Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-27 / 280. szám
1987. november 27. • PETŐFI NÉPE • 3 TANÁCSKOZTAK A MEGYEI ÁLLAMI GAZDASÁGOK VEZETŐI M Döntő szempont: a jó eladhatóság regbeszélésre hívta össze a napokban a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya a megye állami gazdaságainak, kombinátjainak vezetőit. Tóth Ferenc, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője megnyitójában a tanácskozás indokait is vázolta. Egyebek között szólt arról, hogy ebben az esztendőben kedvezőtlen gazdasági folyamatok tapasztalhatók, a vállalatok pénzügyi helyzete romlott. Az eddigi számítások szerint az idei nyereség nem éri el a tavalyi 60 százalékát, s a mintegy 270 millió forint elhatárolás (az elmúlt évek veszteségeinek még nem kiegyenlített, s az elkövetkezendő időszakra átütemezett összege) a jövő év gazdálkodását is nehezíti. Jelentősek az exportkiesések, különösen borból és pezsgőből, valamint egyéb alkoholtartalmú italokból volt sokkal kisebb a külföldi fogadókészség. A megyei pártbizottság a helyzet elemzésén túl az elkövetkezendő, időszak stratégiájának és taktikájának lehetséges változatairól, ennek eszközrendszerérői, feltételeiről kívánt eszmét cserélni a vállalatok vezetőivel. Bizalom és realitás Dr. Horváth Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese értékes elemzést és összefoglalót adott a jelenlegi helyzetről. Megállapította, hogy a megye agrártermelésének fejlő: dése lelassult, a produktum több mező- gazdasági termékféleségből kevesebb, ugyanakkor a kapacitások bővülésével nőtt a feldolgozottság. A múlt évekhez képest kevesebb a tej, a szőlő, a gyümölcs, valamint a gabona mennyisége is ebben az esztendőben. Mindez nem jelentene gondot, ha sikerült volna egyéb, értékesebb, a jövedelemtermelő képességet javító egyéb termékekkel helyettesíteni, és nem gyengül a nagyüzemek pénzügyi stabilitása. Az előadó szólt arról, hogy az elmúlt években ä hazai és. megyei átlagnál dinamikusabban évente mintegy 10 —12 százalékkal növelve termelésüket — fejlődtek Bács-Kiskun megye állami gazdaságai és 1985-ben 664 millió forint eredménytömeget értek el. Ennek ebben az esztendőben csupán 60 százalékára van kilátás. Az idén csak két vállalatnál, a Bajai Mezőgazdasági Kombinátban és a Bácsalmási Állami Gazdaságban növekedik az eredmény, viszont mintegy 30 millió forintos veszteséggel zár a Kiskunhalasi Állami Gazdaság. A Szőlő-bor termelő, főként a bor és bőrtermékek előállítására specializálódott üzemek helyzete' nehéz, így a Kiskunhalasi, Helvéciái, az Izsáki Állami Gazdaság, valamint a Hosszú: hegyi Mezőgazdasági Kombinát bevételkiesései jelentősek. Aszály és fagykár sújtotta ezeket a vállalatokat, s hasonló hatású volt pénzügyi helyzetükre a szovjet megrendelések csökkenése'is az alkoholtartalmú italokból. Kétségtelen, hogy az elmúlt időszak időjárási (főként a fagykárok miatt bekövetkezett termés- és ’ bevételkiesés) gondjai miatt kevés a fejlesztésekre fordítható összeg,- ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a gazdaságok bíztak a borpiac kedvező változásában, és kevésbé törekedtek új tevékenységek ki- fejlesztésére. A megyei pártbizottság november 18-ai állásfoglalásában ajánlotta, hogy a megyei gazdaságok szélesítsék termékskálájukat, bővítsék. termelési profiljukat és szüntessék meg az egysíkú termelésszerkezetet. Különösen fontos ezt figyelembe venniük az egyoldalúan kertészetitermék-előállító és gabonatermesztésre szakosodott gazdaságoknak. Fokozni szükséges az állattenyésztés szerepét, ezen belül különösen a szarvasmarha- és juhtartás kerülhet előtérbe, a szántóföldi növénytermesztésben pedig a nagyobb piaci keresletű és értékű növényeket kell meghonosítani. Egyebek között a vetőmagtermelés fellendítésére is szükség van. Ital, tenyészállat, vetőmag A Bácsalmási Állami Gazdaság és a Bajai Mezőgazdasági Kombinát vezetőinek, szakembereinek előrelátását emelte ki dr. Horváth Gyula, ahol már az évtized elején megkezdődtek a szerkezetátalakító munkálatok, s megemlítette a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaságot, ahol tervezik, hogy újra foglalkoznak juhtartással. Részletesen beszélt a szőlő-bor ágazat helyzetéről és az alföldi borvidék jövőjéről. Leszögezte: aki nem tartja fejlesztésre érdemesnek ezt a Öorvidé- két, az kizárólag szűk, szakmai szempontokat vesz figyelembe. Ezzel Bács- Kiskun megyében nem érthetünk egyet, nemcsak termelési szempontból, hanem politikai okokból sem, mivel a megyében a kertészeti ágazatók a szőlő-, a bor-, és a gyümölcstermelés az itt lakó emberek megélhetésének, döntő forrásai, több település, körzet eltartóképességének alapja. Természetesen szükség van arra, hogy a kertészeti ágazat szerkezete módosuljon, főként a feldolgozásban, és kerüljön előtérbe az alkoholmentes italok gyártása, amire már jó példák vannak több gazdaságban. Az elkövetkezendő időszak fejlesztésében ne a mennyiségi, hanem a minőségi és az eladhatósági szempontok játsszak a fő szerepet, amelynek érdekében ki kell használni, vetőmag- termesztésben, a tenyészállat-előállításban, a fehérjetermelésben és -feldolgozásban rejlő lehetőségéket és piaci igényeket. A megbeszélésen többen mondták el véleményüket, s valamennyien egyetértettek az elhangzott értékeléssel. Elsőként Janik József, a Kiskőrösi Állami Gazdaság igazgatója kért szót. Mint mondotta, a szőlőfagykár és a borpiac bezáródása érzékenyen érintette a gazdaságot, azonban nincs katasztrófahangulat, mivel az elmúlt időszakban törekedtek jövedelemhozó tevékenységek meghonosítására, s 'a meglévőek továbbfejlesztésére. A borkészítésben elérték a kiemelkedő minőséget, s ennek köszönhető, hogy az idén mintegy 20 ezer hektolitert szállíthatnak a tőkés piacokra. Gondot okoz, hogy a sertés- hústermelésben a fehéijehiányos takarmányok miatt a költségek növekednek, csökken a minőség, és mindezek miatt jövedelmezőségi visszaesés következett be. Mint mondotta, nem tapasztal összhangot a piaci tendenciák és a központi illetékesek véleménye között: megfogalmazzák, hogy szükség van a juhtartásra, ugyanakkor a felvásárlási árak alacsonyak; nő a szarvasmarhahús világpiaci ára, ugyanakkor arról hallani, nincs szükség a vágóállat-állomány növelésére. (E témához Gádor József, a Városföldi Állami Gazdaság igazgatója még hozzátette: az értékesítő vállalatok nyereséget mutatnak ki a marhahús eladásából, a termelőknél viszont veszteséges a húsmarhaágazat.) Ugyanakkor megmagyarázhatatlan helyzetnek mondotta Janik József, hogy a kezelésükben lévő vadászterület vadászati jogát — ezzel együtt a vad- gazdálkodás és idegenforgalom fejlesztésének lehetőségét — nem kapja meg a vállalatuk, amihez a megyei szervek segítségét kérte. Kedvezőtlen helyzetüket részletesen föltárta Katona István, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatója (a gazdaságról rövidesen részletes cikkben, lapunkban beszámolunk), majd hangsúlyozta, hogy mindent meg kellett tenniük, hogy a borforgalmazásban a piacon maradhassanak, még többletköltségek árán is, .ami a veszteségük egyik forrása. Sikeres volt a két leányvállalatuk munkája, s ha a gazdaság fennállása alatt most'először állami segítséget kap veszteségei rendezéséhez, egy éven belül helyreállítják a pénzügyi egyensúlyt. Simon Gyula, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója egyebek között a vetőmagtermelésről és ennek koordinálatlan exportjáról, az ebből következő veszélyforrásokról, piaci pozícióromlásról beszélt a megoldás igényével. Szólt arról, hogy például az étkezési növények szántóföldi termesztésének növelésével, a tejtermelés fokozásával javítják a kombinát jövedelem- termelő képességét a jövő esztendőben. Dr. Mátjus Gábor, a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója a helyzetelemzés mellett az elkövetkező időszak szerkezetátalakításáról szólt. Alkohol, és ettől mentes illetve alacsony százalékú — italgyártás technikai és technológiai feltételeit megteremtették, s a szélsőséges, gyorsan változó piaci igényekhez is képesek alkalmazkodni. Olcsóbban termelni Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára a jelenlegi helyzet okai között a természeti csapásokat, az értékesítési nehézségeket és az élelmiszerek világpiaci áresését említette. Kifejtette, hogy a felsoroltak miatti gondokat senki sem oldja meg a vállalatok helyett, a tendenciák elemzésével, a tartalékok, lehetőségek föltárásával minden gazdaságnak saját magának kell gyorsan és hatékonyan cselekednie. Konstruktív, előremutató tervek szükségesek, amelyekben megfogalmazódik az is, hogy milyen módszerekkel, módosításokkal lehetséges olcsóbban termelni. A beruházások, létesítmények, szerkezetátalakítások ugyancsak a költségtakarékosság figyelembevételével szülessenek. Külön is felhívta a figyelmet a vállalati és szövetkezeti együttműködésre, ugyanis ezekre még számos lehetőség van a termelésben és a kereskedelemben egyaránt. Az állami gazdaságok eddig is élen jártak, az elmúlt esztendők eredményeivel igazolták tettre- készségüket, amit ezután is vár ezektől a szervezetektől a megye és az ország. Ugyancsak a Bács-Kiskun megyei állami gazdaságok elmúlt időszakban végzett kiemelkedő munkáját említette felszólalása elején dr. Herpay Balázs, az Állami Gazdaságok Egyesülésének vezérigazgató-helyettese. Beszélt arról, hogy a mezőgazdasági vállalatokat a szelektív agrárpolitika, a szabályozással megdrágított munkaerő, a szocialista piacon bekövetkezett változások differenciáltan — a megyei gazdaságok többségét kedvezőtlenül — érintették. Beszélt azokról a javaslataikról, valamint lehetőségekről, amelyek a mai helyzet megoldását (kormányzati döntések után) elősegíthetnék. Négy állami gazdaság adósságrendezésének elhatározott módjairól (hitelátütemezés, -elengedés, veszteségrendezés), szólt Csóka István, a MÉM osztályvezetője, és beszélt azokról az intézkedésekről, amelyeket a mezőgazdasági kormányzat szándékozik meghozni az elkövetkezendő hetekben. Tóth Ferenc összefoglalójában kitért a szőlő-bor ágazat célszerű fejlesztésére, amelyet annak figyelembevételével végezzenek az üzemek, hogy miként változik a külpiac és módosulnak az igények. Csabai István Megújulás, menet közben Nem könnyű ma — sok minden fellazulása közepette — a kommunista hitet vallani. Gyakorolni még nehezebb. Ilyenkor van igazán mindenki kezére, eszére szükség. De a tekintélyt kiváltó magatartásra is! Mert a szótlan meghúzódás igen könnyű. Amit nem tesz az ember, baj nem lehet belőle. De nem cselekedni akkor, amikor a gondok folyama duzzad és árral fenyeget: vétek! A pártvezetés a megyében több tízezer párttaggal való beszélgetésről vár segítséget. Várja az aktivitás megajánlását, a részvétel szándékát, és ezzel a sorok egyenesítését. Most sorakozó van. Mennyi, de mennyi munkaóra telik ezzel is! De ez nem üresjárat, hanem szóértés. A holnap nem ígéri a szivárvány színeit, a kényelmet, gondatlanságot. Van javítanivaló a pártéletben, gazdasági és a közéletben bármerre tekintünk. Mit lehet és kell tennünk? Dolgozni, igazmondó önérzetes tartással. Ennek van hitele. Megállni az ellenszélben: feladása mindannak, aminek régebben vagy mostanság a szolgálatába szegődtünk. A párt befolyásolta közéletben kimondva-kimondatlanul mindenki érzi önmaga súlyát, jelentőségét. Érzi, mert felkészülnek a beszélgetésekre. Információt adunk és információt kapunk. Az egyenjogúság eszmecseréjéről van szó. Ez azzal is használ, hogy megnyugtat, sőt tenni késztet. Az elmúlt három hét alatt több ezren érezték a mondandó súlyát. Papírra jegyzett vázlatok, „puskák” készültek, hogy a tudatos megfogalmazások pontosan táruljanak az illetékes pártvezetőség, pártszerv elé. Kevés volt a végzetes ítélkezés, annál több a józan, feltárandó, a dolgok mélyébe is kutató felismerés, de az aggódás is. Bízzanak az önállóságunkban, -*4% hangoztatták sokan — felnőttek vagyunk. Elismerjük a jót, de a változtatás szándékát ne fitymálják, ne vegyék félvállról. Ha dolgozunk, kapjunk elismerést. Ne felülről lefelé kezeljenek, viszonyunk a pártvezetőkhöz, a pártvezetéshez .legyen kölcsönös oda-vissza áramló. Vannak, akik 4r~ ki tudja mióta információhiányra panaszkodnak. A sajtó, a tömegkommunikációs eszközök valósággal árasztják a tudnivalók tömegét. Csak éppen oda kell figyelni! Olykor aztán kiderül, hogy az érdeklődés csupán egyes pletykákra vonatkozik. A párttól azonban távol áll a intrika, rendeltetése egészen más! Éppen ez a más az, amit sokan hiányolnak: jó személyi politika, a fizikai és szellemi' munka méltó megbecsülése, szókimondó fórumok működése (pl. a rendszeresen megtartott párttaggyűlések). A beszélgetéseken fölvetett témák: a gazdasági élet, a termelőmunka szüntelen figyelése, befolyásolása, a lusták elmarasztalása, az emberré, a kommunistává nevelés szüntelen szándéka. A minden hasznosban való érdekeltség, az elismerés kérdése. A nyugdíjasok sorsa, hogy ne legyenek megdolgozott évtizedek után koldussá. Szó és tett azonossága. Folyamatos megújulás. A fő, a társadalom ügyét előrevivő kérdésekben a homogénebb gondolkodás. Szem előtt tartani azt, ami pillanatokra sem felejthető — summázhatjuk a lényeget ■—, forradalmi, mindig megújulásra kötelezett és képes párt vagyunk! W. D. JÓGA, TÚRA, SZÓJA Sanitas-mozgalom Kiskunfélegyházán „Ami küzdelembe nem kerül, az értéktelen” (S. Kneipp). Ezek szerint az egészségnek nagyon értékesnek kellene lennie mindenki számára, mert visszaszerzése — ha már elvesztettük — sokszor nehéz és kétséges kimenetelű vállalkozás. Sajnos azonban, amíg birtokában vagyunk, igyekszünk elhessegetni magunktól az esetleges betegség gondolatát. Sőt, önpusztító, felelőtlen életmódunkkal — a dohányzással, a töménytelen mennyiségű alkohollal, a helytelen étkezési beidegződésekkel, a mozgásszegénységgel, — mintha még siettetnénk is ezt a folyamatot. Szomorú halálozási mutatóinkra az Egészség- ügyi Vüágszervezet (WHO) is felfigyelt, a kormány pedig egészségmegőrző programot fogalmazott meg. Jó példa a tenniakarásra, hogy gombamód szaporodnak az országban az egészségvédő klubok. A meglévő negyvenből egy a szeptemberi zsámbéki egészségnevelési konferencián első díjat nyert — kiskunfélegyházi Sanitas Egészségkultúra Központ. A „répaevők” A zsíros, fűszeres étrendhez szokott emberek között van még Félegyházán is, aki jobb esetben — csak — mosolyog az „elit” igyekezetén. Mert valljuk be: értelmiségiek közül kerül ki a re- formkonyha, az akupresszúra, a jóga, a relaxációs programok, a természetjárások résztvevőinek többsége. A Sanitas tavaly szeptemberben alakult, akkor még egészségkultúra klubként. Az érdeklődők és a tanfolyamok számának szaporodása azonban indokolta, hogy „átkeresztelkedjenek” a hangzatosabb központtá. A központ egyik védnökével a Vöröskereszt városi titkárával, Mindszenti Lászlónéval beszélgetünk az első év tapasztalatairól. — Mennyire köztudott a városban, hogy léteznek? —. A központban állandóan hirdetjük rendezvényeinket, fényképekkel reklámozzuk magunkat. Erre szükség is van, mert még mindig hallani — a sikeres programok ellenére — olyan hangokat: „Ja, a répaevők!” Klub a klubban — Hány tanfolyam működik jelenleg? — Különböző klubok keretein belül: a jóga, a testsúlycsökkentő, a természetes életmód, az autogén tréning és legújabban a Sanitas Ifjú Barátok Köre dolgozik. Havonta általában egyszer, nevesebb előadókat hívunk, akik többek között a káros szenvedélyekről, a gyógynövény-felismerésről, a sportbiológiáról, a táplálkozástudományról tartanak előadást. Tulajdonképpen a Lipid (busaevő) -klubot is mi hívtuk életre. Rendezvényeinken gyógynövényekből készült teát szolgálunk fel. Évente virágnyitó (tavaszi) és lombhullató (őszi) Sanitas-napokat tartunk — ilyenkor mindezt túrázással, relaxáció- val kötjük össze. — Más, hasonló klubokkal tartják a kapcsolatot? . — Hogyne, tapasztalatcserére járunk élr jönnek mások is. A dunaújvárosiak, budapestiek, a gödöllőiek, jóban vagyunk a „megvédésekkel” (Magyar Egészségvédő Sportegyesületek). &|j5| Nemrég fejeződött be önöknél a pszichológiakultúra hete. SS A kétkedőket szívesen behívnám egy-egy jól sikerült előadásra, mert a zsúfolt terem a legjobb, érezzük, hogy igény van ránk. Fiatalokkal, szülőkkel, pedagógusokkal beszélgettünk a szenvedélybetegségekről. A középiskolásokat tanulni, vizsgadrukkot leküzdeni tanítjuk. Szülőket és leendő szülőket igyekeztünk gyakorlati gyermeknevelési tanácsokkal ellátni. Egy-egy nehéz témával, — hogyan közölhetjük orvosként, barátként valakivel közelgő halálának hírét — is foglalkoztunk. Égy hipnotizőr is vallott az érdeklődőknek a hipnotézisröl. mint a kapcsolatteremtési módszerről. Drága az egészség élnek? Ai Van egy kevés központi keretünk, de a tanfolyamok önköltségesek és a törzsgárda megszavazta a tagdíjfizetést is. Sokba keiül egyébként mindnyájunknak az egészség. Amíg drágább az étolaj, mint a zsír, magasak a sportszerek árai és idő- és pénzigényes a korszerű gabonaipari termékek, a szójakocka beszerzése, amíg olcsóbb a zsíros pörkölt, mint a francia konyha, a saláta, addig a látványos sikerek ellenére is nehéz agitálnunk. O. Horváth Márta KEMPINGKALANDOK ÉS EMLÉKEK Világtalálkozó Dániában Ma tartja évadzáró közgyűlését a Magyar Camping és Caravanning Club Bács-Kiskun megyei szervezete, melyen a tagok egyebek mellett idei élményeiket is felelevenítik. VERSENYAUTÓ-KIÁLLÍTÁS A HÉTVÉGÉN • Kesjár a BS-ben. A legeredményesebb magyar pályaautós, Kesjár Csaba is ott lesz a hétvégi versenyautó-kiállításon, s bár egy jó félórára átigazolt a Za kspeed Forma—1 -es csapatba, mégis Forma—3-as gépét mutatja be. Képünkön: Kesjár a Zakspeed F —1-esben a Hungaroringen, mellette jobbra Erich Zakowski csapatfőnök. A Budapest Sportcsarhokban 1987. november 27—28—29-én lesz a harmadik magyar versenyautó-kiállitás. Ahol versenyautókat, - motorokat és -csónakokat állítanak ki. A rendezvény keretében többek között közlekedésbiztonsági programok, a helyszínen jelentkezőknek BMX-versenyek, computeres videojátékok is lesznek. Ezen , kívül modellkiállítással, asztalitenisz-show-val szórakoztatják a vendégeket. Bemutatkozik számos versenyző világnagyság is. Vidékről érkezőknek 50 százalékos kedvezményt ad a MÁV. A felnőtt jeggyel rendelkezők között kisorsolnak egy Polski-Fiat 126-ost. • Berger a BS-ben. Gerhard Berger, a legutóbbi két Forma—? 1-es világbajnoki futam győztese lesz az idei verseny autó-kiájlitás egyik sztárja. A Magyar Nagydíjon nem szerzett vb-pontot, de ezúttal — Ferjáncz Attila, a házigazda vendégeként — bizonyára sikere lesz a hétvégi fellépésén. Amikor 1985-ben Portugáliában eljutottunk Európa legnyugatibb szárazföldi pontjára, nem gondoltuk, hogy 1987-ben a Nord Kappot, Európa légé? szakibb szárazföldi pontját is meglátogatjuk — ezekkel a szavakkal kezdte az útiélmények felelevenítését dr. Fekete László és Kenyeres István, a megyei szervezet tagjai, akik az idén fogták sátorfájukat és bebarangolták Észak- Európát. A dániai kemping-világtalálkozóra több Bács megyei család is csatlakozott hozzájuk. — A hajójegy miatt időre kellett Gdanskba érnünk a kikötőbe. Kisebb nehézségek árán sikerült két nap alatt a több mint ezer kilométert megtennünk. Maga a 30 órás hajóút is élmény volt. Helsinkiben egy emlékezetes napot töltöttünk. A következő jelentős állomásunk Rovaniemi volt. Ez az északi sarkkör finnországi állomása, aki átlépi, emléklapot is kaphat. Néhány órai pihenés, nézelődés után útrakeltünk, fel északra, a Nord Kapp felé, ami ide még ezer kilométerre van. Innen elindulva Lappföldre tettük lábunkat. Útközben egyre sűrűbben találkoztunk turistákkal. Az utazók körében ugyanis nagy élmény a Nord Kappra eljutni, mindegy hogy gyalbg, autóval vagy autóbusszal. Amikor legurultunk a kompról, alig vártuk, hogy eléljük a menedékházat, részben a látvány, részben az egyre hűvösödé idő miatt. Míg korában 30 —35 fokos meleg volt, itt fent csak 0 fok körüli hőmérséklet várt ránk. Lenyűgözően szép látvány tárult elénk. Persze ilyen borús időben az éjféli napot nem láthattuk, de az ezt megelőző napokon, illetve éjszakákon és visszafelé is volt módunk megcsodálni. Éjfél előtt a nap megáll a látóhatáron,‘majd egy óra múlva elindul felfelé. Egyhetes norvégiai tartózkodásunk -után igyekeztünk eljutni Hemingbe, a dániai kemping-világtalálkozóra. Ott úgy tartják: ha nem fúj a szél, már jó idő van. Erről a 12 napos ottlétünk alatt meg is győződhettünk. Ugyanis két nap kivételével állandóan gyötört minket a záporeső, s a metsző hideg szél. A július 28-ai ünnepélyes megnyitóra megkegyelmezett az időjárás, 27 ország lobogóját vonták fel. Magyar- országról 272-en vettek részt, nyolc család Bács-Kiskunból. Jártunk Koppenhágában, így láthattuk a királyi rezidencia egy részét, az őrségváltást és a nemzeti múzeumot Visszafelé megtekintettük Odenses ben Andersen, a nagy mesemondó szülőházát. ' Lejegyezte: T. L.
