Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-23 / 276. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1687. november 23. Brüsszeli kérdőjelek Külügyminiszteri találkozó — a csúcs jegyében (Folytatás az 1. oldalról.) megakadályozni nem tudták —r a süketek párbeszédévé szeret­nék változtatni Gorbacsov és Reagan megbeszéléseit. Az SZKP központi lapja azonban megálla* pítja azt is, hogy szerencsére ma már nem ezek az erők' határoz­zák meg az Egyesült Államok po* litikéját, s az amerikai közvéle­mény többsége is támogatja a küszöbönálló csúcstalálkozót. Erő* södni látskiik az a felismerés, hogy partnerekké kell válni és közöséh kell keresni az átfogó biztonság megteremtésének út* ját. Amerikai részről nyomaté­kosan hangsúlyozták, hogy a két miniszter találkozóját nem vala* miféle „válsághelyzet” indokolja. Sevardnadze és Shultz nemcsak a szerződés még nyitva Iéyő pont­jaival foglalkozik, hanem vala* mennyi kérdéscsoportot átte­kinti. Várható, hogy már a ha­dászati fegyverek korlátozásá­nak lehetőségéről is tárgyalnak. Az amerikai jobboldal válto­zatlanul igyekszik politikai vi­harrá dagasztani azt a kérdést, hogy felszólaljon-e Mihail Gor­bacsov a kongresszus két házá­nak együttes ülésén. Mariin Fitz* water, az elnök szóvivője előző­leg elmondotta: az ötlet azért merült fel, mert Reagan fontos­nak tartaná, hogy a kongresszus ratifikálási vitája előtt Gorba­csov személyesen ismertesse a Szovjetunió álláspontját. A szó­vivő szerint a két ház együttes ülésén elmondandó beszéd „csak egy lehetőség a sok közül”. Shultz amerikai külügymi­niszter Genfből Brüsszelbe uta­zik, ahol részt vesz az Észak-at­lanti Tanács november 25-ei ülé­sén. Szabó István Tokióban Szabó István, az MSZMP Politikai bizottságának tagja, a TOT elnöke, vasárnap pártküldöttség élén Tokió­ba érkezett, ahol részt vesz a Japán Kommunista Párt XVIII. kongresz- szusán. Szabó Istvánt i- kinek.: kísé­retében van Gyürke József, az MSZMP Központi Bizottságának' osztályve- zetö-nelyettese és Südt Zoltán, a KB A nyugatnémet Keresztény­szociális Unió (CSU) hét végén tartott kétnapos müncheni kong­resszusán nagy többséggel ismét a 72 éves Franz Josef Strausst választották, meg a párt elnöké­vé. A bajor politikus 1961 óta tölti be ezt a tisztséget. Az li-OO küldött tanácskozásán a belpolitikai kérdések sorában most is a belső biztonság megszi­lárdításának problémája állt az érdeklődés homlokterében. A kérdés időszerűségét az adta meg, hogy egy békésen indult majna- frankfurti tüntetés alkalmával a felvonulók közé vegyült anar­chisták a közelmúltban meggyil­koltak két rendőrt. Strauss kongresszusi beszámo­lójában ismét bírálta a CDU CSU koalíciós partnerét, - a Szabad­demokrata Pártot (FDP) és elnö­két, Martin Bangemann gazda­sági minisztert, amiért még min­dig habozik a .tüntetésekre vo­natkozó törvények megszigorítá­sa kérdésében. A CSU elnöke nemzetközi kér­déseket elemezve támogatásáról külügyi osztályának munkatársa — a narltai repülőtéren Nylhara So- dzsi, a JKP KB Elnökségének tagja és Szarka Károly, Magyarország tokiói nagykövete fogadta. A Politikai Bi­zottság tagja még aznap találkozott Tacsljü Hirosival, a JKP KB Elnök­sége Állandó Irodájának tagjával. biztosította Bonn és Párizs kato­napolitikai együttműködésének szorosabbra fűzését. Ez a koope­ráció kiváltképp akkor válna je­lentékeny tényezővé, ha az Egye­sült Államok netán korlátozná el­kötelezettségét Nyugat-Európa iránt, s leadná a szövetségben reá háruló terhek egy részét — mon­dotta. ’ Strauss óvott „Európa teljes atomfegyver-mentesítésétől”, mert szerinte ily módon állítólag ki­domborodna a szovjet fölény a hagyományos fegyverzet vona­lán. Mindamellett állást foglalt azokkal a nyugati elképzelések­kel szemben, hogy utófegyver­kezéssel hozzanak létre egyen­súlyt. A CSU emellett helyteleníti a kettős nullamegoldás után meg- maradó Tövid' hatótávóléágú esz­közök korszerűsítését,*' - illetőleg számszerű bővítését is,-1'amelynek lehetősége a nyugatnémet sajtó jelentése szerint bizalmas körben felmerült a NATO nukleáris ter­vező csoportjának legutóbbi ülé­sén. Kádár János belgiumi látoga­tása kapcsán a közelmúltban gyakran szerepelt Brüsszel a magyar sajtóban. A tudósítások részletesen szóltak azokról a tár­gyalásokról is, amelyet az MSZMP főtitkára a Közös Piac vezetőivel folytatott. Ha most mégis idősze­rű újra az EGK-ról szólni, az azért van, mert hétfőn kezdődik az Európai Gazdasági Közösség kétnapos külügyminiszteri ta­nácskozása, amelyen várhatóan napirendre kerül a hazánkkal 'kö­tendő megállapodás kérdése is. Hosszú tárgyalások előzték meg a legutóbbi megbeszéléseket és várhatóan még több fordulóra van szükség ahhoz, hogy Brüsszel­ben elismerjék a magyar igények jogosságát. Pedig hazánk nem tart többre igényt, mint mások. Csupán azt tartanánk igazságos­nak, 'ha ' a GATT-tagság jogán járó lehetőségek éppúgy megil­letnének minket is, mint más or­szágokat. A mostani helyzetben a magyar termékek versenyké­pességét — hagyományos nehéz­ségeinken túl — csökkentik azok a korlátozó intézkedések, ame­lyeket a Közös Piac foganatosí­tott, ellentmondva a GATT álta­lános elveinek és előírásainak. Természetesen minden állam­nak joga, hogy saját piacát úgy védje, ahogy akarja. Csakhogy a Közös Piac esetében a kinyilvá­nított szándékok és a gyakorlat között komoly szakadék , tátong. Valószínű, hogy a brüsszeli gaz­dasági szakemberek nem a ma­gyar termékek Nyugat-Európára zúduló dömpingjétől tartanak, hanem attól a precedenstől, ame­lyet a hazánkkal kötendő megál­lapodás szerintük jelentene. Pe­dig a helsinki folyamat logikájá­ból és határozataiból egyenesen következik, hogy Európában nem mesterséges akadályokra*, hanem az együttműködést elősegítő sza­bályokra1 van szükség. Érdekes megfigyelni, ahogy a Közös Piachoz itiamtozó országok vezető politikusai egymás után minősítik érthetőnek és igazsá­gosnak a magyar álláspontot. A tárgyalásokon eddig mégsem si­került teljesen megegyezni, Brüsz- szelben valamiért sorra megfe- neklenek a kompromisszumokat kereső törekvések. Legalábbis ed­dig ez volt a helyzet. Félreértés ne essék, az EGK- val kötendő megállapodás nem jelent közvetlenül kifejezhető, azonnali jelentős előnyöket a ma­gyar gazdaságnak. Ettől még nem fogunk könnyebben megbirkóz­ni a ránk váró nehéz feladatok­kal, hiszen az előre látható köz­vetlen haszon nem éri el a száz­millió dolláros nagyságrendet sem. Ennél fontosabb, hogy meg­teremtsük a kapcsolatok későb­bi fejlesztésének lehetőségeit, an­nak feltételeit, hogy egyenlő társként vehessünk részt az euró­pai gazdasági együttműködésben. Ennek reményében olvassuk most fokozott érdeklődéssel a brüsszeli tanácskozásról érkező faireket. Strauss helyteleníti az utófegyverkezést Moszkvai párttanácskozás Ha a moszkvaiak nem érzéke­lik szociális téren a javulást, ne­héz lesz őket bevonnunk az új, még nehezebb feladatok megol­dásába. Ha rend van az utcákon, az üzletekben széles az áruvá­laszték, az otthonokban meleg van, akkor az emberek hangula­ta is jó, s jobban is dolgoznak. Ezt Lev Zajikov, az SZKP, KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a moszkvai városi pártbizottság nemrég megválasz­tott új első titkára mondta. Zaj'kov, aki. moszkvai pártve­zetői minőségében először szere­pelt .a jjyilvpio^ság előtt, azon a tanácskozáson szolalt fel,' amelyet pénteken ' és' Szombatön tártotitsik á1 szovjet" főváros kerületi párt- bizottságainak élén dolgozó első titkárok részvételével. A tanácskozáson áttekintet­ték a télre váló felkészülést, az alapvető fogyasztási cikkekkel való ellátottságot, a fővárosi munkavégzési feltételek javítá­sának lehetőségét, a szabad idő eltöltésének feltételeit. A moszkvaiakról való gondos­kodásról, mint elsőrendű felada­tunkról, szó esett a fővárosi párt­bizottság november 11-ei ülésén is — mondta Lev Zajikov. (Zaj" kovot ezen az ülésen választot­ták meg a ,testület első titkárává az akkor felmentett Borisz Jel­cin helyett.) Az első titkár em­lékeztetett arra is, hogy a párt központi bizottsága és a szovjet kormány egy sor határozatot fo­gadott el a város gazdasági, szo­ciális és kulturális fejlesztésére. Ma a feladat ezek megvalósítása, eredmények elérése a lakásgon­dok, a kereskedelmi és közleke­dési problémák megoldásában. Elhalasztott román pártkonferencia Az olasz kormány bizalmat kapott Másodízben halasztotta el az országos pártkonferencia idő­pontját a Román Kommunista Párt Politikai Végrehajtó Bizott­sága. A mostani tervek szerint a konferenciát december 14. és 16. között tartják meg, decem­ber 7—9. helyett. A hivatalos indoklás szerint Zsúfolt diplomáciai nap­tárral búcsúzik november és vele az ősz. A hírügynöksé­gek előrejelzései között szép számmal szerepelnek magas­szintű találkozók, nemzetkö­zi tanácskozások, választások és népszavazások. Az igazi figyelem azonban elsősorban a hamarosan sorra kerülő szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó. előkészítésére irá­nyul. HÉTFŐ: Hivatalos- látogatás­ra iMoszkvába érkezik Soares portugál elnök. A két ország kapcsolatai a hetvenes évek­ben gyors ütemben javultak, ez a folyamat azonban az utóbbi időben érezhetően le­lassult. Soares tárgyalásain előre láthatólag gazdasági kérdések állnak majd a kö­zéppontban, KEDD: A tervek szerint be­fejeződnek Shultz amerikai külügyminiszter genfi tár­gyalásai. A Reagan—Gorba­csov találkozó előtt utolsó külügyminiszteri * szintű elő­készítő megbeszéléseken több fontos kérdést kell még tisz­tázni ahhoz, hogy a december hetediki washingtoni csúcs- találkozó zavartalan és ered­ményes lehessen. SZERDA: Elnökválasztáso­kat tartanak Surinamban. A hajdani holland gyarmaton az utóbbi hónapokban heves po­litikai csatározások folytak, amelyek azonban a közép­amerikai térségben uralkodó feszültség miatt csekély ér­deklődést váltottak ki a . vi­lágsajtóból. CSÜTÖRTÖK: Rómában megkezdődik / II. János Pál pápa merénylőjének, a török „a halasztás lehetőséget ad az RKP szerveinek és szervezetei­nek arra, hogy jól felkészülhes­senek a konferenciára”. ,A párt­értekezlet napirendjén szerepel többek közt az, hogy áttekintik a legutóbbi pártkongresszus ha­tározatainak teljesítését. Ali Agcának fellebbviteli pe­re. Mintán a hírhedt „'bolgár szár’-elmélet tarthatatlanná vált, s az olasz bűnüldöző szervek nem voltak képesek kideríteni, valójában ki áll az események hátterében, mind kevesebb a remény arra, hogy valaha is megtudjuk, ki adott utasítást Agcának a ravasz meghúzására. PÉNTEK: Acapulcoban nyolc íatün-amerikai ország (a Con- tadora- és a limai csoport tagjai) államfői kezdenek két­napos csúcsértekezletet. A téma a közép-amerikai hely­zet és annak lehetséges meg­oldásai, valamint várhatóan a latin-amerikai országok el­adósodásának problémája. SZOMBAT: Kuvaitban ta­nácskoznak az olajexportáló arab országok szervezetének, az OAPEC-nek tagjai. A leg­utóbbi jordániai arab csúcs- találkozó nyomán talán vala­melyest közelednek egymás­hoz az álláspontok, bár köny- nyen elképzelhető, hogy az éles érdekellentétek -miatt nehezen, vagy egyáltalán nem jön létre mindenki számára elfogadható komproiflisszum a követendő stratégiai kér­désben. VASÁRNAP: Lengyelország­ban az urnák elé szólítják a szavazókat, hogy referendu­mon mondj arak véleményt a kormány ' gazdasági reform- programjáról. Némileg leegy­szerűsítve a két választási le­hetőség: gyorsított ütemben, akár áldozatok árán is, de be­vezetni a reformot, vagy pe­dig vállalni a hosszabb stag­nálást és csak fokozatosan életbe léptetni a tervezett in­tézkedéseket. • Az olasz szenátus szombaton 170 szavazattal 109 ellenében bi­zalmat adott a kereszténydemok­rata Giovanni Goria öt pártból álló kormányának. Goria miniszterelnök éppen egy hete nyújtotta be lemondá­sát Cossiga államfőnek, mert a koalícióban részt vevő Olasz Li­berális Párt bejelentette: kilép a kormányból. A köztársasági el­nök és Goria ezt követő konzul- táoiósorozatából azonban kide­rült: a kioalíciós pártok (keresz­ténydemokraták, szocialisták, szo­ciáldemokraták, republikánusak és liberálisók) mégiscsak együtt-Téved, áki azt hiszi, hogy ka­lózkodás ma már csak ifjúsági regényekben vagy kalandfil­mekben fordulhat élő: a Szinga­púri-öböl tájékán néhány éve ugyanis ismét virágzik ez a hír­hedt szakma, amely a halálfejet és a keresztbe tett lábszárcson­tokat tűzte cégérül a zászlajára. A szingapúri vízi rendőrség min­den erőfeszítése- ellenére tavaly 51 kereskedelmi hajót ért kalóz­támadás a forgálmas délkelet­ázsiai kikötő közelében, az idén pedig, már az első félévben, még ennél is több — 61 — ilyen ese­tet jegyeztek fel. Szingapúr a világ legnagyobb forgalmú kikötője, havonta nem kevesebb, mint hatezer hajó vet itt horgonyt. A közeli szűk szoro­sokban a hajózási viszonyok miatt -lelassító teherhajók és óri ástankerék könnyű prédául kínálkoznak a kalózoknak. A támadás egyáltalán nem emlékeztet a kalandfilmekben látható harsogó fenevadak puska- ropogással kísért vad rohamára. Ellenkezőleg: az éj leple alatt ki­csi, ám annál sebesebb motor­csónakokkal, a hajó radarjának árnyékában — leggyakrabban há­tulról — közelítik meg kiszemelt áldozatukat, és kötélen nesztele­nül felkúsznak a fedélzetre. A kapitány vagy valamelyik vezető 'hajóstiszt kabinját becserkészve túszt ejtenek, hosszú maláj kard­juk vagy tőrük hegyén tartva kívánnák haladni a továbbiak­ban, s maga a liberális párt sem akar szakítást, noha a jövő évi költségvetési tervben nagyobb fo­kú adókedvezményeket szorgal­maz partnereinél. Cossiga állam­fő ezek után elutasította a koráb­ban csak „feltételesen” elfoga­dott elmondást, és Goria kormá­nyát változatlan összetételben a parlament két háza elé „utal­ta vissza” bizalmi szavazásra. A szenátusi „áldás” után semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a jö­vő héten a képviselőhöz is bi­zalmat szavaz a kormánynak. (lőfegyvert csak elvétve használ­nak) kinyittatják vele a hajó páncélszekrényét, s az ott talált pénzzel és egyéb mozdítható tár­gyakkal — fényképezőgépekkel, karórákkal, * kazettás magneto­fonokkal — sebesen kereket olda­nak. Egy-egy zsákmány értéke elértheti a 20—30 ezer dollárt is. A hajótársaságok szakértői nem javasolják a fedélzeti őrség felfegyverzését, mert attól tarta­nak, hogy „fegyverkezési spirál” alakulhat ki, s növekedne a ha­lálos áldozatok száma. A Sziámi- öbölről készült összesítés szerint 1960 óta 1500 ember halálával végződtek a kalóztámadások. Nem tűnik célravezetőnek a ha­jók sebességének növelését szor­galmazó javaslat sem, mert a kalózok motorcsónakjai min­denképpen gyorsabbak, mint a tehenhajók, s ha a kalózoknak si­került hozzájuk kötni magukat, akkor már.mindegy, hogy milyen* sebességgel úsznak együtt. Riasztó jel, hogy egyre nehe­zebb legénységet szerződtetni a térségbe tartó hajókra. Egyelőre eredménytelennek bizonyult, hogy a vízi rendőrség szaporítot­ta őrjáratait, ■ és költségeket nem kímélve fejleszti felszerelését. Az indonéz haditengerészet is be­kapcsolódott a kalózok elleni haj­tóvadászatba, ám. a szigetcsopor­tokkal és szorosokkal tarkított zegzugos vizeket képtelenség szemmel taPtani. Pillantás a hétre Kalózok a Sziámi-öbölben Nemzetközi vitafórum Szpmbaton Budapesten meg­kezdődött a Kelet—Nyugati Pár­beszéd Hálózata elnevezésű nyu­gat-európai mozgalom nemzet­közi vitafóruma. A kétnapos esz­mecserén a hazai és számos eu­rópai országból érkezett részt­vevők az európai enyhülés, a kü­lönböző társadalmi rendszerű or­szágok állampolgárai közötti köz­vetlen kapcsolatok előmozdítá­sáról tanácskoznak. A vitafóru­mon megjelentek az Országos Béketanács képviselői is. Folyamatosan szállítják a tűzifát Lesz elegendő tűzifa a téli he­tekre, hónapokra; az erdőgazda­ságokban több hónapra elegendő készletet tárolnak, és az erdei rakodókról folyamatosan szál­lítják a tüzrevalót a Tüzép-te- lepekre és a megrendelőknek — erről adtak tájékoztatást a MÉM szakemberei az MTI- munkatár­sának. Ezekben a napokban 14 erdő- gazdaság küldi a megrendelők­höz a szállítmányokat. A Tüzép- telepeken megfelelő készletek­kel rendelkeznek, és a napi for­galmazással értékesített tűzifát késedelem nélkül új szállítmá­nyokkal pótolják. Kihasználják a kedvező időjárást az erdei ra­kodókon is, ahol — egyre több helyen — közvetlenül is kiszol­gálják a vásárlókat, megrende­lőket. Az erdőgazdaságok ugyan­is mind nagyobb arányban vál­lalkoznak nagykereskedelmi jel­legű eladásokra is, élve azzal, hogy a vásárlók számára is elő­nyös, ha közvetlenül szerezhetik be készleteiket. Az erdőgazdasá­gok esetenként a tűzifa elszállí­tására is vállalkoznak, és' más szolgáltatásokkal is kedvet csi­nálnak a fogyasztóknak ahhoz, hogy náluk vásároljanak. Egye­bek között a tűzifa felfűrészelé- sére vállalkoznak, nem egy he­lyen pedig az egyre keresettebb kandallófát értékesítik. Az erdőkből tavaly összesen több mint kétmillió tonna tűzi­fa került ki. Az idén — az ed­digiek szerint — valamivel ki­sebbek az igények. A lakosság túlnyomórészt már az őszi he­tekben beszerezte a télre váló tűzifát, úgyhogy jelenleg nin­csen zsúfoltság és zavartalan a kiszolgálás a telepeken. Nem így volt ez tavaly, amikor is novem­berben zavarok voltak a forgal­mazásban az egyidejű vásárlások miatt. Ezzel az eshetőséggel jó előre számolva intézkedett a MÉM — a Belkereskedelmi Mi­nisztériummal közösen — arról, hogy megfelelő készleteket ter­meljenek ki és tároljanak. Kiosztották a videoszemle díjait A vasárnapi eredményhirde­téssel és díjkiosztással véget ért a III. Országos Videoszemle és Tanácskozás Nyíregyházán. A szemlére ezúttal a korábbi­aknál több és színvonalasabb alkotásokat neveztek a hazai videoműhelyek, amatőr alkotók és profi kollektívák. A csaknem 300 beérkezett munkából mint­egy százat emelt ki a szemlét megelőzően a szakmai előzsűri. Ezeket láthatta csütörtöktől va­sárnapig a „videófesztivál” kö­zönsége, ezek közül választotta ki a Kőhalmi Ferenc filmfőigaz­gató elnökletével tevékenykedő társadalmi zsűri a legjobbakat. Az ünnepélyes eredményhir­detésen öt kategóriában a követ­kező díjakat adták át: a Magyar Televízió fődíját a Szombathe­lyi Tanárképző Főiskola video­stúdiója kapta a „Sacre” című alkotásért. Az ÉLTÉ vizuális mű­hely tagjai „Ulisses” című mun­kájukért a Művelődési Minisz­térium fődíját vehették át. Fp- díjat kapott a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanácstól a budapesti Vi-dok Stúdió, a „Szemtől szem­be” című videoprogramért. A társadalmi zsűri ítélete alap­ján a Filmfőigazgatóság díját kapta az Oroszlányi Városi Te­levízió („Nincs erőm gyengének mutatni magam”)) a Művelődé­si Minisztérium közművelődési alapjának díját Udvardi Jenő és Kriskó László („Titkos csa­tornák”), a Hazafias Népfront díját a Nyíregyházi Városi Te­levízió („Beregi vallomások”), a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa és a Reflektor Kiadó dí­ját a Móri Városi Televízió („Sze­rencse fel, fel!”), az Állami If­júsági és Sporthivatal díját . a Hódmezővásárhelyi Városi Te­levízió („Esti dal”), a Magyar Amatőrfilm és Vidoszövetség dí­ját a Színház- és Filmművészeti Főiskola videósai („Reklámok”), a Magyar Mozi- és Videofilm­gyár díját a Magyar Szinkron és VideováUalat alkotói („Vifruhn Oculare”), a Szabolcs-Szatmár Megyei Ifjúsági és Sporthivatal díját a Magyar Diafilmgyártó Vállalat („Asztmás gyermekek testnevelésterápiája”), és az Idegenforgalmi Propogahda Vál­lalat („Tiger rag”), a TANÉRT díját Szász László veszprémi amatőr („Rabszolgasors”), a Nyíregyházi Városi Tanács dí­ját a Mezőtúri Városi Művelődé­si Központ kollektívája vehette át. A Balázs Béla-stúdió alkotói ösztöndíjjal jutalmazta Pesty László egyetemi hallgatót. Erdőink helyzetéről tanácskoztak Baján Baján a tudományok művelői, 'kutatók, környezetvédelmi szak­emberek, a város felsőfokú okta­tási intézményeinek szaktaná­rai és érdeklődő hallgatói részvé­telével tudományos ülést tartott a Bács-Kiskun Megyei Tanács tu­dományos-koordinációs szakbi­zottságának bajai albizottsága. A tanácskozás munkájában részt vett Geri István, a megyei tanács elnökhelyettese. Rakonczai Zoltán, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökihelyettese A ma­gyarországi erdők és a környe­zetvédelem címmel tartott élénk érdeklődéssel kísért vitaindító előadást. . A tudományos vizsgálatok sze­rint a magyarországi erdők mint­egy 10 százaléka károsodott a kü­lönböző környezeti hatásod, el­sősorban a savas ülepedéstől. El­pusztult másfél millió fa. S az így keletkezett kár évente eléri a 11* milliárd forintot. (Míg a nyugati és az'északi államokban a fenyvesek, addig nálunk a túl­súlyban lévő tölgyesek szenved­nek a környezeti ártalmaiktól.) Az erdők pusztulásában szere­pet játszanak más tényezők is. A kiskunsági erdőségekben három méterre süllyedt az éltető víz szintje. A gépi erdőművelés kö­vetkeztében jelentős a mechani­kai sérülés. Károkat okoz a hó­törés, az ország déli területein újabb gyökérrontó gombák je­lentek meg. Boroczky Kornél, a Gemenc! Erdő- és Viadgazdaság igazgató- helyettese A vadgazdálkodás és az erdő címmel tartott ügyeimet ér­demlő előadást. Ivó Mária, az Aduvízig radiológusa a Duna ra- •diokémiai vizsgálatairól szá­molt be, elemezve a Paksi Atom­erőmű vízminőséget befolyásoló kémiai hatásait. A tudományos ülés programjá­ban szerepelt még Kőhegyi Mi­hály múzeumigazgató. Tóth Ág­nes muzeológus és Richnovszky Andor főiskolai tanár, pályadíjat nyert kutatók egy-egy előadása is. Itt került sor a múlt évben kiírt pályázatok‘nyerteseinek dí­jazására is. Sz. Gy. Lapzártakor érkezett © Duna—Európa Intézet — Marjai József pohárköszöntője A bécsi székhelyű Duna—Európa Intézet —, amely 40 éve foglal­kozik a nemzetközi gazdasági kapcsolatok szervezésével ■— 23—24-én Budapesten tartja jubileumi ülését. Az ülést megelőzően vasárnap este Fritz Bock, az intézet tisztelet­beli elnöke ünnepi’ banketten fogadta a tanácskozás résztvevőit. A banketten megjelent és pohárköszöntőt mondott Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, valamint jelen volt Beck Tamás, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara elnöke. A kelet—nyugati kapcsolatok fej­lesztésében kifejtett hosszan tartó eredményes tevékenységük elisme­réseként Marjai Józsefnek és Beck Tamásnak a Duna—Európa Inté­zet „Nagy Arany Emlékplakettjét” adta át Fritz Bock. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents