Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-24 / 277. szám

1987. november 24. 0 PETŐFI NÉPE • 3

FOKTŐ 'ELLENKEZIK,

MEGYEI TANÁCS DÖNT \

Folyosót nyitnak-e Kalocsának a Dunához?

— Ez egyfajta rablás! — szögezte le kertelés nélkül e meghökkentő véleményét Kalocsa Város Tanácsának legutóbbi ülésén Kapitány István, amikor több mint 538 hektár foktői közigazgatási terület Kalocsához való átcsatolásának ügyét terjesztették a testület elé. A felszólaló — aki nemcsak a városi tanács, hanem a végrehajtó bizottság tagja is — emellett olyan rossz cselekedethez hasonlította a tervezett átcsatolást, mint amilyet egy nagyobb és erősebb gyerek tesz, ha elveszi a kisebb és gyengébb uzsonnáját.

Kapitány István szavait követően Szalóki István városi tanácselnök elmondta: a kalocsai tanács nem a területátcsatolásról dönt — s így nyilván nem is „rabolhat” —, hanem csak véleményt alkot arról, hogy adott esetben fogadja-e a szóban forgó 538 hektárt. A döntés joga a megyei tanácsé.

Ezután a testület határozatot hozott, miszerint „egyetért azzal, hogy az 538 hektár és 6232 négyzetméter a Kalocsai Városi Tanács közigazgatási területéhez kerüljön 1988. január 1-jei hatállyal. Kéri a Bács-Kiskun Megyei Tanácsot, hogy a jelzett területet csatolja át Kalocsa város közigazgatási területéhez”.

□ □ □

A nyílt, demokratikus fórumon elhangzott, szokványosnak éppenséggel nem mondható hozzászólás lényege érthető módon foglalkoztatja a közvéleményt, ezért további tájékoztatást kérve felkerestük Szalóki Istvánt és dr. Szabó István vb- titkárt. Mindketten sajnálatosnak, nemkívánatosnak tartanák, ha a Foktő és Kalocsa kö- '' zött még>mindig meglévő, a töi^ S téneti múltból hozott ellentét az ügy kapcsán tovább erősödne.

A városi tanácstestület véleményalkotása után mégis fennáll ennek veszélye. Miért van hát szüksége Kalocsának arra, hogy Foktő déli részén —- mintegy folyosót nyitva — ilyen áron is kijusson a Dunához, s ott átvegyen a községtől másfél kilométernyi partszakaszt?

•}öäf. Az átcsatolást nem Kalocsa városa kezdeményezte - mondották, s a továbbiakban kizárólag a testület határozatát írásban indokló mondatokra szorítkozva válaszoltak a kérdésre: „Az országos és megyei település- és területfejlesztési koncepciók előirányozzák a Kalocsa melletti Duna-szakasz vízigényes iparfejlesztését, valamint a dunai vízi szállítás városhoz kapcsolódó kiépítését”. Ezenkívül: „Tekintettel arra, hogy a foktői tanács a meszesi terület (a vitatott, hektárok egy része' -4 a szerk.) fejlesztését anyagilag nem tudja vállalni, így indokolt azt Kalocsa város közigazgatási területéhez csatolni”.

A.határozat írásos javaslatát. indokló előterjesztésben az is olvasható, hogy az iparfejlesztéssel és a vízi szállítással kapcsolatos előkészítő munkálatok a közeljövőben megkezdődnek. Nos, ez a kalocsai tanácsi vezetők szerint nem felel meg a valóságnak. S hogy a koncepciók előirányzatai mennyire reálisak és aktuálisak éppen napjainkban, azt a helyi és az országos gazdasági körülmények ismeretében lehet megítélni. Mindenesetre a kalocsai tanács az említett indokok alapján foglalt állást, az előreterjesztést egészében is, részleteiben is igaznak tekintve.

□ □ □

A demokrácia szellemében a foktői tanács testületé a kalocsaiét megelőzően határozott a területátcsatolási elképzelésről. A jelenlévő 19 tanácstag közül csupán 1 értett vele egyet, 14-en ellenezték, 4-en pedig tartózkodtak a szavazástól. Az utóbbiak között volt Gombos János tanácselnök is.

— Miért így döntött?

— Az_ ülésen is kifejtettem: nem akarjuk gátolni az esetleges fejlődést, de a tanácsnak a helyi érdekeket is képviselnie kell. Jelenleg az összes költségvetési kiadásunk egyharmadát a földadóból fizetjük. Ha a kérdéses terület után járó összeggel csökkenne a bevételünk, akkor lehetetlenné válna a tanács gazdálkodása. Igaz, ígéretet kaptunk arra, hogy a megye — úgymond

— kompenzálná ezt a pénzt, de a szóbeli ígéret még nem garancia. Esetleg területcsere is megoldást jelenthetne, habár jórészt igen értékes földekről van szó. S bizony, ha nem ellenezte volna tanácsunk az átcsatolást, akkor nagyon sokáig hasztalanul magyarázgathatnánk a foktői; Vknek, iájítftXjdíiik^^éii nem adtuk el a falu egy részét.

S miként vélekedik az ügyről a községi pártalapszervezet titkára, Kálóczi Andrásné? Egy órán át beszélgettünk vele minderről, de csak a következők szó szerinti leírására a hatalmazott fel:

— Az elképzelés megyei, a falu pedig azt válaszolta, amit érzett és érez. A helyi pártalapszervezet titkáraként kötelességem is a helyi érdekeket is képviselni. Az esetleges területátcsatolást csak akkor tartom igazságosnak, ha az nem sérti a foktői érdekeket, ha nem gátolja a község fejlődését, s ha erre garanciát is kapunk.

□ □ □

Jelen volt a foktői tanácsülésen dr. Geri István, a megyei tanács elnökhelyettese. A többi között a következőket mondotta:

— Szükséges megteremteni a feltételét annak, hogy Kalocsa Duna-parti legyen, mert így lehetőség nyílik arra, hogy a nemzetközi tőke kapjon erre az ajánlásra.

Okvátovity János tanácstag:

— Bizonytalan, hogy mikor telepítenek ide ipart. Csak akkor csatolják majd át a területet, amikor szükség lesz rá.

Búkor Ferencné tanácstag: — Ha ipartelepítésre kerül sor, teljesen mindegy, hogy kitől sajátítják ki a földet. Pár éve is átadtunk egy területet Kalocsának, s az sem lett fejlesztve.

Petróczki István tanácstag: —Jól megférünk a kalocsai szőlőtulajdonosokkal Meszesen. Foktő is kaphatna pénzt üdülő- terület kialakítására a megyei tanácstól.

Kistormás József tanácstag: - Nincs konkrét javaslat az előteijesztésben arra, hogy a kieső bevételeket miként kapja meg a foktői tanács, továbbá nem szerepel benne, hogy miért kell átadni a területet.

Tóth Gáborné tanácstag szerint végül is lényegtelen az, hogy miként véleményezi a községi tanács az átcsatolást, ha erről úgyis a megyei tanács dönt.

S ismét dr.'Geri István szavai:

— Kalocsának akkor lesz esélye az ipartelepítésre, ha közigazgatásilag határos a Dunával. Az iparváros kialakítása a térség előnyére válna, mert javulna az infrastruktúra, a megtermelt terményeknek pedig piacuk lenne, hiszen a város lélek- száma is növekedne.

□ □ □

A nem kis indulatokat kiváltó „határviszály” szabályszerű lezárásáról és a javaslat igazságos vagy igazságtalan voltáról, valamint az indokok realitásáról a megyei tanács szervezési és jogi osztályának vezetőjét, dr. Egyedi Ernőt is megkérdeztük. A válasz:

— Az eljárás jogilag teljesen hf[yes.,A döntés a megyei ta.'nacs hatáskörébe tartozik, mivel megyehatárt nem érintő átcsatolásról van szó. Az érdekelt tanácsok állásfoglalásának ismeretében a mintegy 538 hektár hovatartozásáról várhatóan a IV. negyedévi ülésén dönt a testület.

Se szándékunk, se jogunk valamiféle ítéletet hozni e döntés' előtt. Reméljük azonban, hogy nincs igazuk azoknak, akik úgy vélekednek: ez a területátcsatolási javaslat újabb előkészület Foktőnek Kalocsa által történő bekebeleztetésére. Ugyanis egyszer már :— 1985-ben — „népszavazáson2’ kellett dönteni Foktőn arról, hogy akar-e a község csatlakozni a városhoz. Nem akart. S most a helybeliek közül sokan egy újabb, s várhatóan ugyanilyen eredményt hozó szavazás megkerülését látják a területátcsatolási javaslatban. Szintén nem kevesen pedig a megalapozatlannak vált fejlesztési elképzelések mögött egy olyan intézkedés folytatását, amelynek során néhány évvel ezelőtt 40 hektár Duna menti területet Foktőtől már Kalocsához csatoltak.

Vitaszek Zoltán

Űj könyvtár jSytüán /;§g§gjj

. Gyulán, az egykori városháza felújított romantikus stílusú, műemlék jellegű épületében kapott helyet a Mogyoróssy könyvtár. Az épület rekonstrukciós munkái során a külső és belső építészeti megoldások alkalmazkodtak az eredeti stílushoz, ugyanakkor figyelembe vették a korszerű könyvtárépítés követelményeit is. A kétszintes, 1200 négyzetméter alapterületű intézményben több mint százezer kötet, négyezer hanglemez és műsoros kazetta, valamint 20 ezer román nyelvű könyv várja a látogatókat. Itt helyezték el Mogyoróssy Jánosnak, a múlt századbeli könyvtáralapítónak — a könyvtár névadójának — értékes könyvgyűjteményét is.

Bizalom és tekintély

Javaslatok

Ifjúsági

Díjra

Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal javaslatot kér Ifjúsági Díj adományozására a társadalmi és tömegszervezetektől, a minisztériumoktól, az országos hatáskörű szervektől, a tanácsoktól, a vállalatoktól, a szövetkezetektől és intézményektől, az ifjúsági kollektíváktól.

A díj azoknak a magyar állampolgároknak, valamint kollektíváknak adományozható, akik, illetve amelyek kiemelkedő szerepet vállalnak a gyermekek és fiatalok társadalmi életre való felkészítésében, közéleti aktivitásuk kibontakoztatásában, egészséges életmódjuk kialakításában. Szervező, irányító, alkotó, közművelődési, művészeti, pedagógiai és sportvezetői tevékenységükkel hozzájárulnak az ifjúságpolitikai célok megvalósításához. Sokoldalúan és eredményesen segítik a fiatalok pályakezdését, termelőmunkáját, otthont teremtő törekvéseit.

A díjakat az erre az alkalomra létrehozott társadalmi bizottság véleményének figyelembevételével az ÁISH elnöke ítéü oda. Az egyéni díj 30 ezer forint, a kollektívának adományozható díj maximális összege 100 ezer forint.

A személyi adatokat tartalmazó, részletes indoklással ellátott javaslatokat (maximum 5 gépelt oldal) 1987. december 31-éig kérik eljuttatni az Állami Ifjúsági és Sporthivatal személyzeti főosztályára (1054 Budapest, Rosenberg házaspár utca 1.)

Azt mondták róla: vidám természetű, a vélemények egybecsengtek: „nagyon

rendes, segítőkész, csak jót mondhatok róla...”

Munkahelyén találkoztunk, megvallom, nem csalódtam, néhány perc után már bizalmába fogadott, s ismerősként beszélgettünk.

Szeghalmon születtem — kezdte Szeidl Mátyásné, a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság II. pártalapszer- vezetének titkára — Békéscsabán végeztem a középiskolát. Nem voltam hátrányos helyzetű gyermek, apám állomásfőnök volt, s nővéremmel együtt, amit csak lehetett, megkaptunk. Amikor édesapám Kun- szentmiklósra került állomásfőnöknek — onnan vonult nyugdíjba—, Kecskeméten tanultam, a felsőfokú mezőgazdasági technikumban. Azután következett a kertészeti ‘ Ipiskola, ahol 1963-ban szőlő-gyümölcs szakon végeztem, s Szeidl Mátyással együtt kerültünk a Hosszúhegyi Állami Gazdaságba, gyakornoknak. Egy évvel később összeházasodtunk. A nemesnádudvari kerületben dolgoztunk, később ő a gyümölcsös, én az iroda vezetője lettem, s 1967-ben megszületett a fiunk, aki ma az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem hallgatója.

A család a 70-es évek közepén válaszút elé került. A gyermek nőtt, s éppen a továbbtanulás miatt, munka- és lakóhelyet kellett változtatni. Fájó szívvel hagyták ott a Hosszúhegyi Állami Gazdaságot, de nem tehettek mást. Kecskeméten építettek házat, s a Szikrai Állami Gazdaságban kaptak munkát. Félje jelenleg a tiszabögi kertészeti üzem vezetője. Ő üzemgazdász beosztást kapott, elvégezte a mérlegképes könyvelői tanfolyamot, s ma az üzemgazdasági osztály vezetője.

— A pártnak 1965-ben

lettem tagja a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban. Két ciklusban pártvezetőségi tag, s emellett az üzemi bizottság titkára voltam. A közéleti munka nem jelentett újdonságot, voltam úttörő, KISZ-tag és -titkár, de otthoni indíttatásom is a mozgalomhoz kapcsolódik.

A pártalapszervezetnek öt éve vagyok a titkára, öt pártcsoportunk van, s 46 kommunista összefogása meglehetősen kemény feladat, ugyanis ide tartozik az élelmiszer-ipari főágazat, az Olympos Kft, a beruházási osztály, a központ és az AGE-AGSZISZ-COOP. Sok a vezető a pártalapszer- vezetben, akik nagyon elfoglalt emberek, s ez bizonyos fokig gondot okoz a taggyűlések megszervezésénél, de öt év alatt így is csupán egyet kellett elhalaszta- nunk.

Alapszervezetünk nagyon jó kollektíva, s a taggyűléseken, a pártoktatáson mindig élénk, pezsgő vita folyik. Most a legfontosabb teendőnk a tagkönyvcsere előtti beszélgetések lebonyolítása. A pártvezetőségi tagokkal, a csoportbizalmiakkal már befejeztük ezt a munkát, november végéig szeretnénk valamennyi kommunistával beszélgetni, meghallgatni véleményüket. Ezután jön a nagyobb munka, az összegzés, majd a beszámoló taggyűlésre való felkészülés.

Az évközi munkáról is lesz mit mondani, ugyanis esztendők óta rendszeresen

két új kommunistával gyarapszik az alapszervézet, a taggyűléseken sokat foglalkoztak gazdaságpolitikai kérdésekkel, beszámoltatták tevékenységéről a KISZ- alapszervezetet, a szakszervezetet, s néhány gazdasági vezetőt is. Téma volt az ület- ményföld-juttatás, a műszaki fiatalok helyzete, a gazdálkodásban tervezett változtatás is.

— Sajátos formában szerveztük a pártoktatást, — mondta —. A párttagok zöme felsőfokú politikai képesítést szerzett, ezért inkább szakértő előadókat hívtunk meg egy-egy tájékoztatóra, így került sor egy Kínáról szóló előadásra, a sajtótörvény megismerésére, a jövedelemszabályozás, illetve a megye mezőgazdasági helyzetének értékelésére. Ezeken az előadásokon a beosztottak és a vezetők egyaránt ott vtíltak...

Az őt körülövező bizalomról kevesebbet beszélt Szeidl Mátyásné, pedig ez, s nem funkciója szerezte meg számára a tekintélyt. Sok emberi dologgal fordulnak hozzá, s természetesen, segít, intézkedik. Nem nagy ügyek ezek, de akik hozzá fordulnak, azoknak fontos, halaszthatatlan, megoldhatatlan a gond, s tőle váiják a megoldást, nem is hiába. Jólesett annak a mozgássérült dolgozónak, akiknek a szocialista brigádok kifestették a lakását, vagy annak, aki az ő közbenjárására kapta vissza munkáját, s annak is, aki szociális segélyben részesült. Apró-cseprő dolgok? Valóban azok, de ezek megoldása nélkül aligha lehetne e munkahelyeken jó, alkotó, baráti munkahelyi légkör.

— Mindezt nem tudnám ellátni, ha nem kapnék támogatást, biztatást családomtól, elvtársaimtól... — mondta befejezésül Sze- idlné.

Gémes Gábor

Gyilkosságba sodorta az alkohol

Nagyfokú megbánást tanúsított Kurka József, de ez már mit sem segít volt élettársán, néhai Szabó Margiton. Újból embert ölt az alkohol. Sajnos, Bács-Kiskunban nem először, s az utóbbi időben egyre gyakrabban. A szeszt persze, amely Kurka József alkoholizmusát, s kezdődő szellemi hanyatlását okozta, nem lehet a vádlottak padjára ültetni. Végső soron az ember a bűnös, aki életmódjában befolyása alá került, s kezével a 18 centiméteres pengéjű konyhakést fogta. Hogy juthatott idáig?

* * *

Az alkohol malmai lassan őrölnek. Négy évtized alatt azonban Korka Jó- zse idegrendszerét is felmorzsolták. A 63 esztendős férfi 25 éves kora óta iszik rendszeresen, otthon is tart, de a

közeli italboltokba is eljár. Tulajdonképpeni feleségével még 1946-ban kötött házasságot, de 47 óta nem élnek együtt. A válási procedúrát azonban nem csinálták végig, Szabó Margit így élettársa volt. Lányuk, féijével együtt élt velük Baján, a Téglás utca 5. szám alatt. Az öregek és a fiatalok között nem volt jó a viszony, mint ahogyan gyakran veszekedett Kurka József Szabó Margittal is, aki erős egyéniségével és akaratos természetével ritkán engedett abból, amit kigondolt.

* * *

Augusztus ötödikén reggel Kurka elfogyasztotta azt a kávét, amit élettársa főzött számára, de közben hallgatnia kellett a jogos szidalmakat is, hiszen az előző nap erősen leittasodott. Nem jó szívvel ugyan, de felkelt, s hozzáfogott a fáskamra alapozásához, ami élettársa

kívánsága volt. Munka közben be- bejárogatott a demizsonokat őrző helyiségbe, s időnként a közeli kocsmát is felkereste. A késő délelőtti órákban úgy gondolta, hogy már eleget dolgozott. Megborotválkozott, felöltözött, s autóbusszal bement a kórházba, az unokáját meglátogatni. Visszatérve ismét a kocsmát kereste fel, ahol szomszédja P. J. fizetett neki három deci bort. Este hatkor indultak együtt haza. Szabó Margit elzavarta P. J.-t majd durván szidalmazni kezdte a férfit, amiért újra leittasodott. A veszekedés egyre hangosabbá vált, Kurka bement a kiskonyhába, s leült a székre. A nő követte, s a szidalmakat nem hagyta abba.

* * *

Ekkor jött el az a pillanat, amely az évtizedek óta részegeskedő Kurka Józsefben már alighanem régóta érlelődött Felkapott az asztalról egy konyhakést, s azt nagy erővel a sértett hátába szúrta. A gyilkos szerszám a harmadik bordát, a bordaközi izomzatot, a tüdőt, s a szív bal és jobb oldali részét érte. Szabó Margit percek alatt elvérzett. A büntetlen előéletű férfi, aki szerette a lányát és az unokáját, valószínűleg élettársát is, embert ölt. Az indulat erősebb volt alkoholtól tépázott ideg- rendszerénél, elvesztette uralmát saját cselekedetei felett. Az elmeorvos szakértők azonban megállapították, hogy 2,57 ezrelékes alkoholos befolyásoltsága, s kezdődő szellemi hanyatlása ellenére sem volt tudatzavara, a cselekvés pillanatában sem.

Hét év börtönbüntetést kapott, s a bíróság elrendelte kényszergyógyítását. Az Ítélet jogerős.

B. F. I.

Megjelent a Pártélet novemberi száma

Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára méltatja a nagy októberi szocialista forradalom győzelmének 70. évfordulóját. Á többi között rámutat: a Szovjetunió kommunistái ma erőteljes küzdelmet folytatnak az akadályozó tényezők eltávolításáért, a szocialista demokrácia fejlesztésével, a „nyíltság”, a társadalmi nyilvánosság szerepének erősítésével.

Az utóbbi években szinte divat arról vitázni, hogy válságban van-e a marxizmus, megingott-e a szocialista értékrend, van-e (s egyáltalán lehetséges-e) korszerű szocializmuskép. Józsa György a napjainkban tapasztalható eszmei zavar, ideológiai bizonytalanság társadalmi, gazdasági okait kutatja. ,

A hatvanas évek második felének vitáiban a gazdaságimecha- nizmus-váltás igénye mellett erős hangsúlyt kapott az önkormányzatiság, amely a helyi érdekérvényesítés demokratizálását eredményezte. Böhm Antal a helyi politika felélénkülését akadályozó tényezőket elemzi.

Gyakorlatunk során — különösen a legutóbbi évtizedben — bebizonyosodott, hogy a politikai fogalomtár alapvető érdekkategóriái, az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdek igen összetett viszonyokat takarnak. A Pártélet kerekasztal-beszélgetést rendezett erről a kérdéskörről. Az eszmecsere résztvevői arra keresték a választ, hogy mennyire tekinthetők kialakultnak, és hogyan működnek az említett mechanizmusok, s mit kell tennünk annak érdekében, hogy a mai nehéz feltételek között jobban segítsük a népgazdaság teljesítményének növelését.