Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-23 / 276. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL1I. évf. 216. szám Ára: 1.80 Ft 1987. november 23., hétfő Tartanak a téltől Három éve sújtja ke­mény hideg a szőlőültetvé­nyeket. Kevés a termés, sok helyein kifagytak a tő­kék. A Hajósi József Atti­la Termelőszövetkezetben az idén nemcsak a hagyo­mányos szőlőket, hanem a magasművelésű területe­ket is betakarják. A kor- donos szőlőknél egy-egy vesszőt lehajtanak és azt is betakarva óvják a fagy­tól. A gazdaság saját készí­tésű egyszerű, jól működő szerkezetével Szauter Fe­renc traktoros naponta 10 —15 hektáron takarja be a szőlőt. (P. Z.) ma Argentínába utazik Németh Károly hétvégi programja Vasárnap befejeződött Németh Károly uruguayi látogatása, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn dél' amerikai utazásának harmadik állomására, Argentínába érke- zik. Németh Károly a hétvégét Uruguay világhírű üdülőhelyén, Punta del Estében töltötte pihe­néssel. Az uruguayi lapok egész olda­las jelentésekben számolnak be a magyar államfő látogatásáról, a Sanguinetti elnökkel folytatott megbeszélésekről. A kormány­hoz 'közelálló La Manana azt emelte ki, hogy a két elnök el­ítélte a terrorizmust és a fajül­dözést, valamint a diszkrimina­tív kereskedelempolitikát. A kormánypárti El Dia a magyar— uruguayi kulturális egyezmény fontosságát húzta alá. Az egyez­mény ratifikációs okmányait dr. Nagy Gábor külügyminiszter-he­lyettes. és Enrique Iglesias kül­ügyminiszter cserélte ki a két el­nök jelenlétében. A lap megál­lapította továbbá, hogy a két el­nök egyetértett a béke, a stabili­tás és a fejlődés kérdéseiben. A polgári ellenzéki El Pais tény­szerűen beszámolt a látogatásról. Németh Károly vasárnap a Magyar Népköztársaság mon- tevideói nagykövetségén tett lá­togatást. Németh Károlyt Major László nagykövet fogadta, és be­mutatta néki a követségen dol­gozó kollektíva tagjait. Az Elnö­ki Tanács elnöke magyar idő sze­rint hétfőn délután érkezik Bue­nos Airesba. Ötven százalékkal növelte tőkés exportját az alumíniumipari szövetkezet • Öntött alumínium kerti búto­raik túlnyo­mó része tő­kés export­ra kerül. Kiugró mértékben — a tavalyi 56 millióról 100 millió forintér­tékűre — növelte az idén tőkés- export-termelését a Kecskeméti Alumíniumipari Szövetkezet Ezt a nagy felfutást a porszóró üze­mük létrehozásával . alapozták meg: a legkorszerűbb festési technológia alkalmazása ugyan­is nem egyszerűen új és újabb, hanem a korábbinál versenyké­pesebb termékek gyártását tette lehetővé. Jórészt ennek köszön­hetően növekedett tavaly a szö­vetkezet nyeresége, így újabb termelésfejlesztő beruházásba kezdhettek. Csőhúzó üzemük el is készült, amelyben korszerű gép segíti a munkát: jövőre már 30 százalékkal több alkatrészt tudnak gyártani a Jászberényi Hűtőgépgyárnak. Eh'hez megvan a megrendelő igénye, a szövet­kezetnél a szükséges kapacitás — beleértve a munkaerőt is —, így ismét jelentősebb mértékű bevételnövekedésre számíthatnak 1988-ban. Mindebből az következnék,, hogy tovább folytatódhat az alu­míniumipari szövetkezet gazda­sági fejlődése. Sándor József el­nök .azonban egyáltalán nem biztos ebben. Mint elmondta: a tőkés export növelését célzó pá­lyázat elnyerése révén kapott pénzből hozták létre porszóró üzemüket, ami megalapozta ter­melésük továbbfejlesztését. En­nek viszont — most úgy tűnik — éppen a tőkésexport-terme­léssel kapcsolatos probléma lesz a gátja. Ausztriától Amerikáig, Japánig — úgyszólván a világ minden tájára eljutnak termé­keik: aiumíniumlétrák, csővá­zas és öntött kerti bútorok. Ah­hoz, hogy a vállalt szállítási ha­táridőket tartdni tudják — kü­lönben elveszítik megrendelői­ket —, kénytelenek nagyobb mennyiségű forgóeszközt (alap- és csomagolóanyagot stb.) tarta­lékolni. A hazai beszerzési le­hetőségek bizonytalansága in­dokolja, illetve kényszeríti ki ezt. A pénzügyminiszternek és az MNB elnökének a közelmúltban közzétett együttes irányelve sze­rint a tartós forgóeszközöket úgynevezett tartós forrásból, azaz a nyereségből finanszírozhatja a termelőszervezet. Az irányelv­hez tartva magát, a bank nem ad hitelt a tartós forgóeszköz­készlet feltöltéséhez, így a ter­melőszervezet nem is tehet mást: a nyereségéből vásárolja meg, „spejzolja be” a folyamatos ter­meléséhez szükséges anyagokat. Egyszerű sor: ha a készletezés leköti a pénzüket, a termelés fej­lesztésére nem marad. Sándor József úgy véli, különbséget kel­lene tenni az adott helyzetet elő­idéző okok között, Ha a termelő- szervezet a rossz gazdálkodása miatt került az említett körül­mények közé, vele szemben jo­gos. a bank elővigyázatossága. De méltánytalanul sújtja ez a pénzére váró gazdálkodó egysé­get. Arról ugyanis a legkevésbé tehet, hogy a tőkés exportja el­lenértékét az áru átvételétől szá­mított hatvan nap múlva kapja meg. Az idei 385 millió forintos ár­bevételi tervét a nem rubelel­számolású exportjának növelé­sével ötvenmillió -forinttal túl­teljesítette az alumíniumipari szövetkezet. Jövőre ezt a szintet is szeretnék meghaladni, to­vábbfejleszteni termelésüket, javítani gazdálkodásukat. A. M. • • Önállóan, de együtt! Közös tanács irányítja Bácsbokod és Bácsborsód köz­ségeket. Munkatársunk annak járt utána, milyen ta- pasztalatokra tettek szert az elmúlt éveik során, s együttélés közben mennyire őrizték meg önállóságukat. §Az írás említi a jellegzetes bokodi sváb házakat is, de a ■szerző figyelmét nem kerülték el az új utcasorok sem. ■Felvételünk egy ilyet mutat. A ■oldalon olvasható. faluriport a harmadik fi Pénteken, a rádió Déli Kró­nikájában ismét elhangzott az a jó ideje ismert és, riasz­tó tény. hogy hazánk koránt­sem dicsőségre valló „előke­lő helyezése” az országok kö- | zött a szeszesital-fogyasztásr ban továbbra is súlyos tár- I sadalmi és egészségügyi prpb- I léma. Könyörtelen, pusztító nép­betegség az alkoholizmus. I Emberek vesztik életüket, vagy válnak rokkanttá a közutakon, s időnként egy-egy termelő­üzemben ittasan való jármű- vezetés és munkavégzés miatt. IA fiatalok körében is terjed : e szenvedélybetegség. A ma- I guk körül látott hibás életve­zetési minta — a rossz példa —L nem marad hatás nélkül. Az egyének és hovatovább a nemzet érdekében épp ezért életbevágó kérdés az alko­holfogyasztás mérséklése a I gazdasági-társadalmi kibon- \ takozáshoz vezető úton. Igen, mérstéklése, hiszen már attól is javulna valame- | lyest a helyzet, ha reggelen- I te — kivétel nélkül — min­den dolgozó józanul állna munkába. Ezt igyekszik segí­teni a 9 óra előtti szeszesital­eladást tiltó belkereskedelmi miniszteri rendelet. Am mást diktál a könnyebb yjövede­lemszerzésben érdekeltek zse­be és megint mást a közérdek. |JVapy a szeszrendelet ellen- I zőinek tábora. Elmarad a reg- I geli bfivétel. Oda a haszon légy része. Az italboltok le­lmaradnak az éves,. forgalma­zási terv teljesítésével — hallani ilyen és más siránko­zást. Mintha az országnak — több oldalról is erőfeszítése­ket sürgető helyzetében — épp a kocsmák vagy a bög­recsárdák nyújthatnák a leg­megbízhatóbb támaszt! Különféle ürügyekkel meg­kezdődött a kiskapu-nyitoga- tás — a társadalmi érdekből és részint a munkaidőalap vé­delmére hozott — rendelet ki­játszására és lejáratására. Né­hol sikerült is egy-egy nyil­vánost italmérő helynek taná­csi engedéllyel felmentést kapnia azon az alapon, hogy Siók a külföldi látogatójuk. Ez az érv azonban gyenge men­tőkötélnek bizonyult. Hiszen a járókelők előtt is nyilván­valóvá vált, hogy az egyik ba­jai kocsijában és a Helvéciái Állami Gazdaság kecskeméti Rákóczi úti italkimérésében — például — munkába tartó magyar honpolgár, doligozók és autóbuszutasok az ivók mát reggel 7 órakor. így le­hullt a lepel az álidegenför- galmi érdekről. Az állami gazdaság igazga­tójának intézkedésére a Rá­kóczi úti üzletben ■ abbahagy­ták a 9 óránál előbbi szeszes­ital-kiszolgálást. Egy fecske azonban thég nem csinál nyarat. Egysége­sebb szemléletre és főképp határozottabb lépésekre van szükség ahhoz, hogy legalább munkakezdésig minden kis­kapu bezáruljon az alkohol­forgalmazásban. A rendőrség mellett a tanácsoknak, a pénz­ügyőrségnek, a kereskedelem társadalmi és főállású ellen­őreinek, kinek-kinek meg­van ebben a maga feladata. Tanulságosak és föltehetően visszatartó hatásúak lesznek majd azok a — folytatódó — ellenőrzések is, amelyek se­gíthetnek több, rendezetlen kérdés tisztázásában. Tud-e a munkahelyi veze­tés, az üzemrendészet, a szakszervezeti és a dolgozók egészségnevelésében szóba jö­hető vöröskeresztest tagság a környékben lévő zugitalmé- résekről és azokról a vendég­látó-ipari üzletekről, ahol szemrebbenés nélkül kiszol­gálják az 5—7 órakor, vagy később munkába induló dol­gozókat? Kit vontak felelős­ségre reggeli italozásért? Tá­gítva a kört: mivel foglalko­zik 6-tól 9 óráig a vendéglá­tás? Izgalmas kérdés szintén: mi rejtőzik amögött, hogy mig az egyik városszéli kocsmá­ban lángossütésisel, virsli- és kávéfőzéssel kezdik — s 9 óráig' ezzel is folytatják — a napot, a másikban, minden jel szerint, még a régi kerék­vágásban „haladnak”? Kint egymásnak támasztott kerék­párok. Az ajtó előtt, az utca­sarkon az üzletvezető áll. Mintha csak a járművekre vigyázna ... Közben odabent egy nagy zománcos tálban mossák és rakják bele egy műanyag gyermekfürdőkádba a poharakat — a pulton. A fél deciliteresek egy lyuka­csos aluminium pohártartón száradnak, néma tanúként és mégis felzaklatóan: mi fo­lyik itt már reggel óta! Kohl Antal Telefonkábel Soltszentimrére t A kiskőrösi telefonkötvényekből befolyt összeg nemcsak a város hálózatának bővítését szolgálta, hanem közelebb hozza a világhoz a környező községeket is. Felvételünkön a FUlöpszál- lást Soltszentimrével összekötő telefonkábelt fektetik a Szegedi Postaigazgatóság hálózatépítő üzemének dolgozói, akik a bét végét is munkával töltötték. (Fotó: Tóth Sándor) Külügy­miniszteri találkozó a csúcs jegyében Eduard Sevardnadze. az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió külügyminisz­tere tegnap Moszkvából Genfbe utazott. A svájci városban Geor­ge Shultz amerikai külügyminisz- terrel találkozik, akivel ma és holnap a két hét múlva esedé­kes szovjet—amerikai csúcstalál­kozó előkészítésével kapcsola­tos kérdéseket vitatják meg. A szovjet főtitkár és az amerikai el­nök tárgyalásai nem lesznek könnyűek — írja a Pravda hét­végi számának nemzetközi szem­léjében. Az addig elvégzendő munka még nagy. Ilyenkorra a technikai jellegű kérdések meg­szűnnek másod rangúaknak len­ni. $ppen ez a magyarázata an­nak, hogy szükségessé vált a két külügyminiszter újabb találko­zója. A Szelszkaja Zsizhy című lap arra emlékeztet, hogy a jövő év első felében várják Moszkvába Ronald Reagant. A tervek sze­rint Gorbacsov és Reagan negye­dik találkozóján továbbfejlesz­tik a két nagyhatalom együttmű­ködését, s akkor már a hadásza­ti támadó fegyverrendszerek csökkentése lesz napirenden. A Pravda arra is emlékeztet, hogy a szerződések aláírásához köze­ledve ismét működésbe léptek azok az erők, amelyek — ha már (Folytatás a 2. oldalon.) ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■

Next

/
Thumbnails
Contents