Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-27 / 280. szám

4 • PETŐFI NÉPE 0 1987. november 27.

SZÉP KÖTET PÉLDÁS ÖSSZEFOGÁSBÓL

F otóalbum a paprikakapáló festőről

óval, képpel, műszerekkel próbálja rögzíteni a tovatűnő pillanatot, átvilágítani az életet a mindenben a hitelességet kutató korunk.

Abban a reményben vettem kézbe Kovács László „Az én Tóth Menyhértem” című könyvét, hogy többet tudok majd a különös sorsú emberről. Tizenöt éves ismeretség, barátság kötötte össze a két festőművészt. Alkalmat teremtettek gondolatcserére, egymás megismerésére, közös feladatok (kalocsai képzőművészeti kör, hajósi alkotótábor) is.

■ A pedagógus-művész gyorsan ráérzett az akkor már évtizedek óta a paprikájáról is híres faluban élő Menyus bácsi fénylő tehetségére. Sajnos, munkája Kalocsához, majd Bajához kötötte, így csak kulturális rendezvényeken, alkalmilag találkoztak.

Sokszínűbben, árnyaltabban tükrözné a művészdiplomával a kétkeziek életformáját vállaló miskei festőt, ha a felvételekből többet tudhatnánk meg az őt körülvevő kisvilágról, ha találnánk a kötetben a fákkal barátkozó, a fiataloknak muzsikáló, a tisztaszobákat, meszelő bölcset ábrázoló képeket, többször érzékelhetnénk környezet, egyéniség ,és alkotás egymásra rétegződését.

Mielőtt bárki is fanyalgásnak vélné megjegyzéseimet, gyorsan hozzáteszem, hogy egy pillanatig sem ígért a Bács-Kiskun Megyei Tanács, a miskei Március 15-e, a dusnoki Munkás- Paraszt, a hajósi József Attila,.a bátyai Piros Paprika mezőgazdasági termelőszövetkezet, a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát támogatásával, a Miskei Községi Tanács kiadásában megjelent kötet szerzője képes Tóth Menyhért- életrajzot.

A benne kialakult Tóth Meny- hért-kép bemutatását Ígérte.

Müyennek látta?

Örökké munkásnak! ' Elmé- lyülten dolgozó mesternek (a mester szó itt a nagy reneszánsz művészek fölfogásában érvényes). Jól komponált felvételek érzékeltetik, hogy mennyire kirekesztette magát a világból, ha az ihlet, az alkalom a festőállványhoz parancsolta. Kovács László az érzés gyermeki tisztaságát mindhalálig őrző alkotói egyéniségre is fölhívja a figyelmet. A kötet egyik legszebb, felülről fotózott képén felhőtlen derűvel - nem szeretem ezt a szót, de most csak ez közvetíti a látványt —, átszellemül- ten dolgozva észre sem veszi, hogy ki tudja, mióta zsibbad dereka a kényelmetlen, alkalmi ülőalkalmatosságon. Ugyanezzel a felelős műgonddal, elmé- lyültséggel szól több képen a fiatalokhoz; egész lényével átadja magát a tanításnak.

Rövid bevezetőjében szóban is fölvázolta, milyennek is látta Tóth Menyhértet.

Életművének hatását, utóéletét is vizsgálja a kötetzáró magvas tanulmányában Sümegi dyörgy. Elemzi Kovács László tisztelgő fotóit, méltatja a kiadványt.

A mondandót markánsabban szolgáló szerkesztés és tipográfia hasznára vált volna az ügyhöz, Kovács László eddigi munkáihoz méltó kötetnek. Miske példát mutat emberi, művészi értékeink megbecsülésében.

Búcsú az élettől, ezt a címet is adhatnék a hátsó borítóról szívünket elszorító képnek. Öreg ember — öltözékéből ítélve félig falusi, félig városi — bandukol kifelé a világból. Viszi magával ifjúkori népkonyhák ízeit, édes mesék örömét, a test jajait, gyámoltalansága ko- loncait, de itthagy nekünk egy általa teremtett, csontnál, húsnál, idegeknél hosszabb életű másik világot.

Heltai Nándor

FI LM JEGYZET

Az utolsó kézirat

dekazonosságokról és -ellentétekről, egy művészileg termékeny és sikeres élet legfontosabb összetevőiről.

Nyári György, a sikeres író haldoklik. Sajátos módját választja a búcsúzásnak, uto.lsó tettével valamennyi hozzátartozóját egyforma mértékben provokálja; egy kézirat gyil- vánosságra hozatalával fenyegetőzik, azt állítja, ebben mindenről és mindenkiről, magán- és közéleti személyekről, „a perekről és 56-ról” elmond .végre mindent, a teljes igazat. A barátok és családtagok valamennyien vérmérsékletük szerinti pánikba esnek, s őrült vesszőfutásba kezdenek az utolsó kéziratért. Megszerzése, úgy tűnik, elsősorban a régi barát, az Akadémia elnöki tisztét is betöltő Márk elvtárs számára lenne a'legfontosabb. Nyári és Márk barátságát ugyan kezdettől fogva feloldhatatlan ellentétek feszítették, de mindig mindketten tudták, hogy egymásra vgnnak utalva.

A'fiatal hegedűművésznő, a Londonból hazatérő Flóra túlságosan jól ismeri Márk elvtársat. Tudja, hogy 1957-ben épp az ő tanúvallomása alapján ítélték el Nyárit. Igaz, így igazán neki köszönhetőek a börtönben írt remekművek is. Az öreg jellemgyengeségeitől azonban a legkevésbé sem szenved, minden körülmények között és feltétlenül hisz „az ügy” szolgálatában. Nem ismeri az íróval ellentétben a lelki- ismeret-fucdalást, hisz nincs is tudatában, hogy hazudik önmagának.

Nyári jóval egyértelműbb jellem. Úgy tűnik, utolsó gesztusa egy, a magánember lelkiismeretét, a hazugságok terhét könnyíteni hivatott nyilvános gyónás. Ami voltaképpen fölösleges, mert a számára fontos megmérettetésnél, ha az életmű maradandónak bizonyul, a magánember hibái nem számítanak úgysem. A film elsősorban ezt a kételyt próbálja az alapműhöz hasonlóan kibontani, plasztikussá tenni. Ahhoz azonban keveset nyújt, hogy valódi drámai helyzetként érzékelhessük. A katartikus pillanatokból csak feszültséggel játszó, érdekes vagy sejtelmesen szép hangulatok, festőién oldott leírások lesznek. A Tóth János kamerája által előhívott, önmagában is működő szépség — az alapkoncepcióval vélhetően ellentétben — a politikumot érintetlenül hagyva, csak a mondanivaló filozófiai rétegével kerül szinkronba, az elmúlás „sorvégeire” rímel. Károlyi Júlia

Izgalmas téma, huszadik századi klasszikusunk irodalmi alapanyagából épített, kitűnő szerkezet, eszményi képi komponálás, tökéletes szinészválasztás — általában egy igényes munka minden adaléka megtalálható Makk Károly új filmjében. Bármelyik részletét vesszük is szemügyre, kifogástalanul tökéletes, logikailag semmi nem hibádzik. Csak épp a mindezekből egyenes úton levezethető, várva várt, megindító, felkavaró, magávalragadó hatás marad el.

Egyértelműen sikeres előzmények — játékfilmek (Szerelem), televíziós produkciók (Philemon és Baucis) — bizonyítják, hogy Makk Károly gyakorlottan avatja személyes indíttatású, felejthetetlen filmélménnyé Déry Tibor prózáját. Ezúttal a Vidám temetés című novella szolgált Makk és Komondy Zoltán számára a film Írói alapanyagául. A fő- és mellékszálakat nagy műgonddal szőve teremtik meg az írásműénél jóval összetettebb kompozíciót. A filozófiával, de még inkább politikummal átszőtt allegorikus játék egy — a jelek szerint nem jelentéktelen — életmű háttere előtt beszél a halálról, a kultúrpolitikai hadviselés szabályait kicselező halhatatlanságról, szabadságról és manipulálhatóságról, érÚJ DÍSZKÚT CSONGRÁDON

Új köztéri díszkúUal, Máté István szobrászművész alkotásával gazdagodott Csongrád város. A habkőből faragott alkotás talpazatán Nepomuki Szent Jánosnak, a vízi átkelőhelyek patrónusának szobra áll, bronzból készült, angyalfejes vízkifolyókkal.

TARZAN (4.)

A filmek hőse (1.)

Ha Tarzan-filmekről beszélünk, természetesen először Johnny Weissmüller jut az eszünkbe, ő számunkra a tökéletes Tarzan. A figurát azonban előtte és utána sokan, sokféleképpen játszották el. Nézzünk ezek közül néhányat.

Hollywood már a kezdetek kezdetén remek érzéssel szimatolta ki a biztos sikert, így az éppen futó könyvek megfilmesítésével is gyakran foglalkoztak. lAz ő megbízásukból irt Edgar Rice Burroughs két forgatókönyvet is, de ezek közül egyik sem nyerte el a filmcézárok tetszését. Egy évvel később, 1917-ben azonban röpke két hét alatt leforgatnak a hollywoodi -stúdiókban egy új filmet. A címe: Tarzan, a majom- . emben

A némafilm címszerepét Elmo Lincoln alakítja, partnere Enid Morkey, Gordon Giffith, Csita majom szerepében pedig a liliputi termetű Joe Martin.

Premier 1918. január 27-én, a Broad- vayn — és sikeréről elég annyit megjegyeznünk, hogy e film az elsők közt volt, melynek bevétele meghaladta a sokáig bűvösnek tartott egymillió dolláros határt. A következő filmet így tehát még ez évben leforgatták, ugyancsak Elmo Lincolnnal: Tarzan románca címen.

Csak némafilmből több készült, többek közt Frank Merül, Perce Demprey főszereplésével. A legemlékezetesebb azonban minden bizonnyal Gene Pol- lar és Karla Schramm párosa (Tarzan és Jane szerepében).

Ezeket a filmeket, ha újra megnézné valaki, feltehetőleg végignevetné, mára oly humorossá váltak azok a gesztusok, mozdulatok, amelyek akkoriban félelmet és meglepetést keltettek. Emlékezetes felidézni Tarzan ruházatának változásait is. Amíg Weismüller egyszerű ágyékkötőt viselt, a kezdetekben a színészeknek szinte az egész testüket elfedő szőrmékben kellett a fák közt ugrálniuk.

De térjünk rá az igazi, a klasszikus Tarzanra, Johnny Weissmüllerré. Az osztrák származású, izmos, egykori úszóvilágbajnok igazi karriert futott be Hollywoodban,- olyant, mint amilyent mai utódja, a szintén osztrák származású Arnold Schwarzenegger, aki Co- nanként és a Therminátor főszerepében vált híressé.

.. Weissmüller.hírnevére már.l924-ben, majd 1928-ban szert tett, amikor előbb a párizsi, majd az amszterdami olimpián a 100 és a 400 méteres gyorsúszásban és stafétában csillogó aranyakat szerzett az Egyesült Államoknak. Népszerűségét kihasználva szerződtették 1932-ben Hollywoodba, ahol hamarosan Tarzanként válik népszerűvé. (Partnere a szépséges Maureen O’Sullivan.^- Jane szerepében —, de róla tudni kell, hogy elég hamar megunta a szerepét. Nyolc produkcióban játszott csupán.

Volt a klasszikus Tarzan-filmeknek még egy állandó hőse, a kölyök. Ot John Sheffield alakította, akit Weismüller maga választott ki e szerepre. Az ideális hármas idején készült filmek jelentik talán a legjobb Tarzan-történé- teket. (Tarzan, a majomember,-Tarzan szökése, Tarzan bosszúja, Tarzan és fia, Tarzan titkos kincse, Tarzan New Yorkban). Ám e rövid korszaknak hamarosan vége szakadt. John Sheffield felnőtt, nem illett már a gyermekszerepbe, tőle meg kellett válni. Maureen

O’Sullivan pedig elhatározta, hogy nem óhajtja többször eljátszani Jane szerepét. Jane-nek a következő filmben tehát meg kellett halnia.

Ez ellen Edgar Rice Burroughs hevesen tiltakozott. Nem hagyta, hogy teremtményét egy színésznő szeszélyei folytán ily csúnya módon eltüntessék, így nemsokára Brenda Joyce vette át Jane szerepét, majd őtőle Linda Christian.

Ezek az újabb filmek azonban már nem voltak egyenértékűek a régiekkel. Hiányzott belőlük a megszokott hármas egysége, a történetek pedig mind hihetetlenebbé váltak.

Szólnunk kell még arról a híres kiáltásról, mely oly jellemző Tarzanra. Ezt a különös hangot a Metro—Goldwin —Mayer stúdiójában mixelték. Négy hangot kevertek egybe, egy megpendített C-húr zengését, egy prérikutya üvöltését, egy hiéna ugatását és egy teve bégefésszerű hangját. A mixelt

alap pedig Weissmüller saját üvöltése volt (ne feledjük el, hogy osztrák származású lévén, valószínűleg tudott jódlizni). A hangmérnökök mindezt megbűvölték, felgyorsították, és készen állt Tarzan csataüvöltése.

A film technikai hátteréhez tartoznak az állatszereplők, akik nem mindig élvezték a meleg stúdiókban a forgatást — hisz csaknem minden egyes jelenetet belső térben vettek fel. — Rengeteg majom, elefánt és egyéb állat pusztult el. A különböző veszélyes jelenetekben többször alkalmaztak trükkfelvételt. Több filmben küzd meg a hős például krokodillal, oroszlánnal. Ezeket a jeleneteket azonban elég volt egyszer felvenni, másodszor és harmadszor a másik kameraállásokat ismételték meg. Miről szóltak azok a filmek? Talán meglepő, de nemcsak egyszerű dzsungelkalandokról. De erről majd legközelebb.

(Folytatjuk)

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától reggel 8 óráig tart: szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a kövétkező hétköznap réggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyermekeiének: Kecskemét, Izsáki út 5.; C pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822).

Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rihe. Városföld gyermek és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el.

Lelki segélyszolgálat: Kecskemét, T.: 28-222, 18—22 óra között.

ORGOVÁNY: Orgovány, központi rendelő (T.: 25); Lajostnizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, központi rendelő (T.: 200); Kunszentmik- íós, Kunpeszér, Kunadacs, Tass: Kun- szentmiklós, központi rendelő (T.: 155); Dunavecse, Szálkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: Kerekegyháza, központi rendelő (T.: 7.1-101); Lakitelek: dr. Szél I. (Lakitelek, Széchenyi 48/A. T.: 42- 105); Izsák: dr. Sőreghi I. (Izsák, Rákóczi u._ 19. T.: 06); Tiszaalpár: dr. Szántó Á. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 18/Á. T.: 44-086).

BAJA: á hétvégi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látjálrel (T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bács- borsódi, bácsszentgyörgyi, batmonostori, csátaljai, csávolvi, dávodi, érsek- csanádi, felsőszentivani, garai, herceg- szántói, nagybaracskai, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket.

BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki,,kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el (T.: 124).

KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézetben ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betegeket.

Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21).

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszáŰási, pálmonoston, pető- fiszállási, bugaci betegeket.

A gyermekorvosi ügyelet rendje hétvégeken: szombaton es vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével.

TISZAKECSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és a lászlófalvi betegeket látják el. (T.: 41-261).,

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el a Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Öregcsertő- Csoma, Szakmár, Úszód és Kalocsa

betegeit. Az ügyelet ideje szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7'óráig tart (T.: 10, 122, 134). Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba 219-es mellék.

A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek.

Fájsz, Dusnok: dr. Kiss J. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 27. T.: 12); Solt.' Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (T.: 167); Hajós: dr. Zakupsz- ky E. (Hajós, Temető u. 9. T.: 27.); Dunapataj, Harta: dr. Mácsik E. (Dunapataj, Ofdasi u. 10. T.: 46).

KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mellék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállás!, pirtói betegeket.

Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211); Rém, Jánoshalma, Kéleshalom, Boro- ta: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Tompa, Kelebia: dr. Kiss S. (Tompa, Attila u. 79. T.: 17).

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletét:

Kecskemét: Szabadság tér 1.; Baja: Tóth K. tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. u. 7.;

Jánoshalma: Béke u. 1/A.; Kalocsa: Széchenyi-lakótelep; Kiskőrös: ! Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u.

I. ; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszent miklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke u. 132.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.'; Solt: Béke tér 6.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓRHÁZ. dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106).

KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Tuboly Cs. (Kecskemét, Halasi út

34. T.: 28-344).

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szerelnie: dr.* Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.) Nemesnádudvar, Sü- kösd, Érsekcsanád: dr. Lakatos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Ulicsák A. (Gara, Kossuth, u. 58. T.: 14), Felsőszentiván; Csávoly, Bácsbo- kod: dr. Lipokatich S. (Csávoly, Arany

J. u. 37. T.: 29), Bácsborsód, Madaras,

Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Kossuth u.TL T.: Madaras 47), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagyba- racska; dr. Makay G. (Dávpd, Tolbu- hin u. 4.) ' i

KALOCSAI ÁLLATÉGÉSZSÉG- ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Kasziba I. (Kalocsa, Hunyadi u. 90. T.: 443), Tass, Szálkszentmárton: dr. Reviczky Gy. (Szálkszentmárton, Vasút u. 12.), Dunavecse, Apostag: dr. Szüts M. (Duna- vecse, Vörös Hadsereg u., 8/A.), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, "Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Bíró F. (Solt, Liget-u. 6.T.: 85), Harta, Duna- tetétlen, Állampuszta: dr. Kohány S. (Harta, Dunasor 6. T.: 64), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszent- benedek: dr Mészáros L. (Dunapataj, Malom u. 20.), Szakmár, Öregcsertó, Homokmégy: dr. Farkas A. (Homokmégy; bózsa Gy. u. 14. T.: 8), Miske, Dragszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kunváry J. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u. 1.), Fájsz, Dusnok: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23).

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Kovács Gy. (Kecskemét, Széchenyi tér 1—3. IV/59. T.: 24-168), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr.' Bocskov P. J. (Kecskemét, Katona J. tér 10. fszt. 1.), Jakabszállás, Orgbvány: dr. Zakupszky

J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72- 075), Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43- 192), Lajösmizse: dr. Cserényi P. (La- josmizse, Vereb U.2/A. T.: 137), Tiszakécske: dr. Pitti L. (Tiszakécske, Tanácsköztársaság u. 6. T.: 41-027), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybe- ne: dr. Talabér Zs. (Kerekegyháza, Arany J. u. 24.).

.. KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLÉT: Kiskőrös: dr. Boros O. A. (Kiskőrös, Vattay u. 10.), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Ságvári u. 5.), Kun- szentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Tóth S. (Kunszentmiklós, Petőfi ltp. B. ép. T.: 202), Szabadszállás, Fülöpszállás, dr. Bálint T. (Szabadszállás, Könyves K. u. 7.), Soltvadkert, Bocsa; Tázlár: dr. Rohonczy Gy. (Soltvadkert, Bocskai u. 29. T.: 250), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soítszentimre, Kas- kantyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2.), Kecel, Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel, Temető u. 8.),

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Kiss L. (Kiskunfélegyháza,. Bajcsy- Zs. u. 2. T.: 62-292), Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmonosto- ra, Petőfiszallás: dr. Fekete M. (Kiskunfélegyháza, Jókai u. 61. T.: 61-447), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Berényi F. (Tiszaálpár, Alkotmány u. 7. T.: 44- 111), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Fülöp J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 66. T.: 31-828), Jászszentlászló, Szánk: dr. Mihála É. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 16), Bugac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bugac, Felsőmonostor 577; T.: 72-570).

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Horváth L. (Kiskunhalas, Fazekas u. 17. T.: 22-554), Zsana, Harkakö- töny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Erdődi J. (Kiskunhalas, Schönherz Z. u. 5. T.: 21-070), Jánoshalma: dr: Csépányi N. (Kiskunhalas, Magyar u. 20. T.: 223), Borota, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 471), Mélykút, Kisszállás: dr. Holló A. (Kisszállás, II. kér. 1.), Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszölős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, N^átételke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 10).