Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-20 / 274. szám

1987. november 20. • PETŐFI NÉPE # 3 KÖZLEMÉNY az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának 1987. november 18-ai üléséről (Folytatás az 1. oldalról) 0 A mezőgazdasági termelők bővítsék termelési profilju­kat és tevékenységűket, kerüljék el az egysíkú termékszerkezetet. Szé­lesítsék a növénytermesztés struk­túráját, fejlesszék az állattenyész­tést, bővítsék a melléküzemági te­vékenységet. Az agronómiái, tech­nológiai fegyelem javítása, megszi­lárdítása folyamatos feladat. Fontos, hogy csak a kertészeti termelésre és az egyoldalúan a ga­bonatermesztésre szakosodott gazdaságok foglalkozzanak az egyéb ipari és takarmánynövények előállításával is. A hazai fehéije- programnak megfelelően növeljék a fehérjetakarmány-növények te­rületét. A vetőmagtermelésben is sok kihasználatlan lehetőség van. A mezőgazdaság fejlettségének fokmérője az állattenyésztés rész­aránya, illetve termelésének szín­vonala. Sajnos a mezőgazdasági üzemek egyharmada semmifajta állat tartásával, tenyésztésével nem foglalkozik a megyében. Ezért az állattenyésztés súlyának, részará­nyának növelése, az elhasználó­dott, vagy termelésből kivont tele­pek pótlása, újbóli termelésbe állí­tása, a meglévőek felújítása ki­emelt fontosságú, különösen a szarvasmarha- és juhtartás terüle­tén. A kiegészítő, melléküzemági te­vékenység szerepe a jövedelem ter­melésében és a helyi munkalehető­ségek biztosításában a jövőben is megmarad. A mezőgazdasági nagyüzemek törekedjenek a gaz­daságos ipari, melléküzemági tevé­kenységek, kooperációs lehetősé­gek feltárására, . előteremtésére, folytatására. Ne feledkezzenek meg arról, hogy az élelmiszer-ipari feldolgozás is eredményes, részét képezheti a kiegészítő melléküzem- ági tevékenységnek. © A megyei pártbizottság indo­koltnak tartja, hogy a mező- gazdasági üzemek a meglévő ter­melési potenciált az eddigieknél jobban használják ki és erősítsék. Fontos feladat a talajok termőké­pességének javítása, növelése, az erre elhatározott térségi, komplex meliorációs programok végrehaj­tása, az öntözhető és öntözött te­rületek növelése. Számottevően bővíteni kell a szervestrágyázott területek arányát. Tekintettel a megye 60 százalékát kitevő ho­mokfelületekre, a homoki gazdál­kodás az eddigieknél sokkal na­gyobb törődést érdemel. A gazda­ságok növeljék azoknak a homok­hasznosító növényeknek és állatfa­joknak az arányát, területét, ame­lyek évszázadokon keresztül a ho­moki területek legfőbb és eredmé­nyes hasznosítói voltak. O A mezőgazdasági kisterme­lés iránt várhatóan nőnz ér­deklődés. Az integráló szervezetek mellett az eszközellátók, a forgal­mazók és a felvásárlók az eddigi­eknél színvonalasabb eszköz-, gép-, műtrágya-, növényvédőszer-, takarmány-, vetőmag-, tenyész- és hízóalapanyag-ellátással, javuló állategészségügyi szolgáltatással készüljenek fel a megnövekedett igények kielégítésére. A mezőgazdasági kistermelés in­tegrálása a jövőben is fontos fel­adat. A nagyüzemek és a kisterme­lők közösen használják ki azokat az új szervezeti, érdekeltségi for­mákat, amelyekre a közgazdasági és jogi szabályozás a jövőben lehe­tőséget biztosít. (Kistermelői szö­vetkezetek, kisszövetkezetek, szak­csoportok stb.). © A mezőgazdasági és élelmi­szer-ipari üzemek együtt­működésének tartós és eredmé­nyes példái alakultak ki a megyé­ben (Bácskai Húsipari Közös Vál­lalat, Kalocsakörnyéki Agráripari Egyesülés, egyszerű gazdasági együttműködések, társulások stb.). A kapcsolatok jelentős részé­re azonban a felvásárlási, szállítási szerződések a jellemzőek. Azok erejét is jelentős mértékben rontja a szerződésszegés, a nem teljesített kötelezettségek. Éppen ezért alap­vető fontosságú a szerződéses fe­gyelem helyreállítása, a közös koc­kázatviselésen, a minőségi áruát­vételen, a differenciált nyereségér­dekeltségen alapuló kapcsolatok szélesítése. A vertikumok egészét, vagy bi­zonyos részeit átfogó tartós együttműködések jöjjenek létre az alapanyag-termelők és -feldolgo­zók között. Különösen nagy lehe­tőség nyílik a kapcsolatok, együtt­működések fejlesztésére Baja és Bácsalmás körzetében. Ezért a pártbizottság felhívja a megalakult Bácsalmási Együttműködési Alap és a Bácskai Koordinációs Gazda­sági Társaság taggazdaságainak fi­gyelmét, hogy konkrét fejleszté­sekkel, célkitűzésekkel tegyék* tar­talmassá az együttműködés kerete­it. © A mezőgazdasági üzemek­nek és élelmiszer-ipari válla­latoknak egyaránt létérdeke, hogy javuljon a gép-, eszköz-, csomago­lóanyag-ellátás, a mezőgazdaság háttériparának szolgáltatási szín­vonala. Az agrártermelés vállalatai az együttműködést ne csak egy­mással, hanem a különböző ellátó, forgalmazó szervezetekkel is javít­sák. Különösen fontos az agrárke­reskedelem színvonalának emelé­se, ezért törekedjenek a saját érté­kesítő szervezetek kialakítására. © Valamennyi élelmiszergyár­tó üzem bővítse termelés- szerkezetének alakítása során a korszerű táplálkozást elősegítő termékek gyártását. Növekedjen a természetes anyagokat jobban megőrző, csökkentett cukor- és só­tartalmú, valamint a magasabb rosttartalmú, tartósítószer nélküli, kalóriaszegény, a gyorsan elkészít­hető (konyhakész) élelmiszer­készítmények választéka. Piaci po­zíciók megtartásához, exportké­pességük fokozásához elengedhe­tetlen a jobb termékminőség, az esztétikus csomagolás. © A mezőgazdasági nagyüze­mek több mint egyharma- dának gazdasági, pénzügyi helyze­te az utóbbi időben erőteljesen megromlott. Ezért fokozott ágaza­ti, szakmai, gazdálkodási érdekvé­delmet igényelnek. Az eseti és az általános gondok megoldásához a megye állami, társadalmi és érdek- képviseleti szervei nyújtsanak az eddigieknél hathatósabb segítsé­get. Figyelmük terjedjen ki az élel­miszer-ipari vállalatokra, szövet­kezetekre, a különböző együttmű­ködésekre is. in. HJ A testület Babinyecz Ferenc elő­terjesztésében elfogadta a párttag­sági könyvek cseréje előkészítésé­nek tapasztalatairól szóló tájékoz­tatót. A Központi Bizottság 1987. jú­nius 23-ai határozatának megfele­lően a területünkön működő párt- szervek szeptember végéig elkészí­tették a párttagsági könyvek cseré­jével kapcsolatos intézkedési terveiket, ezekben meghatározták a lebonyolítás tartalmi, szervezeti és személyi feltételeit. A pártalap- szervezetek vezetőségei október­ben taggyűléseken ismertették a párttagsággal a feladatokat, meg­vitatták a Központi Bizottság párttagokhoz szóló- levelét,- dön­töttek a tagkönyvcserével kapcso­latos tennivalókról, áz egyeni be­szélgetések lebonyolításának üte­mezéséről. A párttagokkal folytatott szer­vezett eszmecserék november ele­jén elkezdődtek. A beszélgetőcso­portokban őszinte, előrevivő, gyakran kritikus eszmecsere folyik a párt politikájáról, a határozatok helyi végrehajtásáról, a közeli és távolabbi jövő feladatainak meg­oldásáról, a párt szerveinek és az egyes párttagoknak a tevékenysé­géről. A testület megbízta a végrehajtó bizottságot: a megbeszéléseket fo­lyamatosan kísérje figyelemmel, azok politikai tapasztalatait gyűjt­se össze, s a pártbizottság intézke­dési tervének megfelelő időpont­ban terjessze a megyei pártbizott­ság elé. Az ifjúságpolitikai állásfoglalás végrehajtásának helyzetéről szóló tájékoztatóval kapcsolatban a me­gyei pártbizottság úgy döntött, hogy azt a testület következő ülése elé terjeszti. ÚTBURKOLAT ÉS KÖZMŰVELŐDÉS Tanácstagként v— a nyugdíjasokért A segítségre szorulókkal való törődés jellemzi régtől fogva Tettinger Józsefné munkáját, akár eredeti foglalkozását, akár mostani társadalmi munkáját nézzük. Mint bölcsődei ondozónő a legkisebbek körül szorgoskodott, tanácstag­ént pedig elsősorban a nyugdíjasokkal törődik. Utóbbi is könnyen érthető, hisz a bácsalmási 12-es választókörzetben — amelynek lakóit képviseli — magas az idős korúak ará­nya. Mit lehet értük tenni? Lássuk a környezetet! A Tábori Róbert utcában 1978-ban — amikor Tettinger Józsefnét egy pótválasztás nyomán megbízták a tanácstagsággal — még nem volt szilárd burko­latú az út. A következő évben viszont már nem kellett sárban járniuk az öregeknek. Ezt a célt most a körzet másik két utcájában, a József Attila és Táncsics Mihály utcákban is kitűzték. Nehezen tudják elintézni az idős emberek az állandó szoci­ális járulékot is. Kell a tanácstag segítsége. Ugyanígy a köz­benjárása abban is, hogy aki igényli, a£ öregek napközi otthonában étkezzen. Tettinger Józsefné átvállalja a nyugdí­jasok ilyen ügyes-bajos dolgainak intézését. Bizonyára ennek is köszönheti, hogy 1980-ban és 85-ben újraválasztották. Tagja a tanács közművelődési bizottságának, sőt, ő az említett bizottság elnöke. Ebbéli minőségében is a nyugdíja­sok érdekeit képviseli elsősorban. 1985 óta szervez részükre rendszeresen találkozókat. A városi művelődési ház ilyenkor megtelik az idős emberekkel, s társaságra talál az is, akire máskor talán nemigen nyitják rá az ajtót. Rászorulók persze nem csak idős emberek lehetnek. Jól jön az amatőr tánccsoportnak is az az anyagi támogatás, amit a Tettinger Józsefné vezette közművelődési bizottság • Sáros az utca, szilárd burkolat kellene — mondja Nagy Károlyné nyugdíjas Tettinger Józsefné tanácstagnak Bácsalmáson, a Táncsics Mihály utcában. részükre megállapít. A nemzetiségi hagyományokat tánccal őrző gyerekek ismerhetik őt az iskolából is, ahol a szülői munkaközösség elnöke. Nem ismeretlen a Bácsalmás és Vi­déke Afész szakmunkástanulói előtt sem. Mint a szövetkezet személyzeti vezetőjének — 1981 óta tölti be ezt az állást — feladatai közé tartozik ügyes-bajos dolgaik intézése. Ha ünnepség van Bácsalmáson, Tettinger Józsefné a leg­főbb szervezők között szorgoskodik. így volt ez a tavalyi hármas ünnepen is, amikor a nemzetiségek letelepedésének 200. évfordulójáról, s a település felszabadulásáról emlékez­tek meg, egybekötve a két jubileumot a városavató rendez­vénnyel. A felsoroltakhoz hozzátesszük még, hogy tavaly és az idén mindhárom utcába bevezették a földgázt. Természe­tesen a tanácstag közreműködésével. Nem csodálkozhatunk, hogy kiváló társadalmi munkájáért Tettinger Józsefné a legutóbbi tanácsülésen kitüntetést kapott, g ^ p István • Ezt a házat is az idén adták át a Petőfi Sándor utcában. S zánkon, a kétezer-hétszáz lakosú faluban örömmel mondhatják az emberek: jó év zárására készülnek 1987-ben. Társulással és nem kevés társadalmi munkával 732 méter újabb vízvezetéket építettek a'Zsig- mond utca folytatásában és az Akácfa utcában. Az utóbbi helyen minden lakóházba bevezették a vizet. Többek közt az itt lakó, kétgyermekes Csűri Lászlóné családjának is javultak az életkörülményei azóta, hogy augusztustól — az azelőtt hidroforba szivattyúzott udvari helyett — immár vezetékes vizet fogyaszthatnak, illetve használhatnak főzésre és moso­gatásra. Bővítették a villany- és a gázhálózatot tizenöt telektulaj­donos számára. A Hunyadi, az Irinyi és a Petőfi utcában pedig úgy építettek járdát, hogy sódert és cementet a tanács vásárolt, a munkát pedig a lakókra bízta. Mivel léptek még élőre Szánkon a településfejlesztésben? Nyolc új lakásba költöztek be az idén, huszonnégyet meg tovább építenek. Szolgálati rendőrlakása is van a községnek ettől az évtől fogva. Az áruellátás javítására kenyérboltot nyitott a Kiskunhalasi Sütőipari Vállalat. S ami az itt lakók hangulatát nem kis mértékben befolyásolja az építőmunka eredményein túl: az ABC-ben az élelmiszer-alapellátás jó, az árakról pontosan és jól láthatóan tájékoztatják a vásárlókat. Hasonlóan kedvező benyomást tettek ránk a fejlődő falu tiszta udvarai és közterületei is. K—1 • Továbbépíti a község gázvezetékét a helyi Haladás Tsz ipari szolgáltató szakcsoportja. (Tóth Sándor felvételei) 9 Szakaszos üzemelésű udvari szivaty- tyű helyett utcai vezetékből kapnak vi­zet Csűri Lászlónéék. Ez a víz tisztább, és könnyíti a háziasszony munkáját is. 9 A lakók közérzetét befolyásoló tényező a kereskedelmi ellátás. Az ABC-ben — ahol 10-féle töltelékáru közül lehet választani — a csemege-hűtőpult üvegére tett cédulákra pil­lantva, a vevők nyomban láthatják azt is: mi mennyibe kerül. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ÁTALAKÍTÁS A KRÍMBEN (4.) Nagyobb szakmai tudást követel A bőrdíszműgyárban nem szólam Simferopol munkásnegyedében vagyunk. A helyi bőrdíszműgyárban 1300-an dolgoznak, zömmel nők. A termelési értékük ez év első 10 hónapjában 26 millió rubel volt — említi a gyár 38 éves igazgatója, Alek- szandr Dmitrijevics Andrejev. Ukrajna legnagyobb női divat- és iskolatáskákat, bőröndökét gyártó üzemé­ben 70-en főiskolát, a dolgozók fele középiskolát vég­zett. A havi átlagkereset 165 rubel. Évente 180—190 modellt gyártanak, 12 tagú saját tervezőcsoportjuk van. Az a tervező, akinek a modellje a legsikeresebb­nek bizonyul, 30 százalékos prémiumot kap negyed­évenként. A kiállítóteremben a termékeken az „Ú” az újdon­ságot jelöli — tudjuk meg —L ami az árban plusz 2 —3 rubelt jelent. Termékeik egyharmadával Moszkva egy-egy luxusáruházában is lehet találkozni. Nincsenek megelégedve az értékesítés és az igények változásának visszajelzésével — említi az igazgató. A gyár tevékenységét, a teljesítményeket bemutató terem falán olvashatjuk: 1987-ben eddig női divattás­kákból összesen 850 ezret, nyári strandtaskákból 100 ezret, iskolatáskákból 360 ezret, diplomatatáskákból 124 ezret gyártottak, egyre tetszetősebbek, kelendőb­bek. Mindez bizonyítja, hogy az átalakítás realitás, nem szólam e gyárban. A változásra, a változtatásra egy­szerűen — szükség van. Ahogy mondják: a szocialista életmód velejárói ezek. De az átalakítás megköveteli a tanulást, a nagyobb szakmai tudást is. Ma alig lehet megélni korszerű és sokoldalú felkészültség nélkül, s egyre inkább látszik a szervezettség, a pontosság, a megbízhatóság igénye is. Gyors sétát teszünk a szociális helyiségekben, a gyár ebédlőjében, mígnem a szalagsorhoz érünk. Tá­gas, virágokkal díszített csarnokok, itt-ott hiányzik valaki a gépe mellől. Nyugodt a munkaütem. A gyárlátogatáson velünk van Nagyezsda Mihaj- lovna is, a gyár komszomolbizottságának titkára. Hu­szonhét éves, 12 év óta dolgozik. A kijevi technikum­ban végzett vörösdiplomával. Harmadik éve függetle­nített titkár. — Négyszáztízen vagyunk a Komszomol tagjai — mondja. — Zömmel lányok, fiatalasszonyok, akik közül általában 100—150-en gyesen vannak. Ez azt jelenti, hogy másfél évig távol vannak tőlünk, két hónapig a teljes fizetést kapják, ezt követően pedig 35 rubel gyest. A szülők a gyermek betegsége esetén 6 éves korig 7—12 anyasági napot vehetnek igénybe évente. — A fizetésével elégedett? ■— Százötvenöt rubelt kapok — mondja. — A gyár munkásszállásán lakom, ötszáz társammal együtt. — Hallottuk, hogy jövő év január 1-jétől technoló­giaváltás lesz, s a fizetést is új szisztéma szerint állapít­ják meg. — Igen. Sor kerül a fizikai dolgozók általános fize­tésrendezésére, ugyanakkor struktúraváltás is lesz gyárunkban. Ez azt is jelenti, hogy az adminisztratív munkakörök egyharmada megszűnik. A létszámle­építés révén megmaradó bér 70 százalékát premizálás­ra fogjuk felhasználni. A létszámcsökkentés a bedol­gozó kismamákat, gyermeküket egyedül nevelő nőket nem érinti. — A lakásépítést és -vásárlást mivel támogatja a gyár? — Két óvodát építettünk az elmúlt öt évben — veszi át a szót az igazgató. — Ez évben adtuk át a bölcsődét. Százharminc új, most végzett fiatal kapott helyet munkásszállónkon. Itt alakítottunk ki kiscsalá- dosok számára — garzon megoldású — szálláslehető­séget. Csak 1991-ben kapcsolódunk be a város szövet­kezeti lakásépítésébe, -értékesítésébe. Pedig az igény már ma is nagy erre. —H milyenek a fiatalok kulturálódási lehetőségei? Az ifjúsági szervezet vezetője felsorolásba kezd: — A kollégiumban irodalmi és táncesteket tartunk. Hétvégeken kirándulásokat szervezünk a munkás- szállón lakóknak, azonban valamennyi dolgozónk részt vehet ezeken, s kezd kialakulni kapcsolatunk a város főiskolásaival. Nemrégiben kubai fiatalokkal találkoztunk barátsági esten. —- Könnyű, vagy nehéz ma fiatalnak lenni a Krím­ben? — kérdezem. Rövid, bizonytalan csönd után a kíséretünkben lévő, 55 éves városi első titkár, V. A. Zseludkovszkij felel: — Szívesen helyet cserélnék velük! Kovács István (Vége)

Next

/
Thumbnails
Contents