Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-25 / 278. szám
1987. november 25. • PETŐFI NEPE »5 t A szabászat. A kötött ,,lap”-ból itt készül a pulóver fazonja. Az ember és a munka A Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár jánoshalmi üzemében százharmincán dolgoznak. Jelenleg szovjet és csehszlovák megrendelésre 40 ezer darabos tételt konfekcionálnak az óvári gyárból érkezett kötött anyagból. • A munka utolsó fázisában a meo-csomagolóba kerül a késztermék. Képünkön Kovács Györgyné csomagolja a divatos holmikat. t Udvardi Erika az úgynevezett láncológépen illeszti ösz- sze a pulóvert. (Straszer András) AZ ALAP- ÉS ALKALMAZOTT KUTATÁS KÉRDÉSEI Szent-Györgyi Albert szellemi hagyatéka • Szent-Györgyi Albert szegedi laboratóriumában. (Fotó: MTI—KS) A stockholmi távírógép 1937. október 28-án este kezdte kopogtatni a hírt Szegedre, egy addig csak tudományos berkekben ismert professzornak: „a Karolinska Intézet tanári kara ma úgy határozott, hogy az idei élettani és orvosi No- bel-díjat Önnek ítéli oda azokért a felfedezésekért, amelyeket a biológiai égési folyamatok körül tett, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav-katalízisra...” Úgy gondoltuk, hogy Szent-Györgyi Albertre akkor emlékezünk szellemi hagyatékához méltóan, ha nem a „sztorit” elevenítjük fel, hanem megkísérlünk választ találni mai kérdésekre. Közelebbről az alap- és alkalmazott kutatás fölötti feszültségre. Megkerestük tehát dr. Elődi Pál tanszékvezető egyetemi tanárt, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Biokémiai Intézetének vezetőjét, akit arról kérdeztünk: miért olyan hosszú az alapkutatásokat követő felfedezések és az alkalmazásuk közötti idő? Szent-Györgyi Albert 1934-ben publikálta, s 1937-ben már alkalmazták — például skorbut ellen a C-vitamint. — A tudományban nem lehet határidőket kitűzni. Nem tudjuk például megmondani, hogy az idei Nobel-díj alapkutatóinak eredménye — a supra- vezetés — mikor válik az alkalmazott kutatás tárgyává. Azt különösen nem, hogy ebből mikor lesz gyakorlat. Ha például Einstein elméletét alapkutatásnak vesszük — márpedig az —, akkor az atombomba előállításáig harminc esztendő telt el. Az Egyesült Államokban kiszámították,' hogy átlagosan nyolc év kell — és 50 millió dollár — míg egy felfedezett alapanyagból gyógyszer lesz. Ebből a szempontból is megítélhetjük, hogy mekkora ostobaság a Celladam körüli vita. Néha az az érzésem, hogy az Egészségügyi Minisztérium úgy viselkedett, mint egy megszeppent gyermek. A helsinki megállapodás szerint új gyógyszert bevezetni csak szigorúan meghatározott szabályok alapján lehet. Nem szabad kuru- zsolni! Mégis azt kell mondanom, hogy nálunk gyakran túl sok idő telik el egy- egy felfedezés nyilvánosságra hozatala és alkalmazása között. Célzott és koncentrált kutatásokra van szükség. Arra gondolok, hogy hazánkban a tudományos műhelyekben sok a „kiskakas” és sok a „kis szemétdomb”. Nagyon sok kutató önző. Ehhez járul, hogy a tudománypolitikában még mindig sok a feudális maradvány. A központi beruházásokat esetenként nem egy-egy tudományoscélra, hanem személyeknek adjuk. Ezt nem azért mondom, mintha megbántottnak, és kisemmizettnek érezném magam. — Szent-Györgyi Albert sem volt megbántott ember? — De igen ... Természetesen szemben állt az egész Horthy-rendszerrel. Az Egyesült Államokéban is gyakran foglalt állást a kormányzattal szemben. Csodálatos az, hogy megkeseredés helyett mindig pozitív irányban tudott kitömi. Jó példa erre az „Őrült majom” című munkája. Nem elegendő a fonákságokról és a hiányosságokról beszélni, tudni kell változtatni! — Mégis az alapkutatást végző tudósok mintha tele lennének panasszal. Hogyan lehetne meghatározni az alap- és az alkalmazott kutatás fogalomkörét? — Az alapkutatás: a természet jelenségeinek vizsgálata azért, hogy meg tudjuk érteni azokat. Másként: kutatás, érdek nélkül. Áz alkalmazott kutatás: felhasználja az alapismereteket és hasznosítja azokat az ember életének jobbá tételéért. Sokszor azonban az alapkutatás csak akkor lehet eredményes, ha visszajelzések érkeznek az alkalmazott kutatás területéről. Például a rák gyógyítása alkalmazott kutatás lenne, de egyelőre nem tisztázott alapszinten sem. Az alapkutatónak azonban szüksége van adatokra, hogy tovább tudjon dolgozni. — Ezek szerint a kettőt nem is lehet szétválasztani? —| A kettőt csak didaktikai szempontból lehet egymástól elválasztani. Az élet azonban nem ilyen. Magyarországon sem ennyire természetes az átmenet. Kapkodunk. A tudományos intézmények zászlajára ez van írva: alapkutatást. A főhatóság lobogójára: kereskedelemmel foglalkozzatok, igyekezzetek megkeresni a költségeket! A szegedi kutatóintézetben a biotechnológiához szükséges anyagokat kell előállítani. Nekünk itt, Debrecenben pedig alapanyagokat kellene gyártanunk. Ez időt rabol el tőlünk, s végtére is, nem ez a dolgunk. Értsük meg, hogy komoly alapkutatás nélkül nincsen alkalmazás. Takarékosság címén például néhány éve számos intézettől megvontak egy sereg tudományos folyóiratot. Ez hiba. Alapfeltétel: az orvosi egyetemeken gyógyítani, diákokat tanítani és kutatni kell. Egyszerre és egylélegzetre. Mi pedig kemény valutáért hívunk külföldi diákokat. „Dollárkitermelő” vállalkozás is lettünk. Kutató elmék pénzszerzéssel kényszerülnek foglalkozni. A rossz helyzeten csak a szakmai színvonal emelésével lehet javítani, s természetesen azzal, ha igazán megbecsüli a társadalom az alapkutatókat. Ezek nélkül az alternatíva: a lopás. Sok helyütt a „koppintás” helyettesíti az alapkutatást, de ez hosszú távon megbosszulja magát. Ruttkay Levente A KIBONTAKOZÁS JEGYÉBEN Személyi érdekeltség, gazdasági program a Kisszállási Bácska Tsz-ben r „A jövő szempontjából fontos a tagok és alkalmazottak személyi érdekeltségének javítása. Bár vannak korszerű megoldások, ezek nem hozhattak még átütő sikert, mert a jelenlegi keresetszabályozás továbbra is bérszínvonal-szemléletű és gátolja egy bizonyos termelésen felül a több és a jobb minőségű termékek előállítását”. Az idézet Tallér Lajosnak, a Kisszállási Bácska Tsz elnökének felszólalásából való. Elhangzott a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusán 1986. december 1'3-án. Egy év után azzal a kérdéssel kerestük meg az elnököt: van-e azóta változás az általa fölvetett kérdésekben? Ötödére csökkent a nyereség — A kongresszuson a bácskai és a Duna melléki szövetkezetek nevében, nemcsak az érdekeltség hiányáról, hanem arról is szólt: a jó minőségű, termékeny földön gazdálkodó szövetkezeteknél is kimerültek a pénzügyi tartalékok, veszélybe került az egyszerű újratermelés lehetősége, egyes üzemek megkezdték a vagyon felélését. így van ez a Kisszállási Bácska Tsz-ben is? — Ez a lefelé tartó tendencia szövetkezetünkben is tapasztalható. Az ipari termékek áremelkedése 1984-től fölerősödött, így a mezőgazdaságban is megdrágult a termelés. Ugyanakkor a sok éven keresztül tartó aszály, a kedvezőtlen időjárás miatt nagymértékben csökkentek a terméseredmények. A kevés bevételt hozó, költséges termelés szövetkezetünkben is eredménycsökkenéshez vezetett: a korábbi 18—25 millió forintos nyereségünk 5—10 millióra esett vissza. Ez a folyamat mindenütt végbement ugyan, de kevésbé pőrén mutatkozott meg azokban a gazdaságokban, amelyekben jól működő ipari üzemek pótolták a kiesett nyereséget. A mi szövetkezetünk csak alaptevékenységet folytat. Annak számít a mezőgazdasági termékfeldolgozás, így a pattogatott kukorica gyártása is, amit 1972-ben kezdtünk el. —-Azóta a-;Puki" határainkon túl is sikert aratott. Ez az ágazat bizonyára nyereséges, de fífjgyan alakult a többi eredménye? — Feldolgozó tevékenységünk valóban rentábilis, bár a termékértékesítésben sokkal több a lehetőség, mint amennyinek hasznát látjuk. A belföldi fogyasztói igény szorosan összefügg az életszínvonallal, ugyanakkor az itthoni, behatárolt piacon egyre több konkurens céggel kell „osztozni”. Külföldön mindig kedvező fogadtatásra találnak termékeink, ehhez képest a megrendelés kevés, aminek rajtunk kívül álló okai vannak. A pattogatott kukorica gyártását tehát egy bizonyos mennyiségen túl nem növelhetjük. A növénytermesztésünk árbevétele, nyeresége egyaránt csökkent az utóbbi években, az állattenyésztésünkre (a tej- hasznosítású szarvasmarha-, a juh- és a sertéságazatra) is inkább az eredménycsökkenés jellemző. A teljesítménytől függően — Az adott körülmények között egyáltalán milyen lehetőségeik vannak az anyagi érdekeltség megteremtésére? — Mi úgy indultunk el ebben, hogy olyan szabályozást vezettünk be, ami a teljesítménytől tette függővé a jövedelmek alakulását. A fix fizetés kiegészítő része a mozgóbér, ez 300-tól 1000 forintig terjedhet. A fizikai dolgozókat a jobb munkára a minőségi pótlék ösztönzi, ez a bérhányadnak 15—20 százaléka. A múlt évben vezettük be ezt a rendszert, a TOT-kongresszus idején még nem volt elegendő tapasztalatunk ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonjuk le belőle: Azóta dolgozóink is egyetértenek vele, folytatását, illetve továbbfejlesztését igénylik. .— Növekedett a jövedelmük? ‘^-•Inkább differenciálódott. Minimális jövedelemnövekedés azáltal vált lehetővé, hogy húszán elmentek a szövetkezetünkből. Volt, aki azért, mert belátta, hogy az új szabályozórendszer olyan versenyhelyzetet teremt, amit nem tud vállalni, volt, aki „kipróbálta”, de nem kért belőle, akadt olyan is, aki nem tudott megfelelni a követelményeknek. Helyettük nem vettünk fel új dolgozókat, munkájukat elvégzik, bérüket megkapták a maradók. Hogy a közvetlen anyagi érdekeltségi rendszer jól tölti be funkcióját, az a munkahatékonyság növekedésén is lemérhető: 1984-ben 496 ezer forint volt az egy dolgozóra jutó termelési érték, tavaly már 506 ezer, az idén várhatóan 510 ezer forint lesz. — Ugyanakkor ennek a tendenciának éppen a fordítottja tapasztalható a szövetkezeti nyereség alakulásában. — Valóban, 1984-ben 25 millió forintos eredménnyel zártuk az évet, most az ötmillióért dolgozunk — többet és jobban, mint korábban. A múlt évihez képest kicsivel növekedett a nyereség, ennek megfelelően emelkedett a jövedelem. A személyes érdekeltséget jövőre az önelszámolásos rendszer bevezetésével akarjuk fokozni. Ennek lényege az, hogy minden ágazat önállóan gazdálkodhat a rendelkezésére álló pénzzel. Nyilvánvaló, hogy legfőbb törekvésünk a minél nagyobb nyereség elérése lesz, ennek pedig alapvető feltétele a költségcsökkentés, valamint a több és jobb minőségű munka. E rendszert legkésőbb március 31-éig dolgozzuk ki, az év második felétől vezetjük be. Tulajdonosi szemlélet ■— Jövőre az új adózási rendszer elviszi a nyereségük egy részét. — A bruttósítás fedezetét ki kell gazdálkodnunk, ezért fél évig valóban nem számíthatunk jövedelemnövelésre. A későbbiekben azonban már minden rajtunk múlik. Kemény feladatok várnak ránk a munkaerő-gazdálkodásban is, hiszen a szó szoros értelmében drágább desz a munkaerő: alaposan meg kell fontolni, ki „éri meg” a bérét, a jövedelemadóját és a többi közterhet. Az efféle vizsgálódás arra a meggyőződésre is vezethet, hogy létszámot kell csökkentenünk. A gazdálkodás javítását célzó kibontakozási programunknak egyik pillére az érdekeltségi rendszer, de tapasztalatunk szerint a dolgozóknak a szövetkezethez való kötődését is ez erősíti a legjobban. Ennek érdekében egyébként próbálkoztunk más módszerekkel is: a kötelező részjegy, és az önkéntes célrészjegy jegyeztetése azonban nem hozta meg a kivánt eredményt. Annál inkább a jövedelemérdekeltség, aminek hatása a tulajdonosi szemléletben érzékelhető pozitív változás. . — Ezen kívül mire építik a gazdálkodás javítását célzó kibontakozási programjukat? — Januártól különböző zsírokból és kukoricából álló élelmiszer-ipari alapanyag gyártásába kezdünk: jelenleg úgy tűnik, e belföldön merőben új termék értékesítési lehetőségei szinte korlátlanok. Fejlesztjük kereskedelmi tevékenységünket. Az állattenyésztés eredményét a már próbaüzemben működő vágóhíd termelésével akarjuk javítani. A januártól érvényes szabályozók legfontosabb eleme az úgynevezett hozzáadott érték,, ez már sokkal inkább lehetővé teszi a személyes jövedelmek növelését, aminek ösztönző hatását aligha szükséges bizonygatni. Amiben nincs változás — Az elmondottakból az derül ki: a gazdasági kibontakozás érdekében szövetkezetünk megteszi, ami tőle telik. Bizonyos körülményeknek azonban a Bácska Tsz éppúgy ki van szolgáltatva, mint bármelyik más termelőüzem. Az egyes nagyvállalatok monopolhelyzeté- böl adódó, nemkívánatos következményekre gondolok, amit ugyancsak szóvá tett a kongresszuson. — Ebben sajnos, azóta sincs változás: a monopolhelyzetben levő nagy- vállalatok továbbra is — vagy egyre inkább—a saját érdekeinek megfelelően viszonyulnak gazdasági partnereikhez. A Bácskai és Duna Melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége mint érdekképviseleti szervezet, próbál fellépni e bennünket hátrányosan érintő magatartás ellen, de nekem az a véleményem: állami feladat e probléma megoldása, s ez még várat magára. Almási Márta Húsipari fejlesztések A húsipari kombinátok, üzemek, amelyek az idén már önállóan gazdálkodnak, olyan fejlesztésekre vállalkoznak, amelyekkel javíthatják a termékek minőségét és bővíthetik az exportálható áruk körét. Az integrált állattenyésztési és élelmiszer-ipari program — amelyet a Világbank finanszíroz — az ágazat számára további korszerűsítési lehetőségeket kínál. A fejlesztések olyan nagy vállalatokat érintenek, mint például á Gyulai Húskombinát, a Szekszárdi Húsipari Vállalat, a Győr- Sopron megyei, illetve a Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. A munkálatok tervezéséhez már hozzáláttak, elsőként a hatósági engedélyeztetéshez szükséges dokumentációk készülnek el. A tervezésnél széles körű nemzetközi szakmai együttműködés alakult ki: a Húsipari Központ, illetve a vállalatok felkérésére külföldi vállalatok, nagynevű nyugat-európai üzemek, intézetek konzulensi feladatokat látnak el. Szakembereik biztosítják a magyar vállalatok által megvásárolt technológiák átadását, a szakmai alapok lerakását A program keretében modern gépekhez is hozzájut a húsipar. Nyolc vállalat fejleszti ily módon gépi kapacitását, lehetővé téve a legkényesebb húsipari munkák tökéletes elvégzését is. A legjobb gépek kiválasztására a hazai és a külföldi gyártóüzemeket versenyeztették. Számos ajánlat érkezett külföldről, hiszen a feladat csábító: nem kevesebb, mint 150 gép szállításáról van szó. A hazai pályázók nemigen jeleskedtek: mindössze egyetlen magyar vállalat vett részt a versenyeztetésben, s az sem tudta elnyerni a megbízatást, volt előnyösebb külföldi ajánlat. MEGNYÍLT az OFOTÉRT új üzlete Kecskemét, Rákóczi út 2. sz. alatt I Komputeres | • szemvizsgálat • A számítógépes látásvizsgálat szemészorvosi felügyelettel történik. Szép és gazdag szemüvegkeret választék. Szemüvegkészítés néhány órán belül. 3058
