Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-25 / 278. szám

1987. november 25. • PETŐFI NEPE »5 t A szabászat. A kötött ,,lap”-ból itt készül a pulóver fazonja. Az ember és a munka A Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár jánoshalmi üzemében százharmincán dolgoznak. Jelenleg szov­jet és csehszlovák megrendelésre 40 ezer darabos tételt konfekcionálnak az óvári gyárból érkezett kötött anyagból. • A munka utolsó fázisában a meo-csomagolóba kerül a késztermék. Képünkön Kovács Györgyné csomagolja a divatos holmikat. t Udvardi Erika az úgynevezett láncológépen illeszti ösz- sze a pulóvert. (Straszer András) AZ ALAP- ÉS ALKALMAZOTT KUTATÁS KÉRDÉSEI Szent-Györgyi Albert szellemi hagyatéka • Szent-Györgyi Albert szegedi laboratóriumában. (Fotó: MTI—KS) A stockholmi távírógép 1937. október 28-án este kezdte kopog­tatni a hírt Szegedre, egy addig csak tudományos berkekben ismert pro­fesszornak: „a Karolinska Intézet tanári kara ma úgy határozott, hogy az idei élettani és orvosi No- bel-díjat Önnek ítéli oda azokért a felfedezésekért, amelyeket a bioló­giai égési folyamatok körül tett, kü­lönös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav-katalízisra...” Úgy gondoltuk, hogy Szent-Györgyi Albertre akkor emlékezünk szellemi hagyatékához méltóan, ha nem a „sztorit” elevenítjük fel, hanem megkí­sérlünk választ találni mai kérdésekre. Közelebbről az alap- és alkalmazott kutatás fölötti feszültségre. Megkeres­tük tehát dr. Elődi Pál tanszékvezető egyetemi tanárt, a Debreceni Orvostu­dományi Egyetem Biokémiai Intézeté­nek vezetőjét, akit arról kérdeztünk: miért olyan hosszú az alapkutatásokat követő felfedezések és az alkalmazásuk közötti idő? Szent-Györgyi Albert 1934-ben publikálta, s 1937-ben már alkalmazták — például skorbut ellen a C-vitamint. — A tudományban nem lehet határi­dőket kitűzni. Nem tudjuk például megmondani, hogy az idei Nobel-díj alapkutatóinak eredménye — a supra- vezetés — mikor válik az alkalmazott kutatás tárgyává. Azt különösen nem, hogy ebből mikor lesz gyakorlat. Ha például Einstein elméletét alapkutatás­nak vesszük — márpedig az —, akkor az atombomba előállításáig harminc esztendő telt el. Az Egyesült Államok­ban kiszámították,' hogy átlagosan nyolc év kell — és 50 millió dollár — míg egy felfedezett alapanyagból gyógyszer lesz. Ebből a szempontból is megítélhetjük, hogy mekkora ostoba­ság a Celladam körüli vita. Néha az az érzésem, hogy az Egészségügyi Minisz­térium úgy viselkedett, mint egy meg­szeppent gyermek. A helsinki megálla­podás szerint új gyógyszert bevezetni csak szigorúan meghatározott szabá­lyok alapján lehet. Nem szabad kuru- zsolni! Mégis azt kell mondanom, hogy ná­lunk gyakran túl sok idő telik el egy- egy felfedezés nyilvánosságra hozatala és alkalmazása között. Célzott és kon­centrált kutatásokra van szükség. Arra gondolok, hogy hazánkban a tudomá­nyos műhelyekben sok a „kiskakas” és sok a „kis szemétdomb”. Nagyon sok kutató önző. Ehhez járul, hogy a tudo­mánypolitikában még mindig sok a fe­udális maradvány. A központi beruhá­zásokat esetenként nem egy-egy tudo­mányoscélra, hanem személyeknek ad­juk. Ezt nem azért mondom, mintha megbántottnak, és kisemmizettnek érezném magam. — Szent-Györgyi Albert sem volt megbántott ember? — De igen ... Természetesen szem­ben állt az egész Horthy-rendszerrel. Az Egyesült Államokéban is gyakran foglalt állást a kormányzattal szemben. Csodálatos az, hogy megkeseredés he­lyett mindig pozitív irányban tudott kitömi. Jó példa erre az „Őrült ma­jom” című munkája. Nem elegendő a fonákságokról és a hiányosságokról beszélni, tudni kell változtatni! — Mégis az alapkutatást végző tudó­sok mintha tele lennének panasszal. Ho­gyan lehetne meghatározni az alap- és az alkalmazott kutatás fogalomkörét? — Az alapkutatás: a természet jelen­ségeinek vizsgálata azért, hogy meg tudjuk érteni azokat. Másként: kuta­tás, érdek nélkül. Áz alkalmazott kutatás: felhasználja az alapismereteket és hasznosítja azo­kat az ember életének jobbá tételéért. Sokszor azonban az alapkutatás csak akkor lehet eredményes, ha visszajelzé­sek érkeznek az alkalmazott kutatás te­rületéről. Például a rák gyógyítása al­kalmazott kutatás lenne, de egyelőre nem tisztázott alapszinten sem. Az alap­kutatónak azonban szüksége van ada­tokra, hogy tovább tudjon dolgozni. — Ezek szerint a kettőt nem is lehet szétválasztani? —| A kettőt csak didaktikai szem­pontból lehet egymástól elválasztani. Az élet azonban nem ilyen. Magyaror­szágon sem ennyire természetes az át­menet. Kapkodunk. A tudományos in­tézmények zászlajára ez van írva: alap­kutatást. A főhatóság lobogójára: ke­reskedelemmel foglalkozzatok, igye­kezzetek megkeresni a költségeket! A szegedi kutatóintézetben a biotech­nológiához szükséges anyagokat kell előállítani. Nekünk itt, Debrecenben pedig alapanyagokat kellene gyárta­nunk. Ez időt rabol el tőlünk, s végtére is, nem ez a dolgunk. Értsük meg, hogy komoly alapkuta­tás nélkül nincsen alkalmazás. Takaré­kosság címén például néhány éve szá­mos intézettől megvontak egy sereg tu­dományos folyóiratot. Ez hiba. Alapfeltétel: az orvosi egyetemeken gyógyítani, diákokat tanítani és kutat­ni kell. Egyszerre és egylélegzetre. Mi pedig kemény valutáért hívunk külföl­di diákokat. „Dollárkitermelő” vállal­kozás is lettünk. Kutató elmék pénz­szerzéssel kényszerülnek foglalkozni. A rossz helyzeten csak a szakmai színvonal emelésével lehet javítani, s természetesen azzal, ha igazán megbe­csüli a társadalom az alapkutatókat. Ezek nélkül az alternatíva: a lopás. Sok helyütt a „koppintás” helyettesíti az alapkutatást, de ez hosszú távon meg­bosszulja magát. Ruttkay Levente A KIBONTAKOZÁS JEGYÉBEN Személyi érdekeltség, gazdasági program a Kisszállási Bácska Tsz-ben r „A jövő szempontjából fontos a tagok és alkalmazottak személyi érdekeltségének javítása. Bár vannak korszerű megoldások, ezek nem hozhattak még átütő sikert, mert a jelenlegi keresetszabályozás továbbra is bérszínvonal-szemléletű és gátolja egy bizonyos termelésen felül a több és a jobb minőségű termékek előállítását”. Az idézet Tallér Lajosnak, a Kisszállási Bácska Tsz elnökének felszóla­lásából való. Elhangzott a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszu­sán 1986. december 1'3-án. Egy év után azzal a kérdéssel kerestük meg az elnököt: van-e azóta változás az általa fölvetett kérdésekben? Ötödére csökkent a nyereség — A kongresszuson a bácskai és a Duna melléki szövetkezetek nevében, nemcsak az érdekeltség hiányáról, ha­nem arról is szólt: a jó minőségű, termé­keny földön gazdálkodó szövetkezetek­nél is kimerültek a pénzügyi tartalékok, veszélybe került az egyszerű újraterme­lés lehetősége, egyes üzemek megkezd­ték a vagyon felélését. így van ez a Kis­szállási Bácska Tsz-ben is? — Ez a lefelé tartó tendencia szövet­kezetünkben is tapasztalható. Az ipari termékek áremelkedése 1984-től föle­rősödött, így a mezőgazdaságban is megdrágult a termelés. Ugyanakkor a sok éven keresztül tartó aszály, a ked­vezőtlen időjárás miatt nagymértékben csökkentek a terméseredmények. A ke­vés bevételt hozó, költséges termelés szövetkezetünkben is eredménycsökke­néshez vezetett: a korábbi 18—25 mil­lió forintos nyereségünk 5—10 millióra esett vissza. Ez a folyamat mindenütt végbement ugyan, de kevésbé pőrén mutatkozott meg azokban a gazdasá­gokban, amelyekben jól működő ipari üzemek pótolták a kiesett nyereséget. A mi szövetkezetünk csak alaptevé­kenységet folytat. Annak számít a me­zőgazdasági termékfeldolgozás, így a pattogatott kukorica gyártása is, amit 1972-ben kezdtünk el. —-Azóta a-;Puki" határainkon túl is sikert aratott. Ez az ágazat bizonyára nyereséges, de fífjgyan alakult a többi eredménye? — Feldolgozó tevékenységünk való­ban rentábilis, bár a termékértékesítés­ben sokkal több a lehetőség, mint amennyinek hasznát látjuk. A belföldi fogyasztói igény szorosan összefügg az életszínvonallal, ugyanakkor az ittho­ni, behatárolt piacon egyre több kon­kurens céggel kell „osztozni”. Külföl­dön mindig kedvező fogadtatásra talál­nak termékeink, ehhez képest a meg­rendelés kevés, aminek rajtunk kívül álló okai vannak. A pattogatott kuko­rica gyártását tehát egy bizonyos mennyiségen túl nem növelhetjük. A növénytermesztésünk árbevétele, nyeresége egyaránt csökkent az utóbbi években, az állattenyésztésünkre (a tej- hasznosítású szarvasmarha-, a juh- és a sertéságazatra) is inkább az ered­ménycsökkenés jellemző. A teljesítménytől függően — Az adott körülmények között egy­általán milyen lehetőségeik vannak az anyagi érdekeltség megteremtésére? — Mi úgy indultunk el ebben, hogy olyan szabályozást vezettünk be, ami a teljesítménytől tette függővé a jövedel­mek alakulását. A fix fizetés kiegészítő része a mozgóbér, ez 300-tól 1000 fo­rintig terjedhet. A fizikai dolgozókat a jobb munkára a minőségi pótlék ösz­tönzi, ez a bérhányadnak 15—20 szá­zaléka. A múlt évben vezettük be ezt a rendszert, a TOT-kongresszus idején még nem volt elegendő tapasztalatunk ahhoz, hogy messzemenő következte­téseket vonjuk le belőle: Azóta dolgo­zóink is egyetértenek vele, folytatását, illetve továbbfejlesztését igénylik. .— Növekedett a jövedelmük? ‘^-•Inkább differenciálódott. Mini­mális jövedelemnövekedés azáltal vált lehetővé, hogy húszán elmentek a szö­vetkezetünkből. Volt, aki azért, mert belátta, hogy az új szabályozórendszer olyan versenyhelyzetet teremt, amit nem tud vállalni, volt, aki „kipróbál­ta”, de nem kért belőle, akadt olyan is, aki nem tudott megfelelni a követelmé­nyeknek. Helyettük nem vettünk fel új dolgozókat, munkájukat elvégzik, bé­rüket megkapták a maradók. Hogy a közvetlen anyagi érdekeltségi rendszer jól tölti be funkcióját, az a munkahaté­konyság növekedésén is lemérhető: 1984-ben 496 ezer forint volt az egy dolgozóra jutó termelési érték, tavaly már 506 ezer, az idén várhatóan 510 ezer forint lesz. — Ugyanakkor ennek a tendenciának éppen a fordítottja tapasztalható a szö­vetkezeti nyereség alakulásában. — Valóban, 1984-ben 25 millió fo­rintos eredménnyel zártuk az évet, most az ötmillióért dolgozunk — töb­bet és jobban, mint korábban. A múlt évihez képest kicsivel növekedett a nye­reség, ennek megfelelően emelkedett a jövedelem. A személyes érdekeltséget jövőre az önelszámolásos rendszer be­vezetésével akarjuk fokozni. Ennek lé­nyege az, hogy minden ágazat önállóan gazdálkodhat a rendelkezésére álló pénzzel. Nyilvánvaló, hogy legfőbb tö­rekvésünk a minél nagyobb nyereség elérése lesz, ennek pedig alapvető felté­tele a költségcsökkentés, valamint a több és jobb minőségű munka. E rend­szert legkésőbb március 31-éig dolgoz­zuk ki, az év második felétől vezetjük be. Tulajdonosi szemlélet ■— Jövőre az új adózási rendszer elvi­szi a nyereségük egy részét. — A bruttósítás fedezetét ki kell gaz­dálkodnunk, ezért fél évig valóban nem számíthatunk jövedelemnövelésre. A későbbiekben azonban már minden rajtunk múlik. Kemény feladatok vár­nak ránk a munkaerő-gazdálkodásban is, hiszen a szó szoros értelmében drá­gább desz a munkaerő: alaposan meg kell fontolni, ki „éri meg” a bérét, a jövedelemadóját és a többi közterhet. Az efféle vizsgálódás arra a meggyőző­désre is vezethet, hogy létszámot kell csökkentenünk. A gazdálkodás javítá­sát célzó kibontakozási programunk­nak egyik pillére az érdekeltségi rend­szer, de tapasztalatunk szerint a dolgo­zóknak a szövetkezethez való kötődé­sét is ez erősíti a legjobban. Ennek ér­dekében egyébként próbálkoztunk más módszerekkel is: a kötelező részjegy, és az önkéntes célrészjegy jegyeztetése azonban nem hozta meg a kivánt ered­ményt. Annál inkább a jövedelemérde­keltség, aminek hatása a tulajdonosi szemléletben érzékelhető pozitív válto­zás. . — Ezen kívül mire építik a gazdálko­dás javítását célzó kibontakozási prog­ramjukat? — Januártól különböző zsírokból és kukoricából álló élelmiszer-ipari alap­anyag gyártásába kezdünk: jelenleg úgy tűnik, e belföldön merőben új ter­mék értékesítési lehetőségei szinte kor­látlanok. Fejlesztjük kereskedelmi te­vékenységünket. Az állattenyésztés eredményét a már próbaüzemben mű­ködő vágóhíd termelésével akarjuk ja­vítani. A januártól érvényes szabályo­zók legfontosabb eleme az úgynevezett hozzáadott érték,, ez már sokkal in­kább lehetővé teszi a személyes jövedel­mek növelését, aminek ösztönző hatá­sát aligha szükséges bizonygatni. Amiben nincs változás — Az elmondottakból az derül ki: a gazdasági kibontakozás érdekében szö­vetkezetünk megteszi, ami tőle telik. Bi­zonyos körülményeknek azonban a Bácska Tsz éppúgy ki van szolgáltatva, mint bármelyik más termelőüzem. Az egyes nagyvállalatok monopolhelyzeté- böl adódó, nemkívánatos következmé­nyekre gondolok, amit ugyancsak szóvá tett a kongresszuson. — Ebben sajnos, azóta sincs válto­zás: a monopolhelyzetben levő nagy- vállalatok továbbra is — vagy egyre inkább—a saját érdekeinek megfelelő­en viszonyulnak gazdasági partnereik­hez. A Bácskai és Duna Melléki Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetsége mint érdekképviseleti szervezet, próbál fellépni e bennünket hátrányosan érin­tő magatartás ellen, de nekem az a véle­ményem: állami feladat e probléma megoldása, s ez még várat magára. Almási Márta Húsipari fejlesztések A húsipari kombinátok, üzemek, amelyek az idén már önállóan gazdálkodnak, olyan fejlesztésekre vállalkoznak, amelyekkel javít­hatják a termékek minőségét és bővíthetik az exportálható áruk körét. Az integrált állatte­nyésztési és élelmiszer-ipari program — ame­lyet a Világbank finanszíroz — az ágazat számára további korszerűsítési lehetőségeket kínál. A fejlesztések olyan nagy vállalatokat érintenek, mint például á Gyulai Húskombi­nát, a Szekszárdi Húsipari Vállalat, a Győr- Sopron megyei, illetve a Pest—Nógrád me­gyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. A munkálatok tervezéséhez már hozzálát­tak, elsőként a hatósági engedélyeztetéshez szükséges dokumentációk készülnek el. A tervezésnél széles körű nemzetközi szak­mai együttműködés alakult ki: a Húsipari Központ, illetve a vállalatok felkérésére kül­földi vállalatok, nagynevű nyugat-európai üzemek, intézetek konzulensi feladatokat látnak el. Szakembereik biztosítják a magyar vállalatok által megvásárolt technológiák átadását, a szakmai alapok lerakását A program keretében modern gépekhez is hozzájut a húsipar. Nyolc vállalat fejleszti ily módon gépi kapacitását, lehetővé téve a leg­kényesebb húsipari munkák tökéletes elvég­zését is. A legjobb gépek kiválasztására a hazai és a külföldi gyártóüzemeket verse­nyeztették. Számos ajánlat érkezett külföld­ről, hiszen a feladat csábító: nem kevesebb, mint 150 gép szállításáról van szó. A hazai pályázók nemigen jeleskedtek: mindössze egyetlen magyar vállalat vett részt a verse­nyeztetésben, s az sem tudta elnyerni a meg­bízatást, volt előnyösebb külföldi ajánlat. MEGNYÍLT az OFOTÉRT új üzlete Kecskemét, Rákóczi út 2. sz. alatt I Komputeres | • szemvizsgálat • A számítógépes látásvizsgálat szemészorvosi felügyelettel történik. Szép és gazdag szemüvegkeret választék. Szemüvegkészítés néhány órán belül. 3058

Next

/
Thumbnails
Contents