Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-28 / 281. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. november 28. SZANÁLÁS UTÁN KÉT ÉVVEL A Bajai Augusztus 20. Termelőszövetkezet 1985-ben veszteséges volt. A szanálási bizottság felülvizsgálta a közös gazdaság munkáját, és számos javaslatot tett a hibák felszámolására. Egy év múlva sikerült fordulatot elérni. Tavaly már egymillió forint nyereséggel zárták az évet. Az idei kilátások szerint megközelítőleg teljesítik a tervet. Az összképet rontja a szőlőültetvényeken pusztított fagykár — csaknem 100 hektáron ki kellett vágni a tőkéket. A többi ágazat hozza a tervezett nyereséget. Javult a gazdálkodás, de még sok a tartalék A fordulat hatása Mindezt Sztrikinácz Sándor el­nöktől tudtam meg beszélgetésünk elején, aki azt is elmondja: — A gazdálkodás az utóbbi két évben fokozatosan javult, de az eredményekkel nem dicsekedhe­tünk, van bőven még tartalék. Az eddigi sikereket főként annak kö­szönhetjük, hogy a tagság elfogadta azokat az instrukciókat, amelyek a felülvizsgálat során elhangzottak, szorgalmas munkával segítette ki­húzni a kátyúból a termelőszövet­kezeteket. A fordulatot az is jelzi, hogy míg a szanálás esztendejében sokan kiléptek, mintegy 20 száza­lékkal csökkent a taglétszám, addig ez a folyamat tavaly már megszűnt. Sőt, az idén némi létszámnöveke­désről számolhatunk be. A növénytermesztésben növel­ték a kukorica arányát és sikerrel termesztettek vetőmagokat. A ki­vágott szőlőültetvény helyére er­dőt telepítenek. A nagyüzemi mű­velésre nem alkalmas parcellákat pedig hobbitelkeknek adták ki. Je­lentős meliorációs munkába fog­tak, amelyek elősegítik, hogy újabb területeket nyeljenek a me­zőgazdaság számára. A sárközi te­rületen a Dunavölgyi főcsatorna és a Duna között több mint 1500 hektárt érint az általános talajjaví­tás és a termelési feltételek megte­remtése. Az idén kezdték á terv kivitelezését és 1990-re fejezik be.. Szerkezetváltás az állattenyésztésben Másik főágazatunkban„az állat- tenyésztésben számos intézkedés történt. A baromfitenyésztés min­dig jövedelmező volt, a keltetőállo­mást és a pecsenyecsirke-nevelő te­lepüket felújították, korszerűsítet­ték. A vegyes sertésállományt le­cserélték, a kahyb, a kaposváriak által előállított fehér hússertés gaz­daságosabb, nyereségesebb. Befe­jezték a sertéstelep rekonstrukció­ját. Fordulat történt a szarvasmar­ha-tenyésztésben is. A növendék­állatok a legelőn szépen fejlődnek, a tenyészanyagok a Délalföldi Ál­lattenyésztés Fejlesztő Vállalattól kapják. A 250-es állományt 800-ra növelik. — Két év alatt mintegy 50 millió forintot költöttünk technikai és műszaki fejlesztésre. A gépkocsi- park egyharmad részét felújítot­ták. Két új Claas Dominátort, traktorokat, munkagépeket vásá­roltunk — sorolja az elnök. Erre Is szükség van Bajaszentistvánon nincs műve­lődési központ, ezért a tagság szó­rakozására gondolva — mivel a munka mellett erre is szükség van —az egyik irodahelyiséget átalakí­tották kulturális célokra. Többek között kézimunkaszakkört szer­veztek, ahol 30 asszony tölti hasz­nosan az esti óráit. Az említett építkezést a termelőszövetkezet sa­ját építőrészlege végezte. Az építési szakemberek nemcsak a termelő- szövetkezet részére dolgoznak, de vállalnak közületeknek és a lakos­ságnak is munkát. A napokban adták át a bácsalmási Bácska Ta­karékszövetkezet bajaszentistváni fiókját, amelyet a termelőszövetke­zet brigádja egy régi épületből ala­kított ki. Most épül az iskola tanu­lói részére egy tornaterem, amelyet jövőre adnak át. — A fagykárok ellenére nem számoljuk fel a szőlő- és gyümölcs- termesztést, szakcsoportot alakí­tunk, amely még az ősszel 44 hek­táron telepít új, a piacon keresett fajták szaporítóanyagából. Olyan művelési módozatok alakultak ki, amelyek védik a fagytól a növé­nyeket — magyarázza a termelő- szövetkezet elnöke. A Bajai Augusztus 20. Termelő- szövetkezet adottságai lehetővé te­szik a gazdálkodás további javítá­sát és a felsoroltak is bizonyítják, hogy az anyagi érdekeltség foko­zottabb érvényesülése, az önelszá­moló egységek létrehozása segíti a szövetkezet kibontakozását. Leg­döntőbb természetesen a tagság szorgalma, valamint jó együttmű­ködése a szövetkezet vezetőivel. Kereskedő Sándor MÁR „CSAK” 35 MILLIARD Mi idézi elő a költségvetési hiányt? Sokáig emlékezetes lesz az Országgyűlés őszi ülésszaka, és nemcsak a két adójavaslatra föl­lángolt viták miatt. Már az országgyűlési bi­zottságok ülésén az adóreformmal kapcsolat­ban jó néhány képviselő a költségvetés reform­ját emlegette. S rendkívül erősen fogalmazódott meg az a követelmény, hogy az Országgyűlés több információt kapjon és nagyobb fokú ellen­őrzést gyakoroljon közös állami bevételeink és kiadásaink fölött. Valószínűleg nemcsak az adóreform miatt fogalmazódott meg ilyen élesen ez a javaslat. Köztudott, hogy a költségvetés idén is mintegy 35 milliárd forint hiánnyal zárja majd az évet, igaz,, ez jóval kevesebb lesz a tervezettnél. Pénznyelő vállalatok A jelenlegi gazdasági számítások szerint a bevételek és a kiadások a következő évben sem kerülnek egyensúlyba. Az országgyűlési bizott­ságok vitáját hallgatva feltűnt, hogy a legtöbb képviselő elsősorban az intézményi rendszerre fordított milliárdokat okolja a hiányért. Pedig a költségvetés kiadási oldalának egyik legna­gyobb tétele a vállalatok támogatása. És itt jelentős súllyal szerepelnek azok a cégek, ame­lyek olykor évről évre veszteséggel gazdálkod­nak, önerejük még a munkabérekre is alig fut­ná. Bár a támogatások csökkentese a gazdaság­politika egyik fő célkitűzése, ennek mint a számok is bizonyítják —; nem sikerűit mindig eleget tenni. Holott az itt megtakarítható forin­tok jóval nagyobb összegre rúgnak, mint példá­ul az intézmény kiadások csökkentései. Amire egyébként tavaly már volt példa a költségvetési intézményeknél; az államigazgatási szerveknél pedig a létszámcsökkentést ismét napirendre tűzték. Természetesen egy bizonyos ponton túl a kia­dások mérséklésének már nem sok értelme van. Ha megbénul egyes fontos intézmények mun­kája pénz híján, akkor ez több kárt okoz, mint hasznot. Tehát miközben az ésszerű csökkentés a fő feladat, emellett a költségvetés bevételeit is növelni kell. Éppen az adóreformmal kapcsolatos viták­ban kapott nagyobb hangsúlyt, hogy nem érde­mes nagyon szigorú adókulccsal megcsapolni' akár a vállalati, akár a magánszemélyek jöve­delmeit. Ha mindez teljesítmény-visszatartás­hoz vezet, akkor az adó is kevesebb lesz a lehet­ségesnél. Itt is reform Ezért csak az ésszerű, a teljesítmények foko­zására ösztönző adózási rendszer növelheti a vállalkozó kedvet az egész gazdaságban, és a fellendülő gazdasági tevékenységből több jut az államkasszába is. A parlamenti ülés óta eltelt hetekben megje­lentek már a vállalati jövedelemszabályozásról szóló rendeletek és törvények alapján mindany- nyian számolhatjuk, mennyit érdemes dolgoz­ni. A vállalati jövedelmekből körülbelül öt szá­zalékkal marad több, mint korábban, és ha csak kismértékben is, de növeli a érdekeltséget. A magánszemélyekre vonatkozó törvény pa­ragrafusait azért nehéz értelmezni ebből a szempontból, hiszen nagyon sok a mentesség, így jövőre válik el, hogy hol ösztönzi és hol fogja vissza a teljesítményeket. A várható hatá­sok felmérésére, az első tapasztalatok összegzé­sére egyébként parlamenti ad hoc adóbizottság alakult. Ugyanekkor a kormány elfogadta a javasla­tot, mely szerint 1989-re előkészítik a költségve­tés reformját is. Természetesen ez nemcsak a bevételek és a kiadások akár tételes ellenőrzését jelentheti, hanem a korábbi szerkezet átalakítá­sát, az állami nagyberuházások fokozottabb figyelemmel kísérését. S ekkor kell meghatároz­ni, hogy az éves költségvetési törvény jóváha­gyásán kívül milyen területeken és milyen mó­don kíván az Országgyűlés előzetes konzultáci­ót kérni, vagy mely kérdésekben akar dönteni. Lakatos Mária Magyar technika lengyel kikötőkben A lengyel tengeri kikötők fejlesztik szolgáltatásaikat. Tekintettel arra, hogy bővül a lengyel külkereskedelem áruszállítása, s ugyancsak gyors ütem­ben növekszik a magyar, a csehszlovák és az osztrák partnerek, valamint a svéd és finn szállítmányozó cégek tran­zitáru-szállítása, korszerűsítik a gdans­ki, gdyniai és szczecini kikötői rakodó- bázist. Az átépített kikötői rakparto­kat a KGST-országok cégeitől megren­delt műszaki felszerelésekkel látják el. A cégek egyike: a Ganz Danubius. Síkhegyi Károly, a magyar cég gdanski képviselője erről így beszél: A gdanski kikötőben speciális, szénrakodásra szolgáló daruberende­zéseket szerelünk fel. Három, egyen­ként 10 tonna teherbírású konstrukció­ról van szó. Már hét hasonló darube­rendezést szereltünk fel a gdyniai kikö­tőben, s néhány 16 és 10 tonnás darut vásárolt tőlünk a' szczecini kikötő is. Lengyel partnereinkkel a kikötői daru­kon kívül 35—200 tonna teherbírású úszódaruk, konténermozgató gépek, kikötői vontatóhajók és kis jégtörő ha­jók szállításáról is tárgyalnak. Edward Natzel, a gdanski kikötővál­lalat beruházási szakértője elmondta: — Kikötői rakodóberendezéseket Lengyelországban is gyártanak, de va­lamennyi érdekelt számára nem jut be­lőlük. Ezért van szükség a külföldi be­szerzésre is. A kikötői rakodóberende­zések korszerűsítésén kívül átalakítjuk komphajóbázisunkat -is. Új, úgyneve­zett ro-ro hajók fogadására szolgáló rakpartot létesítünk, ami meggyorsítja majd a hajójáratok hatékony be- és kirakodását. Z. W. Irányítótorony a ferencvárosi rendező-pályaudvaron t Befejezéséhez közeledik a ferencvárosi pályaudvar rekonstrukciója. Az 1984-ben megkezdett munkát két ütemben végezték el. Először a keleti gurítódomb 32 vágá­nyából 16-ot, a hozzá tartozó váltókkal és jelzőkkel újítottak fel. A másik 16 sínpáron előreláthatólag november végén indulhat meg a forgalom. Újdonság még a vágányra szerelt, megközelítőleg 10 ezer darab sebességcsökkentő elem, egy új, nagyobb teherbírású vasúti híd és a modern, szeptember ófa üzemelő irányítótorony. SZÁMVETÉS A SZÁMÍTÁSTECHNIKÁVAL A státusszimbólumok felett eljárt az idő A jelentősebb vállalatokat, gazdálkodó egységeket kivéve, nálunk még a kezdeti lépések is hiányoznak a számítógép gyakorlati alkalmazását tekintve. Vagy tán mégsem ennyire sötét ez a kép? — tettük fel a kérdést egyik korábban megjelent írásunkban. „Ügy érzem, hogy F, Toth Pál cikke­re feltétlenül reagálnom kell.” így kezdi szerkesztőségünkhöz írott levelét Szó- rádi Tibor, programozó, a . -Bács- Kiskun Megyei Növényvédelmi és Ag­rokémiai Állomás adatfeldolgozási fe­lelőse. Észrevételeit az alábbiakban kö­zöljük: Intézetünk idestova hat éve foglal­kozik számítógépes adatfeldolgozás­sal, rögtön hozzáteszem: több, keve­sebb sikerrel. A korszerű technikai esz­közök elterjedését segítette, hogy a kö­telezően vezetett táblatörzskönyveket alkalmassá tették a gépi adatfeldolgo­zásra. Hozzájárult az a rendelet is, amely előírja, hogy a mezőgazdasági vállalatok és üzemek hat hektáron fe­lüli földtábláiról háromévenként talaj­mintát kell venni. A keletkezett adatok feldolgozásához és tárolásához nélkü­lözhetetlen a számítógép. Az adatok többségét egy korszerű távadat-feldol- gozási rendszer keretében, bérelt tele­fonvonalon keresztül naponta továb­bítjuk az Állami Számítógépes Szolgá­lat budapesti központja részére. Ott egy olyan információs alrendszerrel rendelkezünk, ahová más megyék is felküldik az anyagaikat. Az összegyűj­tött adatokból egy országos méretű információs bázis keletkezik, amely jól felhasználható a népgazdasági elemzé­sek és miniszteri szintű döntések előké­szítéséhez. A talajmintákat 14 mikroelemre vizsgáljuk, ez lényegében 14 laboratóri­umi műszersort jelent. A műszerek há­romnegyed része digitális, illetve papír­csíkos kijelzésű, a többi mérési görbét rajzol. A mérési számok papírcsíkon jutnak el a helyi számítógépre. A jelen­legi számítógépes konfigurációnk igazi nemzetközi együttműködés eredmé­nye: magyar a központi egység és a nyomtató, lengyel egy másik nyomta­tó, bolgár a diszkegység, maguk a disz­kek nyugati országokból származnak, szovjet az ablakklíma, japán a jelátala­kító és a hívóberendezés a távadat­feldolgozáshoz. Egy Commodore—64 elemzi a talajminőség-védelmi labor műszereiről lejövő adatokat, végzi a kalibrációs mérés értékelését stb. P— 64 tartja nyilván a talajminták fogadá­sát, de a rugalmas munkaidőrendszert is. Komoly előrelépést jelentene, ha minden szakterület kapna egy otthoni (HC) vagy személyi (PC) számítógépet. El kellene érni, hogy a PC ne csak gép­termi eszköz legyen, hanem mindenkor álljon az alkoto személy rendelkezese- re. Sajnos, ennek komoly anyagi von- zata van. (Egy Commodore—64 ára négyhavi átlagfizetés.) Összehasonlít­hatatlanul értékesebb munkát végez­nek azok, akik képesek a számítógépet bevonni a saját munkájukba^ Senki sem vitathatja, hogy az összetett mér­nöki munka hatékonysága ezáltal meg-' sokszorozódik. Az az ember, aki a szá­mítógépet társként kezeli, nagyobb tuT dásra tehet szert és jobban képviselheti a vállalat érdekeit. Fiatal mérnökeink közül néfiány már saját számítógéppel rendelkezik, és önálló programokat ké­szít. Míg mások — esetleg hasonló vég­zettségűek — nem is akarnak közelebb kerülni a ‘ számítástechnikához. Sőt, egyenesen idegenkednek tőle. Ezzel kapcsolatban szeretnék elmondani egy megtörtént esetet. Egyik fiatal kollégám a csúcsmun­kák idején állandó időzavarba került. Elkezdett dolgozni a Commodore— 64-gyel, és később már több ideje is maradt a kelleténél. Kezdetben csak a játékprbgramok élménye okozott nála katarzist. Majd megpróbálkozott a programírással, de úgy érezte, keresz- tülvihetetlen vállalkozásba fogott. A kudarc nem hagyta nyugodni, és csak azért is feldolgozott egy munkahe­lyi témát. Nem szégyellte megkérdezni, hogyan kellene csinálni, mi lenne, ha ... Nem részletezem. Ma már ott tart, hogy a munkáját el sem tudja képzelni számítógép alkalmazása nélkül. A szakmai tekintélye is megnőtt: érve­lését elfogadják, mert tudják, hogy va­lós számításon alapszik. Ma a számítástechnikával történő barátkozás még főként személyes indí­tékú. Éppen ezért fontosnak tartom, hogy az alkotó tudást a jelenlegi gya­korlattól eltérően anyagilag is elismer­jék. Az elismerés ne a pozíciónak, ha­nem a szakmai felkészültségnek, az ér?, tékteremtő munkának szóljon. Közös ügyünkben csak így juthatunk előbbre. Minden munkahelyi részlegben akad legalább egy olyan ember, aki képes a többieket magával ragadni. Az emberi tényezőkben hihetetlen tartalékok rej­lenek. A számítógép csak lehetőség, önmagában nem old meg semmit. Csu­pán termelőeszköz. Kell hozzá az emt bér tudása, tapasztalata, képzettsége, a termelőeszközökhöz való jó viszonya. Egy igazgató asztalán a PC lehet stá­tuszszimbólum, de lehet egy új minősé­gi kor kezdete.

Next

/
Thumbnails
Contents