Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-25 / 278. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. november 25.

TANULMÁNYOK, HEL

A Halasi Műsor mellékleteként lát napvilágot a Halasi Téka. Ebben a kiadványban kapnak helyet azok a hosszabb lélegzetű írások, tanulmányok, amelyek a város története szempontjából mindenképpen érdekesek, fontosak, mintegy adalékul, kiegészítőül szolgálnak. Bizonyára sok-sok gond veszi körül az évente többször megjelenő Tékát. Miből gondolom? Évekkel ezelőtt sokkal szebb kivitelezésben, változatosabb tördelésben, rovatelosztásban nyomtatták ki a halasiak „folyóiratát”. Mára gépelt vagy apró betűvel szedett cikkek sorakoznak az oldalakon. Az ezer példányban napvilágot látó kiadványt Rajnai Miklós szerkeszti, a felelős kiadó pedig a városi tanács művelődési osztálya.

A Halasi Téka hatodik számában Vásáry István egyetemi docens, turku- lógus Thury Józsefre emlékezik. Dr. Szabó Miklósné könyvtáros Kiskunhalas és a főgimnázium kapcsolatát világítja meg — a századfordulót felidézve. Fekete Dezső Thury József irodalmi munkásságának bibliográfiáját készítette el és adja közre. A Téka legutóbbi, hetedik számában Kiskunhalas 125 esztendős múltra visszatekintő óvodatörténetével ismerkedhetünk meg Vass Aranka óvodapedagógus jóvoltából. A halasi tanyavilág múltját, jelenét és jövőjét dr. Szabó Miklós vázolja fel. A kuruchalmokról dr. Hajnal Klára, a Szilády Áron Gimnázium tanára ír.

Ebben az esztendőben két szám került az olvasó kezébe. Várjuk a gondospontos, külalakra is tetszetősebb további lapszámokat.

HALASI TÉKA «sZám)

(I, t ) • A legutóbbi kiadvány címlapja.

KÖNYV ÉS KIÁLLÍTÁS

Dante és Dali

Dali nevét és extravaganciáit ismeri a magyar közönség. ■Művészetét alig. Ami kevés publikáció itthon napvilágot látott, az polgárpukkasztó, neurotikus megnyilvánulásairól szólt. Műveivel reprodukciókban is csak elvétve találkozunk. (Van ugyan a Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményében egy-két Dali-rajz.)

Ezért is érdemel megkülönböztetett figyelmet az a december 3-áig nyitva tartó kiállítás, amelyet a Budapest Kiállítóteremben (Bp. V., Szabadsajtó u. 5.) rendeztek Dali Dante- illusztrációi címmel. Meg azért, mert a tárlat egy könyvpremierhez is kapcsolódik. A Helikon Kiadó pompás kötetben jelentette meg Dante Isteni színjátékát, Salvador Dali 30 szines illusztrációjával. Ez a harminc festmény válogatás abból a százból, amelyet a művész az olasz kormány felkérésére 1952-ben készített.

Kormányfelkérés ide, kormányfelkérés oda, a műre akkor az olaszok nem tartottak igényt. Néhány év múlva Dali illusztrációit a francia Josep Fórét „fedezte fel”, és készítette el az első kiadást. 1955-tol 1960-ig tartott a nagyszabású vállalkozás. Azért ilyen soká, mert Dali akvarelljeiről két francia művész fametszeteket készített (ez rendkívül nehéz és időigényes munka). Dante művét aztán 12 kötetben jelentették meg a minden énekhez tartozó egy-egy illusztrációval. De közölték valamennyi fametszet külön minden színárnyalatának nyomatát is. Fantasztikusan szép és fantasztikusan drága kiadvány volt, mindössze 100 példányban. Ezt újabb négyezer fölötti példányos kiadás követte a Heures Claires kiadónál.

A második kiadás aztán mégis Olaszországban látott napvilágot. És a harmadik most, Magyarországon. Az illusztrációkat a párizsi Claires kiadótól kapta a magyar partner.

Megjelenésében, tipográfiai egyszerűségével elegáns, nem hivalkodó könyvet vehet kezébe a magyar olvasó. A vörös bársonykötés egy nevet emel ki fekete mezőben arany betűkkel; az íróét, Dantéét. Körötte lángnyelvek — a pokol tüzére éppúgy utalnak, mint a mennyország fényözönére. Az egységesen szép védőborító, a kötés és a tipográfia Szántó Tibor munkája. A nagyon gondos, szép nyomdai munka a Kner Nypmdát dicséri.

És most vegyük szemre Dali illusztrációit! A szürrealizmus legszélsőségesebb képviselőjeként számon tartott mester egész életműve kibontakozik e festményeken. Az szinte természetes, hogy a dantei Pokol megjelenítésénél Dali sajátos megfogalmazású szürrealizmusa uralkodik. A Purgatórium énekeiben már inkább a művész fantáziadús rajzi bravúrja dominál. A Paradicsom illusztrálása meg szinte a reneszánsz hagyományt követi, tele árnyalati, rajzi finomsággal, lírával.

Ez a száz Dante-illusztráció arról győz meg bennünket, hogy Dali fantasztikusan nagy művész, aki mélységes alázattal szolgálja az írott szöveget, s századokat tud átfogni, közel hozni egymáshoz. Kádár Márta

HONISMERET — HELYTÖRTÉNET

FÉLEGYHÁZA SZÜLÖTTE

Drámai színész, majd kritikus volt

Molnár László színész, színikritikus Kiskunfélegyházán született százharminc éve, 1857. november 25-én.

Középiskoláit Budán, Kecskeméten és Pesten végezte, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen 1875—1880 között folytatta. 1881-től nevezték ki Pest vármegye aljegyzőjének. 1884-ben színészi pályára lépett, első szerződése Szegedhez kötötte. 1884. október 10- étől Nagy Vince társulatának volt tagja, ahonnan 1886-ban Debrecenbe szerződött három évre, majd visszakerült Szegedre Mákó Lajos társulatához.

1889. május 5-én vendégszerepeit először a Nemzeti Színházban, az Endre és Johanna című történelmi szomorújátékban Endre megszemélyesítője volt. 1896-ban a Vígszínházhoz, egy esztendővel később a Magyar Színházhoz szerződött, ahol utolsó fellépése 1901. március 28-án volt. Április Fjétől már kolozsvári színész, 1902. január elsejétől visszatért Budapestre a Nemzeti Színház társulatához, ahol szerződött tagként az Othellóban mutatkozott be. 1906. január 29-én nevezték ki a szinészakadémia tanárává, majd 1918 szeptemberétől az iskola igazgatója volt, mely tisztéről 1923-ban köszönt le. 1918. december 21-én a Nemzeti Színház örökös tagjává választották. 1923. szeptember elsejétől ment nyugdíjba. 1898—1900 között Molnár László volt az Országos Színészegyesület elnöke.

Kiváló drámai színész volt. Sikeres alakításai közül is kiemelkedett Shakespeare Lear királya és Katona József Bánk bánja.

Színészi munkáján kívül tevékeny pedagógiai munkásságot is végzett a színművészképzésben. Hallgatói számára különleges munka- és vizsgaanyagokat, feladatokat jelölt; ő volt az első, aki mint színésztanár Oscar Wilde

Salome-ydt magyarul állította színpadra egy növendék-vizsgaelőadáson.

Már fiatal színész korában irodalmi tevékenységet is folytatott. 1893-ban Szegeden jelent meg Egyéniség a művészetben, különös tekintettel a színművészeire című tanulmánykötete; legértékesebb könyvét, a Jelmeztant 1905-ben adták ki Budapesten. Egressy Gábor és kortársai — Levelek Egressy Gáborhoz (1838—1865) című Írása is a fővárosban jelent meg 1908-ban, az Országos Színészegyesület kiadásában. Tárcákat, elbeszéléseket, de elsősorban színikritikákat írt, melyek a Félegyházában, a Szegedi Naplóban és a Budapesti Hírlapban jelentek meg. A Budapesti Hírlap munkatársaként adta közre a Petőfi Félegyházán, adatok a költő gyermekkorában című írását. Publikációit gyakran Arbocz és M. L. monogrammal jelentette meg.

Budapesten, a kamaraerdei aggok házában hunyt el 1925. február 5-én.

K. M.

A bajai „kolduspénz”

Ötven éve, 1937-ben vonták ki a forgalomból a bajai kolduspénzeket. Elvétve ma is előkerül egy-egy ilyen „pénz”, és ennek kapcsán erdemes felidézni történetét.

A 2 filléres 0,7 gramm súlyú, átmérője 19,5 milliméter, vastagsága 0,8 milliméter. Középén az értékjelzés látható, köriratban pedig: Szeretetház Baja mélyített (süllyesztett) írással.

A 10 filléres 0,8 gramm súlyú, átmérője 21, vastagsága 0,8 milliméter. Közepén az értékjelzés. A felirat ugyanaz, mint a 2 filléresnél.

Érdekességként megemlítem, hogy Temunovics József szeretetházi lelkész 1934. október 15-én a tanács elé ter- , jesztett javaslatában pengő nagyságú nikkel lapka szerepel, és felirata „Beváltja a Szeretetház Baja" lett volna.

Á Baja Városi Polgármesteri Hivatal ügyirata szerint a 2 filléresből 9059 darab, a 10 filléresből pedig 3924 darab készült.

A Független Magyarság című bajai napilap 1935. január 15-ei száma közölte: „A kolduspénz radikálisan végzett a munkakerülő kéregetökkel". Majd megírja, hogy eleinte nagy volt a kereslet a kolduspénzek iránt, a kereskedők, iparosok bőven ellátták magukat vele. Később azonban megcsappant az érdeklődés. További résziét a cikkből: „Hogy mi okozta a kolduspénzek iránti kereslet megszűnését, arra világosan rámutatnak maguk a »fecholók«, kik mikor az első ilyen pénzekhez jutottak, valósággal megdöbbentek. Sehogyan sem akarták megérteni rendeltetését és különösen attól a gondolattól irtóztak, hogy a szegényházba vigyék beváltani. , Volt például egy iszákos kéregetö, aki hetenként kétszer is betántorgott a Fő utcai üzletekbe. Amikor aztán az első kolduspénzt meglátta, sőt kézbe kapta, hirtelerí kijózanodott. Azóta ezt a koldust senki sem látta kéregetni".'

Néhány év múlva — a gazdasági válság után — megkezdődött a lassú fellendülés, csökkent a munkanélküliek száma, ezzel együtt a kéregetőké is. Mind kevesebben jelentkeztek kolduspénzek beváltásával, ezért mintegy háromévi használat után, 1937-ben kivonták a forgalomból, megszüntették használatát.

Becherer Karoly

TARZAN

3. A képregények hőse

Az Egyesült Államokban kialakult tömegkultúrában egyetlen értékmérő létezik: az eladhatóság. Ezer és ezer képregényújság vagy képregényt is közlő lap jelenik meg: ezek fűt- fát közölnek. Az első Tarzan- képregény 1929. január 7-én jelent meg, egy újság vasárnapi kiadásának lapjain. Egyes képregénykutatók szerint É® nem is alaptalanul — ez a nap több szempontból is fordulópontot jelentett a comics (a képregény) történetében.

A rajzolót Burne Hogarth- nak hívták, és nem túlzás azt állítanunk, hogy Tarzan képi megalkotásával ő is világhírűvé vált. Számtalan történet fantasztikus világának a megvalósítása, lerajzolása fűződik az ő nevéhez.

1932-ben létrejött egy új forgalmazó cég: az „United Features Syndicate”, mely kizárólagos jogot szerez magának az összes Tarzan-képregény kiadására és terjesztésére. A fejlődés ezek után szédítő. Egyre több helyen nyomtatnak Tar- zan-képregényt: tíz év alatt 141 napilapban és 156 magazinban lehetett találkozni a közkedvelt sztorikkal. 1947-ben egy kéthavonta megjelenő képregényfolyóiratot kizárólag Tarzan- történetek közlésére alapítottak. A lap bármilyen hihetetlen — ma is megjelenik a Dell * Publishing House kiadásában.

Tarzan végül is a film mellett a képregény által vált világhírűvé. Tarzan, mint mondjuk a mai időkből Rocky, az amerikai szellem megtestesítője.

Hiba lenne azonban összetéveszteni a kialakított Tarzan- képet azzal, amelyet Edgar Rice Burroughs teremtett. A Tar- zan-képregények divatja azonban mit sem törődik az ideológiai kérdésekkel, színes lapjain valóságos mikrokozmosz születik meg. A dzsungelben ezernyi állatfaj, gyilkos növények, vad emberevők, néger hordák, rejtélyes aranyvárosok mindenhol a halál leselkedik a fe- hér'emberre. Tarzan.mindenen győzedelmeskedik.

Az sem véletlen, hogy ezek a képregények leginkább az ifjúság körében divatosak, ők

azok, akik leginkább képesek befogadni a fantasztikus kalandokat.

A hazai képregények, mint köztudott, többnyire irodalmi alkotások adaptációi, emiatt egészen más értékrendet tükröznek, mint nyugati társaik. Külföldről behozott Tarzan- comicsok azonban szép számmal megtalálhatók Magyarországon is, sőt az elmúlt években az Állatvilág című lap szép csöndben megjelentetett két Tarzan-képregényt (Tarzan, a dzsungel fia, Tarzan visszatér), Zórád Ernő az egyik legtöbbet foglalkoztatott rajzolónk átdolgozásában. (Képünkön.)

fi

M