Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-24 / 277. szám

2 ® PETŐFI NÉPE 9 1981. november 24. NICARAGUA Az uruguayi államfő megbeszélései Magyar—szovjet gazdasági tárgyalások események sorokban BANGKOK Szihanuk herceg, a kambodzsai törvényes kormány ellen harco­ló emigráns csoportok egyik ve­zetője hozzájárult ahhoz, hogy Hun Sen kambodzsai kormány­fővel decemberben találkozót tartsanak — közölte hétfőn Bang­kokban Szihanuk szóvivője. A találkozó megtartására vo­natkozó ajánlatot Szihanuk pén­teken táviratban küldte el Hun Ssnnek. BÉCS A Varsói Szerződés és a NATO tagállamai közötti konzultációk keretében Bécsben hétfőn a fe­lek folytatták az egyeztetést a jövendő tárgyalások mandátu­máról, amelyek az európai fegy­veres erők és hagyományos fegy­verzet csökkentésével foglalkoz­nának az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő térségre vonatko­zóan. BELGRAD A bosznia-hercegovinai köz- társasági kormány értékelése Sze­rint a váltóbotrány' miatt vál­sághelyzetbe került Velika Kla- dusa-i Agrokomerc kombinát el­len csődeljárást kell indítani, mert nem tudják előteremteni a szanáláshoz szükséges mintegy 600 milliárd dinárt. A mamutvállalat jövőjéről hi­telezőinek e héten Sarajevóban sorra kerülő tanácskozása dönt. Az már bizonyos! hogy több rész­legét megszüntetik. Moszkvában a portugál államfő A 'Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségé­nek meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Moszkvába érkezeit Mária Soares portugál államfő. A szovjet főváros repülőte­rén Soarest és feleségéi Andrej Gromiko. az SZKP KB PB tagja, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és fe­lesége, valamint más hi­vatalos személyiségek üd­vözölték.- Hétfőn délután a Kreml­ben megkezdődtek a hiva­talos szovjet—portugál tárgyalások. A tárgyaló­küldöttségeket Mário Soa­res, illetve Andrej Gro­miko vezeti. Vasárnap Managuába érke­zett Julio Sanguinetti uruguayi államfő és megkezdte megbeszé­léseit Ortega nicaraguai elnök­kel. Sanguinetti közép-amerikai körútja során, először Costa Ri­cába látogatott el, majd keddtől Salvadort. Hondurast és Guate­malát keresi fej. Sanguinetti a közép7-amerikai válság tárgyalásos megoldásá­ért tevékenykedő nyolc latin­amerikai ország államfőinek no­vember 27—28-ai mexikói csúcs- értekezlete előtt járja végig a térségbeli" fővárosokat. A me­xikói Acapulcóban megtartandó államfői találkozó egyik közpon­ti témája éppen Közép-Amerika Simon Peresz izraeli külügy­miniszter négynapos magánlá­togatást tett Párizsban és a kö­zel-keleti válság rendezésének lehetőségeiről cserélt véleményt a francia vezetőkkel. Az izraeli külügyminisztert fogadta Fran­cois Mitterrand francia elnök, Jean-Bernard Raimond külügy­miniszter. az elnökségre pályázó Raymond Barre és Lionel Jos­pin, a Szocialista Párt első tit­kára. Peresz nem hivatalos jellegű megbeszéléseiről francia rész­ről nem adtak ki tájékoztatást. Maga Peresz minden alkalmat megragadott viszont, hogy a jö­vőre 40 éves zsidó állam béke­szándékát hangoztassa a francia sajtó képviselői előtt. Miként Nyugat-Európa tette, „mi is po­litikai megértést akarunk terem­teni a gazdaságok együttműkö­déséből és integrációjából”. Pe­resz szerint azok az arab veze­tők, akikkel találkozott, ugyan­így óhajtják a békét. Az izraeli vezető nem zárta ki a rendezés USA Második napja tart a louisianai Oakdale börtönében a kubai ra­bok lázadása. A mintegy ezer köztörvényes bűnöző a börtön személyzetének 28 tagját tartja túszként, — bár egyes jelentések szerint négyet szabadon enged­tek. A rabok felégették az épüle­tek egy részét. A börtönt való­ságos hadsereg veszi körül: he­lyi és állami rendőrök, börtön- őrök, az FBI ügynökei, a beván­dorlási hivatal fegyveresei és még több más hatóság alakula­tai. A hatóságok tárgyalásokat folytatnak a rabokkal és közöl­ték: ha a túszoknak nem esik bántódásuk, egyelőre nem roha­mozzák meg a börtönkomplexu­mot. A lázadás oka az, hogy a rabok egy részét az amerikai hatósá­gok vissza akarják telepíteni Ku­lesz. A körutazás célja a közvet­len, személyes tájékozódás a tér­ségbeli helyzetről — mondta Julio Sanguinetti San José-ban, ahol Oscar Arias Costa Rica-i elnökkel tárgyalt. Figyelmet érdemel, hogy az amerikai elnök különmegbízott- ja felkereste Montevideóban el­utazása előtt Sanguinettit. Az uruguayi La Hóra szerint Mor­ris Busby az acapulcói csúcsta­lálkozót megelőzően akarta ki­fejteni Washington nézeteit La- tin-rAmerika időszerű problémái­val kapcsolatiban. Busby tár­gyalni kíván a mexikói tanács­kozás előtt valamennyi résztve­vő la tin-amerikai államfővel. „nemzetközi támogatását" vagy­is az értekezletet, de csak azzal a feltétellel, hogy minden lénye­ges problémát arab—izraeli két­oldalú tárgyalásokon oldjanak meg. Az izraeli nagykövetség szó­vivője Peresz látogatását kom­mentálva hangoztatta, hogy a külügyminiszter a közelgő ame­rikai elnökválasztási hadjáratra való tekintettel szeretné ébren tartani a rendezési erőfeszítése­ket és hangsúlyozni a rendezés lehetőségét és sürgősségét. Peresz úgy véli, hogy az ammani arab csúcsértekezlet kedvező helyze­tet teremtett a békefolyamathoz, mert felértékelődött Husszein jordániai király tekintélye az arab világban, Szíria befolyása csökkent, a PFSZ pedig kissé pe­remre szorult. Izraeli értékelés szerint tehát ki lehetne mozdíta­ni a holtpontról a rendezési erő­feszítéseket. Peresz hétfőn továbbutazott Londoniba. bába, ahol nagyrészük ellen szin­tén törvényes. eljárás volt folyar m^tbari, mielőtt Í98Ö-ban az Egyesült Államokba menekültek. Az amerikai hatóságok az 1980- as menekültek közül mintegy 2500-at nemkívánatos személy­nek minősítették, s még 1984- ben megállapodtak a kubai ha­tóságokkal azok kitelepítéséről. Mivel a korábban felfüggesztett megállapodást most újra hatály­ba helyezték, a rabok azt akar­ják . megakadályozni, hogy visz- szakerüljenek Kubába. Egy másik, texasi börtönből 16 kubai rab megszökött, de egy kivételével valamennyit kézre- kerítették. A georgiai Atlanta börtönében, ahol a legtöbb el­ítélt kubai bűnözőt őrzik, egye­lőre. nyugalom van. Kína: párbeszéd és konzultáció A kínai rádióban, a televízióban és a nyom­tatott sajtóban rohamos gyorsasággal válik min­dennapos kifejezéssé a „párbeszéd” és a „kon­zultáció”, Nem divat­ról van szó, hanem olyan gyakorlatról, amelyet a Kí­nai Kommunista Párt nemrég lezajlott XIII. p .kongresszusa szentesített és indított el minden eddi­ginél szélesebb és ígérete­sebb úton. Mint emléke- , zetes, Csao Ce-jang, a KKP KB újonnan megválasztott főtitkára azt javasolta a párt- és állami vezetők­nek a pártkongresszus elé terjesztett beszámolójá­ban, hogy kezdjenek mi­nél átfogóbb és rendszere­sebb párbeszédet és kon­zultációt a néptömegekkel a demokratizmus kibon­takoztatására és. fejleszté­sére. A kezdeményezés első sikerei biztatóak. A kínai televízió több százmilliós nézőközönsége nagy érdek­lődéssel figyelte azt a nyil­vános párbeszédet — és helyenként élénk vitát — amely a központi televí­zió kamerái előtt zajlott le Peking város vezetői és a lakosság különböző réte­geinek képviselői között. A párbeszéd az árakról szólt. Mindenekelőtt ar­ról, hogy miéi't emelked­nek a hús és a zöldségfélék árai, s miért nem tesz töb­bet a városi tanács a la­kosság szerint indokolat­lanul gyors áremelkedé­sek megfékezése érdeké­ben. Pekingben, Tiencsinben és más nagyvárosokban immár meghonosodott gyakorlat a közvetlen pár­beszéd a városi polgármes­terek és a lakosság között. Kantonban például külön erre a célra létesített „for­ró drót” — közvetlen tele­fonvonal áll a pahaszko- dók, vagy éppen a javas- lattevők rendelkezésére. S az intézkedések azt tanú­sítják, hogy a vezetők oda­figyelnek mindarra, ami ebben a telefonban elhang­zik. . Marjai Józsefnek, a Miniszter- tanács ! elnökhelyettesének, j a magyar—szovjet gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműkö­dési kormányközi bizottság ma­gyar tagozata elnökének meghí­vására hétfőn Budapestre érke­zett Alekszej Antonov miniszter­elnök-helyettes, a bizottság szov­jet társelnöke. A vendéget a Ferihegyi repü­lőtéren Marjai József fogadta, je­len volt Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió budapesti nagykövete. A nap során a Parlamentben Hazaérkezett a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának pártmunkásküldött- -sége, amely látogatást tett Ro­mánjában, élén Vincze Gáborral, az agitációs és propagandaosz­tály alosztályvezetőjével. A látogatás során ismerkedtek a tömegpolitikai münka gyakor­ipari . Dolgozók Szakszervezete- nek elnöksége hétfői ülésén át­tekintette a Cement- és Mészmű­vek gazdálkodásának és fejlesz­tésének helyzetét. Koltai Imre vezérigazgató tájékoztatta a tes­tületet az iparág fejlődéséről és további terveiről. Kifejtette, hogy a vállalat gaz­dálkodásában különösen fontos az energiatakarékosság, mert a cementipar egymaga az építő­anyag-iparban felhasznált összes energia majdnem 40 százalékát fogyasztja el. A korszerű üze­mekénél 30 százalékkal több ener­giát fogyasztó -váci cementgyár rekonstrukciójának megkezdését is az energiapazarlás megszün­tetése és egyúttal a környezet — a Dunakanyar és a nagymarosi vízlépcső térségének — fokozot­tabb védelme tette szükségessé. A Baranyai Tibor, a SZOT főtit­kára hétfőn sajtótájékoztatót tartott a hazánkban akkreditált külföldi újságírók részére a Szak-, szervezetek Országos -Tanácsa székházában. . Ismertette a szak- szervezeti mozgalom jövőbeni fel­adatait, vezető testületéinek tö­rekvéseit. Hangsúlyozta, hogy a magyar szakszervezetek cselek­vőén kívánnak részt venni a gaz­dasági, társadalmi kibontakozási program végrehajtásában. Eh­hez szükséges a mozgalom meg­újítása, a dolgozók érdekeinek á megkezdte munkáját a magyar— szovjet gazdasági és műszaki- tudományos együttműködési kor­mányközi bizottság 37. ülésszaka. A magyar tárgyalódelegációt Marjai József, a szovjet küldött­séget Alekszej Antonov vezeti. A megbeszéléseken áttekintik a két ország párt vezetőinek és kor­mányfőinek legutóbbi találko­zóin és a bizottság előző üléssza­kán elfogadott határozatok meg­valósításának helyzetét, a gazda­sági együttműködés fejlesztésé­vel összefüggő kérdéseket. (MTI) latával, tapasztalataival, megbe­szélést folytattak a rádió és a te­levízió, a pártakadémia, a terü­leti pártszervek és oktatási in­tézmények vezetőivel. A küldött­séget fogadta Gheoighe Sprin- teroiu, az RKP KB póttagja, a KB propagandaosztályának he­lyettes vezetője. (MTI) mintegy 4,5 milliárdos beruhá­zásból az idén várhatóan 250 mil­lió forint értékű munkát végez­nek el az építők. A távolabbi el­képzelések szerint a következő tervidőszakban megkezdődik a lábatlani cementgyár és mész- üzem korszerűsítése is. A ter­mékszerkezet átalakítására ki­dolgozott terveik szerint pedig fel­készülnek újabb tevékenységek­re, egyebek között darabos kő, zú­zalék és kőliszt, valamint beton és betontermékek előállítására is. A szakszervezet elnöksége meg­állapította, hogy a vállalat jól al­kalmazkodott a változó piac kö­vetelményeihez. A testület kü­lönösen nagyra értékelte a vál­lalati dolgozók szociális ellátá­sában, üdültetésében, lakásépí­tési támogatásában elért ered­ményeket. (MTI) korábbinál következetesebb és határozottabb védelme, képvise­lete. Fontos a demokratizmus erősítése, a tagság tájékoztatása, a sajtó közreműködésével a moz­galmi munka nyilvánosságának növelése. A nemzetközi kapcso­latokban a magyar szaksz.erve- zetek elsősorban az SZVSZ-ben vállalt feladataik ellátására, a nemzetközi együttműködés erő­sítésére, a béke megőrzésére tö­rekednek. A tájékoztatón számos kérdés hangzott el. PERESZ PÁRIZSI LÁTOGATÁSÁRÓL Téma: a közel-keleti válság Kubai rabok börtönlázadása Pártmunkásküldöttség Romániában A cementipar fejlesztéséről tárgyalt a szakmai szakszervezet elnöksége Az Építő-, Fa- és Építőanyag­Nemzetközi sajtótájékoztató a SZOT-ban ARGENTÍNA A tangó — politikai szerepben Télre készül az építőipar Az utolsó személyes élmény immár kétesztendős, mégis hoz­zá nyúlok vissza, hisz általa sok minden megérthető a mai Argen­tína politikai arculatából. 1985 novemberét irtuk, s Buenos Aires egyfajta plakátháborúban állt. Időszaki választásokat tartottak, az első erőpróbát azóta, hogy 1983 decemberében Raul AI- fonsin polgári kormánya hiva­talba lépett. A mindent ellepő falragaszok nagyjából egyenlő arányban éltették Alfonsin el­nök pártját, a Radikális Polgári Uniót (UCR), illetve a perónista (justicialista) párt képviselője­löltjeit. Ugyanaz a két erő csa­pott tehát össze, amely 1983 ok­tóberében a katonai diktatúra uralmát lezáró választásokon együttesen a voksoknak mintegy 80 százalékát szerezte meg. S eb­ben nem volt semmi meglepő, hisz ez a két mozgalom határoz­ta meg Argentína XX. századi történetét. A mai nemzedék a ra­dikálisok és a perónisták kor­mányzásán kívül — rövid kivé­telektől eltekintve — csak az egyenruhások hatalmát ismerte meg. Nem árt visszapillantani Ar­gentína század eleji történeté­re, amikor az ország fénykorát élte. A pampákról áramlott "a gabona, és a marhahús Európá­ba, mindenekelőtt Angliába. A nagybirtokosok, a több ezer hek­táros hacienda-tulajdonosok po­litikai irányító szerepét megkér­dőjelezni ekkoriban bátor csele­kedetnek számított. Pedig ezt tette a Polgári Radikális Unió, a bevándorlók milliós seregének li­berális, merkantilista nézeteit képviselve. A párt megalapító­ja és kimagasló egyénisége, Hi-> 9 Buenos Aires — igazi világváros. polito Irigoyen 1916-ban került az elnöki székbe. A nagy világgazdasági válság az argentin fellendülést is; de- .rákba törte, és a 30-as, 40-es évek- ^ben Argentínában is egyre felfe­lé .ívelt a katonatisztek politikai csillaga. Így vált ismertté Juan Domingo Perón ezredes is, de mi­re a csúcsra érhetett volna, vége lett a háborúnak, s a pacifizmus szele Latin-Amerikán is végig­hullámzott. Perónnak alighanem menni kellett volna, ha nem buk­kan fel az életében egy nő: Éva Maria Duarténak, a hetvenes évek rockoperájában is megörö­kített Evitának a történetírók sze­rint döntő szerepe volt a fejle­mények alakításában. A színész­nő-ábrándokkal indult rádióbe­mondónő ugyanis hihetetlen nép­szerűségnek örvendett a városi proletártömegek körében, s nem volt nehéz meggyőznie a szak- szervezet vezérkarát, hogy sze­relme, későbbi férje, Perón a jö­vő embere. A viták azóta is tartanak a pe­rónizmus lényegéről: az antiim- perializmus, a harmadik utas nacionalizmus, avagy a fasizmus volt-e az indítéka, s fő jellemző­je. Így vagy úgy, az ténykérdés, hogy az argentin munkásosz­tály döntő többségében ma is perónistának vallja magát. S bár Perón nélkül a mozgalom képte­len lábra kapni — az ezredes második felesége, Isabel ugyan megkísérelte feltámasztani — a perónizmus ma is a legnagyobb tömegeket képes megmozgatni. (A perónisták justicialista párt­ja az őszi parlamenti választá­sok győztese lett, s decembertől többségben lesznek az argentin parlamentben.) Isabel Perón rövid, annál anarchikusabb kormányzásának katonai puccs vetett véget. A la­kosság jelentős része üdvözölte ekkor az egyenruhások szerep- vállalását, nem gondolván, hogy a kegyetlen leszámolás nem csu­pán a montonérókra, a gerillák­ra vonatkozik majd. A terror fo­kozatosan átterjedt minden más­ként gondolkodóra, a kommu­nistákra, a perónizmus balolda­lára, az értelmiségre. A dühöngő katonák még a hagyományos ze­nét és táncot, a tangót is betil­tották, politikai szerepet tulaj­donítottak a nemzeti folklórnak. Az utolsó katona-elnök, Gal- tieri a növekvő belső feszültsé­gekről, á gazdasági és szociális gondokról kívánta volna elterel­ni a figyelmet, amikor a Malvin (Falkland)-szigetek fölötti szu­verenitás megszervezéséért vit­te háborúba az országot. A ka­land drámával zárult, s a kudarc magával rántotta a diktatúrát is. Argentína újabb sorsforduló­jának történelmi személyisége Raul Alfonsin, aki saját pártján belül is új mozgalmat indított el „Megújulás és változás” néven. Azon kevés argentinok közé tar­tozott, akik ki merték monda­ni, hogy a falklandi háború ka­land volt, s már elnökként volt bátorsága bíróság elé állítani a diktatúra idején atrocitásokat el­követő tiszteket. Alfonsin veze­tése alatt Argentína az „új-delhi felhívás” aláírójaként síkraszáll az atomfegyverek betiltásáért, elítéli a fegyverkezési hajszát. Seres Attila- (Folytatás az 1. oldalról.) ok az aggodalomra. Abban is bíznak, hogy a jelenlegi felvá­sárlási láz ^ megszűntével a? anyagellátás is normalizálódik.^ A Kunépnél 600 fős termelői létszám foglalkoztatásáról kellett gondoskodni. A kiskunhalasi vál­lalat tavalyi téli felkészülése jól sikerült, az idei sem lesz rosz- szabb — mondotta Kuminka Ist­ván műszaki igazgatóhelyettes. Mivel az év végén nagyon sok létesítményt átadtak, kevesebb lett a téli munkahelyek száma. Az áthúzódó beruházásokon az építők negyven százaléka dolgoz­hat fedett munkahelyen, mig a többségnek a h.elyi vállalatok — mint például az Ikarus, a Barom­fifeldolgozó és Texcoop — ki- sebb-nagyobb belső átalakítási és javítási munkálatain találtak elfoglaltságot. * K. A. VALUTA. (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1987. november 24-é*át 27-élg Pénznem- v vételt Eladási | árfolyam száz egységre forintban Angol Iont 8273, 66 8785,44 Ausztrál dollár 3158,38 I Belga trank 132,27 140,U JDán korona 718,21 762*63 Finn márka 1128,1$ 1197,97 Francia frank 815,65 966,11 Görög drachma a) 32,«8. 34,48 Holland forint 2461,78 2614,06 fr font 7359,80 7819,04 tapán yen (1000) í i I 342,94 364,16 Jugoszláv dinár (1000) 34,55 36,69 Kanadai dollár 3517,90 3735,50 Kuvaiti dinár 10621,90 17690,06 Norvég korona 718*71 763,17 NSZK márka 2770,9« 2942,38 Olasz Ura (1000) 37,60 39,92 Osztrák schilling 393,54 417,88 Portugál escudo 34,04 36,14 Spanyol peseta 40,99 Mm Svájci frank 3375,48 3584,28 Svéd korona 764,21 •'> 811,49/ VSA dollár 4610,91 4896,13 ecu (Közös Piac) á715,77 •• 0669,33 »> Vásárolható legmagasabb bankjegy címlet: Sflo-as.

Next

/
Thumbnails
Contents