennek rendezésére több esetben történt intézkedés, ezek azonban nem oldották meg a gondokat.” Az akkori pártvizsgálatot követően, 1981 áprilisában a megyei párt-végrehaj- tóbizottság határozatot hozott, amelyet az érintettekkel ismertettek. A határozat a többi között előírta, hogy a megyei tanács tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy az egészségügyi intézményben a munka következetesebbé és hatékonyabbá váljék. Foglalkozzék az ott folyó szakmai — a kecskeméti városi pártbizottság pedig a politikai — munka segítésével, ellenőrzésével, az intézményre vonatkozóan a határozat megfogalmazta a vezetés és a pártszervezet feladatait a munkát zavaró, a hangulatot károsan befolyásoló tényezők megszüntetésére, s intézkedési terv készítését irta elő az ezzel ösz- szefüggésben felmerülő feladatok megoldására. Ez a feladat, illetve intézkedési terv nem készült el. Ugyanakkor mind az állami felügyelet, mind pedig a városi pártvezetés elmulasztotta a határozat végrehajtásának ellenőrzését. Ez az egyik meghatározó oka annak, hogy 1987-ben ismételten foglalkoznia kellett a párt megyei végrehajtó bizottságának ezzel a kérdéskörrel. Mi jellemezte az intézmény légkörét, az ottani pártbizottság és a szakmai vezetés munkastílusát? Az újabb vizsgálat megállapította, hogy nem volt érdemi munkakapcsolat közöttük; fontos, az egész intézmény működését befolyásoló és meghatározó kérdésekben a döntés előtt nem egyeztettek. Az együttműködési készség hiányában elmaradtak a szükséges egyeztetések, így a döntések elhúzódtak, fölösleges indulatokat váltottak ki. Kóros párhuzamosság volt tapasztalható az intézmény VII. ötéves tervének előkészítésénél is. Lényegében egymástól függetlenül két terv készült. A pártbizottság titkára és a főigazgató lényegi kérdésekben is csak igen ritkán konzultált. Mindketten ugyanannak a pártalapszervezetnek a tagjai, de csak elvétve jelentek meg együtt a taggyűléseken, s általában kölcsönösen nem vettek részt a másik által működtetett fórumokon. Hibás gyakorlatot folytatott az egészségügyi pártvégrehajtóbizottság is, amikor több alkalommal olyan kérdésekkel foglalkozott, amelyek az állami vezetés feladatkörébe tartoztak volna. Igen alacsony hatékonysággal működtek az állami vezetés különböző fórumai is. Az intézmény középszintű vezetői több kérdésben tájékozatlanok voltak, nem jutottak információkhoz. A mostani vizsgálattal megbízott bizottság összességében azt állapította meg— az intézmény számos dolgozójának meghallgatása, valamint az írásos dokumentumok tanulmányozása után jö?-, hogy mind a párt-, mind az intézményi vezetés válságos helyzetbe került. A gyanakvás, a gyanúsítgatás, helyenként még a gyűlölet légköre is érzékelhető. A főigazgató és az ágazati pártbizottság titkára nem tud együtt dolgozni: egy- kikük részéről sincs készség, törekvés a közös gondolkodás kialakítására, az együttes cselekvésre. A bizottság véleménye szerint a vezetés jelenlegi összetétele nem is nyújthat biztosítékot a kedvező irányú elmozdulásra. Ugyanerre a megállapításra jutott két dunántúli kórház vezetője és az Egészségügyi Minisztérium illetékese is. A kiküldött bizottságnak a Hollós József Megyei Kórház—Rendelőintézetben folytatott vizsgálata alapján a párt megyei végrehajtó bizottsága a kibontakozást elősegítő határozatot hozott. Indokoltnak tartotta, hogy az intézmény nyugdíjkorhatárt elért főigazgatója, kérésére, 1988-ban nyugdíjba vonuljon, az egészségügyi pártbizottság pedig válasz- szón új titkárt, mert a régit funkciójából felmentették, illetve erre irányuló kérését — az egészségügyi pártbizottsági tagságának megtartásával g? elfogadták. Reméljük, hogy a jövőben á kórház vezetőinek elsőrendű és legfontosabb tennivalója lesz a kötelességükből eredő gyógyító-megelőző munka szervezése, irányítása. Ez a kórház dolgozóinak -9 orvosoknak, ápolóknak és mindenkinek, aki az intézményben tevékenykedik — óhaja, kívánsága és hivatástudattal áthatott érdeke. De erre int annak a nagy értéknek a megóvása is, amit egészségnek nevezünk. D€R f€R€HC: R ge/ztenyefon túl t EGY NYOMOZÁS TÖRTÉNETE ) ) 8, Balassa Sándorné — bent a szobában, az ágy mellett, a férjével szembeülve a következőket mondta el: Balassát — mint tisztiszolgát— századosa fegyverrel kényszerítette, hogy öt, valamint Kadocsa Ernő századost és a két polgári ruhás nyilast kísérje. Budapestről Székesfehérváron, Kisbéren, Bakonypettenden át — Győrt kikerülve — jutottak el Csornára, majd Balfra. A hosszú utat katonai gépkocsival, hamisított orosz és magyar nyelvű különleges nyílt paranccsal tették meg. Kadocsa százados vezetett. Balfon négy lovat rekviráltak a parasztoktól, amelyeket az üzemanyag nélkül maradt gépkocsiból pakoltak meg igen sok, vízhatlan anyaggal burkolt csomaggal. Ezekben voltak az értékek, amelyekről és eredetükről Balassa Sándor tudott, de sohasem látta őket. Balfról gyalog, a megterhelt lovakat vezetve tették meg a 8 —10 kilométeres utat Fertőrákosra. Megjelenésük nem volt feltűnő abban az időben, mert igen sok volt a menekült vagy megrekedt és visszaáramló ember, s kitűnően hamisított irataik a szovjet őrjáratok számára, is elfogadhatók voltak. Az öt ember viselkedései vörös karszalagos ruházata — s mert Kadocsa tűrhetően beszélt oroszul, s szükség szerint felvidéki partizánnak is kiadta magát — annyira bizalomgerjesztő volt, hogy útba is igazították őket a szélicsi erdőbe, ahol „bizonyos feladatot kell végrehajtaniuk’’. 9. Délidőben indultak el a község fölötti erdőségbe, a régi erdei úton. Amikor elérték a patakmedret, továbbmenve megkeresték a hidat és áthajtottak rajta. Az egyik ló alatt a hidpalló beszakadt, a ló jobb mellső lába eltörött. A lovat Kadocsa agyonlőtte. A csomagokat a megmarad három lóra rakták át. Egy kilométernyi út megtétele után a másik ló is kidőlt, elzuhant, és pár perces rugdalózás, keserves nyerítés után kimúlt. Ezt is lepakolták, á tetemet nagy nehezen a fák közé görgették, és a csomagokat a vállukon vitték tovább. Azon a bizonyos gesztenyefás kisebb tisztáson Kadocsa pihenőt rendelt el. Közölte: a csomagok egy részét el kell rejteni, mert két lóval és vállon lehetetlen tovább vinni valamennyit. Túlterheléssel nem kockáztatják a még élő, amúgy is legyengült két lovat. Az elrejtendő értékekért pedig a nem messzi ausztriai területről, Mörbischböl vagy Rustról visszajöhetnek. Kadocsa’beszéde feszült, ellentmondást nem tűrő volt. engedetlenség esetére a legrosszabbakat ígérte. Különösen Balassa számára, aki ■j-'.j bár határozatlanul — fölvetette, hogy ő szívesen hazamenne, hiszen innen már nincs messze az osztrák határ, addig nélküle is továbbmehetnek. ■Ekkor lépett ki a fák közül a szovjetcsillagos magyar határvadász tiszt (Derne Antal határvadász hadnagy, az édesapám), aki mindent hallhatott a beszédből. Dobtáras géppisztolyát elöretartva harsányan földre parancsolta az öt embert és lefegyverezte őket. Ezután egyenként elszedte irataikat, adataikat följegyezte és a papírokat eltette, majd leadott egy jelzősorozatot a géppisztollyal. Megparancsolta, hdgy addig feküdjenek arccal a föld felé, amíg a magyar határvadászok vagy egy szovjet katonai járőr oda nem ér, hogy bekísérje őket a községbe. Már eltelt egy, kis idő, mikor az egyik polgári ruhás nyilas, aki pesti körzetvezetö volt, menekülni próbált. Felugrott és rohanni kezdett az erdő sűrűjébe. A határvadász tiszt azonnal észrevette és géppisztolysorozattal lelőtte. De Kadocsa Ernő, a banda vezére is éber volt. Felugrott és a határőrre vetette magát. A következő pillanatban már talpon volt Brugoviczki és a másik nyilas is. A katonát lefegyverezték, lete- perték, az elvett géppisztoly agyával Kadocsa először leütötte, majd a földön fekvő ember fejét szétverte. Irataikat és fegyvereiket visszavették. Kadocsa intézkedett a halott elfoldelésére, amit Brugoviczki vezényletével Balassa Sándor végzett el félreeső helyen, a gesztenyefától 25 méterre, bent az erdőben. 10. A beteg Balassa nem cáfolta fele- i sége szavait. 11. A leadott sorozatot hallva kis létszámú járőr érkezett a helyszínre. Brugoviczki századosnak és csicskásának sikerült nyomtalanul elrejtőznie egy távolabbi, bokrokkal borított mélyedésben. Amikor a járőr zaja elcsitult, Brugoviczki százados felszólította tisztiszolgáját, hogy induljanak tovább, de az megtagadta a parancsot. A százados agyonlövéssel fenyegette, de mégsem merte használni a pisztolyát; a dörrenés elárulta volna. Nekiesett Balassának, a földre teperte és ütlegelte. A birkózás közben csúszott ki a csicskás ruhája alól a dögcédulája, amit Brugoviczki letépett a nyakáról és —felugrott a földről — azt sziszegte gyűlölködve: „te rohadt állat, ha visszajövök, megöllek, és visszaakasztom a nyakadba a dögcéduládat”, majd elrohant társai nyomában az osztrák határ felé. (Folytatjuk) A BÁCS-KISKUN MEGYEI MUNKAÜGYI SZOLGÁLTATÓ IRODA A MUNKÁLTATÓK MEGBÍZÁSÁBÓL MEGHIRDETI AZ ALÁBBI MUNKAKÖRÖKET Gépészmérnök: Kefe-Seprű I. Sz. Lmizse Közgazdász: Kunság Volán Pénzügyi instruktor: Zöldért Könyvelő: Kunság Volán Zöldért (anyag-) Bérelszámoló: Alföld Kér. Váll. Férfi eladó: (műsz.-i, vas) Alföld Kér. Váll. Minőségi ellenőr: Reszelőgyár Gyors-gépíró: Konzum Kereskedelmi Váll. Fémmunkás (gép) Szállítási előadó: Fémmunkás Bolti eladó: Zöldért Kőművestanfolyam: DUTÉP Kőműves: IKTV DUTÉP ÉBKM Vizmű Váll. Acs: ÉBKM Vízmű Váll. Asztalos: Zománc- és Kádgyár Bádogos: IKTV Tetőfedő: IKTV Villanyszerelő: IKTV Telefongyár Kkőrös Zöldért ÉBKM Vizmű Váll. Szerszámkészítő: Újpesti Gépelemgyár Péztáros: Alföld Kér. Váll. Automata gépbeállító: Telefongyár Kkőrös Vizsgázott daruvezető: Zománc- és Kádgyár Fémmunkás Targoncavezető: Reszelőgyár Gépkocsivezető: Kunság Volán Lakatos: BRG, Reszelőgyár (gép) Baromfifeldolgozó Váll. Fémmunkás. Parkettagyártó Váll. Zománc- és Kádgyár Forgácsoló: Reszelőgyár Marós: Reszelőgyár Zománc- és Kádgyár Esztergályos: Baromfifeldolgozó Váll. Zománc- és Kádgyár Újpesti Gépelemgyár Köszörűs: Reszelőgyár Hegesztő: Fémmunkás Fűtésszerelő: IKTV Hőkezelő: Zománc- és Kádgyár Öntő: Zománc- és Kádgyár Mozdonyvezető-gyakornok: MÁV Vontatási Főnökség Forgalmi gyakornok: MÄV Vontatási Főnökség Női és férfi betanított munka: Parkettagyártó Váll. Reszelőgyár BRG (két műszak) MÄV Állomás Főnökségek (kocsirendező) Női és férfi segédmunka: Zománc- és Kádgyár IKTV Parkettagyártó Váll. Baromfifeldolgozó Váll. DUTÉP (Ablakgyár) MÁV Pályafenntartási Üzemf. (pályám.) Felvilágosítás: 6000 Kecskemét, Horváth Döme u. 2. 800 h A I
