Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-25 / 278. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. november 25. TANULMÁNYOK, HEL A Halasi Műsor mellékleteként lát napvilágot a Halasi Téka. Ebben a kiadványban kapnak helyet azok a hosszabb lélegzetű írások, tanulmá­nyok, amelyek a város története szem­pontjából mindenképpen érdekesek, fontosak, mintegy adalékul, kiegészítő­ül szolgálnak. Bizonyára sok-sok gond veszi körül az évente többször megjele­nő Tékát. Miből gondolom? Évekkel ezelőtt sokkal szebb kivitelezésben, változatosabb tördelésben, rovatelosz­tásban nyomtatták ki a halasiak „fo­lyóiratát”. Mára gépelt vagy apró be­tűvel szedett cikkek sorakoznak az ol­dalakon. Az ezer példányban napvilá­got látó kiadványt Rajnai Miklós szer­keszti, a felelős kiadó pedig a városi tanács művelődési osztálya. A Halasi Téka hatodik számában Vásáry István egyetemi docens, turku- lógus Thury Józsefre emlékezik. Dr. Szabó Miklósné könyvtáros Kiskunha­las és a főgimnázium kapcsolatát vilá­gítja meg — a századfordulót felidézve. Fekete Dezső Thury József irodalmi munkásságának bibliográfiáját készí­tette el és adja közre. A Téka legutóbbi, hetedik számában Kiskunhalas 125 esztendős múltra visszatekintő óvoda­történetével ismerkedhetünk meg Vass Aranka óvodapedagógus jóvoltából. A halasi tanyavilág múltját, jelenét és jövőjét dr. Szabó Miklós vázolja fel. A kuruchalmokról dr. Hajnal Klára, a Szilády Áron Gimnázium tanára ír. Ebben az esztendőben két szám ke­rült az olvasó kezébe. Várjuk a gondos­pontos, külalakra is tetszetősebb to­vábbi lapszámokat. HALASI TÉKA «sZám) (I, t ) • A legutóbbi kiadvány címlapja. KÖNYV ÉS KIÁLLÍTÁS Dante és Dali Dali nevét és extravaganciáit ismeri a magyar közönség. ■Művészetét alig. Ami kevés publikáció itthon napvilágot látott, az polgárpukkasztó, neurotikus megnyilvánulásairól szólt. Műveivel reprodukciókban is csak elvétve találko­zunk. (Van ugyan a Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjte­ményében egy-két Dali-rajz.) Ezért is érdemel megkülönböztetett figyelmet az a decem­ber 3-áig nyitva tartó kiállítás, amelyet a Budapest Kiállító­teremben (Bp. V., Szabadsajtó u. 5.) rendeztek Dali Dante- illusztrációi címmel. Meg azért, mert a tárlat egy könyvpre­mierhez is kapcsolódik. A Helikon Kiadó pompás kötetben jelentette meg Dante Isteni színjátékát, Salvador Dali 30 szines illusztrációjával. Ez a harminc festmény válogatás abból a százból, amelyet a művész az olasz kormány felkéré­sére 1952-ben készített. Kormányfelkérés ide, kormányfelkérés oda, a műre akkor az olaszok nem tartottak igényt. Néhány év múlva Dali illusztrációit a francia Josep Fórét „fedezte fel”, és készítette el az első kiadást. 1955-tol 1960-ig tartott a nagyszabású vállalkozás. Azért ilyen soká, mert Dali akvarelljeiről két francia művész fametszeteket készített (ez rendkívül nehéz és időigényes munka). Dante művét aztán 12 kötetben jelentet­ték meg a minden énekhez tartozó egy-egy illusztrációval. De közölték valamennyi fametszet külön minden színárnya­latának nyomatát is. Fantasztikusan szép és fantasztikusan drága kiadvány volt, mindössze 100 példányban. Ezt újabb négyezer fölötti példányos kiadás követte a Heures Claires kiadónál. A második kiadás aztán mégis Olaszországban látott nap­világot. És a harmadik most, Magyarországon. Az illusztrá­ciókat a párizsi Claires kiadótól kapta a magyar partner. Megjelenésében, tipográfiai egyszerűségével elegáns, nem hivalkodó könyvet vehet kezébe a magyar olvasó. A vörös bársonykötés egy nevet emel ki fekete mezőben arany betűk­kel; az íróét, Dantéét. Körötte lángnyelvek — a pokol tüzére éppúgy utalnak, mint a mennyország fényözönére. Az egysé­gesen szép védőborító, a kötés és a tipográfia Szántó Tibor munkája. A nagyon gondos, szép nyomdai munka a Kner Nypmdát dicséri. És most vegyük szemre Dali illusztrációit! A szürrealizmus legszélsőségesebb képviselőjeként számon tartott mester egész életműve kibontakozik e festményeken. Az szinte ter­mészetes, hogy a dantei Pokol megjelenítésénél Dali sajátos megfogalmazású szürrealizmusa uralkodik. A Purgatórium énekeiben már inkább a művész fantáziadús rajzi bravúrja dominál. A Paradicsom illusztrálása meg szinte a reneszánsz hagyományt követi, tele árnyalati, rajzi finomsággal, lírával. Ez a száz Dante-illusztráció arról győz meg bennünket, hogy Dali fantasztikusan nagy művész, aki mélységes alázat­tal szolgálja az írott szöveget, s századokat tud átfogni, közel hozni egymáshoz. Kádár Márta HONISMERET — HELYTÖRTÉNET FÉLEGYHÁZA SZÜLÖTTE Drámai színész, majd kritikus volt Molnár László színész, színikritikus Kiskunfélegyházán született százhar­minc éve, 1857. november 25-én. Középiskoláit Budán, Kecskeméten és Pesten végezte, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen 1875—1880 kö­zött folytatta. 1881-től nevezték ki Pest vármegye aljegyzőjének. 1884-ben szí­nészi pályára lépett, első szerződése Szegedhez kötötte. 1884. október 10- étől Nagy Vince társulatának volt tagja, ahonnan 1886-ban Debrecenbe szerző­dött három évre, majd visszakerült Sze­gedre Mákó Lajos társulatához. 1889. május 5-én vendégszerepeit először a Nemzeti Színházban, az End­re és Johanna című történelmi szomo­rújátékban Endre megszemélyesítője volt. 1896-ban a Vígszínházhoz, egy esztendővel később a Magyar Színház­hoz szerződött, ahol utolsó fellépése 1901. március 28-án volt. Április Fjé­től már kolozsvári színész, 1902. január elsejétől visszatért Budapestre a Nem­zeti Színház társulatához, ahol szerző­dött tagként az Othellóban mutatko­zott be. 1906. január 29-én nevezték ki a szinészakadémia tanárává, majd 1918 szeptemberétől az iskola igazga­tója volt, mely tisztéről 1923-ban kö­szönt le. 1918. december 21-én a Nem­zeti Színház örökös tagjává választot­ták. 1923. szeptember elsejétől ment nyugdíjba. 1898—1900 között Molnár László volt az Országos Színészegyesü­let elnöke. Kiváló drámai színész volt. Sikeres alakításai közül is kiemelkedett Shakespeare Lear királya és Katona Jó­zsef Bánk bánja. Színészi munkáján kívül tevékeny pedagógiai munkásságot is végzett a színművészképzésben. Hallgatói szá­mára különleges munka- és vizsga­anyagokat, feladatokat jelölt; ő volt az első, aki mint színésztanár Oscar Wilde Salome-ydt magyarul állította színpad­ra egy növendék-vizsgaelőadáson. Már fiatal színész korában irodalmi tevékenységet is folytatott. 1893-ban Szegeden jelent meg Egyéniség a művé­szetben, különös tekintettel a színművé­szeire című tanulmánykötete; legérté­kesebb könyvét, a Jelmeztant 1905-ben adták ki Budapesten. Egressy Gábor és kortársai — Levelek Egressy Gáborhoz (1838—1865) című Írása is a főváros­ban jelent meg 1908-ban, az Országos Színészegyesület kiadásában. Tárcá­kat, elbeszéléseket, de elsősorban szí­nikritikákat írt, melyek a Félegyházá­ban, a Szegedi Naplóban és a Budapesti Hírlapban jelentek meg. A Budapesti Hírlap munkatársaként adta közre a Petőfi Félegyházán, adatok a költő gyermekkorában című írását. Publiká­cióit gyakran Arbocz és M. L. monog­rammal jelentette meg. Budapesten, a kamaraerdei aggok házában hunyt el 1925. február 5-én. K. M. A bajai „kolduspénz” Ötven éve, 1937-ben vonták ki a for­galomból a bajai kolduspénzeket. El­vétve ma is előkerül egy-egy ilyen „pénz”, és ennek kapcsán erdemes fel­idézni történetét. A 2 filléres 0,7 gramm súlyú, átmérő­je 19,5 milliméter, vastagsága 0,8 milli­méter. Középén az értékjelzés látható, köriratban pedig: Szeretetház Baja mé­lyített (süllyesztett) írással. A 10 filléres 0,8 gramm súlyú, átmé­rője 21, vastagsága 0,8 milliméter. Kö­zepén az értékjelzés. A felirat ugyanaz, mint a 2 filléresnél. Érdekességként megemlítem, hogy Temunovics József szeretetházi lelkész 1934. október 15-én a tanács elé ter- , jesztett javaslatában pengő nagyságú nikkel lapka szerepel, és felirata „Be­váltja a Szeretetház Baja" lett volna. Á Baja Városi Polgármesteri Hivatal ügyirata szerint a 2 filléresből 9059 da­rab, a 10 filléresből pedig 3924 darab készült. A Független Magyarság című bajai napilap 1935. január 15-ei száma kö­zölte: „A kolduspénz radikálisan végzett a munkakerülő kéregetökkel". Majd megírja, hogy eleinte nagy volt a keres­let a kolduspénzek iránt, a kereskedők, iparosok bőven ellátták magukat vele. Később azonban megcsappant az ér­deklődés. További résziét a cikkből: „Hogy mi okozta a kolduspénzek iránti kereslet megszűnését, arra világosan rá­mutatnak maguk a »fecholók«, kik mi­kor az első ilyen pénzekhez jutottak, valósággal megdöbbentek. Sehogyan sem akarták megérteni rendeltetését és különösen attól a gondolattól irtóztak, hogy a szegényházba vigyék beváltani. , Volt például egy iszákos kéregetö, aki hetenként kétszer is betántorgott a Fő utcai üzletekbe. Amikor aztán az első kolduspénzt meglátta, sőt kézbe kapta, hirtelerí kijózanodott. Azóta ezt a kol­dust senki sem látta kéregetni".' Néhány év múlva — a gazdasági vál­ság után — megkezdődött a lassú fel­lendülés, csökkent a munkanélküliek száma, ezzel együtt a kéregetőké is. Mind kevesebben jelentkeztek koldus­pénzek beváltásával, ezért mintegy há­romévi használat után, 1937-ben ki­vonták a forgalomból, megszüntették használatát. Becherer Karoly TARZAN 3. A képregények hőse Az Egyesült Államokban ki­alakult tömegkultúrában egyetlen értékmérő létezik: az eladhatóság. Ezer és ezer kép­regényújság vagy képregényt is közlő lap jelenik meg: ezek fűt- fát közölnek. Az első Tarzan- képregény 1929. január 7-én je­lent meg, egy újság vasárnapi kiadásának lapjain. Egyes kép­regénykutatók szerint É® nem is alaptalanul — ez a nap több szempontból is fordulópontot jelentett a comics (a képregény) történetében. A rajzolót Burne Hogarth- nak hívták, és nem túlzás azt állítanunk, hogy Tarzan képi megalkotásával ő is világhírűvé vált. Számtalan történet fan­tasztikus világának a megvaló­sítása, lerajzolása fűződik az ő nevéhez. 1932-ben létrejött egy új for­galmazó cég: az „United Featu­res Syndicate”, mely kizáróla­gos jogot szerez magának az összes Tarzan-képregény kia­dására és terjesztésére. A fejlő­dés ezek után szédítő. Egyre több helyen nyomtatnak Tar- zan-képregényt: tíz év alatt 141 napilapban és 156 magazinban lehetett találkozni a közkedvelt sztorikkal. 1947-ben egy kétha­vonta megjelenő képregény­folyóiratot kizárólag Tarzan- történetek közlésére alapítot­tak. A lap bármilyen hihetet­len — ma is megjelenik a Dell * Publishing House kiadásában. Tarzan végül is a film mellett a képregény által vált világhí­rűvé. Tarzan, mint mondjuk a mai időkből Rocky, az ameri­kai szellem megtestesítője. Hiba lenne azonban összeté­veszteni a kialakított Tarzan- képet azzal, amelyet Edgar Ri­ce Burroughs teremtett. A Tar- zan-képregények divatja azon­ban mit sem törődik az ideoló­giai kérdésekkel, színes lapjain valóságos mikrokozmosz szü­letik meg. A dzsungelben ezer­nyi állatfaj, gyilkos növények, vad emberevők, néger hordák, rejtélyes aranyvárosok min­denhol a halál leselkedik a fe- hér'emberre. Tarzan.mindenen győzedelmeskedik. Az sem véletlen, hogy ezek a képregények leginkább az ifjú­ság körében divatosak, ők azok, akik leginkább képesek befogadni a fantasztikus kalan­dokat. A hazai képregények, mint köztudott, többnyire irodalmi alkotások adaptációi, emiatt egészen más értékrendet tük­röznek, mint nyugati társaik. Külföldről behozott Tarzan- comicsok azonban szép szám­mal megtalálhatók Magyaror­szágon is, sőt az elmúlt évek­ben az Állatvilág című lap szép csöndben megjelentetett két Tarzan-képregényt (Tarzan, a dzsungel fia, Tarzan vissza­tér), Zórád Ernő az egyik leg­többet foglalkoztatott rajzo­lónk átdolgozásában. (Képün­kön.) fi M

Next

/
Thumbnails
Contents